Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. október 21. A A népi gyógyászat és a kuruzslás Körkép Melyik volt elébb, azon nem lehet vitatkozni. A népgyógyászat ősi forrás, mely évezredekkel előbb létezett, mint a tudományos élet és a szükségesség hozta létre, mint a tűz-csináiást. A növényi drogok voltak az emberiség legelső gyógyszerei. Használatuk szinte az ősemberig nyúlik vissza. A legrégibb írott emlékek is növényi gyógyszerekről szólnak. Shen-Nung kínai császár alkotta meg Kína első gyógyszerkönyvét i. e. 2300- ban. Előtte is, utána is virul a népgyógyászat bűvös tudománya Üjzéland erdeitől a Lappföldig. Nemrég a perui curan- cíerok működéséről olvastam, akik ma is nagy gyógyszerismerettel rendelkeznek, akárcsak őseik, a régi inka orvoskodók Ugyanúgy élnek, mint amazok és mint betegeik: nyomorúságos-viskókban. így kerültek egészen bizalmas közelségbe egymással, a gyógyító és a szenvedő indián. A mai modern hivatalos perui orvosi szervek tudják, hogy a „varázslótól" tanulni is lehet, nem kell feltétlenül elítélni őket. Gyógyító tevékenységüket eltűrik a hatóságok, hiszen kevés az orvos és az eldugott hegyi községekbe nem is jut. Okosabb nem észrevenni az ősi vajákolást, mert legalább van valaki, aki segít a betegén. Előfordul, hogy a modern orvostudomány maga is tapasztalatért fordul az empirikus inka gyógyászathoz. Együttműködés a varázslóval... Az egyik orvosi központban kísérletképpen a főorvos —, hogy az indiánokat rászoktassa az orvosi vizsgálatra — együttműködésre lépett a helyi varázslóval, akinek kéthetenként felújította a gyógyszerkészletét és fertőtlenítő szerekkel is ellátta. Ügyesen meg tudta magyarázni mezítlábas kollégájának a higiéné alapjait, az elemi kezeléseket, a betegségek külső jeleit. Nem bírálta az ősi módszereket és nem is tiltotta meg. A hegyvidék indión lakossága így barátkozik meg lassacskán egyre több modern módszerrel, miközben ősi gyógyszeres titkaikból ők is elhullatnak egy- egy hasznosítható morzsát a tudományos alapon működő „konkurenciának". És fellapozhatjuk a középkortói máig forgalomba került füves . könyveket, melyek a nép- a-'ógyászatbó! ellesett receptek alapján készültek és megállapíthatjuk, hogy ezek a füvész- könyvek lesznek terjesztői újabb né^gyógyászati tevékenységnek. Ilyen clrculus vitiosus-ként termékenyítették és termékenyítik meg ma is egymást a jelen és a múlt, a falu és a város, o tudomány és a tapasztalat. Persze kirívó esetekkel tarkítva. Szélhámosok, kuruzslók A 16. században élt Ausztria- | ban Thurneysser Leonhard, aki ! János György választófejedelem I házi orvosa lett. Az úgynevezett ] doktor nagystílű szélhámossággal elképesztő vagyont szerzett. Egy lat (cca 17 gramm) spiri- ] PÓDIUM MAGYAR UGARON - e 1 címmel készül egy új magyor film, amelyben Bódis Irén és Labanc Borbála is játszik majd. 4 ÖSZTÖNDÍJAK. A Színházművészeti Szövetség ösztöndíjával a Pécsi Nemzeti Színház két ren&ístofe járt küllöldi tanulmányúton: Fényes Márta Prágában és Dohai Vilmos főrendező Berlinben. 4 FILM''!" A Z utcai posta:ob’ás ’ö ■ ’t-‘í című >j j magyar filmvíajátékban, ame- i lyet Rényi Tamás rendez, na- | gyobb r’crepet kapott Holl István és Marsek Gabi s szerepelnek a filmben Tordai Teri, Pásztor Erzsi és Péter Gizi is. j túszért 4 tallért fizettetett, fahéj- | olajért 16 tallért, s fantasztikus órakat szabott az ametiszt-, rubin-, zafír-, korall- és smaragd- tinktúrákért. Kalendáriumokat és horoszkópokat szerkesztett és egy ilyen horoszkópért Graf zu Dettingen 100 Guldent adott, j I 1580-ban 100 ezer Gulden ér- ) tékű vagyona, 12 ezer aranya és 9 mázsa ezüstje volt. S ez I mind elúszott egy hosszú per- | I ben, s Thurneysser, a nagy sár- j látón, koldusszegényen pusztult el A színpadiason fellépő kuruzsló kedvelt témája volt a 18. század képzőművészetének, s mindennél vizuólisabban érzékelteti —, ha kissé vaskosan is — a sarlatánok praktikáit. Ez a szüzsé a bécsi Maul- pertsch 1785-ben készült rézkarcán életteli erővel jelentkezik: Árverés vagy vásár van. Hordókra és ládákra felütve a hevenyészett emelvény deszkái, melyeken az előkelőén öltözött kuruzsló ágál segédei körében. Kiabáló harlekin a középen. Tollas kalapú foghúzó a deszka j szélén. A totumfaktum —, akit menedzsernek titulálunk — a háttérben, felemelt markában a kígyókkal. A gyógyszer-árusító segédek a kitűnő együttes további szereplői, akik az oda tülekedő népet egy jól összetanult színjátékban szórakoztatják s ugyanakkor meg is tapasztják. New-lrlandban az asszonyok magzatelhajtásra egy Chelo- dendron — faj kékesszürke gyümölcsét fogyasztják. Gyermekeik bélhurutjánál pedig egy Ficus-faj levelét megrágva és levét lenyelve alkalmazzák. Szumátrán egy kaktuszfajt termesztenek, melyből a bennszülöttek a gyermekek fülfolyása ellen készítenek gyógyszert. Vannak még gyógyító népi orvoskodók. A trópusi erdők szélein élő települések varázslói, az oázisok „orvosai", a sarkvidékek kuruzslói még élőszóban öröklik ma is a gyógyítás tudományát, amik nemcsak véletlenül sikeresek, a legújabb kutató expedíciók beszámolói szerint. A kulturáltabb területek népi gyógyászata viszont többnyire írott emlékekből, régi könyvek eióirataiból él. Kuruzsló asszonyok Nagykőrösnek 1630-ban fogadott kuruzsló-asszonya volt („7 Forint 60 dénárt a Praedi- cator uram gyógyításától.") De hadd idézzek Pécs városi jegyzőkönyveiből is. „Anno 1764. Die 12-a Mens May. Eli olvastatott Baro Schaurin Asszony Instantiája, melyben Retth György Pécsi Lakos és Purger hütvös társát Réth Annát az eránt vádolta, hogy az eö megvesztegetett szeme világának vissza térítésében szorgalmatoson iparkodván és azt helly- re is hozván, orvosságának és fáradságának jutalmát, mellye- ket 12. Aranyokra bötsül, meg fizetni egyátalljában nem akar- j ná, mely erónt elvégeztetett: Mivel Báró Schaurin Asszony Réth Anna Asszonynak a’szeme világa visza térítésében (a mint sub A. és B. producált Attesta- tumokbul, de azon kívül is em- létett Reth Anna lelki ismérete szerént a kiküldött két Tanácsbéliek előtt tett Fassiojóbul ki- tecznék) igen kevés segítséggel lett légyen. Azon okbul az eő applicált orvossóginok, melyet nem legitimálhat, semmi reflexiót nem érdemelvén, egyedül fáradságának recompensatioja végett, fönt emlétett Bóróné Asszonynak 4 Aranyok Réth Anna Asszony által megfizetendók, ítéltetnek.” („Mint a két rész appellál.”) A vajszlói Nagy-Simon 5ómuelnét említeném még, aki édesanyjától örökölte a csontrakás, az illóolajos növényekkel való gőzölés és a nyers leveiek- keli borogatás tudományát. Sajót fiát is ő gyógyította meg, úgy, hogy katona lehetett. Igen sok köszönő, hálálkodó levelet kaoott. Működéséért nem kért *l!ensto,'»á!*a*ást. „Amennyit ád ’•'szántából. így legalább nem ál,'oz men." Olyanról is tudok persze, aki mormoló imóióba beleszőtte a — Ha jól fizet, hasznájjon, ha nem, bizony hadd fájjon szövegű őszinte jókívánságot is. íme, a csokor, csupa vadvirágból, amiben jócskán akad gyom Is. Néhány típus vonult fel a népi, népieskedő és kuruzsló orvoskodók seregéből. Műfajilag nehezen meghatározható tevékenység az övék. de mi megpróbáljuk azért körülírni, mi is az alapvető különbség köztük. Nemes, vad erő... A kuruzsló orvvadász, a pénz beszél jelszavával. Reklámra van szüksége: hangoskodik, eléd tolakszik. A kuruzslósban az emberi egészséq értékének szentsége másodlagos. Látványos szökőkút lehet, de vékony vízsugara önnön-tavába visszahull. Cirkusz és mágia-körítés, felelősség nélkül, az emberi hiszékenységre építve. A népi gyógyászat hömpölygő, termékenyítő, áradó ősfolyam, amit ezer tisztavízű patak táplál. Természetes, nemes, vad erő, örökre szóló. Magától lett, elpusztíthatatlanul van és lesz. Lesz még akkor is, amikor a modern gyógyászat az abszurdumig túlkombinálta önmagát. Baranyai Aurél Ortutay Tamás szobra Helsinkiben Az Építők úti óvodások az őszies időben is élvezik az udvaron a játékot Erb János felvétele j Az 1972. évi magyar filmnapok A Tolna megyei Népújság arról számol be, hogy a Magyar Filmművészek Szövetsége, a MOKÉP 1972. november 16. és 25. között rendezi meg a magyar filmnapokat, négy vidéki városban. Győrött, Szegeden, Nyíregyházán és Szekszárdon mutatják be az elmúlt év magyar filmtermésének legértékesebb — és egyben legtöbb vitát kiváltott alkotásait A rendező szervek az érintett megyék tanácsaival és moziüzemi vállalataival együtt úgy döntöttek, hogy a magyar filmnapokat kétévenként megismétlik, a közbeeső években pedig ismét sor kerül Pécsett a magyar játékfilmszemlére. A most megrendezésre kerülő filmnapokon tizenkét magyar film szerepel a programban. A vetítéseket követően vitákat rendeznek, melyeken részt vesznek a filmek alkotói, szereplői is. Szekszárdon kerül sor az elmúlt időszak filmtermését szómbavevő vitára és november 25-én a magyar filmnapok alkalmából egy új magyar film ősbemutatójára is. Az előzetes program szerint több színművész, filmrendező, köztük Kovács András, Fábri Zoltán, Caál István, Jancsó Miklós lesz a város vendége ezekben a napokban. Úiabb régészeti érdekességek Zalaegerszegen A Zalai Hírlap tudósítása arról szól, hogy rövid idővel azután, hogy egy XV—XVI. századi temetőt sikerült feltárni Zalaegerszegen, most újabb régészeti érdekességre bukkantak: megtalálták az egykori zalaegerszegi vár falát. Három helyen akadtak rá az ősi falakra, egy helyen pedig a vár hídjának tartópilléreinek iw* radványait is megtalálták. A fal, illetve a tartópillérek mellett XVI—XVII. századi cserépmaradványok is előkerültek. Az összetöredezett kerámia anyag között cserépkályhaszemeket is találtak, kohósalak kíséretében. Ráakadtak egy XVI. századbeli kemencére is. A kutatásokat tovább folytatják, a leletek régészeti szempontból igen jelentősek, hiszen eddig a zalaegerszegi várról alig voltak isme« rétéik. Magyar művész szobra Helsinkiben A Budapest című folyóiratban Major Máté mutatja be Ortutay Tamás Helsinkiben felállított szobrát. A szobrot Budapest ajándékozta a finn fővárosnak. Elkészítésére a művészt a Kale, vala ihlette. A szobor egy óriási, csaknem gömb forgástest, ma. ga a Kozmosz-tojás, mely hatalmas roppanással fölhasadva megszüli a földi világot A cikk szerzője szerint az alkotás egy. szerű, de mégis nagyhatású jelkép, mely egy markáns szikladomborulat tetején kitűnően tölti be a köztéri szobor funkcióját: egy modern lakótelep terében. A Helsinkiben felállított szobor a Pécsi Porcelángyár segítségével készült, a gyár technológiájának felhasználásával. A fiatal, huszonhat éves művész az Iparművészeti Főiskola kerámia-szakán végzett, diplomájának megszerzése óta elsősorban az építészethez kapcsolódó művek megalkotása foglalkoztatja, óvodák, klubok művészi díszítésén dolgozik. Ortutay Tamás elmondta, hogy szobrának elkészítése közben sokat tanult a porcelángyár munkásaitól, akik mindenben segítették művének megalkotásában. M. E. Válság a hajnövesztőszer körül Az egész világot, így természetesen engem is felkavart az, hogy Békéscsabán egy Bánfi András nevű magyar kopasz volt, mint a görögdinnye és később seprőhaja a vállát ver- deste. Ugyanis kitalált valamit, amivel ha az ember kopaszodó fejét bekeni, akkor a hajhagymák serkedésnek indulnak és az ember öregkorára úgy néz ki, mint egy javakorabeli sárkefe. Nemrég azonban a legnagyobb megdöbbenéssel értesü- | lök a Népszabadságból, hogy a í debreceni BIOGAL igazgatója és vállalata abbahagyta a kísérletezést a hajnövesztőszerrel és tovább nem tartják érdemesnek ezzel vesződni. Ezek után a feltaláló mit fog csinálni, el sem tudom képzelni, j Valószínűnek tartom, ha következetes. rábeszél valamilyen ktsz-t, hogy ketten üssék nyél- j be a hajnövesztőszer gyártását, I mert ilyen könnven nem dob- j hatia be a törülközőt. Sőt bízom abban, hogy si- j kereket 1$ érnek «t é* nyáron i [ a Balaton mellett a kopaszo- ; dók bemehetnek egy elegáns ■ kis sátorba, ahol maszek haj- i nővesztők a békéscsabai elixir- rel bekenetve, dús hajzattal jönnek ki és még a saját feleségük sem fogja őket megismerni. Mindenesetre itt vagyok a legmélyebb válságban. A válságom kettős! Az egyik az, hogy kinek higgyek? A Magyar Televíziónak-e, ahol céklako- paszságú urak dús hajjal jelentek meg, — sőt ahogy a fáma mondja — egy 8 éves kislány, akinek olyan feje volt, hogy még a paróka sem maradt rajta, a televízió képernyője előtt kiserkent hajial pompázott. Tehát egyik válsáqom, hogy mi van a televízióval? Átráztak volna?! A másik válsáqom pedig, hogy mi lesz velem? Amikor bemegyek a borbélyhoz, már ó sem akar beretva hajvágásra I rábeszélni, csak legyint és azt mondia: — Kevés o haja! ] Ebből következik a nem ne- ! hezen előrelátható jövő, amikor | már azt lesz kénytelen mondani, hogy nincs haja! És most itt van a BIOGAL nyilatkozat! Ez a szűkszavú nyilatkozat azonban, ahogy a Népszabadságot ismerem, sem őket, sem engem nem elégít ki. A Népszabadság követeli, hogy nyilatkozzon eqy szaktekintély, hogy kipróbálták, de nem meqy, vagy pedig elvileg sem sikerülhet a dolog, mert dolgozó népünk jegjobb fiaival együtt én is, ők is qvanakvóak vagyunk. Ott volt a „Nehéz emberek” című film, ebben elmondták, hogy egyesek megállapították a Szabó-féle qör- gős ekéről, hogy az semmire sem jó és olyanok állapították meq, akik maguk is szerettek volna a gyártásban részt venni, de kimaradtak. Tehát kérünk eav világos ál- lásfoqlalást és méq azokat is j tessék megszólaltatni, akik ko- i paszok voltak é$ a szerrel tör- • tént bekenés után kopaszok maradtak. Sőt ha lehetséges, még néhány kísérletet magam is szeretnék elvégeztetni. A békéscsabai feltaláló csináljon egy csomó ezt-azt — ne a BIOGAL — és én majd kijelölök itt néhány kopaszt. Ha ezeknek nem . sarjad ki a hajuk, akkor igazat j adok a BIOGAL igazgatójának, ha azonban sörényük nő, akkor a békéscsabainak adok igazat és én kérek rá engedélyt, hogy kettesben gyártsuk a hajnövesztőt a békéscsabai feltalálóval. mert lehetőségeinket, hogy sűrű hajjal jelenjünk meg otthon, eqv ilyen egyszerű nyilatkozattal nem lehet semmi-é tenni. Meq ió| jönne egy kis mellékkereset is. Igenis tessék bennünket meq- nyőzni, de ne csak olyan kurtán, furcsán, mert mi pesszimista emberek ' vagyunk és iobban szeretünk a saját szemünknek hinni. Szőllősy Kálmán