Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Brazília (Szövetségi köztársaság) Területe: 8 511 965 négyzet- kilométer. — (Magyarország: 93 Oou.) Lakossága: a legújaoo adatokkal 100 OüO 000. Népek: fehér 50, mulatt 26, meszlic 11, néger 11, ázsiai 1, egyéb 1 százalék. Hivatalos nyelv: portugál. Természeti kincsekben gazdag. 32 féle ásványt bányásznak, közte sok a ritkafém. Nehéz- és fémipara dinamikusan fejlődik. sokrétű a feldolgozó ipar. Nemzeti jövedelem megoszlása: mezőgazdaság 27, ipar 27 (ez több, újabb adat nincs), kereskedelem és közlekedés 24, egyéb 24 százalék. Főváros: Brasilia 450 000 lakos. Nagyobb városai: Rio de Jcneiro 4 216 000, Sao Paulo 498 000, Porto Alegre 979 000 és még 13 város van 933 000-től 187 000- res lakossággal. Élénk, fejlődő külkereskedelmet folytat, köztük hazánk is szerepel. Peru (Köztársa ság) Területe: 1 285 215 négyzet- kilométer. Lakossága 13 586 000. Népek: kecsua 44, és ajmara indián 4, mesztic 43, kreol 8, egyéb 1 százalék. Hivatalos nyelv: spanyol. Természeti kincsekben gazdag, de feltárásra vár. 23 féle ásványt bányásznak, közte ritkafémeket mint a molibdént, melynek termelésében világelsők, fejlődik feldolgozó ipara, főleg könnyű és élelmiszer ágazató. A nemzeti jövedelem megoszlása: mező- gazdaság 25, ipar 38, kereskedelem és közlekedés 18, egyéb 19 százalék. Fővárosa: Lima 1 976 000 és hat jelentősebb városa van 297 ezertől 64 ezer lakóig. Tengeri halászata első a világon. Erdői gazdagok nemesfákban. Külföldről berendezéseket, iparcikkeket, vegyszerekét és textilt vásárolnak. Ecuador (Köztársaság) Területe: 270 670 négyzetkilométer. Lakosság: 5 585 400. Népek: mesztic 50, kecsua indián 35, kreol 10, néger és mulatt 5 százalék. Hivatalos nyelv: spanyol. Természeti kincsei: kőolaj, arany, ezüst, só, kén, cink, réz és számos más feltárásra vár. Feldolgozó ipara főleg könnyű és élelmiszer ágazató. A nemzeti jövedelem megoszlása: mezőgazdaság 37, ipar 21, kereskedelem és köztekedés\17, egyéb 25 százalék. Fővárosa: Qitó 462 863 fő lakossal, mely az egyetlen város ami az Egyenlítő mellett fekszik. Ennél nagyobb települése Guayaquil 680 000 fő és mégegy népesebb városa Cuenca 7Q 000 lakossal. A mezőgazdaság művelési ágai: szántó 5, erdő 73, legelő 8, egyéb 18 százalék. „Kapitalizmusunk nem ismer szégyent" Brazília nagyon nagy, nagyon szép, nagyon gazdag — ezt sugalmazza katonai rezsim kül- és belföldnek, mióta Brazília gazdaságának növekedése Japán rekordját elérte. Csak a fejlődés bálványozói a lakosság négyötödét kifelejtik a számításból, mert milliók lesznek egyre szegényebbek. öserdőirtás az autóúthoz A propagandahadjárat a függetlenség 150. évfordulóján, a szeptember 7-től 14-ig tartó ünnepségek alatt érte el tetőfokát. Ehhez járult még az első császár, az államalapító Don Pedro temetése, akinek holttestét ebben az évben vitték haza Portugáliából. Ugyanazon a héten avatták fel Sao Paulo földalattijának első, 1,5 km hosszú szakaszát, a közlekedési miniszter jelenthette a Transamazonica autópálya 1253 km-es szakaszának elkészültét, s ebben az időben közölhették, hogy Brazília lakossága elérte 0 100 millió főt Sao Paulo toronyházai Sao Paulo környéke 24 000 üzemmel Dél-Ame- rika legnagyobb ipari központja. Tavaly 500 ezer autót gyártottak, ennek is kétharmadát a VW leányvállalatánál. A Ford egy autómotorgyárat épít. Körülbelül 8,5 milliárd Ft értékben (átszámítva) egy atomerőművet építenek, noha Brazília akkora vízienergia-tartalékkal rendelkezik, hogy az az ország energiaszükségletét 2000- ig biztosítani tudja. S a nagyhatalmi ábrándokban ringó katonai vezetők az atomenergia másféle felhasználásáról is álmodnak ... Mert, szerintük egy államnak a „bomba” birtoklása ad nagyhatalmi jelleget, s mint mondották, nagy erőfeszítéseket tesznek saját erőből történő előállítására. Az ábrándozásban már ott tartanak, hogy kijelentésük szerint, mérsékelniük • kell a harmadik világgal való kapcsolataikat, mivel ők sokkal közelebb állnak Nyugat-Európa iparosodott országaihoz és az USA-hoz, mint a harmadik világ „zavarodott" és „szerencsétlen" államaihoz. Csak ez a dölyf a braziloknak rosszul áll, mivel a szerencsétlenség inkább a sajátjuk, mint a harmadik világ bármelyik országának. Mert az ország elmaradottságát még az égig magasztalt fejlődés sem tudja eltüntetni. Sőt: a nyomor úgy nő, ahogy a gazdaság virágzik. A 100 millió brazilnak jóval több, mint a fele a nagy fellendülésből semmi részt nem kapott, s manapság milliók jóval szegényebbek, mint öt évvel ezelőtt voltak. A hivatalos adatok szerint 1970-ben a dolgozó népesség 64,5 százaléka kevesebbet, mint 100 dollárt keresett havonta, s 44,5 százaléka még az akkor hivatalos minimálbért, az 58 dollárt sem.kapta meg. S hány millió munkanélküli van! A dolgozók 42 százaléka most 20 százalékkal kevesebb bért kap, mint a katonai hatalomátvétel előtt, 1964-ben. S minél jobban fejlődött az ipar, annál igazságtalanab- bul osztották el a termelés jövedelmét. így 1970- ben a lakosság 80 százaléka a nemzeti jövedelem 36,3 százalékát kapta, míg 1960-ban ez a szám 45,5 százalék volt. A bérek könyörtelen csökkentése, s a jövedelem szélsőséges elosztása: ez jellemzi az 1967 óta hivatalban lévő Antonio Delfim Netto pénzügyminiszter politikáját. „Kapitalizmusunk nem ismer szégyent" — így kérkedett a Sao Paulo-i egyetem egykori közgazdász-professzora. A munkások nem tudnak ez ellen védekezni, mivel a katonai rezsim vasököllel védi a „társadalmi békét". A sztrájkok be vannak tiltva. A gazdasági fejlődés főleg a tőkebevitelnek köszönhető, melynek 40 százaléka az USA-ból származik. A magasértékű fogyasztói cikkek termelése 1964—70 között évenként átlag 27,4 százalékkal növekedett, ezzel szemben csak 1,8 százalékkal több élelmiszert és 0,1 százalékkal több textiliát állítottak elő. „Aranyautók egy mezítlábas népnek” így jellemezte a helyzetet egy szenátor. A nyomor és a szegénység óriási, így például Minas Gerais államban 1000 újszülött közül 275 hal meg az első évben. S a legjobban iparosodott körzetben, Sao Paulában a gyermekhalandóság 1969- ben 83,8 százalék volt. Hát ez bizony messze van a nyugat-európai országok színvonalától! S míg a felső „40 000” színes tv-t engedhetett meg magának darabonként kb. 38 000 forintért (átszámítva), addig a lakosság háromnegyedének nincs tisztességes lakása. Koldus Brazíliában Északkelet-Brazíliában 1 milliárd cruzeirót fektettek be üzemek építésébe, de ez mindössze csak 13 000 munkahelyet jelentett, mivel a magasan automatizált üzemek nem jelentenek munkahelyet az analfabéta lakosságnak. Most, még a Transamazonica elkészülte előtt az őserdőborította belső országrész van soron. Ennek kiaknázását szinte teljesen külföldi cégek végzik, vagyis a katonai rezsim kiárusítja az országot. Az U. S. Steel Company a világ feltehetően legnagyobb vasérclelőhelyét aknázza ki. A többi amerikai cég bauxitot, mangánt, színes- és nemesfémeket bányász ki, sőt a Georgia Pacific cég nemesfákkal üzletel. A területeket, ahol mindig bennszülöttek és fehér telepesek éltek, a kormány most könnyű szívvel adta el a „fejlődés” érdekében. Nem csoda hát, hogy Casal- daliga püspök szomorúan jegyezte meg: „A vezetőknek vagy sosem volt lelkiismeretük, vagy már azt is eladták,” | Segítő barátokat keresünk Lima központja a jellegzetes, egyébként minden dél-amerikai városra jellemző központi térrel, kör- és sugárutakkal Dr. Augusto Zimmermann, a perui Országos Tájékoztatási Hivatal elnöke a közelmúltban Budapesten tartózkodott és hazája helyzetéről a következőket mondotta el. — A latin-amerikai országok kormányainak különbözőek a politikai és az ideológiai álláspontjai, de valamennyi tisztában van azzal, hogy saját érdekükben szükségük van nézeteik összehangolására. Chile fejlődési folyamata pozitívan hat, amelyben az egyik legjelentősebb annak tudata, hogy ezt az utat a chilei nép maga választotta, s elidegeníthetetlen joga, hogy maga döntsön a sorsáról. Peru és az Egyesült Államok közötti viszályban kedvező, hogy azok a problémák, melyek korábban az amerikai kőolajipari vállalat perui leányvállalatának kisajátításából adódtak a két ország kö zött, megoldódtak. A perui külpolitika alapelve, hogy barátokat keressen a világon, melyben alapfeltétel egymás szuverénitásának, függetlenségének tiszteletben tartása. A perui belpolitikai helyzet fő jellemzője, hogy a perui nép bizalmat adott az új kormánynak és maga is csatlakozott a forradalom ügyéhez. Ma már a teljes lakosság támogatását magáénak mondhatja a kormány, amely újabb intézkedéseivel arra törekszik, hogy a perui nép politikai, gazdasági és kulturális érte lemben egyaránt részese legyen a hatalomnak. Peru a világ legnagyobb halexportőre. Peru még 1945-ben alakította ki — kizárólag gazdasági megfontolásokból — azt a jelenleg is érvényes elvét és gyakorlatát, hogy a tengeri határok 200 mérföldre terjednek kj. Később a Chilével és Ecuadorral kötött megállapodások is megerősítő#* ték ezt a tengerjogi álláspontot. Ec azonban nem jelenti azt, hogy a perui vizeken külföldi halászflották nem halászhatnak. Erre minden lehetőség adott: előzőleg azonban engedélyt kell kériniük a legközelebbi parti őrségtől, és természetesen megfizetni a halászati díjat. Az összeg viszonylag alacsony. A perui őserdőkben a hazai kutatók rendkívül gazdag kőolaj-lelőhelyekre bukkantak. Eddig négy kutat fúrtak, $ valamennyi termelőképes. Peruban 42 milliárd hektárra tehető az a terület, amely számításba jön a kőolaj-felfedezés szempontjából. Ennek feltárására azonban jelenleg Perunak nincs anyagi fedezete. A perui kormány ezért szívesen kötna szerződést külföldi kőolajtársaságokkal, amennyiben azok készek alávetni magukat a feltételeknek. Ezek közé tartozik, hogy tulajdonosi jogot nem biztosítanak, nyersolajjal fizetnek, és a finomítás a perui olajtársaságot illeti meg. Ez is Lima, de a külváros, mely kiáltó ellentétben van a modern központtal Harc a fejlődésért, függetlenségért, demokráciáért Az Ecuadori Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozata hazája helyzetéről Valasco Ibarra, Ecuador volt köztársasági elnökének bukása óta a katonatisztek egy csoportja Guillermo Rodriguez Lara vezetésével kormányoz, amely magát „nemzeti és forradalmi” kormánynak nevezi. Több megfigyelő a katonai kormányt ahhoz a rendszerhez hasonlítja, amelyet a katonai forradalmi mozgalom a szomszédos Peruban hozott létre. Az Ecuadori Kommunista Párt főtitkára, Pedro Saado adott nyilatkozatot arról, hogy az ecuadori kommunistáknak a jelenlegi helyzetben mi az álláspontja.- Hogyan értékeli Ecuador jelenlegi politikai helyzetét? — A február 15-én hatalomra került katonai kormány első lépései bizonyos pozitív magatartásról tettek tanúbizonyságot. Ezeket kedvezően értékeltük és követeltük, hogy megvalósításukra mielőbb kerüljön sor. A kormány politikáját hazafiasnak és forradalminak lehetett minősíteni. Visszaállította a polgári 1955- ös alkotmányt, kinyilvánította, hogy védelmezi az ország szuverenitását és függetlenségét, szükségesnek tart egy radikális földreformot és a legsürgősebb népi követelések teljesítését. Pártunk támogatta e program fő pontjait. Például a felségvizeinket meqsértő észak-amerikai kalóz- halászhajók lefoglalását. Helyeseltük, hogy a kormány elutasította mindazokat a megtorló akciókat, amelyeket az észak-amerikai kormány hirdetett meg Ecuadorral szemben, hogy Ecuador az Amerikai Államok Szervezetében támogatta a perui és a chilei delegációnak a Kubával szemben alkalmazott szankciók megszüntetését célzó javaslatát. Hasonló módon jártunk el, amikor a kormány elutasította az Eayesült Államok ajánlatát, hogy 50 millió dollárt bocsát Ecuador rendelkezésére, állami szuverenitásunkkal ellentétes feltételekkel, és helyeseltük a döntést, hogy fejleszti kapcsolatait a szociaÖSSZEÄLLITOTT A: KASZON JÓZSEF O vT^iRNÄTicrm MELLÉKLETIÉI lista országokkal. Pozitív intézkedésként értékeljük a kormánynak azt a döntését, hogy állami olajtársaságot alapít és az olajszállítás céljaira állami flottát létesít és ezzel akadályozza a külföldi behatolási kísérleteket. Említhetem a nemrég elfogadott vízgazdálkodási törvényt, amely csapást mér a feudális viszonyokra. A pozitív lépéseken kívül a kormány magatartásában még sok a habozás, a következetlenség és a kompromisszum. Nem tanúsít elég határozottságot a földreform végrehajtásában. Nem harcol következetesen a közszükségleti cikkekkel folytatott spekuláció ellen. Nem szerez érvényt a bérleti díjakról szóló törvénynek. Emiatt a bérlők kizsákmányolása - különösen a népi rétegeknél — továbbra is erős. A kormányon belül még a reakció képviselőinek szilárd a helyzete, különösen a gazdasági minisztériumokban, ahol nyíltan gátolják a forradalmi reformok kibontakozását. A fegyveres erőknél sem alakult ki egységes nézet a tekintetben, hogy végeredményben milyen úton haladjon tovább Ecuador. Ezért az Ecuadori Kommunista Párt e tények láttán ismételten leszögezi: támogatjuk a kormány valamennyi pozitív intézkedését, de fellépünk minden olyan jelenséggel szemben, amely a nép, az ország függetlensége ellen irányul.- A további fejlődés távlatai? — összefüggnek a jelenlegi helyzettel. Éleződik az osztályharc, amely mind erőteljesebb politikai jelleget ölt. A dolgozók életkörülményei romlanak. Ez olyan időszakban történik, amikor minden eddiginél világosabb, hogy Ecuador mérhetetlen természeti kincsekkel rendelkezik. A nép politikai öntudata gyors ütemben növekszik, mely napirendre tűzi a gyökeres forradalmi átalakítást, amely szavatolná az ország felszabadítását az imperializmus fennhatósága alól, a feudális erők és az oligarchák hatalmának szétzúzását, az életkörülmények megjavítását és érvényt szerez egy független, szuverén és békés külpolitikának. Ennek feli»mérésé nemcsak a munkásosztályra jellemző, de mind nagyobb mértékben a parasztságra, az egyetemi hallgatókra, az értelmiségiekre, a fegyveres erőkre, valamint a katolikus egyházra is. Ezzel egyidejűleg fokozódik az imperialista erők nyomása is, amelyek nem akarják feladni a kőolaj-kitermelésben eddig elért pozíciójukat, melyet a komprádor kormányoktól szereztek. Nagy jelentőségű osztályütközet kezdődött. A reakció minden eszközzel — beleértve a provokációkat és a bomlasztó manővereket is — orra törekszik, hogy megakadályozza a nép győzelmét és a kormányt népellenes álláspontra hangolja. Ilyen körülmények között a belpolitika színpadán nyíltan fasiszta tendenciák is jelentkeznek. Mi, kommunisták úgy véljük, hogy ez a harc a dolgozó nép győzelmével végződik. — Hogyan alakul az utóbbi időben az ecuadori dolgozók mozgalma? — Az ecuadori dolgozók küzdelmeinek középpontjában a munkásosztály tevékenysége áll, amely következetesen harcol saját jogaiért és egyben az össznépi érdekekért. E harcot az Ecuadori Munkásszövetség (CTE) a Szakszervezeti Világszövetség tagja vezeti, amely megalapítása óta a dolgozók osztályköveteléseit képviseli. A CTE azonban nem egyedül folytatja harcát. Az ecuadori dolgozók céljaiért harcol a Haladó Szak- szervezetek Ecuadori Szövetsége, a CEDOC is (azelőtt Keresztény Munkások Ecuadori Szövetsége). A CTE és a CEDOC között szoros akcióegység bontakozott ki, amely olyan rétegekre is kihat, mint a tisztviselők, a pedagógusok, a parasztok. Az egység megteremtésére Irányuló erőfeszítések valamennyi területre kiterjednek, amelyek politikai téren a Hazafias Népfront létrehozásában jutottak kifejezésre. A frontban pártunk is részt vett a Szocialista Párttal, a Népi Forradalmi Mozgalommal, a Demokratikus Népi Szövetséggel és más hazafias, demokratikus szervezetekkel együtt V.' A
