Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

T OUNANTOll NAPIO 1972. október 22. Mohács — a fejlődés útján Mi jut eszébe Mohácsról? Ha ennek az egy kérdésnek az alapján közvéleménykutatást tartanánk, a megkérdezettek többsége gondolkodás nélkül a mohácsi vészt mondaná válasz­ként. De lennének, akik a busó­járást, az országos jelentősé­gű farostlemezeyórat említenék, esetleg a mindmáig emlékeze­tes jeges árt . . . Csak ennyi lenne? Nekünk, baranyaiaknak is? Mi hozzátennénk még, hogy nemzetis'gi város, több jelentős ipartelepe van, évek óta komoly méretű lakásépít­kezés folyik a városban és in­nen kapja Pécs vízszükségle­tének egy részét. .. ! ló ipari koncentráció integrált részévé válhat". A terv vízigé- nyes nagyipar telepítését tartja j indokoltnak — ehhez a Duna I jelenti elsősorban az odottsá- j got —, s meq is nevezi a fa-, papír- és vegyipart, amelyek­ben országos jelentőségűeket is lehet te'cp-’teni. Manapság százakbrn ' mérni a Mo­hácsra 'olgozók szá­I mát; ha s ipari jellegű j fejlődései sítják, vonzás­[ köréből másfél évtized múlva > 6—7 ezer bejáróval lehet szá- j molni. Pedig addin jócskán nö- I vekszik a népessógszám is — főleg a környékről beköltzők- ből. — Ebben a tervidőszakban 1 milliárd forint értékű fejlesz­tés valósul meg a város gaz­dasági életében — jelenti ki Pálkuti Keresztély, o Városi Ta­nács elnöke, amikor Mohács várospolitikájáról beszélgetünk. — A két legfontosabb: a Fa­rostlemezgyár és a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat beruházása, — Ezek új munkaalkalmakat is jelentenek, A város tud mun­kaerőt biztosítani? — Mohácson nincs mór mun­kaerőfelesleg. üzemeink mun­kaerőigénye október 1-én 348 fő volt Kielégíteni ezt is, a jövőben jelentkező igényeket is csak vidékről lehet — Betelepülés? — Ez is segíthet A tervidő­szakban épülő 1100 lakás mint­egy felének a beruházója az OTP, a vásárlók pedig nagy­részt a faluról beköltözők kö­zül kerülnek ki. Ezek . vagy itt dolgoznak már, vagy itt keres­nek munkát — Milyen ipartelepítési el­gondolások vannak Mohácson? —- Olyasmit szeretnénk, ami a város egészére kihatna. Pél­dául a tervezett bútorgyár — ami pillanatnyilag nagyon elbi­zonytalanodott — teljesen új ipart jelenthetne. Szükség volna egy nagykapacitású húsfeldol­gozóra, Valamikor az egész vá­ros leadási kötelezettsége 2000 sertésre szólt, ma egyetlen termelőszövetkezetünk 10 ezret ad. És akkor hol van még a várható fejlődés, hiszen a vá­roshoz tartozó termelőegységek évi 100 ezerre akarják felfut­tatni éves sertéshústermelésü­ket. Szó van egy cellulóze- gyárról is. Ha ezt megkap­nánk, nagyon nagyot lendítene a városon és évtizedekre meg­határozná a fejlődést Terüle­tet mindenhez tudunk adni, víz is van. Nemcsak Duná-víz, ha­nem ivóvízminőségű víz is a Csele völgyéből. Aztán egy nagy dunai kikötő. Ha a Duna —Majna—Rajna csatorna meg­valósul, az Mohács jelentősé­gét is növeli. Arra pedig ne­künk fel kell készülnünk ide­jében. — Van-e Mohácsnak mind­ezekkel kapcsolatban valami különleges elképzelése is? — Különleges? Aligha Iflel- hető ilyen jelzővel, ha azt mon­dom, hogy olyan ipart szeret­nénk, aminek a vezérkara is Mohácson van. Tulajdonkép­pen sok a gyéregységünk, ame­lyek — gazdasági helyzetüknél fogva — városfejlesztési elkép­zeléseink megvalósításából alig tudnak részt vállalni. A Farost- lemezgyár mór egészen más, azzal tudunk tárgyalni bármi­lyen kérdésben és segít is. w A Dana-parti város lakossá­ga a népszámlásáskor megkö­zelítette a 20 ezer főt. Az aktív keresők száma 9639 volt, az Inaktív keresőké — nyugdíja­soké, gyermekgondozási se­gélyen lévőké — 2705, az el­tartottaké pedig — az 5110 is­kolába nem járó, vagy iskolába járó fiatalsággal — 7373. Ará­nyaiban megfelel ez a megyei átlagnak, egészen minimális csupán az eltérés a keresők javára. Az aktív keresők 40 százaléka az iparban — épí­tőiparban dolgozik, a mező­gazdaság 23 százalék részére biztosít megélhetést, 22 száza­lékot a kereskedelem, a szál­lítás a szolgáltatás foglalkoz­tat. Az aktív keresők 71 szá­zaléka — 6807 fő — fizikai dolgozó. Az iparon belül a könnyűiparé a vezető szerep: csaknem kétezer embert fog­lalkoztat. A város ?375 lakóépületéből 826 az előző évtizedben épült. 795-öt téglából építettek, 13-at már panelből, de épült még 16 vályogház is. (Megjegyzen­dő, hogy ez a „technológia" a legutóbbi időkig vezető építési mód volt Mohácson, s jelen­leg 1803 ilyen épület áll még a városban.) Jelentős fordulat következett be az elmúlt év­tizedben a lakások komfortos- sálában is. Korábban a laká­sok többsége komfort nélkül éo"'lt, s még a felszabadulást kö-ető másfél évtizedben Is csaknem kétharmados volt en- n a fajtának az aránya. Az 1UV1—69 között épült lakások- nr'- -pár csupán a 20 százaléka vo" komfort nélküli, 66 száza­léka' viszont komfortos. Ezek a számok már jelzik, hogy Mohács életében a 60-as évek fordulatot jelentettek. Az intenzív fejlődés első adatait akkor méltányolhatjuk igazán, ha figyelembe vesszük: 5—6 éve lektak még Mohácson föld- kunyhóban, s ez már a múlté. És most vessünk mindjárt egy pillantást a jövőbe. A megye településhálózat- feilesztési terve (1970-ben ké­szült a Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézetnél) kö­zépfokú központként szerepel­teti Mohácsot ezzel a megfo­galmazással: „A megye mind gazdasági, mind ellátási szem­pontból második legielentőseb városává Mohács fejlődik, mely a Duna déli szakaszán kialaku­5 VAGON csöves kukorica megegyezés szerint eladó E'Heklődni lehet: Réke Tsz., Szabadszentkiráty központi irodájában, illetve ló*- 1 sz. alatt, tsz-iroda mellett. Ezt a qondolatot így folytatta Méri Sándor, a Városi Párt- bizottság titkára: — Ezek a mi gyáregységeink tulajdonképpen mind nyeresé­gesek, a város mégsem érez­heti ennek a hasznát. De a városnak az is sokat jelente­ne, ha ezeket a gyáregységeket erőteljesen korszerűsítenék. Er­re nagyon is rászolgáltak. A korszerűsítések pedig különben a foglalkoztatott dolgozók mun­kakörülményeit javítanák. — És az életkörülmények? Hogyan élnek a mohácsiak? — A kereseti viszonyok nem maradnak el az országos szint­től. Ez az életkörülményeket illetően sok mindent meghatá­roz. Viszont van egy pont, ahol lehet — sőt. kell — javíta­nunk. Drága a piac. Én abban látom ennek az okát, hogy a termelőszövetkezeteink nem ter­melnek elegendő zöldárut, s ennek következtében nem érvé­nyesül a piaci szabályozó sze­repük. Ebből következik, hogy azok o családok — ilyen pe- diq van szép számmal Mohá­cson — jobban élnek, ahol az egyik családtag az iparban, a másik a mezőgazdaságban dol­gozik. Mohács ma még a irbiztos harmadik" — Komló után — a baranyai városok között. A helycseréhez óriási fejlődés szükséges. Meglesz-e? Hársfai István Nobel díjas tudós látogatása Pécsett A Magyar Tudományos Akadémia meghívására ha­zánkban tartózkodó Feodor Lynen professzor kétnapos látogatást tett városunkban. Feodor Lynen, aki 1964- ben kapott Nobel-díjat a COENZIM-A és a zsírok oxidációs folyamatainak tisz­tázásáért jelenleg a Mün­cheni Max Planck Institut für Biochemie igazgatója és a Nemzetközi Biofizikai Unió elnöke. Pécsett meglátogatta az Orvostudományi Egyetemet, látogatást tett az egyetem rektoránál, majd a Biofizi­kai Intézetben a pécsi bio­fizikusokkal tartott megbe­szélést. A tudományos esz­mecserék után az orvos- egyetem Biofizika és bio­kémia professzoraival meleg hangulatú, baráti ebéden vett részt a Fenyves Szálló éttermében. Több import áru kerül a boltokba Javul a fehérnemű és a kötöttáru-ellátás Rögtönzött divatbemutató a ROVIKOT udvarán Úszik a benzinkút MEZOGAZDASAGI ÜZEMEK ÉS HÁZTÁJI GAZDASAGOK FIGYELEM! Myers répaszelet MINDEN MENNYISÉGBEN VASAROLHATO, MEGRENDELHETŐ A KAPOSVÁRI CUKORGYÁRNÁL. Részlet Bárdos László, zer- gővárkonyi olvasónk leveléből: „Nemrégen arról írtam Önök­nek, mennyire megörültem, amikor Pécsvárad határában három óriási tartályt láttam, örültem, mert végre építenek ide egy benzinkutat. Arról is írtam, hogy nagyon rossz hely­re rakták a tartályokat, mert véleményem szerint ott nem érdemes benzinkutat létesíteni. A talajvíz állandóan bonyodal­makat fog okozni. Kaptam is a Dunántúli Naplóban az ille­tékesektől egy választ, amely szerint túlzott az aggodalmam, ugyanis a benzinbe sehogysem juthat be a víz. Megnyugod­tam. Aztán végre elkészült a kút. A múlt héten a Trabantom­mal odaálltam, s megkérdez­tem: lehet-e már tankolni? íz a délelőtti órákban történt, s csak egy nappali őr volt ott, aki azt válaszolta: Mit akar maga itt? Tankolni? Hát nem tudja, hogy a tartályokba be­folyik a talajvíz és le kell bon­tani a kutat?" A benzinkút Pécsvárad ha­tárában Pécs felől jövet a 6-os úttól 100—150 méternyire van. A vadonatúj kútoszlopokról hiá­nyoznak a gumicsöveit, a kis irodahelyiség is üres. A kút zárva. Az iroda ablakán cédu­la: „Ez a benzinkút nem üze­mel. Nappali őr Mester Kónoly- né, lakik Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 23. (az OTP-vel szem­ben).” Mester Károlyné: — A kút volóban nem üze­mel, bár mór a nyáron meg kellett volna nyitni. De valamit nem jól csináltak az építők, az­tán befolyt a víz az üzem­anyagba. Bezárták hát a kutat, de már itt vannak az újabb építők, akik beszerelnek vala­mit, s hamarosan megnyílhat o kút. Lebontani nem kell, arról | nem is volt szó. De érdeklőd­jön az ÁFOR kirendeltségénél, ott többet tudnak. AFOR Kirendeltsége, Pellérdi | út, Kővári Ede telepvezető: — Tudok róla én is, hogy a ! kutat elöntötte a talajvíz, ki is j kellett szívni a tartályokból oz ! üzemanyagot. Az építők a föld- ! besüllyesztétt tartályok felett | nem jól készítették el azt a j részt, amelyen keresztül a tar- J tályokba engedik az üzemanya- | got, s ott befolyik a talajvíz, i A kivtelező a Közúti Építő Vál­lalat volt, de már az AFOR em­berei dolgoznak ott. Egy ke- szont építenek a földalatti tar­tályok fölé, s a keszon majd megfogja a talajvizet, aztán nem lesz semmi probléma. De a pécsváradi kút nem hozzánk tartozik, érdeklődjön az ÁFOR kaposvári tájegységi központ­jától, ott többet mondanak. Telefon Kaposvárra. — A pécsváradi benzinkút ügyében érdeklődöm. — Igen, tudunk róla, ennek a kútnak már a nyáron üzembe kellett volna állnia, de elöntöt­te a talajvíz. Már dolgoznak rajta, hogy kijavítsák. Hogy ki a hibás? Á tervező, vagy a ki­vitelező? Nem tudom, tessék ér­deklődni Budapesten az ÁFOR beruházási főosztályán. Telefon Budapestre. — Szabadságon von az ügy­intéző, tessék néhány nap múl­va érdeklődni. — Csak néhány sort szeret­nék fmi. Hogy ki a hibás, mikor lesz kész a keszon, mikor nyí­lik meg a kút? Ilyesmit. — Nem olyan egyszerű az kérem. Nehéz azt már kideríte­ni. Azt viszont nyugodtan meg­írhatja, hogy a közeljövőben megnyílik a kút Pontosabban? Nem, azt nem tudom, mondom, írja, hogy a közeljövőben. Azt hiszem egyébként, hogy a he­lyi tanács kérte, hogy ott le­gyen a kút a vizes területen. Persze nekünk is jó, tetszik ér­teni, az üzlet miatt. Közel van a 6-os úthoz. Egyébként sze­rintem a talajvíz nem lehet akadály, ha a kivitelező tisztes­ségesen megcsinálja a mun­kát. Manapság a tenger alatt is fúrnak olaj utón. Telefon Pécsváradra, a ta­nácshoz. — A benzinkút ügyében ... — Nem tudok bővebbet Igen, készen kellett volna már lennie a nyáron, de e talajvíz. Mi nem, az ÁFOR kérte, hogy itt legyen. Ezt o területet Igényelték. Az ÁFOR-tól tessék érdeklődni. Azt már nem. Csak el ne útz- szon a benzinkút a „talajvíz­ben" ... (Pánics) Svájci automatagép a Mecsektej üzemében Kacsótán, a „Mecsektej" központi üzemében most kor­szerűsítik a vajfeldolgozó rész­leget. Ennek egyik lényeges be­rendezése lesz a svájci „Modu- la B” nevű vajodagoló gép, amely várhatóan november el­ső felében megkezdi működé­sét. Az automata nagyon ízlé­ses, színes — kasírozott — fó­liába csomagolja a vajat A vaj súlya marad 10 deka, csupán formája tér el a hagyományos­tól. A fóliacsomagolás a tej­termék eltarthatóságának ide­jét növeli. A Mecsektej egyébként bőví­tette felvásárlási, illetve ellá­tási körzetét is. Az utóbbi hó­napokban például egyre több községet kapcsol be a háztá­jiból származó tej begyűjtésé­re: mintegy 10 százalékkal több tejet vásárolnak fel a gazdák­tól. Ez mindenképpen figyelem­reméltó eredmény különösen most, amikor az őszi-téli hóna­pokban a téti takarmányra be­állított tehénállomány viszony­lag kevesebb tejet ad. Részben emiatt nyílt lehető­ség arra, hogy például a Szi­getvári ÁFÉSZ körzetéhez tar­tozó összes községi boltnak na­ponta szállítanak tejet mű- onyag-zocskóban, ami újdon­ság az említett körzetben. Egy- egy község általában napi 50— 100 liter tejet igényelt, hozzá a szükséges tejföl és vajmennyi­séget is. Néhány napja ellát­ják már Somogyapátit Is, sőt, a megye távolabbi vidéken, például Bolyban és Dunaszek- csőn is jelentkezett a Mecsek­tej, műanyag csomagolású ter­mékeivel. Meglehetősen kellemes tájé­koztatást kaptunk a Dél-dunán­túli Rövid és Kötöttáru Nagy­kereskedelmi Vállalattól. A múlt esztendő gyakorlatától el­térően az idei őszi-téli szezon­ban jóval több import-áru ke­rül a boltokba. Ugyanis a Bel­kereskedelmi Minisztérium ma­gasabb dollár-keretet biztosí­tott a nagykereskedelemnek. A „RÖVIKÖT” egyébként már július—augusztus hónapokban bemutatta a kiskereskedelem­nek a mintakollekciót, és a rendeléseknek megfelelően kö­tött szerződést a külföldi part­nerekkel áruszállításra. A női vásárlók megnyugtatá­sára közölték, hogy remél­hetően lesz elegendő ha­risnyanadrág, amelyet NDK-ból, NSZK-ból, Hong-Kongból, Olaszországból és Brazíliából vásároltak. Megváltozott o kötött import­áru összetétele is. Tavaly pél­dául túlnyomórésziben acryi- anyagból készült kötöttholmik kerültek a boltokba, most azon­ban a szállítmány zöme a sok­kal szebb és jobb minőségű bouclé, illetve trevira kardigá­nok, női és férfi pulóverek, ing­pulóverek. Ezeket az olasz, ja­pán, angol, spanyol partnerek­től vásárolták. A minisztérium javította a gyermek ruházati cikkek választékát is azzal, hogy a II. félévre erre a célra szin­tén dollár-keretet biztosított. Lányka és fiú pulóverek példá­ul Hong Kongból és Japánból érkeznek. Több lesz a női fe­hérnemű is, bikinit, kombinát, hálóinget Spanyolországból és Olaszországból szállítunk. Az említett termékeket folya­matosan juttatják ei a boltok részére. Megnyitó október 24: KSnvvkiállftást rendez a Kossuth Könyvkiadó A nemzetközi könyvév jegyé­ben, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Pártbizottsága és a Kossuth Könyvkiadó Baranya megyei kirendeltsége, október 24-én, — kedden — könyv ki­állítást rendez az egyetem au­lájában. A társulatot Szent- Irányi József, ax MSZMP Pécs városi Pártbizottságánok titká­ra nyitja meg. A kiállításhoz kapcsolódóan a POTE Központi épületében október 25-én 16 órakor Ne­meskürti István, 27-én 16 óra­kor Hermann István, október 30-án pedig Mártinké András találkozik etvasáheL KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA 1972. október 27-én (pénte­ken) délután 2—4 áráig Szász­vár községben Palkó Sándor or­szággyűlési képviselő és Gyen- sok István megyei tanácstag fm. gadóórót tart é l

Next

/
Oldalképek
Tartalom