Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

é DUNANTOll NAPIG 1972. november 11. Szemünk fénye a kiskert (18.) Örökzöldek a kiskertben fit a november, kertjeinkre, parkjainkra csaknem féleves nyugalom köszöntött. Kopár kertek, kopasz bokrok, felásott virágágyak sivár képe. Gondo­latban könnyen elkalandozunk a déli tájakra, hol télen is zöid a természet, zöldellő parkok csalogatják sétára az embert. Van-e lehetőségünk örökzöld bokrokat, fákat csempészni kertjeinkbe? Hozzáértéssel, adottságaink figyelembevétele­vei — természetesen. Nem Olaszország örökzöld parkjait akarjuk utánozni, hi­szen növényeinknek attól eltérő környezetet tudunk biztosítani; az ottani nagyobb változatos­ságért mi az örökzöld lomb es fakadó természet, vagy az arányló őszi tarkaság pompás együttesét kapjuk cserébe. Van-e szebb télen a hóval bo­rított kopasz ágak és az üde zöld bizarr ellentéténél? Az örökzöldek spontán nép­szerűsége kiskert tulajdonosok körében is nagy, így inkább al­kalmazásuk, felhasználási terü­letük, fajtaválasztékuk ismerte­tésére szeretnénk jelen alkalom­mal és a jövőben néhány jóta­náccsal szolgálni. Azon növényeket nevezhetjük örökzöldeknek, amelyek levelei­ket legalább két tenyészidósza- kon át vagy ennél hosszabb ideig megtartják életképes áUc- pótban, tehát évenként lombok csak egy részét hullatják le. örökzöldjeink levele általában könnyen megkülönböztethetők a lombhullatókétól: merevek, bőr- szerűek, a hidegnek vagy szá­razságnak ellenállnak, a felszí­nük gyakran viaszos bevonattól fényes. A föld szinte valamennyi részén előfordulnak, ahol ki­egyenlítettebb a klíma; a tró­pusok mellett főleg a szubtró­pusi és mediterrán klíma növé­nyei. A növényvilág és éghajlat szorosan összefügg egymással, így egy egzotikus nö-'ény meg­honosításakor döntő tényező, hoay őshazájához hasonló ter­mőhelyi, főleg klimatikus adott­ságokat biztosítsunk számára. A nagyklímán kívül a mező­éi mikroklíma szerepe sem le­becsülendő, hiszen köztudott, hogy egész más adottságokat jelent egy szúaz déli lejtő, mint a közeli nyirkos folyóvölgy, vagy a nyílt szabad fekvés és egy fa árnyéka. Sikeres telepí­tés és díszítő hatás csak ok­kor érhető el, ha éppúgy figye­lembe vesszük szinte rajtánként változó fagyérzékenységüket, vagy csapadékigényüket mint a hajtások beéréséhez szüksé­ges hőmennyiség meglétét. (Ajánlott irodalom: Debreczy Zsolt—Csapodi Vera: Télen is zöld kertek.) Hazánk éghajlati adottságai nem túl kedvezőek az örökzöld növényeknek, a jó fagytürő képességgel rendelke­ző északi származású fenyőté- lék nálunk a szárazságtól szen­vednek, vagy a szubtrópus és mérsékelt öv üde viszonyokat igénylő örökzöldjei. A mediter­ránból származó kitűnő száraz­ságtűrők viszont teleinktől ka­rosodnak. nos környezeti adottságok han­golnak össze. Az egzota nö­vény ugyanis nemcsak igényeit hozza magával a termőhelyéről, hanem az eredeti táj jellegét, hangulatát is. A cédrusok, Kar­csú ciprusok, apró kemény le­velű bokrok a napfényes medi­terránt, a sudár fenyők viszont az északi magas hegyvidék ko­mor hangulatát idézik. Ezt a karaktert kell érvénye­síteni mindig a környező táj és éghajlati adottságok függvé­nyében, akkor nem lesz kertül-.« tájidegen, zavaró. Amennyire hangulatosak a sudaras luc-, jegenyefenyők a hűvös nyugati határmenti, atlantikus hatás alatt vagy a hegyvidéken, pl. annyira zavaróak lennének a napsütötte, szubmediterrán klí- májú Mecsek déli lejtőjén. Itt elsősorban szárazságtűrő me­diterrán eredetű örököldek (tűz- tövis, babérmeggy, magyal, bangiták, Ryscus, jázmin, ro2­PÓDIUM EGYIPTOM. A Pécsi Balett november 20-tól december 3-ig Egyiptomban vendégszerepei. Weiner: Magyar babák, Ko­dály: Nyári este és Fölszállott a páva, valamint Rossini: Nyi­A rendelkezésre átló növé­nyekből nagy körültekintéssel kiválogatjuk a kert változatos alapanyagát, ennek a változa­tosságnak azonban nem a kü­lönböző formák tarka összevisz- szaságát, hanem a harmonikus egységet kell jelentenie. Ezt az egységet teremti meg a nö­vény karaktere, amelyet az azo­maring, levendula stb.) és fe­nyők (cédrusok, ciprus, szabin- fenyő, igénytelen borókák) ta­lálják meg igényeiket. A lomb­hullató fák védelme alatt szub­trópusi — mérsékelt övi babér- lombú örökzöldek adják a táj jellegét: madárbirsek, borbo­lyák, mahóniák, orbáncfű-félék stb. Csepeli Zoltán fény és Bach—Rácz: Francia szvit című alkotásából készült balettet mutatják be Kairóban három és Alexandriában két előadásban. (Képünk a vendég- :áték egyik főszereplője, Sti- mácz Gabriella.) TESTVÉREK. A Testvérek című Illyés Gyula drámát a Kossuth rádió a Pécsi Nemzeti Színház­ban hangszalagra veszi. KÖNNYOZENÉSZEK. Az Or­szágos Szórakoztatózenei Köz­pont Baranya megyei kirendelt­sége novemberben kezdi meg százhúsz pécsi és baranyai szó­rakoztatózenekar jövő évi elhe­lyezésének tárgyalásait Körkép ÚJABB RÉGÉSZETI LELETEK TOLNA MEGYÉBEN A Tolna megyei Népújság újabb régészeti leletekről tudó­sította az elmúlt héten olvasóit. Paks határában Árpód-kori faiu nyomait fedezték fel. Értékes réz- és bronzvereteket, köztük csatlemezt és kódexveretet, ke­rámiai emlékeket találta«. Újabb törökkori leletek kerül­tek elő a dunaföldvári „Török torony” helyreállítása közben is, ahol nagymenyiségű kerá­miát, fémtárgyakat, faragott követ találtak, valamint turbá- nos török síremléket tártak fel. A leleteket a restaurálás után a dunaföldvári „Török toronyban" rendezett állandó helytörténeti kiállításon mutatják majd be, előreláthatóan mór a jövő év­ben. A Bátaszék-Kövesdpusztán épülő vázkerámiagyár építése közben római kori telepet és temetőt fedeztek fel a feltárá­sok során. Sírokat, edényégető kemencéket, kerámiákat, érmé­ket, üveg és bronz karperece­ket. csont hajtűket találtak. A sírok fekvéséből arra következ­tetnek, hogy feltehetően egy római út is előkerülhet majd. DÉLSZLÁV KÖNYVTÁR BÁJÁN A Kecskeméten megjelenő Petőfi népe arról számol be, hogy Baján a városi könyvtál keretében szerb-horvát nyelvű báziskönyvtárat létesítenek. A bajai báziskönyvtárban mintegy 5—6 ezer kötet délszláv nyelvű könyv áll majd az olvasók ren­delkezésére. Szakképzett, a nyelvet jól ismerő könyvtáros irányítja majd a munkát, segíti a nemzetiségi községekben dol­gozó könyvtárosokat, kapcsola­tot tart a különböző társintéz­ményekkel. A megye délszláv lakói a községi könyvtárak*« keresztül kölcsönözhetik a szép- és szakirodalmi műveket. A fal­vakban elsősorban az anya­nyelv elsajátítását szolgáié gyermek- és ifjúsági könyveket helyezik el. POLITIKAI KONYVNAPOK Ma Győrben tartják meg ■ politikai könyvnapok országos megnyitóját, melyet tizenegyed­szer rendeznek meg. A könyv­napok megrendezésének alap­vető célja, hogy széles közönség figyelmét felhívják a marxista- leninista tartalmú politikai ás társadalomtudományi művekre. Az érdeklődésre jellemző: ta­valy a politikai könyvnapok ide­jén hárommillió forint értékben vásároltak könyvet A Kossuth Könyvkiadó idén több újdon­sággal jelentkezik a könyvna­pok alkalmából. A Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója alkalmából hat művet jelentet­nek meg, százezer példányban. Petőfi Sándor születése 150. évfordulója megünneplésére a kiadó öt könyvet jelentetett meg, 127 ezer példányban. Ez évben jelentek meg Kádár io­nos, Fock lenő, Aczél György | és Biszku Béla beszédeit és író- | stfit tartalmazó kötetek, melye­ket most Komócsin Zoltán könyve: Nemzeti érdekek, inter­nacionalista célok követ. Nagy az érdeklődés az olcsó és köz­érthető politikai eseményekkel, aktuális ismeretterjesztéssel foglalkozó kiadványok iránt. Ennek megfelelően jelentek meg eddig is' a filozófiai, az esztétikai és közgazdasági lexi­konjaik, új kiadásban jelenik meg a Ki-Kicsoda? című kiad­ványuk, és újdonságként adják ki a Párttörténeti Intézettel kö­zösen a Munkásmozgalom-tör­téneti lexikont. M.L .Majd a barátommal elintézem...’ Hogyan él az ember a XXI. században? Lakást ígért, csalt, széltiámoskoiott Száz esztendeje jelent meg Jókai Mór híres műve, A jövő \ század regénye. A centenárium alkalmából érdekes irodalmi vállalkozás született, egy író- csoport megírja a XXI. század regényét, ahogy a ma emberé­nek és a mai íróknak elképze­lésében kialakul a jövő embe­rének élete. A tervezett keretregény egyik hetilapunkban jón folytatások­ban a jövő évben, és egyide­jűleg fantázia-pályázat indul, melyre mindenki beküldheti öt­leteit, elképzeléseit arról, hogy hogyan alakul az emberiség sorsa, milyen tudományos és technikai újdonságok szolgál­ják az ember életét az elkövet­kező században, és hova fejlő­dik a XXI. század során az em­ber. A legjobb, legérdekesebb elképzelések helyet kapnak (természetesen szerzőjük feltün­tetésével) a regényben, mely ily módon igazi kollektív alko­tás lesz, százak, esetleg ezrek elgondolása, fantáziájának ter­méke kap helyet a műben. (A fantázia pályázat indulását, fel­tételeit annak idején természe­tesen közzéteszik a regényt folytatásokban közlő lapban.) Egyébként az évforduló kap­csán irodalomtörténészek érde­kes ismertetéseket közölnek a magyar tudományos-fantasz­tikus irodalom hagyományairól. í Az elmúlt évtizedekben kivirág- 1 zott hazai ilyen témájú iroda­lom gazdag múlttal rendelke­zik. Itt utalnak a század első évtizedeiből Leleszy, Cholnoky, s főleg Karinthy Frigyes és má- j sok alkotásaira. Irodalomkuta- j tők pedig felfedezésszámba me­nően emlékeznek meg N. Buj­dosó István Írásairól, aki első­ként használta tudatosan a fu- . turologia, ileltve prognosztika ■ fogalmát és 1941-b^n Pécsett ! közreadott „C-sugár" című re­gényével új fantasztikus téma­köröket szabott meg. Nemcsak az űrrepülés, hanem a halál­sugár akkoriban divatos témá­jával szemben az életsugár, a hasznos, gyógyító sugarak al­kalmazásának gondolatkörét is felveti. Külön jelentősége írá­sainak, hogy azokban nem­csak a technika és tudomány, hanem az emberi jellem, gon­dolatvilág és társadalmi meg­nyilvánulásai is egyre fejlődő formában bukannak fel. Mint az irodalomkutatók erről a szin­te elfelejtett alkotójáról fan­tasztikus irodalmunknak, meg­állapították, életformájában is érdekes megnyilvánulások mu­tathatók fel. Találmánytervező­nek tartotta magát, aki külön­böző ötleteit, elgondolásait, ta­lálmányterveit a szakemberek rendelkezésére bocsátotta. Ne­ki magának is nem kevesebb, mint 27 különböző szabadalma volt. Témáit, ötleteit most az irodalomkutatók derítik fel. A tudományos, fantasztikus irodalomnak és a programsze­rű jövőkutatásnak tehát jelen­tős múltja van a magyar szel­lemi életben. Az új „jövő szá­zad regényéivel kapcsolatos elképezlések pedig — megva­lósulásuk esetén - érdekes ál­lomását fogják jelenteni ennek a világszerte, s így hazánkban is egyre színesebben, gazda­gabban kibontakozó műfajnak. Jó rábeszélőkészség és „ezer­nyi ötlet” — így jellemzik is­merősei ifj. Almási Ernőt, aki j legutóbbi munkahelyén a Pécsi Közúti Építő Vállalatnál segéd­munkásként dolgozott. Szóra­kozni — mint vallja — szeretett, de csak „előkelő helyeken”, legtöbbször taxival járt és drá­ga külföldi cigarettákat szívott Honnan volt pénze Almási­nak? Az ügy — amiért majd bíróság előtt kell felelnie — még 1968-ban kezdődött. Egyik ismerősének lakást ígért. „Nézd, nekem Van egy lakásom, de nemsokára kapok egy szövet­kezetit. Ha akarod a mostani lakásomat átadom neked" — mondta. Az ismerős kapva ka­pott az ajánlaton és szinte ter­mészetesnek vette, hogy Almási kölcíönt kér tőle a kiköltözésre. Aránylag nem is sokat — 2400 forintot Mondani sem kell, hogy a megígért lakásból semmi sem lett Ezt a „lakásötletet" többször is megjátszotta — sikerrel. „Már költözködöm is, és a tiéd a la­kás” — mondta egy másik is­merősének. „Na, persze a do­log nem megy simán, a lakás­átírást el kell intézni a taná­cson, — tette hozzá. — De sebaj, a tanácson a barátom dolgozik, majd ő elintézi, — egy kis «csúszóért»". A lakást remélő pedig többezer forintot fizetett Almásinak. Telt múlt az idő, a lakásátírás sehol ... „Kissé nehezen megy a dolog” — mondta, amikor már az il­lető sürgette az ügyet és kife­jezte az egész lakásügyben va­ló kételkedését is. „Nem hiszel nekem? — méltatlankodott Al­mási. — Akkor gyere velem a ÜQmojytalran rovat Hol és mikor legyen rossz a gyerek? Amikor a kisebbik fiam az álta­lános iskolába járt, egyszer rend­kívüli problémája adódott. Az iskolából jött va'ami figyelmez­tetés, hogy a gyerek rossz volt. El­ment a nagymamájához, kiderült, hogy ott is rossz szeretett volna len­ni. Otthon épp az volt a vita tárgya, hogy valami rosszaságba kezdett. Én kerhóra fogtam és mondom neki: — Az ég áldjon meg, miért akarsz te állandóan rossz lenni? — Édesapám, hol legyek rossz? Belátom, nehéz probléma ez. Én szeretem a mi kis városunkat, a mindig nagyobbat is, de nagyon aggódva nézném az egészet ha gye­rek lennék. A mi korunkban eljött a szabadság, az iskolai szünetekről nem is be­szélve. Ilyenkor kicsaptak bennünket a rétre, vagy az erdőre és az ösz- szes, amit előírtak, az volt, hogy délre, vagy ebédre jöjjünk haza. Mi meg nekiindultunk a nagyvi­lágnak! Csudálatos kalandok estek meg velünk, és mégis minden al­kalommal rendre hazatértünk. A fiam akkori megjegyzése jelezte már azt, hogy tizenöt évvel ezelőtt se volt könnyű gyereknek lenni, de az az érzésem, hogy ma még ne­hezebb. No, nem a ruhára, kosztra, tanu­lásra gondolok, hanem ami azon­kívül van. Mi ott futballoztunk, ahol akartunk, oda rándultunk ki, ahova akartunk, olyan szép szamárságokat csináltunk, amilyeneket akartunk. Még visszaemlékszem, diákkoromban az iskolai futballvetélkedőkre, ami­kor is az eredménytől függetlenül a meccs végén mint nézőközönség lelkesen eltángáltuk egymást az el­lentáborral. Ezek a mérkőzések álta­lában döntetlenül szoktak végződni. Paneiházban lakom, még játszótér is van a ház előtt. Igazán szép ját­szótér. Padokkal, jólfejlett gyöppel, középen telefonfülkével. Az egész szemet-lelket gyönyörködtető, de mi az ördögöt csinálhatnak itt a gyere­kek? Hintázhatnak, ordíthatnak (ordíta­nak isi), ülhetnek a pádon, az autó- porkirozó betonon ketten, vagy hár­man futballozhatnak, és ha nagyon nagy sportemberek, tollaslabdázhat- nak. Minden más tilos I Gyepre alig léphetnek, mert oda lesz a szép gyep. Játszhatnak a panelházak lépcső­jén. Játszanak isi Nézhetnek tv-t, néznek isi Molnár Ferenc: Pál utcai fiókja most nem játszódhatna le, mert nincs grund. A mi környékünk panelházai­nak gyerekei, ezt átmenetileg sikerrel megoldották. A távfűtés jelentős ása­tásai pótolták a grundot. Szép, nagy befödetlen árkok vannak, amelyek lehetőséget adtak néhány eredeti, modern gyerekjátékra. Az egyik, ki tudja átugrani az ár­kot? Többnek sikerült I Néhány gye­rek viszont megrongálódott. Kis átjárók voltak az árkok fe­lett. Az autók kirekesztése után pom­pás kerékpárpályává nemesedett Több ifjú zsonglőr sikerrel vette « rengeteg kis kanyart, de nem mind­egyiknek sikerült Itt is több gyerek megrongálódott Néhány kedves, áj játékot is si­került felfedeznem. Tízemeletes házak állnak előttünk. Ezek köztudomásúan magasak. Sár még akad. Versenyt kezdtek tehát, hogy ki tudja a tíz­emeletes oldalára a sárgombócot a legmagasabbra dobni. Elég magasan kidekorálták a tíz­emeletes oldalát. A másik, a közlekedési jelzések­kel kapcsolatos játék. Felfedezték, hogy a parkírozni tilos tábla szépen szól. Azóta ez a zene lelkiismerete­sen működik, és mert a gyerekek jólneveltek, csak a tábla hátát do­bálják. Dehát mit is tehetnének, ha már a többit unják? Azt a rengeteget. De most jön majd a tél. Szeren­csére, hogy itt több foglalkozás kö­zött válogathatnak. Elmehetnek a pécsi korcsolyapályák egyikére és ott megtanulhatnak korcsolyázni. Ha azonban véletlenül nincs a városban ilyen pálya, akkor még mindig ma­rad a lépcsőházban való verekedés, vagy dobálhatnak hógolyókat, ha lesz hó. Aztán álldogálhatnak csoportosan az utcasarkon is. Szegény gyerekek I Sfőllősy Kálmán tanácsra és majd meglátod, hogy jó úton haladunk." Kézen- fogta ismerősét és valóban el­mentek a tanácsra, a Kossuth térre. „Itt a kapubon várj meg, mindjárt jövök" — mondta és bement az épületbe. Kis idő múlva széles mosollyal jelent meg ismét. „Minden rendben van, egy-két hét az egész és költözködhetsz” — mondta. Az már később derült csak ki, hogy a- tanácsi ismeretségből egy szó sem volt igaz, — a ta­nács épületében csak a folyo­sókon járt-kelt egy kis ideig, hogy a kölcsönadót megnyug­tassa, lám, eljárt az ügyben. Volt más ötlete is. Munkahelyén együtt dolgozott P. Gyulával. „Egy nap azt mond­ta nekem Ernő, hogy az IBUSZ- szal Olaszországba utazik, most kell azonnal kifizetni 800 fo­rintot, nem adnék-e kölcsön, két-három nap múlva visszaad­ja. Nálam nem volt pénz, de el­mentem az OTP-be és a betét­könyvemből kivettem a kért összeget.” A pénzt nem látta viszont, nem volt igaz az olasz- országi út sem. Szórakozott az egyik pécsi étteremben. A pincér megemlí­tette Almásinak, hogy az autó­jára gumikerék kellene, „Mi sem könnyebb, éppen van a raktár­ban, ahol dolgozom. Majd ho­zok." A pincér kifizette a kért 1200 forintot, amiről Almási el­ismervényt is adott. Aztán sa pénz, se kerék. Kedvelt témája volt: válók a feleségemtől, ehhez kellene a pénz, hogy kimenjen a lakás­ból. Volt aki kölcsönt adott. így ment ez hónapról, hónap­ra, évről évre — ha valaki, vagy valakik nagyon sürgették a kölcsönadott pénz visszafize­tését, — egy részét visszafizet­te. Abból a pénzből, amit más­tól kért kölcsön. Jelenleg 16 „kölcsönadó" fut a pénze után, összesen 27 220 forinttal tarto­zik nekik Almási, aki nem is ta­gadja manipulációit. Erős a gyanú, hogy a kölcsönadók listája még nem teljes. Ezért kéri a rendőrség, hogy akiktől ifj. Almási Ernő hasonló ürü­gyekkel pénzt kért kölcsön — jelentkezzenek a Pécsi Városi Járási Rendőrkapitányság föld­szinti panaszirodájában. G.F. I í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom