Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

1972. október 4. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Pillantás a kukoricatermesztés holnapjába Kukorica-betakantó kombájnok és termést szállító járművek az Egyházasharaszti Jó Barát Termelő­szövetkezet tábláján Szokolai felv. A zárt kukoricatermeszfési rendszereké a jövő A cél: 150-200 mázsa májusi morzsolt hektáronként Mezőgazdaságunk legége­tőbb gondja a jó kukoricater­més betakarítása és veszteség- mentes tárolása. Ezekben a he­tekben országosan mintegy 1,4 millió hektárról kell betakaríta­ni ezt a fontos terményt, ami az állattenyésztés abrakszük­ségletének 65-70 százalékát adja. A termés örvendetesen nagy; hektáronként 4—5 mázsá­val magasabb az előirányzott­nál. S ez azt jelenti, hogy or­szágosan több, mint 560 ezer vagon kukorica betakarításáról kell gondoskodni. Nehezíti a helyzetet, hogy a kukorica érési ideje az idén két héttel kito­lódott s a beltenyésztéses hibri­dek között a közép-kései fajták amúgy is túlsúlyban vannak. A gépi betakarítás aránya, bár sokat fejlődött, nem kielégítő még. A termésnek csak 65—70 százalékát tudják géppel be­takarítani, ennek 60 százalékát morzsolt, 40 százalékát pedig csöves állapotban. A szárítóka­pacitás 250-260 ezer vagon kukoricára elegendő. Ilyen kö­rülmények között számítani kell arra, hogy 200—250 ezer hektár kukorica termése az idén csak az optimális időn túl takarítha­tó be. Megoldatlan a termés tárolása is, az állam ezért ez őszön mintegy 200 millió fo­rint hitelt biztosít gépek be­szerzésére, olcsó, gyorsan elké­szíthető tárolóhelyek létesítésé­re, amelyhez 30 százalékos ál­lami támogatást is kapnak az üzemek. Továbbá mentesülnek c 20 százalékos tartalékolástól és a 30 százalékos készpénz fedezet letételétől is. Ezzel az átfogó helyzetfelmé­réssel és tájékoztatással vezette be dr. Kasza Béla, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Termelési és Műsza­DOMBOVARI UNIVERZAL SZÖVETKEZET Dombóvár, Hunyadi tér 20. BETONKERITÉSEK, BETONOSZLOPOK, BETON SERTESVALVUK, KÉMÉNYTISZTITÓ AJTÓK iS EGYÉB BETONTERMÉKEK gyártását vállalja Telefon: 13-73. Ügyintéző: Minarik Jánosné. ki Fejlesztési főosztályának ve­zetője azt a tanácskozást, amit kedden délelőtt a Szekszárdi Állami Gazdaságban rendeztek meg négy megye, Baranya, So­mogy, Tolna és Zala mezőgaz­dasági szakembereinek. A négy megyéből mintegy 350 | állami gazdasági és termelő- | szövetkezeti vezető és szakem- i bér érkezett Szekszárdra, hogy közelebbről is megismerkedjen azzal a zárt kukoricatermeszté­si rendszerrel, amelyet a gaz­daság dolgozott ki, s amely a fent vázolt problémák megol­dásának irányába mutat. A szigorú termesztéstechnológiai előírásokon alapuló zárt kuko­ricatermesztési rendszerek kö­zül — jelenleg három van el­terjedőben az országban, a bá­bolnai, a bajai és a szekszárdi szisztéma — Baranya megye pillanatnyilag leginkább a szekszárdiak KSZE programjá­ban érdekelt. A KSZE — Kukoricatermesz­tési Szocialista Együttműködés - lényegét és célját Mohácsi Károly, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója vázolta a szakembereknek, egyben be­számolt az 1972. évi eredmé­nyekről is. A zárt rendszer­be a gazdaságon kívül — amely 3500 hektáron termeszt kuko­ricát -, az idén már hét part­ner üzem kapcsolódott be, ösz- szesen 13 500 hektáron. A gaz­daságban hektáronként 80 má­zsás, a partner üzemeknél 62- 65 mázsás termést takarítanak be, az előző évi 40 mázsás bá­zishoz képest. A zárt technoló­giát a gazdaság dolgozta ki és adja meg. A feltétel, hogy a bekapcsolódni kívánó üzem ve­tésterületének minimum 50—60 százalékán termeljen kukoricát. A szekszárdiak hangsúlyozták, hogy ók ellenzik a 100 száza­lékos arányt, vagyis a kukorica monokultúrát, s erre megvan­nak a reális érveik. A vetés- szerkezetre kidolgoztak egy olyan gazdaságos modellt, amely bármely gazdaságban adaptálható, ebben a kukorica 50—60 százalékos aránya mel­lett 20—30 százalékos gabona­arányt, 8-10 százalék lucerna- terület, 10—20 százalék pedig cukorrépa, szója vagy napra­forgó termesztését javasolják. Gondoskodnak a technológiá­hoz szükséges gépsorok - ezek 35 százalékban szocialista országokból, 65 százalékban nyugatról származnak - be­szerzéséről, erőgéptől egészen a betárolásig, a kukorica tar­tósításáig. A zárt rendszer nyil­ván jelentős anyagi befekte­tést igényel, de a beruházás hektáronként csaTr plusz 63 fo­rinttal terheli meg az üzemet és ez bőven viszatérül a ma- magasbb hozamokból. A KSZE program a megadott technológiával, ma 80 mázsa hektáronkénti termést tud ga­rantálni, de a jövő — az öt-tíz éven belüli távlat — ennél sok­kal messzebb mutat, hisz kí­sérletekben ma már megvan­nak azok a kukoricafajtók, amelyek tőszámsűrítéssel és a tápanyag mennyiség és arány megváltoztatásával már ma megadják a hektáronkénti 150 mázsás termést. A cél 150—200 mázsa májusi morzsolt kuko­rica hektáronként. A KSZE kőre 1973-ban 30 partnerüzemre bővült — köztük van Baranyából a Bolyi, a Pé­csi és a Szentegáti Állami Gazdaság, amelyek már 50 ezer hektáron folytatják majd a zári rendszerű kukoricatermesztést, szekszárdi szisztémával. Egy­idejűleg társadalmasítják is a szervezetet, elnökséget válasz­tanak, amely az integrációt végzi. Új üzemek bekapcsoló­dására 1973-ban már nincs le­hetőség, 1974-ben azonban is­mét bővülhet a kör. Baranyá­ból tegnap több termelőszövet­kezet érdeklődött helyszínen is a feltételekről, anyagi kérdé­sekről, kiderült, hogy 500 hek­tár az a legkisebb kukorica te­rület, amivel a zárt rendszer egy üzemben beindítható, mert egy gépegységnél ekkora te­rületet lehet alapul venni. A tanácskozást követően a résztvevők a helyszínen is meg­tekintették a géprendszereket, a folyamatban lévő betakarí­tást. Az állami gazdaság kaj- madi területében a zárt rend­szer szárítási módszerét, a sár­vári kerületben pedig a kuko­rica propionsavas tartósítását tanulmányozták. Sok jó ötletet kaptak az olcsó és gyors kuko­ricatárolási megoldásokra is. Sommázva: a szekszárdi bemu­tató nemcsak a közeljövő kuko­ricatermesztését villantotta fel, de hasznos volt a jelenleg fenn­álló betakarítási gondok eny­hítésének szempontjából is. — Rné — KGST­tanácskozás Harkányban A KGST Szénbányászati Ál- j iandó Bizottságának 4. számú | Tudományos Műszaki Tanácsa kedden, a Mecseki Szénbányák harkányi üdülőjében megkezdte 17. ülését, amelyen munkabiz­tonsági és higiéniai kérdésekről tárgyalnak. Az ülésen jelen van­nak p Tudományos Műszaki Tanács tagjai, valamint a KGST tagállamok szénbányászati mun­kabiztonsági és munkaegész- ségügyj szakértői. Az ülés el­nöke Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgató­ja, a 4, sz. TMT elnöke. A program elnöki beszámo­lóval kezdődött a 4. számú Tu­dományos Műszaki Tanács ez évi tevékenységéről. A továb­biakban nyolc témát tárgyal­nak meg. Ezek között van pél­dául a szénbányák levegőjének portartalom mérése területén el­ért, világszínvonalat jelentő módszerek elemzésének megvi­tatása, a további munkák ter­vezetének megvizsgálása. A tu­dományos-műszaki együttműkö­dés szervezés, gazdasági és jogi alapja című témakörben szerződéstervezet és program kerül az ülés elé. Megvitatják a bányamezők előkészítési mód­jaival és művelési rendszerei­vel szemben támasztott köve­telmények munkaprogramját a gáztalanítás hatásfokának nö­velése végett. Az ülés október 7-én fejezi be munkáját. I pedagógusképzésről tanácskoznak Zalaegerszegen az oktatásügy dunántúli vezetői A pedagógusképzés és to­vábbképzés időszerű feladatai­ról kezdődött tegnap délelőtt két napos tanácskozás Zala­egerszegen, a Megyei Tanács székházában. A tanácskozáson a dunántúli megyék oktatás­ügyét irányító párt- és állami vezetők, pedagógusképzők, in­tézmények vezetői és képviselői vesznek részt. A tanácskozás résztvevőit Koplár Lajos, a Zala megyei Tanács elnökhelyettese üdvö­zölte. Ezt követően dr. Kál- mánchei Zoltán, a Pécsi Tanár­képző Főiskola főigazgatója nyi­totta meg a tanácskozást. Em­lékeztetett rá, hogy a hasonló találkozók keretében évről évre őszinte, nyílt véleménycsere ala­kult ki á pedagógusképzés gondjairól, s találkozás mindig alkalmas volt arra is, hogy a főiskola tájékoztatást kapjon ar­ról: végzett növendékei hogyan állják meg a helyüket az isko­lákban. Hangsúlyozta, hogy a mostani tanácskozás jelentősé­gét növeli a párt Központi Bi­zottságának az állami oktatás­ról hozott határozata, amely meghatározza a munka alap­hangját, s egyúttal konkrét fel­adatok kidolgozását sürgeti, A megnyitó beszéd után dr. Miklósvári Sándor, a Művelő­désügyi Minisztérium főosztály- vezetője tartott előadást A fő­iskolai tanárképzés és tovább­képzés távlatai a párthatározat alapján címmel. Előadásában részletesen foglalkozott a peda­gógusképzés egységesítésének, a szervezett továbbképzés meg­oldásának szükségességével. A továbbiakban dr. Tihanyi lenő főigazgató-helyettes, a főiskolai tanárképzés és tovább­képzés terén, a felvételi vizs­gák során szerzett tapasztala­totokról, a tanárképzésben a tananyagcsökkentés szükséges­ségéről dr. Dómján Károly fő­igazgató-helyettes, a gyakorlati képzés gondjairól, időszerű fel­adatairól számolt be, majd Kovács Lajos, a Zala megyei Tanács VB művelődésügyi osz­tályának vezetője a megyében alkalmazott továbbképzési for­mákról, azok eredményeiről tá­jékoztatta a jelenlévőket. Ebédszünet előtt Horváth La­jos, a Somogy megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője a jövő őszre Kapos­várra hívta meg hasonló témá­jú véleménycserére a dunántúli megyék képviselőit és a Pécsi Tanárképző Főiskola vezetőit. Délután 14 órakor vitával folytatódott az értekezlet, ezt követően 16 órától Zalaeger­szeggel ismerkedtek a vendé­gek. Megtekintették többek között a skanzent és az ifjúsági házat. Ma délelőtt 9 órakor folytat­ja munkáját a tanácskozás. 1,6 millió háztartás kap pb-gázt Az V. ötéves tervben megvalósul a szeged —baja —pécsi földgázvezeték Mikor épül meg a Szeged— Baja—Pécs közti földgázveze­ték? Ez a kérdés ismét felvető­dött az utóbbi napokban. S az aktualitást a Székesfehérváron rendezett országos gázkonferen­cia adta. A gázipari szakembe­rek háromnapos találkozóját az Enegiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Székesfehérvári Ta­nács, valamint a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Válla­lat rendezte. A gázkonferencián részt vett Fessel Tibor is, a DDGÁZ igazgatója, aki a követ­kezőkben foglalta össze a kon­ferencia tapasztalatait. — A szakemberek évente ta­lálkoznak és megvitatják a gáz­ipar legfontosabb kérdéseit. Az idei konferencia volt a tizenha­todik. Aktualitását a gázprog­ram adta. Központi és legfonto­sabb kérdés az volt, hogyan ja­vítható a gázfeldolgozós hatás­foka. ötszázötven szakember adott egymásnak randevút. A szekciókban élénk vita alakult ki, legalább hetvenen szólaltak fel. A legnagyobb érdeklődést a gázipar biztonságtechnikai kérdései váltották ki: ebben a szekcióban közel százötven szak­ember dolgozott. A konferencia résztvevői között ott találtuk szinte valamennyi szocialista or­szág képviselőjét, de ott voltak o francia, az angol és a nyugat­német szakemberek is. Egyéb­ként szó esett az energiagazda­ság hosszú távú fejlesztésének főbb irányairól, a PB-gáz ellá­tás helyzetéről és jövőbeni ala­kulásáról, továbbá a gázipar műszaki fejlesztéséről is, hogy csak a legfontosabbakat említ­sem. — A konferencia egyik legna­gyobb érdeklődéssel kísért elő­adása a hosszú távú fejlesztés­ről szólt. Előadója Szőcs Miklós közgazdász volt. Néhány példa, a földgázprogram fő célkitűzé­seiből. A jelenlegi tervciklus vé­gére hat és fél milliárd köb­méterre emelkedik a földgáz felhasználás. 1980-ra 8,5 milliárd köbméteres fogyasztás várható, amelyből a hazai termelés mint­egy hat milliárd köbméter lesz. Tovább nő a lakások gázellá­tottsága. így 1975-re 680 000 la­kás vezetékes gázt kap, további 1 600 000 háztartásban megva­lósul a palackos propán-bután gázellátás. A prognózis szerint 1980-ra az össz-lakásállomány 65 százalékában vezetékes, vagy palackos pébégáz lesz. Az em­lített program végrehajtásához 1980-ig mintegy 1700 kilométer­nyi gázvezeték megépítéséről kell gondoskodni. A jelenlegi tervciklusban meghatározott fel­adatok megvalósításához mint­egy 11,7 milliárd forint szüksé­ges. A Szeged—Baja—Pécs köz­ti földgázvezeték építése az ötö­dik ötéves tervben várható. — Mi volt a közvetlen gya­korlati haszna a konferenciá­nak? — Több gyártó vállalattal és kutatóintézettel folytattunk esz­mecserét. így többek között a Magyar Ásványolaj és Földgáz­kísérleti Intézettel is. Az intézet által kikísérletezett és gyártott korreflex csőszigetelő anyagot hamarosan alkalmazzuk. Kikü­szöböli a bitumen felhasználá­sát. A korreflex használota je­lentős fejlődést jelenthet ezen a területen. Előnye továbbá az is, hogy hazai gyártású. Az idei konferencia jelentőségét növelte az is, hogy idén ünnepli a szé­kesfehérvári gázgyártás a 100. évfordulóját. s. Gy. Huszonöt éves a HALÉV A magyar polgári légiközle­kedés újjászületésének negyed- százados évfordulóját ünnepel­ték kedden a Ferihegyi repülő­tér kultúrtermében. Az ünnep­ségen a légiközlekedés vezető­in, a MALÉV dolgozóin kívül ott voltak az első közös vállalat, a MASZOVLET volt vezetői, a ma­gyar és a szovjet alapító ta­gok, Részt vett az ünnepségen L. Sz. Szvecsnyikovnak, a Szov­jetunió polgári repülésügyi mi­niszterhelyettesének vezetésével hazánkban tartózkodó küldött­ség is. A jubiláló vállalat dolgozóit Földvári László közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes üd­vözölte, majd Lénáit György, a N. V. Kozlcv berepülő pilóta, a Szovjetunió Hőse vezetésivel szeptember 30-ón megérkezett hazánkba a TU^ 144 es szupe s, ’■ űku személyszállító repülőgép, A repülőgépet három napig tekinthette meg a nagyközönség, a Ferihegyi repülőtéren. MALÉV vezérigazgqtója emlé­kezett meg a légiköziek:: Jés 25 esztendejéről, beszélt jövőjéről, s mondott köszönetét a szovjet partnereknek a magyar légifor­galom létrehozásában, fejlesz­tésében nyújtott sokoldalú se­gítségért. Az ünnepségen dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a maqyar légiközlekedés fejlesztésében érdemeket szerzett dolgozóknak átadta az Elnöki Tanács kitün­tetéseit. * A magyar polgári légiközle­kedés újjászületését 0 magyar és a szovjet kormánynak a Ma­gyar-Szovjet Légiforgalmi Rt., a MASZOVLET megalakításáról 1946-ban aláírt egyezménye alapozta meg. Az Induláshoz szükséges berendezéseket, gép­parkot és a szakemberek egy részét a Szovjetunió bocsátotta rendelkezésre. A magyar-szovjet egyezmény értelmében a közös légitársa­ság 1954-ben MALÉV néven a magyar fél kizárólagos tulajdo­nába ment át. A MALÉV géoel jelenleg 28 orszóa 35 városába repülnek, nemzetközi útvonal­hálózatuk hossza eayirányban több mint 40 ezer kilométer. A légiközlekedési vállalatnak 32 országban működik kéoviselete. A világ bármely oontiárg el le­het jutni a MALÉV útíán, ezt a partner vágóiatokkal kötött 59 vezérüqynöki és 63 vonalközt megállapodással biztosítja a vállalat. J *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom