Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-18 / 272. szám

1972. november 18. DUNANTOll NAPLÓ 5 Tegnap történt Vezetőségválasztó taggyűlést tartott pénteken délután a Pécsi Pannónia Sörgyár Vöröskereszt szervezete. Az üzem vöröskeresz­teseit — akik kezdettől élen­járnak az önkéntes véradó moz­galomban — az Alkotmány úti iskola úttörői köszöntötték mű­sorral. Az elmúlt négyévi ered­ményekről Merész Antalné tit­kár számolt be. Hangsúlyozta: a szervezetre komoly feladat hárul a dolgozók jobb munka- körülményeinek kialakításában, az egészséges életmód népsze­rűsítésében. Ezt követően a tag­gyűlés újraválasztotta, a követ­kező négy évre megerősítette tisztségében Merész Antalnét. Eredményes polgári védelmi ayaKonat Zobák-bányaüzemben „Robbanás" a Zsolnay-dombon A Mecseki Szénbányák üzemeiben a polgári védelem ön­védelmi alegységei ezekben a hetekben hajtják végre harcászati gyakorlataikat, amelyeken az idei kiképzés során tanultakról adnak számot. Tegnap délután Zobák-bányaüzemen volt a gyakorlat sora. Fél egy után néhány perccel rendelte magához Guagl Ferenc üzemi polgári védelmi parancs­nok — Zobók-bányaüzem veze­tője — Nabob György törzspo- rancsnokot. Keserű Ilona grafikái Martyn Ferenc festőművész nyitotta meg tegnap este hat órakor a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán Keserű Ilona gra­fikai kiállítását. A pécsi származású művész a külföldi és hazai tárlatok után most elsőizben mutatkozott be szülővárosában önálló kiállítással. A balatonudvari temető sírköveinek szívformájú motí­vuma tűnik föl a kiállításon szereplő 21 grafikán, érzékeltetve egy adott formán belül a színek játékát, az árnyék- és fényhatások tértágitó és szűkítő hatását, egyazon motívum sokrétű kifejezés- módját. A kiállítást december 10-ig láthatja a pécsi közönség. Finn fotókiállítás nyílott Tegnap, november 17-én es­te Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Házban megnyílt a finnországi Lahti város Ásahi Fotóklub elnevezésű amatőr fo­tószervezetének kiállítása. A művelődési ház és a Mecseki Fotóklub rendezésében létre­hozott tárlatot Váradi Géza, Pécs városi Tanács művelődés­ügyi osztálya népművelési cso­portjának vezetője nyitotta meg. s többek között a két város ha­gyományos kulturális kapcsbla- tóira emlékezett ez alkalommal. A megnyitóra eljött az Asahi Fotóklub elnöke: Portanén Heikki és a klub egyik tagja: Hellökaski Pentti is. Az északi testvérnép országában, egyéb­ként nem olyan jellegű az ama­tőr fotóművészet, mint másutt: náluk a szerző és a kép neve nélkül, nem szokásos módon ál­lítják ki, hanem a legforgalma­Kertitox 100 növényvédő és talajművelő kisgép vásár Siklóson az ÁFÉSZ vetőmag­boltjában RÉSZLETES ISMERTETÉST TALAL A DUNÁNTÚLI NAPLÓ VASÁRNAPI (19.-I), 15-ÖS OLDALÁN. sabb helyeken, például egy bank előcsarnokában. Az Asa­hi Fotóklubnak 150 különböző foglalkozású tagja van, három kivételével mind amatőr, 50 rendszeresen kiállít, közülük 15 nemzetközi tárlatok gyakori résztvevője. Pécsett tegnap több mint 20 művész 60 képét állí­tották ki, a tárlat anyaga azon­ban nem a Lahti városbeli kép­zőművészek és fotósok megle­hetősen modern törekvéseit képviselte, hanem inkább ha­gyományos felfogású alkotáso­kat tartalmaz. A nagy repre­zentatív kiállítást az Asahi Fo­tóklub 1974-ben hozza e| Pécs­re. Előbb azonban 1973 szep­temberében a Mecseki Fotó­klub mutatja be Lghtiban rep­rezentatív anyagát, Lahti húsz testvérvárosa sokféle kiállításá­val egyidőben. — Pécset 12.30-kor atomcsa­pás érte — közölte a hírt. — A robbanás epicentruma a Zsol­nay-dombon volt, a 10 km-es szél a radioaktív felhőt északi irányba sodorja. Állapítsa meg, üzemünk melyik sugárzási zóná­ban van, milyen erősségű sugár­zás várható, mennyi ideig kell a dolgozóknak rejtőzni ... A védekezéshez szükséges intézke­déseket tegye meg. — Értettem! — S ezzel meg is kezdte munkáját a zobáki polgári védelmi parancsnokság. A gyakorlatra már felkészültek, de a feltételezést csak ezekben a percekben ismertették, így a végrehajtandó feladat is isme­retlen volt előttük mindeddig. A törzsparancsnok GáIfi István fő­mérnökkel — az üzemi polgári védelmi parancsnok helyettesé­vel — térképen kezdte a mun­kát. Számítások, szerkesztések nyomán hamarosan kiderül, hogy a bányaüzem a B-sugár- zási övezetbe kerüi, a radioak­tív felhő idesodródása egy és negyed óra múlva várható, a sugárszennyező anyagok kiszó­ródása háromnegyed óráig tart, tehát két óra eltelte után lehet megkezdeni a felderítést, majd a károk elhárítását, az esetle­ges sebesültek ellátását. Ezalatt az önvédelmi alegy­ség teljes parancsnoki állomá­nya a védekezés megszervezé­sén, a személyi állomány felké­szítésén dolgozott. Az emberek még a bányában dolgoztak ek­kor, de a beosztásuk már meg­történt Előkészítették a védőöl­tözeteket, a mentéshez és a kár- elhárításhoz szükséges eszközö­ket, hogy a szükséges rejtőzési idő eltelte utón már semmi se gátolja a gyors, pontos mun­kát. Kevéssel fél 3 előtt a törzs­parancsnok jelenti az üzemi pa­rancsnoknak, hogy a feladatot végrehajtották, a védekezésre felkészültek. S valóban, néhány perc múlva az üzem területén már megjelentek, a házilag ké­szített egyszerű, de a célnak mégis kitűnően megfelelő védő­ruhába öltözött felderítők, majd az önvédelmi alegység tűzvédel­mi, egészségügyi, műszaki-men­tő rajai. Az öltözékük: munka­ruha felett viselt fóliaköpeny, ami lényegesen olcsóbb az ál­talában használt védőöltözetek­nél,'könnyű és kényelmes moz­gást biztosít. Valamennyien géz­ből készült védőálarcot és védő­sisakért is viseltek, A kitűnő felkészülés után nagyszerűen vizsgáztak a zobá- kiak. Pillanatok alatt megfékez­ték a tűzvédelmiek az egyik fa­bódén keletkezett tüzet, az egészségügyiek bekötözték és a segélyhelyre szállították a sérül­teket, a műszaki-mentők egyik csoportja csőtörést állított hely­re, a másik a kompresszorházat és az energiaközpontot össze­kötői „megrongálódott” függő- folyosót dúcolta alá. A zobáki polgári védelmi gya­korlat eredményes volt. „EZ A VALÓ VILAO" A Szovjetunió megalakulásá­nak ötvenedik évfordulója tisz­teletére „Ez a való világ” cím­mel rendezett szovjet filmbemu­tató-sorozat rendező szerveinek megyei képviselői koordinációs megbeszélésen vettek részt teg­nap délután a Moziüzemi Vál­lalat központjában. A tanács­kozáson megjelent vendégeket, az MSZBT, a Honvédelmi Mi­nisztérium, Belügyminisztérium, az MHSZ, a KISZ megyei és vá­rosi Bizottsága képviselőit Sin- ku Pál. a Megyei Pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának munkatársa köszön­tötte, majd Rejtő János, á Mo- ziüzemi Vállalat igazgatója adott tájékoztatót a további fel­adatokról. . Megölte édesanyját az elmebeteg fiú Megdöbbentő családi tragé­dia történt csütörtökön — no­vember 16-án — az esti órák­ban Alsómocsolád községben. Disznóölő késsel szíven szúr­ta édesanyját Keresztes Károly, 32 éves eltartott, Alsómocsolád 124 alatti lakos. Anyja Keresz­tes Jánosné, 58 éves, tsz-tag, alsómocsoládi lakos a helyszí­nen meghalt. A helyszíni szemlén megálla­pították, hogy Keresztes Károly, kb. 10 éve ideg- és elmebeteg. Betegsége miatt több évig szo­ciális gondozottként Helesfa nádastelepi szociális otthoná­ban lakott, 1971. év végén en­gedéllyel ment látogatóba édes­anyjához, azóta otthon tartóz­kodott. Az eltelt közel egy év alatt édesanyját már több eset­ben megverte. A gyilkosság oka ismeretlen. A rendőrség a szükséges intéz­kedést megtette, a vizsgálat folyik. Pécsett és Komlón Mit találnak a háziasszonyok ezen a novemberi hét végén a zöldségpiacon, milyen a felho­zatal, és milyen áron kínálják a portékát Baranya nagyobb te­lepülésein? Erre kerestünk vá­laszt a BARANYAMÉK-nél és a kisebb területek ellátását biz­tosító fogyasztási szövetkezetek­nél. Jó hírrel kezdjük: napi szük­ségletet jelentő zöldségfélékből minden kapható, általában a minőségre sem lehet panasz. A háziasszonyok nyilván emlékez­nek rá, hogy tavaly ilyenkortájt a piacon szinte reménytelen volt gyökeret keresni — természete­sen ez szabta meg az árát is. Csak emlékeztetőül: tavaly ilyenkor a MEK üzleteiben 7,80 forintért árusították — jelenleg kilónként két forinttal olcsóbb az ára. A többi zöldségféléért — mindegyikből bőségesen van raktáron — nagyjából ugyan­annyit kérnek, mint az elmúlt év november elején, legfeljebb filléres különbségek vannak. A burgonyát például 3,50, 3,20, 2,70 forintért árusították kilónként — a szombati bevásárlás alkalmá­val ugyanennyiért vehetjük meg. A vöröshagyma kilója 4,60 volt a tél közeledtével, a mostani hétvégére szóló árjelentés sze­rint 4 forintért kapjuk kilóját. Olcsóbb a fejeskáposzta is, ha összehasonlítjuk az 1971-es no­vember eleji árakkal: akkor 3,40 forintért árusították a MEK boltokban, mai piaci ára pedig 2,20 forint.. . Nézzük tovább a mostanra érvényes piaci árakat: Pécseit és a megyében a MÉK pavilo­nokban kilónként 7,70 forintért Bőséges kínálat a zöldségpiacon árusítják a körtét, az alma ára — minőségtől függően — 4,40- 7,20 forint. A zeller 6,80 forintba kerül, a sárgarépa 3,20 forint, a kelkáposztához pedig kilón­kénti 2,80 forintos áron jutha­tunk hozzá —, hogy csak a leg­keresettebb zöldségféléket em­lítsük. A raktárak feltöltöttek,• a fel­hozatal is jó, a zöldségfélék közül egyelőre még semmi sem került fel a hiánycikk-listára. Az újdonság viszont hiányzik a no­vemberi piacról, nagyobb meny- nyiségű primőrre ezen a hét­végén sem számíthatunk. Fejes saláta van ugyan egy kevés — a MÉK által meghatározott ára 1,50—1,80, de mivel a korai fagy a saláta nagy részét el­vitte, számítani lehet a gyors áremelkedésre. Az idézett zöldség-gyümölcs­árak egyébként a BARANYA- MÉK üzleteire vonatkoznak. Ök látják el a megye nagy részét áruval, általában áraik is meg­határozók a piacokon. Lénye­gesebb eltérés inkább az önel­látó területeken mutatkozik, el­sősorban Siklóson és Mohácson. Baranya megye napi fogyasz­tása 4—5 vagon gyümölcs-zöld­ség — a „csúcsfogyasztás" ter­mészetesen piaci napokra esik. Sásd heti „étvágya" 60—80 má­zsa zöldségféle. Pécs csak almából naponta megeszi ezt a mennyiséget. A megyeszékhely üzleteiben naponta 150 mázsa burgonyát, 30 mázsa vöröshagy­mát, 100 mázsa fejeskáposztát, 20—25 mázsa levesbe való zöld­séget vásárolnak. Munkatársunk - az általános megyei kép kiegészítéseként — pénteken „körülnézett" a kom­lói piacon is, hogy tájékozód­jon a várható szombati áru­készletről és árakról.- Komlón a karácsony előtti utolsó nagypiac várható ezen a hétvégén — mondotta Till Já­nosné, a Berek utcai piac „fő­mestere”, a helypénzszedő. A piac Lenin tér felőli oldalán egymásai szemben négy kon- kurrens: a nagynyárádi tsz, a szederkényi tsz, a Komló és Vi­déke ÁFÉSZ és a Somogy me­gyei MÉK pavilonjai. Teherau­tók fordulnak, hozzák qz árut: burgonyát, hogymát, zöldséget, káposztát. .. Árversengés is ez egyben: „a nagynyárádiaknól 1,70 a tojás, az ÁFÉSZ 1,90-ért adja, miután megérkezik a hír, hogy a városi ABC-ben 2,10 da­rabja. Az ÁFÉSZ almavásárq tart még, a héten hatvan má- zsányit adtak el, kilónként 3,80 forintért. Az árak a napokban „ugrottak”: a fejeskóposzto 1,80 forintról 2,20 forintra, a sárgarépa 3,20, a zöldség 5,80. Hiánycikkek: gesztenye, nas­polya, dióbél - babot Is csak a nagynyárádiaknól lehet kap­ni. A szombati piacra 200 őster­melőt és 3000 háziasszonyt vár­nak. Azután csend lesz decem­ber közepéig, a nagy sertésvá­sárig. Zeneiskolánk jubileumán KA a este o Liszt-teremben /VI ünnepi hangversennyel emlékeznek meg a pécsi zene­iskola jubileumáról. A Pécsi Ál­lami Liszt Ferenc Zeneiskolát — zeneoktatásunk reformintézke­dései kötetében — húsz évvel eze'őtt hívta életre egy minisz­teri rendelet. Eszerint az ország különböző nagyobb városaiban működő „zenekonzervatóriu- mok" tanítási iránya kettévált. Az alsófokú oktatást a zeneis­kálák. a közép- és felsőfokú ze­neoktatást pedig a zeneművé- vészeti szakiskolák vették át. Azóta a közép- és felsőfokú ok­tatái tovább differenciálódott Pécsett is, a zeneiskola viszont húsz éve működik. Része a vá­rd» zenei életének, fundamentu­ma az örvendetes módon egy­re terebélyesedő zeneoktatás­nak, a zenei nevelésnek. Húsz esztendő időszakában az eredményeket jelző számok jelentősége is megnövekszik. Am a pécsi zeneiskola — amely funkciója szerint alapvető ze­nei képzést, alapvető zenei műveltséget adott és ad leen­dő muzsikusoknak, koncertláto­gatóknak, a holnap zenét sze­rető felnőttjeinek — működése húsz éve alatt a város zenei életében sok olyan zenei ese­ménynek lehettünk tanúi, amely a számokon is túl fejlődést, gyarapodást jelez. Színvonalas ifjúsági hangversenyek, kórus­zenei események, helikoni aranyérmek fémjelzik újabban szinte minden évben a zenét oktató pécsi intézmények kisu­gárzó hatását. És bennük va­lahol mindenütt jelen vannak az alapozó képzés eredményei is, amelyeket immár húsz esz­tendeje a pécsi zeneiskolában kovácsolnak az intézet hang­szeres oktatói, nevelői. Nem lát­ványos és az iskola jellegéből adódóan nehezen nyomon kö­vethető eredmények ezek. De a muzsikával ismerkedő fiatalok számára talán a legjelentőseb­bek — a jövő szempontjából. Ezért szeretnénk -íí! a város zenét szerető közönsége nevé­ben is — elismerésjlgket kife­jezni itt, amikor — mérlegké­szítés igénye nélkül — megem­lékezünk a pécsi zeneiskola húsz esztendejéről. Az itt folyó munka a pécsi és a magyar zeneoktatás legjobb hagyományain alapszik. A ma már közel 200 éves pécsi szer­vezett zeneoktatás, mint ismert, 1945 után Kodály nevével ősz- szeforrva vált ebben a város­ban e zenei nevelés bölcsőjé­vé. Itt^vezették be először a szolfézsoktatást. A reform kere­tében különváló alsófokú zene­oktatás műhelye, a pécsi zene­iskola 1952-ben 200 tanuló alig három-négy tradicionális hang­szeren való oktatásával kezdte meg működését néhány Jókai utcai volt üzlethelyiségben. Ma 900 növendék tanul mintegy húsz hangszeres tanszakon. Célja szerint a zeneisko'a előkészíti a zenei pályára ké­szülőket a további stúdiumokra, illetve aktivan muzsikáló ama­tőröket és zeneszerető közön­séget kíván nevelni. Ez utób­biak útját szinte lehetetlen nyo­mon követni. Egy viszont nem kétséges. Tekintélyes számban láthatunk a koncertlátogatók és a legkülönbözőbb kórusok tag­jai között is 30 éven aluliakat. Ezek nagyobb részét nyilván­valóan a pécsi zeneiskola egy­kori növendékei adják. Az utóbbi tíz évben jó néhány amatőr fúvószenekar is bizo­nyította művészi képességeit a fesztiválokon. Ezeknek az együt­teseknek a fiatal tagjai a ze­neiskola végzett fúvósnövendé­kei. De sorolhatnánk a legkü­lönbözőbb főiskolai és középis­kolai zenekarokat is: tagjai kö­zött kevés kivétellel ott vannak a pécsi zeneiskola mostani és már végzett növendékei. A húsz év alatt végzett növendékek közül mintegy 150 működik ze­nei pályán. Többségük zeneta­nár, zenekari muzsikus, vagy éppen közép-, illetve felsőfokú zenei intézményben folytatja tanulmányait. Az ő részvételükkel, közre­működésükkel rendezik meg ma este azt a jubileumi hangver­senyt, amellyel a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola fennállásá­nak 20. évfordulóján két évti­zed munkája és eredményei előtt tisztelegnek: pedagógu­sok, szülők, egykori és mai ta­nítványok. f i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom