Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
WTO. november 4. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Milyen a levegő Pécsett? Naponta 380 tonna tüzelőt égetünk el ' Sorra kerülnek az autók A fokozódó urbanizólódós és • nagy méreteket öltő iparosodás — óriási eredményei mellett — kedvezőtlen következménnyel is jár, mert növeli és koncentrálja a környezetet szennyező forrásokat. A környezet szennyeződésének számos formája közül az egyik legveszélyesebb a levegő szennyeződése. A levegő szennyezettsége hazánk egyes területein még tűrhető, más helyeken viszont megközelíti, vagy már meg is haladja a megengedhető mértéket. Három levegőszennyezett- ségi gócot tartanak számon, nevezetesen a főváros és Komárom megye területét, a borsodi iparvidéket és Baranyát, ezen belül is Pécs és Komló városát. Legszennyezettebb Gyárváros Mi „rontja" a megyeszékhely levegőjét? Jelenleg 64 nagyobb ipari szennyezőforrás van Pécsett. A gépjármű közlekedés égési melléktermékeivel és a fel. vert porral szennyezi a levegőt. Nem szabad megfeledkeznünk a fűtésről sem. A város lakásainak száma megközelíti a 46 ezret. A táv- és központi fűté- ses lakások száma több mint nyolcezer. A szakemberek szerint naponta mintegy 380 tonna tüzelőanyagot égetünk el... Végül is milyen a levegő szennyezettsége Pécsett? Erről a levegőszennyeződési vizsgálatok vallanak. A levegőszeny- nyeződési mérések már 1957- ben megkezdődtek a városban. Ekkor a földi méréseken kívül 1965-ben, 68-ban és 69-ben rendszeres repülőgépes vizsgálatok is történtek. A mérések eredményei az alábbiak: az ötvenes évek végén — ekkor méq üzemelt a régi erőmű — a levegő szennyeződésének átlagértéke éves viszonylatban 872 tonna volt négyzetkilométerenként. Ez a szám a hatvanas évek elején —, az új erőmű üzembehelyezése idején — a felére csökkent. Amikor felszerelték a hőerőműre az elektrofiltereket, a szennyezettség átlagértéke négyzetkilométerenként 370 tonna volt évente. Az utóbbi években ez a ~ — A Pécsi Műhely kiánitása. A Lantos Ferenc festőművész vezetésével működő Pécsi Műhely kiállítási anyaga összegyűlt. A stúdió tíz tagjának — építészeknek, szobrászoknak, festőknek, fotósoknak — alkotásaiból november 10-én kiállítás nyílik Pécsett, a Tudomány és Technika Házában. A Pécsett élő fiatal képző- és iparművészek alkotásait bemutató kiállítás tíz napig tekinthető majd meg. mennyiség 300 tonnára csökkent. örvendetes, hogy a különböző intézkedések hatására Pécs város levegője „tisztább" lett, de korántsem lehetünk elégedettek, hiszen a városi úgynevezett vegyes beépítésű területeknek a kormányhatározatban rögzített maximális normája 200 tonna. Természetesen kerületenként más- és más a levegő szeny- nyezettsége. A tapasztalatok szerint, ha a III. kerület szeny- nyeződési értékét egynek vesz- szük, a II. kerületben ehhez képest kétszeres, az első kerület- j ben pediq négyszeres a levegő szennyezettsége. Pécsett nagyfokú a levegő kéndioxid szennyeződése is, mely rendkívül káros az egészségre. A kéndioxid a krónikus légcsőhurut egyik fő okozója. Nem véletlen tehát a pécsi gyerekek gyakori légúti megbetegedése. Komló levegője, amíq a távfűtőműben a filtereket nem építették be, erősen szennyezett I volt. Jelenleg a szénosztályozó és a palahányó környékének kivételével elfogadható a levegő. A megye csaknem valamennyi településének megvan a „maga keresztje”. Mohácson például az öntöde, Szigetváron az asztalos üzem szennyezi a levegőt. A hamisítatlan falusi levegő is egyre inkább a múlté: a terményszárítókból kiáramló olajfüst, por és kellemetlen szagú fehérje bomlástermékek rontják a levegőt, örvendetes viszont, hogy a BCM cementpor és füstleválasztó berendezései jól beváltak. Levegőtérkép Amint azt már említettük Pécsett 1957,ben kezdődtek a levegőszennyeződési mérések. Az igazán tervszerű mérésekre azonban az utóbbi években kerülhetett sor, ugyanis a műszerellátás csak az utóbbi időben lett kielégítő. Az elmúlt esztendőben kapott egy áramfejlesztő berendezést a KÖJÁL — amelynek feladata egyebek között a szennyeződési mérések elvégzése. Az áramfejlesztő most már lehetővé teszi a helyszíni vizsgálatokat is. A levegő tisztaságvédelmi teendőkről, a vizsgálatok jövőjéről dr. Szabó Lajos, a Megyei Tanács egészségügyi osztályvezető helyettese beszélt: — Nyáron kaptunk egy mik- robuszt, amelyet műszerkocsivó alakítottunk át. Az idén megrendeltünk mintegy 360 ezer forint értékű műszert. A jövő esztendőben a kéngázszennyező- dés mérésére alkalmas műszereket szerzünk be. Ha elkészül a műszerkocsi a város minden pontján végzünk méréseket és 1/ a jövő év végére készen lesz Pécs csaknem méternyi pontosságú levegő térképe. E munkát a megyében folytatjuk, így az elképzelések szerint 1974-re meglesz Baranya levegő térképe is. E térképekről le lehet majd olvasni, mely területeken milyen levegőtisztaság-védelmi intézkedéseket szükséges foganatosítani, A közeliövőben megkezdődik a vállalati és magángépkocsik kipufogógázainak mérése is. Azok a pépjárművek, amelyek az országos normánál több kipufogógázt bocsátanak ki, a közúti forgalomban nem vehetnek részt. Nem luxus Levegőnk tisztaságának megvédése nagv anyagi terheket ró a társadalomra. Mégsem foghatjuk fel luxusnak. A tennivalók elmulasztása ugyanis azzal járna, hogy a tovább romló levegő okozta károkat majdan talán egyáltalán nem, vagy csak hatalmas anyagi áldozatok árán lehetne helyrehozni. Mécs László 1975-re megszüntetik a véméndi cigánytelepet Csak küszködnek egész életükben Öt ember 12 négyzetméteren Talán két esztendeje, hogy — úgy nyár végén — lagziba hívtak a véméndi központi vendéglőbe, az egyik Orsós fiú, a Matyi nősült, egy néprajzos is megirigyelhette volna azt a gyönyörű látványt, a sok szép cigánytáncot és nótát, a Bajáról érkezett zenekar „észnélkül" húzta, csak a flótás borult ki éjfél körül, leesett a székről. Húszezer forintba került a lakodalom. A Matyi után következő legidősebb Orsós gyerek, a Ferenc e pillanattól kezdve már osztozott apja gondjaim, hiszen még mindig nyolcán maradtak és a papa keresete édeskevés ahhoz, hogy valamicskét is emberibb körülményeket teremtsenek a népes családnak. Nem mintha kedvezett volna Orsós Ferenc korábbi álmainak ez a nem várt fordulat. Álmai? Kilépni ebből az elszigetelt, nyomorúságos közegből, amelyben éltek, nemcsak ők, hanem még 25—30 család. Gruber Ferenc tanácselnök mutat nekem egy — jó öt évvel ezelőtt keltezett — feljegyzést, miszerint az erdőszéli 19 kunyhóban 138 cigány élt. A „lakás- viszonyokra” jellemző, hogy 5 főre jutott egy 12 négyzetméteres helyiség . . . Hogyan élhettek itt emberek? Nem is tudom. Nem csak itt, a megye más cigánytelepein is megfordultam és bár igaz, hogy a putrik lassan elsorvadnak — hiszen Véménden jelenleg a 138 cigányból nyolcvannégy Első díj — Zsiguli Újabb dicsérőlap-mozgalmat indított a Volán Tröszt A közlekedési erkölcs javítása, a jó példa nevelő hatása érdekében szervezte meg tavaly a Volán Tröszt a dicsérőlap mozgalmat. A gépjárművezetők örömmel fogadták és megszerették a mozgalmat, amely kitűnő eredménnyel zárult: több, mint 12 ezer dicsé- rő-lap talált gazdára. A mozgalom keretében tanúsított sok-sok példás magatartás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Volán-gépjárművezetők által okozott személyi sérülé- ses balesetek száma — az előző évhez képest — az év első felében 22 százalékkal csökkent, azaz ebben az időszakban 130 személyi sérüléssel kevesebb történt. A gépkocsivezetők a nap mint nap tanúsított udvarias magatartásukkal a Volán-névnek, s önmaguknak egyaránt megbecsülést szereztek. Ezért a Volán Tröszt úgy határozott, hogy folytatja a mozgalmat. A mozgalom célja idén is, hogy ■ Volán gépjárművezetői példát adjanak az emberséges, egymást segítő közlekedési magatartásban a közlekedés többi résztvevőjének, megóvják saját és közlekedési partnereik testi épségét és a társadalmi tulajdont, valamint elősegítsék a forgalom akadálytalan és biztonságos áramlását. A kitűzött célt a közlekedési helyzetek különböző változataihoz előrelátóan és értelmesen alkalmazkodva — számtalan példás magatartással érhetik el. A lényeg: az udvariasság, a segítőkészség, az emberség A közlekedési morál javítása valamennyiünk érdeke, s nagyon fontos, hogy az ország több ezer Volán-gépjárművezetője jó példával járjon elöl. A Volán Tröszt kiváló közlekedési szakembereket, minisztériumi dolgozókat, rendőrtiszteket, gépjárművezető-oktatókat, pedagógusokat, a tanácsok közlekedési előadóit, vizsgabiztosokat, szakszervezeti aktivistákat, a közúti balesetelhárítási tanácsok és a Magyar Autóklub aktíváit, más közlekedési vállalatok, valamint a Volán Tröszt és vállalatainak szakembereit kérte fel arra, hogy példás magatartást látván a Volán-gépjárművezetőknek vagy a helyszínen személyesen adják át a dicsérő-lap átvételére jogosító utalvány- levelezőlapot, vagy pedig a rendelkezésükre bocsátott postai levelezőlapon a vállalat, a rendszám, az időpont, a hely és a magatartás megjelölésével a Trösztöt értesítsék, ahonnan a dicsérő lapot megküldik az illetékes vállalatnak. A dicsérő-lapok mozgalmának újabb szakasza 1972 október 1-től 1973. szeptember 30-ig tart. Az 1973 október hónapra tervezett sorsoláson — a tavalyihoz hasonlóan — fődíjként egy Zsigulit, valamint egynegyedmillió forint értékű ajándékot — köztük társas- utazásokat, tv- és rádiókészülékeket, magnetofonokat, hűtő- szekrényeket stb. — sorsolnak ki. már vagy új, vagy elhagyott, de több-kevesebb ráfordítással helyrepofozott téglaházakba költözött — a kunyhókban ma is piszok és rendetlenség tanyázik. És még valami: a „csak a mának élés”, könnyelműség, vagy a riadt pillantásokban észlelhető megalázkodottság, amelyből csak az alkohol „szabadít ki” néhány órára, de ez a mámoros szabadság-érzés — nem tudni — mivé fajulhat... * Orsós Ferenc Palotabozsokon a gépjavító üzemben dolgozik, délután ér át Véméndre, az üzenetet megkapta, találkozunk. Kihúzom neki a széket, mégsem ül le, várakozik, lábait egymás mellé zárja, kezét hátra teszi. Végre leül az asztalhoz, földerül az arca, amikor megpillantja Mandulás János tanár- urat, helyettes iskolaigazgatót és most mégegyszer köszön neki. Orsós • Feri azon kevesek egyike, aki végigjárta a nyolc osztályt — Jó lett volna tovább tanulni — mondja Feri. — Ügy volt, hogy Pécsváradon géplakatostanulónak megyek, de apám azt mondta, sokan vagyunk, keresni kell. Kicsit meg is értem szegény papát, hiába, még mindig nyolc gyerek van otthon. Ott a ház is, építettünk, oda is kell a pénz. Aztán Hirden is dolgoztam, de hajnali félháromkor kellett mennem, hogy a vonattal beérjek pontos időre. A mama meg nem ismeri az órát, nem tudott kelteni sem. A bozsoki gépjavító-üzem párttitkára — egyébként szintén véméndi — Ihárosi József vigasztalja a gyereket: — Nem baj, Ferikém, indul nálunk a hegesztő-tanfolyam, nagyon szép szakma, megtanulod, mert ügyes vagy. És közben keresel is ... Egy pillanatra összegubancolódik előttem minden, a kérdőjelek sűrűsödnek. Az általános iskolai kötelezettséget törvény írja elő: községi tanácselnökök, titkárok a megmondhatói, milyen nehéz e törvényt realizálni. Büntessenek? Kevés a bölcsődei, óvodai férőhely. S ha bekerül egy-egy kis ci- cigánygyerek, a szülők a legminimálisabb összeget sem fizetik meg — egyébként az iskolai napközi-díjat sem. Következésképpen a hat éven aluli gyerekek otthon töltik el éveiket, megfosztva teljesen az óvodai nevelés, előképzés minden előnyétől. S ami a legsúlyosabb: csak a cigány vagy a román nyelvet ismerik, magyart nem. A gyerekek jelentős százaléka nem jár rendszeresen az órákra, hiányos nyelvismeret miatt a tanítót nem értik meg. Nyolctíz esztendeje cigányszármazású tanítónő érkezett Bajáról, 5 vezetett egy előkészítőt a kicsinyek számára, magyarra tanított, de aztán ez a szép kezdeményezés is abbamaradt. Mandulás János mondja: — ... A nagyon gyér szókincsű gyerekek aztán elmaradoznak az iskolából és sajnos akkor kapnak a fejükhöz, amikor szakmát szeretnének tanulni, de sehol nem veszik föl őket, mert némelyiknek összesen nincs három osztálya sem. Persze nem csak a nyelvi nehézségek okozzák a lemaradást, hanem ennél talán még súlyosabb tények: minden családban sok a gyerek és a legidősebbeket amint csak lehet, máris munkára fogják, hogy valami pénzt vigyenek haza. * A lányok sorsa még bonyolultabb: 13—14 éves korukban férjhez mennek és ezzel vége mindennek: sorra szülik a gyerekeket, lehetőleg minél többet, hogy gyarapodjék a családi pótlék és a kör ezzel bezárul. — Engem is nősíteni akartak, két esztendeje — mondja Orsós Feri. — De nem álltam kötélnek. Jobb is, most aligha lenne bankban pénzem ... — Bankban? Mennyi? — Ezer valamennyi forint. Kell, mert az MHSZ-nél leteszem a sofőrvizsgát és be kell fizetnem ... — Ki akarta megnősíteni? — Az apám. Megyek haza egy szombaton, papa már otthon van, tele demizsonokkal, meg a „jövendőbelim” apjával, megrendelte a zenekart is. Kérdem, mi lesz itt? Lagzi! Elhozták a szomszédék lányát is, akkor töltötte be a tizennégy évet. A lány egykedvűen figyelte az eseményeket: ha kell, férjhez megy. Efölött dönteni a két örömapának kell. — Na? Tetszik a fiam? — Igen — felelte. Orsós Firci meg odaugrott a lányhoz és kétségbeesetten ri- vallt rá: — Ha hozzám jössz, agyonverlek I Nem ment hozzá. Azért nem, mert a „vőlegény” elszaladt hazulról. A vendégek mindenesetre a bort megitták. Firci alacsony, törékeny gyerek, értelmes tekintetű, világos gondolkozású, 18 esztendős ifjúember. — Tulajdonképpen miért nem egyezett bele a házasságba? — Apám is nagyon fiatalon nősült, meg jóformán mindenki a telepen. Sorsukat ismerem. Csak küszködnek egész életükben. Én tanulni akarok. Nem mondom, hogy nem nősülök, majd talán nyolc-tíz év múlva. Gyerek is kell, kettő, több ne. Azokat úgy tudom felnevelni, ahogy kell. Házam is lesz és olyan cigánylány lesz a feleségem, aki okos és aki megért engem. Ä véméndi tanács 1975-re végleg megszünteti a faluvégi telepet. Orsós Firci már korábban kilépett a „körből . ..” Rab Ferenc A9001. irányvonat Tatabánya-felső vasútállomásról pénteken ünnepélyesen útnak indították a tizenháromezredik irányvonatot. Ez alkalomból rövid ünnepséget rendeztek, s arra meghívták azoknak a nagyvállalatoknak, ipari üzemeknek a képviselőit is, amelyeknek rendszeresen küldenek Tatabányáról áruszállítmányokat Tóth János, a MÁV budapesti igazgatóságának vezetője elmondotta, hogy 1967 óta rendszeresen, menetrend szerint küldenek Tatabányáról Irányvonalokat szinte az ország minden részébe. Nagy távolságokat tesznek meg ezek a küldemények anélkül, hogy célba érés előtt a rendező pályaudvarokon át kellene csoportosítani. 1967 óta tízmillió tonna szén és kétmillió tonna cement hagyta el a bányász- várost ilyen szerelvényekben. Új és közvetlen kapcsolat alakult ki a termelők, a vasút és a felhasználók között A vasút már a szerelvények előkészítésébe is bevonja a gyárakat, üzemeket: több héttel előre közli a fogyasztókkal, hogy irányvonala* küldenek részükre. A fellobogózott tizenháromezredik irányvonat szenet vitt Celldömölkre, s nyomban / követte a következő, amely cementet szállított Dombóvárra. Dombóvá rótt a nevezetes irányvonatot „randevúra” várta a Pécsbánya-rendező állomásról ugyancsak ünnepélyesen indított 9001. szén- irányvonat Az utóbbi úticélja Szolnok volt. A bányászjelvénnyel és felirattal díszített, 45 kocsiból álló szerelvény 1000 tonna feketeszenet szállított az Alföldre. Pécsbánya-rendezőről 1950- től kezdve 32 ezer irányvonal indult — a MÁV Pécsi Igazgatóságának területén 1972-ben 4500 irányvonalot közlekedtettek - többségük szenet (1700) és sódert (1100) szállított. A nagy számok mellett ugyancsak jelentősek, bár számarányaiban sokkal kisebb nagyságrendet képviselnek a cukorrépát szállító irányvonalok. A harminc üvegáruval megrakott irányvonat is a korszerű szállítás ielképe — elég egyetlen példát említeni: egymillió üveg szállítása közben átlagosan egy törik, ha a szállítás irányvonattal történik. A két irányvonat „randevúja” ünnepélyes külsőségek között zajlott le Dunántúl e fontos vasúti gócpontján. Az eseményen jelen voltak a MÁV Pécsi Igazgatóságának ) képviselői, a dombóvári vá- j rosi pártbizottság és tanács > vezetői. t
