Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-07 / 211. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ v»r«. szeptember 7. any a biennálé Színek, formák, fények, gondolatok Fürt#» Györg» pécsi kerómlomövész mázas pirogránii alkotása. Kiállított műveit a biennálé harmadik díjával jutalmazták. W. Kaimén Anikó négyszemélyes Halászkészlet című alkotása (Mázas kerámia) J. Seregély Márta másodízben vesz részt pécsi btermálén. Képűnkön: Virág térplasztlka című alkotása Edények: teás-, mokkás*- és étkészletek, karcsú díszkerámiák, falburkoló elemek és ötletes, fantáziagazdag térplasztikák . .. Színek, formák, fények és gondolatok: egy rendkívül sokrétű, és rendkívül magas művészi rangú kerámiaanyag tárul elénk a Tudomány és Technika Háza nagytermében. Lebilincselően szép ez az elénk táruló kép. A szemlélőben méltán erősödhet meg olyan érzés, hogy a mai modern magyar kerámiaművészet reprezentáns alkotásaira büszkék lehetünk országvilág előtt. A III. pécsi országos kerámia biennálé 115 művének megtekintése — élmény. Képösszeállításunkkal ízelítőt szeretnénk nyújtani belőle. « lelkiismcret tisztasága. Kovács Margit Kossuth-dijos érdemes és kiváló művész samottos agyag kompozíciója Gorka Lívia Munkácsy-dijas művész három mattmázas kerámiavázája A régi magyar konyha Kappan csigával Üstök, yasmacskák, mozsarak „A Házi Gazda-Asszonynak, akármely rendű és rangú legyen is, — ha rendeltetésének híven meg akar felelni — legelső kötelességei közé tartozik a Sza- káccsáság, és a konyhára való gondos felvigyászás" — olvasom a bevezető sorokat abban a kopott és sokat forgatott könyvben, amelyet a XIX. század elején írt Cziffray István uram, aki akkoriban szakács mester volt Pesten. A könyvét egyébként „Ő császári és királyi Fő- Herczegsége a Nádor Ispán Úr 1udvari fő szakács-Mesterének útmutatása szerint" készítette, és sikerére jellemző a maga korában, hogy a szabadságharc kitöréséig hat kiadást ért meg. Mit ettek, hogyan készítették az ételeket Magyarországon a szabadságharc előtti időkben. Azt tudjuk, hogy a magyarok mindig szerettek jót enni (ebben azóta sem sokat változtunk), és a „magyar konyha” általában híres volt Természetesen, mikor „magyar konyháról" beszélek, akkor a falun élő jómódú kis- és középbirtokos nemesek, gazdagabb jobbágyok konyhájáról van szó. Széles néptömegek étkezése bizony elég silány volt. Cziffray István uram elsősorban hazánk „Kisasszonyai, Leányai, Menyecskéi” számára írt, de talán a ma hasonnevű! is tanulhatnak belőle. Az ételek helyes és jő elkészítéséhez szükséges — írja Cziffray uram —, hogy megfelelő konyha álljon rendelkezésre. Egy jól felszerelt konyhában a rendes edényeken kívül szükséges: réz vagy vas függő üst, amelyben mindig van víz; egy jó pecsenyeforgató, különféle rostélyok, három lábú vasmacskák, néhány pléh tartály, kő-, érc- és famozsarak, i;eszelők, tésztagyúró, több gyalu, szőrsziták stb. A tüzelést feltétlenül pár évig száradt bükkfával kívánja Cziffray uram megoldani. Bevezetőnek nyomatékkai felhívja a figyelmet arra, hogy a zöldségeket még a sütés-főzés előtt forró vízzel megöntve aztán mindjárt megsózva kell a tűzhöz tenni, mert ellenkező esetben megpuhulnak ugyan, de színüket, erejüket elvesztik. Elnézést kérek az olvasótól, ha a továbbiakban a saját ízlésem szerint válogatok össze ételeket a tekintélyes vastagságú könyvből. Kezdjük talán a húslevessel: „Ha jó marha-hús levest akarsz főzni, így tégy: Tedd a fazékba a marha-húst, a lábakkal, csontokkal, máii'al együtt. Töltsd tele tiszta hideg vízzel (a folyó víz iobb a kút- víznél), midőn forrni kezd, szedd le a habját, és hagyd csendesen főni. Aztán tedd bele a zöldséget és gyökereket, de ne elébb, mert széjjel főnének, és erejük a habbal együtt elveszne. A sót csak két óra múlva vesd a húsra. Altaljában csendesen kell főzni a levest", Nagyon érdekes, a szónk marhahús-leves útra, amely ■ mai leveskonzervr.ek felel meg azzal az eltéréssel, hogy az elkészítéséhez, illetve felmelegítéséhez pár foglyot, fácánt vagy fojdtyúkot kell frissen belefőzni. Igen dicséri a „mártalékok1* közül a „mandola-mártást”. Eszerint: keverj össze jól egy meszely (kb. 7 del) jó téjfelt egy kis kanál liszttel, adj hozzá egy kis merő kanál levest, törj meg egy marék tisztított mandolát, tedd egy darab cukorral együtt mártásba, adj végre egy kevés reszelt tormát hozzá és készen lesz. Lássuk most, hogyan fest a Kappan csigával. „Megsózván a szép nagy kappant, készítsd el és süsd meg szép barnára, de ne szárazra. Csinálj sárga rántást, pergelj meg benne egy kevés zsemle morzsát, adj hozzá egynéhány szardellát, egy kis zöld petrezselymet, tzitromhé/át és egy kevés vereshagymát, mind jól összepiritva önts reá jó levest és fél meszelj fehér ecetet, és főzd egy ideig együtt. Moss meg borban friss csigákat, tedd ezeket a sült kappan- nal együtt a mártásba, forrald fel együtt, tálald ki és add felibe a csigákat és a mártást". Ugorjuk át a cukorral fényesített tehéntőgyet, a sampányi borban készült sertés vesét, és kóstoljuk meg a compót borban: „Végy egy compót a legnagyobbak közül, tisztítsd meg és vagdald be, de ne egészen keresztül. Sózd meg, és hagyd egy óráig sóban állni. Tedd ezután hosszú rézlábasba, apríts össze egy kis petrezselymet, metélő hagymát, öt-hat csiperke gombát, és tedd mindezt tőrt borssal és fél tojásnyi nagyságú darab vajjal együtt rézlábosba, önts rá fé/meszely fehér bort, borítsd le a rézlábast a fedőjével, rakj alól, felül tüzet, főzd meg, öntsd felibe a máriást több ízben kanállal. Midőn már egészen megfőtt a compó, tedd tálra, a csekély mártást pedig add alája". Befejezésül kóstoljuk meg a királyi udvartól ellesett recept szerint készült ételt: „Törj darabokra egylont finom cukot, tedd leveses tálba, szűrj által asztal kendőn tizenkét citrom levét s egy meszely forró vizet, melyben egy lat finom tea volt főzve. Ha már a cukor elolvadt, önts bele két itce soproni és két Itce ménesi bort és arakot, egy buté- lia sampányi bort, keverd jól mind össze, töltsd puncspoharakba". Míg ezt fogyasztjuk, addig elcsodálkozhatunk azon a furcsaságon, amelyét 1799-ben lát egy francia utazó Debrecenben, ahol a kukoricát tűz fölött melegítik addig, míg fehér nem lesz és szét nem pattogzik, és ezt eszik. Furcsa étel a fentiek után, de ez beletartozik a „magyar konyhába”. Dr. Rajcxi Péter Teknős a lavórban, malac a harmadikon... Cólyoméknál disznóval kez- ^ dődött. Igaz, annakidején még. malacnak titulálták a jámbor jószágot, sőt — mivel egy lázas szilveszter éjszakán tombolán nyerték — újévi malacnak. Egy nappal később Bubu 'lett a neve, mert elkövették azt az oktalanságot, hogy hazavitték, s a család két ifjú tagja rögtön elkeresztelte és kegyeibe fogadta a rózsaszín- bőrű eleven játékot. Bubu szépen gömbölyödött —, a késnek még az említésére is heveny si- rógörcsben tört ki a két Sólyom utód — és egy napon talán hétköznapi disznóvá cseperedett volna az újévi malac, ha a papának eszébe nem jut a mentőötlet: ármánnyal megszöktették a malacot, de a srácok vigaszdijul kaptak helyette egy nyulat. Merthogy az mégiscsak jobban megél a harmadik emeleten és nem visong, mindenféle feltételezésre okot adva a szomszédoknak. A nyuszka megette a fél philo- «Aendront, összetört egy vázát, és esze ágában sem volt odajárni, amit neki arra a célra kijelöltek , .. Pillanatnyilag szíriai aranyhörcsögnél tartanak. Aranyos, de. éjszakánként rágja a drótot. A srácokkal már folynak a j tárgyalások, hátha belemennek abba, hogy macskára cseréljék. Mert a malac óta elképzelhetetlen, hogy valamilyen állattal ne osszák meg a lakást... * Nézzük csak, milyen állatsereglettel rendelkezünk Magyar- országon. A hozzávetőlegesen pontos adatok szerint az ország ! öt állatkertjében 1376 emlős él, a legkülönfélébb madarak száma 2367 és 2713 hal, hüllő, kétéltű lakik mesterséges körülmények között. A cirkuszok és artisták tulajdonában hatvan em- ■ lös van, tizenöt madárral, huszonegy domesztikált (háziasított) állattal és tíz hüllővel dolgoznak. A lakásokban és udvarokban tartott kedvencek száma legfeljebb tízezrekben mérhető — a lehető legkülönbözőbb állatok társaságában élünk, ízléstől és körülményektől függően. A legnépszerűbbek természetesen az ősi háziállatok: a kutyák és a macskák. Igen szép számmal tartanak galambokat, és változatlanul a kedvencek közé tartoznak a kanárik, papagájok is. Ezzel még korántsem ért véget a sor, a pécsi családi házak udvarán és a bérházi otthonokban még a következő állatok laknak: csóka, fácán, gólya, díszbaromfi, tengeri malac, fehéregér és patkány, szíriai aranyhörcsög, nyúl, erdei sikló, mókus, teknősbéka, sün, gyík, róka, juh, béka, páva, fogoly — és még ki tudja . .. Kígyót-békót úgy látszik nem csak kiáltani — tartani is lehel. Erről már csak becsült adatok vannak, de a szakemberek véleménye szerint az országban 1500-2000 ember tart a környezetében félig háziasított terrá- riumi állatokat, különféle teknősöket és békákat. Hat-nyolc azoknak a száma, akik az extrém társaságot kedvelik: mérgeskígyót, krokodilt, kajmánt vagy alligátort tartanak. Aki szereti ... Csupán érdekességként: nálunk nincs olyan rendelet, amely egyértelműen tiltaná vagy engedélyhez kötné vadállatok tartását. Persze azért nem kell rögtön oroszlánért rohanni, mert a tanácsok állattartásra vonatkozó rendeletéi tiszteletben tartandók, no meg az ésszerűség is azt diktálja, hogy maradjunk meg apróbb termetű barátainknál. Ennek ellenére minden évben szép számú érdeklődő keresi fel a pécsi állatkertet: a legtöbben medvebocsot szeretnének, van aki majmot akar vinni, de kelendőek lennének a farkas- és rókakölykök is. ördög tudja, jobb ha ott maradnak a Mecseken ... Tavaly pedagógusnap előtt három kisfiú állított be az állatkertbe, az igazgatót keresték. összeszedtek ötven forintot, három medvebocsot leértek érte, mert a tanítónéninek állatszámot akarnak bemutatni. Mondanom sem kelt, a pedagógusnapi köszöntőt állatszám nélkül tartották meg — a gyerekek nagy bánatára és a tanítónéni nagy örömére ... * Az akvaristákat — Pécsett különösen sokan vannak — a hobbysokat és a hivatásos tenyésztőket leszámítva, általában két ok készteti az egyébként is ál latszerető embereket ana, hogy díszállatot tartsanak a környezetükben: a gyerek - és a gye- rektelenség. A kicsinyek ösztönös vonzódása az állatokhoz többnyire erősebb, mint a szülők ellenállása, ezért vállalják a gondot és a kényelmetlenséget. A magányosoknak, gyermektelen házaspároknak pedig nem gond és kényelmetlenség az otthon tartott kedvenc — hanem elfoglaltság és társaság ... Érdekes ellentmondás: a nagy-nagy szeretetben sokszor éppen az állat, a kedvenc a legkevésbé fontos. így azután szűk bérházi lakásokban sínylődnek szabadságot szerető, nagy mozgásigényű kutyák, élnek lavórban teknősbékák, ketrecben gólyák, és minden évben akad egy-egy orvul fogott, titokban tartott őzgida is, „akit" — szerencsés esetben — felnőtt korában felajánlanak az állat- kertnek. Ehhez tartozik az állatok etetése Is, mert nem mindenki veszi magának a fáradságot, hogy megtudakolja, mit, mennyit, mikor eszik a lakásba hozott állat. Persze kényeztetik is az „új” családtagot. Banán a nyúlnak, csokoládé az aranyhörcsögnek, befőtt a kutyának, májkonzerv a tengeri malacnak — de hallottunk már macskáról is, „aki” a tejes rumot kultiválja ... Egy kicsit magunk mellett szeretnénk tudni a természetet. Jó ebben a beton-világban, ha valami a tág mezőkre, friss levegőjű erdőkre emlékeztet — még akkor is, ha díszállataink többsége már nem is a tág mezőkön, friss levegőjű erdőkben született. Nekik jobb így, nekünk pedig marad valami illúziónk ... 0. Kónya MzMf Állati dolqok
