Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

1972. november 9. DUN ANTOLI NAPLÓ 5 Kiváló együttes a Pécsi ÁFÉSZ leánykara Kilencedik munkaévét kezdte meg a pécsi ÁFÉSZ Janus Pan­nonius leány kamarakórusa. Az együttes állandó résztvevője az országos kamarakórus-fesztivá- loknak, a pécsi és budapesti rádió-stúdiók zenei programjai­nak. Emellett számos alkalom­mal léptek pódiumra pécsi és vidéki hangversenyeken. Az or­szágos énekkari minősítéseken eredményesen szerepeltek, és ez év áprilisában nemzetközi rangú mezőnyben aranykoszo­rú fokozatot szereztek. Testvér- városunk, a finnországi Lahti Kamarakórusa is az ő vendé­gük Íróit a nyáron. Ezt a láto­gatást viszonozzák a pécsiek 1973 augusztusában. Az Ivasivka Mátyás karnagy vezette kamarakórus most ed­digi eredményes munkája el­ismeréseként megkapta a KI­VÁLÓ EGYÜTTES megtisztelő címet. Ennek ünnepélyes át­adása november 10-én, pénte­ken délben lesz Budapesten a Fészek Klubban. Néhány nap­pal ezután, a pécsi ÁFÉSZ igaz­gatósági elnöke, Csónyi Sán­dor átadja a kórusnak az együttes új zászlaját. Kétezer gép készenlétben A KPM Központi Útügye'ete — bár szerencsére még nem volt szükség munkájára - no­vember első napjaitól készen­létben áll. A közúti igazgatósá­gokon készítik a télre az erőgé­peket, s november 20-ig a Volán Tröszt is 260 nagyteljesítményű teherautót bocsát az útszolgá- lat rendelkezésére. Flóeltakarítás, az akadályok elhárítására november közepé­től több mint 800 hómarógép, motoros hóeke tart állandó ügyeletet. Ezen kívül - előze­tes szerződések, megállapodá­sok alapján — a vidéki üze­mekből, gazdaságokból szük­ség esetén további 686 — né­hány óra alatt mozgósítható — munkagép áll a közúti igazga­tóságok rendelkezésére. A síkosság elleni védekezés­hez több mint 1400 különböző gép, köztük 287 speciális só­szóró kezdi azonnal a munkát, amikor szükség van rá. A téli időszakra 50 ezer tonna ipari sót, s több százezer tonna ho­mokot, salakot és egyéb érde- sitő anyagot gyűjtenek össze, tartalékoknak az utak mentén. Munkavédelmi kiállítás a Bútorgyárban Tegnap délelőtt több pécsi vállalat és a tűzrendészeti ha­tóság vezetőinek jelenlétében Birta Károly, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének munkavédel­mi felügyelője nyitotta meg a Pécsi Bútorgyárban a munka- védelmi és tűzrendészeti kiállí­tást, amely gazdag illusztrációs anyaggal szemléltette elsősor­ban természetesen üzemi vo­natkozásban a legfontosabb tudnivalókat Számos kiállítási tárgy, fényképfelvétel mutatta be, hogy a hétköznapok köny- nyelműsége, meggondolatlan­sága milyen tragédiákhoz ve­zethet, Egy bekapcsolva felej­tett vasaló, egy házikészítésű olajkályha súlyos lakástüzet okozhat — az egykori helyszí­nekről „megmentett” rekvizitu- mok beszédes bizonyítékai en­nek. Rendkívül súlyos következ­ményeket okozhat az ágyban elalvás előtt szívott cigaretta — a kiállítás látogatója elsőként éppen az ilyen következménnyel találkozhat. Egy félig elszene­sedett heverő, éjjeli szekrény, elhamvadt gyermekjátékok és egy bájos kislány képe, akit a szülő által könnyelműen előidé­zett tűzből csak a csodával ha­táros módon lehetett megmen­teni. A Pécsi Bútorgyár a kiál­lítás kapcsán munkavédelmi és tűzrendészeti vetélkedőt rendez dolgozói részére, s ennek dön­tője november 14-én — a kiállí­tás zárónapján — lesz. Addig vasárnap kivételével reggel 7 és este 6 óra között megtekinthető la kiállítás. „Könyvet minden gyermek kezébe!" Gyermekkönyvhelek Könyvtárosok tapasztalatcseréje „Ahogyan a ház építését alulról, az olvasó közönség ne­velését is ott, a gyermeknél kell elkezdeni." Benedek Elek, a neves ifjúsági író, a nagy me­semondó eme gondolata külön­böző fogalmazásokban többször elhangzott; szinte mottóként ír­hatnánk a tegnap kezdődött esemény elé, Pécsett „Gyermekkönyvhetek” című rendezvénysorozat indult a Megyei Könyvtár rendezésé­ben; pécs-baranyai gyermek­könyvhetek. Megnyitó esemé­nyén — Baranya, Fejér és Tolna háromnapos tapasztalatcseréjé­nek bevezetőjében — Fodor Pál- né, a Megyei Könyvtár igazga­tója a nemzetközi könyvév (1972) jelszavára utalt; „Köny­vet minden ember kezébe!" Ez a jelszó különös hangsúlyt kap a gyermekkönyvtárosok munká­jában ... Kérdés, kié a döntő szerep a gyermek és a könyv kapcsolatában? A szülői ház szerepe elsődleges, de nem sokkal kevésbé hangsúlyos az iskola és a könyvtár ösztönzése, hatása sem, az olvasóvá neve­lésben különösképpen. Flogyan juthat ez a kettő közelebb egy­máshoz? A gyermekkönyvtáro­sok háromnapos tapasztalat- cseréje ezt választotta témájá­ul. Csorba Győző igazgatóhe­lyettes előadásában a gyermek­könyvtári munka jelentőségével, a gyermekkönyvtáros személyé­nek pedagógiai szerepével, kulcsfontosságával foglalkozott. Baranya gyermekkönyvtári háló­zata az utóbbi évtizedben több új önálló intézménnyel gyara­podott. Pécsett 1960-tól műkö­dik ifjúsági könyvtár. A megyé­ben Szigetvárott létesült ilyen bázisintézmény. Az utóbbi évek­ben Komlón, Mohácson; Pécsett pedig Újmecsekalján és az Üt- törőházban alakítottak ki ön­álló gyermekkönyvtárt. Siklóson részfoglalkozású gyermekkönyv­táros működik. Gyermekeknek, persze minden könyvtárban köl­csönöznek, és együttvéve, me­gyei viszonylatban ez a forga­lom igen számottevő. A szá­mok is azt igazolják, hogy ér­demes a könyvtárosnak gyer­mekolvasóival foglalkoznia. S itt, ezen a ponton válik kulcs­kérdéssé a könyvtáros szemé­lye, a nemzetközi könyvév gon­dolatának is szerves részeként A három megye könyvtárosai­nak dr. Kotta Ferenc főiskolai tanszékvezető tanár tartott elő­adást a hazai gyermekiroda­lom és az ifjúsági irodalom mai helyzetéről. A könyvtárosok szakmai csoportosítása szerint jellemezte a gyermekversek utóbbi termését a meseiroda­lom (meseantológiók, népmeséi művek, történetek, meseregé­nyek), valamint az ifjúsági széppróza (állattörténetek, ifjú­ságról szóló regények, lányre­gények, kalandos regények) in­diántörténetek és ifjúsági tör­ténelmi regények) helyzetét, problémáit Mint kiemelte; ör­vendetesen növekszik az igény- bár nem minden vita nélkül — a modern hangvételű és al­kotó módszerű gyermekművek iránt, különösen a történetek és a meseregény műfajában. (Pl. Janikovszky Éva, Mándy Iván, Bakó Ágnes, Lázár Ervin, Ffallama Erzsébet művei.) Szép eredmények születtek az ifjú­ságról szóló, a kalandos és a történelmi regény témaköreiben is. Délután Mohácson bemutató foglalkozás szerepeli a gyei- mekkönyvtárosok programjában. Ma és holnap újabb előadások és gyakorlati bemutatók hang­zanak el. A tapasztalatcserél követően Pécsett, Komlón és a megye mintegy 15 járási és kör­zeti könyvtárában csoportos gyermekfoglalkozásokat, játékos vetélkedőket, fejtörőket, sza­valóversenyeket tartanak a pécs-baranyai gyermeíkör^vhe- tek alkalmából. \ Eltemették Pécsi Sándort Gyászolók ezrei álltak körül szerdán a Farkasréti temetőben Pécsi Sándor kétszeres Kossuth- díjas, kiváló művésznek, a Ma­dách Színház tagjának ravata­lát, hogy búcsút vegyenek a tragikus hirtelenséggel elhunyt színésztől. Művészetének tiszte­lőin kívül megjelentek a gyász- szertartáson a pályatársak, a magyar színházi élet legkivá- lóbbjai, a Madách Színház tag­jai, barátok, családtagok, to­vábbá társadalmi és művészeti életünk számos jeles képvise­lője. Kórospályázat Magyor és nemzetiségi nép­dalok kórusfeldolgozására, va­lamint magyar népdalcsokrok összeállítására hirdet pályázatot a Kórusok Országos Tanácsa és a Hazafias Népfront Honisme­reti Bizottsága. A pályázat cél­ja : olyan kérusművek megalko­tását elősegíteni, amelyek a ma­gyar kórusnevelés ügyét jól szol­gálják, A nemzetiségi és a ma­gyar népdalkórusok pályázati kategóriájában olyan két- és háromszólamú feldolgozásokkal lehet résztvenni, melyek egyne­mű és vegyeskarra is megszó­laltathatók. A nemzetiségi kó­rus-művek megalkotásánál to­vábbi szempont, hogy a dallam­anyag a magyarországi nemzeti­ségek népdalai közül választha­tó. Az első díj 7000, a második 5000, míg a harmadik díj 3000 forint. A zsűri a különösen ki­emelkedő alkotásokat ezen fe­lül nívódíjjal jutalmazza. A pályázat népdalcsokrok ka­tegóriájában olyan feldolgozá­sokkal lehet résztvermi, melyek tematikailag egységes népdalo­kat állítanak egymás mellé (pl. lakodalmasokat, betyár- és ka­tonadalokat, summósdalokat). Az első három művet 2000, 1500, illetve 1000 forinttal jutalmaz­zák. A kóruspályázaton résztvevő pályaművek beküldési határide­je: Í973. január 10. Tegnap Az ünnep utáni első munkanapon történt A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója al­kalmából tegnap délután tar- tptta - ünnepi megemlékezését az Egyetem Aulájában. Az ün­nepi megemlékezésen dr. Husz- ty Lajos egyetemi adjunktus mondott beszédet. * A Hazafias Néphont Baranya megyei Bizottsága rendezésé­ben a megyei katolikus papság részére tanácskozás volt tegnap délelőtt a Tudomány és Tech­nika Háza Bartók Klubjában. Időszerű társadalmi, politikai kérdésekről kaptak tájékoztatót a katolikus papok, A tanácsko­zás baráti hangulatú beszélge­téssel ért véget. Elkészült a pécsi felüljáró első két tartógerend^a A Rózsa Ferenc utcában a hídépítési munkálatok láthatók Fotó: Kóródi Gábor Tudományos ifjúságkutatás Dlést tartott tegnap délelőtt a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának végrehajtó bizottsága. A testület megvitatta a KISZ bizottságok és alapszervezetek agitációs munkájáról készült je­lentést, majd a Torr Imre KISZ- iskola oktató-nevelőmunkájónak 1971/72. tanévi tapasztalatai és az 1972/73. oktatási év felada­tai került a vb elé. A KISZ KB Intéző Bizottsága 1971. március 25-én hozott ha­tározatot a KISZ vezetőképzés továbbfejlesztésére. A megyekö­zi KISZ-iskolák feladatául jelöl­te, hogy a korábban szerzett ve­zetői ismeretekre alapozva ad­jon magasabbszintű mozgalmi, ifjúságpolitikai és módszertani ismereteket. A képzésben csúcs­vezetőségi titkárok, tagok, va­lamint bizottsági reszortfelelősök vettek részt A Tarr Imre KISZ-vezetóképző iskola e határozat szellemében alakította oktatási programját, azonban személyi és tárgyi fel­tételek hiánya miatt a határozat követelményeinek csak részben tett eleget A jövő év feladatai között fogalmazták meg a hiá­nyosságok pótlását, különösen a megyék közti jobb együttműkö­dés és a tudományos ifjúságku­tatás feltételeinek megteremté­se kap több figyelmet Az ülés következő napirendi pontjaként a végrehajtó bizott­ság meghallgatta az 1972. évi ifjúságpolitikai alap felhaszná­lásáról és az 1973. évi felhasz­nálás arányairól és elveiről ké­szült jelentést. A megyei ifjúság- politikai alap a IV. ötéves terv időszakára 2 millió 764 ezer fo­rint, amely elsősorban új KISZ- klubok építését, úttörő csapat­otthonok építését, a területi, fa­lusi KISZ-alapszervezetek műkö­dési feltételeinek javítását, a járási, városi váltótáborok anya­gi segítését és az ifjúságpoliti­kai rendezvények lebonyolítását hivatott elősegíteni. Az 1972. évi pénzösszegből több, mint 300 ezer forintba ke­rült a sikondai úttörővezető­képző tábor berendezése. Az er­re az évre előirányzott 600 ezer forintból ezen kívül a KISZ-bi- zottságok, alapszervezetek, klu­bok támogatására és a hátrá­nyos helyzetű fiatalok tovább­képzésére fordítottak összege­ket A vb az 1973. évi ifjúság- politikai alap felhasználására tett javaslatot, melyet a Megyei Tanáccsal közösen hagynak majd jóvá. Végül a KISZ megyei végre­hajtó bizottsága megvitatta a KISZ megyei vb és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa együtt­működési megállapodásának tervezetét, amelyet a közeljövő­ben írnak alá. Barátság fi. Sikeres volt a főpróba A Barátság h. kőolajvezeték fényeslitkei szivattyúállomásán a november 7-i ünnepeken sem szünetelt a munka; ezekben a napokban tartották a fogadóál­lomás üzemi főpróbáját. E na­gyon fontos művelet a motorok úgynevezett üresjáratásával kezdődött, majd összekapcsol­ták a motorokat és szivattyúkat és megkezdték az olaj telepen belüli szállítását: az egyik tar­tályból a másikba szivattyúzták I az olajat A próba során min­den berendezés megfelelt a ve­le szemben támasztott követel­ményeknek, s így szerdán 10 óra körül megkezdték a Barát­ság II. kőolajvezeték Fényeslit- ke—Tiszapalkonya közötti sza­kaszának feltöltését. A 107 kilo­méteres szakasz feltöltéséhez 24—25 óra szükséges. Az olaj előreláthatólag csütörtökön dé­lig ér Tiszapalkonyára. Miközben a Bolgár Néphad­sereg útján a Hídépítő Válla­lat munkásai a felüljáró elsé pilléreinek alapozását készítik elő, a gyártócsarnokban meg. indult a tartógerendák sorozat- gyártása. Az első kettő ma fai is kerül a tárolótérre. A közelmúltban két törési próba is volt. Az első alkalom­mal — erről lapunkban is be­számoltunk — a betontuskókra helyezett gerendát terhelték a törésig, a következőnek már gumisarura helyezve kellett el­viselnie azt a terhelést, ami a gyakorlatban egyébként soha nem nehezedik rá, A gumisarus própára azért volt szükség, mert a gerendákat majd a pillérekre is így helyezik el. Emelkedik a gerenda A csarnokban lévő négy pad közül kettőn tegnap délelőtt még ott volt az első két „fél­kész” gerenda, a másik kettőn az előkészített acélvázak várták a sablonok felszabadulását, a betonozást A 30,8 méter hosszú 36 ton­nás kolosszus két végén munká­sok szorgoskodnak. A betonba ágyazott csövekbe húzott kábe­lek feszítését készítik elő. Nyolc csőben egyenként 12 szál nagy- szilárdságú acélhuzal van, a fe­szítés után ezek biztosítják a gerendák teherbíró képességét A szerkezet, amibe befogják a huzalokat, két műveletet végez el, mindkettőt 410 atmoszféia nyomással. Az első menetben két oldalról meghúzza a kábel­köteget, a másodikban dugót sajtol a csőbe és feszített álla­potban rögzíti az acélhuzalo­kat A gerenda kimozdíthatatlanul fekszik a sablon acéltalpán. A harmadik kábelköteg feszítésé­nél már látni, hogy a beton el­válik az acéltól. A negyediknél a finom, pattogó hangok sűrű­södnek, s a gerenda a közepe- táján lassan megemelkedik. Amikor Polónyi Lajos feszítő­szerelő, aki a nyúlás mértékét ellenőrzi, int Göcseji János fő­művezetőnek, hogy elég már a nyomás, a kábelköteg 18-20 centiméternyit nyúlt, s a geren­da közepe alatti hézag is egy centiméteres lehet. A nyolcadik köteg feszítése után 3—3,5 cen­timéternyi az emelkedés és ez­zel a gerenda meg is kapta végleges, enyhén ívelt formá­ját. Duga Ilona előadóestje U' Moldvai népdalok „Ha folyóvíz volnék, bánatot nem tudnék, Hegyek-völgyek között zengedezve járnék. Porondot hajtanék, virágot nevelnék, Szomjú madaraknak innyok adogatnék ..." Ez a dal az élet, a bánat, az öröm kifejezője. Megmutatja a szépet, elsírja a fájdalmat, s hosszú-hosszú időn át száll a ritmus, a dallam, unokáról uno­kára. Ezt a kincset hozta el tegnap este a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermébe, előadóestjére Duga Ilona, a pécsi Röpülj páva kör szólistá­ja a moldvai csángók dalain keresztül, — A népdalok hatalmas tár­házából miért választotta ép­pen a ma előadottakatT — Talán egy kicsit véletlen volt a találkozásom a moldvai dalokkal. Egyszer hallottam egy öregasszonytól az Amerre én járok, még a fák is sírnak . . . kezdetű dalt, s a gyönyörű dí­szítésekkel teli dallamívek, a dalokban megszólaló mélysé­ges élet volt az, ami felkeltet­te érdeklődésemet, Olyannyira, hogy ezután lázasan kutattam az erdélyi, a székely, a csángó népdalkincs leírt, kottákban megőrzött gyöngyszemeit. — Saját gyűjtésében ismert meg új alkotásokat? — A tavalyi nyár volt a pró­baút. Azóta Mekényesen Simon Ferenc Józsefné, Egyházaskozá- ron Gyurka Mihályné, Sásdon pediq Demse Dávidné, a nép­művészet mesterei tanítottak meg az Erdélyből magukkal ho­zott régi dallamokra. Úgy ér­zem, megértettem a székelyek érzelemvilágát, s a hangok ízét találtam meg énekükben. A fiatal pécsi énekes két év-* vei ezelőtt a televízió „Röpülj páva!” műsorában vált ismert, té. Akkor baranyai dalokkal mutatkozott be. A versenyre hir­telen ötlettel szánta el magát, azóta viszont egyre tudatosab­ban tanulja, elemzi népdala­inkat. Minél több emberrel sze­retné megismertetni a dalok­ban megénekelt világot Ebben egy kicsit új munkahelye, a Pé­csi Nemzeti Színház is segíti, Ghol kórustagként állandó kap­csolatban van zenével, énekkel, — S az első önálló est gon­dolatát mi adtai — Nemhogy elfelejtett, de sajnos sokak által még meg sem ismert világot, a népdalok hangulatát szeretném az embe­reknek átadni. Riechel Éva Még 176 hátravan A csarnokban ezen az ünnep utáni délelőttön csak azok vol­tak, akik a feszítésen dolgoz­tak. Az eredménnyel va la meny­nyien elégedettek voltak. Az el­ső hibátlanul, „menetrend” sze­rinti pontossággal” készült el, s vehették munkába a követke­zőt. — Csak az a baj - jegyezte meg Göcseji János -, hogy azt mondhatjuk most: 176 geren­da visszavan még. -Mennyivel jobb lenne úgy mondani; no még ezt a kettőt. .. összesen 178 feszített vasbe­ton-gerendát kell elkészíteni a pécsi felüljáróhoz. Az első pár ma már kész. A következő he­tekben - most már a kezdeti ta­pasztalatok figyelembevételével — tényleges sorozatgyártásra kerül sor, s úgy tervezik, hogy ha az első pillérek elkészülnek, az „idei termés” a helyére is kerül, H. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom