Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

♦972. november 30. DUNANTOll NAPLÓ Díszkivilágítási főpróba Kedden este elsőízben lehet­tek szemtanúi a pécsiek annak a nagyszerű látványnak, amit új büszkeségünk, a misinai tévé-torony nyújt — esti kivilá­gításban. A Városi Tanács és a DÉDÁSZ között kötött együtt­működési megállapodásnak megfelelően az áramszolgálta­tó vállalat már hónapokkal ez­előtt hozzákezdett a torony díszkivilágításának tervezésé­hez, majd kivitelezéséhez. A munkálatok ezekben a napok­ban jutottak el a befejező sza­kaszukba és kedden este bo­rult először fényárba a torony. Máté Jenő elektromérnök tervei szerint összesen százharminc- két különböző fényforrás vilá­gítja meg a tornyot. Ezek nagy része 1 kW-os ún. stadion- típusú reflektor (ilyenek világít­ják meg a dzsámit is) és 500 wattos jódlámpa, kis részben pedig 150 wattos normál — ún. kirakatvilágítási — lámpa. A fényforrások közül 36-ot a föl­dön helyeztek el a torony kö­rül, ezek a toronynak az alsó erkély alatti részét világítják meg. A többi világítótestet oz erkélyek peremrészeta helyezték •L A keddi próba után szerdán kisebb módosításokat kellett végrehajtani a fényforrások el­helyezésében, egyeseknél a fényerő növelésére volt szükség, hogy a kívánt hatást el lehes­sen érni. Szerdán este ismét bekapcsolták a díszkivilágítást és szükség szerint méq továb­bi próbákra is sor kerülhet. A mintegy 850 ezer forintos költ­séggel kiépített díszkivilágítás műszaki átadására és egyben ünnepélyes üzembehelyezésére december 9-én kerül sor. Megyei Sportorvosi Intézetet létesítettek Közel hárommillió forint levegőtisztaság-védelmi beruházásokra Ülést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának teg­napi ülésén elfogadták a leve­gőtisztaság-védelmi beruházá­sok támogatására vonatkozó javaslatot. A Megyei Tanács korábban meghirdetett pályá­zatára hat vállalat jelentette levegőtisztaság-védelmi beruhá­zási szándékát. A tervezett be­ruházások költsége meghalad­ja a 300 millió forintot. Első he­lyen szerepel a Pécsi Porcelán­gyár, amely a gáztüzelés beve­zetését kívánja megoldani 248 millió forintos költséggel. A Megyei Kórház olajfűtésű ka­zántelepet akar létesíteni 26,5 millió forintos költséggel. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat új, 50 ezer köbméteres benzinbontója 23,6 millió forintba kerül. Kisebb költséggel tervez levegőtiszta­ságvédelmi beruházást a mo­hácsi öntödei Vállalat, a drá- vasrabolcsi Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat, valamint a pécsi Vasas Ksz. Ezek a vállalatok a Területi Levegőtisztaság-védel­mi Alapból kértek támogatást. Ezt az alapot a vállalatok által befizetett légszennyezési járu­lékból képezik és ebben az év­ben mintegy 4 millió forintra lehet számítani. Ennek 71 szá­zalékával — 2,8 millió forinttal — a megye rendelkezik. A vb határozata szerint az alapból 1 —1 millió forintot kap a Me­gyei Kórház és az öntödei Vál­lalat, 650 ezer forintot Dráva- szabolcsnak, 150 ezer forintot pedig a Vasas Ksz-nek ítéltek. A Porcelángyár és a Gázmű pályázatát a Központi Levegő­tisztaság-védelmi Alapból tör­ténő támogatós végett felter­jesztik az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztériumba. Határozatot hozott a végre­hajtó bizottság a Sportorvosi Intézet átszervezéséről. Megál­lapították, hogy a Pécsi Városi Sportorvosi Intézet hosszú ideje megyei feladatokat is ellát. Ez indokolja a megyei felügyeletet is. Ezért január 1 -tői az intéz­mény Megyei Sportorvosi Inté­zetként folytatja tevékenységét, s a KÖJÁL kiköltözése után a Kulich Gyula utca 4. számú épület földszinti helyiségeit is megkapja. Tárgyalt a végrehajtó bizott­ság arról is, hogy Baranya me­gye és Pécs városa milyen for­mában vegyen részt a főváros centenáriumi ünnepségein. A program szerint Budapest cen­tenáriumi parkjában baranyai jellegű területet alakítanak ki, a főváros egyik terén Zsolnay- díszkutat állítanak fel, a cente­nárium keretében a megye kap­csolatot létesít Budapest I. ke­rületével, s ennek keretében művészeti találkozóra kerül sor. Baranya jellegzetes magyar, délszláv és német népművésze­ti tárgyait bemutatják a buda­pesti népművészeti kiállításon. Huszonhét új múzeum! kerámia, kilenc új szobor Zsűrizték a siklósi szimpozionok anyagát Tegnap több neves művész, képzőművészeti életünk vezetői érkeztek Siklósra, majd délután Pécsre. Az 1972. évi siklósi szimpozionok anyagának zsűri­zése történt meg tegnap, az­után értékelték az elmúlt évet, közös vezetőségi ülést tartot­tak, néhány új intézkedést, mó­dosítást fogadtak el. Itt volt Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Kép­zőművészek Szövetségének el­nöke, Gádor István Kossuth-dí­jas kerámikusművész, s a kerá­mia-, illetve szobrásztelep tár­sadalmi vezetőségének tagjai. A délelőtti órákban történt zsű­rizés eredményeképpen a sik­lósi kerámia alkotótáborban idén elkészült 78 műalkotás kö­zül 27 olyat talált a zsűri, ame­lyet a múzeumnak átvételre ja­vasolt. A többi kerámiatárgy a Ma Alexandriában lép fel a Pécsi Balett (Tudósítónk jelentés«) A Pécsi Balett művészei va­sárnap délelőtt baráti látoga­táson vettek részt a Kairói Ba­lettintézetben, ahol 20 szovjet balettpedagógus dolgozik. A pécsi együttes vezetői és tán­cosai az intézet különböző év­folyamainak munkáját tanul­mányozták. Vasárnap este a magyar együttes újból fellépett Kairóban. Hétfőn délelőtt az együttes művésztelep saját múzeumába, archív anyagába kerül. A szár- somlyói szobrásztelepen — ahol pár napja darukkal rendezték a nagy kőszobrokat — kilenc alkotást árazott s minősített ez­által kiállíthatónak a zsűri. Ez lenne tehát a két siklósi művésztelep idei, számokban és művekben kifejezhető eredmé­nye. Az 1968, illetve 69 óta el­telt évek azonban ennéí több eredményt hoztak. Mint a közös vezetőségi ülésen Somogyi Jó­zsef kifejezte: olyan eredményt, amely mór kitörölhetetlen a ma­gyar kulturális életből. Ha a siklósi művésztelepek hirtelen megszűnnének, akkor is fejeze­tet kellene szentelni nekik a hazai művészet történetében. Megszűnésről azonban nincsen szó, sőt: újabb fontos, Bernics Ferenc megyei művelődési osz­tályvezető és dr. Sárosi Mátyás siklósi tanácselnök aláírásával hitelesített okirat született a művésztelepek további sorsát il­letően. Eszerint az intézménye­sítés útján újabb lépés történt: továbbra is Siklós nagyközség Tanácsa tartja fenn a művész­telepeket. de a feladatok jobb elvégzésére, az ügyek intézésé­re irodát létesít, amely önálló költségvetéssel bír majd és tel­jes egészében a kerámiamű­hely és a szobrásztelep tenni­valóinak ellátására hívatott. Né­hány finomítás történt a műkö­dési szabályzatban is, amelyek ugyancsak az idő által megér­lelt tapasztalatokról és a mű­vésztelepek megszilárdulásáról tanúskodnak. programjában múzeumlátoga­tás szerepelt, délután pedig az Egyiptomi Kulturális Minisztéri­um a kairói Hilton Szállóban fogadást adott az együttes tisz­teletére. A Pécsi Balett egyiptomi ven­dégszereplésének kairói prog­ramja a hétfői esti előadással befejeződött. Az együttes ked­den Alexandriába utazott, ahol csütörtökön és pénteken lép fel. Szekeres Dénes Holnapi operapremier FIDÉLIÓ Jelenet az operából (Ágoston Edit, Molnár Miklós és Szabadíts Judit) Vörös László felvétele Éppen egy ilyen novemberi napon mutatott ellenpéldát Beethoven a latin közmondás­ra, hogy tudniillik a fegyverek között hallgatnak a múzsák. Akkor, 1805. november 20-án idegen — ezúttal francia — cso- patok szállták meg Bécset, de a feszült helyzetben a Theater an der Wien-ben mégiscsok megtartották a premiert Igaz, abban a helyzetben nem tud­tak megfelelően felkészülni a bemutatóra, s talán ez is az oka, hogy a nagy mester több­ször átdolgozta nemcsak az operát, hanem annak nyitá­nyait is. Hogy ezek közül mi­kor melyiket játsszák, azt leg­feljebb a szokás határozza meg. A mostani pécsi bemuta­tón egyik Leonóra-nyitóny sem hangzik el, elsősorban azért, mert az operában mostanában talán leggyakrabban játszott III. Leonóra-nyítány inkább ön­álló szimfonikus mű, amely kon­certteremben csodálatos, de az operában — Breitner Tamás ér­zése szerint — mindig megállí­totta a cselekményt. Ez a má­sodik kép egyébként is megle­hetősen oratórikus jellegű. Horváth Zoltán, az opera rendezője így vall a színpadra állítás gondjairól: «» Fidélió egy olyan darab, i ahol az általánosított monda­nivaló egyben emlékeztet arra, hogy ez típusokra épülő mű is, tehát dramaturgiáikig is sok­kal inkább a hűségnek, a be­csületességnek, a kegyetlen­ségnek, a fekete-fehér színeknek a felrakása a palettára. Tehát a beethoveni dramaturgia sze­rint akik ebben a darabban megjelennek, nagyon ellentétes típusok. Hogy ezeket mégis egyénivé, emberivé tegyük, eh­hez Beethoven azzal segített, hogy olyan, elsősorban zenei szituációkat teremtett, amelyek­ben a szubjektív, egyéni érzés­világ is kibontakozott. Mi igyek­szünk megvalósítani ezt a szub­jektív érzésvilágot, hogy a kö­zönség ne egy tandrámát lás­son. Breitner Tamás zenei igazga­tó: — A rendkívüli őröm, hogy a Fidéliót előadhatjuk, rendkívüli nehézségekkel jár, s ezek még a kórus- és zenekari tagokra is vonatkoznak. Elsősorban a mű szellemét igen nehéz pontosan megtalálni. A darab zenei igé­nyességén túl a mondanivaló örökérvényűségének o kifejtése jelenti a legnehezebb felada­tot. Én a IX. szimfóniához ha­sonlítom, amelyre zeneileg is sokféleképpen emlékeztet. Gon­dolata is rokon a IX. szimfónia gondolatvilágával. Ezek az örök emberi dolgok, mint hűség, sza­badság, szerelem, — ezek a Fí- délióban nagybetűvel megfo­galmazott gondolatok, s ezáltal válik az egész mű beethovenien súlyossá. Nagyon remélem: megbirkózunk vele, a közönség szívesen fogadja, hiszen ez a darab még nem szerepelt a Pécsi Nemzeti Színház reper­toárján. Juhász Pál pedig, aki Flo- restant énekli, így nyilatkozott: — Az a nehéz, hogy Beethoven hangszeres követelményeket tá­maszt, s ebből énekesi nehéz­ségek is fakadnak. Ez minde­gyikünket óriási feladat eíé ál­lította. A szereplők: C Tóth Pál, Ber- czeli Tibor, Juhász Pál, a Leo­nórát éneklő Szabadíts Judit, Molnár Miklós, Marczis Deme­ter, Ágoston Edit, Gyulai Edit, Gurszky János, Nagy Gábor és Köcsky Gábor. A díszlet és jel­mez Vota Emil műve, karigaz­gató Károly Róbert, játékmes­ter Karinthy Márton, a rendező [ asszisztense pedig Bucsky Csil­la. Az operát Breitner Tamással felváltva Hirsch Bence vezényli. Földessy Dénes 5 318 feladat közül 301 megválásait Ülésezett Komló város Tanácsa Tegnap délelőtt ülést tartott Komló város Tanácsa. A napi­rendre tűzött három jelentés — a Gazdaságpolitikai Bizottság kétéves tevékenységéről; a leg­utóbbi képviselői és tanácstagi jelölőgyüiéseken elhangzott közérdekű észrevételek és ja­vaslatok intézéséről, s végül a város közrendjének és közbiz­tonságának helyzetéről — té­májában lényegesen eltérő volt, a megvitatás módja azonban mindhárom esetben az önérté­kelés igényét tükrözte. Ä Gazdaságpolitikai Bizott­ság munkájáról szóló beszámo­lót a tanácsülés rövid és álta­lában pozitív hangvételű vita után dicsérettel elfogadta, megállapítván, hogy a testü­letnek ez az ágazati szerve vizsgálataival, ellenőrzéseivel, a várospolitikai tervek kidolgozá­sában és a végrehajtás ellen­őrzésében való közreműködésé­vel jelentős segítséget nyújtott a közügyek demokratikusabb intézéséhez. A bizottság keretén belül lét­rehozták az ellátási albizottsá­got, amely más társadalmi szervekkel együttműködve rend­szeresen foglalkozik a kereske­delem és a vendéglátás prob­lémáival, s különös figyelemmel kíséri az árak alakulását. Nagyobb vitát váltott ki a ta­nácstagok körében a második napirend témája, az 1971. évi jelölő és választási gyűléseken a lakosság által felvetett köz­érdekű javaslatok és észrevéte­lek megvalósítása. A közel 450 javaslat sorsát kezdettől fogva állandóan és rendszeresen fi­gyelemmel kísérték a bányász- város vezető szervei, ennek tu­lajdonítható, hogy a mérleg alapvetően pozitív: a két esz­tendő alatt elintézhetőnek, megoldhatónak ítélt, s gazda­ságilag is megoldható 318 ügy közül ez ideig 301 megvalósult A közrendről és a közbizton­ságról szóié előterjesztés ugyancsak kedvező képet ad Komlóról, ellentétben azokkal az országszerte elterjedt hiedel­mekkel, amelyek az ötvenes évek emlékeiből táplálkoznak. A bűnözési statisztika adatai szerint Komló ma a magyar vá­rosok közt a „középmezőnyben" foglal helyet, s a bűncselekmé­nyek száma határozott csökke­nést mutat. A Városi Rendőrka­pitányság által összeállított anyag érintette a közlekedés biztonságát is, amely — részint a következetes hatósági szigor, részint a széleskörű felvilágosí­tó- és propagandatevékenység révén — az országos tendenciá­val ellentétben, javuló képet mutat. A közlekedési balesetek száma az utóbbi négy eszten­dőben több mint 50 százalék­kal csökkent, holott ez idő alatt rohamosan gyarapodott a vá­ros gépjármű-állománya, s csu­pán a személyi tulajdonban lé­vő gépkocsik száma megközelí­ti az 1500-at. Berkics János Kiosztották a fedett piac tervpályázatának dijait Október végén járt le a Pécs Városi Tanács, a Belkereskedel­mi Minisztérium és az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium által közösen kiírt tervpályázat határideje a Pécs kereskedélmi központjában kor­szerűen, gazdaságosan és gyor­san megépíthető fedett piac tervezésére. A pályázatra 18 pályamű érkezett be, s ezek elbírálására a közelmúltban ke­rült sor. Az eredményhirdetés tegnap volt a Városi Tanácson. A két minisztérium és az Or­szágos Tervhivatal által fel­ajánlott 300 ezer forintos pá­lyadíjat kilenc tervező kollektí­va között osztották el. A 60 ezer forintos első díjat Kruppa Ist­ván és társai, o LAKÓTERV tervezői nyerték. Két, egyenként 50 ezer forintos második díjat kapott Szabó Z. Máté és B. Vadász Éva budapesti tervezők kollektívája, 40 ezer forintos harmadik díjat kapott Deák László és tervezőcsoportja, a Pécsi Tervező Vállalat tervezői. 30 ezer forintos díjat kaptak Freivogel Mihály és társai, ugyancsak a PTV tervezői. 20— 20 ezer forinttal díjazták a Pál István és Dattler László buda­pesti tervezők által vezetett kol­lektívák munkáját. Hasznosít­ható részmegoldásaiért 15—15 ezer forintos megvételben ré­szesítette a zsűri Tarsoly Géza és Felkuti László munkáját. A pólyadíjakat dr, Németh Lajos, a Pécs Városi Tanács elnök- helyettese adta át dr. Setényi József belkereskedelmi minisz­tériumi főosztályvezető és dr. Szabó Károly országos tervhi­vatali osztályvezető jelenlété­ben. A pályaművek hasznosításá­val kapcsolatban megkérdez­tük Tóth Zoltánt, a városi épí­tési és közlekedési osztály ve­zetőjét: — A díjazott munkák közül melyik épül meg Pécsett? — Ezt még nem lehet tudni — válaszolta. — Mór csak azért sem, mert a város negyedik öt­éves tervében nem szerepel ilyen fedett piac építése. A pá­lyázót gazdája a három orszá­gos főhatóság, s ennek meg­felelően a tervpályázat célja is az volt, hogy a pályázók olyan korszerű piac kialakítására tö­rekedjenek, amelyek mint aján­lott tervek a megyeszékhelyek és a fővárosi kerületek keres­kedelmi központjaiban alkal­masak a megvalósításra és ez­zel együtt a tervek felhaszná­lásával Pécs központi piacá­nak rekonstrukcióját is meg lehet oldani. — Tehát az elfogadott és díjazott tervek bármelyikéről sem mondhatjuk, hogy „ez lesz az új Felsőmalom utcai piac"f — Nem, e^ még köre:' lehne. Ötszáz lakás a JCertvárosban Az építőipari szövet! ezstek lakásprogramja ötvenezer lakást építenek fel ebben a tervidőszakban az or­szág építőipari szövetkezetei. Baranya hét építőipari szövet­kezete ebben az időszakban 2500 lakást épít. E lakások zö­mének kivitelezője a két legna­gyobb szövetkezet: a pécsi és a mohácsi — mondta egyebek kö­zött Tóth F. Győző, a Pécsi Épí­tőipari Szövetkezet főmérnöke, aki tegnap délután Pécsett, a j METESZ klubjában az Építőipa- i ri szövetkezetek szerepe a la- | kósépítési program megvalósí- j fásában címmel tartott elő- | adást. Ahhoz, hogy a szövetkezetek a lakásépítési programban ha­tékonyan tudjanak részt venni, korszerűsíteni kellett technoló­giájukat, építőipari kapacitásu­kat pedig növelni kellett. Ezt célozták az 1969-ben és 1970- ben kiadott kormányhatároza­tok is, melyek a bérszínvonallal és a szövetkezetek fejlesztésével foglalkoztak. A kormányhatáro­zatok elérték céljukat: hiszen I megyénkben is az építőipar) szövetkezetek több millió forin. j tos ÉVM és tanácsi támogatás, sql felújították célgépeiket, új építési technológiákat honosí­tottak meg. A mohácsi szövetkezet éven- I te mintegy 200 családot juttat ú' otthonhoz Mohácson és a járásban. E jelentős mennyisé­gű lakás felépítését a mohá­csiak a hagyományos építési technológia hatékony gépesíté­sével és jó munkaszervezéssel tudták elérni. A IV. ötéves terv során a Pé­csi Építőipari Szövetkezet az OTP szervezésében 1200 lakás kivite'ezését vállalta. A pécsi építők 28 millió forintos beru­házással a világszínvonalon ál­ló alagútzsalus technológiát ve­zettek be. Ezt az éohési mód­szert alkalmazva a Kertváros­ban a iövő esz^endoben 150 la­kást adnak át. A szövetkezet ugyanitt 1974-ig félezer lakást épít D t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom