Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ra: ' Dunántúli napló xxix.évfolyam,268.szán Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.november 14.,kedd Korunk tudományos szenzá­ciói, az űrkutatás, az elektroni­zálás árnyékában már-már ész­revétlenül futotta be szédületes karrierjét az építőipar. Az ok kézenfekvő: az utóbbi évtize­dekben világszerte példátlan méreteket öltött az építés-éh­ség; az iparfejlődés és a vá­rosiasodás üteme szükségképp újra és újra megkérdőjelezi az építőipar hagyományos módsze­reit Ha ehhez most már a jövő hozzávetőleges körvonalrajzát Is kapcsoljuk, ha a városiasodás holnapját is ábrázoljuk, akkor még nyilvánvalóbb, miért nem érheti be a világ a jó öreg tégla és a malteroskanó! évez­redes technológiájával. A jövő­kutató szaktekintélyek monoton azonossággal ismétlik, nem a vernei látomást, hanem a szá­mítható bizonyosságot: a Föld népessége sűrű hullámokban áramlik az új hangyaboly-po- liszokba, a városokba ... Mindez alighanem elegendő annak jelzésére, miért vagyunk tanúi — világszerte és nálunk is — az építőipar teljes meg­újulásának, az új technológiák felgyorsult térhódításának. Nyelvünk találó pontossággai fejezi ki ezt a változás-folyama­tot: az építőipar iparosítása tö­mören összegezi az átalakulás lényegét. Ha közelebbről szemügyre vesszük ezt az új fogalmat, ki­tűnik, hogy az iparosítás volta­képpen nem értelmezhető kizá­rólag az építőipar kapun belü­li, „háztáji" ügyeként. Igaz, az iparosítás mindenekelőtt azokat az új technológiai eljárásokat sűríti, amelyek például a ház­gyárak megjelenésével, a nagy­paneles építéssel, tehát a való­ban belső, iparági változások­kal függnek össze. Ezzel párhu­zamosan nyomulnak előtérbe azonban a még újabb eljárások — ilyen például az úgynevezett könnyűszerkezetes építésmód —, amelyek feltételeikkel és hatá­saikkal már rendre-sorra túllép­nek az építőipari határokon. Az építőipar kétségkívül az ősi kezdetektől a legutóbbi év­tizedekig, mindig feltételezte a külső kapcsolatokat — nyilván­való, hogy például a lakásépí­tés, a technológiai megújulás előtt is megkövetelte bizonyos szerelvények, szerelési anyagok stb. szállítását. Ez a kapcsolat- rendszer is átalakult azonban, s ma már az építőipart, illetve a széles ipari hátországát sa­játosan új szálak fűzik össze. Voltaképpen olyan ágazati in­tegrálódásnak lehetünk tanúi, amely egyebek között a mező­gazdaságban is világszerte ki­alakult, s amely már-már elvó- laszthatatlanná teszi a közvet­len termelőtevékenységet a szállító-kapcsolódó ágazatok munkájától. Az építőipari vál­tozásokat alapjábanvéve az jellemzi — s ebből fakad az ipari-szolgáltatási hátországhoz fűződő újszerű kapcsolat —, hogy a határ, amely korábban az úgynevezett telepített ipart a nem telepített építőipartól, ettől a jobbára helyszíni munkát végző, vándor-tevékenységtől elválasztotta, mind erőteljeseb­ben elmosódik. Az építkezése­ken csökken a helyszíni munka aránya, mindinkább csupán összeszerelésről van szó, miköz­ben az ipari, gyári jellegű ter­melés kerül előtérbe. A könnyű­szerkezetes építésmód például. amely elsősorban úgynevezett közösségi, kereskedelmi, bizo­nyos ipari épületek rendkívül gyors létrehozására alkalmas, immár túlnyomórészt erre a hát­országra épít; ott kell a szer­kezeteket, különleges pontos, századmilliméteres tűrési hatá­rú technológiával előállítani. (Jellemző a módszer előnyeire, hogy a magyar könnyűszerkeze­tes építés tapasztalatait bemu­tató moszkvai kiállítás óriás- csarnokát egyetlen hónap alatt szerelik össze!) Az előregyártás, szerelés új­szerű hátországi kapcsolatökot feltételez a hagyományos épí­tőipari anyagok, szerelési cik­kek termelése tekintetében is. Természetes, hogy például a tel­jes fürdőszobát gyárilag előállí­tó blokkrendszer a csapok, für­dőkádak stb. pontos, tervszerű szállítását követeli, hiszen a határidőelcsúszás, a minőségi előírások mellőzése most már valóban az egész építési me­netrendet befolyásolhatja. S itt nyomban átkapcsolhatunk az elvi megközelítésről a napi, gyakorlati gondokra: ez az a pont, ahol az építőipar méltán vár több segítséget, jobb együttműködést. Amíg ugyanis például a könnyűszerkezetes építésmód vagy a házgyórtós nagy beruházásokkal megváló sított, újszerű termelést feltéte­lez, a hagyományos anyagok, termékek szállításánál a sok­éves, már-már meggyökerese­dett kapcsolatok újjászervezésé­ről, a szállítások tervszerűségé­ről van szó. Hadd utaljunk kö­zeli tapasztalatokra: az idén, az év első felében is nagymérték­ben akadályozta az építés egyenletességét, hogy egész sor, más ágazatból várt anyag szállítása késett. Hiány volt csatornázási vasöntvényekből, kábelekből és villamosvezeté­kekből, radiátorokból, csőkap­csoló idomokból, s a habaláté­tes PVC padlóburkolóanyog nagymérvű hiánya sokhelyütt a lakásátadások ütemét késleltet­te. Továbbra is gondot okoz egész sor épületszerelvény, zo­máncozott berendezés, gáztűz­hely tervszerűtlen szállítása. Az építőipar teljes megújulá­sa, az építkezések gyorsítása, tömegesebbé, egyszersmind ol­csóbbá alakítása, amint beve­zetőben utaltunk rá, óriási erő­ket mozgató, nagy anyagi for­rósokat feltételező világfolya­mat, amelynek térhódítási üte­me nálunk is rendkívül gyors. A negyedik ötéves terv az épí­tőipari termelés növekedését az átlagosnál gyorsabbra irányozta elő, egészében mintegy 40 szá­zalékos bővüléssel számolva, s ehhez mintegy 15 milliárd fo­rintos ágazati fejlesztési össze­get is kalkulált. Mindezt kiegé­szítik azok a korszerűsítési, fej­lesztési programok — például a vegy-, a gép- és bútoriparban —, amelyek az építkezések hát­országában is megteremtik a gyors előrehaladás lehetőségeit. Nyilvánvaló azonban, s ezt húzzák alá az idei' első félév tanulságai is: hiba lenne min­dent a fejlesztési programoktól, a nagy beruházásoktól várni. Az iparosodó, következésképp: ipari tervszerűséggel, pontos fogaskerék kapcsolódással mű­ködő építőipar a hétköznapi munka, o folyamatos szállítás tervszerűségét, szervezettségét ugyancsak feltételezi! Tábori András November 16-tól: hószolgálat Köztisztasági és közlekeéési előkészületek a lél fogadására Egyszer már havasak voltak az idei őszön a várost övező hegyek, ez pedig arra figyel­meztet, hogy a télre fel kell készülni. A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalatnál tegnap tartották a főpróbát. A Kénes úti telepen valamennyi homok­szóró járművet felülvizsgálták műszakilag és teljes terheléssel. A basamalomi hószolgálati te­lep is készenlétben áll: az oda­vezető utat új aszfaltszőnyeggel látták el, hogy o járművek gyors „bevetését" az út álla­pota ne akadályozza. Készen­létben áll a most vásárolt nagy­teljesítményű sóőrlő gép, amely az utak szórására használt ipari sót egészen finomra őrli, így az jobb hatásfokkal használható fel. November 16-án megkezdi munkáját a hószolgálat is, csü­törtökig tehát a legfrissebben felfedett hibákat is ki kell javí­tani, nehogy feleslegesen je­lentkező üzemzavarok késleltes­sék a síkosság elleni védekezést. A város közútjait ellátási és tömegközlekedési szempontok figyelembevételével négy kate­góriába sorolták. Az elsőbe a főközlekedési útvonalak kerül­tek, ezeket minden rendelkezés­re álló eszközzel állandóan tisz­tán kell tartani. A korábbi években jól bevált együttműkö­dést idén is felújította a válla­lat a partnereivel. A Közúti Igaz. gatóság szükség esetén besegít Pécsnek saját gépparkjával, de a Köztisztasági Vállalat is ki­megy a megyébe, ha a helyzet úgy kívánja és segít az ország­útok szabaddátételében. A hó- szállításhoz az ÉPFU bocsátja rendelkezésre gépkocsiparkját, ha a vállalat nem tud megbir­kózni a hótömeg elszállításával. A PIK szükség szerint rakodó­géppel segíti a vállalatot. A síkosság elleni védekezés főeszköze idén is a só lesz. Az intenzív védekezésre tiszta sót használnak, egyébként a sós­homokos szórást alkalmazzák. Ez a módszer sem a jármű­vezetők, sem a gyalogosok előtt nem népszerű, hiszen nagy­mértékben károsítja a gépkocsik szabad fémszerkezeteit és láb­beliket egyaránt. Jó hír viszont, hogy talán már jövőre sikerül hazai gyártású rozsdásodásgát- ló anyaggal keverni a sót. Ilyen anyagot eddiq csak nyugati im­portból lehetett beszerezni, ezért nem is nagyon alkalmaz­ták. Most viszont hazai kutató- intézetek eredményes kísérletei azzal kecsegtetnek, hogy jövőre — ha sikerül a gyártásra vál­lalkozót találni — már nem lesznek a sózással kapcsolat­ban panaszok. A Volán 12. Vállalattól nyert információnk szerint a pécsi he­lyi közlekedésben részt vevő autóbuszok 99 százalékában már üzemképes a fűtés. A csuk­lós autóbuszok hibás, szakadt harmonikáit kicserélték, vagy megjavították, 's rendelkeznek tartalékkal a később szükséges­sé váló cserékhez is. Folyama­tosan felülvizsgálják a járművek ajtajainak, ablakainak zárható­ságát. Elmondták, hogy az au­tóbuszok felső billenőablakait nem tudták minden esetben megjavítani, mert fontos alkat­részek hiányoznak ehhez. Gumi­tömítést is csak most kapott a vállalat, így a hibás tömítések cseréjére csak ezután kerülhet sor. Előfordulhat tehát, hogy emiatt alkalmanként panaszok lesznek. A járművek üzembiztosságát szolgálja, hogy létrehozták már a fagybrigádot, amelynek haj­nali indítás biztosítása az egyik legfontosabb feladata. Az ese­dékes TMK-műveletek során most már folyamatosan töltik be a fagymentesítő folyadékokat. Megtörtént az indítóállomások téliesítése és megszervezték az utazószemélyzet meleg védő­itallal — teával, kávéval — való ellátását. A tartalomból Látogatás a szegedi olajmezön Négyszemközt a szervezővel lávori Béla fotókiállítása Választmányi ülést tartottak a kisiparosok Emléktúra — felszabadítóink útján Á tsz-szövetségek nőfelelősei Harkányban Egy héten ót több mint száz nőbizottsági elnöknek és titkár­nak ad otthont a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat harkányi üdülője, ahol a har­madik továbbképző tanfolyamot rendezi meg a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa. Tegnap a kora délutáni órákban az ország ötven terü­leti tsz-szövetségének nőfelelő­se előtt, Örsi Edit, a TOT Nő- bizottságának elnöke nyitotta meg az idei tanfolyamot Töb­bek között elmondta, hogy a termelőszövetkezetek második kongresszusának határozata megszabta a legfontosabb fel­adatokat, a területi szövetségek nőbizottságai részére is. A ma­gyar falu képének átalakítása nem fejeződött be a termelő­szövetkezeti mozgalom térhódí­tásával. Ma a legidőszerűbb feladatok egyike, a tudati ne­velés. Aki megáll ebben a mun­kában, lemarad — mondotta Örsi Edit a kongresszus egyik hozzászólójára hivatkozva. A nők egyre inkább tért követel­nek maguknak a munkában és a vezetésben egyaránt A nő nemcsak a szövetkezetekben áll helyt nap mint nap, hanem ott­hon a családban is. A TOT Nőbizottságának el­nöke a megjelentek között üd­vözölte a baranyai házigazdá­kat, köztük Kerner Ádámot, a Duna és Karasica menti Tsz­A tanfolyam résztvevői az »lsé előadást hallgatják Szövetség elnökét, dr. Mojzik Jeremiást, a szövetség titkárát, valamint Biró Sándort, a Me­csek és Dráva menti Tsz-Szö- vetség titkárát. A megnyitót követően Moha­ros József, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának el­nökhelyettese tartott előadást, időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről. Az előadó beveze­tőjében utalt orra, hogy a II. kongresszus, a törvényesség és a demokratizmus kongresszusa volt Szólt arról, hogy megszü­lettek azok a jogszabályok, amelyek minden magyar állam­polgárra kötelezőek. Egyszóval: létrejött az egységes magyar szövetkezeti törvény. A másik jelentős kérdés a demokrácia széleskörű érvényesülése volt. Már a kongresszusra 104 kül­dött úgy érkezett, mint a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsának a tagja (őket a köz­gyűlések delegálták). A kong­resszuson mindössze 21 TOT- tagot választottak. Ez pedig a demokratikus jegyek legszéle­sebb megnyilvánulási formája volt. Az előadó többek között szólt a nő- és ifjúságpolitikai határozat időszerű kérdéseiről. A tanfolyam szervezői egyéb­ként „szoros" és gazdag prog­ramról gondoskodtak. így töb­bek között értékelik a területi szövetségek nőbizottságainak munkáját, de szó esik a felada­tokról is. Legalább ennyire fon­tos kérdés a szövetkezeti de­mokrácia, valamint a választott testületek helye, szerepe, a tag­ság jogai és kötelezettségei. Előadás hangzik majd el ak­tuális szociálpolitikai kérdések­ről, továbbá megvitatják a köz- gazdasági ösztönzők hatásai­nak kérdéseit a termelőszövet­kezeti gazdaságokban. Hama­rosan itt az év vége. A gazda­ságoknak értékelniük kell ez évi munkájukat. így időszerű, hogy az egyik tájékoztató az idei zár­számadással, valamint a terv- tárgyaló közgyűlések előkészí­tésével foglalkozzon. A tanfolyam hallgatói nem­csak elvi vonatkozású kérdé­sekkel foglalkoznak. A résztve­vők ma — két csoportban — meglátogatják a mágocsi, va­lamint a belvárdgyulai termelő­szövetkezetet. A vendégeket a helyi tsz-ek vezetői és nőbizott­ságainak elnökei tájékoztatják a gazdaságok munkájáról, va­lamint az 1013-as kormányren­delet végrehajtásának tapasz­talatairól, a nöbizottságok mun­kájának eredményeiről. S. Gy. Építőipar — napjainkban Ülést tart a M Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának ülését november 14-ére - kedd­re - összehívták. i A Politikai Bizottság a X. ' kongresszus határozatainak vég­rehajtásáról és a tennivalókról szóló beszámoló, valamint az i 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelvei­nek megvitatását javasolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom