Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
1972. szeptember 13. DUNANTŰLI NAPLÓ 5 Pedagógusok búcsúztatása Tegnap, szeptember 12-én, kedden délelőtt pedagógusokat búcsúztattak Pécsett. A város tizenegy nevelője vonult nyugállományba, mégpedig két középiskolai tanár, s kilenc tanítónő, általános iskolai tanárnő, illetve intézeti gyermekfel- ügyelőnő. Gábriel József, Pécs Megyei Város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője búcsúztatta őket. Személyenként ezer-ezer forint pénzjutalmat, oklevelet, valamint a Pedagógusok Szakszervezetének Pécs városi bizottsága nevében könyvjutalmat nyújtott át részükre, majd pohárköszöntőt mondott. Ezek után a szakszervezet a Geisler Eta utcai leány- kollégiumban díszebéden látta vendégül a nyugállományba vonuló pedagógusokat. Napi másfél óra hasznos Pedagógusok és pszichológusok a gyermekek tévénézéséről Közismert, hogy a televízió számottevően gazdagítja gyerek nézői ismereteit. Már az iskolai tanulmányok megkezdése előtt, lényegében két éves kortól o gyerek „tévét néz". Ezért is merül fel igen gyakran szülők és pedagógusok részéről az az aggodalom, hogy nem tölt-e a gyerek túlságosan sok időt a képernyő előtt? A nemzetközi statisztikai adatok tanúsága szerint ez az idő valóban számottevő. A külföldi felmérések mellett a magyarországi adatok is egyaránt azt bizonyítják, hogy a gyerekek naponként csaknem két órát töltenek televízió-nézéssel. — Többségüknél ez a két óra még nagyjából beilleszkedik a megszokott napi tevékenységbe, bár a pszichológusok szerint a kisebbeknél napi fél óra, a nagyobbaknál — a tíz éven felülieknél — napi másfél óra sokkal ésszerűbb időmennyiség lenne. A kutatók szerint ennyi televíziónézés még nem megy á tanulás, vagy a mozgás kárára. A szakemberek véleménye oz, hogy ha a gyerekek hétköznapi szabadidejéhez viszonyítjuk az említett időmennyiséget, ez körülbelül a szabadidő egy- harmadát teszi ki, és általában nem a mozgásból, tanulásból „csípik le" ezt az időt, haném inkább az úgynevezett laza időtöltési formákból. A szakemberek megállapítják, hogy a legtöbb gyereknél a televíziózás elősegíti az önállóbb gondolkodás kialakítását, hozzájárul az ifjúság gyorsabb „be- éréséhez”. A figyelem a kiegészítő szak felé fordul Új tanév az Egészségügyi Szakiskolában Nagy a lemorzsolódás — Röntgenes nem indul Hova lettek a szakközépiskolások? Nappali és kiegészítő tagozaton, valamint munka melletti tanfolyamokon kezdték meg az idén a pécsi Egészségügyi Szakiskola hallgatói tanulmányaikat. Az egészségügy szakmáin belül vannak keresettek és vannak elhanyagoltabbak. Utóbbiak közé tartozik meg mindig az általános ápolónői szakma is. Kevés a szakképzett ápolónő, bár a számok elmondják, hogy az utóbbi időben örvendetesen megnőtt az érdeklődés e szakma iránt. A nappali tagozaton szülésznőket és ápolónőket képeznek. A szülésznőképzőre csak érettségivel rendelkezőket vettek fel, az ápolónőire a jóképességű nyolc általánost végzetteket is, bár az anyag nagyon erős, a lemorzsolódás ezen a szakon viszonylag nagy. Érdekes, hogy a szülésznőképző negyvenfős létszáma az idén először nem alakult ki — csak harminchétén i jelentkeztek, pedig ez a kere- j sett szakmák közül való volt. j Az ápolónőképző két évfolya- ' mán összesen hatvanon tanulhatnának, de csak ötvennyol- ; can vannak. Tavaly tizennyol- i can jelentkeztek, közülük hatan már az első évben lemorzsolódtak, tizenkét másodéves kezd most, az idén viszont harminchaton jelentkeztek, ami egyik bizonyítéka az érdeklődésnek. Negyvenhármán kezdik elsajátítani a gyógyszertári asszisztensi szakmát, huszonnyolcán a szociális-otthoni ápolónőit. A munka melletti képzés harmadik szakja a röntgenassziszten- ! si lett volna, idén azonban nem I indul. Érdeklődés volna, állás azonban jelenleg nincs, ez a pálya egyelőre telítődött A nagy feladat — a kiegészítő szak. A szakmai zsargon „ráképzésnek” nevezi, és az egészségügyi szakközépiskolákban végzettek végleges képzését jelenti. A szakközépiskolások végbizonyítványa rendelőintézeti általános asszisztensi és csecsemőgondozónói képesítést ad. Minden más egészség- ügyi terület már újabb képzést igényel. A tanfolyamok tíz hónaposak, az első évfolyamok az idén kezdenek, Nagyon érdekes képet mutat a szakközépiskolások meg- i oszlása. Komlón és Pécsett | százhuszonketten végeztek — I eddig negyvenegyen jelentkez- l tek a szakiskolába. Nyolcvanegy volt szakközépiskolásról kevés az információ. Tovább to- nult egy részük, rendelőintézeti asszisztensként, vagy csecsemőgondozónőként helyezkedett el egy részük, és átnyergelt más területre egy részük. A negyvenegy közül húszán (!) jelentkeztek általános ápolónőnek (itt a második bizonyítéka, hogy ! nagy az érdeklődés), heten la- j boratóriumi, négyen gyógyszer- I töri és egy-egy fő fogászati, illetve röntgenasszisztensnek. Utóbbinak van munkahelye is, és miután nincs szüksége kétéves képzésre, elvégezheti a tanfolyamot, öten választották a szülésznői és hárman a gyermekápolónői hivatást. A figyelem az utóbbi képzési forma felé fordul. A tendencia a hagyományos két-három éves tanfolyamok fokozatos felszámolása, és a szakközépiskola utáni kiegészítő tagozatok erő- teljes kialakulása lesz. Tetőbontás, lakatverés, álkulcs Elítélték a kiskassai betörőbandát Összesen 27 évi szabadságvesztést szabott ki a bíróság Hangoskodó tömeg, sivalko- dó gyerekek, perlekedő asszonyok, vitatkozó férfiak özönlöl- ték el szeptember 11-én a Pécsi Járásbíróság folyosóit. Hozzátartozók, ismerősök, érdeklődők — vagy félszázan tolongtak a tárgyalóterem ajtaját figyelve, mikor lép ki „Konfá.", „Sztupáj”, „Csonti”, „Lityó" és, „Debella” — a kiskassai betörőbanda tagjai. A tárgyalást vezető bíró kénytelen volt a rendőrség segítségét kérni az igazságszolgáltatást zavaró, botrányosan viselkedő rokonság megfékezésére. A vádlottak - valamennyien büntetett előéletű kiskassai lakosok — Kovács Lajos, Kovács Jenő és ifjú Kolompár Jenő 19 éves segédmunkások, valamint a 45 éves Kovács Károly, a 30 esztendős Kalányos Kálmán és a 29 éves Petrovics János 1969- től 1972 tavaszáig 64 betörést követtek el Baranyában. A bandavezér Kovács Károly ezt megelőzően 11 esetben volt büntetve, zömmel vagyon elleni cselekményekért, s jelenleg is lopásért kiszabott büntetését tölti. Társát, Kovács Lajost legutóbb 1970-ben ítélték el betöréses lopásokért. A már említett csúfnéven ismerték a környéken a nappal munkát vállaló, éjszaka 2-3 fős csoportokban portyázó férfiakat. Kiskassa, Olasz, Hássógy és Belvárdgyula környékén sorra látogatták a présházakat. A , tetőt kibontva jutottak a pincékbe, ahonnan — a helybeni mulatozás után - haza is vittek kóstolót. Általában ketten figyeltek, amíg társuk leveri a lakatot a baromfiólakról és összekötözi a | gyakori lakomához szükséges j tyúkokat, csirkéket. Sok-sok család találta üresen a füstö- ! löt, a kiskassai betörők elvitték a temérdek kolbászt, sonkát, szalonnát. Bükkösdön, Keresztespusztán, Kozármislenyben az italboltokat „látogatták meg”, itallal, váltópénzzel stb.-vel tá- i vortak. A módszerük legtöbb- j szőr tetőbontás, zárak leverésé, álkulcs és az ajtók kifeszítése volt. A bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottakat visszaesőként, jogtalan behatolással elkövetett lopásokban és Kovács Lajost 5, Kovács Károlyt 6, Ko- I vács Jenőt 5, Kalányos Kálmánt 5 évi és hat hónapi, ifjú Ko- j lompár Jenőt 3 évi, Petrovics I Jánost pedig 2 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Egyidejűleg elrendelte Kovács Lajos és Kovács Jenő korábbi — kegyelem alá esett — büntetésének, valamint Petrovics János felfüggesztett büntetésének végrehajtását is. Az ötévi és hatévi szabadságvesztést fegy- házban, Kolompár Jenőnek szigorított börtönben, Petrovics Jánosnak pedig börtönben kell a büntetést letölteni. Az ítélet nem jogerős. „Felvételi tárgy": csárdás Vizsga, csizmában Két, katonaruhás fiatalember lép be, egyikük kezében magnetofon. — Lőrincz Pál honvéd — mondja köszönés helyett a kopaszabb, majd a barátjára bök. — Na, mutatkozzál már be te is. — Gruisz Tibor honvéd. Mint « mellékelt ábra mutatja. — Itt lesz a felvételi? — Itt. Táncos-felvételt hirdetett hétfőn este 7 órára a Mecsek Tánc- együttes. „Jelentkezhet mindén 15 éven felüli fiatal, aki az átlagnál jobb tánckészséggel rendelkezik és vállalkozik a rendszeres próbamunkára” — szólt a meghívó. A Liszt-terem udvarán gyülekeznek a felvételizők. Hosszúhajú, farmernadrágos fiúk, miniszoknyás lányok. Megérkezik Somogyi Tibor, az együttes vezetője is. — Adjatok a gyerekeknek dresszt, balettcipőt, meg csizmát — szól az együttes régi topjaihoz — azián kezdjük! Amíg benépesül a próbaterem, beszélgetünk. Szokatlan dolog, hogy ma, amikor a fiatalok jelentős hányada jobb szórakozás híján az utcán csatangol, mindenük a beat, a magnó, ugyonilyen hosz- szúhajú teenagerek heti három estéjüket a népitáncnak áldozzák. — Annak látsrik, de semmi meglepő nincs ebben — mondja Somogyi Tibor. — A fiatalok, mert fiatalok, tulajdonképpen mindig szerették az eayüti- létet, szinte „életformájuk” a klubszerű, közös foglalkozás, s ha úgy vesszük, a néptánc is az. Közel kerülnek egymáshoz a gyerekek, s az évek alatt itt olyan szoros, baráti kollektíva alakult ki, melyhez hasonlót az iskola sem nagyon produkál. Olyan barátság is szövődött az együttesben, amelyből házasság lett. Azt hiszem, amiért idejárnak, abban a kollektíva a döntő ok. Más kérdés, hogy táncolni is nagyon szeretnek, A táncolás programot ad, nem az utcán ütik agyon az időt. — A „Mecsek” 20 éve Baranya élvonalbeli néptáncegyüttese. Rendszeres fellépések, turnék, legutóbb Finnországban jártak. Nem tehet, hogy valakit csak a siker csábít? — Nem hiszem. Két év alatt — amióta az együttesnél dolgozom — egyszer voltunk külföldön. Nagyon sokat kell ehhez dolgozni, 'mire egy együttes külföldre jut. Évek munkája. Nagy ára van a sikernek ... A régi tagok lassan kiöregszenek, férjhez mennek, bevonulnak, szükség van a folyamatos utánpótlásra. Ezért hirdették meg a felvételit, öt fiú és tíz leány szeretne táncos lenni. A terem közepére még véletlenül sem merészkedik senki, nehogy vele kezdjék. A sarokban izgulnak. A szülők és a barátnők a „kispadon”. — Ne féljenek, nem lesz nehéz — biztatja őket a koreográfus. — Fogják meg a balettrudat, s a zene ütemére guggolásba le, majd lassan fel. Mindenki sorra kerül, szólóban is. A zongorán megszólal a „Nincs szebb madár a fecskénél” kezdetű nóta, s ennek ütemére kell a legegyszerűbb motívumokat bemutatni. Némelyik bizony csetlik-boílik. összemo- solyognak a szülők a kispadon. Természetesen mindenki a má: sik gyerekén... Következik a két kiskatona saját kompozíciója, bekapcsolják a magnót Látszik hogy nem kezdők. — Miért jelentkezett? — Azelőtt a KISZ Központi Művészegyüttesében táncoltam, s most Pécsre kerültem katonának — mondja Lőrincz Pál. — De nem akarom abbahagyni, ez a szenvedélyem. Kinek a bélyeggyűjtés, kinek a sport, nekem a tánc. Csak — sajnos — a közönség nem lelkesedik any- nyira az amatőr népitáncosokért, mint mondjuk egy tized- osztályú focicsapatért, nem is beszélve egy esetleg csapnivaló, kezdő beategyüttesről. Az az igazság, hogy sokkal kevesebb fiatal próbálkozik a tánccal, mint a gitározással. Valahogy nem divat, pedig nagyszerű dolog. Talán szégyellik a magyaros ruhát, a csizmát, meg a csárdást... Következik a legizgalmasabb pillanat. — Mindenkit felveszünk — közli Somogyi Tibor. — Persze van még mit tanulni, dehát arra valók a próbák. A tizenöt fiatal a Mecsek Együttes tagja lett. Lehet növeszteni a „magyaros" bajuszt, I a lányoknak a copfot. Ennek a műfajnak úgylátszik, ezek a kel- . lékei ... I Panics György Kinevezések a Pécsi Orvostudományi Egyetemei Két pécsi klinika, egy intézet élére került új igazgató-tanszék- vezető tanár; két egyetemi tanári, egy docensi kinevezés történt, címzetes egyetemi tanári és címzetes egyetemi docensi címeket adományoztak. A kinevezéseket dr. Boros Béla, a POTE rektora jelentette be az Orvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén. Dr. Pálffy György Budapesten született, 1920-ban. Orvosegyetemi tanulmányait is itt végez te, 1944-ben kapoti diplomát. 1949-ben a POTE Ideg-Elme- klinikájára került, ahol tanársegéd, majd adjunktus lett. 1960-ban nevezték ki a Somogy megye' Kórház ideg-elme osztályának főorvosává. 1969-ben védte meg kandidátusi értekezését. Fő érdeklődési területe az idegrendszer fertőző betegségei és szövődményei. Huszonkilenc tudományos dolgozata jelent meg, Angliában, Csehszlovákiában járt tanulmányúton. 1971-ben kapta meg az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést. Az egyetemmel való kapcsolata eddig is szoros volt. Egyetemi tanárrá, a POTE Ideg-Elmekli- nikájának igazgatójává nevezték ki. Dr. Szabó Imre 1926-ban született Baján. 1951-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Kezdetben iskolafogászattal foglalkozott, később a szegedi Fogászati Klinikára került. 1963-ban nevezték ki adiunktns- nak. Prágában, Halléban és Glesgow- ban járt tanulmányutakon. 1971-ben kandidált, a nyál fiziológiájával kapcsolatos témájú disszertációját védte meg. Eddig 36 tudományos közleménye jelent meg. Fő tudományos területei: a fogszuvasodás epidemiológiája, a nyál fiziológiája-oa- tofiziológiája. valamint a fogoótlástan. Mint a POTE tanszékvezető tanára, legfontosabb feladatának tekinti az új Fogászati Klinika és a fogorvosképzés megszervezését. Dr. Török Béla 1925-ben .született a Somogy megyei Gige községben. Pécsett. 1953-ban avatták orvossá, 1952-ben szigorlóként került a Sebészeti Műtéttani Intézetbe. 1968-ban bízták meg ez Intézet vezetésével, mint egyetemi docenst. 1963-ban kandidátus, 1970-ben az orvostudományok doktora lett. Több, mint egy évtizede foglalkozik kísérletes szív- és érsebészettel, valamint a szervátültetés problémáival. Hosszabb időt töltött a zürichi Kantonspital Sebészeti Klinikájának kutató osztályán. 1971-ben kapta meg az Oktatás kiváló dolgozója kitüntetést. Egyetemi tanárrá, a Kísérletes Sebészeti Intézet igazgatójává nevezték H, Dr. Barna Kornél Ugyancsak címzetes egyetemi docensi címet kapott dr. Barna Kornél, a Megyei Kórház fertőző osztályának vezető főorvosa is. 1922-ben született, 1947-ben avatták orvossá Pécsett. Az I. Belklinikára kerüli, ahol 1956-ban lett adjunktus. 1952 óta vezeti a fertőző osztályt. előbb a klinikán, majd 1966-tól a Megyei Kórházban. Tudományos érdeklődése az általános belgyógyászat, valamint a fertőző betegségek klinikuma felé irányul. 33 dolgozata jelent meg eddig, 56 előadást tartott I különböző tudományos fórumo- ! kon. 1963-ban lett Érdemes orvos, 1965-ben pedig az Oktatás kiváló dolgozója. _ A z egyetemen végzett oktató j tevékenységéért nevezték ki, Dr. Háber József 1919-ben született, Szentlász- lón. 1944-ben végezte el az Orvostudományi Egyetemet, 1916- ban az I. Belklinikára került. 1950-ben a klinika tüdőosztályának vezetésével bízták meg. Egy év múlva adjunktusi címet kapott. 1963-ban az újonnan ; megnyílt 300 ágyas Megyei Tüdőgyógyintézet igazgató-főorvosává nevezték ki. 1965-ben az Egészégűgy kiváló dalqozó- ja lett. 21 tudományos dolgozata jelent meg. A tüdőgyógyá- j szat és határterületei, később speciálisan a bányászok bron- chitise foglalkoztatta. Címzetes egyetemi docenssé nevezték ki, egyetemi oktató munkásságáért. Dr. Székely József Docenssé nevezték ki. A PO TE Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa volt. 1928- ban született Mecsekszabolcson. Pécsett végezte az orvosegyetemet, 1952-ben. 1954 óta dolgozik a Szülészeti Klinikán. 1968-ban a berlini Humboldt Egyetemen volt aspiráns, dolgozatát 1968 végén védte meg, Berlinben kapta meg a kandidátusi címet. 44 tudományos közleménye ielent meg. Kezdetben az endokrinolóqia, később ! a különböző terhességekből származó méhlepények oxiqén- j fogyasztása és anaerob glikoli- l zise a kutató területe. Dr Bohenszky György A Megyei Kórház belgyó» gyász-főorvosát címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki Kaposvárott született, 1924-ben. 1951- ben végezte el az orvos- egyetemet Pécsett. Az Egyetem I. Belklinikájára került, 1956- ban tanársegéd lett. 1959-ben Moszkva és Leningrád kardiológiai intézeteiben járt tanulmányúton. 1961-ben Becsben, 1962-ben Zürichben. 1959-ben kapta meg az Érdemes orvos kitüntetést, 1969-ben a Munka érdemrend orany fokozatát. Az általános belgyógyászat mellett a szív- és érrendszer betegségei érdeklik, 48 tudományos közleménye jelent meg, 32 előadást tartott. 1966-ban védte meg kandidátusi disszertációját, amelyet a kardiológia témájában írt meg. Kinevezése az egyetemmel való jó kapcsolatának és sokéves oktatói tevékenységének elismerése. Dr. Mess Béla 1927-ben született Bonyhő. don. 1951-ben végezte el az Orvostudományi Egyetemet, Pécsett, Hallgató korában már az Anatómiai Intézetben tevékenykedett, azóta ott dolgozik, 1959-ben védte meg o kandidátusi disszertációját, 1970-ben az orvostudományok doktora lett. Munkásságának figyelemre méltó részét képezik egyes hypophysis-hormonok, ezeken belül a thyreotrop hormon vérből való meqhatárózását lehetővé tevő eljárások kidolgozásai, amelynek igen komoly klinikai értéke van. Egyetemi tanárrá nevezték ki, Dr. Székely György Az Anatómiai Intézetben dolgozik, és kezdettől fogva a kísérletes ideqfejlődéstanncl foglalkozik. Püspökladányon zü- letett 1926-ban. Egyetemi tanulmányait Pécsett, az Orvos- tudományi Egyetemen végezte, 1952- ben kapott diplomát. Harmadéves Kora óta tevékenykedik az egyetem Anatómiai Intézetében. 1964-ben védte meg a kandidátusi. 1971-ben a doktori disszertációját, az orvos- tudományok doktora lett. Egyetemi tanárrá nevezték M. I. t t
