Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-31 / 257. szám
W72. október 31. DUNANTOLI NAPLÖ 3 FÓRUM Jegyzetek a pécsi párttitkárok értekezletén Válaszra vár 96 kérdés. A pártszervezetek titkárai adták be a háromnapos titkári értekezlet utolsó napi programjának. Megválaszolásukra nem három óra, de három nap sem lenne elég. Ambrus Jenő elvtárs, a Pécs városi Pártbizottság első titkára sorra veszi a legfontosabbakat Á szervezeti szabályzattal ellentétben Arról van szó, hogy néhány pártszervezetnél évek óta nem szerveztek pártoktatást, mert úgymond nincs rá igény. Ezt az asztalon lévő 96 kérdés cáfolja, tematikájuk egy kétéves előadássorozatot Izgalmasan megtöltene. Másutt április óta a párttagok egy része nem fizetett tagdíjat, mert akik ezt a munkát vállalták „elfelejtették” a pénzt átvenni. Az érem másik oldala: mindig akad néhány személy, aki meggondolja magát, és nem fizeti a párttagsági díjat, mert „megsértették". A szervezeti szabályzattal ellentétben tagként nyilvántartják a kizárás helyett Nincs abban semmi különös, hogy ma is vannak a pártban, akik egy ponton azonosítják a pártot személyes érdekeikkel. Ha nem teljesül, amire számítottak, az alkalmat ad, hogy otthagyják, mert „milyen előnyöm származik abból, hogy párttag vagyok és fizetem a tagsági díjat”? Az uborkafán Szóba kerül, hogy számos gazdasági vezető milyen sokoldalú, kedvező, lendítő erőt gyakorol a pártszervezetre, melyben ugyanolyan tag, mint a többi. Ezeken a helyeken asztalra, kirakatba tehetők az eredmények. Vannak ellentétes példák: néhány gazdasági és szakmai vezető, aki az ómechanizmusban úgy-ohogy megállta helyét, az újmechanizmusban nem él, hanem visszaél a bővült jogokkal, lehetőségekkel, egyszemélyben munkahelyi „szentháromságnak" képzeli magát. Ö a gazdasági vezető, a párt-, a szakszervezet helyi képviselője. Neki van üzeme (üzememben!), pártszervezete, párttitkára, szakszervezete és szakszervezeti titkára — mindene. A teremben egyetértést jelzett az élénkség, hogy a kommunistáknak, a pártszervezeteknek az eddiginél erőteljesebb, erélyesebb harcot kell folytatniok az ilyen hibák, káros kinövések ellen és vissza kell állítani, magasabb szintre kell emelni a pártszervezet tekintélyét, befolyását, s ha kell, felsőbb pártszerv segítségét is igénybe kell venni. Esetemként az utóbbira szükség van és szükség lesz, mert néhány párt- titkár a szünetben elmondta, hogy nem mindig elegendő a pártszervezet ereje. Voltak kísérletek helyi állapotok rendezésére, de volt, amelyik derékba tört és „finom” kitolások sorozatát kellett elszenvedniök a bátraknak. Persze, akkor igazi a politikai harc, ha ebbe se nyugszanak bele. Nem fúrni kell, hanem elvi politikai, gyakorlati harcot kell folytatni személyre való tekintet nélkül. Az győz a közösség, a jobb munka és munkahelyi légkör javára, akinek igaza van. Fürdővízzel a gyereket is Munkahelyi légkör? — fordul a szó még gyakorlatibb dolgokra. Mindig akadnak túlbúzgók, akik kiöntik a fürdővízzel a gyereket is. Az új pécsi telefonközpont bekapcsolásával néhány vállalatnál, intézménynél azt képzelték, hogy eqycsapásra megszaporodnak a munkatársak Budapesten élő rokonai, ismerősei. Átalakították az üzemi telefonközpontokat, hogy vonalat ne vagy csak a központ kezelőjén keresztül kaphassanak, aki mellesleg beleszédül a sok hívásba, kapcsolásba, amit azelőtt azok bonyolítottak le, akiknek telefonáltok kellett. Másutt lakatot szereltettek a készülékre. Igaz, senki se intézze magánügyeit állami telefonköltségen. De ez elérhető másként is. Elfelejteni, hogy az embereknek vannak dolgaik, melyeket munkaidőben kell elintézni, elzárni őket a külvilágtól — több, mint feledékeny- ség. Kérjenek a postától a munkahelyekre nyilvános telefont 1 A politikai hőmérő helye Alaposan oda kell figyelni a munkahelyen a kommunistáknak, a pártszervezeteknek, ha valóban azt akarják tudni, mi foglalkoztatja a dolgozókat és ennek megfelelően elkészíteni a tájékoztatást, melyet rendszeresen küldenek felsőbb pártszerveknek. És intézkedni is. Mert aligha igaz, hogy egy többszáz főt foglalkoztató üzemben az izgatja legjobban a dolgozókat, hogy Nasszer halála óta napjainkig, milyen politikai utat tett meg Szadat. Az viszont annál inkább, hogy több pécsi üzlet déltől vagy egy órától egy-másfél óráig zárva tart, amikor a munkahelyek többségén műszakváltás van, és az emberek nem tudnak vásárolni. (Pl. a Kossuth utcai vasbolt előtt állandóan embercsoport áll, várva az ebéd utáni nyitásra!). Jugoszláv gőzöltbükk- parketta, farostlemez borítású teleajtó minden mennyiségben és méretben a PÉCS-SZEKSZÁRDI TÜZÉP VÁLLALAT TELEPEIN. KIVÁLÓ MINŐSÉG. Vagy az, hogy a szolgáltatások egyes ágaiban „szemérmetlenül” emelik az árakat a bérből élők rovására, hogy az a másik oldalon a nyereséget és prémiumot növelje. A legkülönfélébb nem engedett, szabálytalan módokat ötlik ki, melyek ellentétesek a fogysztók érdekeivel. A pártszervezeteknek nyíltabban, bátrabban kell feltárni a helyzeteket, jelenségeket, nem elfeledve azt, ami jó, helyesléssel találkozik, de azt sem, ami rendezésre, beavatkozásra vár. A sorrendben érthetően előrébb áll, hogy Pécsett milyen a kilátás három-öt éven belül a lakáshiány csökkentésére, mint az, hogy mikor épül fel az ifjúság háza. Ez utóbbi építése is elkezdődik a mostani ötéves tervben, de a lakáshiány csökkentésére kissé borúsabb a kilátás, mert kiderült, hogy az előrejelzéssel ellenkezőleg Pécs korábbi dinamikusnak tartott fejlődése nem csökkent az évi 3000 főre. Évenként ötezer, ami azt jelenti, hogy a két évvel ezelőtti népszámlálás óta tízezerrel nőtt a város lakossága. Illetékes szervek megkezdték az intézkedést a hiányzó lakások pótlására. Politikai bátorság, harcosság Több politikai bátorságra van szükség a pártszervezeteknél. Nyíltan meg kell mondani például, hogy a nagyüzemi zöldségtermesztés önmagában nem biztosítja az olcsóságot, de ez nem azonos a zöldség, gyümölcs és virág árdrágítással, ami ugyancsak kedvelt területe a gyorsan gazdagodásra törekvőknek. Az előbbit fejleszteni, korszerűsíteni kell, az utóbbi ellen harcolni kell, de nem utólag, amikor már csak regisztrálni lehet az esetet. Ilyen ügyekben a felsőbb szerveknek is mozgékonyabbnak kell lenni, megelőző munkát is kellene végezni. Az idő szalad a fórumon is. Végül több gazdasági kérdésre kérdés a válasz: A pártszervezetek a maguk helyén, de nemcsak munkahelyüket látva, mindent tegyenek meg a gazdaságosabb termelésért, hogy itthon is, külföldön is jól tudjunk eladni, vásárolni, jobb minőséget és olcsóbban. Ez a munkások, a dolgozók érdeke. Ezért kell harcolni és még keményebben az ellentétes törekvések ellen. Kászon József Bútorkiállítás a Szénbányák Vállalat volt központjában Párbeszédet kezdeményezett a pécsi Bútorgyár a vásárló- közönséggel. Az üzem kíváncsi, hogyan fogadja a fogyasztó a gyár termékeit, A Mecseki Szénbányák volt Déryné utcai központjában tegnap nyílt meg az egy hétig nyitva tartó termékbemutató. A kiállításon láthatók a BARANYA kisbútorok, amelyek a gyár jelenlegi sorozatban gyártott típusai. De a két termet megtöltő bemutatón már felsorakoztak a jövő bútorai is. 1973-ban ezeket a kisbútorokat is sorozatban gyártják majd: a termelés húsz százalékát alkotják. Az új termékek a Marianna, Dani- ella, Lolita, Anita, Diána, Beáta és Lilla fantázia nevet viselik. Közülük négy a gyár saját tervezése, három pedig külső tervező munkáját dicséri. Ahány bútor, annyi szín és faanyag. Egyben viszont megegyeznek: valamennyi magasfényű, poliészter kezelést kapott. A megnyitón a szakemberek tetszéssel fogadták a gyár új termékeit. Annál is inkább, mert a leghosszabb (mintegy hat méternyi) Anita szekrénysor irányára is alig haladja meg a tizenegyezer forintot. Dr. Hadnagy Árpád, Pécs megyei Város Tanácsa ipari osztályának vezetője többek között megnyitójában elmondta, hogy az 1950-ben alakult gyár, — amely nyolcvan fős munkás- gárdájával az első években orgonákat, harmóniumokat gyártott — sokat korszerűsödött. Az üzem fejlődése tervszerű volt: a gyárnak ma háromszáz dolgozója van. Praktikus és olcsó bútoraik meghódították Baranya, de más megyék vevőközönségét is. Négy év alatt több mint kétszeresére növelték a kisbútorok gyártását. A fejlődés záloga, a végrehajtott belső átszervezés, a technológiai folyamat modernizálása volt. Ez a gyár az elsők közöt hajtotta végre a kormányzati szervek üzem- és munkaszervezésről szóló határozatát. A kiállítás november negyedikéig tart nyitva. Délután két órától este hat óráig fogadja az érdeklődő közönséget. S. Gy. •• Önkiszolgáló postahivatalok / Érdekes újdonsággal gyarapodott tegnap a posta szolgáltatási hálózata. Dejczö Gábor, a Budapesti Postaigazgatóság vezetője két önkiszolgáló postahivatalt adott át a forgalomnak, az egyiket Lágymányoson, a másikat a Szent István körúton. Ez utóbbit — a 137-es postahivatalt — bemutatták a sajtó képviselőinek is. A posta számos külföldi automatizálási módszer és a belföldi postaforgalomban már alkalmazott automaták együttes felhasználásával létesítette az önkiszolgáló hivatalokat, ahol az ügyfél maga végezheti el, sorbanállás nélkül a küldemények kezelését. Például külön automata van, amely az ajánlott leveleket veszi fel, adja vissza a kezelt feladóvevényt A meghatározott súlyhatárú és terjedelmű csomagot a feladó maga mérlegeli, ellátja a megfelelő összegű bélyeggel, majd átadja az automatának a kitöltött szállítólevéllel együtt, amiből a gép visszaadja a feladó szelvényét, önkiszolgáló a pénz. feladás is. Ez a kölcsönös bizalmon alapul. Az ügyfél átadja az automatának a pénzt azzal, hogy továbbítja is, a posta viszont megbízik az ügyfélben, hogy annyi pénzt tesz a külön erre a célra rendszeresített borítékra, mint amilyen összeget feltüntetett rajta, önkiszolgáló módszerrel adható fel távirat is és a hivatal egyik fülkéjéből távhívású telefonbeszélgetés is kezdeményezhető. A küldemények kezeléséhez szükséges valamennyi szelvény, feladójegy mellett természetesen bélyeg és képeslap árusító automaták is vannak és automaták adnak négyféle újságot is. A két önkiszolgáló hivatallal a posta tapasztalatokat akar gyűjteni a későbbi szélesebb* körű alkalmazáshoz, amire az ügyfél gyorsabb ellátásán túl munkaerő qondjai is serkentik. Egy önkiszolgáló hivatal két műszakban 2—2 munkaerőt foglalkoztat, ugyanilyen forgalmú hagyományos hivatalhoz egyéb- ként 18 főre van szükség. Az automata rendszerek fejlesztését folytatja a posta, hasonló önkiszolgáló hivatalok nyitásáról azonban a közeljövőben nincs szó. Tervezik viszont, hogy nagyforgalmú helyeken olyan pavilonokat létesítenek, amelyekben hírlap és értékcikk árusító automaták lesznek, táviratot lehet telefonon feladni és helyközi telefonbeszélgetéseket lehet kezdeményezni. Eltűnt pécs—baranyai irodalom „A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok." E mondatokkal találkozunk Gárdonyi A lámpás c. regényében. Ez a lámpás ötven évvel ezelőtt, 1922. október 30-án Egerben kihunyt. Több évtizedes Írói munkásságának értékelését jórészben már elvégezték, mi csak Péccsel való kapcsolatának néhány vonatkozására térünk ki. | Ismert, hogy 1885-ben a Dunántúl c. folyóirat felfedezi és munkatársai közé fogadja a 22 éves írót, közli zsengéit, s előkészíti az utat Gárdonyi győri munkássága elé. Rövidesen a Hazánk c. győri lap főmunkatársa lesz, majd 1886. január 1-ével megindítja a Tanítóbarót c. lapot. A tanítóság csakhamar megszerette Gárdonyi lapjai. Fájt ez a Pécsi Néptanoda szerkesztőjének, Schneider Istvánnak, hisz erősen megcsappantak az előfizetői. Az 1887. évfolyam egyik számában panaszkodik, hogy egy bizonyos Ziegler Géza (Gárdonyi eredeti családi neve) elszedi előle az előfizetőket. A válasz nem késik. Gárdonyi azt üzeni a pécsi szerkesztőnek, hogy inkább ő is előfizet, csak ne szüntesse be lapját. Amikor pedig Gárdonyi egyik vitriolos cikkében (Gatyás pedagógusok) a baranyai Ócsárd községben lefolyt iskolai záróvizsgát gúnyolja ki, a Pécsi Néptanoda szerkesztője megGárdonyi és Pécs neheztel reá. Állandó közöttük a tolipárbaj. A pécsi testvérlap például hosszú cikkben magasztalja Gönczy Pál jubiláló kultuszállamtitkárt. Gárdonyi ekként emlékezik az eseményre: „Ott voltam én is, néztem a szemfényvesztést, s midőn a jubileumi tárgyakat lerakták, azok közé szerettem volna odatenni azt a földfekete kenyeret, amit egy Turóc megyei néptanító asztaláról küldtek hozzám.” Hetvenöt évvel ezelőtt, 1897. november 13-án érdekes levelet kapott Pécs város akkori tudós polgármestere: Majorossy Imre. A levelet - ahogy azt a Pécsi Híradó c. lap elárulja — az akkor még csak Göre Gáboráról és novelláiról híres Gárdonyi írta Egerből. A nyilvánosságra nem szánt levélben Gárdonyi adatokat kér Pécsről készülő regénye, az Egri csillagok főhőséről, Bornemissza Gergelyről, aki Tinódi Sebestyén szerint Pécs város szülötte, egy pécsi kovácsmester fia. A városi levéltárban azonban nem találtak adatot Gergő diákra vonatkozóan. Amit nem adott meg Pécs, megoldotta Bécs, a császári levéltár. Az Egri csillagok cselekménye Pécsett kezdődik. A mecseki patak vizében fürdik a hét esztendős fiúcska: Gergő és a nála két évvel fiatalabb Cecei Éva. „Az a kis falu, ahová a két gyermek való — olvasható a regényben — a Mecsek egy völgyében rejlik.” Majd megtudjuk, hogy Gergő gyerek kovács apja már meghalt, anyja ezért Keresztesfalvára húzódott apjával, az ősz, öreg paraszttal, aki még harcolt Dózsa György seregében .., 1882. augusztusában az ál- lástalanság reménytelenségével járta Gárdonyi a somogyi falvakat: Lengyeltótit, Tabot, öreglakot, Szőlősgyörököt. Mindenütt rideg elutasításra talált. Éppen kellő időben gördült elő egy Pécs felé igyekvő városi szekér. Felkapott rá. Barna garabonciás diákköpenyét magára vette, belecsavarta még a fejét is. Később Naplójában így örökíti meg az utazás szépségét: „A Mecsek gyönyörű vidékére értünk, alig győztem betelni a természet szépségével, üdelombozatú fák borítják az egész hegyet, melyen nagyszerűen kövezett hófehér országút kígyózik. Gyalog mentünk. Szedtünk az út mellett földi szedret. A hegyről lefelé a bányatelepek téglaházai pirosultak elénk. Szép, igen szép vidék.” Gárdonyi Géza tanítói állás- vállalása nem járt sikerrel Pécsett. Hogy mégis célja legye« a szekerezésnek, felkereste a pécsi tanítóképző igazgatóját, Schultz Imrét, hogy jobb tanítói oklevelet szerezhessen. A „beesett mellű, csupasz arcú, nagy vörös hajú, feketeruhás tekintetes úr” nem nagy barátsággal fogadta az oklevéljavitő Ziegler Gézát. (A látogatást részletesen leírja fia, Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi c. műve I. kötetében 93—94. iapokon.) Gárdonyi keserű szájízzel távozott Pécsről, s évek múltával az Egri csillagokban az igazgató alakját megtette Móré Lászlónak. Pécsi vonatkozású Gárdonyi első, 23 éves korában írt regénye is: az Álmodó szerelem. A regény főhőse: Pajándi Sándor, aki Pécsre kerül gyógyszerészsegédnek.- Itt találkozik a szép, de kacér Herminával, akit sok bonyodalom után végül is feleségül vesz. Az 1894-ben írt A lámpás c. regényének főhősét egy pécsi kötélverő munkás neveli. E regényének antikleri- kális tartalmát 1848 emléke és a Habsburg-ház elleni gyűlölet egészíti ki, s eszmeiségével helyenként már Ady felé mutat. Gárdonyi végrendeletében nem kívánt pompás temetést. Az volt a kérése, hogy éiszaka idején temessék el a kertjében. Eger városa azonban olyan sírhelyet ajánlott fel, amely mellett eltörpült Gárdonyi végakarata. Az egri vár Bebek-bástyc- ján nyugszik egyszerű sírja, sírkövén a felirat: Csak a teste! Dr. Tóth István
