Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
1972. október 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Mezőgazdaságunk sürgető feladata jelenleg az állattenyésztés olcsó, s ugyanakkor értékes növényi eredetű fehérjékkel való ellátása. A feladat megoldásában jelentős szerepet játszanak a növénynemesítők. Felkerestük Iregszemcsén a Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóját, dr. Kurnik Ernő professzort és megkértük, adjon rövid tájékoztatást az intézetben folyó kutatómunkáról, — Professzor úr véleménye szerint milyen tudományos módszerekkel fokozható a szántóföldi fehérjetermelés? — Leghatásosabbnak az agrotechnikai színvonal növelésében rejlő lehetőségek kihasználása látszik. Egyes figyelemreméltó tényezők ugyanis alig jutnak jelentőségüknek megfelelő szerephez. A növényállomány sűrűségének problémájára gondolok, olyan új növényfajták előállítására kell törekedni, amelyek szántóföldjeink növekvő termőerejét realizálni tudják. A kutatások meggyőztek arról, hogy az egyre javuló termesztési adottságok mellett, valamely növényfajta teljesítőképességét nem az egyed maximális termő- képessége, hanem az egyedek összességének az optimális ál- iománysűrűségében kibontakozó termőképessége határozza meg. — Ha jól értem, tehát arról van szó, hogy az alkalmazott agrotechnikai, talajmCvelési, trágyázás!, növényvédelmi stb, eljárások következtében hatalmas mértékben megnőtt a talaj termőereje, de a rajta termesztett növények nem produkálják az abban rejlő lehetőségeket. Mit kell tenni? — Fokozni a növényállomány sűrűségét, nem 24—30 centiméterre kell vetni a borsót, hanem ettől eltérően — 140—160 kg- mal — gabonasortávolságnyira. De ehhez az is kell, hogy nemesítsünk olyan növényfajtákat, amelyek megfelelnek a változott természeti viszonyoknak. A borsó és néhány más növény tekintetében — szója, napraforgó — már jelentős eredmények születtek. Végigjárva az utóbbi évek szántóföldi bemutatóit hiába keresi az ember a válligéró, Interjú dr. Kurnik Ernő professzorral Fehérjetartalom-növelés — gammasugárzással Elmozdultunk a holtpontról dúson bokrosodó, arasznyi ka- lászú búzákat, a félkarhosszú- ságú kukoricacsöveket, vagy a keréknyi napraforgó tányérokat. Azt lehetne mondani, hogy a mai mezőgazdasági növények nem mutatósak, a növényfajták egyedei szerények, de tömegükben annál gazdagabbak. — Térjünk vissza az állománysűrűség és a fehérjeprodukció kérdéséhez: miként jelentkezik ez az intézet kedvenc növényei — a borsó és a napraforgó esetében? — Borsófajtáink — köztük az iregi borsócsalád öt tagja is, amelyeket az előbb elmondott szemlélet jegyében állítottunk elő — rendkívül érzékenyen reagálnak az állománysűrűségre. Például az iregi sárgaborsó, amelyet igen nagy mennyis'ég- ben használnak föl különböző abrakkeverékek készítéséhez, nagyobb mennyiséggel vetve, kereken 30 százalékos terméstöbbletet ad. Érdekes — jegyzi meg a professzor —, hogy a növény- állomány sűrítésével alig változik a mag relatív fehérjetartalma, így az egységnyi terület fehérjetermés növekedése párhuzamos a magterméssef. — Oj növényfajtáik előállításakor milyen genetikai alapállasból indulhattak ki? — Ma már nemcsak feltevés, hanem több kutató egyértelműen bebizonyította, hogy a borsó és még néhány más fontos takarmánynövény fehérjetartalom szempontjából erősen he- terozigóta, vagyis a sejtmagban a kromoszómapárok ugyanazon helyén két különböző tulajdonságot hordozó gén fordul elő. El a nemesítési munka szempontjából kedvező és hátrányos lehetőségeket jelent. A kutató természetesen a heterozigóta- ságnak arra a tulajdonságára támaszkodik, amelyből reméli, hogy fokozni lehet a kedvező tulajdonságokat, a magasabb fehérjetartalmat hordozó gének gyakori Ság át. Tá paszta 1 a ta i n k szerint a hagyományos törzsszelekcióval a kedvező, magasabb fehérjetartalmat hordozó gének gyakorisága növelhető anélkül, hogy a káros tulajdonságok veszélyesen megszaporodnának a populációban. — A nemesitők kedvelt módszere, valamilyen úton-módon mutációt előidézni a kísérletbe vett növényen. Az intézetben folynak-e ilyen jellegű kísérletek? — Igen. Ma világszerte kiterjedt kutatások folynak abban az irányban is, hogy a növények termésének mennyiségét és minőségét nagyban befolyásoló „mikro" tényezők közül a stimuláció- szerepét tisztázzák. Ezen a téren viszonylag új eljárás a vetőmag kezelése kis dózisú gamma-sugárral, amelynek nyomán egyes növények termés- mennyisége és minősége olykor jelentősen megváltozik. Annak ellenére, hogy hazánkban éppúgy, mint külföldön jóformán valamennyi gazdaságilag előkelő növényfajjal végeztek ilyen besugárzási kísérletet — a kapott eredmények eléggé ellentmondóak, s baj van a reprodukálhatósággal is. — Intézetünkben is már évek óta foglalkozunk e témával. Hüvelyesek közül főként a borsóval és a szójával végzünk ilyen a fehérjetartalom növelését célzó kísérleteket — váltakozó sikerrel. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség egyik cukorrépa kísérletének megszemlélése után vetődött föl az a gondolat, hogy a mikrostimuláció módszert ösz- sze lehetne kapcsolni a hagyományos szelekcióval. Az ötlet nyomán beállított szója stimulá- ciós kísérletek eredményeit már e nézőpont szerint dolgoztuk föl. A stimulált és a kezeletlen szója állomány egyedeinek fehérjetartalma eléggé eltérő, mégpedig kedvező módon. Az eddigi eredmények alátámasztani látszanak a feltevést, miszerint az ilyen fajta szelekció sikerre vezethet a magasabb fehérjetartalmú hüvelyes növényfajták kínemesí- tése területén. Takács László Szervezett pékképzés Szentlőrincen A szinte katasztrofális szak- emberhiány miatt rendkívül súlyos helyzetbe jutott az utóbbi években a sütőipar két baranyai vállalata. Egyre több szakember megy nyugdíjba, s nincs elég pék, aki elfoglalja a kiesett szakemberek helyét. A vállalatok és a tanácsi szervek erőfeszítésének tudható be, hogy legalább egy évtizedes kihagyás után 31 általános iskolát végzett fiatallal sikerült Alacsonyíörzsű, egyszerre érő, bőtermő, a kórokozóknak ellenálló egyedeket válogatják a Takarmánytermesztési Kutató Intézet Ireg- szemcsei Intézetének bicsérdi telepén az „Iregi koroi csíkos” nevet viselő napraforgó fajtával bevetett táblán. A bicsérdi telepen húsz holdon, o tervek szerint 200—250 mázsa elit vetőmagot takarítanak be. Képünkön: az egyik munkacsoport elitezést végez a napraforgótáblán. Szokolai felv. szerződést kötni, akik a szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskolában kezdték meg O szakma elsajátítását néhány hete. Szentlőrinc profilját Immár negyvenhárom éve a növény- és állattenyésztés középkádereinek képzése határozta meg. Az elmúlt években ez bővült, hiszen idén harmadik évfolyamba léptek azok a fiatalok, akik tejipari szakképzést kapnak, s idén tovább bővült a kör. Szeptemberben az iskola fogadta azt a harmincegy fiatalt, akik sütőipari szakmunkás oklevelet akarnak szerezni. Ideális hely ez az intézmény a leendő pékek számára, hiszen megfelelő a technikai ellátottság, Szentlőrinc viszonylag központi helyen fekszik és még egy nagy előnye van: valamennyi tanulónak — kivéve a pécsieket — kollégiumi elhelyezést biztosítottak. Megindult tehát egy folyamat, amit csak üdvözölni lehet: élelmiszeripari szakemberekből ugyanis eddig nem volt képzés itt, Szentlőrinc a baranyai élelmiszeripari szakemberek bölcsője lesz? Talán. Mindenesetre az intézet vezetőinek dédelgetett elképzelése ez. De térjünk vissza a pékképzésre. Mi vonzotta ezeket a fiatalokat a szakmába? Az egyik és meghatározó tény az, hogy kiemelt ösztöndíjat kapnak: megfelelő szorgalommal és tanulmányi eredménnyel elérhetik a havi hélszáz forintos ösztöndíjat. A kollégiumban teljes ellátást biztosítanak számukra — havi hetven forintért A kormányzati szervek és a vállalatok igen sokat tettek a munkakörülmények javítása érdekében, a közel tíz eve folyó rekonstrukció, mely a megye sütödéiben három év múlva befejeződik, más körülményeket bi*- tosít a fiataloknak. A hagyományos vetés a múlté lesz: még a kisüzemekben is olajtüzelésű kemencékkel dolgoznak. Csökken a fizikai munka is. Az intézkedések másik köre a béreket érintette. Ma a pékek a martínkohászokkal vannak egy fizetési kategóriában. Végül lássuk, hogy mennyire enyhítenek a gondokon három év múlva a termelésbe lépő végzett fiatal szakemberek! A Baranya megyei Sütőipari Vállalatnál 114 szakmunkás végzettségű pék dolgozik, mely 32.7 százalékot jelent. A Pécsi Sütőipari Vállalat esetében ez 22.7 százalék: 58 szakképzett pék dolgozik a pécsi üzemekben. Ez kedvezőtlen arány. Ha mindehhez figyelembe vesszük azt, hogy 1975-ig a pécsiektől a szakemberek 22.7 százaléka megy nyugdíjba, a Baranya megyei Sütőipari Vállalattól pedig a pékek 8.8 százaléka éri el a nyugdíjkorhatárt, még szomorúbb a helyzet. Mindezek tods'- tóban, hogy fog kinézni a mérleg 1975-ben? A megyei vállalatnak legalább húsz pékre lenne szüksége, Pécsett is elkelne vagy harminc szakember: már csak azért is, mert küszöbön áll az új kenyérgyár építése. Nos, az elmondottakból világosan kiderül, hogy a kiesést nem tudják pótolni. A három év múlva belépő szakmunkásokkal legfeljebb a jelenlegi szintet tudják tartani. Mégis optimizmusra ad okot, hogy a képzés megindult, a szakemberek, valamint a szentlőrinci iskola vezetőinek is az az elképzelése, hogy az idén indított képzést folyamatossá teszik, s ezzel talán a nyolcvanas évekre megoldódik a sütőipar legnagyobb gondja. Salamon Gyula M ost sem tudom, hogyan történhetett: amikor lefékeztem, még tele voltam indulattal — néhány perccel később pedig már békésen beszélgettünk. Kishajmás után, a nagy kanyarban, deréknyi fahasábokkal küszködik egy kocsis, néhányon a társai közül a Csepel körül fekszenek. Százszázötven köbméternyi fát halmoztak itt fel a hetvehelyi erdészet kocsisai. Az erdőben épül az új vasútvonal, megszüntetik az erdei utat, ide hordják most a fát. Néhány hasáb üszkös, a tűz nyomát mindegyiken látni. Ez a tűzifának való már tűzben volt, mozdony- szikrától begyulladt a régi depón. — Ne bámészkodj te .. .1 Értem: persze, hogy nem szereti az ember, ha autóból nézik amint dolgozik, de hát még csak nem is lassítottam, éppen csak jobban megnéztem, mit csinálnak. — S maga mit szólna hozzá, ha csak úgy idekiáltcnék: öcs- kös (negyven éves lehet) gyorsabban azzal a rakodással, a fa hozzáragad a kezedhez. — Nem sértődnék meg, magát sem akartam sérteni... Tulajdonképpen tényleg nézelődöm. Pécsről kiindulva Abaliget, Kishajmás, Oroszló, Komló aztán Arpádtető felé vissza Pécsre, százkilométernyi úton nincs egyetlen méter, ahol ne lenne látnivaló. Már az Erdő, víz, munka... Utón Baranyában abaliget— istenkúti elágazásnál van mit feljegyezni, aszfalt burkolattal látják el az utat Daindol felé. A napsütéses, de hűvös szeptember végi délelöt- tön szinte füstöl az egész út, kosaras, vödrös szőlőmunkások nehezen, de úgy érzem szívesen kerülgetik az útépítőket. Az erdő még őrzi lombját, bár: a kanyargós abaligeti út mentén most nem annyira sötétek az erdők, mint nyáron. Csak az útmenti diófák vesztették lombjukat, néhány sárga levelet őriznek csupán — messziről úgy tűnik, fáradt madarak gubbasztanak a kopár ágakon. Még zöld az erdő — igaz, néhány barna és vörös folt már a naptárt igazolja. Szentkút felett, a gerincen ótbukik az út, innen akár Aba- ligetig lehetne gurulni. Nyáron itt mindig áll néhány gépkocsi, jobb pihenőhely nincs az egész úton. Az ember igazodott az emberhez. Felkövezett utak, hinták, erdei asztalok, szabadtűzhely várja a megpihenőket. S egy alpesi ház. Bárki bemehet. Ott olvastam az írást: Ember! Én égek kálylv’ ••har- t~i! éjszakákon, én vetek rád 3. nyat, üde frisset nyáron. Agy vagyok — altatód. Asztal — jól- laktatód. Én belőlem ácsolsz hajlékot és hajót, én vagyok kapud, ládád, kapanyeled ... születtedben bölcsőd, holtodban koporsód... Vigyázz rám ...! Száraz kenyérmaradék a lakkozott asztalon, üres konzervdobozok a sarokban. Az egyik ember ott épített, ahol a másiknak szüksége volt a pihenőre. S a másik nem becsüli. Őszi hangon beszél az erdő: időnként vad szelek rázzák meg a fákat, néhány száraz levél, s az üres konzervdoboz zörgése elvegyül c monoton bugással. A város zajat hozza ide az erdő, de az is lehet, hogy csak a távvezeték drótjai zúgnak felettem. Gurulok Abaliget felé: az orfűi elágazás után, az út mentén rózsekerí- tést fonnak a munkások, már a hófúvásokra készülnek. Abaliget előtt üres térség az erdő szélén: a nyáron messziföldről jött munkások meszel égettek itt. AboHget, Néhány idősebb 1 ember sétál a tavak körül, a ’íegyrő! viszont vidám női hangokat hallok. Esküdni mernék: a lány először maradt egyedül fiúval az erdőben. A szalonnasütő munkások is rájuk figyelnek: vaskos tréfáikból ítélve kitűnően ítélik meg, mi történik a domboldalon. A sásdi tanács költségvetési üzeme az üdülőt építi. Modern vonalú, huszonöt ágyas szálloda lesz, felében egyelőre tüdőbetegeket utókezelnek majd. Eaház a tó felett. Hatalmas „i” betű árulkodik messziről az épületről - közelebbről részletesen tájékozódni lehet, mire számíthat az ember. Ajándék, képeslap, matricajelvény, bő- röndcimke, útikalauz, valuta váltás, szállásfoglalás. Magyarul és németül. — Dorika, menj innét. Az egyik barna vizsla nem enged nyugodtan beszélgetni. A másik kint, az ajtó előtt vigyáz. Százötven férőhelyos háló vendég szolgálat működik Abaligeten — csütörtökön mindössze két vendég volt. A nyári vasárnapokon 3—4 ezer vendég fordult meg a barlang körül, az őszi hétvégeken talán kétszáz. Egy fa őszre csupa égővörös I levelekkel ékeskedik az idegenforgalmi hivatal Irodája mellett. Az ám, a levelek. A postaládán felirat hirdeti: a leveleket elviszik pénteken 10 és 11 között. Nem szeretnék szombaton levélben utánpótlást kérni Abc- ligetről — még főszezonban sem. Az autóbusz parkolóban farmotoros Ikarus: Barlang vállalat. Barlang — hirdeti a felirat. Hm. Egy másik barlang. Egy kicsit távolabb. Oroszló fele meg elhalad az út az abaligeti termelőszövetkezet mészégetője mellett, messziről csak az ezernyi használt autógumi árulkodik a látványosságról, néhány szó után kiderül, éppen a kemence begyújtására készülnek itt a Hideg oldalban. — Miért hívják így ezt a helyet. A robbantómester: évszázada nevezték el — találóbban nem is lehetett volna, télen jöjjön erre, megtudja, miért Hideg oldal ez a hely. A barlang. Illetve alagút. Az utolsó simításokat végzik az aknamélyítők az új abaligeti alagút építésén. Az oldal- és felső falak teljesen elkészültek, az elleníven dolgoznak. Aztán takarítás, a felső vezetékek tartóit falazzák be, a csorgára fedlapokat tesznek, cementtejjel lefújják a belső falat. November 7-re vállalták, hogy elkészül a munka — október végére készen lesznek. Négy évig működött itt az erdőben egy I kis bányaüzem, száznál több munkással — a felolvasóban már a költözködés hangulatát vélem felfedezni. A hirdetőn névsor: Balatonaligára helyezve. . . Kishajmás. Már elmeséltem... Igaz, előbb Husztót után volt még látnivaló: néhány földgyalu az utolsókat simítja az új vasútvonal töltésén, az útról már jól kivehető, merre megy majd a pesti vonat — egy éve még nehéz volt felfedezni a földhányósok között az új nyomvonalat. A hármas kilométerkőnél új hidat építenek, a patak medrét szádlemezekkel zárták el, a híd zsalujában már köt a beton. Egy kilométert sem halad óz óra, újabb építkezés: tíz méternyi új átereszen csordogál a víz. kudessziröl már feltűnik a ka® * posvár-pécsi országút, néhány kopasz nyárfa szegélyezi az utat, szinte mái itt rádöbbent: nem érdemes Síkon- da felé letérni. így igaz. A vadásztanyán még kint vannak az asztalok a kerthelyiségber., de a tóról már leengedíék a vizet, s hiába az erdő, elkeserítő, s az elmúlást jelzi az iszapos tófenék. Az ember azonban mit sem törődik or. idei szezon végével: tucat’ i új nyaraló épül itt — Kom’ , g akár a dupláját is látható n. . Lombosi Jenő
