Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-03 / 260. szám
1971 november 3. DUNÄNT01I NAPLÓ 3 Üzemszervezési elvek Baksán A harmadik modell Vannak jól szervezett üzemek, de nincsenek sablonok. Minden modell annyit ér a válaszút előtt álló üzemeknek, ami abból a helyi viszonyokra adaptálható. A fekvés, a területnagyság, a termelésszerkezet, a rendelkezésre álló munkaerő és még számos tényező megkérdőjelezi bármiféle szervezési sablon merev alkalmazását. Ha mégis szervezési modellek után kutatunk, reflektor- fénybe állítva egy-egy nagyüzem belső mechanizmusát, a példa kedvéért tesszük, mert a szervezettség titka a helyi viszonyokon alapuló lehetőségi felismerése és realizálása. Tizennégy év alatt háromszor Jó példának kínálkozik erre a Boksái Ezüstkalász Termelő- szövetkezet, nemcsak azért, mert a szervezettség e szövetkezetben az átlagosnál lényegesen magasabb fokon áll, hanem mert ebban a nagyon céltudatosan vezetett gazdaságbon fejlődésében kísérhetjük végig a szervezettséget Fennállásának 14 éve alatt eddig kétszer kellett új üzem- és munkaszervezetet kialakítani, s most újra nagy átszervezés előtt állnak, immár harmadszor. Az évek óta kialakult régi üzemszervezetet mindig valami, az üzemet alapjában érintő 'változás borítja fel, mint például egy hirtelen terület- felfutás, avagy nagy profilváltozás. Az alakulás utáni első modellt Baksán az erős központosítás jellemezte. Minden szál szinte egy kézbe futott össze. Ez 1959-ben, amikor egyetlen faluból állt a szövetkezet, így volt természetes. Később, a sorozatos egyesülések folytán megkétszereződött, majd megháromszorozódott az üzem nagysága, mely ma 6375 hold. Már nem egy, hanem hat falu tartozott az üzem keretébe, mindegyik a maga saját gondjaival, amit a központból már nem lehetett maradéktalanul figyelemmel kísérni. Itt jegyezzük meg, hogy a szövetkezet vezetőgárdája egy évtizede, tehát csaknem az alakulás óta azonos. A szakemberfluktuáció itt úgyszólván ismeretlen. S ez a főbb koncepciókat illetően ma már tökéletesen egy nyelven beszélő vezetőgárda azt vallja, hogy az üzemet nem lehet a falutól elszakítani és attól elvonatkoztatva szervezni, hisz az emberek nem az üzemben, hanem a faluban élnek, s így falujuk összes problémáját behozzák magukkal a szövetkezetbe, amely, ha jól ismeri fel saját érdekeit, maradéktalanul segít ezeket a gondokat megoldani. önelszámoló üzemegységek öt évvel ezelőtt történt meg a második nagy átszervezés Baksán, a decentralizálás. Kialakították az önálló üzemegységek rendszerét, amelyben az egyenlő falvak elve érvényesült. Az alapelv akkor az volt, hogy annyit kell bízni egy emberre, amennyit át tud fogni, s hogy nem funkciókat kell kreálni. hanem hozzáértő és felelős embereket állítani a megfelelő posztokra. Az üzemegységvezető maximális önállóságot élvez, s teljes jogú és felelősségű vezetője az egységének. Az egységek önálló tervet készítenek, amely aztán a lebontott központi tervvel történt egyeztetés után emelkedik törvényerőre a tervtárgyaló közgyűlésen. A klasszikus falu- rendszer annyiban finomodott az idők . során, amennyiben a termelés szerkezete azt megkívánta. A kukoricára, gabonára és lucernára erősen szakosodott növénytermesztésben két üzemágat szerveztek, egy- egy növénytermesztési üzemág 3—3 falu keretében működik. Harmadik üzemág az állattenyésztés, mely ugyancsak aorvasmarhóra és baromfira szakosodott. A termelés itt már modern szakosított telepeken történik. Negyedik szervezeti egységük a háztáji, amely a közös termeléshez szervesen illeszkedve, illetve azt kiegészítve a maga évi 10 millió forintos árbevételével Baksán önálló üzemág rangjára emelkedett. Nyolc éve azonos érdekeltségi rendszer Az érdekeltségi rendszer alapja Baksón a tervteljesítés, illetve túlteljesítés és a költségcsökkentés. A prémium feltétele minden üzemágban a hozamértékterv teljesítése. Ezt forintban adják meg. Ebben az évben például az állattenyésztési üzemág terve 33 millió, a baksai növénytermesztési üzemegységé 8,7, az ócsárdié 12 millió, a háztáji üzemágé 10 millió forint. Tervtúlteljesítés esetén minden 100 000 forint többlet után 4 százalékkal nő az üzemágvezető prémiumának összege. A költségkeret túllépéseket levonják a hozamértékből, a megtakarításokat hozzáadják ehhez. Állattenyésztésben az évi árbevétel és ráfordítás viszonytervét kell teljesíteni. Például amennyivel a vásárolt ipari eredetű takarmányok költségtervét — ez Baksán tetemes összeg, évi 15 millió forint — túllépik, annyival csökkentik az üzemág árbevételét. A szövetkezet vezetőinek prémiuma bruttó jövedelem érdekeltségű. A háztáji üzemágnál az értékesítési terv túlteljesítése jelenti az ösztönzést A komplex brigádok ösztönzési rendszere teljesen sajátságos. Elsőként a megyében Boksán szerveztek komplex brigádokat. Ma kettő működik a növénytermesztésben s ők végzik a szántóföldi termelés 80 százalékát A munkaszervezetnek egyik legfejlettebb formája a komplex brigád, ahol az egyéni érdekeltség a brigádérdeken keresztül érvényesül. Nagyon nagy találmány ebben, hogy maguk választhatják meg szabadon társaikat, kivel akarnak együtt dolgozni. Megkapják a feladatot, a munka elvégzéséhez szükséges eszközöket és csak a terméssel számolnak el. Ha terméstöbbletet produkálnak, annak 5 százaléka az övék. Az egész baksai érdekeltségi rendszerről meg lehet állapítani, hogy roppant egyszerű, mégis jól ösztönöz. Ez az egyszerűség jellemri az információáramlás belső rendszerét is, hisz felelős emberek állnak minden poszton, akik képesek önállóan megoldani a problémákat Mivel a könyvelésnél is prémiumfeltétel a naprakészség, a tárgyhónapot követő hónap 15-ig főkönyvi kivonat áll rendelkezésre. Január 1-től ismét új modell Az élet azonban továbbmegy, s amire ma esküsznek Baksán, azt egyben már meg is kérdőjelezik. A jelenlegi üzemszervezet kereteit náluk is feszegeti a fejlődés. A vezetésszerkezet szükségszerű leegyszerűsítésével olyan munkacsúcsokat idéztek elő — területük 50 százalékán termelnek kukoricát —, aminek optimális időben, tehát kb. 20 nap alatttör- ténő elvetését, betakarítását a jelenlegi gépparkkal képtelenek megoldani — amelyek feloldásához nagyfokú műszaki fejlesztés szükséges. Ezért be kapcsolódtak a bábolnai ipar szerű kukoricatermelési rend szerbe, amelynek során a ma 60 darabból álló kis- vagy kö zépteljesítményű traktorparkju kát jövőre egy mindössze 12 traktoros nagy teljesítményű amerikai erőgépparkra cserélik le. A kukoricát a vetésterület 70 százalékára növelik. A komplex műveléshez beszerzett importgépek, állóeszközök értéke olyan magas lesz, ami egy központosított ágazati vezetés igényét veti fel. Az ilyen arányú műszaki fejlesztés egy sor egyéb problémát is magával hoz, a felszabaduló munkaerő megfelelő foglalkoztatása ma a legfőbb téma Baksán. Erre a tsz-nek megvannak a lehetőségei és elképzelései. Baksán tehát újra „üzemet szerveznek”, s mindezt úgy, hogy ennek központjában az ember legyen. —Rné— Megtér ülés nyolc hónap alatt A szép fényes, lakkos felületű farostlemez a Mohácsi Farostlemezgyár egyik legkelendőbb terméke. Mivel az igények nagyobbak a teljesíthetőnél, saját erőből fejlesztik ezt az egységet. Új épületre nincs szükség, mert a készáru raktárból választanak le egy szárnyat és ide állítják a Villányi Mező- gazdasági Gépjavító üzem szakembereivel közösen tervezett lakköntő berendezést. Ezenkívül a meglévő gépsorból is áthelyeznek olyan gépeket, amit ezután jobban kihasználnak. Mindez azt eredményezi, hogy az eddigi 1,8 millió négyzetméter helyett 2,3 millió, tehát 0,5 millió négyzetméterrel több lakkos farostlemez készülhet évente Mohácson. s A bővítés a jövő év elejére készül el. A ráköltött 3,5 millió forint gyorsan — nyolc hónap alatt — megtérül. Dél-Diináiiú! legnagyobb í |(i * / ■ Hf ff r 9 n a ff ii acelontodeje Kovagoszoloson Természetesen nem szabad dunaújvárosi, vagy diósgyőri méretekben gondolkozni, tény azonban, hogy a Mecseki Érc- bányászati Vállalat kővágósző- lősi öntödéjét 1974-re Dél- Dunántúl legnagyobb acélöntödéjévé fejlesztik. A vállalat szolgáltató üzemének keretei között működő öntödét 1964-ben hozták létre — a bányavállalat saját igényeinek kielégítésére. A kezdetben szerény kis üzem rövidesen bizonyítani kezdte életképességét. Az első esztendőben még csak 287 tonna acélt gyártottak, a következő évben azonban már 680 tonnát, és 1971- ben — évről évre folyamatosan növelve a termelési kapacitást — 1068 tonnát. Ez a mennyiség már sokszorta nagyobb, mint a vállalat igénye, ezért külső megrendelőket is képesek ellátni. A Magyar Cement- és Mészművek hat esztendeje elsőként keresett kapcsolatokat a Mecseki Ércbányászati Vállalat acélöntödéjével, s megyénk legnagyobb beruházásánál — Beremenden — már a kővágószőlősi öntöde Baranyai találmány Automata kapcsolja be a Jenyei-vöJgy szivattyúit A festői szépségű Jenyei völgytől nyolc kilométerre fekszik Mohács. Még nem is olyan régen a völgyben üzemelő hat kút szivattyúkezelóje napjában egyszer fölkászálódott a biciklire és bekarikázott a városba, a víztoronyhoz. A csigalépcsőn felkaptatott a tartályhoz, hogy megnézze, mennyi ivóvizük van a mohácsiaknak. Most elég egy pillantást vetni a gépház műszerfalára, máris tudja a kezelő, mennyi víz van a toronyban, és a víz- mennyiségtől függően automata indítja vagy állítja le a kutak szivattyúit. Két mohácsi fiatalember — Mohai Zoltán híradástechnikus, a mohácsi posta műszaki ellenőre a Kéméndi József gépész- technikus, a Baranya megyei Vízmű Vállalat mohácsi üzemvezetője — alkották meg ezt az országosan egyedülálló elektronikus vízszint-távjelző és automatikus működtető berendezést, melyből kettőt konstruáltak: az egyik a mohácsi, a másik a vé- méndi vízműrendszert „irányítja". Az egész berendezés nem egyéb, mint két hangfal-nagyságú alumínium szekrényke, melyek egyikét a víztoronyban, a másikat a Jenyei völgyi szivattyúházban helyezték el. A víztorony földszintjén van a berendezés adórésze. A szekrény közepén forgatható kapcsológomb, fölötte parányi lámpák. Közülük csak egy ég, mellette szám: 60. — Ez a berendezés lelke, az információk kiindulási pontja — magyarázza Mohai Zoltán. — A lámpák a víztoronyban levő vízmennyiséget jelzik. Történetesen most a tartály telítettsége 60 százalékos. Innen indulnak a Jenyei völgybe az automatika parancsai. — Mire szolgál a kapcsológomb? — Ha az automatikában bármilyen zavar keletkezik, vagy rendkívüli eset áll fenn, a kapcsológomb segítségével történik a kézi távműködtetés. A Jenyei völgyi gépházban ugyanilyen kis berendezés veszi a víztorony jelzéseit és továbbítja a parancsokat a kutakhoz. Csak egy példát, ha most netán a víztorony berendezése azt jelezné, hogy a vízszint a jelenlegi 60 százalékról annak felére csökkent, a központ ezt felfogja és bekapcsolja a kutak szivattyúberendezéseit. De ha a vízszint elérné a 100 százalékot, a berendezés megakadályozza a tartály túlfolyását, „megálljt" parancsol a szivattyúknak. Ozemzavar ese| tén a vezérlőberendezés fény- és hangjelzéssel riasztja a kútkezelőket. 1966-ban kezdett el üzemelni a mohápsi vízműrendszer. Ekkor készült el a hidroglót>usz és 150 lakás kapott jó ivóvizet. Az 500 köbméteres víztorony 1969-ben épült fel, ekkor mát közel kétezer lakást kapcsoltak be a vízhálózatba, ma ez a szám háromezerre tehető. Ezen kívül jóminőségű vizet kapnak a mohácsi közületek és ipari üzemek is. A vizet adó kutak száma jelenleg hat, napi össz- kapacitásuk 4700 köbméter. A kutak egymásutáni belépése és a biztonságos üzemeltetés szükségessé tette a víztorony és a Jenyei völgy kútjai között valamiféle kapcsolat megteremtését. A vízmű szakemberei bejárták csaknem az egész országot abban a reményben, hogy talán akad egy ilyen berendezés. A válasz: berendezés van, csak horribilis összegbe kerül. A legolcsóbb hárommillió forint. — Két évig dolgoztunk, amíg sikerült megszerkeszteni a berendezést — mondja Kéméndi József. — Először a távjelzést, majd pedig a távműködtetést biztosító szerkezetet kellett konstruálnunk. Mindkét feladatot tranzisztoros áramkörök rendszerével oldottuk meg. A berendezésünk az adott víz- mennyiség szintjét leolvassa, elektromos jelekké alakítja át, a kutakhoz továbbítja és az adott információknak megfelelően vezérli azokat. A távjelzőt az elmúlt év januárjában, a távműködtető egységet pedig ez év elején helyeztük üzembe. Azóta kifogástalanul működnek. Az eddig ismert rendszerekkel szemben a Mohai—Kéméndi berendezés számos előnnyel rendelkezik. A berendezés egy már meglevő kommunikációs rendszerre építhető fel, Mohácson történetesen telefonvonal segítségével üzemel. Oj vízműrendszer építésénél a csőfektetéssel együtt alakítható ki a jelátvivó kábel. Áramkimaradás esetén akkumulátorral is működtethető. A berendezések nyomtatott áramkörű, tranzisztoros megoldása nagy élettartamot biztosít. Karbantartást szinte nem igényel. Egyszerűségénél fogva hibalehetősége minimális. Igen olcsó — az eddig ismert berendezések árának mintegy negyedébe kerül, ha megkezdődik sorozatgyártása. Jól variálható: egy helyről több helyre építhető ki az információs kapcsolat. Mohácson például a vízmű székházában levő telefon nagyságú berendezésről is leolvasható a víztorony vízmennyisége. Ugyanakkor több helyről is továbbíthat együttesen infoi- mációkat. Véménden együttesen mutatja a hidroglóbusz és a víztározó vízszintjét Az automatikus távjelző és működtető berendezés bejelentése az Országos Találmányi Hivatalnál most van folyamatban, de máris nagy az érdeklődés. Az OVH műszaki-fejlesztési osztálya is tanulmányozza a berendezést. A Baranya megyei Vízmű Vállalat pedig a Mohácson és Véménden bevált automatikából még egyet rendelt, a különböző magasságokban fekvő komlói víztározók központi információját kívánják megoldani ezzel. A távjelző és működtető berendezés gyártására már van vállalkozó, a Mohácsi Vegyesipari Vállalat. — Vállalatunk komoly érdeklődést tanúsít a Mohai—Kéméndi konstrukció iránt — mondotta Mészáros Imre, a vállalat műszaki technikusa. - A berendezés műszaki paraméterei igen kedvezőek. Ha lesz megrendelő, gyártani fogjuk. Mécs László termékeit is felfedezhettük. A BCM malmainak belső páncélját ők készítették, úgy látszik, megelégedésre. A legutóbbi események ugyanis erre engednek következtetni: felkérték a Mecseki Érc- bányászati Vállalat vezetőit, hogy növeljék meg olyan mértékben a gyártó kapacitást, hogy az új beruházások figyelembevételével — Hejőcsaba, Bélapátfalva — is képesek legyenek a cementipar igényét kielégíteni. Az ehhez szükséges anyagiak előteremtéséhez a cementipar is hozzájárulna. A szerződést megkötötték: 50 százalékkal megnövelik a kapacitást — 1974-ben már 1500— 1600 tonna acélt öntenek Kővágószőlősön, A terveket — az építéstől a technológiáig — az Ércbányászati Vállalat szakemberei készítik, a kivitelezést ugyancsak. Az elképzelések szerint 1975- ben már 35 millió forint értékű keménymangán öntvényt készítenek a szolgáltató üzem acél- öntödéjében. A fejlesztés természetesen nemcsak a gyártó kapacitásra, hanem a szükséges járulékos beruházásokra is kiterjed. Az utóbbi években új formázógépeket vásároltak, a műhelyekben daruk segítik az embert, nagyteljesítményű por- és füstelszívók működnek, fehér-fekete öltöző áll a munkások rendelkezésére. A beruházással együtt újabb formázó gépeket vásárolnak, s a fejlesztést úgy igyekszenek megoldani, hogy az csak minimális többlet létszámot követeljen, L J. Fémhulladék bálákban Nyolcezer vasúti kocsival levesebbet vesznek igénybe ■ MÉHTR'ÖSZT vállalatai ez évben, mint korábban. A vagonmegtakarítás abból adódik, hogy idén több mint horminc- kilencmillió forintért fémpréseket, papírbálázókat, valamint rakodógépeket vásároltak. A beruházásokhoz tizennyolcmillió forinttal járult hozzá a Központi Szállítási Tanács. Ezt az összeget a rakodásfejlesztési alapból kapta a tröszt, amelyet nem kell visszatéríteni. Az üzembe állított bálázógépekkel a MÉH-vállalatok ma már a begyűjtött hulladékanyagok negyven százalékát továbbítják préselt formában. A Dél-dunántúti Nyersonyog- hasznosító Vállalat évente átlagosan ötezer tonna fémhulladékot vesz át és továbbít. Ennek a hatalmas mennyiségnek a rakodása korábban kézierővel történt, sajtolás nélkül. Vagononként a laza fémhulladékból öt tonnával többet nem tudtak berakni. Az idén a beállított szovjet bálázógép megszüntette a korábbi gondokat. Az egységes méretű bálák berakásával jelentősen javult a vagonok tér- és súlykihasználása. Az évi háromezer tonna kapacitású sajtóiéval eddig 1857 tonna lemezanyagot préseltek bálába. Az említett mennyiséget 95 vagonnal szállították el. Bálázás nélkül a fémhulladék továbbításéra 463 vagonra lett volna szükség. Még jelentősebb megtakarítás tapasztalható az alumíniumlemez bálázása esetében. Évente a hétszáz tonna elszállítása több, mint 4ó0 vagont igényelt. Az alumíniumhulladék bálázásával, • korábbi vaganfelhasználás a tizedére csökken. A vállalat a nyáron kopté meg és helyezte üzembe a Svédországból importált bálázógépet A papírprés eddig 738 tonnát sajtolt bálákba. Ezek a bálák mór megfelelnek a nemzetközileg megszabott súly- és méretnagyságnak is. A sajtoló beállítása előtt egy vagonra átlagosan öt tonna papír berakása jutott: ma tizenöt tonna hasznos terheléssel indulnak útra a vasúti kocsik a Hőerőmű melletti központi telepről. A feldolgozott mennyiséget 40 vagonnal továbbították. Hagyományos bálázás esetében ehhez a meny- nyiséghez mintegy százötven vagonra lett volna szükség.
