Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
Aro: 80 fiitól Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napio XXIX. évfolyam. 247. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. október 19., csütörtök A megítélés mércéje A magyar népgazdaság szerkezeti változását, megújulását mindenekelőtt az a tény jelzi, hogy az ország a második világháború előtti, gyéren fejlett agrárszintről a közepesen fejlett ipari országok sorába emelkedett. Húsz év adatsorait vizsgálva olyan számok tanúskodnak erről a strukturális átalakulásról, mint az, hogy villamosenergiából csaknem ötszörösére, cementből 3.5- szeresére, nitrogénműtrágyából 27-szeresére nőtt a termelés. Alapjaiban módosultak a gazdaság egyes ágazatainak arányai; az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez gyorsan nőtt, a mezőgazdaságé — az agrártermelés erőteljes emelkedése közepette — viszonylag mérséklődött, és az utóbbi esztendőkben. a korszerűséget jelző világirányzatokkal párhuzamosan növekszik az úgynevezett harmadik szektor (szolgáltatások, infrastruktúra) részaránya is. A gazdaságfejlődésnek ez c hosszútávú mozgásiránya arra mutat, hogy a struktúra módosulása — legalábbis a fő folyamatokat tekintve — a korszerűség nemzetközileg elfogadott követelményszintjéhez igazodik. Mindez, — amint az iménti feltételes közbevetés is jelzi —. o szocializmus építésének egész történelmi korszakára érvényes strukturális mozgás. Közben azonban az ágazati és a termékszerkezetben adódhatnak és adódnak is feszültségek, ellentmondások. Ahhoz azonban, hogy ezeket a gondokat valósághűen ábrázolhassuk, érdemes még elidőznünk a népgazdaságszerkezet fogalmánál, egyetlen pontra irányítva vizsgálódásunk refletorfényét, • ez; a megítélés mércéje. E pillanatban ez a kérdések kérdése, a kulcsprobléma, amelynek megoldásával a kormányzati és ágazati irányítószervek is foglalkoznak. A mércével kapcsolatos kérdőjelek két tényezőből erednek. Az egyik tömören így összegezhető: bár o nemzetközi gazdaságfejlődés jelez bizonyos hozzávetőleges strukturális változási irányt, általánosan elfogadott mérték- egység voltaképpen nincs, sőt, két egyforma ország sincs, ahol a szerkezeti fejlődés hajszálpontos azonossággal, részletegyezéssel haladna. Ilyen módón tehát — bár a nemzetközi folyamatok jelzőrendszere korántsem mellőzhető —, pontos, tételes útmutatást innen aligha várhatunk, Az imént jelzett két tényező második dossziéját fellapozva : azzal is számolnunk kell, hogy az ágazati és ter- mékszerkezet korszerűségéről a hazai árak sem adhatnak minden tekintetben megbízható tájékoztatást, mert hiszen a különböző támogatások, dotációk ma még sok esetben eltérítik a termelői árakat oz úgynevezett értékarányos, tehát a gazdaságosságot valósághűen jelző szinttől. Mindemellett természetesen nem mondunk és nem is mondhatunk le arról, hogy a gazdaság szerkezetét folyamatosan változtassuk, korszerűsítsük. Igazodási pontként végeredményben két, egymással szorosan összefüggő jelenségcsoportot kell mozgásában, módosulási folyamataiban vizsgálnunk. Az egyiket, némi egyszerűsítéssel, műszaki színvonalnak nevezhetjük; ez természetes mértékegységek segítségével hasonlítja össze egy-egy ágazatunkat, ter- pékünket « világpiac «om produktumaival. Önmagában ez az összehasonlítás még csak féligazságokról tudósíthat, hiszen nem felelhet a rendkívül fontos kérdésekre, arra tudniillik: mennyibe kerül nálunk és ott ennek a műszaki szintnek az előállítása. Erre, tehát a jövedelmezőségi egybevetésre a közgazdasági elemzés módot ad, s így a két, szorosan ösz- szefonódó vizsgálódás nyújthat bizonyos ingadozási irányt, korszerűsítési mércét. Ebből egyenesen következik, hogy a gazdaság szerkezete nemcsak akkor tekinthető korszerűnek, ha — eszményi állapotban — mondjuk csupa világszínvonalon álló terméket produkál, de akkor is, ha ezt jövedelmezően, versenyképes, viszonylag kis költségráfordítással teszi. S ez a kettős értelmezés ad most már áttekintési alapot ahhoz is amiért a gazdaságszerkezet változtatása napjainkban előlépett vezércikkek témájává, elsőrendű gazdaságpolitikai feladattá. A népgazdaság fő szerkezeti változásának irányait alapjó- banvéve meghatározzák a negyedik ötéves terv úgynevezett központi fejlesztési programjai — például a földgáz-program, a textilipar rekonstrukciója, a számítógép-gyártás, a közúti járművek termelésének gyors növelése. Emellett vagy ezen belül azonban szerkezeti gondokat, aránvtalansáqokat jeleznek a gazdasáq közismert feszültségei. A külkereskedelmi mérleg hiánya a jövedelmező export csomópontján, a beruházási feszültség ä kelleténél költségesebb fejlesztés síkján jelzi a mélyebb — strukturális — gondokat. Mivel a gazdaságszerkezet, mint említettük, a műszaki színvonalat és a jövedelmezőséget egyaránt tükrözi, változásának folyamata a gazdaságot teljességében, minden részletében átfogja, tehát a megoldást célzó intézkedések is sokrétűek. Kiindulópontként a kormány elrendelte, hogy — a központilag kidolgozott irányelvekre alapozva —, a minisztériumok készítsenek gondos vizsgálatokkal, elemzésekkel intézkedési terveket o gazdaságszerkezet korszerűsítésére, a termelés jövedelmezőségének javítására. Ebbe a sorba illeszkedik az az intézkedés is, amely a vállalati üzem és munkaszervezés színvonalát hivatott emelni, s a gazdaságszerkezet témaköréhez kapcsolódnak a beruházási feszültségeket feloldó, általában a beruházási döntési rendszert felülvizsgáló elemzések és ész- szerűsítését célzó határozatok is. S zakmai körökben gyakran közelítik meg olymódon ezt o feladatcsoportot, hogy vajon központilag, illetve vállalati szinten keli-e a megoldáshoz hozzákezdeni? A pontos válasz csak ez lehet; itt is, ott is. Nyilvánvaló, hogy a népgazdaság ágazat; szerkezetét mindenekelőtt központi döntésekre alapozva lehet változtatni, korszerűsíteni, bár még itt sem iktatható ki a vállalati közreműködés, hiszen köztudomású, hogy jónéhány nagyvállalat voltaképpen egész ágazatokra kiterjedő hatáskörrel működik. Ami pedig a struktúra különösen fontos tényezőjét: a termékszerkezetet illeti, ebben rendkívül tóq lehetőség nyílik a vállalati kezdeményezésre, az önállóság felelős értelmezésére. Tábori András Felépült a gyár, befejeződött a KISZ-védnökség A nagygyűlés résztvevői. Martin Antal ünnepi beszédét mondja Erb János felvétele A tartalomból Szovjet-egyiptomi közös nyilatkozat (2. old.) Baranyának nem ment a tizenkettes (5. old.) Tananyagcsökkentés, érettségi (5. old.) A legjobb magyar asztaliteniszezők Pécsett (8. old.) Ünnepi nagygyűlés Beremenden Négy évvel ezelőtt, 1968-ban I született meg az a szocialista szerződés, amely p Beremendi Cement és Mészmű felett vállalt KiSZ-védnökséget tartalmazza. Azóta felépült o gyáróriás, s az építésben, a határidő előtti befejezésben jelentős szerepet vállaltak a fiatalok, a védnökségben dolgozó kiszesek. Elkészült a gyár, befejeződött a KISZ-védnökség. Ebből az alkalomból ünnepi nagygyűlést tartottak tegnop délelőtt a BCM TMK-csarnokában. Értékelték o védnökséget, s kitüntették a védnökségi munkában élenjáró fiatalokat, KlSZ-alap- szervezeteket, szocialista brigádokat, katonákat Nagy Sándor, a KISZ Baranya megyei Bizottságának munkatársa köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit Köztük az elnökségben helyet foglaló Főcze Lajost, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Földes Andrásáét, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetőjét, Bogár Józsefet, az SZMT vezető titkárát, Petőházi Szilvesztert, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát és Szikszói Tibort, a BCM igazgatóját. Az ünnepi beszédet Martin Antal, a BCM operatív bizottságának tagja, a gyár főmérnöke tartotta. Utalt arra, hogy a védnökség kettős céllal jött létre: egyrésrt biztosítani a folyamatos, zavartalan építést, másrészt elősegíteni a határidő előtti befejezést, A BCM felett vállalt KISZ-védnökség is szép példája annak a mozgalomnak, amelynek keretében felépült a Dunai Cement és Mészmű, a Tiszai Vegyikombinót és a Székesfehérvári Könnyűfémmű. Martin Antal hangsúlyozta, hogy a BCM mielőbbi felépítését az ipar egyre növekvő cementigénye indokolta. A termelés ugyanis messze a szükséglet alatt maradt. Ezt ismerte fel a Kommunista Ifjúsági Szövetség, s ettől vált jelentőssé a védnökség. A Beremenden dolgozó KlSZ-szervezetek egyik legnagyobb sikere, hogy olyan légkört teremtettek az építkezésen, amelyben szívesen dolgoztak a fiatalok. A védnökség nem kampányfeladat, hanem qondos, türelmes munka volt. Nagy erénye, hogy nemcsak gazdasági célokat teljesített, hanem sok fiatalt növelt dolgos, szorgalmas, közösségi emberré, ifjúkommunistává. Pedig nem egyszer igen mostoha körülmények között dolgoztak a fiatalok, különösen a katonák, S a védnökségi munka mellett vietnami műszakokat, kommunista szombatokat is rendeztek. Közel 200 ezer forint gyűlt ösz- sze a vietnami nép megsegítésére, 140 ezer forintot pedig az árvízkárosultaknak juttattak. — Martin Antal ünnepi beszéde befejezéseként köszönetét mon. dott mindazoknak, akik részt vállaltak a védnökség sikerében, a gyár felépítésében. Ezt követően Főcze Lajos, a KISZ KB titkára magas KISZ- kitüntetéseket nyújtott át a véd- nökséq legjobbjainak. Ketten oz Ifjúságért Érdemérmet, ketten aranykoszorús KISZ-jelvényt, hárman pediq KISZ KB dicsérő oklevelet kaptak. Végül Somogy- vári Gizella, a BCM operatív bizottságának titkára a legjobb dolgozóknak, szocialista brigádoknak, KISZ alapszervezeteknek, ifjúsági vezetőknek, katonáknak, vállalati kollektíváknak BCM-emlékplakettet és emléklapot adott ót. összesen száztízen részesültek ebben a kitüntetésben. Az ünnepség befejeztével a nagygyűlés résztvevői megtekintették a gyárat Magyar kormányküldöttség utazott Moszkvába Szerdán Vályi Péternek, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével kormányküldöttség utazott Moszkvába a Magyor— Szovjet Gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XII, ülésszakára. A tanácskozáson részt vesz dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Bálint József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, továbbá az Országos Tervhivatal és az együttműködésben érintett minisztériumok vezető munkatársai és szakértői. Az ülésszakon megvitatják az együttműködés helyzetét a külkereskedelem, a gépipar, a számítástechnika, valamint az építőipar és a belkereskedelem területén. A kormányközi bizottság napirendjén szerepelnek az 1975 utáni együttműködés kérdései is. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György munkaügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Miniszter- tanács titkárságának vezetője. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A Ghilei népi egység kormánya ura a helyzetnek A chilei népi egység kormánya teljes mértékben ura a politikai helyzetnek. A magánfuvarozók és kiskereskedők, majd néhány további szakma sztrájkja ellenére az országban biztosított a lakosság élelmiszerellátása, a közszükségleti cikkek árusítása. Hector Bravo tábornoknak a szükségállapot körzet parancsFőcze Lajos, a KISZ KB titkára kitüntetéseket nyújtott át a védnökség legjobbjainak. nokónok utasítására a Hadsereg és a rendőrség egységei megkezdték o zárvatartó üzletek lefoglalását A nap folyamán katonai egységek vettek ellenőrzésük alá 18 santiagói bankot, amelyek tulajdonosai megtagadták a törvényes nyit- vatartást. Az egyes városok áruellátása érdekében fegyveres őrséggel biztosított autó- karavánok és vonatszerelvények indulnak. A chilei munkásosztály és parasztság a munka fegyelmezett folytatásával válaszol a jobboldal sztrájk-felhívására. A munkásbrigádok munkaidejük leteltével segédkeznek az ellátási zavarok leküzdésében, Salvador Allende elnök kedden este fogadta a népi egység koalíciójához nem tartozó, de azt támogató baloldali szervezetek képviselőit. Oscar Nunez tábornok, a Szocialista Népi Unió főtitkára támogatásáról biztosította Allende kormányát. Kijelentette, hogy a külső és belső reakció összehangolt támadást indított o népi egység ellen. A kormánykoalícióban résztvevő pártok vezetői sajtótájékoztatón ismertették az egységes baloldal álláspontját a súlyos politikai helyzettel kapcsolatban. Rámutattak, hogy a nemzetközi és a chilei reakc;ó a kormány megdöntésére tör, meg akarja bénítani az ország gazdasági életét Hangsúlyez- ták: a nép. a fegyveres erős és a rendőrség a törvén'.esv>a fenntartására törekszik, de azt a jobboldal számtalanszor megsérti. >
