Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

Ara: SO *iüéf Vllég proletárja!, egyesüljetek I Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 277. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 24., péntek P helsinki előkészítő tanácskozás megkezdte munkáját Helsinki: Csütörtökön délelőtt helyi idő szerint fél tizenegy órakor Hel­sinkiben, a Dipoli konferencia­csarnok nagytermében megkez­dődött a nagyköveti tanácsko­zás első munkaülése. Az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési konferencia előkészítő tanácskozásai a szerdai meg­nyitót követően már a nyilvá­nosság teljes kizárásával foly­nak. Csak egyes esetekben adnak ki majd közleményt munkáról. Várható, hogy az ügyrendi kérdések tisztázása még né­hány napig eltart, s azután kezdődhetnének az érdemi megbeszélések az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia kérdéseiről, annak napirendjéről, ügyrendjéről és összehívásának idejéről. Helsin­kiben arra számítanak, hogy a küldöttségek igen gyorsan egy­hangú álláspontra jutnak a technikai kérdésekben. Ha ez Folyik az európai biztonsági értekezlet előkészítő tanácskozása Helsinkiben. A tanácskozáson 34 ország küldöttsége vesz részt, köztük az Egyesült Államok és Kanada képviselője. Képen: Ausztria küldöttsége a tanácskozáson. Jobboldalon George S. Vest, az Egyesült Államok delegátusa ül. a kérdés megoldódik, akkor sem várható, hogy a biztonsági konferencia bonyolult kérdései­ben viszonylag gyors megálla­podás jön létre. A finn tv szer­da este körkérdést intézett sok jelenlévő külföldi újságíróhoz, s a többség véleménye sze­rint érdemi megegyezés csak a jövő év januárjára várható, természetesen úgy, hogy a je­lenlegi előkészítő konzultatív tanácskozás karácsony táján hosszabb szünetet tart. Helsinkiben érdeklődéssel fo­gadták Willy Brandt nyugat­német kancellár állásfoglalását, amiben gyors eredményt várt a jelenlegi megbeszélésektől. — Ugyanakkor számos diplomata rámutatott Joseph Luns-nak, a NATO főtitkárának ellentmon­dásos nyilatkozatára, amely a Helsinkiben uralkodó általános véleménnyel szemben foglalt állást. A finn fővárosban egyébként a sokoldalú konzultációkkal párhuzamosan kétoldalú meg­beszélések is folynak a bizton­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter tájékoztat­ta a kormányt Henryk Jablonski lengyel államfő november 1. és 4. közötti magyarországi hivata­los, baráti látogatásáról. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke szívélyes, baráti lég­körben nyegvitatta a nemzetközi élet. továbbá a két szocialista ország együttműködésének és kapcsolatai továbbfejlesztésé­nek időszerű kérdéseit. A tár­gyaló felek a nemzetközi hely­zet értékelésében teljesen azo­nos álláspontot foglaltak el, kedvezőnek értékelték a két or­szág politikai, gazdasági, kul­turális és tudományos együtt­működésének eddigi eredmé­nyeit, és kifejezték egyetértésü­ket a sokoldalú kapcsolatok további fejlesztésére. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette, és meggyőző­dését fejezte ki, hogy a tárgya­lások jelentősen hozzájárultak a testvéri Lengyelország és ha­zánk eredményesen fejlődő kap­csolatainak elmélyítéséhez. A külügyminiszter jelentést tett M. Abdusz Szamod Azad, o Bangla Desh Népi Köztársa­ság külügyminisztere október 30. és november 2. közötti hi­vatalos magyarországi látoga­tásáról. A kölcsönös megértés és barátság jegyében lefolyta­tott tárgyalások során a felek megállapították, hogy állás­pontjuk az időszerű nemzetközi kérdések többségében meg­egyezik, s a két ország baráti kapcsolatai kedvezően fejlőd­nek. Kifejezték kormányaik szi­lárd elhatározását, hogy továb­bi erőfeszítéseket tesznek a sokoldalú együttműködés fej­lesztésére. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette, és felhívta az illetékes kormány- szerveket, hogy a kapcsolatok továbbfejlesztésére tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter, valamint a munkaügyi mi­niszter előterjesztését az építő­ipari különélés! pótlékrendszer egyes kérdéseinek rendezéséről. Az építőipari munkaerőhelyzet javítása érdekébe'n a kormány úgy határozott, hogy 1973. ja­nuár 1-től a magasabb összegű különélési pótlékrendszert ki kell terjeszteni további építő­ipari szervezetek építőipari munkásaira és építési munka­helyi alkalmazottaira. A pénzügyminiszter előterjesz­tése alapján a kormány rende­letet hozott az állami és társa­dalmi szervek biztosítási szer­ződéseiről. Ennek értelmében a jövőben a gazdálkodó szerve­zetek mellett a költségvetési szervek is köthetnek biztosítási szerződéseket. A Miniszterta­nács felhatalmazta a pénzügy- minisztert, hogy gondoskodjék a szabályok részletes kidolgozásá­ról. A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, va­lamint a pénzügyminiszternek a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjáról szóló előterjesztését. A szövet­kezeti mozgalomban a kölcsö­nös támogatásnak régi hagyo­mányai vannak. Az 1970. évi ti- szavölgyi árvíz idején is a me­zőgazdasági szövetkezetek ön­tevékenyen a kölcsönös támo­gatás hatékony formáit alakí­tották ki. A szövetkezetek gaz­dasági önállóságának növelése érdekében most célszerű és szükséges a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támo­gatásrendszerét intézményesíte­ni. A kormány ezért rendeletét hozott a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek kölcsönös támo­gatási alapjának létesítéséről. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke jelentést terjesztett a kormány elé a vízszennyeződés helyzetéről. A vizek minőségé­nek védelmére tett intézkedé­sekről és a vízminőségvédelem fejlesztéséről, továbbá mind­ezen kérdések nemzetközi vo­natkozásairól. A Minisztertanács meghall­gatta a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének a vi­zek szennyeződésének megaka­dályozására kiadott kormány­rendeletek végrehajtásának el­lenőrzéséről szóló jelentését is. Az 1969 és 1970-ben kiadott új jogszabályok hatékonyan szol­gálják az élővizek szennyeződé­sének megakadályozását, új üzemet nem állítanak munkába szennyvíztisztító berendezés nélkül. A progresszív szennyvíz- bírság hatására megkezdődött a már korábban létesült üze­mek, intézmények szennyvíztisz­títóinak rekonstrukciója is. Ugyanakkor megállapítható, hogy a vizek tisztaságát védő eddigi intézkedések még nem ellensúlyozzák kellőképpen az ipar fejlesztésével, a mezőgaz­daság kemizálásával, a gépjár­műállomány gyors növekedésé­vel járó káros következménye­ket. A Minisztertanács mindkét je­lentést tudomásul vette és to­vábbi határozatokat hozott a vizek tisztaságának fokozottabb védelméről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A tartalomból: Hol vannak az erős férfiak? Arcok - közelről | Egy vállalkozás visszavonulója Munkatársaink a nagyvilágban | „JÓ utat!“ Vizsgálják már a dencsházai kutatófúrást Olasz cég közreműködésével: Ma éjjel megkezdik a dunai vízvezeték tisztítását Pécs krónikus vízellátási gondjainak enyhítése érdekében hal­latlanul fontos munkálatok kezdődnek ma éjjel a Mohács—Pécs közti vízvezetéken: az olasz MAIDA-cég szakemberei megkezdik a rendszer tisztítását. Igen körültekintő, szinte egy évig tartó előkészítés előzte meg a munka beindulását. A Vízmű és a Városi Tanács szak­emberei több tanulmányúton vettek részt az év folyamán, hogy olyan céget keressenek, amely az itteni viszonyokhoz legjobban alkalmazkodva, meg­felelő műszaki felkészültséggel, lehetőleg vízhiány nélkül végez­ze el a rendszer tisztítását. A tizenkét éve üzemelő veze­ték kapacitása mintegy húsz százalékkal csökkent az utóbbi evekben, mert a rendszerben tekintélyes mennyiségű üledék rakódott le. A cél most az, hogy a jelenleg kieső 5—7000 köb­méter vízmennyiség, a tisztítást követően ismét eljusson Pécsre, ezzel teljesen kihasználva a ve­zeték kapacitását A Pécsi Vízmű szakemberei a kivitelezővel és a Hőerőmű be­vonásával minden részletre ki­terjedő tervet készítettek. A tisz­títás határidejének kitűzésénél figyelembe vették, hogy a nagy- fogyasztók mikor szabadszom­batosok: ilyenkor kevesebb az ipari víz felhasználás. Vala­mennyi tároló tele von: Üszö­gön ez negyvenezer köbméter víz tartalékot jelent, mely 24 órára elegendő. összefogás nélkül természete­sen ez a nagy jelentőségű mun­ka nem végezhető el. A nagy- fogyasztók azzal segíthetnek, ha csak a legszükségesebb meny- nyiségű vizet használják. így a Bőrgyár, a Beton- és Vasbeton­ipari Művek pécsi gyára, a Vo­lán 12-es Vállalata, valamint a Kokszmű. Tőlük a legnagyobb segítség a takarékoskodás. A Mecseki Szénbányák szakembe­rekkel segíti a Vízmű munkáját ebben az időszakban. A nép­hadsereg egyes alakulatai pe­dig a megfelelő hírláncot biz­tosítják: a munkahelyek között URH berendezésekkel tartják majd a kapcsolatot. A vezeték tisztítása az energiaellátást is érinti. Ezért tárgyalásokot foly­tattak a Pécsi Hőerőmű köz­benjárásával a Magyar Villa­mos Művek Tröszttel. Ennek eredményeként a pécsi erőmű­ben leáll egy turbina, melyet ez idő alatt TMK-znak, s ennek a kieső energiáját az országos hálózatból pótolják majd. A Vízmű segítséget kért a KPM Közúti Igazgatóságtól is, mely a legmesszebbmenőkig támo­gatja, ha kell erőgépekkel is a nagy munkát A tervek szerint a „csőgö­rényt" mozgó kocsi konvoj kí­séri majd. A legkisebb rendel­lenesség esetén azonnal be­avatkoznak. Több mint ötven munkás (lakatosok, kubikosok) áll majd készenlétben, de ott lesz az árokásó és a daru is, minden eshetőségre felkészülve. A vezeték tisztítását két rész­letben végzik majd el. Először a Mohács—Belvárdgyula közti szakaszt kívánják megtisztítani az üledéktől, majd a jövő hét végén a csőtisztító berendezés Belvárdgyulától indul tovább és az üszög! állomáson fejezi be a munkát. Az előkészületiek szerint kü­lönösebb vízhiány nem várható. Ennek ellenére ezekben a na­pokban Pécs lakosságától azt kéri a Városi Tanács és a Víz­mű, hogy a legminimálisabbra korlátozza a vízfelhasználását annak érdekében, hogy egy hét múlva a város 5—7000 köbmé­terrel több vizet kaphasson. S.Gj. Papír-prognózis a KGST-országoknak Fogyasztásban hazánk a középmezőny élén Három épület a fegújabbak közül Pécsett. Tillay Ernő Ybl-díjas építész tervei szerint építették fel o három, egyenként 82 lakásos, szines pirogránit homlokzatú úgynevezett pijama-házat. Balassa Ferenc felvétele Elkészült a KGST tagországok 1990-ig várható papírigényé­nek előrejelzése a Papíripari Kutató és Fejlesztő Intézetben. A KGST cellulóz- és papíripari munkacsoportjának felkérére kidolgozott prognózis segítsé­get kíván nyújtani a baráti or­szágoknak a szakosítás meg­valósításához. A papírgyártás szakosításá­nak különösen nagy a jelentő­sége, mert a cellulóz- és pa­pírgyártás rendkívül eszközigé­nyes, és a nyersanyagul szol­gáló tűlevelű erdők egyre fogynak. Ezért csak hatalmas celluloz-gyár termelése igazán gazdaságos, mégpedig ott, ahol közelben kiterjedt fenyőerdő­ben sincs hiány. Hazánknak — és a többi szocialista ország­nak is — hiányoznak ehhez az adottságai, ezért, mint ismere­tes, a Szovjetunióban a szibé­riai Uszty-llim-ben már épül is az óriás, évi 500 000 tonna cel­lulózt termelő gyár. amelynek beruházásához több KGST-or- száq, köztük hazánk is hozzá­járul. (A Dunaújvárosban mű­ködő legnagyobb hazai papír­gyár évi cellulóz-termelése ezer tonna.) Az Uszty-llim-i gyár felépülte után a megálla­podás szerint a KGST tagor­szágokat is ellátja cellulózé­val. A Papíripari Kutató és Fej­lesztő Intézet prognózisa a to­vábbi beruházásokhoz is útmu­tatóul szolgálhat. A felmérés­hez az intézet közgazdászai kü­lön tematikát dolgoztak ki, az összeállított „kérdőíveket” szét- küldték az összes európai KGST' tagországoknak, s a beérkeze válaszokat feldolgozták. A vizsgálódásból kitűnt: KGST tagországokban jelenle átlag 35 kilogramm egy lake papírfelhasználása évente, s e megfelel a világátlagnak. Mc gyarország, a 45 kilogramme egy főre jutó fogyasztásával ■ középmezőny élén jár, előttün áll a ranglistán Csehszlovák! 62, és a Német Demokratiku Köztársaság 71 kilogramme felhasználással. 1990-re ha zánk egy főre jutó papírigény megkétszereződik, akárcsak < többi KGST országban, 90 ki logramm lesz várhatóan a sze mélyenkinti papírfelhasználás. A papír iránti növekvő igény az ipar és a csomagolástech riika fejlődése határozza meg az áruk bővülő választéka egy re több csomagolópapírt igé nyel. Ezt jelzik a prognózis ada tai is. Míg a különböző cső magoló és egyéb papírokból kartonokból 1970-ben 7,3 mii lió tonnát használtak fel a európai KGST tagországok ősz szesen, addig 1990-ben előre láthatólag 27,2 millió tonne ilyen papír áll majd rendelke­zésünkre. Ezenkívül a kulturális színvonal emelkedése is hozzá­járul a fokozódó papírkereslet­hez, Az adatok tanúsága szerint még a televízió is serkentően hat a papírfogyasztásra: az ismeretterjesztő músorok ugyan­is fokozzák a nézők érdeklő­dését a könyvek, folyóiratok, újságok iránt is. Részben ennek eredményeként a KGST orszá­gokban 1990-ig megháromszo­rozódik a nyomdákban felhas*» nált papír mennyisége / Ogyrendi kérdések a napirenden

Next

/
Oldalképek
Tartalom