Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nov. 14—15-i üléséről

(Folyt az 5. oldalról)

£ Az ismert és még meglevő hiányosságok ellenére a kereskedelem sokat fejlődött. Ezt meggyőzően bizonyítja a viszonylag egyenletes és kielégítő közellátás olyan körülmények között, amikor az országban, többéves átlagot összehasonlítva, az egy főre eső fogyasztás a régebbi évi 3.6 százalékkal , szemben, az utóbbi időben évi 5.5 százalékkal növekedett.

A feladat most az, hogy az ipar és a kereskedelem között jobb együttműködés alakuljon Id; a kereskedelem átgondoltabban adja meg rendeléseit az iparnak; az ipar gyorsan, jó minőségben és a kívánt mértékben elégítse ki a kereskedelem megrendeléseit, s feleslegesen ne halmozzanak fel készleteket.

© A közlekedés és áruszállítás kielégítően megoldja a népgazdaság évről évre növekvő szállítási feladatait. A vasúti szállítás korszerűsítése, a jelentős méretű útépítés’ a gépkocsi teherszállítás, az autóbusz-hálózat, a személygépkocsi állomány növekedése lendületesen folytatódik.

A továbbiakban nagyobb erőt és figyelmet kell fordítani a még nem kielégítő tömegközlekedés fejlesztésére, elsősorban az egyesítés századik évfordulóját ünneplő fővárosunkban, Budapesten.

Q Az 1968. január 1-én életbeléptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait, A gazdasági irányítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, hasznosítani kell az elmúlt évek tapasztalatait és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép be és új szervezés bontakozik ki, növekednek a követelmények az irányítással szemben. Legfőbb tennivalók a kővetkezők;

— A Központi Bizottság kezdeményezésére, a pártszervek irányításával elkészült a gazdaságirányítás mai helyzetének és problémáinak átfogó elemzése. A kormány szerveinek- erre építve, ki kell dolgozniok a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító közgazdasági szabályozók módosítását úgy, hogy azok 1975-ben, az új ötéves terv indításának időpontjára bevezethetők legyenek.

— 1973-tól kezdve meg kell szüntetni a vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolatát a szénbányászatban és a villamosenergia-iparban, központilag szabályozva a bér- fejlesztést. Kísérletképpen néhány ipari és építőipari vállalatnál be kell vezetni az átlagbér-szabályozás helyett a létszámmegtakarításra jobban ösztönző bértömegszabályozás rendszerét.

Q Az új irányítási rendszer bevezetése óta eltelt négy év alatt a népgazdaságban a termelés és a fejlődés tervszerűsége a korábbinál nagyobb mértékben érvényesült. A tervező munka is fejlődött, növekedett a középtávú ötéves tervek megalapozottsága és szerepe. Ebben a ciklusban van először az üzemeknek és a tanácsoknak is önállóan kidolgozott ötéves tervük. Megkezdődött a tudományosan megalapozott, országos 15 éves táv- loti terv és annál hosszabb Időre szóló fejlesztési programok kidolgozása. Feladataink:

A gazdaság tervszerű fejlődésének erősítése érdekében javítani kell a népgazdasági tervek megalapozottságát, fejleszteni kell a tervezőszérvek közötti együttműködést és munkamegosztást, fokozni kell a te'rvek végrehajtásának ellenőrzését. A tervek megalapozottságának javítása a központi fejlesztési programok és a beruházások jobb műszaki gazdasági előkészítését, a naturális célok és a pénzügyi fedezet pontosabb összehangolását, valamint az ár- és értéktervezés fejlesztését teszi szükségessé.

— A népgazdasági tervezésről, törvényt kell alkotni, amelyben biztosítani kell az Országos Térvhi"atal naayobb hatáskörét i". MöyvHí •"-’l az ágazati minisztériumok fele'ősségét terv- jovaslataik realitásáért, a műszaki fejlesztés irányításáért és • tervezési struktúra korszerűsítéséért. Megfelelő előkészítés után létre kell hozni a Minisztertanács szerveként az Állami Tervbizottságot, amely jobban összehangolja a minisztériumok és főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, s ellenőrzi a végrehajtást.

O A beruházások több éven át meghaladták a népgazdaság lehetőségeit, túlméretezetté váltak, szétszórtságuk növekedett és a befejezetlen beruházások állománya magas szintre emelkedett. 1970—71-ben a beruházások és a fogyasztás együttes összege érezhető mértékben meghaladta a megtermelt nemzeti jövedelmet; növekedett a költségvetési hiány és az ország külföldi adóssága.

A Központi Bizottság és a kormány 1971 végén oz 1972 évi beruházások fő összegét lényegében az 1971, év szintjén állapította meg. Ez megfelel a

IV. ötéves terv tényleges beruházási előírásainak. Az intézkedések hatására 1972-ben a megfelelő szintre korlátozódtak mind a központi, mind a vállalati beruházások. A kérdés nagy népgazdasági horderejét számbavéve a beruházásokat a továbbiakban is szorosan kézben kell tartani, hogy azok külön- külön bármennyire is indokoltak volnának — összességükben ne haladhassák meg a népgazdaság tényleges lehetőségeit.

O Jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünkben az árrendszer fontos szabályozó szerepet tölt be a népgazdasági tervnek megvalósításában, a gazdasági munka hatékonyságában, a tér. melés és a fogyasztás alakulásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését.

Ugyanakkor az áraknál még számos megoldatlan kérdés van, ami a gazdasági fejlődést is zavarja. Az építőiparban az 1968-ban központilag elhatározott 13 százalékos áremelésen túl a termelői árak túlzott, évi 4 százalékos emelkedése, a kivitelezés költségeinek növekedése esetenként lehetetlenné teszi a tervek végrehajtását és súlyosan terheli a költségvetést. Fix áru végterméket kibocsátó számos nagyüzemnél a szabad árakkal dolgozó kooperáló vállalatok által felemelt termelői árak hatása nehéz problémát okoz a gazdálkodásban.

A rögzített fogyasztói órak egy részénél a rendkívül magas állami ártámogatás a költség- vetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabadáras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót.

A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében folytatni kell a jelenlegi árpolitikát. Továbbra is az értékarányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. A felismert hibákat ki kell küszöbölni. Ennek érdekében:

— Mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál javítani, szélesíteni és szigorítani kell az árellenőrzést Ki kell terjeszteni az árváltoztatás bejelentési kötelezettségét, s a megalapozatlan áremeléseket nem lehet engedélyezni.

— A termelői áraknál a rögzített, a limitált és a szabad árak mellett széleskörűen be kell vezetni a megrendelőt és a szállítót egyaránt kötelező szerződéses árak rendszerét

— A kötött építőipari árak arányát a jelenlegi 60 százalékról 90 százalékra kell növelni. Az építőipari költségeket kötelező normatívák alapján kell felszámolni és maximálni kell a haszonkulcsot.

— A Központi Bizottság, mérlegelve a helyzetet és megvizsgálva az illetékes állami, gazdasági szervek idevonatkozó javaslatait, elfogadto, hogy néhány fogyasztási cikknél — különböző okoknál fogva — most áremelést kell végrehajtani. Ezek a következők:

A ráfordítási költségek megközelítése és az állami ártámogatás csökkentése céljából a tej- és tejtermékek fogyasztói árát átlagosan 30 százalékkal kell felemelni. Az utalványra adott csecse mötej óvd nem

emelhető. Az élelmezési normák felemelésével, a költség- vetés terhére a gyermekgondozó intézmények, a kórházak és hasonló intézmények tejellátásának eddigi szintjét fenn kell tartani.

A tej- és tejtermékek fogyasztói ára emelkedésének részbeni ellensúlyozásául, az áremeléssel egyidejűleg a nyugdíjakat, a járadékokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és az ösztöndíjakat egységesen havi 50 forinttal fel kell emelni.

A költségvetési bevételek növelése céljából fel kell emelni az égetett szeszes italok és a cigaretta árát.

A költségvetés bevételeinek növelése céljából, valamint a gépjármű-közlekedés nagyarányú növekedése miatt szükséges járulékos beruházások (útépítés stb.) költségeinek részbeni fedezésére fel kell emelni a személyi tulajdonban lévő gépkocsik adóját - a gépkocsik nagyságától függően differenciálva — átlag havi 100 forinttal, a motorkerékpárokét havi 20 forinttal.

A Központi Bizottság megvizsgálta a nagy állami hozzájárulást igénylő fogyasztói húsárakat is. Úgy foglalt állást, hogy a hús fogyasztói árának indokolt és szükséges felemelésére 1976-ban, a következő ötéves terv elején kerüljön sor. Akkor is úgy, hogy a hús árénak felemelését ezzel egyidejűleg és annál nagyobb mértékben/ bér- és szociálpolitikai intézkedésekkel, valamint a textil-, ruházati és egyéb iparcikkek árának csökkentésével kell ellensúlyozni.

A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a most elhatározott áremelések után az alapvető élelmiszerek árait az ötéves terv hátralévő részében maximálisan stabilizálni kell. A IV. ötéves terv végéig az alapvető fogyasztási cikkek hatóságilag rögzített árai nem változhatnak. A szabadáras cikkek körét nem lehet bővíteni, © Országunk adottságai — különösen nyersanyag-szegénységünk — következtében népgazdaságunk s annak fejlődése nagymértékben függ a nemzetközi gazdasági tevékenységtől. Nemzeti jövedelmünk mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban realizálódik és ma már a nemzeti jövedelem 1 százalékos növelése a külkereskedelmi forgalom 2 százalékos növelését igényli.

Mindennek következtében Magyarország széleskörű gazdasági kapcsolatokat épített ki, s azokat növelni kívánja a jövőben is, elsősorban a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal. Gazdasági kapcsolatainkat bővítjük a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista országokkal is.

Külkereskedelmünk az elmúlt négy év alatt is lendületesen fejlődött, 1968—69-ben a tervezett irányban, 1970—71-ben azonban nem a tervezettnek megfelelően, összességében az import négy év átlagában évi 15 százalékkal, az export csak évi 12 százalékkal növekedett Mivel ez az arány tartósan egészségtelen, az illetékes párt- és állami szervek 1971 decemberében határozott intézkedéseket hoztak és ennek eredményeként 1972 első 9 hónapja alatt az import 4 százalékkal csökkent az export viszont 23 százalékkal növekedett. Ez azonban csak átmeneti és részeredmény. A népgazdaság megfelelő fejlődését, az ország nemzetközi fizetési mérlegének kívánatos alakulását az export és az import egészséges arányának tartós megteremtésével lehet csak biztosítani.

© Nemzetközi gazdasági kapcsolataink különleges fontosságú eleme a KGST-orszá- gok közötti szakosítás és kooperáció gazdag lehetősége, amellyel ez ideig még csak kis mértékben tudtunk élni. Az együttműködés új, magasabb formáját nyitja meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció közösen kidolgozott komplex programja, amelynek megvalósítását a Magyar Népköz- társaság minden tőle telhető módon előmozdítja,

© A X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtása folyamatban von, de ez még sokirányú és lendületes munkát kíván az illetékes párt-, állami, gazdasági szervektől, a társadalmi szervezetektől, a dolgozó tömegektől egyaránt. E határozatok végrehajtásától függ népgazdaságunk erősödése, az életszínvonal további emelkedése, szocialista társadalmunk fejlődése. A tennivalók gazdaság- irányítási rendszerünk továbbfejlesztése érdekében 1975-ig:

— a népgazdaság irányítóinak meg kell vizsgálniok a gazdasági fejlődést eddig hatékonyon segítő, de a nagy állami vállalatok műszaki, gazdasági fejlődését ma már inkább fékező eszközlekötési járulék csökkentésének, esetleg megszüntetésének lehetőségét

— 1975-ig a közszolgáltató vállalatok gazdálkodási rendjét újból átfogóan felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni az V. ötéves terv feladatainak megfelelően.

©A feladatok megoldása érdekében a gazdasági vezetőknek intenziven kell dolgozniok a Központi Bizottság és a kormány üzem- és munkaszervezésről szóló határozatának végrehajtásán. El kell érni, hogy valamennyi gazdasági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség. Ennek során gátat kell vetni az adminisrtra-' tív létszám egészségtelen felduzzadásának is. E folyamatot a párt- és szakszervezeti szervek fokozott mértékben ösztönözzék, segítsék és ellenőrizzék.

— iá, hogy az utóbbi időben a szocialista munkaverseny-moz- galomban egyre inkább a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a hibátlanul végzett munka követelménye kerül előtérbe. Fontos politikai feladat, hogy ezek a célok és követelmények a munkaversenyben, a szocialista brigádok vállalásaiban még nagyobb súlyt kapjanak és a mozgalom egészére kiterjedjenek.

— A munka hatékonyságának rendszeres emelése útján biztosítani kell, hogy a termelés szélesebb területein csökkenjen a termékek önköltsége, főként a korszerűség és a nagy sorozatokban való gyártás fokozásával. Intézkedni kell az irányítás és a végrehajtás minden szintjén a munka termelékenységének további javítására, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználására, az előállított termékek minőségének javítására, valamint a termelés önköltségének, a rezsi- és az általános költségeknek a csökkentésére.

— Az ötéves terv végrehajtása megkívánja a fegyelmezett és intenzív munkát, a normáknak a bevezetett új technikával és technológiával lépést tartó folyamatos karbantartását ugyanúgy, mint a jobb munka megkülönböztetett díjazását, a szocialista bérezés elvének jobb érvényesítését

vonal általános javulása mellett egyes dolgozó családok — különösképpen amelyekben kevés a kereső, sok az eltartott, a gyermek — életszínvonala alig, vagy nem emelkedett. Következetesen kell dolgozni azon kongresszusi cél érdekében, hogy a családi jövedelmek közelítsenek egymáshoz.

Külön probléma, hogy az alapvető dolgozó osztályok és rétegek közül általában a munkások, különösképpen az álldmi nagyüzemi munkások keresete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. A nyereségrészesedés egyenlőtlen, néha igazságtalan megoszlása is rendezést kíván. A fogyasztási cikkek egy részének áremelkedése is érezhető teher a dolgozók számottevő részénél.

A kongresszus életszínvonalra vonatkozó határozatainak megfelelő végrehajtása érdekében az alábbi intézkedések szükségesek:

O A népgazdasági tervnek megfelelően — az előző évek bérfejlesztéséhez hasonlóan — a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedjék.

© Ezen túlmenően 1973. március 1-től külön központi bér- intézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 százalékkal fel kell emelni.

A béremelést vállalatok ét foglalkozások szerint, a közelmúltban végrehajtott bérfejlesztéseket is szem előtt tartva differenciáltan kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a -nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkoztató, több műszakban dolgozó üzemeket E központi bérintézkedés az állami lakbérhozzójá- rulás mértékét nem csökkenti.

0 A tanácsi dolgozók jutalomkeretét a béralap 6 százalékára kell felemelni.

© A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a munkaszerinti elosztás, az anyagi érdekeltség szocialista elve következetesebben megvalósuljon. A megfelelő kereseti arányok biztosítása érdekében a bértarifa rendszer részeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Ezúton fokozottabban érvényt kell szerezni annak, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti, vagy a magán- szektorban dolgoznak. A szakmai bértáblázatban is kifejezésre kell juttatni, hogy a magasabb képzettséget, a nagyobb erőkifejtést igénylő, illetve kedvezőtlen körülmények között végzett munkát az átlagosnál nagyobb alapbér illeti meg.

© A dolgozók munkaidejének csökkentését előirányzó program szerint az iparban már megvalósult a 48 órás munkahétnek 44 órás munkahétre való csökkentése. További tennivaló:

— Az iparon kívüli egyes területeken lehetséges munkaidőcsökkentés keretében 1973. június 1-én kerüljön sor a 44 órás munkahét bevezetésére — többlet-létszám és bér igénybevétele nélkül — az államigazgatós területén.

— A további munkaterületeken lehetséges munkaidőcsökkentésre, valamint ennek központi irányítására és ellenőrzési rendszerére a kormány a miniszterekkel és szakszervezetekV

kel együttesen dolgoztass*« M programot

© A X. kongresszus az Árszínvonal, illetve a szociális ügyek központi kérdéseként foglalkozott a lakáshelyzettel, amelyben a kongresszusi határozatok végrehajtásával ugyancsak nem lebecsülendő java- lást értünk el.

1971—72-ben a tervezett 143 000 helyett mintegy 155 000 lakás épül. A lakásépítés struktúrája azonban eltér a tervezettől, mert 8 ezerrel kevesebb az állami építésű lakás és 20 ezerrel több a lakossági építésű lakás. A IV. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése összességében 1975. végére teljesíthető, ami a lakás- helyzet lényeges javítását eredményezi. Ezen belül azonban az állami segítséggel épülő ma- gánlakásépítés jelentős túlteljesítése mellett az állami lakásépítésben a IV. ötéves tervre előirányzott feladatok, anyagi okok következtében, mintegy fél éves késéssel valósulnak meg. Biztosítani kell, hogy a lakásépítési terv keretében a Budapestet és az öt kiemelt várost arányosan megillető lakások felépüljenek.

A lakáshelyzet további javítása érdekében:

— a folyó ötéves tervben évente növekvő számú, éspedig 1973-ban 33-34 ezer, 1974-ben 36-37 ezer. 1975-ben 40-41 ezer állami lakás építését kell előirányozni.

— lakótelepek tervezésével,

a beépítendő területek közművesítésével és más módon is fel kell készülni az V. ötéves terv mainál nagyobb állami lakásépítésére. f

— a lakásépítő szövetkezeteknél a készpénz előtörlesztés ösz- szegét átlagosan 20 000 forinttal csökkenteni kell; többgyermekes munkáscsaládoknál

egyedi elbírálás alapján az előtörlesztést teljesen el lehet engedni.

— Ösztönözni kell e vállalótok munkáslakás építési akcióit, Arra kell törekedni, hogy m munkások tehervállalásának

mértéke kisebb legyen, mint a lakásépítő szövetkezetekben.

A lakosság szükségleteit szolgáló építkezések és az élet- színvonalat növelő más célok érdekében fel kell lépni a túlzott igényű, költséges, tisztán dekoratív célokat szolgáló városközpontok, valamint a luxus- jellegű magánvillák, s hasonlók építése ellen.

O A Központi Bizottság ■

bérek, a szociális és Idkáskér- dések kapcsán felhívja az illetékeseket, hogy a tervezett intézkedésekhez szükséges pénzügyi, anyag- és árualapok fedezéséről gondoskodjanak. Ismét hangsúlyozza, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk, és a kibocsátott pénznek megfelelő árufedezettel kell rendelkeznie.

© A X. pártkongresszus kötelezte a végrehajtó szerveket: intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzérkedés és harácsolás lehetőségeinek felszámolására.

A Központi Bizottság megállapítja, hogy e határozatok végrehajtásaként számos célszerű intézkedés történt. A vise- szaéléseket gátló szigorításokra került sor a mellék- és másodállásoknál. Jogszabályokat alkottak a lakás- és teleküzérkedés felszámolására. Az árdrágítás, a spekuláció anyagi és büntetőjogi megtorlása erőteljesebb és hatékonyabb lett

Az igazságos közteherviselő« érvényesítése érdekében, további intézkedésként, meg keH vizsgálni a nem munkából eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás stb.), az ingó és Ingatlan tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségeit

Y. Az ideológiai helyzetről

Az ideológiai munkában, a tömegpropagandában, a tudományos és kulturális területeken is eredményesen folyik a X. kongresszus határozatainak végrehajtása. Tovább erősödött társadalmunk egyetértése szocialista céljainkkal. Az ideológiai életben nőtt a marxista- leninista eszmék befolyása. A közgondolkodásban erősödött a szocialista szemlélet, tömegesebb és határozottabb a szocializmus normáitól idegen jelenségek, ideológiai és politikoi torzulások elítélése.

Pártunk számol azzal a ténf> nyel is, hogy társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az ideológiai élet, a köz- gondolkodás alapvetően kedvező irányú fejlődésével egy időben és azzal ellentétesen érvényesülnek a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok is. Időnként felerősödnek e polgári, kispolgári jelenségek, a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elől tévesztő individualizmus, önzés

(Folyt a 7. oldalonf

X

$

IV. Életszínvonal, szociális kérdések

A X. kongresszus újólog megerősítette pártunk politikájának azt az alaptételét, hogy a szocialista társadalom építésének menetében a dolgozók életszínvonalának rendszeresen emelkednie kell, és több döntést hozott az életszínvonal kérdésében.

A X. kongresszusnak az élet- színvonalra vonatkozó alaptétele és határozatai a gyakorlatban megvalósulnak. A lakosság telies foglalkoztatottsága lényegében megoldódott. Minden dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti és lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi. Speciális, kulturális ellátottsága javul, életszínvonala rendszeresen emelkedik.

A kongresszus óta központi intézkedésekkel emeltük az építőipari, a közlekedési dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a pedagógusoknak, az egészségügyi, az igazságügyi, és egyes kulturális intézmények dolgozóinak bérét Emelkedett a családi pótlék, a nyugdíj, több központi és helyi intézkedés nyomán javult a nők, a fiatal dolgozók helyzete.

Ez a kedvező összkép azonban nem homályosithatja el. hogy oz elmúlt két évben a kereseti viszonyok és az életszío-