Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

1172. sieptember 6. DUNANTŰLI NAPLÓ 5 Bevált a fejőgép a mintagazdaságokban Napirenden a háztáji szarvasmarha-tenyésztés korszerűsítése Miként lehet csökkenteni a háztáji állattartással járó nehéz fizikai munkát, milyen módsze­rek alkalmazása teszi könnyeb­bé, gazdaságosabbá a szarvas- marha tartást? Ezek a témák szerepeltek azon a bemutató­val egybekötött ankéton, ame­lyet kedden tartottak a METESZ megyei székházában. A rende­zők: a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, az Országos és a Baranya megyei Állattenyész­tési Felügyelőség, a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közreműködve adtak tájékozta­tót a háztáji szarvasmarha­tartás gépesítésének műszaki és gazdaságossági kérdéseiről. Tegnap történt Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósá­gán tegnap délután dr. Tó>h József igazgató nyitotta meg a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 3 éves alap-tagozatá­nak tanévét. A megnyitó után Armbruszt György igazgató-he­lyettes mondott beszédet, s a hét osztály 180 hallgatójának vázolta a tanulmányi feladato­kat, ismertette az egyetemi to­vábbképzés tematikáját * A Munkásőrség Megyei Pa­rancsnoksága a parancsnokok részére 3-3 napos tanfolyamo­kat szervez Harkányban. A to­vábbképzés keretén belül az új géppisztollyal ismerkednek, s végrehajtják a? első lőgyakor- latokat is. Tegnap meglátogat­ta a tanfolyam hallgatóit dr. Nemes Alajos vezérőrnagy, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a Megyei Rendőr- főkapitányság vezetője, aki megnézte a foglalkozásokat, majd a délutáni órákban tá­jékoztatást adott időszerű kér­désekről s konzultáción vála­szolt a parancsnokok kérdései­re. Részt vettek a tanácskozáson a dunántúli és alföldi megyék állattenyésztési felügyelőségei, a közös gazdaságok képviselői, gazdak és agronómusok egy­aránt. Egy esztendővel ezelőtt három baranyai magángazdaságot vá­lasztott ki „mintának” a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet. A gazdákat különböző típusú fejgépekkel látták el, új mód­szereket alkalmazva az itatás­ban, tartásban, takarmányozás­ban és a trágyázásnál. A kí­sérlet célja: megtudni, árban, teljesítményben, stb. melyik gép ajánlható a gazdáknak. Amint azt dr. Tóth László, az MGI tudományos munkatársa elmon­dotta : bevált a fejőgép a ház­táji gazdaságban, legalábbis ott, ahol kettő, vagy ennél több fejést kell elvégezni. A szakmai témák megvitatá­sa után az ankét résztvevői Nagynyárádra, Zókra és Ger- dére látogattak, megtekintve a korszerűsített, gépesített, min­taként szolgáló háztáji gazda­ságokat. A kereskedelmi ellenőrzés hatékonysága Az Országgyűlés Kereskedel­mi Bizottsága 1972. II. félévé­ben megvizsgálja a kereskedel­mi ellenőrzés hatékonyságát. A bizottsági ülésre való felkészü­lés, a helyi tapasztalatok ösz- szegezése céljából e héten - szeptember 8-án - Pécsett, a Hazafias Népfront megyei tit­kárságán a kereskedelemben dolgozó szakemberekkel és az ellenőrzést végző szerve« ve­zetőivel az ellenőrzés hatékony­ságáról megbeszélést tartanak. A tanácskozást az Országgyű­lés Kereskedelmi Bizottsága rendezi. Vitavezető: Palkó Sán­dor, megyénk országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Kereskedelmi Bizottságának el­nöke lesz. — Irányvonatok. Folyamato­san érkezik a háztartási olaj az ÁFOR tárolóiba. Augusztus hó­napban már négy, átlag ezer tonna olajat szállító, irányvona­tot fogadott az Ásványolajfor­galmi Vállalat pécsi kirendelt­sége. A fűtési szezonban a vál­lalat kútjai biztosítani tudják az igényeknek megfelelő, zavarta­lan olajellátást. Átadták a megye legnagyobb sertéskombinátját Évente 16 ezer hízott sertést bocsát ki — Harmincöt dolgozó évi 40 milliós értéket termei BENGALI SEBESÜLTEK BUDAPESTEN Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizott­ság meghívására kedden a Bengáli Népi Köztársaságból tíztagú sebesült csoport gyógy­kezelésre Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Harma­ti Sándor, a szolidaritási bizott­ság elnöke, az OBT alelnöke fogadta a vendégeket. Borzalmas karambol Pellérden A vezető és utasa szörnyethalt Kettős halált okozó közúti baleset történt kedden délután, röviddel két óra előtt. A karam­bol helyszíne mindig döbbene­tes látvány, de ez a mostani különösen megrázó, borzalmas. A pellérdi főutcán az útelága­zás előtt — télig keresztben az úttesten — az EPFU ZIL teher­gépkocsija. A hatalmas jármű eleje alá szorulva, papírcsomó­ként összegyűrődve, szétlapítva egy narancssárga színű 850-es FIAT Coupe sportkocsi. A ron­csok között két halott. A sze­mélygépkocsi vezetője: Bodnár Endre 31 éves, Pécs, Szigeti út 29. szám alatti lakos, a görcsö- nyi termelőszövetkezet agronó- musa, valamint Horváth László- né, a görcsönyi tsz pénztáro­sa - a helyszínen életüket vesz­tették. A több mint százezer fo­rint értékű FIAT szinte megsem­misült, totális a kár. A házak előtt ott ácsorog az egész falu, s a hosszú sorban várakozó járművek vezetői tár­gyalják a fragédiát. A mentők már visszafordultak, az autó­mentő néhány perce érkezett, odébb URH-autók, intézkedő rendőrök, műszak'- és orvos- szakértő. Helyszínelés. A szem- 1 tanúk körül sűrű embergyűrű.- Hogyan történt a baleset?- A szomszédban voltam és igyekezvén haza, át akartam menni az úttesten. Görcsöny fe lől jött ez a személyautó. Ké remszépen, én még ilyen se bességet nem láttam! Süvített mint a rakéta, nem is szágul dott, szinte repült a levegőben Félelmetes volt. Szinte megbé Ötvenkét éve érettségiztek Pécsett Erdélyi fanár úr is eljött.. At öregdiákok felpattannak, mintha vigyázzt vezényelt volna a hetes. A tanár úr bejön, vé­gignéz az ünneplös öregura­kon.- Tudjátok még, ki vagyok1 — Erdélyi tanár úr — lelel a kórus, szinte egyszerre, diákle- gyelemmel, mintha éppen most csengettek volna be a követke­ző órára.- Csak én, én már nehezen ismerlek meg benneteket. . . — Tanár úr, én vagyok az, aki tízszer felelt egy félévben - mondja valaki, élednek az em­lékek, és egy perc alatt kedve­sen zsibongó diákhad veszi kő­iül a tanár urat. ■ . Erdélyi Guidó tanár, aki az 1918-1919-es tanévben törté­nelmet tanitott a pécsi Nagy Lajos Gimnázium hetedik osz­tályos tanulóinak, most nyolc­van éves - az 52. évi érettségi találkozóra összejött diákjai pe­dig hetvenedik évüket tapossák. Ö az egyetlen élő tanáruk, s a tanítványok száma is alaposan megfogyatkozott már . . . Az örökös hetes, Uhl Antal, aki négy éven keresztül vitte ezt a tisztséget, most Így jelen­tene: „osztálylétszám harminc­hét, húszán már hiányoznak kö­telünk ..- A félévszázados találkozó óta minden esztendőben össze­jövünk - mondja -, most már nem lehet dobálózni az évek­kel ... * Nagy Vazul az osztályfőnök, aki számtant adott elő, nagyon vicces ember volt.- Egyszer is, mondja valaki a táblánál: tanár úr nem tudom elkezdeni. . . Nohát akkor foly­tassad fiam ... — szávai min­denre volt valami kádenciája a tanár úrnak, A szünetben valaki kijátszot­ta a hetest és belopódzott az osztályba. Valami viszkető fo­lyadékkal kente be a tollszá­rat. Lett is nagy ribillió, amikor megfogta a tanár úr... Hogy ki volt? Ugyan, akkor sem de­rült ki, most meg, ötvenkét év után minek is firtatni? A maturálóknak joguk volt ezüstfejü sétapálcát hordani - hát persze, hogy egész nyáron sétabottal grasszáltak a diákok a Király utcában. A ballagást egészen szűk körben, csak a szülők jelenlétében rendezték meg, az érettségi bankett pedig még nem dívott 1920-ban, ami­kor átvették az oklevelet.,.- összetartottunk, segítettül egymást. Azt sem tudta meg so­ha az egészségtan tanárunk - aki nagyon szárazon adott elő -, hogy kik ropogtattak sült gesztenyét óra alatt. A reálo- sokkal meg mindig nagy volt a vetélkedés. Egyszer meg is vertek bennünket futballban, igen, igen ez 1916-ban volt - mondja Uhl Antal. Tisztelgés az iskola mai igaz­gatójánál, séta az emlék-idéző falak között, és nevek az öreg intézet emlékkönyvében: Driesz Lajos, Horváth László, dr. Lacz- hegyi Endre, Millner Pál, dr. Oppermann János, Ozorai Fe­renc, Örkényi Rezső, dr. Szabó József, Uhl Antal és Zsitvay Im­re. A még élő többiek csak le­velet, levelezőlapot küldtek maguk helyett: betegség, el­foglaltság, újszülött unoka mi­att sajnos nem tudnak jönni. Talán majd jövőre . . . * Kettős jubileum. 1972. szep­tember ötödikén éppen hatvan éve volt, hogy az 52 éves érett­ségi találkozójukat tartó öreg­diákok sápadt szerénységgel beléptek a Nagy Lajos Gimná­zium kapuján . ■. — D. Kónya — ! nultam, megálltam egy pilla­natra, nem átmenni, de moc­canni se mertem — idézi fel az esetet megelőző pillanatokat Szénási Istvánné. A másik szemtanú, Schmidt István lakatos is felfigyelt az aszfalton súrlódó kerekek vijjo­gására.- Az utcán álltam és jól lát­tam, hogy az állomás felől egy teherautó közeleg. Talán ötven méterre lehetett az elágazástól, villogtatott, jelezvén, hogy bal­ra akar fordulni. Közben szo­katlan zajt hallottam. Vissza­nézvén: óriási sebességgel szá­guldott ez a sportkocsi. Fékcsikorgás, hatalmas csat­tanás! Elsőként a közelben ál­ló Rónai István szaladt a hely­színre. A ZIL hátra tolatott vagy fél métert, hogy a személykocsi ajtaja valamelyest kiszabadul­jon. A férfi már halott volt, de a fiatalasszony élt, rajta akar­tak segíteni. Hiába. Mire kife­szegették az ajtót, már nem volt mit tenni. Idegfeszítő kötelesség. Mérni a szétroncsolódott autó 38 mé­teres fékútját, minden adatot rögzíteni a baleset körülményei­nek pontos tisztázása érdeké­ben. Schillinger János 38 éves magyarmecskei lakos, a teher­autó gépkocsivezetője minder­ről semmit sem tud. Szinte sza­vát vesztette. Kezébe temetve arcát, ül a rendőrségi autóban és rázza a zokogás . . . Figyelmeztető tragédia. Még csak a hónap elején tartunk, s öt nap alatt heten vesztették életüket az utakon! Wesztl M. * Hétfőn délután Oroszló és Sásd között Rack János 25 éves szigetvári lakos MZ motorkerékpárral Oroszló felöl Sásd felé ment, körülbelül száz kilométeres sebességgel. Utasként a hátsó ülésen Horváth Géza, 19 éves szigetvári lakost vitte. Egy benem- látható bukkanónái belehajtott egy — baleset miatt ott veszteglő — GAZ gépkocsiba. A baleset következtében Rack János a helyszínen meghalt, Horváth Gézát könnyebb sérüléssel a dombóvári kórházba szállították. Óriást avattak tegnap dél­előtt Feketekapunál az ország­határ közelében, a 16 ezer hek­táros Bolyi Állami Gazdaság a baromfikombinót és a hibrid­üzem után következő harmadik legnagyobb termelő egységét, a 100 millió forintos beruházással épült AGROKOMPLEX rendsze­rű új sertéskombinátot, önerő­ből építette ezt az üzem — ami igen szokatlan, még hitelt sem vett igénybe —, s joggal büsz­kék rá, hiszen a telep igen szépre sikerült. De ez a gyö­nyörű modern üzem nemcsak a Bolyi Állami Gazdaság egyik csúcsteljesítménye, hanem egy­ben Baranya egész mezőgaz­daságának egyik újabb nagy sikere is. „Húsgyártás“ iparszerűen Aki cipelt mór forrázott ku­koricadarával megtöltött ólom­nehéz vödröket, hogy száz vagy kétszáz éhségtől visítozó disz­nót jóllakasson, és aki térdig érő lucskos gumicsizmában la­pátolta a télen fagyos, nyáron bűzös etető placcokon a ser­téstrágyát, csak az tudja érté­kelni igazán a különbséget a régi és oz új között. A tegnapi átadás egyik elragadtatott pil­lanatában a kombinált terem és padlófűtéses — a malacok fekhelyén a padló alatt két- három centivel csövekben me­legvíz cirkulál — fiaztató ház megpillantásakor valaki vicce­sen megjegyezte, hogy ilyen hő- és légkondicionáltság még az ember gyerekeinek sem dukál. Nem volt igaza, mert ezzel a 100 millióval létrehozott magas technikai színvonal a 35 ;tt dolgozó embernek az eddigi nagyon mostoha körülményeit emeli a korunktól elvárható színvonalra. Kisjakab Lajos igazgató az üzem bemutatása­kor elmondotta, hogy az új üzem belépésével egyidejűleg felszámolják a Somberekén, Babarcon és a többi pusztán szétszórt régi, korszerűtlen ser­tésólakat, telepeket, s ez új kor­szakot nyit meg nemcsak a ser­téstartásban, de a sertésgon­dozó szakmában is: a fehérkö­penyes, jól kvalifikált, s a tech­nikával is bánni tudó szakmun­kások korszakát. Technika és monumentalitás A 16 holdon elterülő objek­tum, mely szinte egybeépült o gazdaság új abrak- és szálastakarmány központjával - ez utóbbit jövőre fogják hozzá­építeni — az égbenyúló nagy tároló tornyaival — amerikai rendszerű szárítóüzemével mo­numentálisán emelkedik ki kör­nyezetéből. Teljesen eredeti a trágyaülepítő és szikkasztó rendszere, ami külön tanul­mányt érdemelne — csak érde­kességképp említjük meg, hogy az itt folyó mélyépítési munkák közben tárták fel a gepida te­metőt. — A gigantikus üzemben termelődött nagymennyiségű | nap átadott óriás. trágya miatt került aztán at üzem olyan távol az eredetileg kijelölt bolyi térségtől, sőt min­den lakott területtől. A KÖJÁL szigora sem talált kifogásolni valót ez esetben, hisz a sokszo­rosan megszűrt trágyalé egy kb. 60 holdas mezőgazdasági­lag nem művelt területen szivá­rog el a talajba. A már említett takarmány­központ, amely a sertésteleppel párhuzamosan épült, de már egy éve üzemel, hatalmas, évi ezer vagonos szemestakarmány tárolója nemcsak a sertéstelep, de az egész gazdaság abrak­szükségletét biztosítja. Itt ke­verik majd a sertéstápokat is, melyhez csak premicet vásárol, nak a PHYLAXIA világszínvona­lon kikísérletezett új gyártmá­nyaiból. Az abraktakarmóny központ mellé ikerobjektumkpn^n jövőre felépítik a megyébgiv, elsőként az új szálastakarmány üzemet is, ahol lucernától a ku­koricaszárig minden növényt lisztté szárítanak és pogácsáz- nak a szarvasmarhák részére is. Ezzel a megyében úttörőként megoldják a szarvasmarhák iparilag gyártott takarmányok- kai történő etetését. Új vágóhidat helyeznek üzembe Maga a sertéskombinát ke­rületi rangra emelkedett, a te­lep vezetőjévé Túri Istvánt, a gazdaság fiatal agrármérnökét nevezték ki, aki négy diplomás társával, 25 szakmunkással és egy négy fős TMK-s csoporttal — a sok gép és automata fo­lyamatos karbantartására két villanyszerelőt, egy vízvezeték­szerelőt és egy általános laka­tost alkalmaznak — évi 40 mil­lió forintos termelési értéket ál­lít elő. Ezt a magas szintet a nagyfokú automatizáltság teszi lehetővé, a telep agárdi típusú, de annak javított változata. A takarmánykiadagoíás automati­kus, padlóetetéses, ezt az új granuláló üzem beindítása te­szi lehetővé. A hizlalás két fá­zisú, a malacok 70—72 napos korukig maradnak születési he­lyükön, majd innen kerülnek a hizlaldákba. Ezek iker épületek, jobbról, balról 540-540 féiő- nellyel. Itt 140 napot töltenek az ájlatok és ekkor érik el vég­súlyukat, a 105 kilót. A kényszervágások és techni­kai selejt helyi feldolgozása cél- : iára - 10 százaléknál nem vár- | nak nagyobb „szétnövelést”, I mivel igen korszerű svéd, angol nagyfehér és holland lapály j fajtákat tartanak majd — egy új vágóhidat épített a telep ki- í egészítéseként Bolyban a goz- i daság, ahol heti 200-nál több sertést és 20 szarvasmarhát tudnak levágni az üzemi kony­ha és a gazdaság dolgozóinak ellátására, illetve a helyi lakos­ság ellátására. A következő napokban kez­dik meg az új üzem betelepíté­sét, 1973 Ón-Pisában születnek meg az első malacok és jövő októberben már húst ad a teg­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom