Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

1972. október 24. 5 DUNANTOll NAPLÓ (Folytatás az 1. oldalról) eszközeivel — szerény anya­giakkal és társadalmi munkával — részt vesz a TIT stúdiójának építésében. A következő felszólaló Litvá- nyi Tibor pécsi küldött volt. A gépjárműállomány gyarapodá­sáról beszélt. 1980 táján több mint egymillió gépjármű fut majd az utakon hazánkban. Akkorra a nemzeti jövedelem­ből egy főre évente mintegy 1300 dollár jut majd és ezer főre 280 gépkocsi. A fejlődés törvényszerű, megállítani nem lehet. Az egyetlen negatív té­nyező. amivel számolni kell: a közúti balesetek száma. Meg kell tanítani az embereket közlekedni. A TIT ebben is se­gített: meghirdette a közleke­dési ismeretek terjesztését, s eddig már több, mint ezer elő­adás hangzott el e témában, a hallgatók száma pedig elérte a négyezret. Az eredmény sem maradt el: az előző évhez vi­szonyítva valamelyest csökken­tek a közúti balesetek. Dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács elnökhe­lyettese a tanácsi szervekkel való együttműködésről beszélt, és az elnöki beszámoló néhány módosítását javasolta. A Me­gyei Tanács nevében egyébként a TIT munkájához további tá­mogatást ígért. Szünet után Selymes Ferenc, a TIT idegennyelvi szakosztá­lyának elnöke szólalt fel. A TIT nyelviskolája évente 1500 hall­gatót fogad. Változott az ok­tatás minősége és eltolódott a választott idegen nyelvek szer­kezete is. Valamikor heti két órában, ma négy, illetve hat órában tanítják a nyelveket audiovizuális és intenzív tanfo­lyamokon. Azelőtt dominált a német, ma már az angol is ugyanolyan „favorit”. Jó lenne, ha külön nyelviskola alakulna. Ott meg lehetne oldani az ok­tatás technikai fejlesztését, lét­re lehetne hozni egy új nyelvi laboratóriumot. Felszólalása egy megjegyzése a Nyári Egye­temre vonatkozott. Külföldiek­— Mesterséges halszaporítás. Evek óta végez kísérleteket a halak mesterséges úton történő szaporítására az ország egyik legnagyobb haltenyésztő gaz­dasága, a bajai Új Élet Halá­szati Termelőszövetkezet Az eredmények biztatóak, így mór 1973-ban megkezdi a növény­evő halak szaporítását a gaz­daság, de sor kerül a ponty, a csuka és a harcsa mesterséges szaporítására is. nek ismertetik hazánkat. Elő­adást tartanak egy témáról, amelyet aztán be is mutatnak. Pécs kulturális életéről is tar­tanak előadást, de tizennégy éve nem tudják bemutatni a Pécsi Balettet, egyetlen tánc­együttest, kórust sem, teljes a kulturális uborkaszezon július végén és augusztus elején. Ezen változtatni kellene . . Páll Lajos komlói küldött az üzemekben folyó ismeretterjesz­tő munkáról beszélt. Főleg a szakmai műveltséget emelő előadásokat hallgatják a kom­lói üzemek dolgozói, a Vízmű, Szénbányák, és a Carbon jár­nak az élen. E felszólalás után Bocz Jó­zsef köszöntötte a küldöttérte­kezletet. A tudományok és az ismeretterjesztés kapcsolatát es az utóbbi szükségességét ele­mezve jutott el a következő gondolatokig: — Ha a technikai, természet­tudományos műveltséget a hu­mán kultúra visszaszorítása, le­becsülése árán akarnánk emel­ni, átvennénk a fejlett kapita­lista országokban uralkodó pol­gári nézeteket. Arra kell töre­kednünk, hogy nálunk a kul­túra, a technikai műveltséget is beleértve, mindig a legtelje­sebb, legtágabb értelemben emberi kultúra legyen. Éppen ezért o technikai műveltség színvonalát úgy kell emelnünk, hogy soha ne becsüljük le a kultúra más területeit. Meg kell szabadulnunk attól az egyolda­lúságtól, amellyel egyes gyárak, üzemek, tsz-ek vezetőinél ma is találkozni, akik csak azt is­merik, fogadják el művelődés­nek, csak azt hajlandók anya­gilag támogatni, aminek köz­vetlen hasznát látják a terme­lésben. Ez a szemlélet csakis a közvetlenül ható szakművelő­dést tiszteli, de nem érti és nem becsüli azt az áttettebb, közvetettebb, de semmivel sem kisebb értékű kapcsolatot, amely az egyetemes kulturáló­dói és a termelés között fenn­áll... A továbbiakban a politikai művelődés szükségéről, az „új értelmiség” fogalmáról, a TIT és az ismeretterjesztő munka fontosságáról beszélt. Végül pe­dig azokról a feladatokról, amelyek a TIT szervezete előtt állnak, és amelyek megoldásá­hoz a párt segítséget nyújt... Právicz Lajos válaszolt a vi­tában elhangzott felszólalások­ra, majd dr. Kariinger Gy. Tiha­Az „Egy napot Pécsért“ mozgalom keretében jutalmazzák a patronálókat Az iskolák óvodák az üzemek szervezett segítségét A pécsi óvodák és iskolák továbbra sem nélkülözhetik azt az erkölcsi és anyagi támoga­tást, amelyet a városban lévő üzemek és szocialista brigádok nyújtottak számukra. Jelentős összeggel részesedik oktatás­ügyünk a nemzeti jövedelem­ből, mégis szükséges a társa­dalmi segítés, a patronáló mun­ka jobbá tétele. E gondolatok jegyében hívta meg tegnap délután Pécs város állami vezetősége a vállalatok képviselőit, a párt- és szakszer­vezeti bizottságok titkárait, a gyermekintézmények igazgatóit a tanács nagytermébe. A több mint száz résztvevőt Papp Imre elnökhelyettes kö­szöntötte. Ezt követően Wieder Béla, Pécs Város Tanácsának elnöke beszélt a tanácskozás céljáról. Bevezetőjében vázolta a párt-, állami és társadalmi szervek gyermekintézmények támogatá­sára hozott eddigi határozatait, majd emlékeztette a résztvevő­ket, miért szükséges — különö­sen most - a gyermekintézmé­nyek patronáló mozgalmának szélesítése, bővítése. Hivatkozott az ifjúsági törvényre, miszerint az ifjúság nevelése össztársa­dalmi ügy. Valamennyiünk ér­deke, hogy mindenki a maga területén teljes erőkifejtéssel segítse elő a célok elérését. mér összefoglalójában az el­nökség felmentését kérte a kül­döttértekezlettől. Dr. leney le­nő, a TIT Országos Központja főtitkárhelyettese üdvözölte az értekezlet résztvevőit, majd is­mertette az Országos Központ jutalmazottjait. Dr. Kariinger Gy. Tihamér, dr. Webet Mihály, dr. Kotta János és dr. Zukovi’.s Imre a TIT Aranykoszorús Jelvé­nye, dr. Kienle E'nő és dr. Tó'h László a TIT Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták. E kitünteté­seket az országos küldöttérte­kezleten adják át. Az elnöklő Márk Bertalan pénzjutalmat adott ét Rácz Sándornak, dr. Somogyi Árpád­nak és Várady Gézának. Di­csérő Oklevelet kaptak tizen­nyolcán. A jutalmak átadása után megköszönte a távozó el­nöknek, dr. Kariinger Gy. Tiho- mérnak, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének, Jakabos Zoltánnénak sok-sokéves mun­káját, és szerény ajándékot adott át nekik. Ezek után szavaztak o kül­döttek. A TIT megyei szerveze­tének új elnöke dr. Lissák Ká1- mán akadémikus, egyetemi ta­nár, a POTE Élettani Intézeté­nek igazgatója, a titkár to­vábbra is Právicz Lajos, az El­lenőrző Bizottság elnöke pedig dr. Kotta lános lett. A küldöttértekezlet záró sza­vai előtt dr. Lissák Kálmán, az új elnök kért szót, s megkö­szönte azt a bizalmat, amely ebbe a funkcióba juttatta. A zárszó után a küldöttek közős ebéden vettek részt. Az eddigi tapasztalatok ked­vezőek — emelte ki Wieder Bé­la — ugyanis a patronálás, mind a gyermekintézmények, mind a vállalatok részére elő­nyös. A társadalmi segítés fej­lesztésével érdemes tovább fog­lalkozni. A továbbiakban kifejtette — mindenekelőtt a meglévő gyer­mekintézmények helyzetét, javí­tását kívánják elérni. Ahhoz, hogy a gyermekek oktatásának színvonala eredményesebb le­gyen, szükséges a feltételek biztosítása, a kormány nyújtot­ta összegen felül. Pécsett - bár sok az új isko­la — de jelentős a régi intéz­mények száma. Jórészük olyan állapotban van, sokmillió forint kellene ahhoz, hogy ott elfo­gadható oktatást lehessen biz­tosítani. Mindenekelőtt a régi iskolák megújítása, fejlesztése képezi azt a nagy gondot, mely a szakigazgatási szervek előtt állanak. Az új iskolák is rászorulnak arra — folytatta Wieder elvtárs —, hogy eszközeiket fejlesszék, tökéletesítsék, bővítsék szem­léltető eszközeiket. Ezen a tár­sadalmi összefogás nagyot se­gíthet. Ha szervezetebbé teszik a vállalatok és üzemek patro­náló mozgalmát, akkor a gyer­mekintézmények vezetői, a ta­Körzeti továbbképző központ Mohácson Záróvizsga előtt a tehenészeti telepvezetők Vidéki vegyipari szövetkezet pályázatot hirdet 1. Közgazdasági Egyetemet, vagy ezzel egyenértékű Szám­viteli Főiskolai végzettséggel, 10—15 éves szakmai gyakor­lattal rendelkező (legalább mérlegképes főkönyvelő, ipari szakképesítéssel) közgazda­ság i csoportvezetői munkakör ellátására. 2. Felsőfokú, vagy Gépészeti Technikummal (mestervizsga) 10—15 éves szakmai gyakor­lattal (műanyag feldolgozó, vegyipari gépek, forgácsolás, szerszámkészitésben jártas) rendelkező TMK vezetői mun­kakörben. OROSZ, NÉMET, vagy ANGOL nyelvtudással rendelkező pályázóknak ..felvételi előny**. 2. munkakörök betöltésénél szol­gálati lakást biztosítunk. Fi­zetés megállapodás szerint. Pályázat beküldésénél kérjük részletesen ismertetni a szak­mai gyakorlatot, családi körül­ményeket és jövedelem igényt. Az írásbeli pályázatokat kérjük ,,K ö z é p ü z e m** jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Új óvoda épül Mozsgón A tervek elkészültek, o közeli napokban megkezdődhet a csaknem egymillió forintos költ­séggel épülő mozsgói óvoda alapozása. A létesítmény nagy­részt a környékbeli vállalatok, termelőszövetkezetek anyagi támogatásával és a lakosság társadalmi munkájával épül fel — előreláthatólag jövőre. Az építkezés felét: 420 ezer forin­tot állami hozzájárulás képezi. Az ötven férőhelyes óvodába a mozsgói és a környékbeli fal­vak dolgozói irathatják be majd gyermekeiket A mezőgazdaságban dolgozc felső- és középfokú szakmai ve­zetők továbbképzéséről a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Mérnök- és Vezető­képző Intézete gondoskodik. Idén mintegy 9000 szakember vett részt a különböző tanfolya­mokon. Ennek az intézetnek egy éve, hogy körzeti továbbképző központja a mohácsi Mezőgaz­dasági Szakközépiskola. — Idén kétszázan vettek részt a tanfolyamainkon: így többek között gépészek, növénytermesz­tési és fehérjegazdálkodási szak­emberek. De megszerveztük a személyzeti vezetők továbbkép­zését rs. Idén az utolsó tanfo­lyam a jelenlegi: a hét végén fejeződik be a tehenészeti telep­vezetők továbbképzése. Huszon­hármán jöttek hozzánk. A hall­gatók fele baranyai, a többiek Hajdúból, Hevesből, Bács-Kis- kun és Pest megyéből érkeztek. A négyhetes kurzuson elsődle­gesen a szarvasmarha szakosí­tott telepek elméleti és gyakor­lati kérdéseivel foglalkozunk. A tematikában vezetési és agrár­politikai előadások is szerepel­tek, neves szakemberek tolmá­csolásában — mondja Molnár Attila igazgató. — özem látogatás szerepelt a programbon? — Igen. A haflgatók voltak a MECSEKTEJ-nél, a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezetben, a Bolyi Állami Gazdaságban, Tarcsapusztán, valamint a ká- tolyi közös gazdaságban is — válaszol Vezérli Albert, a tan­folyam vezetője. Ottjártamkor éppen óraközi szünet volt. Három hallgató mondta el véleményét a tanfo­lyamról. — Nekem különösen, a popu­lációs genetikával foglalkozó előadás tetszett. Majd otthon felhasználom a tanultakat. Most töltjük fel új telepünket Eddig 220 tehenünk van. Háromszáz­harminchat férőhelyes a telep. Azt sajnálom, hogy a srentlő- rimci gazdaság tehenészetét nem láthattuk: hiába mindenki félti az állományát a betegségektől — mondja Józsa István, a vajsz- lói tsz telepvezetője. Ignácz László Becs-Kiskun megyéből érkezett. A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet tehenészeti telepvezetője: — Ez a második tanfolyam, amin részt veszek. Itt többet kaptam, mert azokkal a kérdésekkel foglalko­zott, amit otthon végzek. Na­gyon hasznos volt, a vezetési kérdésekről szóló előadás. Az ember magára ismert egy kicsit Most már a záróvizsgára is gon­dolnunk kell. Pénteken adunk számot a tanultakról. Emődi Gábor is fiatalember, ő a mohácsi Dunavölgye Ter­melőszövetkezet telepvezetője: — Nekem elég nehéz volt itt, hiszen két hónapja telepítettük be istállóinkat: négyszáz tehe­nünk van. Az órák után nap mint nap hazamentem. Átöltöz­tem, aztán kimentem a telepre. Elkelt otthon a segítség, hiszen sok technológiai berendezés még hiányzik. Az intézet vezetői már a jövő évi tanfolyamok megtervezésé­vel foglalkoznak. Vezérfi Albert szerint 1973-ban megszervezik a fehérjetakarmány termesztők, a növény- és állattenyésztési bri- gódvezetők, valamint a gépé­szek képzését S- Gy. nárok, óvónők tudják majd, ki­hez lehet fordulni. A gyerme­keknek is hasznos, megismerik az üzemi életet, segíti a pálya- választásban, s nem „kívülről" kell eldönteniök, milyen szakma áll legközelebb érdeklődési kö­rükhöz. A vállalatok vezetői nem le­hetnek közömbösek a dolgozók gyermekei sorsa iránt. Egyébként a vállalatok érdeke is, segíteni az utánpótlás nevelése szent- pontjából a gyermekintézmé­nyeket. A patronáló mozgalom kiterjedhet erre a területre is. A szocialista munkabrigádok közreműködésében nagy lehe­tőségek rejlenek — erre számos példa van — nem csupán az üzemen belül, de a „kapun kí­vül" is. Wieder Béla javasolta: az üzemek, az intézmények vezes­senek nyilvántartást, melyik óvodát, iskolát patronálják, mi­lyen jellegű munkát végeznek. Iskolaév végén a Tanács szakigazgatási szerve, az SZMT- vel együtt értékeli a patronáló munka eredményeit. Pécs Város Tanácsa pedig augusztus 20-án az Egy napot Pécsért mozgalom keretében elismerésben részesí­ti a példamutató patronólókat. Wieder Béla beszéde után Gábriel József, a Városi Tanács osztályvezetője ismertette azt a 37 óvodát és 38 általános isko­lát, s azokat az üzemeket, vál­lalatokat, amelyeket felkértek, kössenek szerződést az együtt­működésre, a patronálásra. A tanácskozáson többen fel­szólaltak és a javaslatot elfo­gadták. Nagy István Tegnap történt . « ■ Tegnap este, a mozsgói mű5 1 velődési házban — mintegy negyven résztvevővel — kibőví­tett vezetőségi ülést tartott a Szakszervezeti Szakmaközi Bi­zottság. Az ülésen részt vett Rameisl Ferencné, az SZMT tit­kára, országgyűlési képviselő. Nagy András, az SZMT politikai munkatársa, a szakmaközi bi­zottságok megyei felelőse. Az ülés előadója, Lengyeltóti Já­nos, a szakmaközi bizottság titkára beszámolt a vezetőség megválasztása óta végzett munkáról, és ismertette a so- ronlevő feladatokat. A beszá­molót követő vita során fel­szólalt Rameisl elvtársnő is és megköszönte a bizottság tag­jainak egy évtizedes, lelkes, eredményes munkáját ' TELI * v ^ KDNYY-A Már most karácsonyi választékkal várja Önt a Móricz Zsigmond Könyvesbolt Pécs, Széchenyi tér 17. SZERELEMÉ Szabó Tünde előadói estje Hálás lehet oz a színész, aki lehetőséget kap, hogy kedvére-tetszésére közölje a közönséggel, amit akar. Sza­bó Tünde ezzel a lehetőség­gel úgy él, hogy elsősorban a közönségre gondol. Nem önvallomásra használja fel a pódiumot, hanem szórakoz­tatásra. A bukdácsoló igaz­ságkeresés keserű cseppjei ezért éppúgy távol marad­nak, mint a súlyok, amelyek a hallgatók vállára hullanának. Marad a jókedv, a pajzán- ság, a humor, az örök Téma. A szerelemről szól azt est, de nem a szférák zenéjének haqgján. A nyers valóságén, a vaskos, vérbő költészet hangján. A pajzán versek olyan idősek, mint az em­beriség, miként maga a té­ma is .. . A legnemesebb eszközökkel megfogalmazott disznólkodások tárháza döb­benetesen gazdaa, s ez nem is olyan meglepő, ha meg­gondoljuk, hoqv a költők is húsból és vérből való embe­rek. Hogyne csábítana válo­gatásra ez a kincseskamra! Legfeljebb az lehet szokat­lan. hogy egy lírai alkatnak minősített, szép, törékeny, finomhangú színésznő vállal­ja ezt a szerepet. Valószínű azonban, hogy éppen ez a titok nyitja. A skatulyázás el­leni tiltakozás megnyilvánu­lása ... Ám az sem utolsó szem­pont, hogy Szabó Tünde ez­zel az esttel nemcsak sikert akar elérni, de valóban szó­rakoztatni akar. A közönség mosolyog és vihog és kacag, sőt, urambocsá, röhögni kény­szerül — s az előadóművész a közönséggel kuncog az öt- százszor hallott s elmondott poénen. Részben azért, mert a poénok jók. Részben, mert nagyszerű érzés megnevet­tetni az embereket, másfél­órányi önfeledt kikapcsoló­dáshoz segíteni őket. Ha a válogatással tudnánk is vitatkozni, nem érdemes — hiszen valaki más biztosan megint más nézőpontról vi­tatkozhatna, s talán neki is igaza lenne. Az összeállítás a színész szuverén joga, ha el tudja fögndfatni az össz- kénet, akkor igaza volt. Szabó Tünde egész műso­rát el tudja fogadtatni a közönséggel. A Levél a hit­veshez, ez a tragikus Rad- nóti-vers, amely a szerelmet mint a legmagasabbrendű emberi érzést tárgyalja, talán nem való ide. De elfogad­juk, mint egy pillantást a végzetre, mint egy árnyékot, amely után még ragyogóbb­nak tűnik a napsütés. Ame­lyet például a híres-neveze­tes Boccaccio mester és az aranyszájú Svjek neve fém­jelez. .. Szabó Tündének leg­főbb érdeme, hogy egyetlen pillanatra sem engedi alább­hagyni a figyelmet, s hogy ezenközben mindvégig finom marad. Olyan bájial, termé­szetességgel és ízléssel meséli el sok-sok régi és új szerel­mi vágy, buja gondolat, pi­káns történet versbe szedett vagy prózában írt krónikáját, mintha arról mesélne, Hogy süt a nap vagy nyílnak a vi­rágok. Miként egy papírvi- ránoM-al és P'ros nap'rszí- vekkel tn'nszórt sz'npndon mesélni illik. Dehót — tulaM^nképpen nem erről van szó? H. E. Karácsonyra ajándékozzon Megválasztották a TIT megyei elnökségét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom