Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
SV77. november 23, DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 i Bemutatkozik: az Állami Fejlesztési Bank Magyar—NDK belkereskedelmi megállapodás Ebben az évben kezdte meg működését a magyar bankrendszer legfiatalabb intézménye, az Állami Fejlesztési Bank. Az új pénzintézet megalapítása szorosan összefügg a bankrendszer elmúlt évi korszerűsítésével. A mai gazdaságirányítási rendszerben ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a folyó termelés és a beruházások hitelezésének szervezeti szétválasztása — az előbbi a Magyar Nemzeti Bank, az utóbbi a Magyar Beruházási Bank feladata volt — idejét múlta. E felismerés konzekvenciái tükröződtek a bankrendszer reformjában: a vállalatok álló- és forgóeszköz-hitelezésének fel. adata a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe került, a Magyar Beruházási Bank 1972. január elsejével megszüntette működését s helyét a pénzintézetek sorában az Állami Fejlesztési Bank foglalta el. Új feladatok E változtatások lényegében a bank- és a beruházási rendszer összhangját teremtették meg. Beruházásaink ugyanis pénzforrások és döntési körök szerint két csoportba sorolhatók: állami és vállalati beruházások. Ezek aránya megközelítően azonos. Ebben az esztendőben például az állami beruházások | pénzügyi előirányzata mintegy ! 50 milliárd forint, míg a válla- | lati beruházásoké ennél csak valamivel magasabb. A bank- rendszeren belüli új munkamegosztás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalati beruházásokat a Magyar Nemzeti Bank, az állami beruházásokat — az egyedi nagyberuházásokat, a célcsoportos és egyéb állami beruházásokat —, valamint a központi döntések alapján fejlesztési kölcsönnel | megvalósuló beruházásokat most az Állami Fejlesztési Bank j finanszírozza. Az Állami Fej- ; lesztési Bank egy további pénzintézeti, banki teendője a részben vagy egészben kőltségvetésj forrásból képződő központosított fejlesztési alapok — pl. az idegenforgalmi alap, a Balaton- fejlesztési és a Velence-tavi fejlesztési alap — kezelése. Az új pénzintézet szerepe a beruházások pénzügyi lebonyolításában az előd-intézményhez, a Magyar Beruházási Bankéhoz képest tehát csökkent, ugyanakkor más vonatkozásban jelentősen bővült. Az Állami Fejlesztési Bank ugyanis nemcsak banki-pénzintézeti funkciókat végez — azaz beruházásokat finanszíroz, alapokat kezel —, emellett olyan feladatokat is meg kell oldania, amelyek a fejlesztések-beruhá- zások közgazdasági megalapozottságát szolgálják, illetve a gazdaságirányítás központi feladataihoz kapcsolódnak. A bank és a döntések előkészítése Az Állami Fejlesztési Bank létrehozását elrendelő kormány- rendelet szerint a bank feladata a központi döntésű beruházásoknál — már az előkészítés szakaszában — az előirányzatok, az alapvető számítások részletes vizsgálata. A központi fejlesztési programok ] műszaki-gazdasági koncepcióit, j beruházási terveit általában az j ágazatirányító minisztériumok s j az új létesítmények beruházói | dolgozzák ki. Az Állami Fej- j lesztési Banktól a kormányszervek korántsem azt várják, hogy j a költségelőirányzatok szám- J szaki helyességét ellenőrizzék, , hanem mindenekelőtt azt, hogy a tervezett beruházások köz- gazdasági megalapozottságát | vizsgálja, akadályozza meg az | alátervezést, a felesleges költekezést, hatékonysági számításokkal tárja fel a gazdaságosabb megoldásokat, kezdeményezze a gazdaságtalan be- j ruházásokra tett javaslatok i vissza utasítását. Nyilvánvaló, hogy az állami beruházások döntéselőkészítésének e fokozott követelményei nem elégíthetők ki egyik napról a másokra. Mindenesetre biztató, hogy az új pénzintézet döntéselőkészítéssel összefüggő adottságai kedvezőbbek az elődintézményénél. Az Állami Fejlesztési Banknak ugyanis nem kell megosztania figyelmét az állami beruházások és a nagyszámú — bankhitelt is igénylő — vállalati beruházások között; munkamódszerei is korszerűbbek, az előkészítésbe külső szakértőket is bevonhat, az alapadatokat többoldalúan — a kivitelezőkkel, szállítókkal, külkereskedelmi vállalatokkal — ellenőrizteti, a gazdaságossági számításokat pedig elektronikus számítógéppel végzi és ellenőrzi. Mindennek az a lényege: a fejlesztési bank tevőlegesen részt vesz a finanszírozási hatáskörbe tartozó beruházások előkészítésében, költségelőirányzatainak, gazdaságosságának ellenőrzésében. Az Állami Fejlesztési Bank — a kormányhatározat értelmében — a beruházási tevékenység pénzügyi információs rendszerének központja. Ezzel összefüggő feladata: olyan átfogó információs rendszer kiépítése és működtetése, amely döntési hatáskörtől és pénzügyi forrástól függetlenül lehetővé teszi a teljes beruházási tevékenység pénzügyi értékelését és elemzését. A beruházások teljes körét felölelő elektronikus adatfeldolgozásra épül az Állami Fejlesztési Bank közgazdaságielemző tevékenysége. Közvetlen célja a beruházások kivitelezésének — a beruházási teljesítésnek — számbavétele, a teljesítést befolyásoló tényezők vizsgálata, rendszeres információszolgáltatás a gazdaságirányítás központi szerveinek, beruházási prognózisok készítése. Koordináló szerepkör Az Állami Fejlesztési Bank- , nak másmilyen közgazdasági | feladatai is vannak. Beruházá- j si rendszerünk, mechanizmusunk része az érvényben lévő I közgazdasági szabályozó rend- 'j szernek; jogi és intézményi keretei is ahhoz alkalmazkodnak. , Az új pénzintézet feladata a i beruházási mechanizmus mű- | ködésének, az előkészítés, a finanszírozás konkrét tapasztalatainak, a különböző szabályozók beruházási tevékenységgel összefüggő jogi szabályozás koordinálása, kezdeményezése, szükség esetén javaslatok kidolgozása a közgazdasági szabályozás egyes elemeinek módosítására. összegezésképpen az állapítható meg, hogy oz Állami Fejlesztési Bank egyrészt pénzintézeti funkciókat tölt be, másrészt olyan közgazdasági-elemző munkát végez, amely a gaz- I daságirányítás feladataihoz kapcsolódnak és azokkal összefüggő állami döntéseket készítenek elő. Garamvölgyi István A napokban tért haza Berlinből dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes, aki küldöttség élén részt vett a magyar—NDK belkereskedelmi munkacsoport VII. ülésszakán. A tanácskozások eredményéről, a két ország kereskedelmi kapcsolatairól a miniszterhelyettes nyilatkozott az MTI munkatár- j sónak: — Az NDK az egyik legfonto- ' sabb piacot jelenti a magyar belkereskedelem számára. Közismert az NDK-termékek jó minősége, így érdekünk a forgalom további fejlesztése. A külkereskedelem ebben az évben mintegy 57 millió rubel értékű árut importál számunkra a baráti országból. Jövőre 63 millió rubel értékű NDK importárura jelentette be igényét a belkeresekedelem. — A mostani ülésszakon aláírt jegyzőkönyv szerint 1973-ra 14,2 millió rubel értékű áru j kölcsönös szállításában állapodtunk meg. Egyebek között gyermek- és ifjúsági konfekcióárut, különböző textíliákat, öltöny-anyagokat, szintetikus függönyöket, kötöttárut, ezenkívül háztartási gépeket, vastömegcikkeket, rádiókat, sportcikkeket és játékokat vásárolunk az NDK-ból. Ellentételként ugyancsak konfekció-árukat, háztartási műanyagcikkeket, italokat, játékokat stb. ad a magyar kereskedelem, és sor kerül mint- í egy 450 000 pár cipő kölcsönös j cseréjére is. Vasúton, közúton — csomagolva és ömlesztve — szállítják a cementet a dél-baranyai gyárból Számok Beremendről Több mint 40 ezer tonnás cementkészlet a BCM-ben Csaknem 100 ezer tonna — 1 pontosabban 86 ezer tonna - , cementet gyártottak eddig Be- remenden, ez a mennyiség megközelíti a régi gyár egy esz- i tendei termelését. A BCM no- : vember 20-ig 105 356 tonna j künkért termelt, amelyből a cementmalmok 85 496 tonna cementet őröltek. Ezzel párhuza- 1 mosan üzemel a régi gyárban a mészüzem — itt 2042 tonna égetett meszet, 314 tonna mész- hidrátot és 142 tonna mészkőlisztet termeltek. Az üzemelő BCM-ből most már sűrűn gördülnek ki a cement-szállítmányok — vasúton és közúton egyaránt. A cementszállító vonatok 18 004 tonna ömlesztett cementet vittek szét az országba, a beremenjíi épí- tóanyagot használják a debre- | ceni. dunaújvárosi, szolnoki, kaposvári, veszprémi, szegedi | és természetesen a baranyai építkezéseken. Sajnos a vasúti kocsik nagyon lassan fordulnak meg a cél-állomások és Bere- mend között, még Dunaújvárosból is több mint egy hét szükséges... Közúton 18 054 tonna ömlesztett és 3953 tonna zsákolt cement hagyta el a BCM-et. Vasúton 924 tonna csomagolt cementet szállítottak el — összesen csaknem 41 ezer tonnát Ugyanakkor a cementsilókban 44 556 tonna cementet tárolnak — bármennyire furcsán hangzik is az országos cementhiány ellenére maholnap tárolási gondok jelentkeznek Bere- menden. A cementtermetésset párhuzamosan tovább folyik a BCM „építése". Bár ezekben a napokban „csak" mintegy 600-an lehetnek a különböző kivitelező cégek munkásai, a gyár területén dolgozó emberek döntő többsége ma már az üzemelő gyár dolgozója (1100 fő). Nagy erők dolgoznak az épületek körüli tereprendezésen, az utak építésén. Ha az időjárás megengedi, december közepére a BCM valamennyi létesítményét rendezett terep, szilárd burkolattal ellátott, alácsatornázott utak övezik majd. A technológiai vonalon tovább folyik a vgyár gépeinek beszabályozása — az agyagvonalon, a vagonbuktatónál, a nyersmalmi indítóellenállások es elektrofilterek (porleválasztók) működésénél kisebb-nagyobb hiányosságok zavarják ugyanis a BCM folyamatos termelését - megszüntetésükre óriási erőieket tesznek. L.J. Egy hiánycikklista margójára HA AZT HALLJUK, hogy „bővült a választék” ilyen meg olyan termékfajtán belül, a vásárló joggal lelkendezhet, elvégre válogathat a portékában, nem kell neki megvennie a megszokott tömegárut, eltérhet a „tömegszínektől, fazonoktól, minőségtől”. Feltételezhetjük, — s miért is ne? —, hogy helyi kereskedőink igazán nagy igyekezettel szélesítik új termékekkel készletüket, hiszen az utóbbi években ehhez jócskán kaptak szabad kezet: ott szerzik : be az árut, ahol akarják — leg- ! alábbis hazai viszonylatban — | azt a nagykereskedelmi, illetve ipari partnert keresik fel, ahol | a legjobb üzletet tudják megkötni. A „választék bővítés” persze nemcsak a kereskedelem, hanem az ipar szótárában is különös hangsúlyt kapott az utóbbi években: -nagyon szép divatos holmik kerülnek ki az üzemekből, amelyek egyáltalán nem viselik magukon, a nagy- széria-gyártás uniformizált jegyeit És mégis bizonytalanság észlelhető, a megrendelt — egyes árufajták — beszerzésénél. Pontosabban: bizonytalanság a folyamatos szállításnál, aztán a méreteknél, aztán a ... Közelebbről érdemes meghallgatni a megye egyik legnagyobb kereskedelmi komplexumának, a Mecsek Aruház szakembereinek véleményét. Ebben az áruház- ! ban — ahogy mondani szokás, igaz, némi túlzással, — „min- I den van”, illetve ami nincs, azt másutt is hiába keresi az ember. De mégis ráment egy fél nap arra, hogy följegyezzem a — bár itt teljes egészében föl sem sorolható — hiánycikkeket A konfekció osztályon szinte óránként keresik a vevők a nappa-zakót és felöltőt Tavasz- szal néhány darab volt csak, nyáron valamivel több, s abból a készletből az őszi vásárlás kezdetén még indításra jutott is, de jelenleg ismét nincs. Az or- i kán esőköpeny —, amely már tömegcikknek számít, bár hozzáteszem, lassan kimegy a divatból — még mindig keresett holmi, de ez elmúlt hetekben csak kisméretben volt kapható, s ami a színeket illeti, nincs választék. Egy kicsit bővebben érdemes foglalkozni a könnyű viseletű — orkán huzattal bevont — „anorákokkal”. Alig néhány évvel ezelőtt jelent meg a , boltokban. A villámzáras, vagy ! gombos, kapucnis, háromnegyedes felsőkabátot a kezdetben még többféle színben, fazonban és méretben kínálták a boltok. Tehát lehetett válogatni. Amint aztán az egész országot elárasztották vele, úgy szűkült a választék, később már csak barnában, vagy sötétkékben láttuk viszont a kirakatokban és főleg mérethiányosan. Az „anorák" helyét átvette egy másik divatkabát: szintén háromnegyedes, bujtatott övvel, többféle begombolható béléssel, és kapucnival. Arbon persze messze meghaladta az „anorákot”. Hasonló fazonú férfi és fiú kabátból különböző úton-módon, de többnyire „turista-úton” nagyon sok bejött ebből az országban, tö- bek között Jugoszláviából. Amikor a Május 1. Ruhagyár be- ; mutatta a nagyon szép — ■ | egyébként ballonhuzattal bevont j I — divatkabátot, a Mecsek Áruház a modell alapján rendelt is elég komoly mennyiséget. Azonban az igényelt szállítmánynak csak egy töredéke érkezett meg, az is deszortáltan, azaz, mérethiányosan. Nagyon szép divatkabátkókat produkált az ipar, bébi, illetve kisfiú méretben. Csak éppen keveset. Ma ebből sincs annyi, amennyi kellene. Már pedig ke« vés szülő engedheti meg magának, hogy kisgyermeke részére varrasson ilyen átmeneti kabátot, amelyet talán, ha egy szezonban ha hordhat a gyerek, hiszen egy év múlva kinövi. De hiánycikk a bébi-anorák is, továbbá a különleges méretű férfiöltöny, (pedig a Vörös Október Ruhagyár nagyon szép fazont állít elől), a fiú kordbár- sony-nadrág 2—12 éves gyerekek számára, mérethiányos a lányka és bébi pantalló, hiánycikk a csecsemők bunda-zsákja, a gyermek svájci-áru, a bébi szintetikus rugdalózó (Budapesti Finomkötöttárugyár terméke) nincs flanell-pizsama lányka méretben, nincs gyermekméretű banlon-nadrág, kertésznadrág, vagy a nagyon közkedvelt és olcsó! — macska-nadrág, 1—5 éves gyermekek számára. KI tudná megmondani például, hogy a Budapesti Habselyem- gyár miért csak barna színben szállítja a férfi nylon-inget, holott kéket, zöldet, szürkét é* ezek árnyalatait keresi a fogyasztó? Vagy hol van az agyonreklámozott Fékonpress- Ing, a fekete tulipános, amely pedig sok egyéb jótulajdonsága mellett azért is sikeres portéka volt, mert karcsúsított megoldásban gyártotta a Férfifehér- nemű-gyár? Aztán nem beszélve egyéb hiánycikkekről: összecsukható férfiernyő, férfi sportmelegítő, a nagyon olcsó, festett „bónyász”-zefir ing, a női velúr-köntös, hólóing és pizsama, aztán a kártoltszövet, vagy pedig.., s ez már nevetséges: cipőfűző. Már tudniillik a divatos cipőkhöz szükséges széles, mintás cipőfűzőről van szó. De hát mindig hiánycikkek-« ezek a termékek? Nem. Van amikor von. Ha például éves viszonylatban vizsgálnánk a beérkező árukat a megrendelő- lapok alapján, akkor tulajdonképpen mindenből akad egy kevés. S ez a baj. Hiába rendel — modellek alapján — a kereskedelem, ha egyszer a modell mögött nincs termelési háttér, csak éppen annyi, hogy mindenhova (mindenhova?!)... jusson egy kevés. Ez a mézesmadzag szisztéma — most mindegy hogy mi okozza, alapanyag- hiány, vagy korlátozott import lehetőségek — mindenképpen felbosszantja először a kereskedelmet, mert a vásárló azonnal a kereskedőket hibáztatja, másodszor pedig — és ez a nagyobbik baj — magát a fogyasztót. Ami pedig a méreteket illeti... Nem ez az első eset s nem mi vagyunk az első újság, amely szóvá teszi immár ki tudja hányadszor a méretekkel kapcsolatos zűrzavart. Akár a cipőt, akár a felsőruházati konfekció, vagy kötöttárut nézzük, vagy éppen a fehérneműt —, extraméretűt csak elvétve talál a vásárló, pedig hát hosszú évek után már egyszer igazán megismerhetné az ipar a szükségleteket. De talán még ennél is szomorúbb tapasztalat az, hogy a termékek mérethiányosak; nagyon ritkán fordul elő, hogy egyes árufajtánál a teljes szortimentet leszállítja az ipar. ...ÉS SAJNÁLATOS módon: ezek a hiányosságok mindig és minden esetben a divatos, praktikus, jól viselhető, szép termékeknél jelentkeznek. Mert amikor egy áruból már annyit gyártanak, hogy végül is tömegcikké válik, akkor ügyön minden méretben és mennyiségben előállítják, de közben évek telnek el, és kiment a divatból, a kutyának sem kell. Ezért cseng elég gyakran, fölöttébb hamisan a „választék bővítés” fogalma. Rab Ferenc 3ól jár, ha nálunk vásárol! MINDEN TÍPUSÚ VIDEOTON TV. KÉSZÜLÉKHEZ: TEENAGER TÁSKARÁDIÓT MINDEN TÍPUSÚ HŰTŐGÉPHEZ : KÁVÉFŐZŐT MEKALOR 622-ES OLAJKALYHAHOZ: ZOMÁNCOZOTT FÜSTCSÖVEKET ajándékozunk ÁFÉSZ, 53. sz. MŰSZAKI BOLT RÁKÓCZI ÜT 53. SZ. (Jelmezkölcsönzövel szemben) 4
