Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

1772. »«ember Tt. DUNANTOL? NAPLÓ 3 Ülésezett a megyei diákparlament (Folytatás az 1. oldalról) lasztási tanácsadással foglal­kozott Horváth Sándor, a Ba­ranya megyei Vöröskereszt kép­viselője az egészségügyi szak- középiskolák szakmai társadal­mi munkájával kapcsolatos tud­nivalókat, terveket ismertette. Végül Petóházi Szilveszter, a KISZ megyei első titkára a KISZ-vezetőképzésről, a közép­iskolai klubmozgalomról és a kollégiumi közösségi versenyek ösztönzési rendszeréről tájékoz­tatta az interpellálókat. Az egésznapos megyei diák­parlament munkájának befeje­zéseként határozatot hozott. Meghatározta a diákok közéleti tevékenységének további lehe­tőségeit, feltételeit, az iskolai és a mozgalmi munka demok­ratizmusának fő irányait A ha­tározat tartalmazza, hogy a középiskolások vállalják, hogy tevékenyen részt vesznek a pórt közoktatáspolitikai határozatá­nak végrehajtásában. Ezt követően megválasztották azt a tizenegy küldöttet, akik i a november 27—29. között Bu- j dapesten ülésező országos di­ákparlamenten képviselik me­gyénk középiskolásait Végezetül Petóházi Szilvesz­ter mondott zárszót. Szólt azok­ról az ifjúsággal kapcsolatos fontos dokumentumokról, ame­lyek az elmúlt időszakban je­lentek meg, s ezek kapcsán elemezte a demokratizmus és a közéletiség egységét. Felhívta a diákparlament résztvevőit, hogy a határozatok végrehajtá­sában segítsék az állami szer­veket, mert csak így valósulhat­nak meg az igényeik alapján és érdekében végrehajtandó váro­si, megyei és országos szintű intézkedések. Pánics-Riechel FELMÉRÉS A BUBIV-NAL A különféle termékek idei ke­resettségét vizsgálták a közel­múltban a BUBIV-nál. Megál­lapították: kevésbé kapós már a két-, illetve a háromajtós szekrény: a lakáskultúra általá­nos fejlődése — a beépített szekrények elterjedése — nyo­mán a korszerűbb garnitúrák a kelendőbbek. Árubemutatók so­ra tanúsította: az „M” bútor­család és az úgynevezett BU- BIV szisztém különféle változa­tai a legnépszerűbbek. Az idén a legtöbb BUBIV-bútor augusz­tusban kelt el, amikor a múlt évi havi 11—12 millió forintos átlagával szemben mintegy 14 millió forint értékű áron talált gazdára. Százhúszezer tag Megyénk szövetkezet! moz­galmának fontos eseménye zaj­lott le pénteken Pécsett, a Ság- vári Művelődési Házban. Száz- húszezer tag képviseletében ta- nácskozott a baranyai fogyasz­tási szövetkezetek küldöttköz­gyűlése, összegezve az elmúlt háromnegyed év eredményeit, a kongresszusi határozatok szellemében szabva irányt a további munkához. Szegedi Er­nő, MÉSZÖV elnökhelyettes ün­nepi megnyitója után hét la­kásszövetkezet felvételéről dön­tött a közgyűlés. Négy lakás­építő, két lakásfenntartó és egy üdülőszövetkezet nyert felvételt c tagszövetkezetek sorába. Ez­zel 29-re emelkedett a lakás­szövetkezeti ágazatban műkö­dő baranyai szövetkezetek szá­ma. Nagy Sándor, a MÉSZÖV el­nöke szóban egészítette ki a szövetkezetek ezévi eredményei­ről szóló írásos beszámolót, ki­térve a fejlődés ütemét lassító gondokra, s a tennivalókra is. A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa óta eltelt idő­szakban demokratikus alapo­kon, az alapszabálynak meg­felelően tevékenykedtek a ba­ranyai szövetkezetek. Gazdál­kodásuk kiegyensúlyozott, fejlő­désük egyenletes — bár még mindig sok a kihasználatlan le­hetőség. Szerepük döntő a fa­lusi lakosság ellátásában és számottevő a városokban is. Anyagi lehetőségeikhez mérten —- rendkívüli erőfeszítések árán A bűncselekmények 60 százalékát ittasan követik el Beszélgetés dr. Bencze Józseffel, a Mohácsi Járásbíróság elnökével Mohácson kezdte bírói tevékenységét dr. Bencze József 1955- ben. — 1958-ban a Járásbíróság elnökévé nevezték ki. Az eddig eltelt tizennyolc év alatt — ítélkezett büntető és polgári ügyekben is— alaposan megismerte a város, a járás közrendjét, közbizton­ságát. Tizennyolc évvel ezelőtt — mint mondja — a büntető ítélkezésekben elsősorban a társadalmi tulajdont károsító cselek­mények jelentkeztek. Számuk azóta lényegesen csökkent és a kárérték is kisebb. — Milyennek Ítéli jelenleg a város, a járás bűnügyi helyze­tét? — A város bűnügyi, közbiz­tonsági helyzete általában jó­nak mondható — kezdte vála­szát. — A közrendet és a köz- biztonságot sértő súlyos bűncse­lekmények, mint például em- | berölés, vagy ennek kísérlete, I rablás, — alig fordulnak elő. Kedvező jelenségként említhe- | tem azt is, hogy a hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ügyek száma nem sok, ilyen jellegű bűncselekmény ke­vesebb mint az előző években. — A statisztikai adatok arra utalnak, hogy — ha nem is vészharangkonditást igénylőén, — nőtt a testi épség elleni büntettek, a garázdaság bűn­tettét elkövetők száma. Mit mu­tatnak a tapasztalatok ebben a járásban? — Az országos és a megyei helyzethez hasonlóan a járás­ban is nőtt az említett bűncse­lekményeknek a száma. De hadd tegyem mindjárt hozzá: általános tendencia a vissza­esők számának növekedése, ami azt is jelzi, hogy a bűn­özés egy szőkébb körre szorul. De jelzi azt is, hogy a velük szemben eddig alkalmazott büntetések és intézkedések nem voltak eléggé hatékonyak. A testi épség elleni bűncse­lekmények okai sokfélék. A sú­lyos sértés például fakadhat a megromlott családi, lakótársi, szomszédi viszony kapcsán ke­letkezett nézeteltérésekből, amelyek sok esetben durva tett- legességgé fajulnak. Ittas em­berek utcán, italboltban bot­rányt okoznak, verekedést kez­deményeznek. Az ittasságról esett szó, hadd tegyem hozzá: a mi tapasztalatunk, hogy az összes bűncselekményeknek mintegy 60 százaléka összefüg­gésben áll a túlzott mértékű a I kohol fogya sztá ssa I. A járás bűnügyi helyzetéről beszélgetve néhány „járási spe­cialitásról" is szó esik: az átla­gosnál több itt a kerékpár, kö­vetkezésképpen több kerékpár- lopásos ügyet is tárgyalnak. Határmenti járás lévén, számos a „tiltott határátlépési kísérlet” bűnügyük. Az elkövetők között sok a büntetett előéletű, sőt nem egy hasonló bűntettet már elkövetett. A felelősségre vont személyek nagyobb száma nem a járás területén lakik, hanem az ország különböző részeiből jöttek ide, — úgyszólván kivé­tel nélkül férfiak. Mohács és a járás szőlőtermelő vidék, — ez j is befolyásolja, hogy az átla- j gosnál jelentősebb itt az ittas gépjárművezetés. A bíróság a társadalmi védekezés és az ál­lampolgárok nevelése érdeké­ben egyre gyakrabban a gép­járművezetéstől való eltiltást mond ki ítéletében a legele­mibb közlekedési szabályokat durván megsértőkkel szemben. — Gyakran olvasható, hogy különböző mezőgazdasági tár­sulásoknál, termelőszövetkeze­tek melléküzemági tevékenysé­génél számoson a saját zse­bükre dolgoznak. Ilyen jellegű bűncselekmények megtörtén­nek-e a járásban? — Ha nem is gyakran, de előfordulnak. Példaként említ­hetem Réti Béla esetét, aki a Mohácsi ÁFÉSZ mezőgazdasági társulása ügyvezetőjeként több százezer forintot vágott zsebre. Vett, eladott, üzérkedett min­dennel, a cirokseprűtől a lovas­kocsiig. Mostanában a külön­böző állami gazdálkodó szer­veknél a társadalmu tulajdon védelmére irányuló intézkedé­sek nyomán szilárdult a raktározási, árukiadási rend. Javult, de még mindig nem ki­elégítő a helyzet ebben a vo­natkozásban a termelőszövet­kezetek egyes telepei és az építőipar területén.- A polgári ügyszakban mi­lyen jellegű a perek többsége?- A házassági bontópereket említem elsőként, számuk ugyanis évről évre nő. A gyer­mektartásdíj és gyermekelhe­lyezési perek jelentős száma is természetszerűen összefügg a bontóperek számának növeke­désével. Itt említem meg, hogy a gazdasági és „társadalmi fej­lődésünk jelenlegi szakaszában nagyobb jelentőségűekké váltak a különböző szerződések. Az egyes vállalatok, közületek és termelőszövetkezetek egymás közötti vitáiban a szerződések késedelmes, vagy hibás teljesí­tésével kapcsolatban a bíróság igyekszik a feleket a teljesí­tési határidő szigorú betartásá­ra, a jó minőség védelméhez fűződő érdekek fokozott szem előtt tartására nevelni. A ko­rábban a jogos igények érvé­nyesítését sem szorgalmazó közületi szervek az utóbbi idő­ben ügyelnek arra, hogy köve­teléseiket érvényesítsék, - sőt néhány esetben túlzott igénye­ket is támasztanak egymással szemben. Egy bíróság munkája sokré­tű, az ide kerülő ügyek nem egyszer nagyon bonyolultak. Ez a megállapítás érvényes ennek a bíróságnak munkájára is. összefogni egy bíróság mun­káját, elmélyülni az új rendel­kezésekben és helyes ítéletet hozni a törvények, rendeletek szellemében - egész embert kívánó feladat. Abban pedig, hogy a járás közrendje, köz- biztonsága jónak mondható, nem kis része van. Mindezek elismeréseként tüntették ki a napokban dr. Bencze Józsefet a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával. G. F. Gyáróriás épül Péten. Az új péti nagykapacitású műtrágyagyár, amely csaknem egy négyzetkilométernyi területet foglal el, 1975- töl kétszer annyi mennyiségű, hármas hatóanyagú (nitrogén, fosz­for, kálium) műtrágyát szolgáltat majd a mezőgazdaságnak, mint a régi péti üzem. A Szovjetunióból, Franciaországból, Norvégiából és az USA-ból beszerzett berendezések próbaüzemét folyamatosan 1974 második negyedévétől kezdik meg. A képen: a hármas ható­anyagú műtrágyaüzem második szórótornyának alapjai. W Á szépséges Eger-vötgyben... Itt az ürögi bolt után hirte­len kitárul a látóhatár, az út leszűkül, majd néhány száz mé­ternyire leágazik a szőlőhegy alá, a másik pedig tovább ve­zet, a szinte meghatóan szép Éger-patak völgyébe. A talaj felszíne mindenütt vörös a ja- kabhegyi homokkőtől — vagy ahogy a geológusok mondják — a seizi vörös aleurolittól — de ilyen kőzet található Kővágó­szőlős környékén is még na­gyobb tömegben. Úgy hírlik, hogy valaha az itt lakó nép — a jól faragható, véshető vörös­sziklából — malomköveket, kö­szörűkövet formált, sőt, itt-ott még faluvégi „kő-krisztus etaoi látható még faluvégi „kő-krisz­tus” is, amelynek lábazatát szintén ez a hegy adta. Na, de maradjunk a jelenidőnél: az égervölgyi kirándulóhelyre igyekszünk, ezen a köves, göd­rös, keskeny ösvényen, amelyen csak kimustrált, de még jó erő­ben lévő Trabant képes átevic- kélni. Ha valaki, hát akkor a 10 esztendős kis Kovács Lajos- ka igazán ismeri ezt a vidékei és persze hasonlókorú társai, akik nap mint nap bebarangol­ják a völgyet, egészen a ja- kabhegyi kolostor romjaiig. 3i­képviseletében Tanácskozott a baranyai fogyasztási szövetkezetek küldöttgyűlése Város! rangú új létesítmények — A közös vállalkozásoké a jövő Élvonalban a takarékszövetkezetek — Újabb hét lakásszövetkezet fs — korszerűsítik a meglévő bolthálózatot, rangos áruháza­kat, üzleteket építve. Ebben az évben készült el a sásdi ABC áruház és ruházati szaküzlet, Kaposszekcsőn üzlet­ház, Sellyén presszós boltkom­binát, Majson és Nagyharsány- ban üzletház, Pécsváradon ven­déglő — hogy csak a legjelen­tősebbeket említsük. A fogyasz­tási szövetkezetek különféle szolgáltatásokkal segítik a ház­táji termelést, a mezőgazdasági szakcsoportokat, egyidejűleg felvásárolva a zöldárut, barom­fit, mézet, gyógynövényt stb. A közelmúltban több mezőgazda- sági szakcsoport létesült és to­vábbiak életrehívásához kell megteremteni a feltételeket. A gondokról szólva a MÉ­SZÖV elnöke elsőként a szö­vetkezetek és partner-vállalatok kapcsolatát említette. A keres­kedelmi és más vállalatok pon­tatlansága hátrányosan befo­lyásolta az ellátást. (Késő esti és éjszakai áruszállítás, hiányos áruszállítás, göngyöleg vissza­és tanácsi vezetők. Czégény Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője elismerőn szólt a fogyasztási szövetkezetek te­vékenységéről. Hangsúlyozta, valamennyi szövetkezet érdeké­ben áll az együttműködésben rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználása. Dr. Földvári Já­nos, a Megyei Tanács elnök- helyettese kiemelte a szövetke­zetek működése demokratikus jellegét, az alapszabály betar­tására irányítva a figyelmet. Dr. Kelemen István, a SZÖVOSZ Revizori Irodájának vezetője a kiegészítő szolgáltatások növe­lésének fontosságát, dr. Szabó József, a NEB megyei elnöke pedia az ellenőrzés szerepét taglalta. Ezt követően három szekció­ban, az ágazati témákat vitat­ták meg az ÁFÉSZ-ek, takarék- és lakásszövetkezetek küldöttei, amelyről a teljes ülésen szá­moltak be a választmányok el­nökei. A vita után jóváhagyta a küldöttközgyűlés a MÉSZÖV FelügYelőbizottsága és az Ifjú­sági Bizottság ügyrendjét. vételének megtagadása stb.). így fordulhatott elő, hogy — esetenként — alapvető élelmi­szerek is hiányoztak a boltok­ból. A kapcsolatok javításához, érdekeik védelméhez a MÉSZÖV segítségét kérték az ÁFÉSZ-ek. Szó esett még a gazdálkodási hibákról, az ellenőrzés haté­konyságának fokozásáról és a demokratizmus erősítéséről is. A küldöttgyűlésen hangsúlyoz­ták a közös vállalkozások je­lentőségét. Létkérdés, hogy a szövetkezetek ilymódon egyesít­sék erőiket, fokozzák verseny- képességüket. A takarékszövetkezetek nagy­szerű eredményekkel dicseked­hetnek, s a nehézségek ellené­re változatlanul az országos él- ! vonalban vannak. Dinamikus fejlődés jellemzi a legfiatalabb szövetkezeti ágazat, a lakás- szövetkezetek fejlődését. E szö­vetkezés! forma iránt változat­lanul nagy az érdeklődés. A beszámolóval kapcsolatban kifejtették véleményüket a kül­döttközgyűlésen résztvevő pórt­eiklivel bukdácsol előttünk, fé­lő, hogy a „bringa” menten da­rabokra esik, apja fel is szisz- szén idegesen a Trabant volán­ja mellett. Aztán kiérünk a tisztásra és az embert hol az ámulat, hol szomorúság fogja el. ölnyi vas­tag tölgyfák — megfosztva lomb­jától, gyökérzettől, élettelenül nyúlnak el a füvön, testükről rég lehámlott a kéreg is, csu­paszok, vigasztalanul szürkék. Nem is jól mondom. Lomboza­tuk nem is volt, annak a né­hánynak sincs, amelyek a sík­ság peremén még állanak, ha félholtan is. Csak a koronák ágazata mered az ég felé, két­ségbeesetten. Nem emberi kéz pusztított itt, hanem — szerin­tem valamiféle betegség — amely elsorvasztotta e szép fá­kat és más megoldás nem lé­vén — irtani kellett. De a völgy fölötti, jobboldali lejtőn már emberi beavatkozás révén nő­nek a fiatal, egészséges cser­jék, jóformájú fenyőfák. És von itt asztal is, pad is, sőt, ter­méskőből épített koszorú is, amely a kirándulók szabadtűz­helyét szolgálja. Igaz, omlado­zik, de hát éppen az az érte­sülés vigasztalhatja a Mecsek imádóit, hogy a Városi Tanács ezt is rendbehozatja, feltehe­tően egy kis tereprendezéssel együtt, úgy, ahogy szép kirán­dulóhelyet varázsolt Remete­rétre, a Mandulásra, vagy ép­pen Kisrétre is. A kiskosárból asztalra rakjuk a szalonnát (perzselt háziszo- lonnal), lila-hagymát, sót, üveg bort, megszedjük a rozsét, de a tűzrakást barátom bonyolít­ja le. — Nedves gallyakból sátor­alakzatot kell építeni, mert ezt nem fogja mindjárt a láng — magyarázza — és köréje pedig a szárazfát. Érted? — Persze... — mondom tű­nődve. — Addig én a szalon­nát ... — Hagyjad! Azt is én I Ti nem értitek ezt... Elmegyek a forráshoz vízért, de előbb át kell ugranom az Éger-patakot, amely szerencsé­re méternyi széles. Ennek is hi­deg a vize, azt hiszem a Far­kas-forrás táplálja fönt, a völgy torokszűkületénél. Jön velem a kisfiú is, azt mondja, hetekkel ezelőtt szép fogás volt itt, a kőgát alatt, ahol a csőből zú­dul alá a víz. — Mit fogtál? — Rákot. Valami tízet, tizen­kettőt. Előtte napokban is el­kaptam néhányat. Sok itt 'a rák, bebújnak a kövek alá, de szeretik a vízbe nyúló gyökér­zet alatti helyeket is. — Mi lett velük? — Beletettem nagy uborkás üvegbe, aztán elosztogattam a barátaimnak. A cserjés hegyoldalon fácán- kakas kezd éktelen rikácsolás­ba, de szüntelenül, mintha ver­nék. — Perlekedik a rókával — jegyzi meg bölcsen a gyerek. — Könnyű neki a fatetejéről... Jön egy motorkerékpár, bőr­kabátos férfi, és a kisfia, az is tízév körüli. Köszöntjük egy­mást, aztán a két gyerek meg­iramodik a hegy túlsó oldalá­nak. Őzlábú gombát keresnek, meg fagyöngyöt, amelyet ágas­tól, színes bogyóstól szobadísz­nek szánnak télire. A hegyoldal mélyvörös, aranysárga, áttetsző­én piros és zöld is,'fáinak faj­tájától függően. A kora dél­utáni nap még beragyogja a völgyet. Erre a látványra mond­ják: „gyönyörű színeiben pom­pázik az őszi erdő”. így is van. Olyan tiszta, kristályos a leve­gő, hogy szinte rágyújtani is alig merek, jó mély lélegzete­ket veszek, mintha ez segítene agyoncigarettázott tüdőmön. A szalonnasütésnek szertar­tása van. A bőrt két helyen be­vágjuk, átszúrjuk a nyársat, a szalonnát hosszában kétszer metszők be éles bicskával, utá­na keresztbe vagdossuk. — Először úgy tartsátok a pa­rázs fölé, hogy a bürkéje alul legyen. Amikor az zsugorodik, a szalonna homorít, a bevágá­soknál szétnyílik és így jobban pirul... — mondja a barátom. Most magyarázza, hogy a kanálon mélyedés van... Mondjam neki, hogy milliószor sütöttem nyárson szalonnát? A hagymát kenyérre szeleteljük karikában, arra csurgatjuk a zsírt. Hát nem gyönyörű? Hi­deg forrásvízzel keverjük poha­runkban a kommersz szemelt- rizlinget, mert ezt a rissz-rossz bort — ezen kívül — semmikor és sehol a világon nem lehet jó­kedvvel meginni. De itt kint minden megszépül, még ez is, sőt, az égő gallyak kesernyésen nyers füstje, mintha valamiféle tudatalatti emlékeket idézne fel. Amelyeket nem éltünk át, apáink, dédapáink sem. Csak őseink — gondolom —, akik ugye úgy ezerben érkeztek a Kárpát-medencébe. A szabad- tüzek füstje... Te jóég, hova el nem kanyarodtunk . . . De hát bor mellett — már megbocsás­sanak — nem lehet tartósan okos dolgokról csevegni... Tab Ferenc Konfekció üzemünkbe szabászati szakmunkásokat, vágókat. térítőkét FELVESZÜNK. PÉCSI VEGYESIPARI VALL. Lotz Károly utca 2. szám,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom