Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

1972. október 20. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A magyar Építőipar számára rendkívül fontos határozatokat hozott a Pécseit rendezett KGSI-értekezlet Pécsett csütörtökön befejezte munkáját a KGST Gépipari Ál­landó Bizottság 9-es szekciójá­nak ülése, amelyet október 9-e és 19-e között tartottak a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskolán. A KGST országok gépipari és építőipari szakemberei a külön­böző építőipari befejező munka­gépek gyártás-szakosításáról ta- rvácskoztak. A tárgyalással egyidejűleg kiállítást rendeztek a szakosí­tásra ajánlott gépekből, hogy a vita során egy-egy gép telje­sítményéről, annak korszerűsé­géről a helyszínen is meggyő­ződhessenek. Az építőipar he­lyes igényeinek meghatározása érdekében két napos szimpo- ziont rendeztek Pécsett, ahol az egyes országok szqkemberei tájékoztatást adtak országuk építőiparának gépesítettségi helyzetéről, fejlesztési célkitű­zéseiről és a gépekkel szemben támasztott igényeikről. A gép­ipari szakemberek pedig be­számoltak az egyes országok­ban folyó gépgyártás helyzeté­ről, a fejlesztés és kipróbálás alatt levő új, korszerű gépek­ről és továbbfejlesztési célki­tűzésekről. Mintegy 300 géptípus gyár­tásának helyzetét vizsgálták meg és tettek javaslatot a KGST országok felső iparveze­tése számára, hogy egy-egy or­szág mely gépek gyártására összpontosítja erőit annak ér­dekében, hogy egy-egy típus­ból gazdaságos nagysorozatú gyártást biztosíthassanak, kon­centrálhassák a fejlesztés szak­embereit és gyártmányaikkal felvehessék a versenyt a világ­piacon megjelenő korszerű gé­pekkel. A magyar építőipar szem­pontjából rendkívül fontos ha­tározatokat hozott az értekezlet, mert sok olyan gép szocialista importját sikerült megoldani, amelyeket még a közelmúltban a tőkés országokból hoztunk be. Ilyenek például a vakolat- felszóró gépek, az egyes ütve- fúró villamos kézi gépek, to­vábbá az univerzális villamos kisgépek, amelyekkel a munka­helyen a befejező munkákat lehet elvégezni, például a fa-, fém- és műanyagok szabása, különböző burkolatok csiszolása. Gépgyártási szempontból is komoly előnyöket hoz az ország számára, mert néhány géptí­pusból tízezer darabos igénye­ket jelentettek be a magyar üzemekkel szemben. A pécsi tanácskozáson elért szakosítási eredményeket az országok a jövő év első felé­ben megtartandó szakértői érte­kezleten tovább bővítik, mert az egyes országok sok — eddig nem ismert — korszerű, új gé­pet állítottak ki, amelyeket csak kipróbálás és vizsgálat után tudnak az iparukba bevezetni, illetve meghatározni a további igényeket és a gyártás kon­centrációkat. A magyar építőipar átvette a kiállításon szereplő gépek kö­zül az összes szovjet és NDK gyártmányú gépeket, amelynek túlnyomó részét a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola, a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a budapesti Építéstudományi Intézet próbál ki és véleményez, hogy a jövő év első felében sorrakerülő szakértői értekezleten a gépek gyártásának koncentrációját to­vább bővíthessük. Közös feladat a dél-dunántúli műemlékek megvédése Együttes ülést tartott a baranyai, a somogyi és a Pécs városi műemléki albizottság A közelmúltbeli ICOM05- kongresszuson született meg a gondolat, amelynek valóravól- tásához az első lépés megté­telére tegnap került sor. A gon­dolat: szoros kapcsolatot ki­alakítani a dél-dunántúli me­gyei tanácsok műemléki albi­zottságai között az összehan­golt műemlékvédelem érdeké­ben. A valóraváltás: a Baranya megyei Tanács és a pécsi Vá­rosi Tanács műemléki albizott­sága együttes ülést tartott, ame­lyen Sugár Imrének, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettesé­nek vezetésével részt vettek a szomszéd megye műemléki al­bizottságának tagjai. Tóth Zoltán, a városi építé­si osztály vezetője vetítettképes előadásban számolt be a tör- nelmi városközpont szereperői Pécs fejlődésében és ismer­tette azokat az okokat, ame­lyek a belvárosi rekonstrukciók legjárhatóbb útjaként a tömb- rekonstrukciókat jelölték meg Pécsett Az épületek oly szo­ros építészeti és funkcionális kapcsolatban vannak egymás­sal, hogy az ebből eredő prob­lémák sokasága nem teszi le­hetővé az egyenkénti rekonst­rukciót, amit egyébként az ösz- szefüggő pincerendszer miatt sem lehetne végrehajtani. Dr. Barcza Géza, az Országos Mű­emléki Felügyelőség osztályve­zetője elmondta, hogy hazánk­ban jelenleg 15 város történe­ti központját részesítik műemlé­ki védelemben. A rekonstrukci­óknál alapvető szempont, hogy ezek a városmagok ma is élő organizmust szolgálnak, tehát hiba volna halott, múzeumi vá­1973. január 1-től Irányító számrendszert vezet be a Posta Hogyan címezzük majd a lakásokra szóló küldeményeket? Mi a postai irányitószám - Pécs a 7-es gócterülethez tartozik Megszűnik az „utolsó posta” jelzés A küldemények rendeltetési helyének jelölésére a Posta 1973. január 1-től négy szám­jegyből álló postai irányító­szám-rendszert vezet be. A jö­vőben a küldemények feldolgo­zása az irányítószám alapján történik. A küldemények roha­mosan növekednek. A posta csak az irányító számok hasz­nálatával tudja a küldeménye­ket időben továbbítani és kéz­besíteni: ugyanekkor ez teszi lehetővé a posta belső munká­jának korszerűsítését, gépesíté­sét is. Garamvölgyi Miklós, a pécsi Postaigazgatóság vezetője erről tartott tegnap tájékoztatót. A Magyar Posta a központo­sítás érdekében az ország te­rületét kilenc egységre, úgyne­vezett gócterületre- osztotta fel (a vázrajzon feltüntetve). Pécs — Dombóvár központtal — a 7- es területhez tartozik. Az irányítószám elsődleges célja a küldemények rendelte­tési helyének megjelölése, de felhasználható o rendeltetési helyen belül a kézbesítés he­lyének közelebbi jelölésére is. Ennek megfelelően az irányító­szám felépítésénél és a számok kijelölésénél több szempont ér­vényesül. Minden helység, amelyben postahivatal működik, önálló irányszámot kap. Mi a postai irányitószám? A címben a rendeltetési helyet, feladónál a feladási helyet, na­gyobb városokban (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) a kézbesitőkörzetet is jelöli. Lakásra szóló küldemény cím­zése január 1-től: Nagy Ele­mér 7626 Pécs, Halász utca 9. (A 7-es gócterület, 6-os irányí­tási terület, 2-es irányítási kör­zet, 6-os rendeltetési hely.) Feladó: Vincze Lajos 7900 Szigetvár, József A. u. 22. Az irányítószám alkalmazása a címben a kiegészítő helyne­vek feltüntetését feleslegessé teszi. Például: ...-Pécs, III., Rácváros, Fő utca 16..., he­lyett: ...7634 Pécs, Fő utca 16. Az ország számos községé­ben nem működik postahivatal. Ezek kézbesítés szempontjából egy kijelölt szomszédos község­hez, hivatalhoz tartoznak (utol­só posta). Az ilyen helységek, községek a kézbesítő hivatalok­kal azonos irányítószámot kap­nak: Görcsöny 7833, Regenye 7833, Szilvás 7833. Az említett községekbe szóló küldeményeket Görcsöny posta- hivatal részére készített köteg- ben továbbítják. A címzésből elhagyható az „up. Görcsöny" meqjelölés. önálló irányitószámot kap­nak azok a helységek is, ahol — távlati tervek szerint — pos­tahivatal nyitását tervezik, mint Kisharsány, Liptód, Old stb. A postafiákra érkező külde­mények irányítószámairól Ga­ramvölgyi Miklós elmondotta: Budapesten és a megyeszékhe­lyeken, valamint nagyobb for­galmú járási székhelyeken és városokban működő hivatalok­nál a postafiók útján kézbesí­tendő küldemények jelölésére külön irányítószám szolgál. Komlón a házhoz kézbesítendő küldeményekre 7300, a posta- hivatalban kézbesítendő külde­ményekre 7301 számot kell írni. A nagyforgalmú fiókbérlök egyedi, önálló irányítószámot kapnak. így a Tanárképző Fő­iskola 7644, a Társadalombiz­tosítási Igazgatóság 7645, a Postaigazgatóság 7646 stb. Ilyen esetekben nem kell a címzésben feltüntetni a posta­fiók számot. Az egyes irányítószámok és az azok használatát tartalmazó seaédeszközök november köze­pétől a közönség rendelkezésé­re állnak. rosokat kreálni. A helyreállí­tásnál el kell kerülni, hogy az kulisszajellegű legyen, így a pé­csi tömbrekonstrukcióknól is igényes, korszerű lakások kiala­kítására kell törekedni, illetve helyesen kell megválasztani az új funkciót, mert csak így le­het megóvni a helyreállítás után is a műemléki együttese­ket. Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese arról a hosszútávú tervről be­szélt, amelynek célja, hogy a Káptalan és a Kulich Gyula ut­cákat — áz itt lévő jelentős műemléki épületek felhasználó­sával - múzeumi utcává fej­lesszék. Szigetvári János, a megyei albizottság titkára, a baranyai egyházi és népi műemlékek ez évben végzett felméréséről szá­molt be. Megállapította, hogy a népi műemlékek megmenté­sére gyors és határozott intéz­kedésre van szükség. A prog­ram összeállításánál mintegy 220 műemlék vizsgálatát vették tervbe, utóbb azonban kiderült, hogy ezek közül 54 teljesen el­tűnt — lebontották, helyreállt- hatatlanul átalakították, stb. - a műemlékvédelem számára. Ezt a folyamatot megállítani a megyei műemléki albizottság fontos feladata, de a népi mű­emlékek megóvásában nagy a helyi állami és társadalmi szer­vek felelőssége is. Az albizottságok elé terjesz­tették a Baranya megyei mű­emlékek helyreállításának 1973. évi programját. Ebben egyebek között szerepel a pécsváradi apátság feltárt falainak kon­zerválása, a siklósi várfal fel­tárásának folytatása és Mal- kocs bej siklósi dzsámijának to­vábbi kutatása és helyreállítá­sának megtervezése, valamint több egyházi műemlék helyre- állítása. A pécsi programban 2 millió forintos előrányzattal szerepel a várfal további fel­tárása a Landler Jenő utcai és az Aradi Vértanúk úti oldalon. A műemléki albizottságok együttes üléséről Sugár Imre, Somogy megye tanácselnök­helyettese kijelentette: — A két megye területén több olyan közös emlék van, amelyek megmentése, bemu­tatása közös feladatként a gya­korlati műemlékvédelmi együtt­működés alapjául szolgálhat. Érdeklődéssel figyeltük a pécsi városközpont rekonstrukciójával kapcsolatos elgondolásokat már csak azért is, mert hasonló re­konstrukciós törekvések Kapos­várott is vannak, s azokat ép­pen pécsi tervezők elgondolá­sai alapján kívánjuk megvaló­sítani. A Somogy megyei vendégek délután az ormánsági festett református templomokat tekin­tették meg.' Szabó Tünde önálló estie Szerelem Ha egy szép, fiatal színésznő pajzán verseket mond — a kö­zönségsiker már biztosított. Csak­hogy ez olcsó siiSirt is jelenthet De Szabó Tünde most, második önálló estjén, csakúgy, mint az elsőn, a nevezetes Dosztojevsz­kij monodráma alkalmával — irodalmi igénnyel nyúlt a tár­gyához és egy év fáradságos válogató tevékenysége van mö­götte. Egy év nagy idő, de hoz­zá kell még valamit számítani: a fiatal drámai színésznő jár­tasságát a költészetben. Ez nem csak az olvasottság szintjén jó­val magasabb az átlagszínész­nő poétikai műveltségénél, ha­nem az alkotás szintjére is át­terjed. Szabó Tünde néhány szép verset is közzétett már. Most, a ma esti pécsi kamara­színházbeli premierje előtt mondja: — Először ezt a címet akar­tam adni az estnek: „Pajzán me­sék a szerelemről.” Aztán meg­változtattam erre: „Mesék a szerelemről.” Végül egyszerűen csak ez lett a címe: „Szerelem." így sokminden belefér, a játé­kosság, a humor is, persze ne­mes veretű költők, írók tollából, így Janus Pannonius buja ver­sei, Platon, avagy Krúdy Gyula szellemes sorai is szerepelnek Gócterületek majd benne, többek között Svejkkel együtt. Életigenlő, örömteli estet szeretnék nyújta­ni, amelynek a közönség velem együtt örül. Egyébként az önálló esteknek általában van egy meghatározott irányvonaluk. Én viszont ezt a másfél órát az életöröm, a humor, a szerelem gondolatainak szánom, hogy megmutassam: a világirodalom­ban hány nagyszerű szerzőnek volt ezekről szellemes, kedves, érdekes gondolata. Aztán má­sutt az ilyen esteket körfüggöny- nyel oldják meg, én pedig Ka­marás András szívességből ké­szített, újszerű díszletével. Most jöttem csak rá, hogy a színház műszaki emberei is mennyire örülnek minden sikernek, ami a munkájukhoz kapcsolódik. Végül egy jellemző idézet az estből —, amelyet Pécsett és a I környéken többször is előad ' majd Szabó Tünde —, mégpe- I dig Baffo-tól: „Hölgyeknek és ! uraknak, mindazoknak, akik tud- [ jók és látják, hogy mi jó, legyen e szerény kompozíció ajánlva ) minden huncut okosoknak.” F. D. Szeged j ’s— belmaguarázat (•) góchivatal o mellékgóciiivatal __ vasúti fővonal o rszághatár b-s gocterúlet határa Mezétur u Budapest* v / 1000-1999 > 2 Budapest környéki: Békéscsaba"' 2000-2993 3 Hatvan oócterűlet* 3000-3999 Z Debrecen gocterúlet* 4000-4999 5 Szolnok gácterO.!&' 5000-5999 i Kecskemét adóterület* 6000-6999 ’ Dombóvár adóterület t 7000- 7999 ( 1 Szfehérvár adóterület-. u 8000- 8999 Q üuór adóterület: 3 9000-9999 PÉCS SZÜLETTEK Horváth Gábor, Horváth Mónika« Marton József, Milcó Gyula, Varga Tamás, Varga Margit, Varga Ká.mán, Klock Sándor, Keresztes László, Frank Előd, Németh Gyula, Hirschinger Jó* zsef, Csizmadia Zoltán, Csima László, Mogyorósi Mátyás, Nyirádi Róbert, Karciics Agnes, Panta Gábor, Benke Valéria, Rugásdi Melinda, Adám Norbert, Ördög Attila, Kovács Tün­de, Balogh Tibor, Takács Attila, Vil­lás Mónika, Merchenthaler Bog árka, Horváth Veronika, Izsóíy Bálint, Ma­joros Gabriella, Kanizslai György, Illés Edina, Hantosi Beáta, Mosonyi Géza, Teller Tünde, Orsós Andrea, Juhász Zoltán, Kovács Krisztina, Mar­ton József, Marton Csaba, Orehovszkl Ildikó, Száraz Éva, Schváb Zoltán, Jandó Mónika, Vitvindics Tibor, Ko- vacsics Attila, Pál Zoltán, Ruszkai Mónika, Gulyás Bernadett, Botor Tí­mea, Kovács Mária, Wágner Szilvia, Farkas Zsuzsanna, Marsay Bernadett, Bodocz-Nagy Szilvia, Kajtár Gellert, Blaskó Agnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Dr. Garadnay Béla és Törtely Emí­lia, Szabó Géza és Czeiner Rozália, Szekeres Lajos és Magyar Éva, Kö­vér János és Geosits Judit, Marton János és Kelemen Edit, dr. Glász Já­nos és Szabó Piroska, Csöndes Sán­dor és Oláh Emma, Bély László és Böröcz Erzsébet, Szatnik Zoltán és Almási Emese, Schidi István és Fűzi Irén, Arr Károly és Bagi Ibolya, Ké- méndt József és Nagy Anna, Pöttön- di Tibor és Tóth Mária, Titz József és Koncses Mária, Nagy Béla és Gé- czy Zsuzsanna, Kálmáncsi Gyula és Puskás Ildikó, Abrahám János és Borbás Rozália, Kiss Gyertyán és Pa­lotás Edit, Makai András és Szobos*- lay Adrienne, Kálmán Lajos és Győ­réit Ilona, Szöllösi Imre és Kardos Ilona, Urbanik János és Tóth Zsu­zsanna, Gyenge Sándor és Terleczki Edit, Iglhaut István és Petrovics Te­réz, Erdősi István és Finta Anna. MEGHALTAK Dr. Béky Julianna, Gruber Jáno^ dr. Lasztity Szvetozár, Halász Er­zsébet, Koósz István, Derner Dezső- né sz. Kata Mária, Horváth Imréné sz. Schmidt Hedvig, Kerklecz Mária, Dunavölgyi István, dr. Miskolczy Vil­mosáé sz. dr. Feldmann Jolán, Erdő Lajos, Gédert Pálné sz. Petrik Mária, Rózsa László, Király Sándorné sz. Forsthoffer Margit, Vinkler Imréné sz* Fülöp Katalin, Pintér Jánosné sz. Ko­vács Erzsébet, Kolos János. Földes! Bálint, Pataky Ferencné sz. Tóthezán Zsófia, Vass Ágota, Varga Ferenc, Kristián Józsefné sz. Mendl Anna, Pandur Mihá'yné sz. Hock Erzsébet, Agg István, Kulcsár Jánosné sz. Bíró Erzsébet, Erdélyi Andrásné sz. Hor­váth Katalin, Tészás Józsefné sz. Mutz Katalin, ös János, Elter Antal- né sz. Fischer Anna, Lovas Antalnő sz. Tompa Johanna, Fonai Ferencné sz. Fonai-Farkas Erzsébet. KOMLÓ SZÜLETTEK Molnár Hajnalka, Deák István, ©r* bán Judit, Vincze Adrienn, Füsz Ti­bor, Varga Tibor, Szatmári Ferenc, Tálosi Gábor, Miklár Attila, Nagy Attila, Enyezdi László, Csik Berna­dett, Hajnal Andrea, Pónya Judit, Hámori Tímea, Kelemen György, Sza­bó Jenő. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Benedek Balázs és Fűzék Irén, Ul­rich Tamás és Szabó Judit, Gombóc* István és Magdó Ibolya, ónozó Pé­ter és Cser Ildikó, Fehér József és Szép Erzsébet, Pörs Ernő és Korcsok Éva, Szappanos János és Sipos Éva, Szibert László és Rajnai Mária, Kel­ler Károly és Kakuszi Rózsa, Pataki Tihamér és Mátis Erzsébet. MEGHALTAK Bíró Lukácsné sz. SzkenderoviU Rő- za, Lankovics Mihályné sz. Zöld Ro­zália, Bencze József, Deák István, Petrovics Pál, Mindszenti László, Fin­tor István, Szeifert Márton. MOHÁCS SZÜLETTEK Leiszter István, Wéber Ildikó, Bek« József, Tardik Móra, Mihálovics Ist­ván, Heidinger Hajnalka, Samu Tün­de, Bicskei Éva, Kutasi Géza, Póth Sándor, Jordán Gábor, Horváth Krisz­tina, Bogdán Péter, Takács Mária, Gelencsér Csaba, Budai Annamária, Balog István, Kovács Tibor, Szabó István. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Raffai János és Gyönqyösi Zsuzsan­na, Wollár Ferenc és Fischer Verona, Farkas Zoltán és Ruff Györgyi, Eoresl Tibor és Hemrich Mária, Rang János és Orbán Zsuzsanna, Csuka István és Kovács Erzsébet, Kuti Antal és Pető Mária. MEGHALTAK Pávkovics Mátyás, Straub Francis­ka, Miklósa Jánosné sz. Ka^na Ilo­na, Kooics Péter, Hermann i'--*efné sz. Schell Katalin, Harezi ’é-osné sz. Borbély Éva, Balázs ls*ván, Sza­bó Lászlóné sz. Németh Júlia. Eszéki vendégek Komlón A Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Eszék területi bizottságának négy ta­gú küldöttsége —, amely a Hazafias Népfront Baranya me­gyei Bizottságának vendégeként tartózkodik megyénkben — teg­nap Komlóra látogatott. A ven­dégeket a Városi Tanács szék­házóban Neubauer József, a Városi Pártbizottság titkára, Nagy Ferenc tanácselnök-he­lyettes, Kiss István, a Haza­fias Népfront városi Bizottsá­gának elnöke és Horváth István, a Népfront Bizottság titkára fogadta. Ezt követően a vendégek megtekintették a Május 1. Ru* hagyár komlói üzemegységét, a Mecseki Szénbányák munkás­szállóját, a Steinmetz Miklós Közgazdasági- és Egészíég- ügyi Szakiskolát. Végül látoga­tást tettek Zobák-bányán. V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom