Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
Ara: 80 fülé» Világ proletárjai, egyesüijei Cr\ i Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 249. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. október 21., szombat Fogy a termőföld D ühösek a Beremendi Cementgyár, illetve a Balaton északi partján húzódó új közlekedési fővonal beruházói. Bizonyos tekintetben módosítani kellett terveiket. Ugyanis mindkét helyen csak úgy rárajzolták a térképre a leendő üzemi vasút, illetve országút nyomvonalát, mit sem törődve azzal, hogy kitűnő földeket tesznek tönkre, illetve majorokat kell a beruházás miatt lebontani. A hatóságok azonban a kisajátítást ebben a formában nem engedélyezték, a tervet módosítani kellett. Szomorúak a miskolci horgászok. Kedvenc vizük ugyanis a közeli bónyató-rendszer. Újabban azonban a tavak egyre mélyebbek lesznek. Tíz méternél mélyebb vízben pedig a ponty már nem érzi jól magát, valami új halfajta betelepítéséről kell gondoskodni. Az történt ugyanis, hogy a hatóságok nem enge- d élyezték a sóderbányónak szélié ben való terjeszkedést. így a kotrók egyre mélyebbre hatolnak, hogy a kavicsellátásbam fennakadás ne történjen. Ezek a tünetek már azt mutatják, hogy hat az 1961. évi hatodik törvény, illetékesek szigorúbban lépnek fel a termőtalaj védelmében. Sajnos azonban igazi eredményt még ez a törvény sem hozott. Hazánkban 1945 és 1961 között egymillió katasztrális holddal csökkent a mezőgazdasági termőterület, az ipari építkezések, a városok bővülése. új közlekedési vonalak meanyitása stb. következtében. A törvényhozás abból indult ki, hogy a civilizáció fejlődése természetesen térigénnyel jár, de a fentiekben jelzett iram nálunk nem indokolt. A termőföld védelmére született törvény hatálybalépését követően úgy tűnt, hogy a lendület megtört, de 1962-től napjainkig mégis csökkent további 325 ezer katasztrális holddal a mezőgazdasági termőterület. Külön érdekessége a folyamatnak, hogy a beruházók nagy rokonszenvet éreznek a legjobb földek iránt. Székesfehérvártól nvuqatra például sok alacsony értékű szántóföld található. Az új alurhínium.üzemet mégis a várostól keletre, az ország legjobb földjein — 20 aranykoronás, holdanként 30 mázsa búzát termő területen —- építették fel. Miért van ez? Az ingyenes kisajátítás hazánkban megszűnt. A beruházó most már fizet a földért, amelyen építkezik. Csakhogy keveset. A megváltási ár az aranykorona 300—5000-sze- res szorzata, forintban. Ez azt jelenti, hogy egy katasztrális hold gyenge területet meg lehet kapni 3000 forintért, de a legkitűnőbb föld sem kerül többe holdanként 100 000 forintnál. Ha arra gondolunk, hogy eqy kisebbfajta gyár beruházási ' költsége is legalább százmillió forint, vagy egy kilométer korszerű betonút tízmillió forintba kerül, akkor látjuk, hogy a kisajátítási költség a beruházás teljes összegéhez képest jelentéktelen tétel. Minimális előnyök kedvéért is érdemes a legjobb területen települni. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy akitől a földet elveszik, az még a szerény kártérítési összeget sem kapja meg teljes egészében. Sőt, ha a téesz területében állami tulajdonban lévő föld is van, akkor a szövetkezet esetleg nem kap semmit. Ha azonban elkezdtük boncolgatni ezt a témát, akkor érdemes megnézni a másik oldalát is. A már említett — 10 év alatti — 325 ezer katasztrális holdas csökkenésnek csak felét okozta az ipar, a közlekedés stb. A másik fele azért került ki a mezőgazdasági művelésből, mert erdősítették. Ez nem rossz dolog. Vannak ugyanis földek, amelyek szántóként, sőt legelőként sem térítik vissza a befektetéseket, viszont erdősítve kisebb ápolási költséget igényelnek, ám egy idő elteltével nagyobb értéket adnak. Í gy vizsgálva még azt a kijelentést is megkockáztatjuk, hogy a csökkenésnek ez az adata kevés. Bátrabban, nagyobb területeket kellene a szántóföldi művelésből kivonni. Hiszen Vasban. Zalában, Borsodban és másutt is, járásnyi területek vannak, amelyekbe szinte öljük az állami dotációt és a pénzt, bár magunk is tudjuk, hogy ezek a befektetések soha nem térülnek meg. A mezőgazdasági üzemek azonban panaszkodnak, hogy az ilyen átminősítésekhez rendkívül bürokratikuson, nehezen, vagy egyáltalán nem kapják meg az engedélyt. Utánajártunk a panasznak, de őszintén meg kell mondani, hogy a kérdésre egyenes vá- lászt nem kaptunk. Az illetékes hatóságok válaszai körülbelül így hangzottak: attól függ, hogy milyen változtatást kérnek. Tovább boncolgatva pedig rá kellett jönnünk, hogy ha egy szántóföldet gyümölcsfákkal akarnak betelepíteni, akkor megy a dolog, hiszen így az a szántóföld a statisztikában magasabb osztályba kerül. Ha azonban a szántóföldből legelőt, vagy a legelőből erdőt akarnak csinálni, akkor az esetek jelentős részében tenqerikígyó-huzavona kezdődik. Mert akkor a statisztika a termőföld csökkenését jelezné. Holott az említett területeket jobban lehetne hasznosítani erdősítéssel. A z elmúlt tíz esztendő alatt tehát a termőtalaj csökkenését sikerült fékezni hazánkban, de nem eléggé. A jövedelmezően nem művelhető területek más célra való hasznosítása megindult, de bátortalanul. További intézkedésekre lenne szükség, hogy az egészséges arányok kialakulhassanak, Ehhez azonban változtatni kellene a jelenlegi hatósági szemléleten és gyakorlaton is. Földeáki Béla A tartalomból A Varsói Szerződés Tanácsának ülése (2. old.) Közúti ellenőrzés az „AT“ jegyében f3. old.) Lvov/ ifjúsági delegáció Baranyában (5 old.) A Dózsa összeállítása (8. Old.) Az új kistapolcai állomás a BCM szomszédságában Fotó: Erb János A BÉV vállalta L | a Konzum Áruház építését Megkezdődnek a bontások a MÉSZÖV áruház helyén - Mennyire befolyásolhatja az építkezés a Kossuth tér forgalmán A város és a MÉSZÖV között korábban létrejött megállapodás szerint ez év végéig biztosítani kell a munkaterületet a Kossuth téren létesítendő Szövetkezeti áruház építéséhez. Hosszas tárgyalások eredményeként sikerült valamennyi érdekelttel megegyezni: a magánkereskedők és kisiparosok cserehelyiségeket kaptak, s gondoskodott a város az állami kereskedelmi vállalatok megfelelő kártalanításáról is. Az üzletek felszámolása folyamatban van, s a lakók elhelyezése után — 28 lakás szűnik meg az áruház építése miatt — a bontás is megindul. Korábban olyan elgondolás volt, hogy a bontás meggyorsítása érdekében felrobbantják az épületeket. A felmerült akadályok miatt azonban ettől előreláthatóan el kell tekinteni, viszont a bontáshoz olyan apparátussal vonulnak majd fel, hogy a határidőre mindenképpen szabad legyen az építési terület. Az óruházépítés előkészületei minden vonalon folynak. A 87 millió forintos beruházás kiviteli tervei november 20-ra elkészülnek, a kivitelezést a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta az előzetes megbeszélések értelmében 1973. január 1-i kezdéssel és 1975-ös befejezéssel. A befejezés pontosabb határidejét illetően még nem született megegyezés. A MÉSZÖV mint beruházó 1975. júniusi befejezést szeretne, o BéV azonban erről csak akkor tud nyilatkozni, ha a kiviteli terveket áttanulmányozCiliiében meghiúsult a reakció kísérlete So n tio go : „Ha az ellenforradalom erőszakhoz folyamodik, akkor Chile törvényeivel válaszolunk, s ha ez nem elegendő, akkor a forradalmi erőszakkal vágunk vissza” — mondotta Salvador Allende chilei elnök csütörtökön. A népi egység kormánya mind íjagyobb mértékben állítja helyre az országban a jobboldali sztrájk és szabotázsakciók miatt meggyengült’közrendet. A qazdaságügyi minisztérium több zárva tartó magánüzletet elkoboztak, s számos kereskedőt szigorúan megbüntettek a kereskedelmi törvények ; megszegése miatt. Az állam le- * foglalt néhány nagyüzemet, amelyek tulajdonosai szabotázst szerveztek a termelés leállítása érdekében. Chile valamennyi kórháza és rendelője működik. A reakció vezéreinek megbeszéléseivel egyidőben a chilei légiközlekedési vállalat 180 pilótája 48 órás sztrájkot hirdetett, sőt a legújabb hírek szerint a busztulajdonosok ismét 24 órás munkabeszüntetést kezdtek a fuvarosok törvénytelen sztrájkjának . támogatására. Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára újságíróknak kiielentette: a reakció kísérlete, hogy az országban zűrzavart teremtsen és meg- döntse a kormányt, meghiúsult Visszautasította azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a népi egység kormányban személyi változásokat terveznek. A chilei reakció nem nyugszik bele az Allende kormánytól elszenvedett vereségbe. A szélsőjobboldali nemzeti párt most a kormány megdöntését célzó tervvel állt elő. A párt képviselői a közeljövőben a törvényhozásban „alkotmány- joqi vádat” kívánnak emelni Allende köztársasági elnök ellen. Ha a vádat a kongresszus ióváhaoyná, Chile a!!'o‘mán''a értelmében az elnöknek le kellene mondania és az országban új választásokat .írnának kf. tők. A határidőket egyébként a rövidesen megkötendő kiviteli szerződésben rögzítik. Megtörtént a leendő építési területen az első helyszíni bejárás . is annak megállapítására, hogy mekkora területet lehet biztosítani a BÉV-nek a felvonuláshoz. Azt megállapították, hogy a szokásosnál lényegesen kisebb területtel lehet számolni, hiszen az építkezés a város legfontosabb közlekedési gócpontjában lesz, ahol a legcsekélyebb indokolatlan területfoglalás is beláthatatlan következményekkel járhat. Abban mindenki egyetértett, hogy a Rákóczi út forgalmát nem befolyásolhatja az építkezés, ezért ezen az oldalon a járdaszegélyen túl nem terjedhet a felvonulási terület. A Kossuth teret illetően azonban megoszlottak a vélemények, -ezért e kérdésben még nem is született végleges döntés. A BÉV az úttestből 5 méteres sávra tart igényt a munkálatok zavartalan lebonyolításához, a Volán azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy .ekkora terület hiánya a Kossuth téri forgalmat károsan befolyásolhatja. Ezért e kérdésben további egyeztető tárgyalásokra van szükség. Két- i ségtelen, hogy a BÉV nehéz kö- rülmények között kényszerül építkezni a Kossuth téren. Viszont az is tény, hogy ez az építkezés mélyrehatóan nem befolyásolhatja a Kossuth iér közlekedési viszonyait, amelyek az utóbbi időben amúgyis erősen megromlottak. Ebben oz esetben tehát az építkezésnek minden eddigit meghaladó mértékben figyelemmel kell lennie a városi közlekedés érdekeire. RÉSZMEGALLAPODAS A SZOJUZ—APOLLO- PROGRAMBAN Moszkvában befejeződött a Szojuz—Apolló kísérleti űrrepülési program kidolgozásával foglalkozó szovjet—amerikai vegyes munkacsoportok találkozójaA tanácskozásról kiadott sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy a szoviet és az amerikai szakemberek jelentős sikert értek el olyan kérdések megoldásában, mint például az összekaocsolt Szo’uz és Apolló űrhajókban lévő nyomás naqysáqának az egyeztetése. Meghatározták a fellövés alkalmas időpontjait és a repülés ballisztikai sémáját Kölcsönösen előnyös megeádapodások Nyilatkozatok a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos kormányközi tanácskozásról Moszkva: A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Moszkvában tartott 12. ülésszakának befejezése és az okmányok aláírása után Mihail Leszecsko, a Szovjetunió mi- , nisztertanácsának elnökhelyettese és Vályl Péter, a magyar kormány elnökhelyettese nyilatkozott a magyar újságíróknak. A szovjet miniszterelnökhelyettes elmondotta, hogy az ülésszak a szovjet fél véleménye szerint nagyfontosságú kérdéseket tekintett át, s olyan határozatok születtek, amelyek elősegítik a magyar és a szovjet népgazdaság hatékonyabb fejlődését. „Nagy figyelmet fordítottunk a mindkét fél által elsőrendű fontosságúnak tekintett specia- lizálási és kooperációs kérdé- j sekre is — folytatta Leszecsko. : — Különösen a gépgyártási j együttműködésben elért eredményeket emelném ki. Meggyőződésem, hogy az e területen közösen kidolgozott új programunk a korábbi eredményekkel együtt lehetőséget ad arra, hogy fokozzuk a gyártmányok és részegységek egységesítését és szakosítás segítségével csökkentsük a gyártmányok számát Ez lehetővé teszi a gépipari termékek előállításának optimalizálását. Mondanom sem kell, hogy ez a nagy gazdasági hatékonyságú, modern termelési eszközök gyártása szempontjából milyen sokat jelent országainknak, Mihail Leszecsko megelégedéssel állapította meg, hogy országaink között egész sor részterületen máris jó kooperációs kapcsolat alakult ki. Első helyen említette a Zsiguli személy- gépkocsik gyártásában sikeresen fejlődő kooperációt, amely összegszerűen is egyre jelentősebbé válik. Kölcsönösen hasznosnak nevezte Leszecsko az úgynevezett „hátsóhíd-elsőhíd kooperációt”. Ennek keretében — mint ismeretes — a Győri Vagon és Gépgyár hótsóhidakat szállít a szov- ; jet teherautókhoz és buszokhoz, cserébe pedig a magyar fél alsóhidakat kap, amelyek a magyar autóbuszqyártási program sikeres végrehajtásához iárulnak hozzá. Ugyancsak hasznos az ,,S7TB” szövőauto- matAk ko^nerációs nvártása, amely mlnd'-ét ország TD textilrekonstrukciós programjának alapjául szolgál. Hosszú ideje jelentékeny együttműködés bonyolódik le a nehézipari, o vegyipari gépgyártásban, oz elektronikában és a gyengeáramú berendezések területén, s ugyancsak nehezen képzelhető el szoros együttműködés nélkül a szovjet és a magyar mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar fejlődése. Külön megemlékezett a szov. jet minisztertanács elnökhelyettese az olefin-programról és az alumínium-timföld egyezményről. Az utóbbiról elmondotta, hogy a megállapodás 1980-ig szilárd biztosítékot jelent az együttműködés folytatására. A kormányközi bizottság ezenkívül nagy figyelmet fordított a 76—80-as évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének kérdéseire. Leszecsko végül rámutatott, hogy a moszkvai ülésszakon áttekintették a két ország külkereskedelmi minisztériumainak az 1972. évi árucsere program végrehajtásáról szóló jelentését, és megállapították, hogy a kölcsönös szállítások megfelelnek az 1975-iq terjedő hosz- szúlejáratú terv erre az időszakra vonatkozó előirányzatai, nak. Ezután Vályi Péter miniszterelnök-helyettes, a kormányközi bizottság magyar elnöke válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondotta: a mostani 12. ülés- szok jelentőségét az is növeli, hogy az idén tavasszal A. N. Koszigin szovjet és Fock Jenő magyar kormányfő megállapodott a kétoldalú kapcsolatok fokozott elmélyítésében. „Megbeszéléseinket — jelentette ki Vályi Péter — baráti, ugyanakkor tárgyszerű légkörben folytattuk, s úgy érzem, nagy munkát végeztünk el. Népgazdaságunk különböző területein már hosszabb idő óta együttesen mérjük fel igényeinket és lehetőségeinket a nyers- anyag-szükséqletekről a késztermékek szállításáig. Az együttes elképzelések rögzítésében nemcsak a két ország tervhivatalai, hanem az érdekelt ágazati tárcák szakértői is tevékenyen közreműködtek, A KGST komplex-programia új távlatokat nyitott a magvar—szoviet gazdasági eavüttműködés előtt, ezen belül különösen oz ener- rptikai, a vegyipari az autóipari, a szerszámaénioari és az elektronikai kooperációk előtt”. Vótvj Pé^er H-mehe. ha-y riz ülésszak jegvzőkönvvénél párhuzamosan azt a jelentős meg(Folytatás a 2. oIdolon) 1 t » u
