Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 Ulti* Dunántúli napló XXIX évfolyam, 266. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 11., szombat Ä kazéEetiség a demolrraflzmus j&gyéh&n Ülésezett a megyei diákparlament INTERPEUACIÖK A KORSZERŰBB OKTATÁSRÓL nagyobb Önállóságot, TÖBB LEHETŐSÉGET KÉRNEK A TANULÓK A DlVSZ-induló hangjaival kezdődött tegnap délelőtt Pé­csett a IV. megyei diákparla­ment ülése. Baranya 34 közép­iskolájának és iparitanuló inté­zetének diákképviselői jöttek el, hogy egésznapos vita során mondják el véleményüket, ál­lásfoglalásukat, szóljanak gondjaikról. A vendégeket — akik között jelen volt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának osztályvezetője, Szűcs Istvánná, a KISZ KB titkára, Petőházi Szilveszter, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának el­ső titkára, Kiss László, a Műve­lődésügyi Minisztérium és az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács (OIOT) képvi­selője, valamint Bernics Ferenc, c Baranya megyei és Gábriel József, a Pécs Városi Tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője, — Földvári Klára, a Nagy Lajos Gimnázium KISZ Bizottságának titkára köszön­tötte. A megnyitót Bernics Ferenc tartotta. Beszédében értékelte a parlament jelentőségét, a középiskolák fiataljainak jogait és tennivalóit az, iskolai demok­ratizmus megvalósításában. — Az iskola tükre a társada­lomnak, amelyben reproduká­lódnak mindazok az emberi kapcsolatok, amelyek a társa­dalom életét meghatározzák. El kell érnünk, hogy a diákok­nak megváltozzék az iskolai életben betöltött szerepük, vagyis a pedagógusok felismer­jék: a diák ma már nem csak az oktatás-nevelés passzív be­fogadója, hanem aktív részese is. Politikai, társadalmi igény, hogy a fiatalok már az iskola falai között tanuljanak meg él­ni a demokratizmussal — mon­dotta Bernics Ferenc. A to­vábbiakban kérte a parlament résztvevőit, hogy felszólalásaik­ban a realitásokat mérlegeljek, hiszen itt eleven, élő vitára van szükség. Az előkészítő bizottság jelen­tése után két vitaindító referá­tum következett. Mihálszky Ju­dit, a tanulófiatalok megyei ta­nácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolai életben a ta­nulók jogait növelni, felelős­ségérzetüket szélesíteni kell — o közéleti demokratizmus szel­lemében vizsgálva belső életü­A tartalomból: Választások előtt az NSZK-ban A szépséges Éger-völgyben.. Bernics Ferenc megnyitó beszédét mondja két és a mozgalmi életet. Ele­mezte az önkormányzat és a társadalmi munka lehetőségeit. Ennek jegyében sürgette az is­kolai rendtartás elavult részei­nek megváltoztatását. Kifogá­solta, hogy nem kielégítő a pá­lyaválasztási felvilágosítás. Be­fejezésül javasolta, hogy a me­gyei középiskolai ösztöndíjalap mellett szükség lenne minden iskolában a saját ösztöndíj- alap megteremtésére is, a fi­zikai dolgozók tehetséges gyer­mekeinek segítésére. A másik vitaindító referátum­ban Bárdi László, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője összegezte az elmúlt diákparla­ment nyomán megtett állami intézkedéseket. Az iskolai diák­parlamentek néhány tapasztala­tát elemezve elmondotta, hogy a diákok általában helyesen súlypontozták a megoldandó feladatokat. Volt azonban olyan iskola, ahol jelentéktelen prob­lémákkal ment el az idő, sőt egy-két helyen a pedagógusok szinte alig engedték szóhoz jut­ni