Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

SV77. november 23, DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 i Bemutatkozik: az Állami Fejlesztési Bank Magyar—NDK belkereskedelmi megállapodás Ebben az évben kezdte meg működését a magyar bankrend­szer legfiatalabb intézménye, az Állami Fejlesztési Bank. Az új pénzintézet megalapítása szorosan összefügg a bankrend­szer elmúlt évi korszerűsítésével. A mai gazdaságirányítási rend­szerben ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a folyó termelés és a beruházások hitelezésének szervezeti szétválasztása — az előbbi a Magyar Nemzeti Bank, az utóbbi a Magyar Beruházási Bank feladata volt — idejét múlta. E felismerés konzekven­ciái tükröződtek a bankrendszer reformjában: a vállalatok álló- és forgóeszköz-hitelezésének fel. adata a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe került, a Magyar Beruházási Bank 1972. január elsejével megszüntette működé­sét s helyét a pénzintézetek so­rában az Állami Fejlesztési Bank foglalta el. Új feladatok E változtatások lényegében a bank- és a beruházási rendszer összhangját teremtették meg. Beruházásaink ugyanis pénzfor­rások és döntési körök szerint két csoportba sorolhatók: álla­mi és vállalati beruházások. Ezek aránya megközelítően azo­nos. Ebben az esztendőben pél­dául az állami beruházások | pénzügyi előirányzata mintegy ! 50 milliárd forint, míg a válla- | lati beruházásoké ennél csak valamivel magasabb. A bank- rendszeren belüli új munkameg­osztás a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a vállalati beruhá­zásokat a Magyar Nemzeti Bank, az állami beruházáso­kat — az egyedi nagyberuhá­zásokat, a célcsoportos és egyéb állami beruházásokat —, valamint a központi döntések alapján fejlesztési kölcsönnel | megvalósuló beruházásokat most az Állami Fejlesztési Bank j finanszírozza. Az Állami Fej- ; lesztési Bank egy további pénz­intézeti, banki teendője a rész­ben vagy egészben kőltségvetésj forrásból képződő központosí­tott fejlesztési alapok — pl. az idegenforgalmi alap, a Balaton- fejlesztési és a Velence-tavi fejlesztési alap — kezelése. Az új pénzintézet szerepe a beruházások pénzügyi lebonyo­lításában az előd-intézményhez, a Magyar Beruházási Banké­hoz képest tehát csökkent, ugyanakkor más vonatkozás­ban jelentősen bővült. Az Ál­lami Fejlesztési Bank ugyanis nemcsak banki-pénzintézeti funkciókat végez — azaz be­ruházásokat finanszíroz, alapo­kat kezel —, emellett olyan fel­adatokat is meg kell oldania, amelyek a fejlesztések-beruhá- zások közgazdasági megalapo­zottságát szolgálják, illetve a gazdaságirányítás központi fel­adataihoz kapcsolódnak. A bank és a döntések előkészítése Az Állami Fejlesztési Bank létrehozását elrendelő kormány- rendelet szerint a bank fel­adata a központi döntésű be­ruházásoknál — már az elő­készítés szakaszában — az elő­irányzatok, az alapvető számí­tások részletes vizsgálata. A központi fejlesztési programok ] műszaki-gazdasági koncepcióit, j beruházási terveit általában az j ágazatirányító minisztériumok s j az új létesítmények beruházói | dolgozzák ki. Az Állami Fej- j lesztési Banktól a kormányszer­vek korántsem azt várják, hogy j a költségelőirányzatok szám- J szaki helyességét ellenőrizzék, , hanem mindenekelőtt azt, hogy a tervezett beruházások köz- gazdasági megalapozottságát | vizsgálja, akadályozza meg az | alátervezést, a felesleges költe­kezést, hatékonysági számítá­sokkal tárja fel a gazdaságo­sabb megoldásokat, kezdemé­nyezze a gazdaságtalan be- j ruházásokra tett javaslatok i vissza utasítását. Nyilvánvaló, hogy az állami beruházások döntéselőkészíté­sének e fokozott követelményei nem elégíthetők ki egyik nap­ról a másokra. Mindenesetre biztató, hogy az új pénzintézet döntéselőkészítéssel összefüggő adottságai kedvezőbbek az elődintézményénél. Az Állami Fejlesztési Banknak ugyanis nem kell megosztania figyelmét az állami beruházások és a nagyszámú — bankhitelt is igénylő — vállalati beruházások között; munkamódszerei is kor­szerűbbek, az előkészítésbe kül­ső szakértőket is bevonhat, az alapadatokat többoldalúan — a kivitelezőkkel, szállítókkal, kül­kereskedelmi vállalatokkal — ellenőrizteti, a gazdaságossági számításokat pedig elektronikus számítógéppel végzi és ellen­őrzi. Mindennek az a lényege: a fejlesztési bank tevőlegesen részt vesz a finanszírozási ha­táskörbe tartozó beruházások előkészítésében, költségelő­irányzatainak, gazdaságosságá­nak ellenőrzésében. Az Állami Fejlesztési Bank — a kormányhatározat értel­mében — a beruházási tevé­kenység pénzügyi információs rendszerének központja. Ezzel összefüggő feladata: olyan át­fogó információs rendszer kiépí­tése és működtetése, amely döntési hatáskörtől és pénzügyi forrástól függetlenül lehetővé teszi a teljes beruházási tevé­kenység pénzügyi értékelését és elemzését. A beruházások teljes körét felölelő elektronikus adatfeldolgozásra épül az Állami Fejlesztési Bank közgazdasági­elemző tevékenysége. Közvetlen célja a beruházások kivitelezésé­nek — a beruházási teljesítés­nek — számbavétele, a teljesí­tést befolyásoló tényezők vizs­gálata, rendszeres információ­szolgáltatás a gazdaságirányí­tás központi szerveinek, beru­házási prognózisok készítése. Koordináló szerepkör Az Állami Fejlesztési Bank- , nak másmilyen közgazdasági | feladatai is vannak. Beruházá- j si rendszerünk, mechanizmu­sunk része az érvényben lévő I közgazdasági szabályozó rend- 'j szernek; jogi és intézményi ke­retei is ahhoz alkalmazkodnak. , Az új pénzintézet feladata a i beruházási mechanizmus mű- | ködésének, az előkészítés, a fi­nanszírozás konkrét tapasztala­tainak, a különböző szabályo­zók beruházási tevékenységgel összefüggő jogi szabályozás koordinálása, kezdeményezése, szükség esetén javaslatok ki­dolgozása a közgazdasági sza­bályozás egyes elemeinek mó­dosítására. összegezésképpen az állapít­ható meg, hogy oz Állami Fej­lesztési Bank egyrészt pénzin­tézeti funkciókat tölt be, más­részt olyan közgazdasági-elem­ző munkát végez, amely a gaz- I daságirányítás feladataihoz kapcsolódnak és azokkal össze­függő állami döntéseket készí­tenek elő. Garamvölgyi István A napokban tért haza Berlin­ből dr. Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszterhelyettes, aki küldöttség élén részt vett a ma­gyar—NDK belkereskedelmi munkacsoport VII. ülésszakán. A tanácskozások eredményéről, a két ország kereskedelmi kap­csolatairól a miniszterhelyettes nyilatkozott az MTI munkatár- j sónak: — Az NDK az egyik legfonto- ' sabb piacot jelenti a magyar belkereskedelem számára. Köz­ismert az NDK-termékek jó minősége, így érdekünk a for­galom további fejlesztése. A külkereskedelem ebben az év­ben mintegy 57 millió rubel ér­tékű árut importál számunkra a baráti országból. Jövőre 63 mil­lió rubel értékű NDK import­árura jelentette be igényét a belkeresekedelem. — A mostani ülésszakon alá­írt jegyzőkönyv szerint 1973-ra 14,2 millió rubel értékű áru j kölcsönös szállításában álla­podtunk meg. Egyebek között gyermek- és ifjúsági konfekció­árut, különböző textíliákat, öl­töny-anyagokat, szintetikus füg­gönyöket, kötöttárut, ezenkívül háztartási gépeket, vastömeg­cikkeket, rádiókat, sportcikke­ket és játékokat vásárolunk az NDK-ból. Ellentételként ugyan­csak konfekció-árukat, háztar­tási műanyagcikkeket, italokat, játékokat stb. ad a magyar ke­reskedelem, és sor kerül mint- í egy 450 000 pár cipő kölcsönös j cseréjére is. Vasúton, közúton — csomagolva és ömlesztve — szállítják a cementet a dél-baranyai gyárból Számok Beremendről Több mint 40 ezer tonnás cementkészlet a BCM-ben Csaknem 100 ezer tonna — 1 pontosabban 86 ezer tonna - , cementet gyártottak eddig Be- remenden, ez a mennyiség megközelíti a régi gyár egy esz- i tendei termelését. A BCM no- : vember 20-ig 105 356 tonna j künkért termelt, amelyből a ce­mentmalmok 85 496 tonna ce­mentet őröltek. Ezzel párhuza- 1 mosan üzemel a régi gyárban a mészüzem — itt 2042 tonna égetett meszet, 314 tonna mész- hidrátot és 142 tonna mészkő­lisztet termeltek. Az üzemelő BCM-ből most már sűrűn gördülnek ki a ce­ment-szállítmányok — vasúton és közúton egyaránt. A cement­szállító vonatok 18 004 tonna ömlesztett cementet vittek szét az országba, a beremenjíi épí- tóanyagot használják a debre- | ceni. dunaújvárosi, szolnoki, kaposvári, veszprémi, szegedi | és természetesen a baranyai építkezéseken. Sajnos a vasúti kocsik nagyon lassan fordulnak meg a cél-állomások és Bere- mend között, még Dunaújvá­rosból is több mint egy hét szükséges... Közúton 18 054 tonna ömlesztett és 3953 tonna zsákolt cement hagyta el a BCM-et. Vasúton 924 tonna csomagolt cementet szállítottak el — összesen csaknem 41 ezer tonnát Ugyanakkor a cement­silókban 44 556 tonna cementet tárolnak — bármennyire furcsán hangzik is az országos cement­hiány ellenére maholnap táro­lási gondok jelentkeznek Bere- menden. A cementtermetésset párhu­zamosan tovább folyik a BCM „építése". Bár ezekben a na­pokban „csak" mintegy 600-an lehetnek a különböző kivitele­ző cégek munkásai, a gyár te­rületén dolgozó emberek döntő többsége ma már az üzemelő gyár dolgozója (1100 fő). Nagy erők dolgoznak az épületek körüli tereprendezé­sen, az utak építésén. Ha az időjárás megengedi, december közepére a BCM valamennyi létesítményét rendezett terep, szilárd burkolattal ellátott, alá­csatornázott utak övezik majd. A technológiai vonalon to­vább folyik a vgyár gépeinek beszabályozása — az agyag­vonalon, a vagonbuktatónál, a nyersmalmi indítóellenállások es elektrofilterek (porleválasztók) működésénél kisebb-nagyobb hiányosságok zavarják ugyanis a BCM folyamatos termelését - megszüntetésükre óriási erő­ieket tesznek. L.J. Egy hiánycikklista margójára HA AZT HALLJUK, hogy „bő­vült a választék” ilyen meg olyan termékfajtán belül, a vá­sárló joggal lelkendezhet, el­végre válogathat a portékában, nem kell neki megvennie a megszokott tömegárut, eltérhet a „tömegszínektől, fazonoktól, minőségtől”. Feltételezhetjük, — s miért is ne? —, hogy helyi kereskedőink igazán nagy igye­kezettel szélesítik új termékek­kel készletüket, hiszen az utób­bi években ehhez jócskán kap­tak szabad kezet: ott szerzik : be az árut, ahol akarják — leg- ! alábbis hazai viszonylatban — | azt a nagykereskedelmi, illetve ipari partnert keresik fel, ahol | a legjobb üzletet tudják meg­kötni. A „választék bővítés” per­sze nemcsak a kereskedelem, hanem az ipar szótárában is különös hangsúlyt kapott az utóbbi években: -nagyon szép divatos holmik kerülnek ki az üzemekből, amelyek egyáltalán nem viselik magukon, a nagy- széria-gyártás uniformizált je­gyeit És mégis bizonytalanság ész­lelhető, a megrendelt — egyes árufajták — beszerzésénél. Pontosabban: bizonytalanság a folyamatos szállításnál, aztán a méreteknél, aztán a ... Közelebbről érdemes meghall­gatni a megye egyik legnagyobb kereskedelmi komplexumának, a Mecsek Aruház szakembereinek véleményét. Ebben az áruház- ! ban — ahogy mondani szokás, igaz, némi túlzással, — „min- I den van”, illetve ami nincs, azt másutt is hiába keresi az em­ber. De mégis ráment egy fél nap arra, hogy följegyezzem a — bár itt teljes egészében föl sem sorolható — hiánycikkeket A konfekció osztályon szinte óránként keresik a vevők a nappa-zakót és felöltőt Tavasz- szal néhány darab volt csak, nyáron valamivel több, s abból a készletből az őszi vásárlás kezdetén még indításra jutott is, de jelenleg ismét nincs. Az or- i kán esőköpeny —, amely már tömegcikknek számít, bár hoz­záteszem, lassan kimegy a di­vatból — még mindig keresett holmi, de ez elmúlt hetekben csak kisméretben volt kapható, s ami a színeket illeti, nincs választék. Egy kicsit bővebben érdemes foglalkozni a könnyű viseletű — orkán huzattal be­vont — „anorákokkal”. Alig né­hány évvel ezelőtt jelent meg a , boltokban. A villámzáras, vagy ! gombos, kapucnis, háromnegye­des felsőkabátot a kezdetben még többféle színben, fazonban és méretben kínálták a boltok. Tehát lehetett válogatni. Amint aztán az egész országot elárasz­tották vele, úgy szűkült a vá­laszték, később már csak bar­nában, vagy sötétkékben láttuk viszont a kirakatokban és főleg mérethiányosan. Az „anorák" helyét átvette egy másik divat­kabát: szintén háromnegyedes, bujtatott övvel, többféle begom­bolható béléssel, és kapucnival. Arbon persze messze megha­ladta az „anorákot”. Hasonló fazonú férfi és fiú kabátból kü­lönböző úton-módon, de több­nyire „turista-úton” nagyon sok bejött ebből az országban, tö- bek között Jugoszláviából. Ami­kor a Május 1. Ruhagyár be- ; mutatta a nagyon szép — ■ | egyébként ballonhuzattal bevont j I — divatkabátot, a Mecsek Áru­ház a modell alapján rendelt is elég komoly mennyiséget. Azonban az igényelt szállít­mánynak csak egy töredéke ér­kezett meg, az is deszortáltan, azaz, mérethiányosan. Nagyon szép divatkabátkókat produkált az ipar, bébi, illetve kisfiú méretben. Csak éppen keveset. Ma ebből sincs annyi, amennyi kellene. Már pedig ke« vés szülő engedheti meg magá­nak, hogy kisgyermeke részére varrasson ilyen átmeneti kabá­tot, amelyet talán, ha egy sze­zonban ha hordhat a gyerek, hiszen egy év múlva kinövi. De hiánycikk a bébi-anorák is, to­vábbá a különleges méretű fér­fiöltöny, (pedig a Vörös Októ­ber Ruhagyár nagyon szép fa­zont állít elől), a fiú kordbár- sony-nadrág 2—12 éves gyere­kek számára, mérethiányos a lányka és bébi pantalló, hiány­cikk a csecsemők bunda-zsákja, a gyermek svájci-áru, a bébi szintetikus rugdalózó (Budapes­ti Finomkötöttárugyár terméke) nincs flanell-pizsama lányka mé­retben, nincs gyermekméretű banlon-nadrág, kertésznadrág, vagy a nagyon közkedvelt és olcsó! — macska-nadrág, 1—5 éves gyermekek számára. KI tudná megmondani például, hogy a Budapesti Habselyem- gyár miért csak barna színben szállítja a férfi nylon-inget, hol­ott kéket, zöldet, szürkét é* ezek árnyalatait keresi a fo­gyasztó? Vagy hol van az agyonreklámozott Fékonpress- Ing, a fekete tulipános, amely pedig sok egyéb jótulajdonsága mellett azért is sikeres portéka volt, mert karcsúsított megol­dásban gyártotta a Férfifehér- nemű-gyár? Aztán nem beszél­ve egyéb hiánycikkekről: össze­csukható férfiernyő, férfi sport­melegítő, a nagyon olcsó, fes­tett „bónyász”-zefir ing, a női velúr-köntös, hólóing és pizsa­ma, aztán a kártoltszövet, vagy pedig.., s ez már nevetséges: cipőfűző. Már tudniillik a diva­tos cipőkhöz szükséges széles, mintás cipőfűzőről van szó. De hát mindig hiánycikkek-« ezek a termékek? Nem. Van amikor von. Ha például éves viszonylatban vizsgálnánk a be­érkező árukat a megrendelő- lapok alapján, akkor tulajdon­képpen mindenből akad egy kevés. S ez a baj. Hiába rendel — modellek alapján — a ke­reskedelem, ha egyszer a mo­dell mögött nincs termelési hát­tér, csak éppen annyi, hogy mindenhova (mindenhova?!)... jusson egy kevés. Ez a mézes­madzag szisztéma — most mind­egy hogy mi okozza, alapanyag- hiány, vagy korlátozott import lehetőségek — mindenképpen felbosszantja először a keres­kedelmet, mert a vásárló azon­nal a kereskedőket hibáztatja, másodszor pedig — és ez a na­gyobbik baj — magát a fo­gyasztót. Ami pedig a mérete­ket illeti... Nem ez az első eset s nem mi vagyunk az első új­ság, amely szóvá teszi immár ki tudja hányadszor a méretekkel kapcsolatos zűrzavart. Akár a cipőt, akár a felsőruházati kon­fekció, vagy kötöttárut nézzük, vagy éppen a fehérneműt —, extraméretűt csak elvétve talál a vásárló, pedig hát hosszú évek után már egyszer igazán megismerhetné az ipar a szük­ségleteket. De talán még ennél is szomorúbb tapasztalat az, hogy a termékek mérethiányo­sak; nagyon ritkán fordul elő, hogy egyes árufajtánál a teljes szortimentet leszállítja az ipar. ...ÉS SAJNÁLATOS módon: ezek a hiányosságok mindig és minden esetben a divatos, prak­tikus, jól viselhető, szép termé­keknél jelentkeznek. Mert ami­kor egy áruból már annyit gyár­tanak, hogy végül is tömeg­cikké válik, akkor ügyön min­den méretben és mennyiségben előállítják, de közben évek tel­nek el, és kiment a divatból, a kutyának sem kell. Ezért cseng elég gyakran, fölöttébb hamisan a „választék bővítés” fogalma. Rab Ferenc 3ól jár, ha nálunk vásárol! MINDEN TÍPUSÚ VIDEOTON TV. KÉSZÜLÉKHEZ: TEENAGER TÁSKARÁDIÓT MINDEN TÍPUSÚ HŰTŐGÉPHEZ : KÁVÉFŐZŐT MEKALOR 622-ES OLAJKALYHAHOZ: ZOMÁNCOZOTT FÜSTCSÖVEKET ajándékozunk ÁFÉSZ, 53. sz. MŰSZAKI BOLT RÁKÓCZI ÜT 53. SZ. (Jelmezkölcsönzövel szemben) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom