Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
t*Tt október 5. DUNANTOLI NAPLÓ Épülő autópálya Anya- és csecsemővédelmi ankét Komlón Komló városi Tanácsa és a Komlói városi Vöröskereszt rendezésében tegnap egésznapos anya- és csecsemővédelmi ónkétól tartottak Komlón. Az ankét résztvevőit Gallusz József, Komló városi Tanács elnöke köszöntötte, majd dr. Somfalvi Béla, a városi Vörös- kereszt elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az ankét fő témája — amiről mind délelőtt, mind délután több előadás hangzott el — az anya- és csecsemővédelmi munka jelenlegi helyzete, eredménye és problémái. A városi tanács nagytermében lezajlott tanácskozáson részt vettek Baranya megye egészségügyi intézményeinek vezető orvosai, vezető védőnői. A képviselők közbenjárására Köze! 40 millió forintos költséggel megépül a iagybaracskai út Évek óta szerepelt a napirenden a. Mohács-szigeti nagy- baracskai út problémája. Mohács és Nagybaracska között keskeny, rossz minőségű út húzódott, nem szolgálta annak a környéknek szállítási feladatait. Az ott élő lakosság igényelte ennek az útnak rendbehozását, de a környék gazdaságai is nehezen tudták lebonyolítani szállításaikat. Képviselői fogadónapokon is többször elmondták a választók a kérésüket: hozzák rendbe az utat. A terület köz- igazgatásilaq Baranyához tartozik, — az út megépítése azonban célszerűbbnek látszott, ha a Bács megyei közúti építők A napokban ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak az M7 út Törökbálinttól Martonvásárig terjedő jobb oldali szakaszát. Az elkészült balatoni gyorsforgalmi út bal pályája után az épülő jobb pálya Székesfehérvárig 1973-ban nyílik meg. Budapestet a Balatonnal ösz- szekötő útunk a legnagyobb át- logforgalmú. Télen, nyáron üdülők, kirándulók, autósok ezrei keresik fel a tavat. A.régi balatoni út, amely településeken vezet keresztül, szintben keresztez más utakat, vasutakat, elavult, korszerűtlenné vált Teljesítőképessége kimerült. Nem -tudta már lebonyolítani a forgalmat. A vegyesforgalmú, kétnyomú út teljesítőképessége 1200. Ez azt jelenti, hogy egy óra alatt 1200 jármű haladhatott át az úton. A kétnyomú autóút telje-' sítőképessége (mint amilyen möst az M7 út forgalomban lévő- bal pályája) 1400. A szintbeni kereszteződés nélküli, osztottpályás gyorsforgalmi autópálya teljesítőképessége ennél jóval nagyobb! Nyomonként 1400! Magyarországon az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a gépkocsik száma. (1985-re például már másfél, kétmillió személygépkocsival számolnak!) útjaink, melyeket jórészt még a lófogatú járműveknek építettek — elgvutla'k, az autóforgalomnak nem felelnek meg. A közlekedés távlati fejlesztési terve a következő tizenöt évben 620 kilométer autópálya és 600 kilométer autóút építését tervezi, meglévő 25 ezer kilométernyi országútunk mellé. Hogyan tervezik ez utat? Nevezetesen hogyan tervezték az M7 utat? Mielőtt a tervezésre kerülne a sor, úthálózat fejlesztési javaslatot dolgoznak ki. Tanulmány- , tervet arról, hogy hol haladjon az út. Figyelembe veszik a terep alakulását, meredekségét, geológiai adottságát, a talaj fizikai tulajdonságait; keresik hol hidalhatok át legjobban a meglévő utak, vasutak, völgyek, folyók. Balatonfőkajámál például nem kis gondot okozott a vasút áthidalása, mert a közelben sportrepülőtér, olajvezeték, magasfeszültségű villanyvezeték, öntözésre alkalmas vízvezeték akadályozott. A hálózatfejlesztési javaslat a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézettől származik. Azt mondják az M7 vonalvezetése csaknem teljes egészében egyezik az eredeti elképzeléssel. — Elegáns, nyújtott, szépívelésű. A konkrét tervezés az UVA- TERV. az Ut-Vasút Tervező Vállalat munkája. A terv kétszer kétnyomú autópályát ígért. Előbb a bal pálya épült, meg 108 kilométer hosszban. Siófokig. 1963-tól 71-ig több szakaszban adták át. 1973- ra Székesfehérvárig megnyitják a jobb pólyát is. A későbbiekben, mert a kétszer kétnyomú út teljesítőképessége 1978-ra kimerül — kétszer három nyomává szélesítik. A felüljárókat, hidakat eleve úgy építették, hogy az Mt befelé egy-egy nyommal szélesíthető legyen. A Törökbálint —Budapest közötti autópálya kétszer négy nyomvonalú lesz. Erről nem gondoskodott a tervezői előrelátás, itt bontani kell. A továbbiakban Bclatonkeresz- túrig, majd Letenyéig ível az M (magyarországi) 7, az E (európai úthálózat) 96-os útvonala, hazánk első autópályája. Az utas, az autós, az útból csak a felületet látja. Nem is hinné, hogy mi minden rejlik a felszín alatt. Az M7 alatt egy kisebb várost kiszolgáló 70 kilométeres csatornahálózat vezeti le a beszivárgó vizet. Megmozgattak 10 millió köbméter földet, felhasználtak 1,8 millió köbméter építési anyagot. A burkolat alá „ágyazatot" helyeznek, a földmunkára kérget, előre vegyített homok-cement keveréket. A felső burkolattal is mennyi művelet! A beton elosztástól a hosszirányú egyenetlenségeket elsimító diagonál finiserezésig, a csúszósság elleni rovátkázá- sig. Az M7-en két milliméternél kisebbek az út felületi hullámzásai. Menetközben sikerült kiküszöbölni az első szakaszon még bőven előforduló felületi hómlást. Növelték a beton húzószilárdságát, csökkentették a vízfelvételét, s az utolsó rövid szakasz már légpórusos megoldású. A jobb pálya teljes ’egészében ilyen lesz. Az autópálya - üzem Karban kell tartani. Hatvan kilométerenként — Martonvásá- ron és Balatonaligán — egy-egy autópályafenntartó, üzemeltető telepet építenek. E telepek dolga egyebek közt az út tisztítása, műszaki karbantartása, e telep munkásai kaszálják az út mentén a füvet, ápolják a fákat, tisztítják az árkokat, takarítják a havat, sóval, homokkal szórják. Baleseteknél értesítik a rendőrséget, a mentőket, terelik a forgalmat, elkorlátozzák, eltüntetik a balesetek nyomait. URH-kapcsolatot tartanak a segélyjárművekkel. Az úton el kell látni a pályát, a rajta haladó járműveket és az utasokat. A járművekről 30 kilométerenként töltőállomás gondoskodik. Rövidebb-hosszabb szakaszonként vízzel, mosdóval, büfével, étteremmel pihenőket helyeztek. Az ÁFOR, a vendéglátó-vállalatok most „kapcsolnak". A balatoni út mellé érdemes építkezni. Az útközben elakadt személy- gépkocsikon az Autóklub segélyszolgálata, az országúti „sárga angyalok” segítenek. Mondják egy-egy vasárnap az M7-en a nyolc kocsi egyenként 20—30 esetben segít az üzemzavarral küzdőknek. Az úton természetesen csak kisebb, másfél órán belül javítható hibákat tudnak elhárítani. A korszerű elválasztott pályán szintbeni kereszteződés nélkül, rövid idő alatt, rövidebb pályán érte el úticélját a gépjármű. Az M7 nyolc és fél kilométerrel rövidebb az M70-nél, a régi balatoni útnál. Tervezési sebessége 120 km. Ez azt jelenti, hogy a járműnek minden szakaszon el kell érnie a 120 km/óra sebességet Csökken az üzemelési költség, a benzin felhasználás, a gépkocsi kopás. Ez az egyén számára közvetlen előny, megtakarítási tényező. Közvetlen gazdasági hatását a vállalati, állami gépkocsik is érzékelik. Tógabb értelemben: a jó út utazásra serkent! A népgazdaság bevétele növekszik — az utas eszik, iszik, vásárol. Az M7 még épül Ami jellemzője lesz a kétszer két (három) nyomú útnak, még nem áll a már forgalomban lévő (s oda-vissza forgalmat lebonyolító) bal pályára. Ha elkészül a másik pálya is, jól belátható, kényelmes úton haladhatnak a járművek. Kádár Márta A fiatal közgazdák IL országos találkozója Ma kezdődik a fiatal közgazdászok II. országos találkozója. Az elsőt tavaly Budapest és Dunaújváros között egy hajón bonyolították le. A II. találkozó színhelye ezúttal az a különvonat lesz, amely ma délelőtt 10.15-kor indul a Kelenföldi pályaudvarról Szombathelyre, s pénteken délután tér vissza Budapestre. Az országos találkozónak 12 baranyai résztvevője lesz. A Szombathelyre tartó külön- vonatban négy szekcióban folynak ülések és konzultációk. A szekcióvezetők között van dr. Tímár Mátyás miniszterelnök- helyettes, dr. Huszár István államtitkár, a KSH elnöke, és Buda István munkaügyi miniszter-helyettes. A különvonat ma délután ér Szombathelyre. A programban városnézés szerepel, majd a résztvevők autóbusszal Kőszegre utaznak. Másnap visszatérnek Szombathelyre, ahol előadást hallgatnak. Vas megye gazdasági és társadalmi fejlődéséről, továbbá üzemeket látogatnak. A különvonat pénteken délután 2-kor indul vissza Budapestre. Itt ismét négy szekcióban, négy különböző témában folynak a beszélgetések. A harmadik szekció vezetője dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei elnöke lesz. Témája: a területi és az üzemi pártmunka kérdései az ifjúság szemszögéből. végeznék, ugyanis munkaerőt, anyagot, gépeket könnyebb a szomszédos mggyébő! oda szállítani. A Bács' megyeiek vállalták volna de nem volt anyagi fedezet. — Ki akartuk mozdítani a holtpontról ezt az ügyet — mondja dr. Szabó József, a megyei képviselőcsoport elnöke. — ^zért Halasi Lajosnéval, a mohácsi 8-as választókerület képviselőjével — aki nem egyszer szorgalmazta ennek az útnak rendbehozását — felkerestük dr, Csanádi György elvtár- sdt, a közlekedés és posta ügyi minisztert, hogy elmondjuk kérésünket. A dolog annál is hangsúlyozottabbá vált, mert a Bács megyei részen az út már elkészült, csak a, baranyai részen hiányzik a körülbelül 14— 15 kilométer hosszú jó út, A miniszter meghallgatta a baranyai képviselők tolmácsolta kérést és nemrég megérkezett a miniszter levele, amelyet dr. Szabó elvtársnak címzett. „Folyó év június 12-én történt megbeszélésünk értelmében utasítottam a KPM Közúti Főosztályt, hogy a Nagybaracska—Mohács közötti összekötő út 5-5 — 20.1 kilométer közötti szakaszának korszerűsítését még ebben az évben indíttassa meg és 1973. évben fejezze be’’. — A miniszter ezenkívül szóban közölte velünk, hogy ennek a feladatnak megoldására mintegy 37—40 millió forintot biztosít — mondja Szabó elvtárs. — Ha még azt is hozzátesszük, hogy ez az összeg — mint a miniszter mondotta — nem terheli sem Baranya, sem Bács megye útprogramjának költség- vetését, akkor igazán megelégedhetünk az intézkedéssel. Pécsi fák Amióta világ a világ, vagy amióta város a város, alighanem egyidős ez a rivalizáló hajlam is, hogy szűkebb pátriánk értékeit, érdekességeit összehasonlítsuk más városokéval, lehetőleg persze a mi javunkra. Például ilyenféleképpen: városunké volt az orszáq első egyeteme. Római kori emlékeink, ókeresztény sírkamráink, törökkorabeli műemlékeink a határainkon túl is ismertek. Világhírű a Zsolnay gyárunk, Mecsekünk flórája egyedülálló az országban és így tovább, mert a felsoroltakkal korántsem merítettük ki még városunk nevezetességei felsorolását. Köztük olyanokat is, amelyekről sajnos ma már csak múlt időben beszélhetünk. Például az utcákat szegélyező fasorainkról, melyekből csak mutatónak maradt meq néhány példány a Rákóczi úton, a Kossuth téren, de másutt is. • Érintetlenek maradtak és szemet, szívet gyönyörködtetően virulnak ma is a belváros parkjai, sétaterei, sőt újabbakkal is gyarapodtunk Meszesen és Újmecsekalján, de a „múltat” már csak néhány faritkaság őrzi. Hogy meddig? Egyik-másik a Természetvédelmi Bizottság védnöksége alá került, Köztük a Sallai utca 21. szám alatti ódon ház kertjében álló évszázados fa, a „Ginkgo Viloba”-t is, amely a Természettudományi Lexikon szerint a keleti ősi páfrányfenyők egyetlen élő faja, de jónéhány faritkaságunkra a mai napig nem került fel a tiltó tábla. így vált áldozatául az új Orvostudományi Egyétem Szigeti úti. bejárata mellett az a ritkaságszám ba menő tulipánfa is, amely két világháborút vészelt át épségben, pompában, amíg tavaly télen ki nem vágta valaki. E szomorú példát a Pécsi Parképítő Vállalat üzemvezető kertmérnöke, Kalla Gábor említette meg, hozzátéve, hogy a Tettyén és a MÁV Igazgatóság udvarán látható „tulipánfák" voltaképpen magnóliák, s ha a virágai a tulipán színeiben pompáznak is, vajmi kevés közük van az említett faritkasághoz. Ha gyér számban is, de találhatók még hasonlóan értékes fák a város területén, amelyeket mielőbb védetté kellene nyilvánítani. Elsők között az István téri pincegazdaság udvarán látható török mogyorófát és a szkokéi völgy büszkeségéi a maróműt fenyőt említette Kalla Gábor, melyekből csak egy-egy példány található már csakúgy, mint a barbakán területén árválkodó díszfából. A díszfa Közép-Európa pusztulófélben lévő fái közé tartozik, pirosbogyós termését jóízűen fogyaszthatja ember és állat, kivéve a lovat, amely elpusztul a gyümölcsétől. Pécsbányatelep szelíd gesztenyéi nem sorolhatók ugyan e ritkaságok közé, de a tekintélyes koruk és hatalmas lombozatuk révén méltán nevezhetők a város tüdejének. Látványuk azonban csak az első, felületes pillantásra ragadja el a szemlélődét, mert ha jobban körülnézünk, bizony összeszorul a szívünk az enyészet árulkodó jeleitől. Nyilván hozzájárul ehhez a 250—300 évre becsült faóriások kora is, mégsem lehet s nem is szabad mindent ennek a számlájára írni. De a jelenlegi „gazdák" számlájára annál többet, „Gondozásuk" abból áll, hogy a helyi sporkör évente árverés, vagy pályázat útján a legtöbbet ígérőnek adja át a gesztenyeszüret jogát, ami önmagában véve nem is lenne baj, mert végtére is le kell szüretelni a termést. Még az is a javukra írható, hogy ennek feltételeként egy- egy facsemetét is le kell ültetniük az alkalmi szüretelóknek, de annál kevésbé az, hogy évtizedek óta csak a iósorsra bízzák az évszázados fák életfeltételeinek biztosítását. Évtizedekkel, talán évszázadokkal is meghosszabbíthatnák a lók életét, ha a szuvasodó törzsek ü-egeit szakszerű cememálással, elhalt ágait egyszerű nyeseoe- téssel óvnánk meg a további károsodástól. Budapesten a tanács szoros együttműködéssel a Kertészeti Vállalattal kivételes gondot fordít a ligetek, parkok fakincseinek megóvására, pótlására, A bécsiek ennél jóval előbbre léptek. Kertészeti vállalatuk e vonatkozásban valóságos nagyhatalom. Tervező, kivitelező és karbantartó részlegük szinte beépült a városrendezésbe, ami azt jelenti, hogy a mindenkori városfejlesztés és várostervezés ismereteinek birtokában beleszólhat a leendő parkok helyének kijelölésébe csakúgy, mint a már meglévők esetleges módosításába, nem is beszélve arról, hogy engedélyük nélkül egyetlen fát sem vághatnak ki a város területén. Tehát nem úgy, mint Pécsett, ahol a Kertészeti Vállalattal együtt sajnos legtöbbször csak utólag háboroghatunk egy-egy kedves fánk, vagy egész fasor kiirtása felett, Igaz mindannyiszor meg is magyarázták az okát (járdaszélesítés, utcanyitás, csatornaépítés stb.), pedig ha még időben kikérik a szakemberek véleményét, tanácsait, nagyon sok fát megmenthettek volna a már jól bevált és nálunk is alkalmazott, gyökeres áttelepítéssel. A szakember véleményét tolmácsoljuk, ho szót ejtünk a déli Mecsek valamikor, ehtresu szőlőskertjeinek, barackosatnaíb ijesztően gyorsütemű gyérülésé- ről, ami a törpeparcellák számának növekedésével és a rájuk épített vityilók sokaságával egyre inkább megbontja városunk e nagyon fontos zöldövezetét. Ugyanis e „mini” parcellák birtokbavétele, bekerítése és a gazda ízlésének megfelelő kialakítása óhatatlanul együttjár a régebbi fák kiirtásával és az új fák szakszerűtlen telepítésével, ami ellen éppen ezért tíz körömmel kellene hadakoznunk. Néhány vidéki városunkban a legjobb úton haladnak e rendkívül fontos probléma megoldásában. Debrecen és Miskolc városi tanácsain fontos státuszt kapott a zöldövezeti előadó, aki szakmai tudása, tapasztalatai révén nagyban hozzásegít az építési osztály, a tervező vállalat, s egyéb szervek városrendezéssel, parkosítással kapcso- latos terveinek,, munkáinak eredményességéhez. Nem is kell Bécsbe utaznunk a jó példáért, amikor az itt is megtalálható, elérhető. P. Cy. A pécsbányatelepi szelídgesztenyés t