a diákokat. Ezután a közéle- tiség és a demokratizmus ösz- szetevőiről szólt, majd beszédét így zárta: — Az iskola, és az iskolai de­mokratizmus sem önmagáért, hanem a diákok és a tanárok együttes munkájáért, a jobb ta­nulásért van. A referátumok után négy szekcióban folytatódott a vita. Ebéd után plenáris üléssel folytatta munkáját a parlament. A szekcióelnökök beszámoltak a délelőtti szekcióülések mun­kájáról, a vitákról és a javas­latokról. Elsőként Rétházi Csaba, a bolyi Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola tanulója, a szakkö­zépiskolai szekció elnöke emel­kedett szólásra. Elemezte az is­kolai demokratizmust és az ér­dekvédelmi munkát, majd a szocialista tanár—diák viszony­ról szólt. Végül megfogalmaz­ta a szekció javaslatait, ame­lyeket az országos diákparla­menthez intéztek. Többek kö­zött azt, hogy a Világnézetünk alapjai című tantárgyat már a Ülésezik a parlament középiskolák harmadik osztá­lyában célszerű lenne oktatni, valamint azt, hogy az iskolai rendtartás megfogalmazásában a diákok is kapjanak'szerepel. A szakmunkástanuló szekció elnöke, Czégény László, az 500. sz. Zrínyi Miklós Szakmunkás- képző Intézet diákja a követke­zőkben összegezte a szekció munkáját, javaslatait: szüntes­sék meg a szakmunkásképzés „zsákutca-jellegét", azaz több lehetőségük legyen az itt vég­zett diákoknak is az érettségire és a továbbtanulásra. A szek­ció javasolta, hogy a szakmun­kástanulók és a fiatal szakmun­kások nagyobb számban vegye­nek részt az úttörő ifivezetői munkában. A szakmunkásta­nulók problémái: nem kielégítő a munkaruha és a szerszámel­látás, kevés a tornaterem, nincs Pécsett szakmunkástanuló le­ánykollégium, a MÁV nem en­gedélyezi a szakmunkástanulók mindennapi bérletes -utazását, korszerűtlenek a gépek a tan­műhelyekben. A gimnáziumi szekció mun­káját Széli Erzsébet, a pécsi Széchenyi István Szakközépis­kola tanulója összegezte. Igény­ként fogalmazták meg, hogy a gimnázium negyedik osztályá­ban oktassanak társadalompoli­tikai ismereteket is, s az osztály- főnöki órákon több szó essék világnézeti és etikai kérdések­ről. A szekció megvitatta oz ifivezetői munkát, az esti és a nappali tagozatok viszonyát és a tanévelőkészítő táborok mun­káját. Javasolták, hogy adjanak ki olyan diákigazolványt a kö­zépiskolásoknak, amellyel ked­vezményesen utazhatnak bel­földön. A kollégiumok munkájával foglalkozó szekció elnöke Csauth Teréz, a komlói Stein­metz Miklós Szakközépiskola tanulója zárta a szekciók mun­kájáról tartott jelentések so­rát. Megfogalmazta, hogy na­gyobb önállóságot, több szere­pet kérnek a diáktanácsok. Szinte valamennyi szekció ftíg- lalkozott a menzák étkezési normáinak felemelésével. Ezután került sor az interpel­lációkra. Tizenhat küldött tette fel kérdéseit a jelenlévő állami, társadalmi és iskolai vezetők­nek, akik a szünet után vála­szoltak az interpellációkra. Bárdi László, a Megyei Ta­nács művelődésügyi osztályé­nak csoportvezetője az iskolai beruházásokkal, az ösztöndíj­rendszerrel, a felvételi vizsgák­kal, a tanulmányi kirándulások­kal, a tankönyvellátással és a diákok utazási kedvezményével kapcsolatos kérdésekre vála­szolt. Az interpellációkra adott válaszában Gábriel József, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője elemezte a közoktatáspolitikai párthatá­rozat végrehajtásával kapcsola­tos feladatokat, részletesen szólt a megyei kollégiumi helyzetről, a megoldás lehetőségeiről, s az új kollégiumok, iskolák épí­téséről. Ismertette a pécsi sport­csarnok építésével kapcsolatos tudnivalókat, majd a tanterem- hiányról és a tankönyvellátás­ról beszélt. Litter József, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szak- felügyelője a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek kér­déseire, Lengvári István, a szak­munkásképző intézetek Baranya megyei igazgatója pedig a szakmunkásképzéssel kapcsola­tos kérdésekre válaszolt. Vörös Károly, a Városi Tanács mun­kaügyi osztályának vezetője a pályaválasztással, a pályavá­(Folytatás a 3. oldalon) Halálos közúti baleset Megkülönböztetett figyelem télen a balesetveszélyes helyeken Intézkedések közutak forgalmának biztosítására Az idén télen Baranya köz­útjain a hóeltakaritási munkák­ban 35 gépjármű és 80 von­tatható hóeke, a síkosság el­leni védekezésben pedig 23 gépkocsi vesz részt — mondta Temesi Ferenc, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője azon a tanácskozással egybekötött sajtótájékoztatón, melyre teg­nap került sor. A KPM Pécsi Igazgatósága kezelésében lévő 1500 kilomé­teres úthálózaton a téli forga­lom zavartalan biztosítása ér­dekében számos intézkedést tett. A hóeltakaritási munkák­Többet, olcsóbban! Tanácskozás a zöldségtermesztésről — Kevés a zöldségféle, az is drága — vallják a háziasszo­nyok. — A lehetőségeinkhez mérve eleget termelünk, s art is ráfizetéssel — mondják a termelők. Mi hát a valós helyzet a zöld­ségfronton, s melyek □ legsür­gősebb tennivalók? — erről ta­nácskozott tegnap, pénteken Mohácson a Duna és Karasica menti Termelőszövetkezetek Szö­vetségének elnöksége. Az írás­beli előterjesztés megállapítot­ta, hogy a zöldségtermesztés utolsó tíz év beli fejlődését egy dinamikusan növekvő és egy stagnáló periódusra lehet bon­tani. A terméshozamok növeke­dése viszonylag folyamatos, de a termőterület bővítése meg­akadt, s ez a magyarázata — többek közt — annak, hogy a kínálatot meghaladó kereslet alakult ki. Természetesein az okok sokré­tűek, s a helyzet javulása nem várható néhány tanácskozástól, átfogóbb, komplex intézkedé­sekre van szükség. Ma a mező- gazdasági nagyüzemeknél is elsődleges szempont a gazda­ságosság, szabályozóik is erre ösztönöznek, s itt van mindjárt az első ellentmondás: a zöld­ségtermesztés gazdaságtalan, tehát felszámolható. Ez a köny- nyebben járható út a gazda­ságok számára, mert a gépe­sítés, tehát a jövedelmezőség ma még megszámlálhatatlan akadályba ütközik. A gépesítés akadálya a kis területeken folytatott termelés is. A szövetség 40 tagszövet­kezetéből 20 foglalkozik zöld­ségtermesztéssel, és ebből 10 közös gazdaság 20 hektár alat­ti területen. összehasonlítás­képpen: a gépesített zöldség- termelés alsó, jövedelmező ha­tóra 200 hektár fölött van. S ez csak egyik összetevője a problémának. Mert ugyan­ilyen súllyal jelentkezik a meg­felelő szakember gárda kiala­kítása, a fajta és technológia kiválasztása, a gépesítés lehe­tősége, az értékesítés megol­datlansága. A termelők az utóbbi érvet hozzák fel — jog­gal — a leggyakrabban. Hiány­zik a felvásárló vállalatok koc­kázatvállalása, korrekt üzletpo­litikája, s így adódhat elő az az ellentmondásos helyzet, hogy a zömében veszteséges termelő­üzemek mellett a felvásárló szervek nyereséggel dolgoznak. Mi legyen a jövő útja? A vá­lasz magától érthetődben csak az lehet: fokozni kell a zöld­ségfélék termelését, el kell ér­ni, hogy a fogyasztóhoz is ol­csón jusson el a kellő meny- nyiségű termék. Erre ösztönöz a múlt év végén megjelent kor­mányrendelet is, amely 30 szá­zalékos ártámogatást biztosít növényházak és fóliatelepek lé­tesítésére. Sajnos, a kormány- határozatot követő árintézkedé­sek — a biztosítási díj emelé­se, a növényvédőszerek és gé­pek árának növekedése — le­rontják ennek hatását, s nem ösztönzik kellőképpen a terme­lőket. ban és a síkosság elleni véde­kezésben részvevő gépjárművek szemléje megtörtént: hat hó­maró, két úgynevezett gréder, két hóekés traktor, tíz egyszár­nyú, gumiéllel ellátott gépko­csi, négy kétszárnyú ekével fel­szerelt nehéz- és 11 rajonos gépkocsi áll bevetésre készen. A homok-, salak- és sószórásra alkalmas gépjárművek is bár­mikor csatasorba állíthatók. Az utak szórásához szüksé­ges anyagok biztosítása is meg­történt. 1100 tonna só, 2400 tonna salak van jelenleg a ki­jelölt deponiahelyeken. Az elő­ző évekhez hasonlóan még e hónapban helyükre kerülnek a hófogórácsok, melyekből 15 ezer darabbal rendelkezik az igazgatóság. A KPM gépesített egységei nyolc telephelyről indulnak majd munkába. Újdonság, hogy az idén először a megye út­jain egy URH adó-vevő készü­lékkel ellátott gépkocsi cirkál majd, így a szükség esetén je­lentései, információi alapján gyorsabban lehet a gépeket a veszélyeztetett útszakaszra kül­deni. Az előző évek gyakorlatának megfelelően ezen a télen is nagy gondot fordítanak a fő- közlekedési utak, a bányászjá­ratok és a BCM-hez vezető köz­utak forgalmának biztosítására. Baranya úgynevezett baleset- veszélyes gócait — a 6-os út mecseknádasdi térségét, az 57- es út üszögpusztai és belvárd- gyulai részét, az 58-as út turo- nyi szakaszát, a görcsönyi út- kanyarulatot — gyakrabban szórják majd. Egy jó tanács a gépkocsivezetőknek: a völgy­hidak előtti és utáni útszaka­szok nem lesznek felszórva, mert a só megrongálja a vas­szerkezeteket ... Az útviszonyokról a KPM Pé­csi Közúti Igazgatóságának köz­ponti hóügyeletén — telefon: 15-067 - kívül, a posta tudako­zó szolgálata — telefon: 09 — is ad felvilágosítást (M) A szocialista tábor országaiban Évente tíz új atomerőmű Sikerrel vizsgázott a szovjet atomerőművekben a magyar víztisztítási eljárás és az ehhez szükséges ioncserélő műgyan­ta. Az atomerőművekben is al­kalmazható tisztítási módszert és a gyantákat a Villamosener­giaipari Kutató Intézet és a Nitrokémia szakemberei közö­sen dolgozták ki. A különleges gyantavariánsok alkalmasak a sugárzó hulladékok lekötésére és a rendkívül bonyolult, pre­cíz víztisztításra is. A figyelemre méltó új eljárást a hagyományos erőművekben alkalmazott és kidolgozott sza­badalom előzte meg, amely szintén a Villamosenergiaipari Kutató Intézet és a Nitrokémia szakembereinek érdeme. Ez az eljárás és az ehhez tartozó gyanták nemzetközi sikert arat­tak: a KGST országok mellett megvásárolták és alkalmazzak Belgiumban, Hollandiában Ennek továbbfejlesztéséből szü­letett a legkorszerűbb erőmű­vekben alkalmazható víztisztítá­si módszer, amelynek alkalma­zása előtt óriási lehetőségek állnak. A szocialista tábor or­szágaiban ugyanis a következő években átlag tíz atomerőmű épül, s ezekben zömmel oz úgynevezett vizes eljárást al­kalmazzák. I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom