Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

Belépve a gyárkapun... Fogadtatás, munka, közérzet Mindenkiben van egy kis szo­rongás, amikor először belép a gyárkapun: hogyan fogadják a többiek, kik lesznek a munka­társai, befogadja-e a hosszabb, rövidebb ideje együtt dolgozó kollektíva? A gyerekeknek, akik a mesterség-tanulás első lépé­seit teszik, még nehezebb, hi­szen magáról az üzemről, a választott szakmáról felületes ismereteik vannak, a munkás­közösségekről legfeljebb csak hallottak - s egyik napról a másikra ott vannak közöttük .,. Nagyon sok múlik az első benyomáson, a fogadtatáson. Az ismerkedés, az első napok légköre hosszú időre befolyá­solhatja a fiatal közérzetét. Az üzemek - különösen a sok ta­nulót képző, foglalkoztató vál­lalatok - mór a nyári szünet­ben felkészülnek a legfiatalabb szakmunkás-jelöltek fogadásá­ra. A tanműhelyekben biztosít­ják a megfelelő szerszámokat, gépeket, felújítják, csinosítják a műhelyt, hogy már az első pil­lanatban kedvező benyomást tegyenek a gyárkapun először belépő gyerekekre. Am ezek — ha nagyon fontosak is — még csak a tárgyi feltételek, amelyek az üzemek többségében már adottak — ezt ellenőrzi is a ta- nulólétszómot biztosító szak­munkásképző intézet. A másik oldal: az emberi hang, a mun­ka és a szakma szeretetének felkeltése már nem szorítható szigorú szabályok közé... Az első napok benyomásai A fogadtatásról, az első órák, napok benyomásairól beszél­gettünk elsős szakmunkástanu­lókkal. íme a vélemények: Novak Méda, a pécsi Bem utcai fodrászüzlet nőifodrász- tanulója: — Számomra már nem teljesen ismeretlen a mes­terség, két évig hajmosóként dolgoztam egy másik üzletben, míg felvettek tanulónak. Itt nagyon kedvesen, rendesen fo­gadtak, szívesen segítenek, jól érzem magom. Fiatal főnök­asszonyom van, de mindenki főnöke, egy idősebb néni, ő is nagyon kedves... Kocsis Ferenc, a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat leendő villanyszerelője: — Ná­lunk a tanműhelyben két har­madikos szakmunkástanuló is van, akik segítenek nekünk, ha valami nem megy, és példát mutatnak abban is, hogyan kell viselkedni. Kevesen vagyunk egy csoportban, mindenkinek külön szerszámja van, olyan tárgyakat is készítünk már, amelyeket a vállalat fel tud használni. Mikor idekerültem, mindjárt első nap bevittek a műhelybe, megismerkedtünk az oktatókkal, szakoktatókkal, ha­mar megszoktuk az új környe­zetet ... Tóth Katalin, a Pécsi Vegyes­ipari Vállalat nőiszabó-tanuló- ja: - Mindjárt az első nap na­gyon meglepődtünk. Mi azt hit­tük, olyan helyre visznek ben­nünket, ahol sokan dolgoznak szakmunkások, és ránk kevés idő jut. Két jól felszerelt tan­műhelyt kaptunk, ahol csak ti­zenöten dolgozunk egy csoport­ban, mindent megtanulhatunk, ami a szakmához kell. Körbe- vittek bennünket, megmutatták az üzemet, sőt már egy szülői értekezlet is volt, és a szülők is eljöhettek a tanműhelybe, meg­nézni, hol dolgozunk. Törődnek az egyéni problémáinkkal is, az oktatón keresztül segítséget kapunk - és a nagyon szép KISZ-klubban arra is lehetősé­günk van, hogy a többi fiata­lokat, a szakmunkásokat is megismerhessük, akik a válla­latnál dolgoznak ... Wagner Antal, elsőéves esz­tergályos-jelölt, az 500-as Szak­munkásképző Intézet tanműhe­lyében dolgozik: — Először egy kicsit furcsa volt, féltünk a gé­pektől, de az idősebb oktató mindjárt magyarázni kezdett, ismerkedni kezdtünk az eszter­ga alkatrészeivel, és gyorsan megbarátkoztunk vele. Most már esztergáltunk is. Tizenöten dolgozunk együtt, mindenkinek van külön gépe — és segíteni is tudunk egymásnak, ha vala­ki valamit nem ért... Orsós József, ugyancsak esz­tergályos tanuló Wagner Antal­lal egy csoportban dolgozik: — Józsi bácsi mindjárt odajött és elmagyarázta, hogy ezen a gé­pen fogunk dolgozni, mihez nem szabad nyúlni, hogyan is működik az eszterga. Én nem is hittem, hoqy mindegyikünknek jut egy külön gép, és jó így egy csoportban dolgozni, az önbizalmat ad az embernek. Különben rádió- és tévészerelő akartam lenni, de nem vettek fel, s amikor idejöttem, mond­ták a többiek: elmész olaibú- várnak? Hát ^ nem is olyan olajos ez a munka, én meg­szerettem .., Szemén József villanyszerelő- tanuló az DÉDÁSZ-nál: — Mi is csoportosan tanulunk, jó egymás társaságában,- és az is jó, hoay nem vaqyunk sokan, így tényleg alaposan meata- nulhatiuk a mesterséget. Per­sze mi sem álltunk neki mind­járt villanyt szerelni, de olyan dolgokkal foglalkoztunk, ame­lyekre szükség lesz a szakmá­ban. Most a lakatos alapisme­retek vannak soron és már o gépekhez is közel engedtek bennünket. .. Nem érzik magukat feleslegesnek Nem nehéz az összegezés, a szakma ízeit kóstolgató gyere­kek vallomásából kitűnik: sike­rült őket megnyerni, egyikük sem érzi magát feleslegesnek leendő munkahelyén, $ őket sem nézték „láb alatt" lévő, csak ide-oda küldözgetésre al­kalmas inasgyereknek. A tan­műhelyekben 10—16 fős csopor­tokban valóban azzal foglal- kozgatnak, ami hasznukra vá­lik, az oktatók is jobban tud­nak figyelni, több időt tudnak fordítani emberi és szakmai fejlődésükre ... Az egyéni képzésben is - a fiatal egy-egy jól képzett szak­munkás mellett tanulja meg a mesterség fogásait — eltűnőben van már az „inas’’-szemlélet. Fiatalodik a szakmunkásgárda, és a tanulókkal foglalkozó fia­tal szakemberek többsége már maga sem volt „inas” - más módszerekkel oktat, másképpen fogadja, kezeli az új környezet­ben amúgy is félszeg, bizonyta­lan gyereket... Néhány év alatt sokat válto­zott a helyzet. A tapasztalatok szerint a végzett szakmunkás- tanulók többsége annál a vál­lalatnál marad, ahol a mester­séget elsajátította — és ebben része van annak is, hogy sok­kal többet törődnek az után­pótlással, a szakmunkástanu­lókkal ... D. K. 1. Iff rrÁ Angyal Amerikában A hazánkban is népsze­rű Roger Moore, az „An- gyal”-sorozatok főszereplő­je, „James Bond"-filmekre tér át és első címszerepét az Élni és meghalni cimű filmben játssza, amelyet az amerikai New Orleansban fognak forgatni. Képünkön Roger Moore feleségével, az olasz származású Luisa Mat- tioli színésznővel a londoni repülőtérről New Orleansba indul. A holnap ifjúsága Milyen lesz húsz-harminc év múlva az az ifjúság, amelynek számára a világot tervezik? Annyi bizonyos, hogy maga­sabb, testileg fejlettebb, mint manapság. Svéd tudósok kiszá­mították: az emberiség átlagos testmagassága évenként 0,9 milliméterrel növekszik. Az ant­ropológusok megállapították: ma egy tizenkét éves gyermek testileg annyira kifejlett, mint egy múlt századbeli felnőtt. De „a fák nem nőnek az égig” — azaz a növekedésnek is van határa. Egyelőre nemigen tud­Ne utazzunk ittas gépjárművezetőkkel A külföldi tapasztalatok is megszívlelhetők Az olyan súlyos balesetek ijesztő gyakorisága, amelyek­nek néhány nap alatt több mint egy tucat fiatat személy áldo­zatul esett, a bécsi Közlekedés- biztonsági Felügyelőség számá­ra okot ad az erélyes figyel­meztetésre. Ezekből a balesetekből kitű­nik, hogy két döntő ( tényező játszik szerepet: 1. ittasság és 2. gyorshajtás. Valamennyi esetben nemcsak a vétkes jár­művezető vesztette életét, de utasok is. Ebből arra következ­tethetünk, hogy az ilyen jelle­gű szerencsétlenségek, amelyek egyikénél például egyetlen jár­műben egyetlen balesetnél öt fiatal személy vesztette életét, elkerülhetők lennének, ha a résztvevők egyszerűen megta­gadták volna az ittas vezetővel való együttes utazást. Ehhez mindenesetre annak az elter­jedt véleménynek megszünteté­se szükséges, amely szerint a csekély mértékű ittasság ve­szélytelen. A bécsi Közlekedésbiztonsági Felügyelőség nyomatékosan is azt a tudományos és gyakorlati úton is alátámasztott tényt emeli ki, hogy: a törvényesen megadott al- koholszint-határon belüli „itas- ság" is már a baleseti esély jelentős megnövekedésével jár. Ezek alapján a barátság egyik megnyilvánulása az, ha az együttutazásra csak akkor vállalkozzunk, ha a legkisebb mértékű ittasságról sincs szó a vezetőnél. A bécsi Közlekedésbiztonsági Felügyelőség a súlyos balesetek elkerülésére úgy is lehetőséget lát, ha a jármű utasai a se­bességtúllépés ellen tiltakoz­nak. A vezetői értelem elleni súlyos vétségek passzív tudo­másul vétele a közlekedés­pszichológusok álláspontja sze­rint már a baleset csíráját je­lenti. A fenti megállapításokat a bécsi Közlekedésbiztonsági Fel­ügyelőség elsősorban azoknak a fiatal személyeknek szánja, akik a fent vázolt baleset-oko­kat kritika nélkül tudomásul ve­szik. juk, hol. Alapos azonban a gya­nú, hogy évszázados mulasztás „behozásáról" van szó. A vi­lágszerte kedvezőbbé váló élet- feltételek fokozatosan megszün­tetik a testi fejlődést fékező erőket. A következő húsz-har­minc év során azonban a nö­vekedés valószínűleg véget ér: kialakulnak az emberi test új arányai. Naivitás volna azonban azt hinni, hogy az új életkörülmé­nyek következtében kiteljesedő testi fejlettség problémamentes lesz. Magyar sportorvosok vizs­gálatainak meglepő tapaszta­lata: a mai ifjú óriások fizikai­lag gyengébbek, mint a II. vi­lágháború után — összehason- líthatatlanabbul rosszabb körül­mények között - felnőtt fiata­lok voltak. Ügy tetszik, nem alaptalan a híres kutató házas­pár, Doris Klein és David Jo­nas jövendölése: „A távoli jövő embere olyan lesz, mint egy óriáscsecsemő". A testi fejlődés meggyorsulá­sának másik következménye: megrövidül a fiatalok szellemi érésének ideje. Art hiszem, a társadalomnak előbb-utóbb meg kell értenie, hogy a tizen­évesek „gyermetegségéről” be­szélni mind idejétmúltabb do­log. A felnőttektől való függő­ségük nem szellemi éretlenség­ből fakad, hanem az életre va­ló felkészülés idejének meg­hosszabbodásából. A „hosszúhajú” apáknak min­den bizonnyal nem kevés gon­dot fog okozni a gyerekeikkel való szellemi lépéstartás. Nem lesz könnyű igazodniuk ahhoz, hogy nyakigláb csemetéik ha­marabb lesznek érettek, mint annak idején ők. Következés­képp korábban kell őket fel­nőttként kezelniök, mind a csa­ládban, mind az iskolában - azaz a társadalomban! Nem nehéz kiolvasni ebből A „Pepita Oroszlán" és a fiatalok BRIAN AUGER FOLYTON KIABAL A minap Is úgy rám ordított, hogy összerezzentem. Azt hittem, ijedtségem másnak Is feltűnik, de senki sem figyelt rám. A bíborszínű falnak tá­maszkodva egy hosszúhajú fiú egykedvűen ücsörgött. Két le­ányzó a sarokasztalnál susmor- gott, arrébb egy fiatal pár nyu­szizott ... Úgy mellékesen va­lamennyien a Black Cat-ot, az­az a Fekete Macskát hallgat­ták... Art mondják most még csend van. A műsor később kezdődik, amikor többen összejönnek. Ezen az októberi borongás dél­utánon nem csodd, hogy a „Pe­pita Oroszlán” még kissé ál­mos, csak gazdája, a lemezlo­vas, vagy stílszerűen a disc- jockey készülődik, az előveze­tésére, akarom mondani már a jobbnál-jobb pop-lemezek be­mutatására. A bejárattól jobb­ra eső keverőasztal mögött a huzalok, elektromos vezetékek szövevényét passzítja a mag­nókhoz, lemezjátszóhoz, a ló- dányi hangszóróhoz. Míg elké­szül a lemezlovas, Koszits Atti­la, van időm szemügyre venni a „Pepita Oroszlánt”. Orosz­lánnak ami azt illeti hatalmas, hanglemezklubnak már nem éppen. Szombat, vasárnap dél­utánonként a parányi táncté­ren, akár a heringek zsúfolód­nak össze a fiatalok. Érzésem szerint többen nem is bánják, hogy a helyszűke ilyen közel­ségbe sajtolta őket. Pécsett, a Pannónia bárral szemben sze­rényen meghúzódó egykori rak­tárhelyiség mennyezetét hang- lemezkorongok borítják. A be­járat melletti fal teljes egészé­ben Jimmy Hendrixé. A fekete, kék, vörös falakat Koncz Zsu­zsa, Jézus Christ, Super Star, Zalatnay Sarolta, Rod Stewart és a Lokomotív GT nagyméretű képei díszítik. A bejárattal szemben a bárpult, a falak mellett székek, asztalok, bőr­puffok.- Mór nyolc éve gyűjtöm a számokat, körülbelül 15 ezer van már belőlük — mondja Ko­szits Attila. - A magnóteker- esek feltöltésével persze nem lehet megállni, a slágervilág ontja az új lemezeket. A szöve­get, amelyet a zene mellé „mondok” a pop-zenei szakla­pokból, a Melody Maker-ból, a New Musicalexpressz-ből fordí­tom le. A délután négy órától este tízig tartó műsorban régi slágereket, új külföldi együtte­seket és úgynevezett elvontobb zenét is „játszom”.- Műsoron vannak a magyar együttesek is?- Elvétve. Persze bemutatjuk a legjobb magyar számokat is a Mini, Omega, Kex, LGT, Il­lés és a Bergendi együttestől.- A MAGYAR ÉNEKESEK?- Nincsenek olyan menők, akiket itt bemutathatnék. Ha egy Korda-, vagy egy Koós-szá- mot lejátszanék, kiröhögnének a srácok. A Kovács Kati, Zalat­nay és a Koncz sem nagyon megy... A fiatalok azt mondják, jól érzik magukat a város első ön­álló hanglemezklubjában. Aki­nek otthon nincs magnója, az itt meghallgatja a pop-zenei újdonságokat, akinek meg van, az is idejár a.társaság kedvé­ért, meg lehet táncolni Is. Per­sze vannak akik kifogásokat ta­lálnak: kicsi a tánctér. Az ár­táblán vagy 15 fajta készítmény szerepel, azonban igen ritkán lehet a feltüntetett árukat kap­ni. Például szendvics elvétve van, a pogácsa sem éppen a legfrissebb. Az árak elég bor­sosak ...- Naponta átlag száz ven­dég fordul meg a hanglemez­klubban — mondja Tihanyi Fe­renc, a Nádor szállodakombi­nát igazgatóhelyettese. Nekünk a célunk nem üzleti jellegű, hanem a fiataloknak egy új szórakozási lehetőség biztosí­tása. A tanács kereskedelmi osztálya II. osztályú vendéglátó egységnek nyilvánította a klu­bot, ennek megfelelően alakí­tottuk ki az árakat is. Úgy gon­dolom, az a helyes, ha semmi­féle szeszes italt itt nem szol­gálunk fel, lévén ifjúsági szű­rakozóhely... Az árlapon jel­zett készítmények tárolási gon­dok miatt nincsenek a pulton. Jórészük frissen készül. Ha ren­del valaki egy szendvicset, azt azonnal áthozzuk a konyháról...- A helyiség meglehetősen kicsi.- Jövőre a klub mellett levő nagyméretű italraktárt is ide fogjuk csatolni. Azon is gon­dolkodunk, hogy vasárnap dél­előttönként a komolyzenét ked­velő fiataloknak és idősebbek­nek a rendelkezésére bocsás­suk a klubot. A délutánból este lett — a klub csaknem megtelt. Kezdőd­het a műsor, a Discjockey a mikrofon elé lép:- SZERETETTEL KOSZONTOK MINDENKIT ezen a délutánon. Ma a slágermúzeum lemezei utón a négytagú amerikai Mountain-együttes búcsúkon­certjét hallhatják, valamint egy héttagú angol zenekar, az If- együttes legújabb lemezét ját­szom le. Most pedig következ­zék a Beatles-együttes népsze­rű száma: Helt! Segítség! (M6ci) az ellentmondást. Létrejön egy olyan tinédzser-réteg, amelyet még a társadalom tart el, tehát függőviszonyban van, ám ítél­kezései, örömei és gondjai, el­lenszegülései aligha fogja tisz­teletben tartani az alárendelt­séget, aminek amúgyse igen lesz szellemi alapja. A holnap ifjúságának tehát új szerepe lesz az életben? Korántsem csak a testi-szel­lemi érettség gyorsabb eléré- ? sének következtében. Közreját­szik az is, hogy — az átlagos emberi élet meghosszabbodása miatt - aranyszemük az idő­sebbekhez képest csökken. Az­az „kisebbségbe” kerülnek. Legalábbis, ami a számokat il­leti. A fiatalos tulajdonságok „társadalmi árfolyama" azon­ban felszökik. A gyorsuló élet- ritmus, a mind dinamikusabb fejlődés értékesebbé teszi mind­azokat az emberi képessége­ket, amelyek elsősorban a fel­növekvőkre jellemzők. A kiala­kuló új és új központok maguk köré tömörítik az emberekéi azaz „elszívják” őket máshohí* nan. Elsősorban faluról. Az utóbbi húsz év alatt körül­belül 700 000 ember került a mezőgazdaságból az iparba. A jövő nem ígéri azt, hogy a vá- rosbaáramlás számottevően mérséklődik. 1985-ig a számí­tások szerint a jelenlegi 30 szá- . zalékosról 15-18 százalékosra.- csökken a mezőgazdaságban dolgozók aránya. Nem nehéz kiszámítani, hogy ez azt jelen­ti: a következő másfél évtized alatt is csaknem ugyanannyival lesz kevesebb a mezőgazda­ságból élők száma, mint az elő­ző két évtized alatt. Ez a változás elsősorban a fiatalokat érinti. De nemigen hiszem, hogy mai módra. Nem valószínű, hogy például szá­mukra a foglalkozás-váltás egy­úttal mindig lakhely-váltással jár. ők már aligha távolodnak el annyira a szülőföldjüktől, mint manapság szokás. Miért? Részint a közlekedő* várható korszerűsödése miatt: a szó szoros értelmében köze­lebb kerül egymáshoz falu és város. Részint azért, mert a ki­alakuló vidéki kulturális, ipari és társadalmi központok bizo­nyos fokig semlegesítik - ellen­súlyozzák a főváros jelenlegi — a kívánatosnál is nagyobb — vonzását. Másrészt a falusi körzetköz­pontokban egyre inkább létre­jönnek a városias életmód alapfeltételei. Ez persze, nem utolsó sorban attól is függ, hogy az újszerű életmód meg­honosításából milyen részt vál­lalnak magukra a felnövekvők? A kérdésekre nem nekünk, malaknák kell válaszolnunk. Mi csupán annyit tehetünk, hogy okos előrelátással igyekszünk megvilágítani az utánunk jövők számára a helyes válaszokhoz vezető utat... Veszprémi Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom