Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

1972. november 9, DUNANTOLI NAPLÓ 3 Petó'fi — Moszkvától Weimarig Nagyszabású Petőfi-kiállítás készül A Petőfi Irodalmi Múzeum, amely ebben a formában közel húsz éve alakult, csak a magyar irodalom kiemelkedő alakjának kijáró tiszteletből viseli a forradalmár költő nevét. Most azonban, amikor nagyszabású Petőfi-évlordulóra készül az ország, ez az elnevezés különös jelentőséget is ad az évfordulós terveknek, az ország egyetlen irodalmi múzeumában, ahol már belépéskor Ferenczy Béni Petőfi-szobra fogadja a látogatót. Júlia vitrinje A restaurált siklósi vár éjszakai kivilágításban Az előkészületekből egyelőre persze alig látszik valami. Ne­héz dolga lesz annak az érdek­lődő fotóriporternek, aki ezek­ben a napokban már fényké­pet szeretne készíteni az ala­kuló kiállításról. A Petőfi Iro­dalmi Múzeum épületében ugyanis még csak a termeket alakítják, parkettáznak, a fala­kat festik, s rejtélyes szerelési munkákat végeznek. Ennek kö­vetkeztében az irodákban és a kiállítótermekben megszűnt a fűtés. De azért végigjárjuk azt a kamarakiállítást, amely ez idő szerint Petőfiről a múzeumban látható. A tárgyi emlékek közül a legnevezetesebbek ugyanis most is ki vannak állítva. (A hajdani Petőfi Házból kerültek a múzeum tulajdonába.) Mik­lós Róbert tudományos főmun­katárs ‘kalauzol végig a kama­rakiállításon. — Itt látható a borjádi író­asztal, amelyen feltehetőleg A magyar nemes és A négyökrös szekér íródott Ez a vitrin itt, Júliáé volt, ez a ruha is az övé, a varróasztalka is . .. A híres­nevezetes sajtógép, amelyen a Tizenkét pontot nyomtatták... Fotó: Járai Rudolf Ki a tehetséges gyerek? Állítólag Júlia áldott állapot­ban hordta ezt a megfakult kockás taftruhát... Petőfi vi­selte ezt az attilát, de milyen zöldesszürke már a hajdani fe­kete szövet! Jobb mint egy év­százados . . . Júlia hímezte ezt a kis mintát, színes gyöngysze­mekkel. Ezt a kupát a sáros­pataki diákokkal együtt farig­csálta Petőfi. Ezt az igénytelen kis tartályt pedig, Petőfi zsold- tartó szelencéjét Arany Jánosné őrizte meg az utókor számár ra .. . Petőfi a nagyvilágban: Pető­fi román, angol, orosz, ukrán, koreai nyelven. Képek, ábrázolások Petőfiről. Kordokumentumok: „Kedves Jelachich báróm!" így kezdődik az egyik, ezt Ferdinánd írta, aztán dühös cikkek, röplapok, ezeket a magyarok. Mindezek, valamint az Iro­dalmi Múzeum raktáraiban őr­zött Petőfi-nelikviák, továbbá a Széchenyi Könyvtártól, a Nem­zeti Múzeumtól, magángyűjtők­től és máshonnan kölcsönkapott tárgyak, iratok, könyvek, képek alkotják majd az eddigi leg­nagyobb szabású Petőfi életmű- kiállítás anyagát. Petőfi szobája A kiállítás rendezője, Baráti Dezső megerősíti, hogy ez lesz ez eddigi legteljesebb Petőfi- kiállítás. — Az életpályát, a költőt és az embert, Petőfi hatását, utó­életét is bemutatja a kiállítás. Reméljük: a kort is. Érdekes­ségnek szánjuk, hogy az egyik teremben megpróbáljuk majd visszaadni Petőfi hajdani lakó­szobáját. Ott lesz a költő könyvtárának néhány darabja. Tudjuk, hogy a francia forrada­lom hőseinek metszeteit tette Petőfi a falára, azok meg is maradtak, kikerülnek tehát en­nek a Petófi-szobának a falára. Néhány eredeti tárgy is meg­maradt, ámbár nem sok. Ne feledjük, hogy a magyar írók szegények voltak. Aztán a sza­badságharc leverése után Pe­tőfi egyes vagyontárgyait el is kobozták és megsemmisítették... Érdekes viszont, hogy a leg­Fólia hajtatóházak, fóliaponyvákf fóliazsákok és polietilén zacskók MINDEN MÉRETBEN MEGRENDELHETŐK Pécs-nagypostavölgyi MOANYAGUZEMBEN. Telefon: 15-993. A világszabadság költője A Petőfi-évforduló menthe­tetlenül felveti a kérdést: a mi legnagyobb forradalmár költőnk vajon milyen alakban áll a vi­lág többi népe előtt? Mennyire világméretű költő Petőfi? Me­lyik Petőfit akarjuk megmutat­ni az évforduló alkalmából a külföldnek és hogyan? Erki Edit, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóhelyettese válaszol:- Mi tudjuk a mi Petőfink­ről, hogy korának legelső vona­lában járt, s a legkiválóbb köl­tői közé tartozott. Mivel azon­ban a nyelvi akadályok elszi­getelték, Petőfi a külföldnek inkább csak egy név volt Ma már 68 nyelven jelent meg Pe- tőfi-kötet, tehát a verseit mind­jobban megismerik azok is, akik elől a magyar nyelv eddig elzárta. De azért tudnunk kell, hogy külföldön az emberekben nem él olyan árnyalt kép Pető­firől, mint a magyarokban. Ezért Petőfit inkább mint o vi­lágszabadság gondolatát kife­jező költőt szeretnénk bemutat­ni, a politikus Petőfit, aki olyan­kor tevékenykedett, amikor Ma­gyarország az európai haladás élén járt, aki tehát a kor leghala­dóbb nézeteinek reprezentánsa. A külföldi kiállításokon ter­mészetesen a képanyag domi­nál majd. Petőfi és a negyven- nyolcas események képekben. De írásos anyag is, főképpen pedig Petőfi — az illető ország nyelvén. Ez ma már aligha okoz nehézséget, hiszen Petőfi, mint hallottuk, 68 nyejven je­lent meg eddig. Me, amikor előtérbe került az állami oktatás helyzete, egyik kö­zépponti leiadat a tehetséges gyerekek fokozottabb támogalása. De vajon ki a tehetséges gyerek? — Erre egyértelműen nagyon ke­vés gyakorló pedagógus és még kevesebb szülő tud válasz adni. A kérdést tovább bonyolítja a ter­mészettudományok fejlődése: a humángenetika művelőiben pél­dául helyenként már felvetődött a házasulandók vizsgálata a gye­rekek várható szellemi képességei szempontjából. A Német Szövet­ségi Köztársaságban, Marburgban augusztusban megnyílt Európa el­ső genetikai tanácsadó intézete, az ottani egyetem humángeneti­kai intézetének keretében. E ta­nácsoló, mint modellkísérlet, há­rem évig díjmentesen áll az ér­deklődők rendelkezésére. Ezen kí­vül számos tudományág foglalko­zik a tehetség kérdésével. A kér­dés időszerűsége miatt három tu­dományág egy-egy pécsi szakem­berét kérdeztük meg: ki a tehet­séges gyerek? DR. TIGYI ANDRAS professzor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem biológiai intézetének igazga­tója, aki az egyetemen a humán- genetikát oktatja: — Ar értelmi képességek (in- telfigencia) átöröklésének tör­vényszerűségeit még nem ismer­jük egészen pontoson, miután ezek kialakításában nagyon sok gén szerepel (multifaktoriális át- öröklődés). Rendkívül nehéz az intelligencia pontos meghatáro­zása is. bár a pszichiológiában nagyon sok definícióval találko­zunk. Világszerte alkalmaznak különböző teszt-módszereket, melyekkel bizonyos képessége­ket mérnek. Használhatók e módszerek a kóros szellemi mű­ködések megállapítására, egész­séges emberek esetében azon­ban csak általános tájékozódás­ra alkalmasak, összevetve a tel­jesítmény egzaktabb mérésével. — Visszatérve az átöröklésre, biztosan állíthatjuk, hogy a ér­telmi képességek meghatározá­sában génikus tényezők lénye­ges szerepet játszanak, azonban e tényezők a környezeti hatá­sokkal szorosan együttműködve jutnak kifejezésre az egyén éle­tében. Az örökletes tényezőket és a környezethatást tehát nem lehet szétválasztani. Hangsúlyo­zom ezt azért is, mert minden­naposán tapasztalható e fontos tétel helytelen értelmezése. DR. SZÁNTÓ KAROLY tanszékvezető főiskolai tanár, a Pécsi Tanárképző Főiskola neveléstudomá­nyi tanszékének vezetője: — A képesség és a tehetség kérdése komplex probléma, amely több tényezővel, például fiziológiai, pszichológiai, peda­gógiai, társadalmi tényezővel áll szoros összefüggésben. Én meg­próbálom a neveléstudomány szemszögéből megközelíteni a kérdést: kétségkívül az ember születésével rengeteg öröklött disz pozíciót, úgynevezett „adott­ságot" hoz magával. Ezek együt­tesen „rátermettséggé” összege- ződnek. De igaz ugyan, hogy az adottságokat, a rátermettsége­ket örököljük, — azokból soha­sem lenne képesség, ha nem tá­mogatná őket a szívós tanulás, gyakorlás, állandó önképzés. Ké­pességeknek hívjuk azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek cselekvéseink végrehajtásának lehetőségét biztosítják. Képességek szerint az embe­reket könnyen differenciálni le­het. Egyes képességek már ko­rán, a gyermekkorban jelentkez­nek, például a zenében, rajz­ban, matematikában. Az iskolai tanulásnál köznapi nyelven azt a tanulót szokták „jóképességű­nek" nevezni, akinek az átlagos­nál magasabb szintű értelmi ké­pességei, például megfigyelő­Bertók László: Berták Lászlónak, a dióknak 1953-ban jelentek meg először versei irodalmi folyóiratban. A költőnek önálló kötete most, 1972-ben. Igaz, közben több közös bemutatkozásnak is ré­szese volt, 1964-ben a Lengő fényhidak c. közös kötetben, 1969-ben a pécsi kiadású Út­közben antológiában, s 1971- ben A magunk kenyerén c. gyűjteményben, de mindezek nem pótolhatták az első, ön­álló kötet örömét, jelentőségét. S végre, idén megjelent ez is, Fák felvonulása címmel a Mag­vető Könyvkiadó jóvoltából. Ami az első publikációk és a kötet között van: életrajz, egyéni történelem, sors. S mivel költőről van szó, élet és vers, megpróbáltatás és alkotókedv sokszorosan összefügg egymás­sal, titkos csatornákon kötődik egyik a másikhoz. S ha bizo­nyos is, hogy az élet az elsőd­leges, az alkotókedvet megha­tározó tényező, az is kétségte­len, hogy a kötet nélküliség egy idő múlva visszahat a közérzet­re, a vers születésére is. De Bertókot nem az elnyúló költöavatás miatt nem tekint­hetjük fiatal költőnek, sokkalta Inkább azért, mert az első kötet Fák felvonul nem kezdő kötet, hanem érett, ereje teljében lévő bemutatko­zás. Ha úgy tetszik — s tegyük hozzá: kényszerűségből — egy­ben válogatott kötet is. A leg­utolsó antológiának, A magunk kenyerén címet viselőnek vala­mennyi Berták verse megtalál­ható benne, ám a hármas kö­tetből mindössze hat vers van itt is meg. A költő tehát szigo­rúbban mért, mint az első kö­tetesek szokásos, sokat markoló kedve. Évtizednyi távolból job­ban megítélhette, mi az, amit sajátjának érez, s mi az, amin már túlhaladL Bertókot a somogyi táj törté­nelmet őrző vidéke küldte, ez csalta ki belőle először a lírát, de másodszor a hallgatás évei után is, a szülőföld elha­gyása, a városba szakadt ide- genség, s a gyermekkori táj iránti vágyódás szítja fel benne a versíró kedvet. Az életformaváltás ki tudja hány írót, költőt indított az el­múlt évtizedekben o magyar iro­dalomba. De Berták László, szerencsére, jól tudja, hogy o másokénál mélyebb élmények, az életrajz önmagában nem le­het garancia a költészetben és a költészethez. Nemcsak arról van szó, hogy költészetté kell nemesednie az életrajzi tényeknek, hanem ar­ról is, hogy olyan költészetté, amely nem tetszeleg a költő fáj­dalmában. Olyan költészetté, amely öntörvényű. A külön élet­ből egy másétól elütő művésze­tet létrehozni — ez lehet az egyetlen cél. Ez a szándék rejtőzik Berták lírájának „férfikort” igénylő vo­nulata mögött, s nem az élet­korral járó véglegesedét. In­nen van az, hogy a kötetet a nosztalgiával való leszámolás uralja. Természetesen költőnél a vers egyben életforma is: a ke­ményebb költészet kimunkálása a költő arcélét is markánsabb­ra formálja. „Keményíts magadhoz” — ír­ja a December című versében Gyakoriak a télt idéző képek. A városba kerüléssel kísértő képesség, emlékezet, képzelet logikus gondolkodása van. Az úgynevezett „értei messég" vagy „intelligencia” már' a képessé­geknek szervezett rendszere, amelybe éppúgy beletartozik a gyors felfogóképesség, a lényeg­látás, elemzőképesség és hű memória, mint különleges térbe­li, nyelvi kifejezésbeli stb. vi­szonyok felfogásának képessé­gei. — A képességek halmozódá­sát nevezzük a pedagógiatudo­mányban tehetségnek. Itt az ál­talános és a speciális képessé­gek rendszerint összefonódnak. Abszolút „képességtelen” gyer­mek nincs, feltéve, hogy szelle­mileg ép. DR. FARKAS GABOR ideggyógyász, a Pécsi Városi Gye». mekideg-gondozó vezető főorvosa: — A tehetség nem jelent zse­nialitást, akinek van tehetsége, nem géniusz, nem olyan terem­tő elme, mint Newton vagy Pe­tőfi, hanem a tehetségtelennel szemben képes arra, hogy gon­dolkodásában, cselekvéseiben eredményeket érjen el, tudását célszerűen alkalmazza és abtapn készségei segítségével a formá­lis megoldásnál többet is nyújt­son egyéni meglátásai, ügyessé­ge révén. Olyan összefüggéseket ismerjen fel, amelyet más em­ber nem lát meg, — más tehet­séges ember sem —, mert ér­deklődésük iránya, beállítottsá­guk különböző. Nem a tudás mennyisége döntő, hanem a* ismeretanyag olyan kombinálá­sa, amely a cél eléréséhez kö­zelebb visz. — Példaként említhetünk egy bűnügyi nyomozót, aki a bűn­tény felderítésére beállítódott lelki állapotában észrevesz olyan jeleket, amelyek másnak nem tűnnek fel, és amelyek a végeredményből megállapítha­j tóan helyes következtetéshez ! segítették. Tény, hogy elméleti és gyakorlati ismeretei vannak, | amelyek munkájában megadják í a formát és ez sematikus eset­ben elegendő a feladat megol­dásához. Nem típusos helyzet­ben — olyanban, amely ne« szerepelt a tananyagban és egy korábbi munka megoldásának vázlata sem alkalmazható a fel­derítésére — a lényeg helyes meglátása és a nem sablonos összefüggés felismerés az ered­ményesség alapja. Ehhez is elő­feltétel ugyan az ismeretek gaz­dagsága, de nem elegendő hoz­zá. Egyrészt a szándék, az ér­deklődés, a kíváncsiság, a cél- tudatosság, a becsvágy hajtó­ereje szükséges, másrészt pedig a mélyreható felismerési képes­ség, mely nélkül az érzelmi haj­tóerő teljesen értéktelen; de o kettő együttesen a tehetség. — Az iskolák feladata mind­két komponens fejlesztése, mert bizonyos tehetség majdnem min­den emberben van, még azok­ban is, akiknek az idegrendsze­re károsodott. Vannak gyenge- elméjűek —, akik beszélni sem tudnak rendesen, de ügyesen varrnak, hímzéseket készítenek, ebben „tehetségesek". Az intel­lektuálisan épek újat, a zsenik átlagon felülit, vagy különöset alkothatnak. Földessy Dénes idegenség-érzés hangulati kere tei ezek, s többek is orrnál. A tél kegyetlensége a köl tőt és a verset egyarán keményíti, s Berták szinte önkín zó könyörtelenséggel kényszer! ti önmagát ennek elviselésére Edzi magát a vállalkozáshoz önmaga vállalásához. Hogy m gyengítsék többé az elvágyódó sok az egyértelmű gyermekkor tájba, amikor még minden tisz ta, szinte idilli volt. amiko Adóm még „kapun belülről’ látta, láthatta a világot Ezeknek a próbáknak az órór jut el oda, hogy igaz, még pro dukcióként, szinte önhipnózis árán, az ifjúkori táj megidézhe- tővé válik, ahelyett, hogy ön­ként felidéződne (Savászana). S ez már a győzelem jele, kez­deti formája. Az igazi győzelem a kötet utolsó ciklusa, Az ember. Itt mutatja meg a költő, hogy nemcsak pontos, s érzelmileg mégis gazdag, sokfelé ágazó verseket tud írni, hanem azt is, hogy elindult egy maga tör­te csapáson. A közvetlen él­mény már kiszűrődött ezekből a versekből, de ezek a konkrét utalások nélküli versek mérik be pontosabban a költő helyét. Aki felismeri, hogy nemcsak a véletlenek s a történelem ke- resztezési pontja, hanem több is ennél, olyan, akinek „a csil- | logos ég áramtelepe / kopo- I nyájában bizsereg.” Tárgyila­gos és tárgyias versek ezek, és mégis értelemmel és érzelem­mel feliek. Meg-meglóduló sza­badversek, a korábbi hangula­ti, rímeket bongató versek he­lyett. Külön említést érdemel az Arcok, betűkkel ciklus. Próza- versciklusként említi ezeket a hol szatirikus, hol groteszk ele­mekkel átszőtt portrékat. Talán akkor emelkednek mégis a köl­tészet szférájába, amikor már- már fölfedezni vélve az olvasó a modellt, a mintát adó személyt, a költő „csavarint” egyet a versen, fantasztikummal és képtelenséggel feltöltve emeli ‘ a konkrétum fölé őket. Hogy az- | által még általánosabb érvényt j nyerjenek. Berták László megtalálta a csapást, amelyen továbbhalad­: va saját útját kell szélesítenie, j Ehhez csak jó alkotókedvet kí- j vánhatunk neki. í Marafkó László * nevezetesebb Petőfi-verseknek mind megvan az eredeti kéz­irata. Nincs meg a János vitéz­nek, A helység kalapácsának például. Az eredeti kéziratok egy kis időre kikerülnek majd a kiállításra. De nem sokáig. Páncélszekrényben őrzik őket, fénytől gondosan elzárva. Ha hosszabb időre kiállítanák őket, az a véget jelentené a féltve őrzött papíroknak. A dömsödi és kiskőrösi há­zak mellett a múzeum rendbe­hozatta és a közönség számára kialakította a szalkszentmár- toni és a dunavecsei Petófi-há- zat. Ugyancsak emlékszobák lesznek Kiskúnfélegyházán, Ostffyasszonyfán és Szabadszál­láson. Moszkvában, Bécsben, Wei- marban nagy Petőfi-kiállítások készülnek, s vándorkiállítások foglalkoznak majd a költővel Prágában, Bukarestben, Zág­rábban, Szófiában, Varsóban, Oslóban, Olaszországban és az NSZK-ban is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom