Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

Ara: 80 fiM» Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 262. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 5., vasárnap Közlemény a lengyel államfő magyarországi látogatásáról Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének és feleségének meg­hívására 1972. november 1—4 között hivatalos baráti látoga­tást tett Magyarországon Hen­ryk Jablanski, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tag­ja és felesége. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke tár­gyalásokat folytatott a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökével. Találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával, vala­mint Fock Jenővel, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága tagjával, a kor­mány elnökével. A felek megállapították, hogy a marxizmus—leninizmus közös eszméje és a szocializmus épí­tésének azonos céljai, amelyek összekötik a két országot, hoz­zájárulnak a hagyományos magyar—lengyel barátság és a szocialista országok egységé­nek erősítéséhez. A megbeszélések során fog­lalkoztak a politikai, gazdasá­gi, kulturális kapcsolatok, a gyártásszakosítás, az ipari kooperáció, valamint a műsza­ki—tudományos együttműkö­dés további fejlesztésének fel­tételeivel és irányával, össz­hangban a két ország, a szo­cialista gazdasági integráció érdekeivel, valamint a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa XXV. ülésszakán elfoga­dott komplex program elveivel. Kedvezően értékelték a két ország politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködésének eddigi fej­lődését. Megállapodtak abban, hogy a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizott­ság 1973 januári üléséig az egyes területek felelős vezetői a most elfogadott elveknek megfelelően konkrét javaslato­kat dolgoznak ki a gazdasági együttműködés szélesítésére. Az államfők megvitatták a két felet kölcsönösen érdeklő legfontosabb nemzetközi kér­déseket, és valamennyi kérdés­ben teljes egyetértésre jutot­tak. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti szoros kapcsola­tokra, a Szovjetunióhoz fűződő szilárd szövetségre, a Varsói Szerződésre és a szocialista országok egységére támaszkod­va Magyarország és Lengyel- ország aktívan hozzájárul Európa és a világ békéjének megszilárdításához. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság továbbra is aktív és széleskörű tevékenységet kíván folytatni a vietnami háború befejezése és a tartós politikai rendezés ér­dekében. A két fél egyetért abban, hogy az enyhülés és az össz­európai együttműködés terén elért eddigi előrehaladás ked­vező feltételeket teremt a tar­tós európai biztonság és együtt­működés megteremtéséhez. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy még ebben a hónapban megkezdődjenek a sokoldalú előkészítő tárgyalások Helsinki­ben az 1973 folyamán a lehető legkorábbi időpontban össze­hívandó európai biztonsági és együttműködési konferencia tel­jes sikerének biztosítása érde­kében. Megelégedéssel állapították meg, hogy erősödik a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi helyzete és szere­pe. A Német Demokratikus Köztársaságot a nemzetközi élet teljes jogú résztvevőjeként kell elismerni, fel kell venni az Egyesült Nemzetek Szervezeté­be és más nemzetközi szerve­zetekbe. A felek támogatják Cseh­szlovákiának azt az álláspont­ját, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el a mün­cheni szerződés érvénytelensé­gét kezdettől fogva, s úgy véli, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcsola­tainak rendezése a közép-euró­pai helyzet rendezésének szük­séges tényezője. Magyarország és Lengyelor­szág teljes támogatást nyújta­nak az arab országok harcá­hoz, hogy a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tának megfelelően felszámol­hassák az izraeli agresszió kö­vetkezményeit A két szocialista ország ál­lamfőjének tárgyalásai a test­véri barátság és szívélyesség légkörében folytak, s valameny- nyi kérdésben teljes nézetazo­nosság mutatkozott. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke hiva­talos, baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökét, aki a meghí­vást örömmel elfogadta. Megérkezett a Szovjetunióból a fórópajzs a szegedi óriás csatorna építéséhez Szeged mélyén észak-dél irányban húzódó, csaknem há­rom méter átmérőjű órióscso- torna épül 200 milliós beruhá­zással. A nagy munka meg­könnyítésére szovjet alagút- építési technológiát alkalmaz­nak majd. Ehhez megérkezett a Szovjetunióból a komplett be­rendezés. Legfontosabb tarto­zéka a fúrópajzs, amelyet fej­tés közben a kész alagútszakasz falára támaszkodó hidraulikus sajtolóberendezés tol folyama­tosan előre. A kitermelt földet szállítószalag, majd akkumulá­torral működő kis villanymoz­dony vontatta csillékkel továb­bítják az aknáig, ahol daruval emelik az anyagot a felszínre. Az akna már elkészült, amelyen át rövidesen a mélybe kerülnek a szovjet berendezések. A módszer nagy előnye, hogy e csatornaépítés miatt nem kell nagyforgalmú városi utcákat felbontani. Emellett jóval keve­sebb munkaerővel négyszer olyan gyorsan építhető a csa­torna, mint a hagyományos módszerrel. Fock Jenő elvtárs az ÉVM-ben Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szombaton látogatást tett az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban. Meg­beszélést folytatott a miniszté­rium vezetőivel az építőipar helyzetéről, jelenlegi és távo­labbi feladatairól, a beruházá­sok kérdéseiről. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter társaságában megte­kintett néhány, a közelmúltban elkészült építményt és több épülő létesítményt A tartalomból: Heti vildghíradó (2. old.) Hol étkezik tízezer diák? (3. old.) A tájékozottság forrásai (3. old.) Kapa helyett helikopter (3. old.) Kitüntetések (5. old.) Jelentés a fogyasztói érdekvédelemről Új rendelefef alkotott a Pécsi Városi Az elmúlt hónapokban azt vizsgálta a Pécsi Városi Ta­nács kereskedelmi és szolgálta­tási bizottsága, hogy a város területén hogyan érvényesül a fogyasztói érdekvédelem. A vizsgálat a minőségvédelemre, a szavatosságra, a garanciára, a vásárlói kifogásokra, valamint az ellenőrzésre terjedt ki. A tapasztalatokat összefoglaló je­lentést dr. Sebők Imre bizott­sági elnök terjesztette a tanács tegnapi ülése elé, amelyen megjelent Megyaszai Józsel, a Megyei Pártbizottság osztály- vezetője és dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettese is. A tanácsülés a jelentést el­fogadta és határozatában uta­Aranykoszorús jelvény — barátsági munkáért A magyar—szovjet barátság ápolása terén végzett kiváló munkájáért Vida Jánosnak (Komló, Fürst Sándor utcai ál­talános iskola), Medve Zoltán­nak (Pécs, Tanárképző Főisko­la), Fekete Sándornak (Pécs, Mecseki Szénbányák újhegyi üzeme), Kovács Jánosnak (Komló, Kossuth-bánya, Pártbi­zottság), Magyaros Máriának (Királyegyháza), Szilvási József­nek (Komló, MSZMP városi Bi­zottsága), Savanya Józsefnek (Szigetvár, MSZMP járási Bi­zottsága), Dobor Nándornak (Sásd, ÁFÉSZ elnök), Rocskár Bálintnak (Komló, Zobák-bá- nya Pártbizottsága) és Piniér Lászlónak (Komló, Mecseki Szénbányák Karbantartó üze­me) a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége Aranykoszorús jelvényt és ok­levelet adományozott. A jelvényátadó ünnepséget tegnap délután a Megyei Párt- bizottság épületében tartották. A kitüntetetteknek az okleve­let és jelvényt az MSZBT Orszá­gos Elnöksége és a Megyei Pártbizottság nevében Rajnai József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője nyújtotta át. A kitüntetési ünnepségen részt vett Sinku Pál, a Megyei Párt- bizottság munkatársa is. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság elsőízben adományozott Aranykoszorús plakettet kiváló munkát végző tagcsoportjainak. Ebben a kitüntetésben része­sült - Aranykoszorús plakettet kapott — a Pécsi Pannónia Sör­gyár MSZBT tagcsoportja, a plakettet Budapesten vették át a vállalat képviselői. sította a tanács ipari és keres­kedelmi osztályát, hogy intéz­kedjenek a fotócikkek helyi ga­ranciális javításának megszer­vezéséről, folytassanak tárgya­lásokat a Bútorértékesítő Válla­lattal a bútorok garanciális ja­vítását biztosító szervezet létre­hozásáról, az Irodagéptechnikai Vállalattal tárgyaljanak az iro­dagépek szervizszolgálatát el­látó pécsi telep létesítéséről, az elektromos cikkek szervizét pedig figyelmeztessék arra a kötelezettségükre, hogy megha­tározott feltételek esetén csere- készüléket kell biztosítaniok, il­letve kártalanítási utalványt kell kiáilítaniok. Nagy vita előzte meg o köz­tisztaság fenntartásáról szóló tanácsi rendelettervezet Jóvá­hagyását. A tervezetet előter­jesztő Tóth Zoltán építési osz­tályvezető elmondta, hogy az új rendelet az eddigieknél szé­lesebb körben védi a köztiszta­ság érdekeit és több olyan új szabályozást tartalmaz, amilye­nekkel a most hatályon kívül he­lyezett rendelet nem foglalko­zott. Rámutatott, hogy a köztisz­taság számos tényező függvé­nye, elsősorban azonban az ál­lampolgári fegyelmezettségen múlik, hogy Pécs tiszta várossá válik-e. Dr. Göbölös László a rende­letben kilátásba helyezett szankciók következetes érvénye­sítésértek szükségességét han­goztatta és javasolta, hogy dz iskolákban is foglalkozzanak a köztisztaság fontosságával, mert ez nevelési feladat is. Dr. Sza- kály Sándor a közlekedési ki­hágásoknál alkalmazott helyszí­ni bírságolás bevezetését java­solta, mert — mint mondotta — ennek nevelő, visszatartó hatá­sa mindennél jobban érvénye­sülhet. Dr. Szotáczky Mihály az igazgatási és jogi bizottság el­nöke kijelentette: Pécsett a ke­letkezett szemét gyors elszállí­tása a Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat kizárólagos joga és kötelessége, ebből kö­vetkezően pedig semmi sem in­dokolhatja, hogy a városban bárhol is napokig elszállítatlan szemét legyen. Papp Sándor elismeréssel szólt a Meszes köztisztaságának javítására a közelmúltban tett intézkedésekről, felhívta viszont a figyelmet a nagyforgalmú he­lyek téli tisztántartásának fon­tosságára. König János arról beszélt, hogy a város tisztasá­gának megóvásában és fenn­tartásában a tanácstagoknak kell jó példával elöljárni, a rendeletet pedig ó a választói előtt fogadóórán ismerteti majd. Dr. Deli László, a pécsi városi-járási ügyészség vezető­je kiemelte, hogy a köztiszta­ság ellen vétők felelősségrevo- násánál nemcsak a szigorúság­ra, hanem a következetességre is törekedni kell. A rendelet- tervezet vitájában felszólalt még Aradi Jánosné, Barkó ló- zsef, dr. Patla Károly és Mátráé Károly tanácstag, majd a ta­nácsülés elfogadta a köztisz­taság fenntartásáról szóló ta­nácsi rendeletet Az állattartásról szóló tanácsi rendelet tervezetét Somogyi Bé­la, a tanács mezőgazdasági és élelmezési oszályának vezetője terjesztette elő. A rendeletal­kotást azzal indokolta, hogy fejlődése során a város hagyo­mányos állattartó övezetei bel­területté, vagy üdülőterületté váltak, ezért a korábbi szabá­lyozás már nem felelt meg a jelenlegi követelményeknek. Fi- gyelembevették azonban az ál­lattartók és az állattartás ér­dekeit Gyakori, hogy a szeré­nyebb jövedelműek foglalkoz­nak állattartással jövedelemkie­gészítés céljából, ezért ezeket nem lenne helyes megfosztani ettől a lehetőségtől. De az ál­lattartás hústermelési célokat is szolgál, amire szintén gondolni kell és a szolgáltató jellegű ál­lattartás feltételeit is biztosíta­ni kell. A rendelet szabályozza, hogy hol milyen és mennyi ál­lat tartható, s megállapítja a város új állattartási övezeteit. A rendelettervezet vitájában fel­szólalt Gulyás József né, Papp Sándor és Pernecker Imre ta­nácstag, valamint Antal Gyula, a Városi Pártbizottság osztály- vezetője. A tanácsülés a ren­deletet elfogadta. Az állattar­tást szabályozó új tanácsi ren­delet 1974. július 1-én lép élet­be. Rendelet a veszteséges mezőgazdasági szövetkezetekről A pénzügyminiszter most meg. jelent rendeleté arról intézke­dik, hogy hogyan kell megte­remteni a vesztséges vagy alap­hiányos mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek gazdaságos mű­ködésének feltételeit. E kérdést egy 1968-ban kiadott rendelet már szabályozta, a mostani jogszabály négy év tapaszta­latai alapján az intézkedéseke­ket korszerűsíti, fokozottan fi­gyelembe veszi a szövetkezetek önállóságát és felelősségét. Az eddiginél több lehetőség nyílik orra, hogy a veszteséges vagy alaphiányos mezőgazda- sági tsz-ek szanálási eljárás nélkül rendezzék pénzügyeiket. Nincs szükség szanálási eljá­rásra azoknál a tsz-eknél, ahol a veszteség vagy alaphiány a következő év jövedelméből és amortizációs alapjából rendez­hető, vagy amely szövetkezet elhatározza, hogy a következő évben a részesedési alapot olyan mértékben csökkenti, hogy az így felszabaduló ösz- szeggel rendezni tudja pénz­ügyeit. Nélkülözhető eszközei­nek értékesítéséből is pótolhat­ja veszteségét vagy alaphiá­nyát a szövetkezet a következő év március 31-ig. Elkerülheti a szanálást az a szövetkezet is, amely a terme­lőszövetkezeti kölcsönös támo­gatási alapból igénybe vett végleges juttatással, vagy a Nemzeti Banktól kapott köl­csönnel, illetve gazdasági tár­sulás kereteiben vagy azon kí­vül átvett fejlesztési alapból pótolja veszteségét, illetve alap­hiányát. Az említett megoldá­sokkal kapcsolatos határozato­kat a közgyűlés hozza, a hatá­rozat előtt azonban a bank állásfoglalását is ki kell kérnie a szövetkezetnek hitelképessé­géről. A szanálási eljárás módszerei, az azért felelős állami szervek feladatai lényegében változat­lanok, de nőtt a megyei taná­csok felügyeleti hatásköre az egyedi esetek elbírálásában, a támogatás mértékének megíté­lésében, Az új rendelkezés sza­nálás esetére az eddigi dotá­ción és szanálási hitelen kívül a fejlesztési alaphiány pótlá­sára visszatérítendő állami jut­tatást is lehetővé tesz, amiért a szövetkezetnek 5 százalék járu­lékot kell fizetnie. Bár e jutta­tás visszafizetési határidejét nem írják elő, a mielőbbi visz- szofizetés érdeke a szövetkezet­nek, mert csak e tartozás meg­szűnte után kaphat építési és telepítési byruházásaihoz támo­gatást, Valamennyi tsz-vezető- nek érdeke, hogy a szövetke­zetnek lehetőleg ne kelljen igénybe vennie fejlesztési alap­jának pótlására állami juttatást, mert ha ilyet igénybe vesz, úgy a szövetkezeti vezetők jövedel­mét 25 százalékkal csökkenteni kell. A csökkentés a dolgozó tagok részesedésére nem vo­natkozik. A rendeletet — amely egyéb­ként a szakszövetkezetekkel kap­csolatos eljárásról is intézke­dik — első ízben az 1972. évi veszteség vagy alaphiány rendezésénél keli alkalmazni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom