Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
*972. október Y2. >--------------------DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) inukra. Az ipar irányítói, vezetői és dolgozói ezután is tőlünk telhetőén támogatjuk munkájukat — mondta dr. Szekér Gyula. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter beszéde után Tóth Balázs Békés megyei, dr. Tamás László Heves megyei, Szigeti István Somogy megyei, dr. Baskay-Tóth Bertalan egyetemi tanár, Pest megyei, Fáik Miklós Bács-Kiskun megyei képviselők szólaltak fel, majd szünet következett. A délelőtti szünet utón Varga Gáborné elnökletéAz országgyűlés azután áttért a második napirendi pont megvitatására. Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke a bizottság nevében beterjesztette az ország- gyűlés ügyrendjének módosítására, illetve egységes szövegére tett javaslatot. — Alapvető feladatunknak tartottuk — mondotta —, hogy az országgyűlés ügyrendje tei- jes egészében megfeleljen a i módosított alkotmánynak, alap- | törvényünk szellemének, s ahol az ügyrend tartalmilag megkívánja, az alkotmány szövegének is. — A módosítások jelentős része az országgyűlési bizottságok működését érinti. A szocialista demokrácia még erőteljesebb érvényesülése érdekében, az országgyűlés hatékony működését segítve a bizottságok szerepét célszerű továbbfejleszteni. Egy másik javaslat egyértelmű felhatalmazást ad a bizottságoknak az országgyűlés elé kerülő javaslatokkal kapcsolatban a véleményezésre. — ide tartozik az ügyrend egy másik javasolt pontjc, amely a törvényerejű rendeletek véleményezésével függ össze. A bizottságok elé terjesztett törvényerejű rendeletekről kialakított vélemény javára válhat a szocialista jogrendszer egységének, s ez nagyon lényeges az országgyűlés és az Elnöki Tanács munkáját illetően is. — Szervezeti jellegű javaslat, de érdemi szempontból is fontos, hogy az ügyrendtervezet új bizottság létrehozását indítványozza építési, közlekedési hatáskörrel. — Az ügyrendtervezet új fejezete a képviselőkről szól. Egyaránt kifejeződik ebben a képviselők szerepe, felelőssége és az egyéni választókerületi rendszer létezése. — Voltak viták a képviselőcsoportok szerepének értelmezéséről. Álláspontunk szerint a képviselőcsoportok munkája hasznos és szükséges. A javaslat méltatja azt a nélkülözhetetlen közreműködést, amelyet a Hazafias Népfront fejt ki a képviselői munvei folytatódott a tanácskozás, amelynek során Fodor Mihály Szolnok megyei, Rameisl Fe- rencné Baranya megyei, Fülöp László Tolna megyei, Barta István Hajdu-Bihar megyei és dr. Molnár Béla budapesti képviselők szólaltak fel. Ezután ebédszünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. S. Hegedűs László Pest megyei, Széles Lajos Szabolcs- Szatmár megyei, Farkas Pál Borsod megyei képviselők hozzászólásával az első napirendi pont vitája lezárult. A vitában ka támogatásában, a képvise- I lök és a lakosság közötti kap- l csalót építésében, szervezésé- i ben.- Kérem az országgyűlés 1 Tisztelt Államtitkár Elvtársi Mit kíván tenni oz Országos Vízügyi Hivatal elnöke a Drá- va-menti gátrendszer hiányzó szakasza kiépítésének meggyorsítására, valamint az egész Dráva menti gátrendszer megszilárdítása érdekében? A viz- j ügyről szóló 11. számú törvény- javaslat VI. fejezetének 37. paragrafusa — melyet 1964. november 19-én és 20-án tárgyalt és fogadott el az ország- qyűlés —, kimondja: ,,Az ár- vízvédelmi fővédvonalak, valamint a belvízrendszerekben a főművek építése és fenntartása, továbbá mindezeken a védekezés műszaki tevékenységének ellátása a vízügyi szervek feladata. A törvény e paragrafusának indoklása továbbá kimondja, hogy a sikeres védekezés elsőrendű feltétele a véd- művek kiépítése, fejlesztése és védőképes állapotban való fenntartása, tehát a preventív védekezés. Közismert, és minden elismerést megérdemel az a nagy munka, amit azóta az Országos Vízügyi Hivatal a legveszélyesebb Duna- és Tisza- menti aátrendszer kiépítése és megszilárdítása érdekében végzett. Ugyanakkor a Dráva-men- ti gátrendszer kiépítése és fejlesztése, védőképes állapotban való fenntartása a követelményektől elmaradt. Különösen vonatkozik ez a Szaporca— Drávatamási közötti 53 kilométer hosszú megyei töltésre, amely Drávasztára—Drávake- resztur között 10 kilométer hosz- szan nincs megépítve. Tisztelt Országgyűlési Az utóbbi 15 évben 26 olyan árhullám vonult le a Dráván, elhangzottakra dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter válaszolt. Az országgyűlés egyhangú szavazással jóváhagyva tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvényes és kormányhatározatok végrehajtásáról és egyetértett a miniszternek a felszólalásokra adott válaszával. ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatunk elfogadását. Az országgyűlés plénuma oz országgyűlés ügyrendjének módosításóro és egységes szövegére előterjesztett bizottsági, illetve képviselői indítványokat egyhangúlag elfogadta. Szünet következett, majd napirend szerint az interpellációkra került sor. Interpellációk Apró Antal elnökletével kezdte meg az országgyűlés az interpellációk tárgyalását. öt képviselő kért szót az interoel- lóciók során. Elöljáróban Bondar József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt egy, a nyári ülésszak alkalmával elhangzott interpellációra, majd dr. Csanádi György és Il- ku Pál miniszterek, valamint Dégen Imre államtitkár válaszoltak a hozzájuk intézett interpellációkra. A miniszterek válaszait oz országgyűlés elfogadta. Ezzel befejeződött a tárgysorozat megvitatása. Az ország- | gyűlés őszi ülésszakát Apró An- : I tál zárta be. Ognyenovics Milán interpellációja Dégen Imre államtitkárhoz, az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez amely a terepmagasságot meghaladta és együttes időtartama 207 nap volt. Az 1972. évi drávai árvíz Drávaszabolcs alatti térségben 13 000 hektár nagyságú, a Drávaszabolcs feletti térségben pedig 11 000 hektár nagyságú terület és az ezen elhelyezkedő 21 községet veszélyeztetett. A Dráva tetőzésében, s ahhoz, hogy az említett területek is víz aló kerüljenek, nem sok kellett, ami a jelenlegi 87 milliós árvízkárokat mintegy húszszorosára növelte volna, nem is beszélve a több ezer személy hajléktalanságáról. Az árvíz nagysága és ta-- tóssága arra hívja fel a figyelmünket, hogy ebben a térségben is korszerű árvízvédelmi rendszert kell kiépíteni. Tudjuk, hogy az anyagi lehetőségeinkhez mérten a vízügyi szervek a IV. ötéves tervben a Diá- vaszabolcs alatti töltésszakasz fejlesztésére mintegy 22 millió forintot fordítanak. Kétségtelenül ez látszik a legfontosabb feladatnak, azonban a megyei Dégen Imre válasza Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke válaszában elmondotta, hogy a vízügyi szervek a népgazdaság teherbíró képességének arányában végzik az árvízvédelmi berendezések kiépítését: a negyedik ötéves terv esztendeiben újak építésére 1600 millió, a régiek fenntartására pedig 1100 millió forintot költenek. Az árvízvédelmi gátak teljes kiépítését folyamatosan végzik a Dráva mentén is, ehhez azonban hosszabb idő szüksétöltés nélküli szakasz mentén levő községek lakosainak az lenne a kérése, hogy a két megyei töltést mintegy 10 kilométer hosszú szakaszon tegyék összefüggővé. Az ehhez szükséges 10 millió forintot a pénzügyminiszter soron kívül biztosítsa az 1973. évben. A helyi lakosság kívánságát támogatva kérem az Országos Vízügyi Hivatalt, hogy a Drávaszabolcs alatti védelmi rendszer kiépítésével egyidőben a volt megyei töltésen szükséges fejlesztési és erősítési munkálatokat is kezdjék meg a legveszélyeztetettebb szakaszokon. Javaslom továbbá, hogy minél előbb tájékozódjon az Országos Vízügyi Hivatal a jugoszláv szerveknél, hogy a Dráva bal- és jobbparti árvízvédelmi rendszerében milyen fejlesztéseket szándékoznak tenni, és a folyó év októberében tartandó magyar—jugoszláv vízgazdálkodási vegyesbizottsági ülésen már vegyék fel tárgyalási pontként a drávai árvízvédelmi rendszer fejlesztését. ges. Az árvízvédelmi tapasztalatok arra késztették a hivatalt, hogy egy 10 kilométeres szakaszon — ott, ahol az interpelláló képviselő is sürgeti — 1973-ban hozzákezdenek a töltésépítéshez. Ez a munka várhatóan három esztendőt vesz igénybe. A vízügyi szervek egyébként kapcsolatot tartanak a jugoszláv társhatóságokkal, egyeztetik terveiket, elképzeléseiket. Az államtitkár válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Elfogadták az ügyrendjének módosítását Címzett: a pénzügyminiszter (Munkatársunk országgyűlési tudósítása). Két nap alatt három baranyai képviselő szólalt fel, s ez a szám önmagában jelzi a baranyaiak aktivitását az országgyűlés munkájában. Tegnap azt írtam a dr. Dimény Imre mezőgazdasági és. élelmezésügyi miniszter expozéját követő vitáról, hogy nyújtogatták a tenyerüket a megyék, pénzt kértek erre is, arra is a kormánytól. Nos, ami xzzt illeti, nekünk is kellene pénz, s talán nyomosabbak is az indokaink, mint másoknak. Volt egy drávai árvizünk, tönkretett egy csomó gazdaságot. Ez ügyben interpellált tegnap késő délután Ognyenovics Milán baranyai képviselő. A címzett: a pénzügyminiszter, Szó szerint értsük: címzett, hiszen dr. Faluvéqi Lajos pénzügyminiszter jelenleg külföldön tartózkodik, íqy az interpellációt írásban küldik e| neki. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke viszont jelen volt, a baranyai képviselő tehát interpellációjának másik részét, amelyben a Dráva-menti gátrendszer hiányzó szakaszának megépítését sürgeti, szóban elmondta. Ezt közöljük. De mit tartalmaz a pénzügyminiszterhez intézett interpelláció? Természetesen megtudakoltam Ognyenovics Milántól. A baranyai képviselő mindenekelőtt a károkat ecsetelte. A Dráva-mentén 8 termelőszövetkezet: a baranyahidvégi, a drávafoki, a drávasztórai, a drávaszabolcsi, a felsőszent- mártoni, a kémesi, a sellyei és a vejtj 45 milliós, míg a Bo- gádmindszenti Állami Gazdaság 42 millió forintos kárt szenvedett. Az összesen 87 millió forintos tényleges kárból az Állam; Biztosító 36 milliót megtérít. A még fennálló 51 milliós veszteséget az üzemek, ha nincs árvíz, lényegében fejlesztésre fordították volna. Emellett az árvízvédelmi berendezések és '•Vesítmények :s súlyosan megrongálódtak. A felmérések szerint a védőművi kórok helyre- állítása 8 millió forintba kerülne. A helyreállítás különösen a nyári gátaknál sürgős, hiszen az itteni területek már közepes vízállásnál is veszélyeztetve vannak. Erre viszont a területileg illetékes Dráva-menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnak nincs pénze, s az sem járható út, hogy csoportosítsa ót fejlesztési alapjait, mert az azzal a következménnyel járna, hogy az eddig tervszerűen végzett üzemi vízrendezési feladatok törést szenvednek, amelyből újabb károk keletkeznének. Az árvízkárok Ognyenovics Milán választó kerületének 57 községéből 21 községet, azok 8 közös termelőszövetkezetét és egy állami gazdaságát érintik. A képviselő egy hónappal ezelőtt személyesen is járt az árvízsújtotta területeken, valamint a központi községekben, s a párt, a tanácsi és az üzemi vezetőkkel történt tanácskozás során arra a meggyőződésre jutóit, hogy csak hathatós és gyors állami segítséggel lehet ezen a területen a normális gazdasági és kulturális élet feltételeit biztosítani. Ognyenovics Milán véleménye szerint ennek elmaradása súlyos gazdasági, szociális, egészségügyi és politikai károkat jelenthet az elkövetkezendő években. A baranyai képviselő kormányszintű intézkedéseket sürget. A Dráva-menti termelő üzemeket árvízsújlotta területekké kellene nyilvánítani. Az eddig juttatott támogatáson túl a termelő üzemeknek mintegy 45 millió forintos állami támogatásra lenne szükség, s a védőművi károk helyreállítására még az idei évben további 8 millió forintra. A károk — hívja fel Ognyenovics Milán interpellációjában a pénzügyminiszter figyelmét — lényegesen nagyobbak, de a fenti segély lehetővé tenné a normális élet beindulását és az elkövetkezendő évek termelési feltételeinek megalapozását. Az interpellációra 30 napon belül kell a képviselőnek választ kapnia. Miklósvári Zoltán Rameisl Ferencné felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Az előre közreadott írásos előterjesztés, majd Dimény elvtárs szóbeli expozéja, meggyőződésem, jól szolgálja közvéleményünk helyes tájékoztatását. Érdeklődéssel tanulmányoztam az anyagot s hallgattam miniszter elvtárs szóbeli előterjesztését annál is inkább, mert az utóbbi időben gyakran hallani aggályoskodó, egyoldalú, helytelen álláspontokat az élet- színvonal és az agrárpolitika összefüggéseiről. örömömre szolgál, hogy a mai parlamenti ülés vitája választ ad sok kételkedőnek újból bizonyítja, hogy pártunk X. kongresszusán, majd IV. ötéves tervünkben megfogalmazott célkitűzések jók, végrehajtásuk is jól halad, még akkor is, ha néhány kérdésben jelentkeznek gondok, születnek újból és újból megoldásra váró feladatok. Felszólalásomban az általános munkásközvéleményt tolmácsolva kívánom erősíteni, hogy a célok valóban jók, fejlődésünket szolgálják, ezt a munkáskollektívák nem is vitatják. A végrehajtást az ellenőrzést viszont nem egyszer aggódva kritizálják, hozzáfűzöm, sok esetben jogosan. Munkaköröm és közéleti tevékenységem lehetőséget ad arra, hogy társadalmunk különböző rétegeinek véleményét közelebbről ismerjem, szabad legyen ezen ismeretek birtokában néhány kérdést szóvá tenni. Egyetértve azzal, amit a jelentés megfogalmaz, hogy az egyre növekvő ráfordítások, valamint a kereslet és kínálat kellő összhangjának hiánya miatt magasak a zöldséggyümölcs árak. Ezt megtoldanám más indokkal is. Például az 1971 elején létrehozott MÉK—ÁFÉSZ-ek, tsz-ek közös vállalkozásainál úgy ítélem meg, nem sikerült a termelői, az eladói és fogyasztói érdekeket jól egyeztetni. A társuláson belül két ellentétes érdek ütközik még akkor is, ha a termelő egyben a közös vállalatnak mint tulajdonos a tagja. A termelői érdek, hogy saját árujáért a legmagasabb árat kapja. A közös vállalkozásnak az árok kialakításánál, a beszerzésen kfvül, figyelembe kell venni az úgynevezett nagyvevőt, az exportáló vállalatot, a konzervgyárak által diktált árakat. Ezenkívül tárolási, mozgatási költségeket, melyek sajnos sok esetben anélkül növekszenek, hogy' az áruk kulturáltabban kerülnének a fogyasztóhoz. Tehát ebből az tűnik ki, hogy a termelő és eladó elsőrendű érdeke az árak növelése. Ennek alapján azt a következtetést kell levonnom, hogy a közös vállalkozás így nem töltheti be a piaci árszabályozó szerepét. A bérből és fizetésből élők nagy része megélhetési költségeinek emelkedését ténylegesen nagyobbnak érzi, mint amit a hivatalos statisztika kimutat, jóllehet egy részüknél jövedelmük emelkedése részben ellensúlyozza az áremelést. De a dolgozó családok jelentős részénél a jövedelem-növekedés elmarad az árak növekedésétől s ezt a réteget különösen súitják az élelmiszerárak, köztük a zöldség-gyümölcsárak növekedése. Sajnos ez a tény nem segíti elő az életszínvonal- politika kedvező meqítélését. Ilyen helyzetben a reális, meggyőző érveket is egyre nehezebb elfogadtatni. Pártunk nőpolitikái határozatának megszületésekor az MSkr-iP KB ülésen a magyar nőtórsadalom kapott egy megbízást, amely így hangzott: legyenek a nők az élet minden területén az élő lelkiismeret megtestesítői. A megbízás alapján gondolom nemcsak Baranyában, hanem szerte az országban, hol halkabban, hol hangosabban fogalmazzák meg asszonyaink napi gondjaikat, különösen a piacon szerzett bosszúságaikat. Nem egyszer hangoztatják: nem lehet, hogy fejlődésünk szükségszerű velejárója kell legyen, hogy az árak csak felfelé haladnak. Nem kis felháborodással teszik szóvá azokat a káros jelenségeket, mely szemük előtt játszódott le az utóbbi időben, például: a gyönyörű gyümölcsösök kivágásáé Szerencse, a társadalmi nyomás ennek gátat vetett. Ez remélem, a tárca illetékesei számára is komoly tanulság volt. Bízom benne, hogy a jövőben megfogalmazásra kerülő rendelkezések egyértelműbbek lesznek. Még egy kérdést kívánok szóvátenni. A húsprogram megvalósításával kapcsolatban a feldolgozás területén jelentkező feszültségeket. Az írásos előterjesztés is foglalkozik a kérdéssel, s helyesnek tartom, hogy az állami húsipari feldolgozás fejlesztése mellett szorgalmazást nyer a társulások útján való feldolgozó kapacitás létrehozása, illetve bő- vítése. Ezzel kapcsolatban engedtessék meg nekem, hogy egy konkrét példával együtt kérést is tolmácsoljak, Baranya megyében a kormány és személy szerint Dimény elvtárs javaslata alapján az országban szinte elsőként kezdődött meg a szervező munka egy közös kooperációban létesülő barom, fifeldolgozó létrehozására. Nem volt könnyű megértetni a gazdaságokkal a kooperáció jelen, tőségét, de végül is a társuló gazdaságok egyenként 10 millió forinttal, összesen 100 millióval járultak hozzá saját fejlesztési alapjukból az állam által biztosított összeghez. Ügy éreztük, természetes dolog, hogy kezdeményezésünk nem szorul méq külön utánjárásra is. De úgy látszik, lassan az lesz a természetes, hogy külön utánjárás nélkül nem megy semmi. Mi történt, nem tudjuk. De olyan értesülésünk van, mely szerint kérdőjeles lett a Pécsett létesítendő üzem, vagyis most az a kérdés, legyen, vagy ne legyen, avagy mikor legyen baromfifeldolgozó Pécsett? Gondolom indokainkat a miniszter elvtárs jól ismeri, amelyek közül kiemelném, hogy Pécs fogyasztói igénye jelentősen megnőtt a frissen vágott baromfihús iránt. A termelői háttér biztosított munkaerő- foglalkoztatás szempontjából 500 nő, köztük fiatal leány számára ipari munkahely lehetőség gondjainkat enyhítené. Éppen ezért a külön utánjáráson túl tisztelettel kérem a miniszter elvtársat, a korábbi minisztériumi óllásfoalalásra hivatkozva a megkülönböztetett támogatásra. Tisztelt Országgyűlés! Az általam elmondottak szerint lehet, hogy úgy tűnik, csak felsőszintű intézkedéseket várok. Szeretném kifejezésre juttatni, tisztóban vagyok azzal, hogy az állami költségvetés egyensúlya nem bír el indokolatlan többlet terhet. Ezért megismétlem, nem plusz pénzösz- szeaet kérek, hanem a meglévő lehetőségek ésszerű kihasználását, sürgetem a visz- szás helvzetek gyorsabb ütemű tisztázását, s azt, hogy szerezzünk érvényt minden szinten nagyszerű céliaink, határozataink végrehajtásának. Választóim megbízása alapián mondhatom, hoav moaunk erejébő mindent elkövetünk, hogy érvényre iussanak a közoontí aazdasángolítikai törekvések ahol szükséges a magunk eszközeivel fellépünk a nazarlás a felelőtlen gazdálkodás és a helyileg tapasztalható tehetetlenség ellen. Az írásos és szóbeli előterjesztést elfogadom. Köszönöm szíves türelmüket. t t
