Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
I A Pécsi Balett Csehszlovákiában 1/ Emberi, művészeti kapcsolatok... Séta az erdőben. Átkelés a csobogó, csevegő patakon Az előadások sötétruhás közönsége a páholyokból ítéli meg a művészek produkcióját, — azt és am/f azon a bizonyos estén az előadáson nyújtanak. A művészegyüttest küllőidre kísérő újságírónak több dimenziójú élmény jut. A társulattal együtt élve, napi munkájukat, feszes tegyei- mű felkészülésüket, percre beosztott életüket, reflektorfénnyel fedett apróbb-nagyobb emberi- művészi gondjaikat érezve-látva, - másképp ül le a nézőtérre: akaratlanul is egy kicsit beavatottként ... ...Ezért sem vállalkozhatok elfogulatlan kritikára a Pécsi Balett csehszlovákiai turnéjáról Írva, — csupán az eseményeket, megligyeléseket, élményeket regisztrálom. \ Kapcsolatok Ennyi az egész: ötvenöt perc repülőút, szendvics, feketekávé, egy pohár bor, és mór búcsúzik is a légikisasszony, — „sok sikert kívánunk a Pécsi Balett csehszlovákiai vendégszerepléséhez”. Prágában vagyunk. Idegenben, de nem idegenként. Az üdvözlésünkre siető magasran- gű művelődésügyi tisztségviselők jól ismerik a Pécsi Balett művészetét, s nemcsak hírből, —a kapcsolat már majd egy évtizedes. És ha egy kicsit utánaszámolunk, Prága előkelőbb helyzetbe kerül mint Budapest. Hazánk fővárosában - 1972 októberéig — utoljára 1969-ben vendégszerepeit teljes estét betöltő műsorral a Pécsi Balett, — a prágai" közönség előtt pedig két esztendővel ezelőtt léptek fel utoljára. Prága közelebb lenne? A kialakult kapcsolatok mindenesetre közel hozták egymáshoz a csehszlovák művészeket, közönséget és a pécsieket, akik külföldön Balett Sopianae néven szerepelnek. Az első közelítő lépést talán 1962-ben tették meg, amikor a fiatal magyar koreográfus — Eck Imre — a fiatal cseh zeneszerző — Viliam Bukova - muzsikájára készített koreográfiát. Ez a Parancs című darab a Pécsi Balett első korszakának legsikerültebb alkotása volt, — százas előadásszériát ért meg. Erősen hatott a csehszlovák balettművészekre, néhány év múlva a szomszédos ország színpadain is „feltámadt”, Hirosima címmel, Ogoun koreográfiájával, a brnoi színház balettegyüttesének előadásában. Átvették, alkalmazták a Pécsi Balett újításait a balettszínpad kiszélesítésére, — 1963-ban pedig a Balett Sopianae első csehszlovákiai vendégszereplése idején — szorosabb személyes művészeti kapcsolatok alakultak ki az együttesek között, bemutatókat, gyakorlatokat tartottak egymásnak... Ezért is, minden alkalommal nagy várakozás előzi meg a Balett Sopianae előadásait Csehszlovákiában, ahol rendszeresen figyelemmel kísérik munkájukat, művészi fejlődésüket, — amint ezt a legutóbbi, szeptember végi turné alkalmával is tapasztalhattuk ... Néhány órás autóbuszút, r újból ismerős városnév: Mari- enska Lazné. Ismerősek a múlt század végi, gazdag fantáziával díszített épületek, kopottas eleganciájú szállodák, a sosem szűnő idegenforgalom bábeli nyelvzavara. Ebben a jó levegőjű, gyógyító vizű városban PlüPtt két esztendővel ezelőtt szerepeltek a pécsi táncművészek. Most csak otthont adott a város, — innen indult a társulat az idei turné első állomására, Pil- senbe. Előadások Pilsen a kétszázezres megyeszékhely nemcsak jelentős ipari centrum, kulturális központ is. Komoly zenei élet folyik, muzsikusaik az országhatáron kívül is ismertek, a rangos színháznak állandó prózai- és operatársulata van. A Pécsi Balett új műsorára, — az újra, hiszen 1970-ben már megismerkedhetett velük a pilseni közönség - elsősorban a fiatalok, s a középkorosztálybeliek voltak kíváncsiak, akik egyébként éppen úgy öltöznek „színházhoz", mint az itthoniak: miniszoknyás- fehérblúzos, fémszállal áttört nadrágkosztűmös, stólás-nagy- estélyis hölgyekkel, éppúgy lehetett találkozni az előcsarnox- ban, mint bőrzakós-garbós, sötét öltönyös, szmokingos ferfiAz ember azt gondolná, hogy a modern technika, a korszerű anyagok és építkezési módszerek könnyen megoldhatják a Távoli Észak városainak és településeinek létrehozásával kapcsolatos problémákat. Még olyan településeket is terveztek, ahol az ember állandóan egy, a természettől őt teljesen elszigetelő kupola alatt, egy „szintetikus világban" él. De okvetlenül szükség van az ember izolálására? Élhet-e állandóan a mesterséges környezetben? Az ember és a természet kapcsolatának megbontása eddig még sohasem hozott pozitív eredményeket. Ezenkívül, a rideg északi éghajlat ellenére nincs is erre oly égető szükség. Az itteni éghajlat is változik, itt is vannak - igaz, hogy más jellegű - évszakok. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy például Jaku- tia kontinentális részein nincs erős szél, míg Csukotkán csodálatos kitartással fúj — azaz a hidegtől és a széltől való védelem mértéke a két vidéken eltérő. Anadir—2 város terve az úgynevezett félig zárt típushoz tartozik. A várost úgy tervezték, hogy lakóit megvédjék a széltől, a fagyoktól és a hóviharoktól, de ugyanakkor a város a köakkal. Az idősebb korosztályt inkább a szakmabeliek képviselték, a korosabb közönség talán jobban ismeri, s jobban vonzódik a klasszikus zenéhez és tánchoz. A pécsiek viszont, immár több mint egy évtizedes hagyományaikhoz híven, modern zenére írt, modem koreográfiájú balettet mutattak be. Kivételes élményben lehetett része a pilseni színház közönségének: Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és celes- tára című művének, — Eck Imre koreográfiájával — itt volt a bemutatója, s a műsor további részében is Bartók muzsikájára készült táncokat láthattak. A kitűnően választott műsor egyaránt reprezentálta Bartók zenéjét és a Pécsi Balett művészi törekvéseit... A pécsi művészek előadásának igazi értékeit —, a nézőtér reagálásából ítélve — a Csodálatos mandarint látva értette, érezte meg igazán a közönség. Volt összehasonlítási alap, Bartók egyik legismertebb művét más művészi felfogásban, feldolgozásban b láthatták, s ebből mérhették le mennyiben adott újat a koreográfus és a társulat Megértették és értékelték —, a pilseni sikerről a bemutatót követően már beszámoltunk ... A prágai nusle-i színház színpada nem volt éppen ideális a Pécsi Balett számára —, viszonylag kis méretei miatt nem bontakozhatott ki a koreográfia igazi szépsége, a teret ölelő táncok harmóniája, s mégis a díszelőadást követő prágai estén nyújtotta talán a legtöbbet az együttes a csehszlovákiai vendégszereplés alatt. Akik ismerték és várták a Pécsi Balettet azok is újat kaptak ezzel az előadással —, nemzetközi hírnevükhöz méltó produkció volt A „kísérletező kedvű" balett kísérleteinek szépen letisztult nagyon gondosan megmunkált eredményével lépett színpadra... Fesztivál Az utolsó állomás Brno, többszörös próbatétel: itt rendezik meg a huszadik századi zene nemzetközi fesztiválját amelyre meghívást kapni elismerést és rangot jelent itt voltak a követők, innen gyökereznek a Pécsi Balett csehszlovákiai kapcsolatai, ismert zenei együttesek, művészek, nemzetközi szaktekintélyek vesznek részt a rendezvényeken ... A félmilliós város néhány esztendeje épült színháza már önmagában is élmény. Mértéktartóan modern épület számunkra meglepő méretekkel a korszerű színházművészet minden kellékével felszerelve. Óriási komputerrel irányított színpad, ezer- hatszáz személynek helyet biztosító ideális építésű nézőtér. Ezen a színpadon érvényesült igazán a Pécsi Balett előadása, itt jött elő minden mozdulat szépsége —, bár talán éppen ezek a szokatlan méretek zavarták is egy kicsit a táncművészeket —, akiket ezerhatszáz ember figyelt néma csendben ... ötször tapsolták vissza őket. Ezerhatszáz ember ünnepelt percekig, hosszantartó, lelkes tapssal —, a szünetekben autogram- kérők hada loholt az öltözőkhöz, az előadás után fogadásra invitálták az együttes vezetőit és szólótáncosait, a más országbeli szakemberek őszintén gratuláltak. Brno újból „kapitulált” a pécsiek művészete előtt... É lmények? Tulajdonképpen minden e kérdés alá tartozna, amiről eddig szóltam... De a tüdötágító sétákat a mananska lazne-i fenyveserdőben, a csendes esti beszélgetéseket a hotelszobákban, filléres söröket a próbákkal, gyakorlatokkal szabdalt szabad időben, ismert neveket, új barátokat, a „hátulról nézett" színházat, a küllöldjárás ünneplós hétköznapjait sem lehet felejteni... D. Kónya József Mitől északi Anadir—2? zépső szélességi fokokon megszokott képet mutassa, megőrizve szerves kapcsolatát a természettel. De mitől „északi" ez a város? Hiányzanak a városokban hagyományos terek, a széles főútvonalak, amelyeket épületsorok és építészeti kompozíciók szegélyeznek. Az alapvető kom- poziciós elem itt a főutca, amely bármely időjárás esetén elérhető társadalmi központ szerepét tölti be. Itt megtalálható a szolgáltatások valamennyi fajtája: üzletek, ebédlők és éttermek, télikertes klubok, sportkomplexum, kórház, és más szolgáltató egységek is ... A város valamennyi pontját, a lakóházakat és az intézményeket is meleg folyosók és átjárók kötik össze - rossz idő esetére. A gyalogutak egyrészét azonban mégis nyitottan, de az uralkodó szelektől védve tervezték. Ez az építészeti megoldás szinte hívogatja Anadir lakóit, hogy menjenek ki a friss levegőre és a szolgáltató egységek megfelelő elhelyezésével elősegíti a lakosság aktív és szabad mozgását a városban. Az embernek szüksége van a mozgásra, különösen igaz sz Északon, ahol Így az emberek gyorsabban megszokhatják az új környezetet. I A város lakónegyede térben összekötött, dél felé tárulkozó négyemeletes házakból áll. Az épületcsoportokat úgy komponálták, hogy a házak és a gyermekintézmények elállják az északi szél útját. Ezzel védik a lakásokat, és a pihenőzónaként használt déli területrészeket is. Az uralkodó szelekkel szembenéző épületek ablakai délre nyílnak, míg az átlósan húzódó házaké keletre, vagy nyugat felé. Az épületeket a városközponttal összekötő melegfolyosók is védelmet nyújtanak. Ezeken, az oszlopokkal az első emelet szintjére emelt folyosókon találhatók a mindennapi szolgáltató üzletek. Minden gyermekintézménynek van zárt télikertje, ahol a hőmérséklet télen 10-15 fok. A lakások tágasak, nagy előszobáik, szellőztetett szekrényeik, beépített és variabútoraik vannak. Anadir-2 kísérleti terv, amelyet a gyakorlatban ellenőriznek majd. Szerzők azt állítják, hogy a város minden lakóia igazi északi és városi embernek fogja érezni magát. Hiszen csak jó hangulat biztosíthat a lakóknak aktivitást, nagy munkatermelékenységet és személyiségük harmonikus fejlődését. VJocseszlav Janovszkij Csallóközi kirándulás Mmt ahogy arról már beszámoltunk, a szlovákiai Dunaszenl» helyen turnézott négy napon keresztül a Pécsi Úttörő Fúvószen»", kar. Bemutatunk néhány érdekesebb mozzanatot az útról. Az első nagy siker színhelye a Jednota stadion Ismerkedés a kis vendéglátókkal. Egyelőre az üvegajtón keresztül az elosztás előtt. Felejthetetlen volt e kirándulás. A kis úttörők a Szinte az egész város ott volt a hatodikai Május 1. téri fellépi* sen. A képen jobbról: Joó Béla igazgató. ?■*» Hatalmas máglya szolgáltatta a Haizok Imrééktől, vendéglátóéfényt az esti szabadtéri hang- tói búcsúzik az egyik kis zenénk versenyhez. Egy utolsó búcsúpohár a ha tárállomás előtt. A kép közepén, szemüveggel: Cyurcsik József dunaszerdahelyi tanácselnök. Erb János képriport]« i I
