Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

1972. október 17. DUNÁNTÚLI NAPLÓ b Másodszorra sikerült Jól számoltak az építők: pontosan a hónapokkal előbb meghatározott idő alatt - két óra - jutott át a Barátság II. kőolajvezeték a Dunán. A csü­törtöki sikertelen kísérlet után szombaton, pontosan 10 óra 10 perckor ismét megkezdődött a hadművelet, s alig egy perc múlva megmozdult a száz­halombattai parton fekvő 705 méter hosszú, 650 tonna sú­lyú szánkó. „Fedélzetén" a pántokkal felerősített 300, 400 és 600 milliméter átmérőjű ve­zetékekkel. A Dunán ismét megállítot­ták a forgalmat, s a hajókara­vánról most végignézhettek, amint a húrként feszülő kar- nyi vastagságú acél kötelek át­húzták a folyó felett a veze­téket. — A Siófoki Kőolajveze­ték Építő Vállalat és a Mát­raaljai Szénbányák közös vál­lalkozásaként víz alatti hidal képeztek, ami összekötötte a Duna-Tisza közét és a Dunán­túlt. A csütörtöki kudarcról most pontos tájékoztatást kaptunk az építőktől: a Dunán átívelő két szál acélsodrony egyike meg­rándult a roppant erő kifejté­sekor — a közel fél kilométer hosszú csörlőrendszeren ke­resztül egy 100 lóerős lánctal­pas feladata lett volna a ve­zeték-áthúzás, — majd lesza­kadt a csőkígyóhoz kapcsolódó acélbilincsről. A másik szál pe­dig „megszaladt". Átjutott a Dunán a Barátság II. A szombati ismétlés több változtatást hozott: további ki­lenc lánctalpas beállítását, s a drótkötél újabb 12 bilincset kapott. A megerősített rendszer kiállta a próbát: a jeladást követően röviddel megmozdult a kígyó, s pontban 12 óra 10 perckor a szigetcsépi oldalon sikerült megfogni a már átért vezetéket: a Barátság II. utol­só előtti hadművelete sikerült A legfrissebb tájékoztatás szerint a Duna alatti robban­tott és kotróhajókkal kitisztított 15 méter széles és 5-7 méter mélységű árokban fekszik az olajvezeték, s tegnap már meg­kezdődött a „szárazföldi" csat­lakoztatás - a hegesztés. A pótág behúzása — szintén hasonló hármas csőrendszer - előreláthatólag december kö­zepén kezdődik. S azzal egy­ben befejeződik a Barátság II. építése, hazánk egyik legfon­tosabb beruházása: az 1,6 mil­liárd forint értékű munka. Hogy aztán 1965-ben 6 millió, 1980- ban pedig már évi 10 millió tonna kőolajat hozzon Magyar- országra. Leányvásár Pécsváradon Csorba Győző tiszteletére f Janus Pannonius klubest Tegnap este a Pécsi Doktor Sándor Művelődési Házben rendezték meg a Janus Panno­nius ünnepségek záróestjét. A Janus Pannonius munkái lati­nul és magyarul című jubileu­mi kötetről emlékeztek meg, és köszöntötték a kötet leg­több művét fordító Csorba Győzőt, aki ezerötszáz sort for­dított a nagy magyar rene­szánsz költő verseiből. Az iro­dalmi klubesten részt vett To­kács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Csorba Tivadar, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa és Gábriel József, a Pécs Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője. A szavo­AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR BARANYA MEGYEI IGAZGATÓSAGA Pécs, Kossuth Lajos u. 11. értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy belső tatarozási munkák miatt 1972. OKTÓBER 21-ÉN, SZOMBATON CSAK HiTELUGYEKBEN TART ÜGYFÉLSZOLGÁLATOT. latokkal, felolvasással tarkított esten Bernics Ferenc, a Bara­nya Megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztályának vezetője kö­szöntötte Csorba Győzőt, majd j Tüskés Tibor méltatta a Jánus- fordító költőt.- Ez volt az a szerencsés eset — mondotta Tüskés Tibor — amikor a téma megtalálta a maga emberét. Általában azt mondják, hogy az ember ke­resi a neki való feladatot. De az igazán sikerült pillanatok azok, amikor a téma választ­ja meg a maga emberét. Ja­nus Pannonius Csorba Győző­ben a neki való legkiválóbb fordítóját találta meg. F. D. KÉT FÖ SEGÉDMUNKÁST GÉPKOCSIKISÉRÖNEK ÉS DARUKEZELÖNEK AZONNAL FELVESZÜNK. Jelentkezés a gépkocsielőadónál. Megközelíthető az újmecsekaljai végállomástól a 26-os autóbusszal MEZŐGÉP, CSERKÚT. Lapul a rőzseláng, még nem hagyja élni a mester. A szelíd­gesztenye előbb verejtékezni kezd, csillog rajta a nedvesség, aztán szárad egy kicsit, és a szabadjára engedett pattogó tűz fölött ropogósra sül... — Meg kell adni a módját, különben olyan lesz a geszte­nye, mintha a városban, faszé­nen pirították volna ... Először is, az íze miatt venyigetűz kell alá, hozzá meg tudomány, ahogy forgatja, süti az ember, — mondja Ebner János. Ö pe­dig csak tudja, — valamikor saját gesztenyése volt, és im­már negyedszázada ismeri a sü­tés fortélyait. Mostanában már csak ilyenkor, a pécsváradi leányvásór alkalmával áil oda a tűz mellé, hogy mindenki sze- meláttára, frissen készítse a kedvelt csemegét. Hej, pedig nem is olyan régen, még három napos volt a mulatság, a prés­házak előtt sült a gesztenye, — „ha tudnák, hogy milyen jó bor- korcsolya!” — és a férfiak el- nótázgattak mellette reggelig ... A mulatság most egynapos, — október 15-én tartották — a szőlőhegyről leköltözött a fa­lu főutcájára, de hangulatában iaazi mulatság maradt, A nap­sugaras őszutó fesztelen kedvű, hagyományőrző ünnepe. ♦ Sátrak. Kalbászhegyek és hur- kakazlak, — a pecsenyesütők messziről érződő „illat-reklám­ja". Sörössátrak, ritkán látott választékkal, borkóstolók és lát­ványosságnak Is beillő szabad­téri gesztenyesütés. Fazekasok földre rakott áruikkal, — látott már valaki fazekast sátorban árulni? a köcsögök, hagyo­mányos cserépedények mellett külön asztal a modern agyag­áruknak. Kinek hogy .. . Szű­csök, falatnyi nemesprémekkel és hófehér birkabundákkal, — „tessék mondani ez elég egy autóülésre?" — dugók, faragott pásztorbotok és inkább csak az anyag szépségét dicsérő fa­szobrok. Blzsusok ezernyi kpcat- tal, a „modern ízlés" szolgála­tába állt divatárusok, — és a másik oldalon az ellenpont: az ócskás. Talán tévedésből csöp­pent ebbe a pénzköltő, zajos forgatagba, — „uraságtól leve­tett" holmijai között alig-alig turkál valaki. Síppal sivító gye­rekek, a 'átrak mögött bicsakló hangú felnőttek, vattacukor, cél­lövölde, ezzel együtt is a vásá­rokban, búcsúkban megszokott Tegnap történt Tudományos tanácskozás a szocialista iparvállalatok irányításáról és szervezéséről A szigetvári járásban válasz­tott megyei tanácstagokkal ta­lálkozott tegnap — hétfőn — Rameist Ferencné, országgyűlé­si képviselő, az SZMT titkára, a Baranya megyei Tanács sziget­vári járási hivatala épületében. A parlament tagja a járásban lévő beruházások helyzetéről kapott tájékoztatót. Ezt köve­tően a tanácstagi csoport és Rameisl Ferencné megtekintet­te a Dencsháza községben épülő iskolát, a Nemeskén léte­sítendő orvoslakást a Nagy­dobszán készülő pedagógus­lakást, Somogyapátiban pádig kultúrháznál folyó munkákat, ír A politikai gazdaságtant oktató egyetemi tanárok és tu­dományos szaktekintélyek — mintegy nyolcvanon - találkoztak tegnap Pécsett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem kihelyezett nappali tagoza­ta meghívására, hogy az okta­tás módszereiről tanácskozza­nak, Az egyetem aulájában ren­dezett országos tapasztalatcse­re első napján — tegnap — az úgynevezett „számonkérés" a vizsgáztatás, valamint a test­rendszer alkalmazásának haté­konysága volt napirenden. Ma — kedden — a politikai gazdaságtan tananyagához ké­szített diafilm sorozatok felhasz­nálhatósága kerül a plénum elé. Jelentős nemzetközi tudomá­nyos tanácskozás zajlott le Bu­dapesten. Nálunk tartotta hat­napos tudományos-koordináci­ós ülését a KGST tudományos és műszaki kutatásokkal foglal­kozó bizottságának egyik mun­kacsoportja. Az ülésen az ipari vállalatok és egyesületek irá­nyítási és szervezési kérdéseiről folyó kutatásokat koordináló Intézetek vezetői és leqkiválóbb szakemberei vettek részt. Az ülésszakot az együttműkö­dést magyar részről koordináló Magyar Tudományos Akadémia ípargazdaságtani kutatócso­portja rendezte. Dr. Parányi György, a kutatócsoport iqaz- qatóhelyettese a következőkben tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát az értekez­let munkájáról:- Az összehangolt kutatások immár több éve folynak. A mostani tudományos-koordiná­ciós ülés budapesti megrende­zésének különös időszerűséget adott az a körülmény, hogy hazánkban a szocialista ipar- vállalatok irányításának és szer­vezésének, valamint gazdasáql hatékonyságának kérdései ki­emelt jelentőséqűek.- A szekcióüléseken 7 prob­lémakörbe csoportosítva vitatták meg a vállalatok szervezésének és irányításának korszerű mód­szereit és problémáit. Különös súllyal szerepeltek a közös vál­lalatok szervezésének és jogi szabályozásának kérdései, ha­tékony működésük feltételei, a nagyvállalatok információs és döntési folyamatai, működésűt értékelése, az irányítás szocio­lógiai, pszichológiai és egyéb emberi vonatkozásai, valamint a vezetők kiválasztásának kér­dései. Csaknem félszáz előadás, köztük több maqyai referátum hanqzott el, amelyeket vita kö­vetett, ma|d oH-4-!s ”!1-' ér­tékelték az együUrnükö u-iS eredményeit és meghatározták a további kutatás irányait, fel­adatait. A gesztenyevásár Foto: Erb János együttes, — de nélkülük talán nem is lenne igazi ez a szóra­kozás, bolondozás jegyében fo­gant októberi vasárnap . .. A vendégeket a sátrak, sza­badtéri kimérések vonzották, a pécsváradiak inkább a vendég­lőt keresték. Az új vendéglőt, amire olyan nagyon régen vár­tak, s amelyet a művelődési ház szomszédságában vasárnap délelőtt avattak. Az ÁFÉSZ ösz- szesea négymillió forintba ke­rült új üzlete vonzó küllemű, belül kényelmes, tágas és vilá­gos, — méltó a nagyközséghez. Persze, hogy dugig volt egész álló nap az étterem, s az eszp­resszó is. Kavalkád. A leányvásár ren­dezői tulajdonképpen minden­kivel számoltak, mindenki része lehetett a mulatságnak, akár szereplőként, akár vendégségbe érkezett Pécsváradra. Minden ott zajlott a szemünk előtt, és mindig mindenhol történt vala­mi, amire érdemes volt odafi­gyelni. A tömegben, a nézelő- dők között rajcsúroztak a Cse­peli Utcaszínház tagjai, a sá­torutcában sétáltak, táncoltak a népviseletbe öltözött fiúk és lányok, akikkel ké­sőbb a szabadtéri színpadon is találkozhattunk, — sióagárdi, mecseknádasdi, kátolyi, mohá­csi, szebényi és pécsi tánccso­portok — tapsolhattunk a stíl­szerűen komédiákat előadó Komlói Bányász Színpad, a pé­csi dr. Doktor Sándor Irodalmi Színpad és a Mágocsi Irodalmi Színpad szereplőinek, a vásári bábjátékot bemutató „Bóbitá­nak” és a szentlőrinci bábosok­nak. Versengtek a zenekarok, ott a sátrak között, karnyújtás­nyi távolságra, feszengtek a tornárok a művelődési ház előtti téren, — a hangulatot mindvégig sikerült tartani. Majd tízezer ember szórakozott ezen a vasárnapon Pécsváradon, s nagyon sokan nézték meg, mint­egy kiegészítőül, pihentetőül a művelődési házban rendezett, az alkalomhoz illő kiállításokat. És a leányvásór? Egyelőre csak egyről tudunk Kovács Er­zsébet pécsváradi kislány szom­baton házasságot kötött a má- riakéméndi Barics Ferenccel. A mulatságot záró esti bál ered­ménye még nem ismeretes ... D. Kónya A Mecsek Kórus jubileuma i „Megalapítjuk Pécs város Né­pi Együttesének Énekkarát... Az énekkar feladatai: a ma­gyar népdal, a magyar népi kóruskultúra, a klasszikus ének­kari muzsika, a más népek kó­ruszenéjének művelése. Pécs, 1957. július 1." Ennyit az alapítólevélből, amely jelzi, hogy Pécs zenei életében új együttes, a Me­csek Kórus hozott váhozást. A kórus bemutatkozása, 1958. február 23. óta sok országos szereplés, turné, siker követke­zett. 1960. januárjában a te­levízió Színes szőttes című mű­sorában léptek fel. Majd az őcsényi minősítő dalostalálko­zón aranykoszorús minősítést kaptak. Az 1968. év meghozta az akkor legmagasabb elis­merést, az aranykoszorút dip­lomával. Közben az NDK, a jugoszláviai Ruma és Lengyel- ország jelezték a kórus növek­vő — immár külföldi — sike­reit. Nyolc év után a fáradhatat­lanul dolgozó Hegyi József kar­nagy átadta az együttes ve­zetését Tillai Aurélnak, aki ma is a kórus vezetője. A másfél évtizedes fennállá­sát ünneplő kórus - Kodály Zoltán születésének 90. évfor­dulójára is emlékezve — vasár­nap, október 15 én este ünne­pi hangversenyt adott Pécsett a Liszt teremben. Több neves vendég, városunk több vezető­je is megjelent á hangverse­nyen, amelyen a bevezető énekszám után — a fehérvári első díjas számot, Pászti— dr, , Vargha: Győz az élet című dalát a szigetvári Tinódi Ve­gyeskarral együtt adta elő Cl kórus — Várady Géza, a vá­rosi tanács népművelési cso­portvezetője köszöntötte a ju­biláló énekkart. Eljött az ünnepi hangver­senyre több vendégkórus is: a Szegedi Általános Munkáskó­rus, (Mihálka György vezeté­sével), a komlói munkáskórus (karnagya: Tóth Ferenc), a szi­getvári Tinódi Vegyeskor (Her- genrőder Józseffel az élén), a kaposvári Vikár Kórus (Zákány! Zsolt vezetésével) és a pécsi Bartók Férfikar (karnagy: Ligeti Andor). Valamennyi kórus sze­repelt, s utolsóként a Mecsek Kórus adott elő négy műből álló műsort. A nagysikerű ün­nepi hangversenyt összkarl szám, Kodály—Berzsenyi: A ma­gyarokhoz című művének kö­zös előadása zárta. A Mecsek kórus a szigetvári Tinódi-kórussal közösen énekli ünnepség nyitószámát i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom