Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

t*Tt október 5. DUNANTOLI NAPLÓ Épülő autópálya Anya- és csecsemővédelmi ankét Komlón Komló városi Tanácsa és a Komlói városi Vöröskereszt ren­dezésében tegnap egésznapos anya- és csecsemővédelmi ón­kétól tartottak Komlón. Az ankét résztvevőit Gallusz József, Komló városi Tanács el­nöke köszöntötte, majd dr. Somfalvi Béla, a városi Vörös- kereszt elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az ankét fő té­mája — amiről mind délelőtt, mind délután több előadás hangzott el — az anya- és cse­csemővédelmi munka jelenlegi helyzete, eredménye és problé­mái. A városi tanács nagyter­mében lezajlott tanácskozáson részt vettek Baranya megye egészségügyi intézményeinek vezető orvosai, vezető védőnői. A képviselők közbenjárására Köze! 40 millió forintos költséggel megépül a iagybaracskai út Évek óta szerepelt a napi­renden a. Mohács-szigeti nagy- baracskai út problémája. Mo­hács és Nagybaracska között keskeny, rossz minőségű út hú­zódott, nem szolgálta annak a környéknek szállítási feladatait. Az ott élő lakosság igényelte ennek az útnak rendbehozását, de a környék gazdaságai is ne­hezen tudták lebonyolítani szál­lításaikat. Képviselői fogadó­napokon is többször elmondták a választók a kérésüket: hozzák rendbe az utat. A terület köz- igazgatásilaq Baranyához tar­tozik, — az út megépítése azonban célszerűbbnek látszott, ha a Bács megyei közúti építők A napokban ünnepélyes kere­tek között adták át a forgalom­nak az M7 út Törökbálinttól Martonvásárig terjedő jobb ol­dali szakaszát. Az elkészült ba­latoni gyorsforgalmi út bal pá­lyája után az épülő jobb pálya Székesfehérvárig 1973-ban nyí­lik meg. Budapestet a Balatonnal ösz- szekötő útunk a legnagyobb át- logforgalmú. Télen, nyáron üdü­lők, kirándulók, autósok ezrei keresik fel a tavat. A.régi ba­latoni út, amely településeken vezet keresztül, szintben keresz­tez más utakat, vasutakat, el­avult, korszerűtlenné vált Telje­sítőképessége kimerült. Nem -tudta már lebonyolítani a for­galmat. A vegyesforgalmú, kétnyomú út teljesítőképessége 1200. Ez azt jelenti, hogy egy óra alatt 1200 jármű haladhatott át az úton. A kétnyomú autóút telje-' sítőképessége (mint amilyen möst az M7 út forgalomban lé­vő- bal pályája) 1400. A szint­beni kereszteződés nélküli, osz­tottpályás gyorsforgalmi autópá­lya teljesítőképessége ennél jó­val nagyobb! Nyomonként 1400! Magyarországon az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a gépkocsik száma. (1985-re pél­dául már másfél, kétmillió sze­mélygépkocsival számolnak!) útjaink, melyeket jórészt még a lófogatú járműveknek építettek — elgvutla'k, az autóforgalom­nak nem felelnek meg. A közlekedés távlati fejlesz­tési terve a következő tizenöt évben 620 kilométer autópálya és 600 kilométer autóút építését tervezi, meglévő 25 ezer kilomé­ternyi országútunk mellé. Hogyan tervezik ez utat? Nevezetesen hogyan tervezték az M7 utat? Mielőtt a tervezésre kerülne a sor, úthálózat fejlesztési javas­latot dolgoznak ki. Tanulmány- , tervet arról, hogy hol haladjon az út. Figyelembe veszik a terep alakulását, meredekségét, geo­lógiai adottságát, a talaj fizi­kai tulajdonságait; keresik hol hidalhatok át legjobban a meg­lévő utak, vasutak, völgyek, fo­lyók. Balatonfőkajámál például nem kis gondot okozott a vasút áthidalása, mert a közelben sportrepülőtér, olajvezeték, ma­gasfeszültségű villanyvezeték, öntözésre alkalmas vízvezeték akadályozott. A hálózatfejlesztési javaslat a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézettől származik. Azt mondják az M7 vonalvezetése csaknem teljes egészében egye­zik az eredeti elképzeléssel. — Elegáns, nyújtott, szépívelésű. A konkrét tervezés az UVA- TERV. az Ut-Vasút Tervező Vál­lalat munkája. A terv kétszer kétnyomú autó­pályát ígért. Előbb a bal pálya épült, meg 108 kilométer hossz­ban. Siófokig. 1963-tól 71-ig több szakaszban adták át. 1973- ra Székesfehérvárig megnyitják a jobb pólyát is. A későbbiek­ben, mert a kétszer kétnyomú út teljesítőképessége 1978-ra ki­merül — kétszer három nyomává szélesítik. A felüljárókat, hida­kat eleve úgy építették, hogy az Mt befelé egy-egy nyommal szé­lesíthető legyen. A Törökbálint —Budapest közötti autópálya kétszer négy nyomvonalú lesz. Erről nem gondoskodott a ter­vezői előrelátás, itt bontani kell. A továbbiakban Bclatonkeresz- túrig, majd Letenyéig ível az M (magyarországi) 7, az E (euró­pai úthálózat) 96-os útvonala, hazánk első autópályája. Az utas, az autós, az útból csak a felületet látja. Nem is hinné, hogy mi minden rejlik a felszín alatt. Az M7 alatt egy kisebb várost kiszolgáló 70 kilo­méteres csatornahálózat vezeti le a beszivárgó vizet. Megmoz­gattak 10 millió köbméter földet, felhasználtak 1,8 millió köbmé­ter építési anyagot. A burkolat alá „ágyazatot" helyeznek, a földmunkára kérget, előre vegyí­tett homok-cement keveréket. A felső burkolattal is mennyi mű­velet! A beton elosztástól a hosszirányú egyenetlenségeket elsimító diagonál finiserezésig, a csúszósság elleni rovátkázá- sig. Az M7-en két milliméternél kisebbek az út felületi hullám­zásai. Menetközben sikerült kiküszö­bölni az első szakaszon még bő­ven előforduló felületi hómlást. Növelték a beton húzószilárdsá­gát, csökkentették a vízfelvéte­lét, s az utolsó rövid szakasz már légpórusos megoldású. A jobb pálya teljes ’egészében ilyen lesz. Az autópálya - üzem Karban kell tartani. Hatvan kilométerenként — Martonvásá- ron és Balatonaligán — egy-egy autópályafenntartó, üzemeltető telepet építenek. E telepek dol­ga egyebek közt az út tisztítása, műszaki karbantartása, e telep munkásai kaszálják az út men­tén a füvet, ápolják a fákat, tisztítják az árkokat, takarítják a havat, sóval, homokkal szór­ják. Baleseteknél értesítik a rendőrséget, a mentőket, terelik a forgalmat, elkorlátozzák, el­tüntetik a balesetek nyomait. URH-kapcsolatot tartanak a se­gélyjárművekkel. Az úton el kell látni a pályát, a rajta haladó járműveket és az utasokat. A járművekről 30 kilométerenként töltőállomás gondoskodik. Rövidebb-hosszabb szakaszonként vízzel, mosdóval, büfével, étteremmel pihenőket helyeztek. Az ÁFOR, a vendég­látó-vállalatok most „kapcsol­nak". A balatoni út mellé érde­mes építkezni. Az útközben elakadt személy- gépkocsikon az Autóklub se­gélyszolgálata, az országúti „sárga angyalok” segítenek. Mondják egy-egy vasárnap az M7-en a nyolc kocsi egyenként 20—30 esetben segít az üzem­zavarral küzdőknek. Az úton ter­mészetesen csak kisebb, másfél órán belül javítható hibákat tud­nak elhárítani. A korszerű elválasztott pályán szintbeni kereszteződés nélkül, rövid idő alatt, rövidebb pályán érte el úticélját a gépjármű. Az M7 nyolc és fél kilométerrel rö­videbb az M70-nél, a régi bala­toni útnál. Tervezési sebessége 120 km. Ez azt jelenti, hogy a járműnek minden szakaszon el kell érnie a 120 km/óra sebes­séget Csökken az üzemelési költség, a benzin felhasználás, a gépkocsi kopás. Ez az egyén számára közvetlen előny, meg­takarítási tényező. Közvetlen gazdasági hatását a vállalati, állami gépkocsik is érzékelik. Tógabb értelemben: a jó út utazásra serkent! A népgazda­ság bevétele növekszik — az utas eszik, iszik, vásárol. Az M7 még épül Ami jellemzője lesz a kétszer két (három) nyomú útnak, még nem áll a már forgalomban lé­vő (s oda-vissza forgalmat le­bonyolító) bal pályára. Ha el­készül a másik pálya is, jól be­látható, kényelmes úton halad­hatnak a járművek. Kádár Márta A fiatal közgazdák IL országos találkozója Ma kezdődik a fiatal köz­gazdászok II. országos találko­zója. Az elsőt tavaly Budapest és Dunaújváros között egy ha­jón bonyolították le. A II. ta­lálkozó színhelye ezúttal az a különvonat lesz, amely ma dél­előtt 10.15-kor indul a Kelen­földi pályaudvarról Szombat­helyre, s pénteken délután tér vissza Budapestre. Az országos találkozónak 12 baranyai részt­vevője lesz. A Szombathelyre tartó külön- vonatban négy szekcióban foly­nak ülések és konzultációk. A szekcióvezetők között van dr. Tímár Mátyás miniszterelnök- helyettes, dr. Huszár István ál­lamtitkár, a KSH elnöke, és Buda István munkaügyi minisz­ter-helyettes. A különvonat ma délután ér Szombathelyre. A programban városnézés szere­pel, majd a résztvevők autó­busszal Kőszegre utaznak. Más­nap visszatérnek Szombathelyre, ahol előadást hallgatnak. Vas megye gazdasági és társadalmi fejlődéséről, továbbá üzemeket látogatnak. A különvonat pénteken dél­után 2-kor indul vissza Buda­pestre. Itt ismét négy szekció­ban, négy különböző témában folynak a beszélgetések. A har­madik szekció vezetője dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei el­nöke lesz. Témája: a területi és az üzemi pártmunka kérdései az ifjúság szemszögéből. végeznék, ugyanis munkaerőt, anyagot, gépeket könnyebb a szomszédos mggyébő! oda szál­lítani. A Bács' megyeiek vállal­ták volna de nem volt anyagi fedezet. — Ki akartuk mozdítani a holtpontról ezt az ügyet — mondja dr. Szabó József, a megyei képviselőcsoport elnöke. — ^zért Halasi Lajosnéval, a mohácsi 8-as választókerület képviselőjével — aki nem egy­szer szorgalmazta ennek az út­nak rendbehozását — felkeres­tük dr, Csanádi György elvtár- sdt, a közlekedés és posta ügyi minisztert, hogy elmondjuk ké­résünket. A dolog annál is hangsúlyozottabbá vált, mert a Bács megyei részen az út már elkészült, csak a, baranyai ré­szen hiányzik a körülbelül 14— 15 kilométer hosszú jó út, A miniszter meghallgatta a baranyai képviselők tolmácsolta kérést és nemrég megérkezett a miniszter levele, amelyet dr. Szabó elvtársnak címzett. „Folyó év június 12-én tör­tént megbeszélésünk értelmé­ben utasítottam a KPM Közúti Főosztályt, hogy a Nagybaracs­ka—Mohács közötti összekötő út 5-5 — 20.1 kilométer közötti szakaszának korszerűsítését még ebben az évben indíttassa meg és 1973. évben fejezze be’’. — A miniszter ezenkívül szó­ban közölte velünk, hogy ennek a feladatnak megoldására mint­egy 37—40 millió forintot biz­tosít — mondja Szabó elvtárs. — Ha még azt is hozzátesszük, hogy ez az összeg — mint a miniszter mondotta — nem ter­heli sem Baranya, sem Bács megye útprogramjának költség- vetését, akkor igazán megelé­gedhetünk az intézkedéssel. Pécsi fák Amióta világ a világ, vagy amióta város a város, aligha­nem egyidős ez a rivalizáló hajlam is, hogy szűkebb pát­riánk értékeit, érdekességeit összehasonlítsuk más városoké­val, lehetőleg persze a mi ja­vunkra. Például ilyenféleképpen: vá­rosunké volt az orszáq első egyeteme. Római kori emlé­keink, ókeresztény sírkamráink, törökkorabeli műemlékeink a határainkon túl is ismertek. Vi­lághírű a Zsolnay gyárunk, Me­csekünk flórája egyedülálló az országban és így tovább, mert a felsoroltakkal korántsem me­rítettük ki még városunk neve­zetességei felsorolását. Köztük olyanokat is, amelyekről sajnos ma már csak múlt időben be­szélhetünk. Például az utcákat szegélyező fasorainkról, melyek­ből csak mutatónak maradt meq néhány példány a Rákóczi úton, a Kossuth téren, de má­sutt is. • Érintetlenek maradtak és sze­met, szívet gyönyörködtetően virulnak ma is a belváros park­jai, sétaterei, sőt újabbakkal is gyarapodtunk Meszesen és Újmecsekalján, de a „múltat” már csak néhány faritkaság őrzi. Hogy meddig? Egyik-másik a Természetvé­delmi Bizottság védnöksége alá került, Köztük a Sallai utca 21. szám alatti ódon ház kertjében álló évszázados fa, a „Ginkgo Viloba”-t is, amely a Termé­szettudományi Lexikon szerint a keleti ősi páfrányfenyők egyet­len élő faja, de jónéhány fa­ritkaságunkra a mai napig nem került fel a tiltó tábla. így vált áldozatául az új Orvostudomá­nyi Egyétem Szigeti úti. bejá­rata mellett az a ritkaságszám ba menő tulipánfa is, amely két világháborút vészelt át ép­ségben, pompában, amíg ta­valy télen ki nem vágta valaki. E szomorú példát a Pécsi Parképítő Vállalat üzemvezető kertmérnöke, Kalla Gábor em­lítette meg, hozzátéve, hogy a Tettyén és a MÁV Igazgatóság udvarán látható „tulipánfák" voltaképpen magnóliák, s ha a virágai a tulipán színeiben pom­páznak is, vajmi kevés közük van az említett faritkasághoz. Ha gyér számban is, de talál­hatók még hasonlóan értékes fák a város területén, amelye­ket mielőbb védetté kellene nyilvánítani. Elsők között az István téri pincegazdaság udvarán látható török mogyorófát és a szko­kéi völgy büszkeségéi a maró­műt fenyőt említette Kalla Gá­bor, melyekből csak egy-egy példány található már csak­úgy, mint a barbakán terüle­tén árválkodó díszfából. A dísz­fa Közép-Európa pusztulófélben lévő fái közé tartozik, piros­bogyós termését jóízűen fo­gyaszthatja ember és állat, ki­véve a lovat, amely elpusztul a gyümölcsétől. Pécsbányatelep szelíd geszte­nyéi nem sorolhatók ugyan e ritkaságok közé, de a tekinté­lyes koruk és hatalmas lom­bozatuk révén méltán nevez­hetők a város tüdejének. Lát­ványuk azonban csak az első, felületes pillantásra ragadja el a szemlélődét, mert ha job­ban körülnézünk, bizony össze­szorul a szívünk az enyészet árulkodó jeleitől. Nyilván hoz­zájárul ehhez a 250—300 évre becsült faóriások kora is, még­sem lehet s nem is szabad mindent ennek a számlájára írni. De a jelenlegi „gazdák" számlájára annál többet, „Gon­dozásuk" abból áll, hogy a he­lyi sporkör évente árverés, vagy pályázat útján a legtöbbet ígé­rőnek adja át a gesztenyeszüret jogát, ami önmagában véve nem is lenne baj, mert végtére is le kell szüretelni a termést. Még az is a javukra írható, hogy ennek feltételeként egy- egy facsemetét is le kell ültet­niük az alkalmi szüretelóknek, de annál kevésbé az, hogy év­tizedek óta csak a iósorsra bízzák az évszázados fák élet­feltételeinek biztosítását. Évti­zedekkel, talán évszázadokkal is meghosszabbíthatnák a lók életét, ha a szuvasodó törzsek ü-egeit szakszerű cememálással, elhalt ágait egyszerű nyeseoe- téssel óvnánk meg a további károsodástól. Budapesten a tanács szoros együttműködéssel a Kertészeti Vállalattal kivételes gondot for­dít a ligetek, parkok fakincsei­nek megóvására, pótlására, A bécsiek ennél jóval előbbre léptek. Kertészeti vállalatuk e vonatkozásban valóságos nagy­hatalom. Tervező, kivitelező és karbantartó részlegük szinte be­épült a városrendezésbe, ami azt jelenti, hogy a mindenkori városfejlesztés és várostervezés ismereteinek birtokában bele­szólhat a leendő parkok helyé­nek kijelölésébe csakúgy, mint a már meglévők esetleges mó­dosításába, nem is beszélve ar­ról, hogy engedélyük nélkül egyetlen fát sem vághatnak ki a város területén. Tehát nem úgy, mint Pécsett, ahol a Kertészeti Vállalattal együtt sajnos legtöbbször csak utólag háboroghatunk egy-egy kedves fánk, vagy egész fasor kiirtása felett, Igaz mindannyi­szor meg is magyarázták az okát (járdaszélesítés, utcanyi­tás, csatornaépítés stb.), pedig ha még időben kikérik a szak­emberek véleményét, tanácsait, nagyon sok fát megmenthettek volna a már jól bevált és ná­lunk is alkalmazott, gyökeres áttelepítéssel. A szakember véleményét tol­mácsoljuk, ho szót ejtünk a déli Mecsek valamikor, ehtresu szőlőskertjeinek, barackosatnaíb ijesztően gyorsütemű gyérülésé- ről, ami a törpeparcellák szá­mának növekedésével és a rá­juk épített vityilók sokaságával egyre inkább megbontja váro­sunk e nagyon fontos zöldöveze­tét. Ugyanis e „mini” parcellák birtokbavétele, bekerítése és a gazda ízlésének megfelelő ki­alakítása óhatatlanul együttjár a régebbi fák kiirtásával és az új fák szakszerűtlen telepítésé­vel, ami ellen éppen ezért tíz körömmel kellene hadakoznunk. Néhány vidéki városunkban a legjobb úton haladnak e rend­kívül fontos probléma megol­dásában. Debrecen és Miskolc városi tanácsain fontos státuszt kapott a zöldövezeti előadó, aki szakmai tudása, tapasztalatai révén nagyban hozzásegít az építési osztály, a tervező válla­lat, s egyéb szervek városren­dezéssel, parkosítással kapcso- latos terveinek,, munkáinak eredményességéhez. Nem is kell Bécsbe utaznunk a jó példáért, amikor az itt is megtalálható, elérhető. P. Cy. A pécsbányatelepi szelídgesztenyés t

Next

/
Oldalképek
Tartalom