Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-08 / 238. szám
197t. «Mbart DUN ÄNTOLI NAPLÓ 3 Mi történt a lassúgel óta? Interjú dr. Kisvár! Andrással, az MNB megyei igazgatójával T Entandéval ezelőtt a beruházód Igények már az eget ostromolták. A kormány erőteljes lépésekre szánta el magát. Szabályzókat módosítottak, állami támogatásokat csökkentettek, változtattak a hitelnyújtás feltételein, egyes építkezések megkezdését megtiltották, folyamatban Iává beruházásokat állítottak le, tartalékalapok képzésére kötelezték a fejleszteni kívánó vállalatokat. A kormány célja az volt, hogy a bombázások színvonala ne haladja meg az előző évit. Mi történt a lassújelzések óta? Dr. Kisvárt Andrást, a Magyar Nemzeti Bank megyei Igazgatóját kerestük fel kérdéseinkkel. — Hopya« ImsdJelzéMkmf — A kormányintézkedések némileg enyhítették a beruházási feszültséget Lényegesen megváltozott gazdasági vezetőink szemlélete, nem versengenek az erőket meghaladó fejlesztési célokért Mindezt a megfelelő politikai előkészítés Is jelentősen elősegítette. Megtörténtek tehát az első lépések az átrendeződés útján, és ezek erősödésével a későbbiekben Is számolhatunk — állapította meg összefoglalóan dr. Kisvárt András. I — A «állatate* fejleszt** «taplói e Magyar Nanuatl Bankba« vaaaak. Meddig ér a* a takard? — Először Is szűkült az állami támogatások mértéke, például a szénbányáknál, de a mezőgazdaságban és a hírközlésben is. A vállalatoknál kevesebb fejlesztési alap képződött, s ez különösen a nagykereskedelmi vállalatoknál számottevő, ahol az 1971. évi 41 millióval szemben 1972-ben mindössze 15 millió forint fejlesztési alap képződött A szigorított feltételek miatt megcsappant a hitelkereslet mintegy tíz százalékkal kevesebb az IgénybevéteL Mindent egybevetve a fejlesztésekre közel 3 milliárd áll rendelkezésre és ez másfél százalékkal kevesebb, mint tavaly. ) — MTtyaa • dMsMl liiriétiiiH átvágva? — A vállalati beruházások értéke mintegy 7 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, és nem éri el a 2 milliárdot. Ezen belül örvendetes javulás mutatkozik a beruházások összetételében: jelenleg 95:5 százalék a termelő jellegű és a nem termelési célokat szolgáló fejlesztések aránya. Megfigyelhető még az anyagi-műszaki összetételben a belföldi és a külföldi gépbeszerzések kedvező arányváltozása — a hazai gépek javára. Fokozódnak a szűk keresztmetszeteket feloldó törekvések és a dinamikus szin- tentartáson belüli korszerűsítések. A befejezetlen beruházások állománya az év végére várhatóan jelentősen csökken és kedvezőbb összetételű lesz a korábbinál. — Eszerint csíkként az építőiparra nehezedő keresteti nyomás? — Az építési feszültség némileg enyhülni látszik, ami a visszautasított építési igények csökkenésében, a szerződéses lekötöttség kedvezőbb alakulásában jut kifejezésre. Míg az előző év első öt hónapjában 200 millió forint értékű megrendelést utasított el a megyei székhelyű építőipar, addig az idei év hasonló időszakában csak 20 milliót. Megértük már azt is, hogy Mohácson a lakásépítkezések kivitelezésére versenytárgyalást tűzhettek ki. Ha ez még nem is az egyensúly, de az építési feszültségek enyhülését, a kiegyenlítődés folyamatát mutatja. Tapasztalható bizonyos átrendeződés is. Több szövetkezeti építő szervezet megszűnt, vagy csökkentette méreteit, s ez a hatékonyabb építőipari szervezet létrehozásának irányába hat. Ugyanakkor a beruházási stop, a kereslet csökkenésének hatására egyes vállalatok nehéz helyzetbe kerültek. Gondolok itt az útépítőkre és a kőbányászatra. Nem kétséges, hogy végül is kilábalnak a Jelenlegi nehéz helyzetükből, de ehhez idő keil. — Az építőt párra orrborodé nyomás onyhOlésévol meggyorsultak-« • Myá borúból a sok ? — Az építőipari kapacitást Igénylő munkák egymilliárd forintot tesznek ki, lényegében az előző évivel azonos nagyságrendűek. Mivel az Idei évben építési jellegű beruházás alig indult, így az a kívánalom, hogy a kapacitásokat a folyamatban lévő beruházások meggyorsítására és befejezésére összpontosítsák, a jelek szerint teljesül. Ebben döntő szerepe van a mezőgazdaságban készülő létesítményeknek, ugyanis ezeknek a megvalósításához kapcsolódik az összes építési szükséglet közel 60 százaléka. Ebben az évben fejeződnek be a korábban megkezdett közel másfél mittiárd nagyságrendű mezőgazdasági nagyüzemi férőhely-program munkálatai, bár bizonyos áthúzódásokra is lehet számítani. Ezen felül észre keli venni — bár nem a vállalati beruházási szférába tartozik — ahogyan felgyorsult a lakás- építkezés. Ez is a koncentráltabb munka jele. ™ Piiiyia ^ | üuuw jwfittmmI — Oj, nagyobb értékű beruházás kezdésére 1972-ben alig került sor, s ez végül is a megye gazdagodását illetően nem mondható örvendetesnek. A múlt évben elhatározott fejlesztések megkezdése előreláthatóan csak jövőre, vagy annál is később lesz időszerű - Pécsi Kesztyűgyár, Pécsi Bőrgyár, Építőanyagipari Vállalat, Pécsi Szikra Nyomda, bútoripari fejlesztések, stb. Az egyes beruházások megvalósítósót átmenetileg akadályozó tényezők hatása is észlelhető. A kellő előkészítettség hiányának következményei most jelentkeznek — például: Pécsi Sütőipari Vállalat új kenyérgyára. A legnagyobb gond azonban, ami a jövőre vetíti elő árnyékát: ez egyes kedvezményezett beruházási célok iránti érdektelenség. Mintha a beruházási stop túlzottan leforrázta volna a kedélyeket, valamiféle dermedtség tapasztalható. Nehezen állnak össze a húsfeldolgozók vállalkozói, nincsenek érdemleges, a kereskedelmi ellátottságot javító fejlesztések. Nem kielégítő az érdeklődés a szolgáltatások fejlesztése terén sem, s ezek közül is egyes területeken, mint például az autójavítás, csak nagyon vontatottan realizálódnak a mindenképpen szükséges fejlesztési elképzelések. Hiányoznak a jelentősebb beruházási elképzelések is. — Célszerű lenne most már konkrétabban foglalkozni o hosszabb távú fejlesztések gondolatával. A hitelzárlat feloldódott, s ezzel a népgazdaság számára is hasznos fejlesztési hitelekkel való támogatása a nem preferált területeken is lehetővé vált. A jól és idejében ismertté vált ilyen elképzeléseket mi szívesen támogatjuk hitellel — mondotta interjúnk végén dr. Kisvárt András igazgató. Mlklósvári Zoltán Helyreállították a Mura-parti töltéseket Júliusban minden idők legnagyobb árvize vonult le a Mura folyón. A hetekig tartó áradat erősen megrongálta a néhány éve elkészült védőtöltéseket. Helyenként, hogy a nagyobb értékek víz alá kerülését elkerüljék, fel kellett robbantani a gátakat. Az árvíz elvonulása után a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság irányításával megkezdték a gátak helyreállítását. Tótszerdahely és Molnári községek térségében csaknem 15 000 köbméter földet építettek be a Mura védőtöltésébe, s ezzel az árvíz idején hirhedtté vált Birki-tó öb- lözetben újból gát közé szorították a Murát. A munkák befejeződtek, a megrongálódott gátrendszert végig kijavították. 35 000 négyzetméter töltéskorona helyreállítást is elvégeztek. Jó eredménnyel járt a felhasznált homokzsák visszamentés is: 170 000-ből mindössze 10 ezer maradt a mederben. A helyreállítási munkák Idején magyar—jugoszláv vegyesbizottság alakult, s ez megvizsgálta a Mura védőgátrendszerét Azt tisztázták, elegendő-e a meglevő töltés, vagy esetleg további magasítás és erősítés szükséges az újabb árvizek kivédéséhez. A vízügyi vegyesbizottság később teszi közzé jelentését Huszonkilencen tanulják a szakma fogásait: Szervezett hentesképzés Pécsváradon Tavaly 238 000 sertést szállítottak a vágóhidakra, s ez a folyamat tovább emelkedik. Három év múlva, a tervek szerint a felvásárlás eléri a 384 ezret. A nagyarányú program végrehajtása megkívánja a megfelelő feldolgozó kapacitást: ennek elengedhetetlen feltétele a kellő számú szakember. Lássuk, hogy áll Baranya ezen a területen! Szervezett húsipari szakmunkásképzés megyénkben eddig nem volt hacsak nem számítjuk annak a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál négy éve folyó szakmunkásképzést Egyre sürgetőbbé vált a húsipari szakmunkásképzés megszervezése. Éppen ezért, a Baranya megyei Tanács támogatásával, a pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben szepemberben kezdődött meg a hentesképzés. Huszonkilenc fővel indult az osztály, és már a jelentkezéseknél kiderült, hogy a fiatalok előtt szimpatikus ez a szakma. A túljelentkezés miatt több mint tízen maradtak ki az idei évfolyamból. Az intézmény profilját eddig a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztő szakmunkások nevelése képezte. El év szeptemberétől a kör bővült: a „húsos" osztályba járók valamennyien kollégisták, a megye területéről jelentkeztek. Az első évben a módosított tanterv szerint - ami emelt képzési formát is jelent —, többek között matematikát, fizikát, történelmet tanulnak, de nekik elengedhetetlenül fontos a biológia ismerete is. A leendő hentesek a szakmai gyakorlatot Pécsett, a Húsipari Vállalat üzemében végzik: hetente három napot töltenek itt, jól felkészült szakemberek segítik őket a megfelelő gyakorlati tudás megszerzésében. Az ígéretek szerint október középétől már kialakítják részükre az új tanműhelyt is. Eddig tizennyolc fiatallal kötött szerződést a vállalat, ami azt is jelenti, hogy részükre megvásárolják a tankönyveket, havonta kétszáz forint vállalati ösztöndíjat 'S kapnak a MOM által biztosított tanulmányi ösztöndíjon kívül. A termelőszövetkezetek eddig csak két fiatallal kötöttek társadalmi szerződést: a tsz-ek még nemigen vállalnak terhet a képzésben. Egyébként a kollégiumi ellátás költségeit a Megyei Tanács vállalta magára. A megyében harmincöt gazdaság (FMSZ, ÁG, termelőszövetkezet) végez húsfeldolgozást Ezek az üzemek egyre inkább igénylik a megfelelő szakember ellátottságot. A becslések szerint 1976-ra legalább kétszáz új szakembert igényel a helyi húsipar. Addig két osztály végezhet Pécsváradon. A legoptimálisabb számítások szerint is maximum hetven új hentesre számíthatnak a feldolgozó üzemek. Mindenesetre örvendetes a képzés beindulása. A szakembereknek elhatározott szándéka, hogy a képzést folyamatossá tegyék. Csak így képzelhető el, hogy öt év múlva a szakemberhiányt a megfelelő ellátottság váltsa fel. Salamon Gyula Nagy Dezsőék széngyára A félretett riport Hadd mondjam td: a bányászok a világ legrendesebb emberei. A kategorikus kijelentés — elismerem — nagyon szubjektív, talán egy kissé sematikus is, de rendkívüli események, s rendkívüli tettek miatt írtam le — most talán mások is könnyebben megértik mi minden rejlik a vélemény mögött Telex. Kossuth-bárryán működik az ország legnagyobb fejtése. Egyetlen nap alatt 2000 tonna szenet termelnek. S egy másik telex: Kossuth-bányán 7 halálos áldozatot követelt a bányatűz. Kossuth-bányán folyik a küzdelem a tűz ellen — a bánya más területein termelnek a bányászok. Mondatfoszlányok. 1972. szeptember 28-a 17 óra 30 perc (körül) a főmérnökhelyettesi irodában: üzemszervezés-munkaszervezés. Ésszerűség. Többlettermelés. Termelékenység növekedés. Munkaidőkihasználás. Magasabb bér. Ugyanebben az időpontban a bányában: meneküljetek, tűz van. Október 2-áe délután, a komlói temetőben: feketeruhás, fehéringes bányászok. Kicsit esetlenül mozognak, külnösen hatalmas kezükkel nem tudnak mit kezdeni. Most nem lehet zsebre tenni. Aztán megfogják a koporsókat, az utolsó leszállásra bányászok viszik társaikat... Ez a riport hétköznapi tettekről szól, a rendkívüli események miatt (azokkal egyidő- ben született) késett Termelési mutatók Szemelő fejté* torma (nap) db •gr mdezatma teljesítmény ?96*t 7 49« 4,1 tonna 1968: 7 509 6,0 tonna 1972: 4 585 6,8 tonna 1972. szeptember 27-én a VIII-ik szinti 10/2-es telepi fejtésben, a K/6-os koncentrációban, 2000 tonna szenet termeltek. Nagy Dezső 28-án, még nagyobb eredményre számított, amikor a détutános műszak derekán a fejtésről beszélgettünk. A széngyár. ötven-hatvan ember dolgozhat a százhúsz métere* fejtésben. A fémtó mok nyílegyenes sorban állnak, középen — két támsor között — jól járható pásztán lehet végigmenni a széngyáron. Négy és fél-öt méter széles lehet a fejtés, mindkét oldalon szénnel felpúpozva, halkan surrogva járnak a kaparok. Az egyik felől omlasztanak, a fejtés másik oldalán az új pásztát jövesztik. A rendkívülit keresem. Nincs több ember mint régebben, a fejtés nem sokkal szélesebb, (talán 40—60 centivel) mint korábban, nincs nagyobb zaj, nincs melegebb, sőt a nagyobb szelvény miatt talán egy kicsit frissebb is a levegő. Bányász nyelven: szép a fejtés. A két kaparó, az egyetlen újdonság: a nagy termelés titka is. Beszélgetés. Jäger László bányamérnök: már korábban volt két elvetélt kísérletünk, amikor a térben és időben eltérő munkafolyamatokat egyidejűsítettük. Akkor nem sikerült. Most igen. A nagy és soha vissza nem térő alkalmat vettem észre: ebben a telepben minden feltétel adott a két kaparós szállításra. Régebben — más fejtésekben most is — úgy történik a termelés, hogy először az omla- dék felől beszereltük a kapa- rőt, s omlasztottuk rá a szenet, amíg csak jött vagy amíg a ciklus idő — megengedte. A fejtésben dolgozó valamennyi bányász ekkor a kaparó körül bábáskodott, bár 5—6 embernek volt csak munkája. Ezután átszerelték a kaparót az új pásztához, s megkezdődött a termelés. Hátul sokszor a szén egyötöde is elmaradt. Most egy- időben, a fejtés mindkét oldalán kaparok dolgoznak. Az egyik felén rendesen meav a termelés, a másikon néhány ember omlasztja a szenet. Nincs üresiárat, valamennyi munkás munkaideie iái kihasznált, ha valamelyik kaparó bedöglik nem kell leállnia a termelésnek ... Merer Emil főmérnökhelyettes, a műszaki csoport vezetője: ...mert ha a bányász leszáll, akkor már dolgozni is akar, ebben a fejtésben pedig most lehet. Nem úgy kell ezt érteni, hogy meg kell szakadni, most csak azokat a holt időket iktattuk ki, melyekben az embereknek nem tudtunk munkát adni. Még néhány apró, de nem jelentéktelen újítást vezettünk be a fejtésben ... — A bányahatóság, a vezetők, az emberek nem idegenkedtek az új módszertől? Merei Emil: A bányahatóság kezdettől pártfogolta elképzeléseinket az embereket felhívtuk az irodába: megmagyaráztuk mit szeretnénk, $ hogy ne féljenek a nagyobb, nyitott fejtéstől, a kétoldali termeléstől. Mint üzletfelek tárgyaltunk Nagy Dezsőékkel, egy „viharos” délután. Nekik sem jött rosszul, a 150 tagú csapat egy kicsit szétesőben volt, talán 60—70 ember dolgozhatott együtt. Azt kértük, legyen rekordtermelés, a pénz is meglesz hozzá. S megvolt? Nagy Dezső: Nem a pénzért csináljuk. Annak idején mi próbáltuk k| a Löbbe-gyalút, a cseh gyalút, a maróhengert, az egve- di hidraulikus tárnokát, a védőhálás kísérleteket is mi kezdtük a Kossuth-on. A pénz is fontos, de nem a legfontosabb ... Furcsa párbeszéd következik, A főmérnök-helyettes, s a csoportvezető megpróbálja külön- külön kiszámítani mennyi pénzt érdemelhetnek az úi munkahelyen. Mérei Emil kénytelen a norma előírásoktól kezdve, a bérfeszültségia, s az ösztönzésig mindent figyelembe venni. A csapatvezető másként számol: nem kis dolgot csinálnak, $ as emberek nem keveset várnak. Mindketten kimondanak egy összeget: csaknem ugyanannyi. Le is írom: ötezer forint körül van. Az elmúlt napokban hallottam valakitől: a bányásznak csak azért kellene háromezret kapnia, mert leszáll. Nagy Dezső: csak érzésből mondom, hogy a szénveszteség most sem lehet több 12 százaléknál, a balesetek pedig egyáltalán nem szaporodtak. Méréi Emil: 300 ezer tonna a kitermelhető szénkészlet, most mintegy 30 ezer tonnával kevesebb szén veszik el. Ötszáz forintjával számolva tonnánként 15 millió forint a megtakarítás. Jäger László: Készítettem egy kis mérleget. A 10-es telepen, egy 67 méteres fronton 5,7 méter vastagságú telepben, egy kaparóval a napi előrehaladási sebesség 1,35 méter volt, a napi termelés 741 tonna a fejtési teljesítmény 8,6 tonna volt egy műszakra. A mostani, két kaparós fejtésben csaknem azonosak a körülmények, s az adottságok. A napi előrehaladás 1,6 méter, az egy hónapra számított átlagos napi termelés 1571 tonna, az egy műszakra eső teljesítmény 11,1 tonna volt. Mérei Emil: egyetlen ötlet kimagasló eredményeket hozott, s persze új gondokat, problémákat. A munkaszervezés ugyanis nem korlátozódhat egy fejtésre, az egész szállí'^'t át kell szervezni, a szervezési intézkedések egész láncolatát követeli... Az is meglesz. A Kosuth-bá- nyai műszakiak — fiatalok és idősebbek kitalálják, biztos akadnak majd támogatóik is, és egészen biztosan lesznek Nagy Dezsők, vagy mások, akik megcsinálják. Lombosi Jenő k
