Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
tm szeptember 11 DUN ANTOLI NAPLÓ Nagyobb munkakedv, magasabb tudásszint Az „új matematikaoktatás eiső tapasztalatai ! „Indul az új matematika oktatás" címmel a Dunántúli Napló 1971. október 6-i számában hírt adtunk arról, hogy városunk három iskolájának első osztályában kísérleti matematika oktatás indul. (A Tanárképző Gyakorlója, a Jókai úti, e 39-es dandár úti iskolákban bevezetett „komplex matematika tanítási kísérlet”-re gondolunk.) Kedvező tapasztalatok Április hónapban a Városi Szakfelügyelet és a Tanárképző Főiskola Matematika Tanszéke meglátogatta a szóbanforgó osztályokat. Egyöntetűen megállapították, hogy e brigádlátogatás tapasztalatai igen kedvezőek voltak. Tartalmában (tantervi anyagában), módszereiben, szervezési formáiban, matematikai tapasztalatszerző eszközeiben (manipulációs felszerelésében) egyaránt új is- meretelsaiátítóssal találkozhattunk. örömmel, fáradhatatlan lelkesedéssel dolgozott itt tanuló-tanító egyaránt. Az év végi összehasonlító felmérés is magasabb tudásszintet mutatott ki a hagyományos didaktikai keretek közt tanuló évfolyamtársaikénál, pedig e tantervi követelményekre szorítkozó számonkérés. az ismereteiknek csak csekély részhalmazát képezte. Nem egy újabb maximalista túlkapással van itt dolgunk? — Halmazelmélet, matematikai logika, algebra, geometria, kombinatorika, valószínűség stb. elemeit tanítani első osztályos gyermekeknek? Nem túlzás ez? Van egyáltalán létjogosultsága egy ilyen kísérletnek akkor, amikor az oktatásügy felülvizsgálatát lezáró párthatározaton — amely állást foglal mindennemű maximalizmus ellen a tinta jóformán meg sem száradt? Van létjogosultsága, összhangban van az említett párt- határozattal. Itt nem többről, hanem másról; nem erőltetésről, hanem kedvvel, érdeklődéssel, tudásszomjjal végzett munkáról van szó; nem felesleges, lexikális anyaghalmaz betanításáról, hanem izgalmas felfedező'utak járásáról; nem a tanár gondolatmenetének a tanulóra erőltetéséről, hanem a gondolkodásra nevelés optimális útiénak kereséséről van szó. A mai szemléletnek megfelelően Ha a diák, a pedagógus, a *rülő, a felügyeleti szervek nem érzik túlterhelésnek, akkor az abban nem érdekeltek ne aggódjanak! Itt a modern matematika elemi fogalmait, sőt annak is csak elemeit ismerik meg a tanulók. Sajnos a klasszikus, „változatlannak” tűnő elemi matematikán felnőtt nemzedékünk jobbára értetlenül áll a bennünket körülvevő „matema- tizált" világban. Őket már elemi fokon „elidegenítették" a matematikától. Számukra a matematika az, amit ők mindig misztifikálva tiszteltek, de sona fel nem fogtak. Közülük a jobbakban is a matematika változatlanságának torz valóságfelfogása alakult ki, pedig e diszciplína szédületes, soha nem látott iramban fejlődik napjainkban. Mondhatjuk, hogy a matematika a modern emberi lét alapvető alkotó elemévé vált. Alapelemeit, alkalmazásra képes formában, minden gyermeknek meg kell tanítanunk. E kísérletben ez történik — s éppen ezzel válik vonzóvá a gyermek számára, s konfliktustkeltő- vé a felnőtt szemében —, hogy kezdettől fogva a mai szemléletnek megfelelően tárjuk eléjük a történelmileg felhalmozódott ismereteket. Terhet, maximalizmust csak a felesleges információk nyújtása, bevésetése, megőrzése okoz. Nekünk értelmes, alkotó szellemű, kiművelt emberfők tömegére van szükségünk. De mi az értelmi fejlődés forrása, mozgató ereje? Az ideálisra pszichológusok szerint magában az egyénben, annak „természetében" gyökerezik, amely a nevelés konkrét történelmi • feltételeitől függetlenül jellemzi az egyént. A marxista pszichológia szerint (L. Sz. Vigotszkij, A. N. Leontyev, P. J. Galperin stb.) a tanulók értelmi fejlődését végeredményben az általuk elsajátítandó ismeretek tartalma határozza meg. Az emberek nem elsősorban új-agyi struktúrák biológiai átöröklődése útján jutnak az új képességek birtokába, hanem „társadalmi öröklés" útján. Ennek, a matematika terén szerzett társadalmi tapasztalatnak, de nem a kronologikus sorrendben felhalmozódott, hanem a korszerű szemlélet szerint átrendezett ismeretanyag elemeinek átvételéről van itt szó. Széles körű elismerés Városunkban évek óta széles körben ismert matematika tanítási korszerűsítési kísérletek is folynak. így az MTA Pszichológiai Intézetének Pedagógiai Pszichológiai Osztályán kidolgozott alsó tagozatos Lénárd-, és a felső tagozatos Forraine- féle kísérlet. Ezek mindegyikerői igazolódott, hogy a hagyományos tanítás-tanulásnál hatékonyabb ismeretelsajátítást nyújtanak, de nem lépik túl az • érvényes Tanterv kereteit. Mindemellett viszont az MM KorszeI rűsítési Bizottsága megállapí- I tóttá, hogy „a világon folyó j korszerűsítési törekvéseket a I jövő igényének legmegfelelőb- | ben, legeredményesebben az ; Országos Pedagógiai Intézet komplex matematika tanitási kísérlete foglalja össze." „Igen szerencsésen ötvözi a világon folyó kísérleti törekvések pozitív elemeit. Perspektívában ettől várható a legtöbb és legkorszerűbb." Álláspontunk változatlan — miként a kísérlet beindulásakor —; csak örülhetnek a szóbanforgó kísérlet szerencsés alanyainak szülei, hogy gyermekeik túlterhelés nélküi, korszerű módszerekkel már ma a modern matematika alapjait sajátíthatják el. Dr. Vörös György főiskolai adjunktus Porig égett másfél evvel ezelőtt Srentlőrincen a Vasutas Kultúrotthon, Az épületet az újjáépítés alkalmával modernizálták. Úgynevezett nagytermet nem építettek — ehelyett klubok, hangulatos játékszobák várják majd a vendégeket. A pécsi mOve'ödési autó „menetrendje“ Az 1972—73-as népműrefési évben új segítséget jelent a pécsi művelődési házaknak és kluboknak programjaik összeállításánál a pécsi művelődési autó. Mint ismeretes, évek óta gondot jelent, a műsorok megszervezése, különösen o peremkerületek művelődési házaiban. Ezen kíván most segíteni a Pécsi városi Tanács. Az autó művelődési intézmények részére program ajánlatokról gondoskodik. Az első előadások októberben lesznek. A tervekből néhány: bemutatkozik a Bóbita együttes új műsorával, fellép a művelődési házakban a Mecsek Táncegyüttes, és a Pécsi Repülj Páva-kör tagjai. A múzeumi hónap érdekes rendezvényének ígérkezik az ,,Ismerjük meg a Janus Pannonius Múzeumot** címmel indítandó előadássorozat. Terveznek még egészségügyi és szociális előadásokat, valamint vitaesteket. A pécsi művelődési autó tervei között szerepel a József Attila Művelődési Ház díszítőművész szakkörének munkáit bemutató vándorkiállítás, valamint ifjúsági zenekarok bemutatása. A programok kialakításáról, a szervezésekről, a Városi Tanács mellett működő Rendezvényiroda gondoskodik — innen látják el ,,anyaggal” az autót. A tervek tehát elkészültek, októbertől elindul be- ÍJ mutatkozó útjára a megyei műve- JÍ lőa'ési autó példájára Pécsett is } létrehozott hasonló célú mozgó ( műsoriroda. > ! Kulturális jegyzet Harkányi nyár Nagysikerű folklórműsorok, hangversenyek, július elejétől augusztus végéig. Tizennyolc, többségében szabadtéri rendezvény mintegy másfél ezer főnyi átlagos közönségszámmal. Röviden így jellemezhetjük Harkány- fürdő idei nyári kulturális programját. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt jelenti, hogy a Harkányi nyár’ címmel ismertté vált rendevénysorozat az idei évben — immár negyed- szerre — állandósult, végleges lett, — révbe jutott. Kialakult saját arculata: részben a fürdőhelyek hagyományos fúvószenéjéből, részben népi-nemzetiségi művészetünk táji értékeinek bemutatásával. Érezhető benne a művészi igényesség és a kulturált szórakoztatás követelménye. Ebbői adódik, hogy a rendezvények jó, megnyugtató színvonala kiegyenlítetté vált. A szabadtéri színpaddal és szép környezetében az új, piros ülőhelyekkel megteremtették a nívós tömegszórakoztatás tárgyi feltételeit, az emberek szívesen eljöttek ide. S mivel sikerült jót adni, nem véletlen, hogy számuk olykor a kétezret is megközelítette. Megtudakoztuk: a legnagyobb érdeklődés a néptáncos folklór- műsorok, a mohácsi népi-nemzetiségi együttes, a kátolyi délszláv néptáncműsor és a két Páva-kör, a pécsi és a magyar- bolyi előadása iránt mutatkoA balett új útjai: Prága, Brno, budapesti művészeti hetek Térbafásií színes fővé A Szovjetunióban kidolgoztak egy készüléket, amely lehetővé teszi, hogy a tévé vevőkészülék ernyőjén 3 dimenziós képek jelenjenek meg — közölte Pável Smakov professzor a TASZSZ tudósitójával. A professzor vezeti a térhatású színes tévé kidolgozásának munkálatait. Az új rendszer lényege egy adókamera és egy vevőberendezés, amelynek képernyőjén két kép jelenik meg egymás mellett. Egy tükröző berendezés egyesíti a két képet olymódon, hogy térhatású ábrázolás kelet- j kezik. Smakov professzor azt is j elmondta, hogy a szovjet tudó- I sok most olyan adórendszer ki- | ciokitcsán dolgoznak, amely lehetővé teszi a szokásos tévé- | csatornák felhasználását térha tasu adásokra. Tóth Sándor, a Pécsi Balett igazgatója mondja; — Nagyon zsúfolt az őszi programunk, intenzív felkészülést, kemény helytállást kíván az egész együttestől. Ugyanakkor azonban rendkívül érdekes is; jelentős vendégszereplések és gazdag alkotómunka lehetőségét nyújtja. — Mint köztudott, október 13-án tartjuk ez évi első balett bemutatónkat. Eck Imre koreográfiái kerülnek színre; Prokof- jev; „Bolyongás", Bartók; „Zene húros és ütőhangszerekre és cselesztára”, valamint Sztravinszkij: „Tavaszünnep”. Gyakorlatilag nekünk nem is október 13-ra kell elkészülnünk ezekkel a darabokkal, hanem már szeptember közepéié, mert aztán már csak a főpróbákra lesz időnk . . . Ugyanis szeptember második felében Csehszlovákiába utazunk, egy 8—10 napos turnéra. Prágában két előadást tartunk; Brnoban a híres Nemzetközi Zenei Fesztivál keretében egyet és egy harmadik városban még kettőt —, hogy hol, arról még most tárgyalunk. Műsorunk mindenütt azonos, Bartók-estünket adjuk elő, amelynek programja: „Zene húros és ütőhangszerekre és cselesztára”, „Concerto" és „A csodálatos mandarin”. — Egy héttel a csehszlovák út után ismét vendégszerepelünk, csakhogy ezúttal nem külföldön, hanem itthon. Meghívást kaptunk, hogy vegyünk részt a Budapesti Művészeti Heteken. Október 6-án, 7-én és 8-án, a Fővárosi Operettszínházban tartjuk előadásainkat. Három különböző műsort adunk elő, döntő többségében magyar darabokból. Az első alkalommal Weiner: „Magyar babák”, Lajt- ha: „Kötelékek” és Sztravinszkij: „Tavaszünnep” című műve kerül színre. Másnap Kodály- estet tartunk. Zárójelben talán elmondom, hogy ez az est céltudatos repertoárfejlesztés eredménye: még 1970-ben, 10 éves jubileumunk ünnepségsorozatában volt a bemutatója a „Nyári esté”-nek; a következő évadban a „Pécsi Balett 1971” című műsor része volt a „Föl- szállott a páva”; a „Szonátát" pedig a kamarabalettek egyikeként, ennek az évnek februárjában hoztuk színre. így az idén, a Kodály-emlékévben, már teljes esttel adózhatunk a balettszínpadon is Kodály Zoltán emlékének! Ezt tesszük október 7- én, amikor a műsorunk: „Nyári este”, „Szonáta” és „Fölszállott a páva". Végül október 8-án Bartók-műsorunk zárja a ven- I dégszereplést, az a Bartók-műsor. amit az előbb már ismer- i tettem, amit Csehszlovákiában j játszunk. Pestről azonnal jövünk i haza Pécsre, mert máris a főpróbák következnek és aztán, október 13-án az új bemutató. — Egyébként októberben még egyszer a Budapesti Művészeti Hetek vendégei leszünk: színházunk előadja Pesten a „Falanszter”-!, amelyben a balettegyüttes is szerepel. További terveinkről most még korai nyilatkozni . .. Annyit azért elmondhatok, hogy megkeresett bennünket az Egyetemi Színpad igazgatója azzal a kéréssel, hogy ismételjük meg náluk tavaszi fellépéssorozatunkat, amikor nagy sikerrel adtuk elő a kamaiabaletteket. Ha egyeztetni tudjuk itthoni, színházi kötelezettségeinket, nagyon szívesen eleget tennénk a meghívásnak. Kutas Márta zott. Előfordult, hogy a felcsendülő népdalt a közben „belelkesült” 1600 főnyi hallgatóság egyetlen hatalmas kórussá „rendeződve" spontán együtt énekelte a „pávásokkal”: Megyen már a hajnal csillag ... Ez önmagában is jelez valamit. Azt, hogy a Röpülj pávai nemcsak televíziós siker volt, és a Pávakörök nemcsak önmaguk gyönyörűségére képesek dalolni. Odakívánkozik műsoruk a pihenő-üdülő emberek ezrei közé, akiket magával ragad az oldottabb, kötetlenebb együtteséneklés hangulata. Örömmel hallottuk, hogy a rendezőség jövőre bővíteni fogja a néptóne- és népzenei műsorok számát. A komoly zenét két alkalommal egy-egy kamaraegyüttes hangversenye képviselte « siklósi várkápolnában. Jó elgondolás volt a műfajnak megfelelő helyiség megválasztása, hiszen a nagy szabadtéri pódium — nagyobb számú közönséggel — más feladatokra és nem kamarakoncertekre hivatott. Vasárnap délutáni időpontja azonban több egybehangzó vélemény szerint nem a legalkalmasabb. Egy hétfői vagy egy hétköznap koraesti időpontban bizonyára többen szívesen fölkeresnék a siklósi várkápolnát. Különösen ha ezek az ígéretes kamarahangversenyek méltá- nyosabb propagandában, figyelmesebb közönségszervezésben részesülhetnének. A programsorozat jó úton jár. Az ott üdülő, pihenő emberek szí vesen megtekintik, meghallgatják a térzene jellegű fúvószenekari hangversenyeket, a folklór esteket, és bizonyára örömmel fogadnák a kialakult program újabb színfoltjait is. Ehhez nem ártana, ha pl. egy-egy estére a Zsigmondi sétány pódiuma esztrádszínpaddá algkulna át. Hogy milyen előadók részére? Érdemes körülnézni a magunk házalóján, a pécsi és komlói művelődési házakban. Egy köny- nyed irodaimi szatirikus műsorhoz. vidám versösszeállításhoz, vagy dzsessz-muzsikával ötvözött műsorhoz talán nem kellene sokat keresgélnünk. Jó nevű előadó együtteseink vannak (pl. Doktor Sándor Művelődési Központ irodalmi színpada, a má- gocsi irodalmi színpad, a tv-ből is ismert spirituálé együttes; folklórban az átai délszláv, a mecseknádasdi német együttes és soiolhalnánk.) A Harkányi nyár jól vizsgázott, a harkányi közönség hálásnak bizonyult. Olyannyira, hogy az eddiginél is változatosabb, színesebb, tartalmasabb műsorokat érdemelne — a jövőben. * »Hol barna, hol fekete... Olvasom az újságban, hogy nem lehet tornacipőt kapgi. És ezt mondogatják augusztus e/e/e óta minden üzletben, ahol tornacipőt keresek. £ mélységes egyhangúságot csak fokozza, hogy szeptemberben általában nem szokott tornacipő lenni. Ami azonban felvillanyoz, az a következő fontos részlet: „Sajnos, az iskolák sem hangolják össze elképzeléseiket, mert hol barna, hol fekete tornacipő a követelmény ... Nyilván ez is megnehezíti az. ipar helyzetét." Első gondolatom az Ipar iránti mélységes együttérzés volt. Részvéttáviratot készültem fogalmazni: „oeruelten sajnaaljuk stop ne loogas- saak a fejueket stop toebb is veszett mohaacsnaal". A második gondolatom enyhe zavar volt: hogy-hogy „hol barna, hol fekete?" Egy fenét, kék is kell vagy esetleg fehér... A harmadik gondolatom aljas és sötét gondolat volt: nem mindegy-e az iparnak, hogy barna, fekete, kék avagy fehér tornacipőt nem gyárt? A negyedik gondolatomat már el se merem mondani... Most egy látomás gyötör. Az Ipar —, amely persze nem azonos se egy igazgatóval, se egy osztályvezetővel, de még egy piackutatóval sem — gondterhelt fejét tenyerébe hajtva sóhajt: „Borzasztóak ezek az iskolák a folytonos faxnijaikkal. Hol barna, hol fekete cipő az előírás ... így, kérem, nem lehet dolgozni! És az ember sose tudja, mikor kell nekik az a sok különböző tornacipő ... Mindig szeptember végén jajgatnak, hogy így meg úgy, meztélláb tornásznak a gyerekek. Hát ki tehet róla? Különben is mondják meg végre, hogy milyen tornacipőt akarnak, mert ez így nem mehet tovább .. Na igen, kérem, mert tessék csak elképzelni, milyen nehézséget okoz a követelmények folytonos változása! Piripócson tizennyolc gyereknek barna tornacipő kell, a 22. sz. ált. isk. Ili/e osztályának harmincöt tanulója pedig kéket keres. És ráadásul milyen különbözőek a méretek! Hát az meg egyenesen fantasztikus! Az egyik kicsi, a másik nagy, a harmadik mégnagyobb ... És a divat! A divat olyan gyorsan váito- \ zik a tornacipő-fronton, hogy ; csak a nagyapó gyerekkori I rocsója jó az unokának —, i ha egybemaradt —, a déd- nagyapóé már nem ... Mindennek a tetejébe a tornacipők folyton elszakadnak, amiről kizárólag a kíméletet nem ismerő, elvetemült gyermekek tehetnek, valamint a tornacipőket örökké kinövik. Ezért tornacipőt örökké keresnek, sosincs az iparnak egy szusszanásnyi megállása. S hogy teljes legyen a bajok listája: a tornacipő olyan vacak olcsó áru. S nem is devizában fizetik . .. Ez utóbbi rosszmájúságot csak azért kozkáztattam meg, mert a nem létező tornaci- , pökbe való nemlétező fehér zoknikról még azt az érde- j kés tényt is olvashattuk \ ugyanitt, hogy tpzok exportra is készülnek, de a külföldi partnerek rögeszmésen ragaszkodnak ahhoz, hogy e fehér zoknik augusztusban már ott leayenek az ő bolt- iaikban. Ezért aztán itthon nincs zokni se ... De minek is, minek ez a sok fiánc. Miért kellene ötvenezer kisdiáknak mindne saját tornacipő? Váriák ki, ami a belenőne [ olimpikonjaink elhasznált ci nőibe .. . (h.)
