Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 füléi Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 233. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. október 3., kedd A vezetők politikai alkalmassága Az új oktatási év nemcsak az Iskolákban és az egyetemen kezdődött el, hanem a párt, a tömeg szervezetek által szerve­zett politikai iskolákon és tan­folyamokon is. Állandóan nö­vekszik azoknak a száma, akik a szakmai képzés mellett a po­litikai képzés jelentőségét is felismerik. A politikai oktatás­ban való részvétel önkéntes, mindenki saját elhatározása alapján vesz részt a tanfolya­mon. Van azonban egy olyan réteg, amely számára a rend­szeres és folyamatos politikai képzés követelmény: ezek a ve­zető funkcióban dolgozók. E kö­vetelmény velük szemben össze- fügq azzal, hogy szocializmust építő társadalmunkban minden vezető funkció egyben politikai funkciót is jelent. Ezért a pórt — a káderpolitikai alapelvek ér­vényesítése folyamán — a veze­tők kiválasztásának követelmé­nyét a következőképpen hatá­rozta meg: „A feladatokra való alkalmasság társadalmunkban minden vezető tisztségben a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és veze­tőkészséget egyaránt megköve­teli." Ez a meghatározás azt jelen­ti, hogy vezető munkakört csak olyan emberek tölthetnek be, akik rendelkeznek az adott funkcióhoz szükséges politikai, szakmai felkészültséggel és ve­zetési készséggel. A káderki­választás e hármas követelmé­nye egységet alkot, egyenran­gúak, egyiket a másik rovásá­ra nem lehet előtérbe állítani. Na valamelyik hiányzik, a java­soltat nem szabad vezető mun­kakörbe állítani. A hármas kö­vetelmény rendszerét differen­ciáltan, a vezetés szintjének megfelelően kell megszabni és alkalmazni minden területen. Aki maqasabb beosztásba ke­rül, attól magától értetődően magasabb politikai, szakmai képzettséget, jobb irányító és szervezőkészséget kell megkö­vetelni, mint az alsóbb szinten dolgozóktól. A szintkülönbség azonban nem változtat az alap­álláson: minden vezető beosz­tásnál mindhárom követelményt érvényesíteni kell. A helyes értelmezés egyik alaokérdése. hogy mit értünk a politikai alkalmasság fogalma alatt. A vezetőkkel szemben tá­masztott oolitikai követelmények meglehetősen összetettek és sokrétűek. Felölelik ez illető személyek világnézeti, politikai képzettségét, a szocializmushoz, rendszerünkhöz való hűséget, a munkahelyen és a társadalmi életben kifejtett tevékenységét, magatartását és cselekedetét. A politikai alkalmasság alatt mindenekelőtt a szocializmus ügye iránti hűséget értjük. A mi társadalmi rendszerünkben minden vezetővel szemben ele­mi követelmény, hogy a szocia­lista világnézet talaján álljon, tel;es mértékben egyetértsen a párt és az állam politikai irány­vonalával, o szocializmus építé­sének célkitűzéseivel, és szívvel- lélekkel dolgozzon azok meqva- lósításáért. Mindennek kifeje­zésre kell jutnia a vezetők ré­széről a párt politikája melletti egvér'e'mű és ha'ározott állás- fogla'ásban. annak képviseleté­ben és szükség esetén megvé­désében. A mi rendszerünkben minden vezető beosztás, legyen oz gazdasági, kulturális vagy óVamigazgatási jellegű, egy­ben politikai tisztséq is. Veze'ő be^-ztásban tehát nem elegendő o szocialista r?-H--e rel való szimgafizálás. Érnél többre van szükség: tu­dass meggyőződésre. Hiszen a vezető politikai magatartása, szemlélete orientálja, befolyá­solja az irányításg alá tartozó dolgozókat: ovakran a óért, a kavnány pálinkáiét, in'é-kedé- sr't is az ő rr~---'0'' ’'én és n-.'n'/ásam '------r’'"'! ?-• fé kelik. Nem mindegy tehát, hogy miiven magatartást tanú­sít a különböző helyzetekben, hogyan ítéli meg az eseménye­ket. Lényeges összetevője a poli­tikai alkalmasságnak az adott vezetői munkakörnek megfelelő marxista-leninista elméleti és politikai felkészültség. Erre több szempontból is szükség van. Az irányító munkában a párt poli­tikáját kell érvényesíteni, ami elméleti megalapozottságot, po­litikai tisztánlátást, a politikai helyzet figyelemmel kísérését követeli meg. Meghatározott politikai műveltség, a hazai és nemzetközi események ismerete és helyes megítélése nélkül nem lehet képes az irányítása alá tartozók gondolkodásmódjának formálására sem. A vezető beosztásban dolgo­zóknak tehát olyan marxista- leninista végzettséggel, elméleti és politikai tudással kell ren­delkezniük, amelyeknek birtoká­ban bonyolult helyzetekben is képesek eligazodni és csele­kedni. Az elméleti, politikai felké­szültség színvonalát általában kifejezik az általuk elvégzett tanfolyamok. Nemcsak a kifeje­zetten politikai iskolák - hiszen az egyetemek és főiskolák is je­lentős szintű politikai képzett­séget nyújtanak. Egyre gyako­ribb — és ezt nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni —, hogy a vezetők egy része egyéni ta­nulás, önszorgalom útján gya­rapítja ideológiai és politikai ismereteit. Ez nagyon fontos do­log, mert természetesen nincs minden évben és minden alka­lommal lehetőség a szervezett politikai továbbképzésbe való bevonásukra. Politikai tartalmú követelmény a szocializmus erkölcsi normái­nak megfelelő életmód és ma­gatartás is! A vezetők, akik em­berek százait, ezreit irányítják, milliós értékekkel gazdálkod­nak, olyan jellembeli tulajdon­ságokkal kell hogy rendelkez­zenek, amelyek megóvják őket a hatalommal való visszaélés­től, az anyagi előnyök hajhá- szásától, a durvaságtól, a szub­jektivizmustól, a baráti és csa­ládi érdekeknek a társadalom rovására történő előtérbe állí­tásától. Alapvető követelmény tehát velük szemben, hogy a szocializmus erkölcsi normáinak megfelelően éljenek és csele­kedjenek, a munkahelyen és magánéletben egyaránt. Hiszen nagy fontosságú politikai ér­dek, hogy csak olyan emberek kerülhessenek vezető beosztás­ba, akik egyéni érdekeiket alá tudják rendelni a közösség ér­dekeinek, a lehetőségen belül messzemenően gondoskodnak az emberekről, segítik azok gondjainak megoldását, s intéz­kedéseikkel hozzájárulnak a kö­zösség ügyét e'őrevivő kezde­ményezések kibontakozásához. Követelmény o vezetőkkel szemben, hogy tervszerűen, rendszeresen, türelemmel fog­lalkozzanak az alsóbb szinten dolqozó vezetők nevelésével, fejlődésük megítélésével. Ehhez hozzátartozik olyan légkör ki­alakítása, amelyben az embe. rek őszintén és bátran elmond­hatják véleményüket a vezetők és az általuk irányított üzem vagy intézmény munkájáról. A szocialista erkölcs normáihoz tartozik a közélet tisztasága fe­letti őrködés. A pórt a szocialista erkölcsi normák betartását politikai kö­vetelménynek tekinti, mert azok megsértése súlyos politikai ki­hatással jár. Ezért e követelmé­nyek be'cirtásóra nagy figyel­met szükséges fordítani, figyel­meztetve és felelősségre vonva azok megsértőit. Iqen sokrétűek tehát a veze­tőkkel szemben támasztott kö­vetelmények. Ez a sokrétűség társadalmunk fejlődésének je­lenlegi szint'ét feiezi ki, s azo­kat az ob:e':'iv ioénve''°f amo- i-eket a tovól~bi fejlődés tá­maszt a vezetőkkel szemben. Szegedi József, az MSZMP KB alosztályvezetője Nixon -Gromiko találkozó a Fehér Házban A kölcsönbérleti problémákról, tengerhajózási megállapodásról és átfogó kereskedelmi egyezményről tárgyaltak Nixon elnök hétfőn délelőtt fehér házi hivatalában fogadta Andrej Gromiko szovjet külügy­minisztert, aki az ENSZ köz­gyűlés 27. ülésszaka alkalmá­ból tartózkodik az Egyesült Ál­lamokban. Jóltájékozott fehér házi for­rások szerint az amerikai elnök és a szovjet külügyminiszter át­tekintette a két nagyhatalom kétoldalú kapcsolatait érintő témaköröket, így a kölcsönbér­leti egyezmény függőben ma­radt problémáiról jelenleg Wa­shingtonban folyamatban levő tárgyalások alakulását, vala­mint a tengerhajózási megálla­podásról és az átfogó Jsereskp- delmi egyezményről ugyancsak folyamatban lévő megbeszélé­seket. Úgy tudják, hogy Nixon és Gromiko megbeszélésein napi­rendre került az európai biz­tonsági értekezlet előkészítésé­A külföldi részvétellel működő gazdasági társulások szabályai A Minisztertanács a közel­múltban megtárgyalta és elfo­gadta a külföldi részvétellel mű­ködő gazdasági társulások Ma­gyarországon történő létesítésé­ről szóló előterjesztést. A hiva­talos lap keddi számában meg­jelent az erről szóló pénzügy- miniszteri rendelet. A külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok ügyében az MTI munkatársa felvilágosítást kért a Pénzügy­minisztériumtól és a Külkeres­kedelmi Minisztériumtól, ahol a következő tájékoztatást adták: Magyarország nemzetközi gadasági kapcsolataiban — a külkereskedelmi áruforgalom gyors bővülése mellett — egyre nagyobb szerephez jutnak a gazdasági együttműködés kor­szerű formái: a nemzetközi ter­melésszakosítás, a termelési kooperáció, a szabadalmak, termelési eljárások átvételével és felhasználásával kapcsolatos megállapodások és a kutatási- fejlesztési együttműködés. Az említett formák jelentősége kü­lönösen nagy azokban az ága­zatokban, amelyekben a mű­szaki fejlődés üteme gyors, a termékek választéka pedig szé­les. Népgazdaságunk tervszerű fejlődése és a termelés haté­konyságának növelése szem­pontjából legfontosabbak a KGST-országokkal kötött ter­melésszakosítási és kooperációs megállapodások. Ezek mellett az utóbbi években hasznos termelési kooperációs megál­lapodások jöttek létre magyar vállalatok és nyugati cégek között is. Nemzetközi gazdasági kap­csolataink új vonásához tar­tozik a külföldön létesített ma­gyar és vegyes tulajdonú vál­lalatok számának és szerepé­nek növekedése. E vállalatok fő feladata a magyar termékek külföldi piacának bővítése és a magyar szellemi export nö­velése. A nemzetközi gazdasági kap­csolatok korszerű formáinak további szélesítésére ad módot a most megjelent pénzügymi­niszteri rendelet, amely szabá­lyozza a gazdasági társulások létesítését és működését kül­földi részvétellel. A külföldi részvétellel műkö­dő qazdasóni társulások létes'- tését az 1970. évi 19. számú törvényerejű rendelet teszi lehe­tővé. A rendelet olyan társulások alapítására ad módot, amelye­ket a magyar és a külföldi résztvevők — a kölcsönös ér­dekeltség alapján — a műszaki feloszt ősre, gazdaságos keres­kedelmi és, szolgáltatási tevé­kenység fo!yt<-‘ásóro hozr~k létre. Amennyiben gazdasági­lag indokolt, a vegyes vállalat ezeken a célokon túl közvetle­nek kérdése, a kölcsönös had­erőcsökkentésről indítandó kon­zultáció, illetve a SALT-tárgyo- lások második szakaszában napirendre kerülő problémák témaköre. A Fehér Házhoz kö­zelálló források valószínűnek tekintik, hogy a vietnami há­ború és a közel-keleti helyzet is szóba kerül a kötetlen meg­beszéléseken. Nixon elnök kedden ünnepé­lyesen aláírja a stratégiai nuk­leáris védelmi fegyverek korlá­tozásáról kötött moszkvai szer­ződést, amelyet a kongresszus két háza elsöprő nagy többség­gel hagyott jóvá. Nemzetközi diákszermnár.um Siklóson Hazánk és Európa tizennyolc országának diáksága és diák- szervezetei képviselőinek részvé­telével nemzetközi diákszeminá­riumot rendez a Nemzetközi Diákszövetség és a KISZ Köz­ponti Bizottsága, 1972. október 24—28 között Siklóson. A házi­gazda tisztét a KISZ Barr-ya megyei Bizottsága tölti be. Az előkészítő bizottság U ,iap Pécsett tartotta ülését. A szemináriumra valau-ennyi európai nemzeti diákszöve éget meghívták. Eddig a norvé :, a jugoszlávok, franciák, os kok írásban, hat szocialista zág diákjai szóban közölték -vé­telüket. De érkeznek ango ón, finn, ír, svéd és nyugat, met tanuló fiatalok is. A diákszeminárium kö^onti témája: a diákok részvéte o a felsőoktatási intézmények irányí­tásában és életében. nül a termelésben is részt ve­het, ha erre államközi szerző­dés lehetőséget ad és azt a Minisztertanács engedélyezi. A társulást a magyar jog ál­tal ismert formákban — így részvénytársaságként, közkere­seti társaságként, korlátolt fe­lelősségű társaságként vagy közös vállalatként — lehet lé­tesíteni, A társulást a magyar és a külföldi fél képviselőiből álló testület irányítja, A társulásban a magyar fél vagyoni hozzájárulásának álta­lában el kell érnie az 51 szá­zalékot. A külföldi fél érdekelt­sége azzal teremtődik meg, hogy qazdasági tevékenységéért a társasági szerződés kikötése szerint megfelelő, közvetlen el­lenszolgáltatást kaphat és ré­szesedhet a társulás nyeresé­géből. Magyar és külföldi tagok tár­sulásához és a társulás műkö­déséhez a társasági szerződés jóváhagyásával a pénzügymi­niszter ad engedélyt. A társulások létesítésével kap. csolatban —- megkeresésre — további tájékoztatást a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kül­kereskedelmi Bank RT és az Intercooperation RT ad. A gazdasági tárgyalások lé­tesítésének és működésének most megjelent részletes sza­bályai megfelelnek társadalmi­gazdasági rendszerünk, jog­rendszerünk és a gazdasági szabályozás követelményeinek, összhangban vannak a nemzet­közi gyakorlattal és nemzetközi kötelezettségeinkkel. E szabá­lyozás várhatóan elő fogja se­gíteni Magyarország nemzet- j közi qozdasági kapcsolatainak további fejlődését. Megnyitották a XL országos múzeumi hónapot Vasárnap megkezdődött az országos múzeumi hónap: az or­szág különböző részeiből érkező hírek tanúsága szerint a kiállítá­sok, tárlatok java részét a múzeumi tevékenység, a műemlékvédelem és a régészet jelentőségének, fontosságának jegyében nyitották. A XI. országos múzeumi és műemléki hónap megnyitó ünnep­sége Egerben, a várudvarban zajlott le. Nagyszámú érdeklődő soraiban ott volt dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, Garamvölgyi József művelődésügyi mi­niszterhelyettes, Heves megye és Eger város számos párt és állami vezetője. Dr. Köpeczi Béla akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának ünnepi beszéde után az érdeklődők meg­tekintették az idén újabb műkincsekkel gazdagodott 100 esztendős képtárat és a visontai ásatások leleteit bemutató régészeti ki­állítást Baranyában néprajzi kiállítással nyílt meg a múzeumi és műemléki hónap Minden október nemzeti érté­keink, történelmi emlékeink és művészettörténeti kincseink új­ra felfedezésének hónapja. Szemle ez, amikor múzeuma­ink új szerzeményei és raktá­rakban őrzött tárgyi anyagai a látogatók elé kerülnek. Állan­dó kiállításaink mellett sorra időszaki kiállítások nyílnak. Ez a hónap a múzeumlátogatók népes táborának és a múzeu­mok számára is egyaránt ün­nep, ahogyan azt a kiállítások mellett a különböző előadá­sok, tárlatvezetések, a tudo­mányos tanácskozások és kon­ferenciák is jelzik ez időszax- ban. Megyénk és városunk is bő­ven kínál ilyen alkalmakat. Kö­zös tárlatlátogatósok, műemlé­ki séták, történelmi előadások — szinte minden napra jut be­lőlük — a művelődési házak­ban, termekben. A kiállítások közül az egyik legrangosabb a rendezvénysorozat nyitánya. Ez évben a múzeumi és mű­emléki hónap főtémája me­gyénkben a népművészet. Ezt dokumentálja a Janus Panno­nius Múzeum Néprajzi Osztá­lyán vasárnap délelőtt A Dél- Dunántúl paraszti ikonográfiá­jához címmel megnyílt kiállítás. Változatos anyagában a tech­nikák sokféleségével tárulnak elénk az ember- és állatábrá­zolások. — Idei múzeumi és műemléki hónapunknak különös jelentő­séget ad az a körülmény, hogy október 6-a és 8-a között Ka­posvár és Szekszárd után, mi pécsiek - baranyaiak rendez­zük meg a III. dél-dunántúli népművészeti hetet. Ennek ke­retében felvonultatjuk Baranva legszebb népi hímzéseit, szőt­teseit, kerámiáit, élő fazekas mestereink remekeit, neoi együtteseinket, népi énekes- és hangszerszólistákat, a társren­dező megyék — Somogy, Tolna és Zala - folklór bemutatóival együtt. E gazdag program zá­róakkordja lesz október 8-an Siklóson a V. Ge-encsér S-hes- tyén fazekas ná'yázat és kiál­lítás — mondatta mennyitó be­szédében Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A meg­nyitó ünnepségen számos er. deklődő közt ic'en vo't Szent- irányi József, a Város’ Párthi­r , ■ • . 3^TOj a Városi Tn-’ó" népművelési csopprtvezetője is. K. L. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom