Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

A DUNANTOll NAPLÓ 1972. október 23. Jogi tanácsadó Bencze Istvánná pécsi olvasónk betegsége miatt 634,— Ft össze­gű rokkantsági nyugdijat kap. Férje hosszas betegség után c közelmúltban meghalt. Itt ma­radt betegen és még gondos­kodnia keli kiskorú gyermekiéi is. Kérdése: Kérhet-e férje után özvegyi nyugdíjat, s ha igen, így mindkét ellátást teljes egésze­ben megkaphatja-e? Az 1958. évi 40. sz. tvr. 10. § (1) bekezdése szerint özvegyi nyugdíjra jogosult a férj halá­lától számított egy éven át az a feleség, akinek férje öreg-, ségi vagy rokkantsági nyugdíjas volt, vagy, halál á- i g a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjhoz szükséges szol­gálati időt megszerezte, illető­leg üzemi baleset vagy foglal­kozási betegség következtében halt meg (ideiglenes özvegyi nyugdíj). E rendelkezés alapján kérhe­ti olvasónk özvegyi nyugdijának megállapítását a Társadalom- biztosítási Igazgatóságtól (Pécs, II. Szalai András u. 3.) ha fér­je a halál időpontjáig még nem volt nyugdíjas. Az esetben, ha férje az elhalálozás időpontjá­ban már nyugdíjas volt, akkor az özvegyi nyugdíj megállapítását a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ságtól (Budapest V., Guszev u. 10.) kell kérni a nyugdíj folyó­sítás törzsszámára hivatkozás­sal. A kérelem alapján az illeté­kes Igazgatóság elbírálja az özvegyi nyugdíjra való jogo­sultságot és határozattal álla­pítja meg az ellátást és annak összegét. Abban az esetben, ha a kérelem elbírálása során azt állapítják meg, hogy a ké­relmező nem jogosult az ellá­tásra, úgy erről is jogorvoslat­tal megtámadható határozat­ban értesítik. További kérdésével kapcso­latban fel kell hívnunk figyel­mét az 1958. évi 40. sz. tvr. 38. §-ának azon előírására, hogy a jogosultat csak EGY nyugellá­tás illeti meg; az, aki több nyugellátásra jogosult, ezek 'k'ozul' v-álaszthat. A Mi­nisztertanács ^ttől eltérően is rendelkezhet. r-‘Tízzel kapcsolatban a 67/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet az 59. §-ában a következőket ren­deli ; Ha az özvegyi nyugdíjra jo­gosult nő saját munkaviszonya alapján is jogosult nyugellá­tásra, de az 1958. évi 40. sz. tvr. 38. §-a alapján választott nyugellátásának összege a 800,— Ft-ot nem éri el, kérheti e nyugellátás kiegészítését a másik nyugellátás összegével, legfeljebb 800,— forintra. Olvasónk esetében ez any- nyit jelent, hogy ha elhalt férje után megjáró özvegyi nyugdíja nem éri el a 800 forintot, ak­kor kérheti a sajátjogú ellátás kiegészítését az özvegyi nyug­díjból. Tehát 800 forint össze­gű ellátásra jogosult. Abban az esetben, ha férje után járó özvegyi nyugdíja egymagában meghaladná a 800 forintot, jogában áll ezt a magasabb ellátást választani az alacsonyabb sajátjogú nyug­díj helyett. Nem kérdezte, de tájékoztat­juk arról is, hogy kiskorú gyer­meke elhalt apja után árvael­látásra jogosult a már hivat­kozott 1958. évi 40. sz. tvr. 19. § (1) bekezdésének rendelkezé­se értelmében. E szerint árvael­látás jár a meghalt nyugdíjas, valamint a rokkantsági nyug­díjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után, vagy üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következtében meg­halt dolgozó gyermekének, mos­tohagyermekének, örőkbefogc- dott gyermekének. FÓRUM! A sellyeieké a szó Lehangoló látvány Szerkesztői üzenetek „Nyugdíjasnak, ha dolgozik, jár-e szabadság?” jeligére üzenjük, hogy levele alapján problémájával a vállalati dön­tőbizottsághoz forduljon. Nagyné, Mohács; A pécsi Doktor Sándor u. 62. szám alatti rövidáru boltban a kere­sett hímzőcérna kapható, ott 13 féle színből lehet választani. A kért cím: Pamutfonóipari Vál­lalat Úipesti Cérnagyára, Bu­da pest -Naayatád. B. l.-né, Komló: Panaszával a tanácshoz fordulhat és ha jiem vezet eredményre, akkor a bírósághoz. Sellye immár a negyedik nagyközség, amely szót kért és kapott Fórumunkban. A megjelölt határidőre beérkezett kérdések nagy száma és sokrétűsége miatt ezúttal is komoly gondot okozott a megszabott keretünk, amelyen belül a közérdeklődésre számottartó levelek közül is a legégetőbb, legaktuálisabb kérdéseknek és válaszoknak tudtunk csak helyet biztosítani. És ezzel adjuk is át a szót Fórumunk szereplőinek. A válaszokat a nagyközségi tanács vezetői adják. KOKAS BALÁZS, Ady E. u. 17. Fontossági sorrendben A seflyei Ady Endre utca, régi ut­cája községünknek. Ez ilyenkor ősz­szel tűnik fel a legjobban, amikor egy-egy kiadósabb esőzés után tér­dig érő sárban járunk. Községünk fejlődését qátoija a szennyvízelveze­tés megoldatlansága is. Kérdésünk: mikor orvosolják e régi problémáin­kat? VÁLASZ: ide telepítették, ígéretet kaptunk ar­ra, hogy csak kályhaport, benzint, hypót fognak itt kiszerelni, jólszepa- rált eljárással. Ez így is történt, de sajnos csak rövid ideig, mert az évek múlásával a legkülönbözőbb vegysze­rek, mérgező anyagok kiszerelésével is foglalkoznak, s ma már elviselhe­tetlen bűzzel, zajjal árasztják el az utcát és a környéket. S ezt a ,,mé- reqteleoet” mindössze eqy vékony fal választja el a közvetlen köze’ében lé­vő gabonatáro'ótól, ahol évente több tízezer ember kenyerét tárolják. Kér­désünk mit tett és mit tesz a tanács annak érdekében, hony akár az üzem kite'eoitésével, vagy más módon meg­szüntesse az immár tarthatatlan álla­potot. VÁLASZ: Ami az Ady Endre utca álla­potát illeti, nagyközségi taná­csunknak is sok gondot okoz ez, mert esős időben a gépkocsik ráhordják a sarat a Mező Imre [ utca korszerűen megépített mű- útjára és a járdájára is. Van azonban egy fontossági sorrend,' ami azt kívánja, hogy mindenekelőtt a község északi részén kialakuló új település mélyfekvésű útjait kel! megépí­teni, s csak ezután kerülhet sor az Ady Endre utca rendbehoza­talára. Természetesen addig is igyekszünk segíteni az ott lakók problémáin. Ha ideiglenes megoldással is, de tervbe vettük, hogy szi­lárd alappal látjuk el az utcát, ami a jelenleginél kedvezőbb forgalmat biztosít, s egyben meggátolja a sár kihordását is a műútra. A szennyvízelvezetéssel kap­csolatban már több ízben foly­tattunk koordinációs értekezle­tet a tanács területén működő politikai, aazdasági és intézmé­nyi vezetőkkel, s ennek eredmé­nyeként tanulmányi tervet is ké­szítettünk. Eszerint az első és legfontosabb feladatunk a köz­ség vízügyi társulatának létre­hozása, amely anyagi bázisa j lesz a csatornázás megvalósítá­sának. A társulatot ez év utol­só negyedében kívánjuk létre­hozni, de ehhez elengedhetet­lenül szükséges, hogy a nagy­község valamennyi gazdálkodó szerve és intézménye megfelelő anyagi támogatást nyújtson. Ugyanis csak ezután lesz jog­alapunk arra, hogy a Megyei Tanács és a Vízügyi Igazgató­ság vízügyi alapiától is hatha­tós segítséget igényeljünk a ko­moly beruházással járó szenny­víz-csatorna megépítéséhez. A panasszal teljes mértékben egyetértünk, mert való igaz, hogy az üzem „jóvoltából" év­ről évre súlyosbodnak a prob­lémák. Különösen, amióta a nö­vényvédőszerek kiszerelése is itt történik. Már a múlt évben is kaptunk hasonló jelzéseket a Malom utcából s intézkedés vé­gett azon nyomban fel is ke­restük az Agrokémia Szövetke­zet vezetőit. Annak idején írás­beli kötelezettséget vállaltak ar­ra, hogy a gépek üzemeltetésé­nek átszervezésével csökkentik az ártalmakat, de a mérgező anyagok kiszerelésének meg­szüntetésére még csak ígéretet sem kaptunk. Ami a kötelezett­ség-vállalásukat illeti, úgy lát­szik tettek is valamit, legalább is ideig-óráig, mert ez az újabb levél bizonyítja, hogy nem sok eredménnyel. Sajnos a figyelmeztetéseken, a pénzbüntetéseken kívül nem áll módunkban, más szigorúbb intézkedéseket foganatosítani, mert ez már a megyei KÖJÁL és a felsőbb megyei szervek hatáskörébe tortozik. Ezért csak azt remélhetjük, hogv a lap nyilvánosságán keresztül jobb belátásra bírjuk a fentebb em­lített hatóságokat. MURÁTH ISTVÁN, általános gimnázium „lószerével már háznak sem nevezhető...“ SZOLYKÓ SANDORNÉ tanácstag, Sósvertike Kisközség, kis igényekkel? Kérdésem: mikorra tervezi a nagy­községi tanács a sósvertikei kiren­deltség épületének felújítását, s eset­leg ezzel együtt a klubkönyvtár vég­leges kialakítását. Másik kérdésem, mikor kerül sor az oly sokszor meg­ígért, de máig is megoldatlan prob­lémánkra, a községi közkút kijavítá­sára. VÁLASZ: Az első kérdésre röviden annyit, hogy a kirendeltség épülete valóban régen meg­érett már a felújításra. Koráb­ban azért nem kerülhetett rá sor, mert a községi bekötőút létrehozása megkövetelte egy autóbuszváró megépítését, de hátráltatta az is, hogy az idén végeztük e! az épülethez tarto­zó szolgálati és pedagógusla­kás karbantartását, továbbá a vízbekötést is. Ezért a kirendelt­ség épületének felújítására csak a jövő évben kerülhet sor, de ez alkalommal felújítjuk a tömbhöz tartozó egészségügyi várót és rendelőt, továbbá itt kap helyet a község minden igényét kielégítő klubkönyvtár is. A közkúttal kapcsolatban is csak annyit, hogy még ebben az évben elvégeztetjük a javí­tását. ABÁN SÁNDOR és sokan mások „Méregtelep“ a Malom utcában A Malom utcában működő Agro­kémia Szövetkezet köze! tíz éve rom­bolja az ittlakók egészségét. Amikor Sellye nagyközség három legége­tőbb problémája megítélésem sze­rint: a csatornázás, a tornaterem és j a művelődési ház hiánya. Ezek meg- I valósításához a helyi üzemek, intéz­mények, továbbá a lakosság anyagi és társadalmi hozzájárulásán kívül a ! nagyközségi tanács is hozzásegíthet- ’ ne az e cé’okra évente félretett KO- j j FA-alapjából. Ami a jelenlegi művelődési házun­kat illeti, azt jószerével már háznak sem lehet nevezni, a tornaterem hiá­nyának súlyosságát pedig az aláb­biakkal szeretném érzékeltetni. Sellye általános iskolájában, továbbá a mezőgazdasági szakmunkásképzőben és a gimnáziumban együttesen több mint ezer gyermek és fiatal tanul. S ha ehhez hozzáteszem, hogy torna­terme egyik iskolának sincs, úgy vé­lem nem kell részleteznem, hogy mi­lyen következményekkel jár ez. Az in­tézmények a felszerelést „össze tud­nák adni”, de az épület költségei túl magasak az iskolák számára. VÁLASZ: Miután a csatornázással kap­csolatos kérdésről fentebb már szó esett, ezért a két utóbbi problémára válaszolunk. Legszívesebben új művelődési otthont építenénk, mert a régi felújítása nem kevesebb, mint 750—800 ezer forintot igényelne, amelyből egyelőre 300 ezer fo­rint áll rendelkezésünkre. A hi­ányzó közel félmillió forint pót­lását megpróbáltuk már társa­dalmi munka szervezéssel, kom­munista szombatok bevételeivel fedezni, de a legoptimistább számítások szerint sem jönne össze ilymódon a hiányzó fél­millió. De ha valami „csoda” folytán sikerülne is ez, akkor is csak annyit érnénk el vele, hogy külcsínben ugyan adna valamit, de korszerűségben távolról sem eléqítené ki a nagyközség igé­nyeit Ezért hát mi is viszont kérde­zünk: erőltessük-e tovább ezt a kényszermegoldást, avagy tart­sunk ki amellett, hogy a jelen- leai épület állagát minimális költségráfordítással megóvjuk, és a már kijelölt helyen felépít­sük a minden iqényt kielégítő körzeti művelődési otthont, ami­hez persze évek kellenek. A tornaterem létesítésével kapcsolatban elöljáróban csak annyit, hogy az általános iskola fenntartó szerve, a nagyközségi tanács, a mezőgazdasági szak­munkásképző iskoláé a MÉM, az általános gimnáziumé pedig a Megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya. Ebből következik, hogy csak e három fenntartó szerv kooperációjával lehetsé­ges egy közös és minden tekin­tetben korszerű tornaterem meg­valósítása. Javaslatunk az, hogy a két iskola vezetői ez ügyben keressék fel a saját felügyeleti szervüket, s amennyiben bizto­sítják a rájuk eső anyagi fede­zetet, úgy mi is részarányoson hozzájárulunk a közös tornate­rem létrehozásához. Pécs egyik jellegzetes és népszerű emlékműve a Mecsek oldalában álló „Francia-szobor”. A Zsolnay által állított emlékmű sajnos nagyon elhanyagolt, és emellett balesetveszélyes is. Nagyon rá» férne már a gondozás. Hozzászól az olvasó „Pécsi fák" Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy kimaradt kérdéseikre le­vélben küldjük meg a tanácsi vezetők részletes válaszát. Lapjuk f. Hó 5-1 számában fenti címmel hangulatos cikk jelent meg, amelyben említés történik egy „ ... a barbakán területén árválkodó . . .” dísz­fáról ..........A díszfa Közép-Eu­rópa pusztuiófélben lévő fái közé tartozik, piros bogyós termését jóízűen fogyaszthatja ember és állat, kivéve a lovat, amely elpusztul a gyümölcsé­től ..." Miután a fa helyét is meg­jelöli, nem lehet kétséges, hogy a Tiszafa (Taxus baccata) az, amelyről a fenti közlések szól­nak. A Tiszafa majdnem min­den része súlyosan mérgező. Az egyedüli kivétel termésének koráll-piros, húsos maqburka — de a húsos magburokban meg­húzódó barna mag már mér­ges. A KOSMOS című, nemzetközi tekintélyű természettudományi folyóirat 10/72. számában Dr. J. Schurz professzor részletesen ismerteti a Tiszafa mérgezési mértékére nézve történt vizs­gálatok eredményeit. Eszerint a fő mérgező a fá­ban a Taxin nevű alkaloida. Hatása először élénkítő, azután, vérkeringést és légzést gátló. A mérgezés halállal is végződ­het. Rendkívül érzékenyen rea­gálnak rá a tehenek és a lo­vak. A professzor közlése sze­rint emberre már 50—100 Az illetékesek aálaszőhiak „Panaszkönyv híján" A Dunántúli Napló szeptem­ber 27-i számában megjelent panaszos levél nyomán vizsgálatot rendeltem el, s en­nek eredményéről az alábbiak­ban számolok be. A heti étrend vizsgálatába bevontuk a Bm. Építőipari Vál­lalat gondnoknőjét is, aki a napi étkeztetéseket ellenőrzi. Véleménye szerint — melyet jegyzőkönyvbe vettünk — az éte­lek minőségileg megfelelőek, de a levesek minőségén lehet­ne, illetve kellene még javíta­ni. Az 1972. szeptember 14-i ebéddel kapcsolatban idézem Bán Istvánné gondnoknő jegy­zőkönyvi nyilatkozatát, ami sze­rint az említett napon valóban egyféle menüt (savanyú tojás- leves, rizseshús, kovászosubor­ka) szolgáltak fel ebédre. Az ebéd jó volt, mindenki el is fo­gyasztotta és az újságcikkel el­lentétben a tálcák üresen ke­rültek vissza a tálalóba. Két dolgozó reklamált csupán, de miután azóta sem láttuk őket itt étkezni, nyilvánvaló, hogy azon a napon más telephelyről jöttek ebédelni. A heti étrend vizsgálatánál megállapítottuk, hogy az min­den esetben a munkásellátás megbízottjaival egybehangolva készült el, s ezáltal biztosítva van a változatossága. Ami pe­dig a nyersanyag felhasználást illeti, ugyancsak megállapítot­tuk, hogy a kérdéses időszak­ban is megvolt a nyersanyag norma szerinti mennyisége. A menü választékot a Bm. Építőipari Vállalat munkásel­látási osztálya szüntette meg, s amennyiben újra kéri a több­féle menü közötti választási le­hetőséget, vállalatunk szívesen teljesíti kérésüket Vizsgálataink során megálla­pítottuk még, hogy valóban nem volt panaszkönyv a tálaló­ban, de már a cikk megjele­nése előtt gondoskodtunk ar­ról, hogy e hiányt megszüntes­sük. Intézkedtem továbbá arról is, hogy a levesek minőségét megjavítsák, hogy a jövőben megszűnjön a dolgozók ilyen irányú panasza is. Hegyes Ferenc Mecsekv. Vendéglátó Váll. igazgatója „Érdemes-e futóztafni? Tévesen állapítja meg Zsem- berovszky Pál, hogy az általunk újrafutózott köpenyekre nem adunk garanciát. Az újrafutó­zott köpenyekért fél évig vagy 12 500 km lefutásáig vállalunk felelősséget A fent írtak alapján Zsembe- rovszky Pál vállalatunk címére és költségére küldje el a kifo­gásolt köpenyt az azonosítás­hoz szükséges iratokkal (szám­la) együtt. A köpeny beérkezé­se után reklamációját elbírál­juk, és jogos kifogás esetén, kártalanításáról intézkedünk. Az újságcikkben említett fu­tózás elhúzódása részben tech­nikai, részben személyi tubákra volt visszavezethető, melyért a panaszos elnézését kérjük, de ehhez hasonló eset azóta nem fordult elő, mert a hiba meg­szüntetéséről intézkedtünk. Az újságban felvetett kérdés­re, mely szerint érdemes-e fu- tóztatni, egyértelmű igennel válaszolunk. Dr. Bodzay János gyárvez. műsz. Hely. Országos Gumiipari Váll. Pálma Gumigyár, Nyíregyháza gramm Tiszafa-tű (levél) elf*. gyasztása halálos lehet! Mérgezés esetén első teen­dő — a professzor cikke szerint — a mérgesanyag eltávolítása a szervezetből. Ezután a vér­keringést kell élénkíteni, s szív­gyengeség elleni szereket adni. Szükséq esetén mesterséges légzéssel kell a lélegzést fenn­tartani. A Tiszafa termésének piros, húsos burka a professzor cik­ke szerint kellemetlenül édes ízű. Nagyon vigyázzunk a gyerme- kekre. hogy megtanulják elke­rülni a Tiszafát. Egy aggódó olvasójuk Csak 10 perces kedvezményt... Mi a Pécsi Dohánygyárba* dolgozunk délután kettőtől tízig. Nem én egyedül járok Pécs- bányáról be a városba és visz- sza. Most jön a tél, és ha nem érjük el a 22.20 órás járatot, akkor csak a 23 órással mehe­tünk és elég sokat kell. majd a hidegben várakoznunk. Külön­ben sem mindegy, hogy este 11-re otthon vagyunk-e vagy csak később. A 46-os autóbusz viszont 22.20 órakor indul. így a munkaidő befejezése után nem tudunk átöltözni és idő­ben leérni az indulási időre. Ezért kérjük, hogy a 22.20-as járatot 22.30 órakor indítsa a vállalat és akkor nem kell fél­nünk a délutános műszaktól. Biczó Dezsőné Lámpásvölgy 13. Ha már az sMafűk is megengedik. Október 13-án 16—17 óm között Szentlörincről Pécs felé haladtam Velorex kiskocsimmal, — követve egy dzsip gépkocsit, — kb. 65—70 km/óra sebes­séggé/. A Írét jármű közötti távolság kb. 75 méter volt. Ek­kor előzött egy T-jelü Trabant. Bár láthatta, hogy az előttem haladó járművet megelőzve • jobboldalra már nem tud be­állni, de úgy látszik nagyon sürgős lehetett, mert engem megelőzve beugrott az általam fenntartott követési távolságba. Bizony, nekem még fékeznem is kellett, hogy a kis kocsim elejét le ne vigye. Ez a sza- bálytalanul előző jármű, egy AJ 37—57 rendszámú Trabant volt Vajon hová jutunk, ha még az oktatók is megengednek ma­guknak, vagy tanítványaiknak ilyen szabálytalanságot? Regős György Pécs, Mártírok a. 22. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom