Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-06 / 210. szám
<972. szeptember 6. DUN ANTŰLI NAPLÓ Cementet ad a BCM! Pékiskola nyílt Szentlőrincen A Beremendi Cement- és Mészművek, történetében újabb jelentős állomásához érkezett tegnap délelőtt. Az új gyárból útnak indították az első cementszállitmányokat. A különösebb ünnepség nélkül lezajlott aktus egy kissé jelképes is volt: a BCM termékét a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kapta először — az új cementgyár építésében is az elsők között voltak a baranyai építők, a beruházás során 346 millió forint értékű munkát végeztek. Az új beremendi gyár cement-tárolóiban 25 ezer tonnányi cementet raktároztak, így a cementkiadás o jövőben folyamatos lehet Akkor a legboldogabb az A* ember, amikor kézzel foghatóvá válik munkájának eredménye. A búzát pergető tenyér, a kész műremeket simogató művészujjak játéka azonos a beremendi cement bölcsőjét ringató kérges férfikezek mozdulatával, amint a cementbe markolnak. Ahány ember, annyiféle — s mindmegannyi ünnepi ■— gondolat ötlik fel az első néhány- tonna szürke por láttán. A költő úgy szeretné, ha belemarkolnának és szétszórnák, vjgye a szél szerte a világba a hírt: cementet termel a BCM. A nemzetgazdák úgy vélik, rakják zsákba az első mázsát és mu- zeális '-kincsként őrizzék évtizedekig, A politikus a munkásoknak ajándékozna néhány dekányit. A szakember a minőségre kíváncsi, az építészek szeretnék már felhasználni, s vannak akik még ennél is távolabb látnak: minden tonna beremendi cement 20 dollár megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Az idén ugyanis még kénytelenek vagyunk 1.5 millió tonna cementet importálni. Beremenden 1972-ben 340 ezer, jövőre pediq már több mint egymillió tonnát gyártanak. Hogy mennyi lesz a népgazdaság haszna, az már csak egyszerű szorzás kérdése. A gyár területét elhagyják az építők — könnyen előfordulhat, hogy némelyiket, amikor majd néhány esztendő múltán eljön megnézni a helyet, ahol életének négy küzdelmes esztendejét eltöltötte, nem engedik be a gyárkapun. Elmennek az építők, a gyár termelő létszáma pedig kiegészül, állandósul, naponta mintegy 800-an szállják majd meg a hatalmas betonépületeket, s szigorú rend, hajszálpontosan megtervezett termelés szerint gyártják majd a cementet. A BCM elkészült, a cementet használják — minőségével bizonyára elégedettek is lesznek, hiszen már az első tonnák is kifogástalanok voltak — a meg- takan'tott dollárt más fontos termékek vásárlására fordíthatjuk, és a cementről csak akkor beszélünk majd, ha netán üzemzavar lesz a BCM-ben, S ez ípy is természetes, mint ahogy az is, hogy felidézzük a kezdeti időket, az orszáq legtávolabbi vidékeiről Beremendre özönlő munkások első napiait, amikor csak ölből ebédeltek, vödörből mosakodtak, s a falust házakban kerestek maguknak éijeli szállást. Aztán, ahogy javultak az életkörülmények, úgy jelentett mind nagyobb és nagyobb felada'ot a BCM építése. Huszonhét méteres résalapokat készítettek a több tízezer tonnás betonmonstrumoknak. Volt idő, amikor fél esztendőt késtek a részmunkálatok befejezésével — s ugyanakkor, vagy talán egy I kicsit később felajánlották, hogy határidő előtt befejezik a BCM ! építését, s 455 ezer tonna többlet cementet adnak a népgazdaság számára. Legszívesebben felsorolnám mindannyiuk nevét, a kétezer munkásét, akik gyárat építettek Beremenden. Sokan közülük véglegesen itt találtak otthonra. De akik újabb cementgyárat építenek majd Hejőcsabán, Bélapátfalván, azok sem vadidegenek egymás számára. Lehet, hogy évek múltán, amikor összetalálkoznak, nem tudják majd egymás nevet, de egészen biztosan felidézik az 1969—70- es könyörtelen telet, a malomcsarnok építésének hajráját, az első kőtörés, a kemence begyújtásának és a ceréentmalom első fordulatának izgalmát. Egy műszaki vezetőtől, aki három esztendőn keresztül minden alkalommal pesszimistán nyilatkozott az előrehozott határidőről, megkérdeztem: mit szól az első cementhez? Nem szükséges hangsúlyoznom, hogy nálánál boldogabb embert a I igáiig találni a BCM-ben, s olyat sem, aki nagyobb meggyőződéssel méltatná a nagy beruházásnak sikerét. Pedig igazolhatná önmagát: nem éppen egy meghatározott napon készült el az első marék cement, bár talán a szószerinti értelemben az is lehetséges lett volna, hogy egyetlen marék cementet már előbb gyártsanak. eremenden azonban sokkal távolabbra néztek: a lehető legnagyobb gondossággal próbálták ki valamennyi berendezést, csak tökéletesen funkcionáló gépeket kapcsolnak a technológiai sorba. így aztán nem volt meglepő, hogy az 1-es kemence 24 órás üzemelés után elérte a gyártók által garantált teljesítményt, a nyersmalom pedig akár 25 százalékkal is többet őrölhetne, mint az oldalán feltüntetett számadat jelzi, A BCM-et korszerű porelszívókkal szerelték fel. Képtelen vagyok ellenállni a kísértésnek: a régi cementgyárban egy életen keresztül talicskázott egy ember, szeme alatt, bőrének pórusaiban, tüdejében vastagon rakódott le a por, s ha a cementről kérdeztem, csak köpött egyet. . . A BCM más. A BCM-ben helye van a költészetnek, csakúgy mint a művészetnek. Aligha hisszük, hogy az országban szebb qvár lenne a beremendi- nél. Szó sincs most talicskáról. az egészségvédelem elsőrendű szempont volt az építők előtt. A BCM-ről a gazdasági emberek, pénzintézetek munkatársai is költőien beszélhetnek, a cementről, melyet most már éjiel-nappa! szüntelen önt a gyár, s melyet tegnaptól úi üzemek, lakások, óvodák, építésénél használnak. Lombosi Jenő B Országos gépíró- és gyorsíróverseny Az Országos Gyorsíró es Gépíró Versenybizottság a dolgozók 1972. évi gépíró és gyorsíró versenyét október 26-a “S 29-e között rendezi meg. A versenyfeladat a sebességi és hiKUBIKOSOKAT, RAKODÓKAT, KERTÉSZETI férfi- és női segédmunkásokat, valamint ÉJJELIŐRÖKET felveszünk Pécsi Kertészeti Vállalat Parképítő Üzem, Pécs, J Bolgár Néphadsereg útja 104, szám. A temető főbejáratával szemben. bátlansági kategóriában sok- | szorosított szöveg másolása lesz 15, illetve 10 percen át. Az ideqennyelvű kategóriában indulóknak angol, francia, német, olasz vagy orosz nyelvű sokszorosított szöveget kell másolni- ok. A gyorsíróversenyeket is magyar és idegennyelvű kategóriában is megrendezik. A i diktátumok ötpercesek. A ver- ’ senyek időpontját és helvét a | rendezők a nevezések feldolgo- j zása után írásban közlik a je- í lentkezőkkel. A gépíróversenyok színhelye a dolgozók munkahe- I lye is lehet akkor, ha a ver- I senyzők száma eléri a húszat. A nevezéseket szeptember 25-ig kell beküldeni a Versenybizott- j sághoz, illetve vidéken az ille- ; tekes gépíró és gyorsíró iskola versenyfelelősének. Munkahe- : lyek is versenyezhetnek egy- I mással — csapat —, illetve pont- | szerző verseny formájában. j Szentlőrincen pékiskola nyílt, ahol a fő tantárgy: mindennapi j kenyerünk. Az Újhelyi Imre Me- j zőgazdasógi Technikum keretében indult meg az új tanévben a sütőipari szakmunkásképzés. Mint ismeretes: sütőiparunk hosszú idő óta súlyos utánpótlási gondokkal küszködik. A szakma elöregszik, mind több pék megy nyugdíjba, a fiatalok viszont nem vonzódnak ehhez a kétségkívül nehéz, de szép munkához. Baranyában például több mint egy évtizede nem volt már szervezett sütőipari szakmunkásképzés. Ezért is örvendetes, hogy most egy teljes létszámú évfolyamot sikerült felállítani: harminc tanulóval. Lányok is vannak közöttük, ők természetesen nem a kemencék hevében dolgoznak maid, hanem a sütőipar egyéb munkahelyein. A fiatalok elméleti oktatása Szentlőrincen, gyakorlati képzésük pedig egy pécsi üzemben történik. Közülük tizennyolccal a baranyai, tizenkettővel a pécsi sütőipari vállalat kötött szerződést, s havonta 250 forint ösztöndíjat ad nekik. rr Szocialista módon.. a Á tartalmasabb művelődésért „Szocialista módon tanulni", művelődni: a szocialista brigádmozgalom hármas céljának, jelszavának egyik fontos összetevője. örvendetes módon mind többször hallani erről a követelményről. Ugyanis korábban — s olykor ma is — nemegyszer okkal kételyeink támadhattak: vajon az esetek többségében a művelődés, a tanulás, az önképzés követelmény-e valóban? A kérdés nem választható szét a hármas jelszó másik két elemétől, ahogy a mozgalom terebélyesedő méreteitől sem. Három éve félmillió dolgozót érintett, ma közel másfélmillió embert mozgósít hazánkban a szocialista munkaversenynek ez a formája, ami gazdasági eredményeivel, közösségi tudatalakító hatásaival rendkívül nagy társadalomformáló erő. A brigádok egy része eddig i is komolyan vette a „tanulni" j jelszót. Más részére az jellemző, hogy elvileg valamennyien vállalják a szocialista embert jellemző három alapkövetelményt: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. A szocialista módon dolgozni elv általában konkrét valóság, hiszen ez közvetlenül érinti a gyár, az üzem termelési eredményeit. A másik kettő, különösen a tanulás, a művelődés vállalásai viszont nem gyarapítják közvetlenül a vállalatot. Ha X vagy Y kimarad a dolgozók iskolájából, nem látogatja a könyvtárat, nem művelődik, vagy éppen — ami eléggé gyakori „vállalás" — nem tekinti meq brigádtársaival közösen pl. a Víq özvegyet, attól a vállalat nyeresége még nem lesz kisebb. Ez magyarázta és magyarázza részben, hogy a szocialista brigádok kulturális vállalásaiban méq ma is sok a lazaság, teljesítésükben, elbírálásuknál jószándékkal szemet hunynak a fogyatékosságok felett. Táskamentes, házifeladat-mentes, izgalommentes... en az egész napos iskola? iPP^T'Nilyi A kislány lenszőke, és egy megfogalmazhatatlan rendeltetésű drótdarabkával babrál: — Tudja a bácsi, nekem azért jobb az ilyen osztályban, mert a Csabi, a bátyám, aki rendes osztályba jár, irtó sok pofon- tot kap az anyutól, amikor az anyu segít neki a leckét megtanulni. A vélemény feltétlenül őszinte, még ezzel a pontatlan „po- fontot" kifejezéssel is, ezt igazolja a lenszőke kislány őszinte szeme, ezt a tanári kar, a szülők, némileg az év végi osztályzatok is. Az „ilyen osztály”, amelybe a kislányka jár, az úgynevezett otthoni, vagy más néven egésznapös iskola. Táskamentes, házi feladat mentes, általában izgalommentes. A pécsi 39-es dandár úti általános iskolában van, az alsó tagozatban. Ennek a tagozatnak a fele, százötven gyerek ilyen formában tanul, immár harmadik tanéve, öt osztályban — mivel a másodikból kettőt szerveztek. Bukás nélkül Az egésznapos iskola gyerekei, ahogy az óraközi szünetben a folyosón zsibongónak, szemre éppen olyanok, mint minden más gyerek. Belül azonban serültek. Eredetileg a fizikai dolgozó szülők kisgyerekei számára hozták itt létre ezt az iskolatípust, ahol a szülők szellemi felkészültségükkel nem képesek otthon segíteni a tanulást. Létszám szerint az ilyen gyerekek is vannak többségben az egésznapos iskolában. De majdnem a felük, bár nem fizikai dolgozó szülők gyereke a lelki sérült, avagy veszélyeztetett gyerekek egyéb csoportjaiba tartozik, vagyis egy szomorúan nagy gyűjtőfogalomba: hátrányos helyzetű. A srácok, a kislányok itt most normál gyerekmódon eszegetik a tízórait, húzzák meg egymás copfját - a copf egyébként kezd már kimenni a divatból — avaqy sustorognak, netán gomboznak — odahaza azonban pityókás az apuka, vagy túl sok a kistestvér, vagy papa és mama elváltak, vagy a mostoha apuka verekedés, vagy hisztéri- ka a mama. Tavaly januárban áthoztak ide egy kisfiút, elsősei, aki még a szeptemberi tudásszintet sem érte el. Ebben az oktatási formában úgy helyrehozták, hogy év végére nem kellett megbuktatni. S az egésznapos iskolában egyik osztályban sem bukott egyetlen kisgyerek sem. A hagyományos módszerűben nagyjából hagyományos arányú: 3,8 százalékos volt a bukás. lobb itt, mint otthon Az iskola, a pedagógusok számára azonban mégsem ez volt elsősorban a meglepetés és az öröm, hanem amikor ez a srác egyszer azt mondta: Jobb itt lenni, mint otthoni Az „egésznapos iskola” első—harmadikosai válogatottjainak futballmérkőzése, a szabadórában. Nem tudom, évtizedek alatt hány tanító és tanár hányszor hallotta ezt iskolás gyerek szájából, de itt gyakori ez a mondat. öröm az iskolának, szégyen a szülőknek. Hátrányos helyzetű gyerekek. Amint a pedagógusok' elmondták, akadt közöttük, akit alsónadrág nélkül enged el az édesanyja, vagy akinek, ha csínytevésen érik, nem merik beírni az ellen- I őrzőjébe, mert az „édesanya" I (!) véresre veri. Ilyenkor legfeljebb a gyámhatósághoz fordul- | hatnának, ahol azonban az is- j mert korlátok miatt csak a leg- j drasztikusabb helyzetekben segítenek a gyereken, de peda- j qógíailag akkor már későn. Kincs tehát ez az iskola, vaió- ban otthont ad. Ügyannyira, j hogy év elején már megindult : a protskciókérő telefonóradat, | a tanulás könnyebbsége végett a jó helyzetben lévő családok is sorra igyekeztek ide bejuttatni a gyereküket. Délelőtt fél tizenegy. Más iskolában szigorú rendben tanítanak. Itt — ki székkel lovacs- ! kázik, ki építőkockával emel i csodálatos tornyokat, ki könyvet lapoz, más a sarokban lévő heverőn pihen. A napirend ugyanis a következő: először van két rendes tanítási óra, az- | tán pihentető következik, ami- j kor ki-ki azt csinál, amit ott- j hon szokott, éppen csak ne ve- j rekedjék, ne okozzon kórt. Igaz, a szabadfoglalkozás kis részé- j ben, talán negyed óráig irá- I nyitott játékot is rendez a taní- j tónéni, hogy a gyerekek játék - J ismereteit növelje. Aztán? — i önálló foglalkozás — a tulaj- [ donképpeni napköribelí tanú- j láshoz hasonló —, amikor a gye- i rekek elkészítik a házifelado ’ tot. De — s itt a lényeg - a pi- j henőóra is, és a leckekészítés is I ugyanannak a nevelőnek az irányításával, felügyeletével I történik, aki a tanítási órán tn t nitotta a gyei ekeket. Aztán ebéd, majd pihenő. Délután jön a másik tanítónéni, aki másik két — harmadik és negyedik osztályban három — órát tanít, ugyanúgy, mint a délelőtti kollégája, pihentető foglalkozással, leckekészítéssel. Aztán táska nélkül, az elvégzett munka tudatával, >, nyugodtan mehetnek haza a gyerekek, másnap reggelig vége az oktatásnak. Hasznos kísérlet Két vélemény az egésznapos iskoláról: Bujdosó László igazgató: — Az oktatás végetér délután, de a nevelés nem. Miután o ’ec- kekészítés terhét ebben a formában az iskola teljesen átvette, utána kellene a szülőknek sétálni, beszélgetni, játszani a gyerekkel — emberré nevelni. Ez azonban vajmi kévés családban történik meg, nem is mindig a szándék, hanem inkább a nevelési kultúra hiánya miatt. Még annyit: a gyerekek tudása e formában megbízhatóbb. A nevelővel való legszorosabb kapcsolat következtében kizárt a ,delelési szerencse”, avagy a gyerek túl nagy) illetve túl kis megterhelése. Aki például itt 4-est kap. biztos, hogy tudása egy centivel sem több, vagy kevesebb, mint 4-es. Dr. Egyed Józsefné, az egész- J napos iskola egyik pedagógusa: | — Tanítás és játék közben egyaránt jobban megismerjük a gyerekek személyiségét, mint az a hagyományos tanítás keretében lehetséges. Aztán a tanítási órán fellelt hiányosságokat ugyanaz a pedagógus tudja 07 önálló foglalkozás idején kijavítani, s másnap már bizto- j son új anyag ismertetéséhez ‘ kezdhet. Egésznapos iskola. - Még ! csak kísérlet, de máris összeha- ! sonlíthatatlanul jobb, mint a j hagyományos oktatás. i Hogy miiyen mértékben, errőJ nincs pontos képünk. Egy biztos azonban: van némi javuló* a „tanulni” jelszó tekintélyében; a tanulni, művelődni követelmény tartalmában és teljesítésében. Nem mindenütt, de helyenként bizonyos törekvések már kitapinthatok. Nézzünk rá egy példát. Követésre érdemes! A Mecseki Szénbányák — ahol a brigádmozgalomnak jelentős hagyományai és kimagasló eredményei vannak — tanácskozásra hívta meg a brigádvezetőket az elmúlt év novemberében. (Akkor 476 szocialista brigád dolgozott: az idén már 54 brigád tett vállalást náluk). Ezen a tanácskozáson az igazgató beszámolója s a vezetők és a brigádokat képviselő dolgozók közti párbeszéd alapján vitatták meg a mozgalom helyzetét, eredményeit, hibáit és tennivalóit. Sok szó esett a hármas jelszó tartaimá. ról és külön is a „tanulni” követelményről. Fölvetődött e helyen is, hogy esetenként pusztán a munkahelyi munkavégzést minősítik; a szocialista módon élni és tanulni jelszavak valóságtartalmát nem kérik szómon következetesen. (Ez a brigádok egy részére vonatkozott.) Ehhez hasonló tanácskozások persze más nagyobb üzemeknél is előfordultak már. Mi az mégis, ami új, a Szénbányáknál? A módszer a következetesség. A tanácskozás anyagát, adatait és javaslatait ugyanis egy kiadványban a brigádvezetők kezébe adták. Ennek függelékében pediq ott sorakozott a művelődési intézmények program, ja. Az, hogy a „szocialista módon tanulni és élni” követelmény teljesítéséhez milyen sokszínű és tartalmas programot ajánlanak a vállalat művelődési otthonai, klubjai 1972-re. Zalka Máté Művelődési Ház ajánlásaiban pl. előadások, érdekes ismeretterjesztő programok, filmklub, találkozók, irodalmi estek, szórakoztató reh-j dezvények (isi), kirándulások, változatos zenei estek, múzeum- látogatások kínálkoztak. A komlói művelődési központ pedig időrendben hónapokra elosztva nyújtott rendkívül változatos és valóban a közművelődést szolgáló tartalmas (és csak kisebb hányadában szórakoztató jellegű) programot. Tehát az üzemrészek és a területi művelődési intézmények konkrét kapcsolata itt az új és örvendetes. Az, hogy ezek az intézmények támogatósukkal nem a szocialista brigádvállalósok utón kullonnak, hanem éppen, hogy elébük mennek. Mi történt azóta, hogyan vált be ez a módszer? A kiadvány nem jutott el mindegyik brigádvezetőhöz. A dolog azonban nem maradt ennyiben. Utánanéztek a szak- szervezet illetékesei és gondoskodtak a pótlásról. Meg is győződtek róla. A tavasz folyamán üzemenként ellenőrizték a brl- gádvállalósok minőségét, for. mai és tartalmi elemeit. És — az igények alaDos felmérés« után — mostanában már készülnek a művelődési programok, az ajánlások a következő év feladataihoz is. Sürgető előbbrelépés Ehhez hasonló határozott törekvésekről ma még nem tudni Pécs-Baranyában. Illetve több helyütt már készülnek hasonló módon segíteni a szocialista brigádok tartalmasabb kulturális vállalásait. Ide sorolhatjuk a Pécs-Baranya: Népművelési Tanácsadó aiánlójegyzékét, a megyei művelődési autó programját. Ebből ugyanis a megye ipari és mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádjai is választhatnak. A városi népművelési csoport rövidesen tájékoztatót ad közre szocialista brigádoknak a színház, a múzeum és más intézmények várható pronramióról. Vidéken is vannak már példák arra, hogy egy-egy művelődési ház egy- eov szocialista brigádot patronál. Wallinger Endre ft
