Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

DUN ANTOll NAPIÓ 1972, november 1. HORQASZAT Új szovjet gépkocsik Mikor kap, mikor nem kap a csuka? Akik sokat csukáztak, volt al­kalmuk tapasztalni, mennyire ki­számíthatatlan a csuka mozgá­sa és kapása. Életmódja, ma­gatartása teljesen eltér minden más halfajtáétól. Az 1956-ban megjelent enciklopédikus mun­ka, a Horgász-Laorusse bőveb­ben foglalkozik a csukával. Megállapításait akváriumi és a természetben végzett megfigye­lésekkel támasztja alá. Ezek szerint a csuka nem táplálko­zik rendszeresen. Nem eszik mindennap, sem a nap megha­tározható órájában. Elég gyor­san emészt, mégis ennek ellené­re, hosszú ideig maradhat üres gyomorral anélkül, hogy ez a legkisebb mértékben is nyugta­lanítaná. Amikor viszont evésre szánja el magát, nem elégszik meg egy darabbal. Mohón kap, még akkor is, amikor gyomra már feszül attól amit megevett. A címben feltett kérdésre a következőkben a csukq bizo­nyos, jellemző testhelyzeteinek a felvázolása adja meg a vá­laszt. Ezek szerint akár rabol, akár pihen, mindig az annak megfelelő, jellemző testtartást veszi fel. Amikor a vízfenéken vagy vízközt felvett testtartásá­nál a feje mélyebben van, mint a farkuszója, akkor pihen és nem kap. Ennek bizonyságául szolgál, hogy .ilyenkor az apró halak gondtalanul úszkálnak a közvetlen közelében is. Ellen­ben, amint úszói szinte észre­vehetetlen apró mozgatásával a feje feljebb emelkedik mint a farkuszója, ez azt jelenti, hogy támadásra készül s az ap­ró halak azonnal széjjel reb­bennek a közeléből. Ősszel, amikor a vizek letisz­tulnak, különösen a holtágak­ban a gyakorlott szemű horgász tisztán láthatja a mozdulatlanul lebegő csukát és a fentiek is­meretében megállapíthatja, szá­míthat-e nála kapásra vagy kár próbálkoznia. A csuka kapásá­val kapcsolatban azt is tudnunk kell - a tapasztalatok mutatják —, hogy a hideg napok után bekövetkező enyhülésnél meg­jön a csukák kapó kedve. Eb­ben az időben az élőhalas csu- kózóknak nagyobb sikerük van, I mint a pergetőknek. A csuka különböző helyzetei: 1. Teljes nyugolmi helyzet. 2. Nyu­galmi helyzet. 3. Készülődés a támadásra. 4. Teljes készültség. Téli klubesték Hírek A MOHOSZ évek óta fára­dozik azon, hogy közel négy­száz horgászegyesületében szer­vezzenek a téli pihenőre kény­szerült horgászok részére tan­folyamokat. Helyes volt a kez­deményezés, hiszen az ismeret- terjesztés mindig fontos, a fel­szerelések korszerűsödnek es egész sor új horgászfogást sa­játíthatnak el az előadásokon a résztvevők. örvendetes, hogy a MO­HOSZ fáradozásainak gyümöl­cseként ma már alig akad olyan horgászegyesület, ahol a téli estéken ne foglalkoznának az említett „szakmai" kérdések­kel. A pécsi egyesületek veze­tői már tervezik, hogy az előt­tünk álló holtszezonban milyen kérdésekről és hány alkalom­mal rendezzék meg klub­estéiket. Néhány kiegészítő gondolat­tal segítségére kívánunk lenni a tematika összeállításán fára­dozó vezetőknek. Feltételezzük, hogy a megbeszélések tárgyát képezi a felszerelések helyes használata. Igyekezzünk azon­ban horgászaink előtt nagyonb távlatokat is megnyitni. Nem ártana például visszamenni az emberiség kultúrtörténetének őskorába és elmondani, hogy évezredekkel ezelőtt hogyun fogták eleink a halat, elvezetni hallgatóinkat gondolatban a múzeumok régészeti osztályára, megmutatni a mai horog ősét, amelyet a kőkorszok embere is ismert, és elmondani, hogy a bronz- és vaskor horgásza majdnem ugyanolyan horoggal leste a kapást a vizek partján, mint ma akármelyikünk a Pécsi tónál és másutt. Tudják meg horgászaink, hogy a horgászat — persze nem sportjelleggel — szinte első lépésétől követi az emberiség történetét, s tudja meg a horgász, hogy mi a sze­repe ma a horgászatnak a dol­gozó tízezrek életében. Mivel ma is érvényes az a régi mon­dás, hogy „senki sem lehet pró­féta a saját hazájában”, hív­junk meg az egyes témák elő­adására országosan ismert és elismert horgászokat, akik egy­ben jó előadók is. A MOHOSZ ebben is segítséget nyújt az egyesületeknek. Fontos, hogy az előadók kérésének — a filmigénylésekhez hasonlóan — a tervezett előadás időpontja előtt három héttel előbb kell megtörténnie. 10 kilogrammos csuka a hor­gon. Bár az elmúlt hetekben o szeszélyes és hűvös idő ellené­re sem hűlt le a vizek hőmér­séklete 10 C fok alá, mégis ka­pitális 6—6.8 kg-os csukák ke­rültek horogra a Pécsi-tóban. A pálmát 10 kilogrammos csu­kájával a 14 éves Székely Anti, a Pécsi Horgászegyesület fiatal horgásza vitte el. * Halasrtotta a Komlói Bányász H. E. a sikondai nagy tavat. A Bikali Állami Gazdaságból 12 mázsa pontyot, egy mázsa amurt és 50 kilogramm busát helyeztek a tóba. November­ben méq keszegféléket vásárol­nak és helyeznek a vízbe. * A Baranya megyei Intéző Bi­zottság kezelésébe adták a drá- vaszabolcsi Dráva szakaszt. A folyóvíz 214 hektárnyi (372 kh) területe mellett a Matyi-tó 14 hektárnyi és a Hottdra 10 hek­tárnyi területe is az IB nevén van. Ennek a 238 hektárnyi víz- területnek hasznosítási módjá­ról az IB később fog dönteni. T ■■ I ■■ »• | F mm mm m m Tűkor a sontes mögött Az ember legalább három­ezer éve ismeri s maga is 'részit tükörfelületeket. Régi keletiek hite szerint a tükör természetfölötti erők forrása, s bizonyos betegségeket is meggyógyít. Ezzel magyaráz- hatóak a tükörről szóló szak- irodalom misztikus utalásai A tükör úgy mutat be, ahogy mások látnak minket. Az állat pedig a tükör előtt a szó szoros értelmében saját nézőközönségévé válik. S bár a tükör csak az élőlény moz­gásait, vonásait utánozza, mégis sok állat ha tükörbe néz, úgy reagál saját képmá­sára, mintha az egy másik állat lenne. Egy csirkét karton­dobozba helyeztek: percen­ként 20-80 segélykérő hang­jelzést bocsátott ki. Ha tár­sat helyeztek melléje, a „se­gélycsipogások" száma roha­mosan csökkent. Ugyanez történt, ha a doboz■ belső ré­szén tükörfelületet helyeztek el. Sőt még jobban érezte manó', mintha valódi társa lett volna. látási h'bával született emberek, akik később vissza­nyerték látásukat, kezdetberi úgy értelmezték tükörképüket, mintha az egy másik ember lenne. Tehát e téren is ta­nulásra van szükség. Hosszú időbe telik, míg a gyakori és huzamosabb találkozás foly­tán az ember rájön a „turpis­ságra". Néha azért ember esetében is előfordul olyan, hogy hirtelen szembekerülve a tükörrel, úgy köszön saját képmásának, mintha ikertest­vére lenne. (Már akinek va­lójában van is, s hasonlíta­nak egymáshoz.) Vajon az ál­latok is képesek lennének fel­ismerni saját tükörképüket, ha huzamosabb ideig tükrök között élnének? Négy dzsungelben született csimpánzzal végezték az alábbi kísérletet: ketreceik előtt egy-egy testméretű tük­röt helyeztek el. Naponta nyolc órát töltöttek tükreik előtt. Pár napig a csimpán­zok viselkedése megfelelt az állatok magatartásának, azt hitték, hogy váratlan játszó­társhoz jutottak. Tíz nap után váratlanul megszűntek a tár­sas viselkedési formák, az állatok kezdték használni a tükröket: fogukat piszkálták, nehezebben megközelíthető testrészeiket vakarták, orru­kat tisztították. A szakemberek eddig két olyan fajról tudnak, amelyek felismerik tükörképeiket: az ember és a csimpánz. Szo­katlan az éles határvonal az élőlények között, de megle­het, hogy ez a képesség csak az emberre és a nagymaj­mokra korlátozódik. A legérdekesebb, hogy az emberből a mai napig nem veszett ki az a tudat, hogy a tükröt nemcsak sajátmaga szemlélésére használhatja. Bizonyos elmezavarok példá­ul ózzál járnak, hogy a beteg egyre kevésbé ismeri fel sa­ját tükörképét. Sok ember vallott arról, hogy idegennek érzi képmását, ha alkoholos vagy narkotikus állapotban van. Ennek tudatában figye­lemre méltó, hogy igen sok bárban a söntés mögött, szemben a vendégekkel tük­röt találunk. Lehetséges vol­na, hogy ebben a helyzetben a tükörnek ugyanaz a funk­ciója, mint a magányos csir­ke esetében? Persze, a ház­tulajdonosok ettől még nem váltak pszichológiai szakem­berekké, de az megtörténhet, hogy a gazdasági fejlődé« során épp azok a bárok ma­radnak gazdaságosaknak, amelyekben a söntés mögött tükör Is van. Ingyen társasá­got biztosítva a magányos italosoknak, akik azzal vi­gasztalják magukat, hogy ad­dig nincs semmi veszve, amíg többedmagukkal isz­nak ... Rigai újdonság a RAF-2203-as mikrobusz. BÉLYEG Bélyegújdonságok November 15-én kerül forga­lomba a 7 címletből álló 15 fo­rint névértékű „ÜVEGFESTMÉ­NYEK" című bélyegsorozat, 610 000 fogazott példányban. A bélyegek Zombory Éva gra­fikusművész grafikái alapján az üvegfestmények eredeti színei­ben többszínű ofszetnyomással készültek. TERMÉSZETJÁRÁS AZ ERDŐK VÉDELME A civilizáció fejlődésével az urbanizációs ártalmak megnö­vekednek. Ezek közül is legel­sősorban a zajártalom, a leve­gő szennyezettsége. Sajnos a városokban egyre gyérülnek a zöld foltok, a parkok kisebbed­nek, az enyhet adó fák kiszo­rulnak a házak, utak építése miatt. A városi kőrengetegben élő ember szinte önkéntelenül me­nekül vissza a természetbe, az erdők csendje, nyugalma után vágyakozik. Az erdők e „közjóléti" szere­pe most különösen előtérbe ke­rült. A FAO megállapítása sze­rint az erdőknek a pihenést, felüdülést, valóságos „gyógyí­tást” nyújtó szerepe négyszere­se, az ipari — faanyagot szol­gáltató — szerepének. Ezért kor- mányhatározot született az er­dők közjóléti hasznosítása ér­dekében. Ennek a sokrétű fel­adatnak csak egy része állami feladat, nevezetesen az erdők turista létesítményeinek, az utaknak, útjelző tábláknak, ki­látóknak, esőbeállóknak, pa­doknak, asztaloknak, szalonna­sütőknek stb. biztosítása. A má­sik feladat már társadalmi, egy­részt az igény még nagyobb felkeltése, másrészt a pihenést nyújtó eszközök védelme. Ennek érdekében a közel­múltban jelentős lépésre került sor. A Mecseki Állami Erdőgaz­daság és a Baranya megyei Természetbarát Szövetség, illet­ve a Társadalmi Erdei Szolgá­lat (TESZ) szocialista szerződést kötöttek, melynek lényege az, hogy a mecseki erdők közjóléti berendezéseinek jelentős részét a megye természetbarát szak­osztályai átveszik szocialista megőrzésre. Ennek a társadal­mi szempontból fontos munká­nak a legnagyobb részét a B. m. Természetbarát Szövetség keretében működő TESZ vállal­ta. A szolgálat tagjai, mind lelkes természetbarát, a legtöb­ben közülük túravezetők, akik a leglátogatottabb kirándulóhe­lyeket járják. Figyelemmel kísé­rik a létesítmények, felszerelé­sek állagát, gondoskodnak azok felújításáról — ha kell —, meg­védéséről. A TESZ szorosan együttműködik az erdészettel. i A 40 filléres bélyeg Rippl- Rónai J.: „Múzsák" című alko- | tását, a 60 filléres bélyeg Se­bestyén F.: „íródeák” című mű­vét, az 1 Ft-os bélyeg Lotz K.— Székely B.: „Kivándorlás Egyip­tomba” című alkotását, az 1.50 Ft-os bélyeg Perez J.: „Árpád hírvivője" című alkotását, a 2.50 Ft-os bélyeg Sztehló L.: „Jézus születése" című alkotását, a 4 Ft-os bélyeg Kernstock K.: „Ár­pád és két vezére” című alkotá­sát, az 5 Ft-os bélyeg Haranghy J.: „Mátyás király megleckéz­teti a fényűző főurat” című al­kotását ábrázolja eredeti színei­ben. MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT A BÉLYEGVIZSGÁLÓ ÁLLOMÁS Az elmúlt napokban fejező­dött be a MABÉOSZ keretén belül működő Bélyegvizsgáló Állomás átszervezése és műkö­dését a bélyeghamisítás elleni küzdelem érdekében ismét meg­kezdte. Feladata, hogy a szö­vetség tagjainak, egyéb szemé­lyeknek vagy hatóságoknak írásbeli megkeresésére posta­bélyegek és egyéb filatéliai tár­gyak valódiságát, állapotát vizs­gálja, továbbá hogy a felismert hamisítványokat a gyűjtői kör­ből kizárja. A megvizsgált anyagról a beadónak tanúsít­ványt állít ki, a bélyeget vagy tárgyat pedig a nemzetközileg elfogadott és használatos mó­don jelzéssel látja el. Az állomás elsősorban ma­gyar bélyegek vizsgálatát végzi, és nem vizsgál alacsony, vagy közepes katalógus értékű bé­lyegeket, a felülnyomott bélye­gek kivételével. Vizsgáló tevé­kenységét vizsgálati költségtérí­tés ellenében végzi, amely a szövetség tagjai részére — va­lódi bélyegek és eqyéb tárgyak esetében — általában a kata­lógus- vagy külföldi bélyegek esetében a kereskedelmi érték — 5 százaléka. Az állomás részletes működé­si szabályzata megtekinthető a Területi Irodánál (Pécs, Rákóczi út 39/b.) és ott igényelhető a vizsgálathoz szükséges nyomtat, vány is. INNEN - ONNAN A carte-maximum gyűjtők bi­zonyára szívesen veszik majd az 1 Ft-os Radnóti-emlékbé- lyegekhez felhasználható nyolc Radnóti-fotót tartalmazó képes, lapsorozatot, melyet a Képző­művészeti Alap hoz forgalomba. A sorozat egyik képét, amely Radnótit 1941 ben ábrázolja, olyan változatban jelentetik meg, hogy a fotó alatt egy kb. másfél-két cm-es fehér csík egyik felén a költő névaláírá­sának reprodukciója is szerepel majd. Hobbi? Sport? Szórakozás? Nagy sikert ért el Patricia Norton, aki — bár még csak 12 éves — Chicagóban megnyerte az évenként megrendezett hula-hula versenyt. Patricia a nála jóval idősebb versenyzőket is megelőzte. Most még nagyobb célt tűzött maga elé: első akar lenni az OH szagos versenyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom