Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

1972. szeptember 29. DUN ANTOLI NAPLÓ S ■ • Ünnepségek, kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából A kitüntetett katonai, illetve polgári személyek egy csoportja az ünnepségen Erb János felvétele A fegyveres erők napja alkal­mából tegnap Pécsett a Bara­nya megyei Kiegészítő Parancs­nokságon ünnepséget tartottak. Az elnökségben helyet foglalt — többi között — dr. Hazafi József, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának munkatársa, dr. Földvári János, a Baranya megyei, és dr. Németh Lajos, o Pécs városi Tanács elnökhe­lyettese és Újvári László ezre­des, a megyei kiegészítő pa­rancsnokság parancsnoka. A Himnusz elhangzása után beszédet mondott Peti Sándor főtiszt. Az ünnepség második részé­ben kihirdették a honvédelmi-, c belügyminiszter és a Munkás­őrség Országos Parancsnokának parancsát Ezután kitüntetések átadására került sor. Honvédelmi Érdemérem kitün­tetést kapott: dr. Schalfhauser István, a Baranya megyei Ta­nács igazgatási osztályvezetője, dr. Tallián Frigyes, a Pécsi vá­rosi Tanács igazgatási osztály­vezető-helyettese és Pirisi Já­nos, a tanágs szigetvári járási hivatalának elnöke, dr. Somo­gyi Károly, Komló Város Taná­csának vb-titkára és Albert Já­nos, a tanács sásdi járási hiva­talának munkatársa. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz fokozatával tüntet­ték ki Papp István főtisztet. Többen kaptak Szolgálati Ér­demérmet 20, illetve 10 éves szolgálatuk elismeréséül. Há­rom polgári alkalmazott Hon­védelmi Érdemérmet kapott 25, illetve 15 év után. Az ünnepség az Internacioná- Jé hangjaival fejeződött be. * A fegyveres erők napja alkal­mából dr. Nemes Alajos vezér­őrnagy. a Megyei Rendőrfőkapi- tánysóg vezetője tegnap bel­ügyminiszteri kitüntetéseket nyújtott ót a Megyei Rendörfő- kapitónyság épületében. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetésben részesült: dr. Földes János őr­nagy, dr. Varga László főhad­nagy, Horváth Kálmán törzsőr­mester. Ezüst fokozat: Máté József főhadnagy, Balogh János főtörzsőrmester, Tóth József fő­törzsőrmester. Bronz fokozat: Krasznai Jenő főhadnagy, Sandó Dezső főtörzsőrmester. A Köz­biztonsági Érem arany fokoza­tával: Szabó Géza hadnagyot, Paluska Gyula főtörzsőrmestert és Szabó János főtörzsőrmes­tert, az ezüst fokozattal: Goron Gyula főtörzsőrmestert, Szabó Sándor főtörzsőrmestert, Mészá­ros László főtörzsőrmestert, bronz fokozattal: Mizerók János őrmestert és Habó József őr­mestert tüntették ki. Többen fő­kapitányi dicséretben, illetve pénzjutalomban részesültek. ♦ A fegyveres erők napja alkal­mából a Baranya megyei Tűz­oltó Parancsnokságon tegnap ünnepséget rendeztek. Ez alka­lommal adták át a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fo­kozatát Kapusi József mohácsi tűzoltó főhadnagynak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Baráth Lajos pécsi tűzoltó főtörzsőrmester. A Tűzrendészeti Érem arany fokozatát kapta: Nagy Lajos tűzoltó alhadnagy, a Tűzrendé­szeti Érem bronz fokozatát pe­dig Hámori György tűzoltó törzs- őrmester, A kitüntetéseket Dukics Ká­roly tűzoltó alezredes, parancs­nok-helyettes adta át. *_ A fegyveres erők napja alkal­mából három baranyai fiatal magas kitüntetésben részesült. Budapesten, a Hotel Ifjúságban megtartott ünnepélyen Femek­kor Sándor vájár, a Mecseki Szénbányák Ifjú-gárda száza­dának parancsnoka, a Haza Szolgálatért Érdemérem arany, Benczes József, a Komlói városi KISZ Bizottság munkatársa ezüst, míg Marton József, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat fú­rómestere a vállalati Ifjú-gárda technikai parancsnoka a Haza Szolgálatért Érdemérem bronz fokozatát vette át * A fegyveres erők napja alkal­mából csütörtökön délután Hor­váth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke és Wieder Béla Pécs Város Tanácsának elnöke Honvédelmi Érdemérmeket adott át a kiemelkedő munkát végző aktíváknak. 15 évet meghaladó kiváló te­vékenységük elismeréseképpen a Honvédelmi Érdemérem kitün­tetést kapták: Bruck József, a Baranya megyei Tanács pécsi járási Hivatala elnöke, dr. Dal- madi Sándor, a Baranya megyei Tanács pécsi járási Hivatala Újságíró Rallye Budapesttől Opatijáig Budapest—Ba latonszéplak— Zalakaros—Zágráb—Opati ja— Plitvice-Zágráb: ezen az útvo­nalon rendezték meg szeptem­ber 22-27. között a jugoszláv és a magyar újságírók első közös autótúráját, az I. Press Rallyet. A jugoszláv és a magyar új­ságírók szeptember 22-én este a budapesti Aero Szállóban közös vacsorán ismerkedtek meq egymással, másnap reggel a balatonszéplaki nemzetközi újságíró üdülő előtt állt rajt­hoz a 15 jugoszláv és a 15 ma­gyar kocsiból álló mezőny. A balatonszéplaki ügyességi pá­lya teljesítése utón következett a 121 kilométeres első szakasz, amelynek célja Zalakaros voit. Másnap, vasárnap követke­zett a verseny hosszabb, nehe­zebb szakasza: Zalakarostól Zágrábon, Karlovócon, Rijekón át a jugoszláv tengerpart híres üdülőhelyéig, Opatijáig tartott a 350 kilométeres út. Szeptember 25-én, hétfőn tengeri hajókirándulásra vitték a rendezők az újságírókat, majd Opatija és Rijeka meg­tekintése szerepelt a program­ban. Kedden reggel a magyar résztvevők elbúcsúztak a ten­gertől, s Crikvenicán át a plit- vicei tavakhoz vezetett az út. Európa egyik legszebb nemzeti parkjának megtekintése után újból Zágráb várta a mezőnyt, ahol egy esti ügyességi verse­nyen kellett ismét rajthoz állni. Lapunk a Pánics György— Hainess Jenő párossal képvisel­tévé magát a versenyen. Az itt elért eredményért a páros meg­hívást kapott a jövő évi zágrá­bi világ folklór fesztiválra. osztályvezetője, Bóra János és Palotás János, a Baranya me­gyei Tanács siklósi járási Hiva­tala dolgozói és dr. Palotai György, az I. kerületi Egészség- ügyi Osztály vezető főorvosa. Tíz éves kiemelkedő munká­jukért Honvédelmi Érdemérmet kaptak még: Szalai László, a Baranya megyei Tanács dolgo­zója, Bakó Józsetné, a Baranya megyei Tanács mohácsi járási Hivatala dolgozója, Végvári Károly, a Baranya megyei Ta­nács mohácsi járási Hivatala dolgozója, dr. Orbán Dezső, a Baranya megyei Tanács sziget­vári járási Hivatala dolgozója, Bencsics István, a Szigetvári vá­rosi Tanács dolgozója, Dicső István, Komló város Tanácsa dolgozója, Reith János, a Bara­nyai megyei Tanács sásdi járási Hivatala dolgozója és Kis Tóth István, az Ingatlankezelő Válla­lat Tervosztály-vezetője. Tóth Imre, honvéd-főtiszt 20 éves szolgálat után a Szolgá­lati Érdemérmet, Füge István főtiszt pedig a Haza Szolgála­táért érdemérem bronz fokoza­tát kapta. Új tantermek, játszószoba Régi óhajnak lehettek eleget a pécsi Gyógypedagógiai Nevelőinté­zetben, ahol sok-sok éven át kétmü* szakos tanítás folyt: az oktató-ne­velő munka eredményessége érdeké­ben a tanítás zömmel délelőtt tör­ténik. Vajon hogyan vált lehetővé ez az évek óta megoldatlan problé­ma? A Pollack Mihály Építőipari Tech­nikum diákjai jelentek meg az in­tézetben, és társadalmi munkában — több, mint félmillió forint értékű munkát végezteki — meglevő nagy tantermeket osztottak ketté, használ- hatc-tlan helyiségeket tettek hasz­nálhatóvá, csaknem fél évig dolgoz­tak a Xulich Gyula utca 1. szám alatti intézetben. A szép munka eredménye: hat új osztályterem, uj raktárok, egy játszószoba, és ez óvodai helyiségek korszerűsítése. Persze, a társadalmi munkából mások is kiveszik a részüket. A Me­cseki Szénbányák Újhegyi üzemének Gerner Sándor vezette szocialista brigádja vállalta az intézet moso­dájának, hogy valamennyi gépet fel­újítják, az intézetnek olajtartályt ké­szítenek, s az internátus Összes he­lyiségét kifestik. Nagyon sokan adományokkal seal tik az „elhanyagoltnak" már koránt­sem nevezhető intézetet. Az Építő­ipari Technikum kollégiuma tizenhat kétajtós szekrényt, a Művészeti Gim­názium székeket, tanulóasztalokat és padokat adott, a Műszaki Főiskola pedig szemléltetőeszközöket, műhely­felszerelést és munkaruhákat ad. Száznyolcvan bentlakó gyerek, köztük hetven állami gondozott és háromszázötven bejáró iskolás, no, meg az intézetben dolgozók köszö­nik a pénzzel és szavakkal ki nem fejezhető segítséget. Csehszlovák turnén a Pécsi Balett: Bartók és a modern balett sikere Prágában „Előadásukkal megerősítették az önöket megelőző híreket*' a csehszlovák közönségnek. Az oldott hangulatú fogadáson a vendéglátók — a kulturális élet irányítói, művészek, újságírók — hosszasan elbeszélgettek a Pé­csi Balett vezetőivel és tánco­saival. Kedden este ismét megtelt a duslei színház, felcsendült Bar­tók zenéje, s ezen az estén az együttes felülmúlta önmagát. (Az egyik prágai hetilap zene­kritikusának véleménye: „most is ugyanazt a műsort láttam, mint tegnap, mégis újnak tű­nik!”) Olyan élményt nyújtot­tak a közönségnek, amely mél­tán reprezentálja a Pécsi Ba­lett művészetét. A turné követr kező állomása Brno, a félmilliós ipari centrum, ahová szerdán délután utazott az együttes. A balett Sopianae a szeptember 22-től október 1-ig tartó Nem­zetközi Zenei Fesztivál prog­ramsorozata keretében csütör­tökön este lép fel az 1600 sze­mélyt befogadó igen modern színpadi technikával dolgozó brnoi színházban. A XX. századi zene brnoi fesztiválján szerepelni rangot és elismerést jelent. A nemzet­közi hírű csehszlovák zenei együttesek és szólisták mellett két nappal erelőtt a Moszkvai Rádió és Televízió zenekara adott hangversenyt a városban, 29-én egy japán zenekar szere­pel a programban, s meghív­ták a lengyel Pro muzika ze­nekart is — hazánkat most má­sodízben a Pécsi Balett kép­viseli. Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a technikai próbák folytak, csütörtökön az egész együttes gyakorolt és próbált az előadás színhelyén, ahol este a csehszlovákiai búcsúfel­lépést tartják. Brno a csehszlovákiai turné utolsó állomása, pénteken ha­zautazik az együttes. Brno, 1972. szeptember 28. 0. Kónya József (Munkatársunk jelent!) Három gyönyörű virágkosár a színpadon — ezzel o kedves figyelmességgel is igyekezett kifejezni elismerését, köszöne­tét a csehszlovák közönség a Pécsi Balett hétfő esti prágai díszelőadása után. Teltház volt a duslei Zenés Színházban — Dusle Prága egyik belső kerü- | lete — a páholyokban ezúttal az érdeklődők, szakmabeliek és kritikusok mellett rangos ven­dégek is helyet foglaltak. Ma- j gas beosztású minisztériumi és pártvezetók társaságában meg­tekintette a díszelőadást dr. Josef Svagera, a csehszlovák kultúrminiszter helyettese, Vin­ce József, a Magyar Népköztár- j saság prágai nagykövete ven- [ dégeivel, a prágai diplomáciai testületek képviselőivel. A pé­csi művészeknek Pilsen után Prágában is sikerült közelke­rülni a közönséghez. Másnap délben a prágai Valdstein pa­lotába, a kultúrminisztérium épületébe voltak hivatalosak a Pécsi Balett tagjai: dr. Josef Svagera kultúrminiszter-helyet- tes fogadást adott az együttes tiszteletére, csehszlovákiai ven­dégszereplésük alkalmából. — A Pécsi Balett szereplése hoz­zájárul a két ország kultúrkop- csolatainak kiszélesítéséhez, örülök, hogy ismét fővárosunk­ban üdvözölhetem az ismert együttest, fellépésüket nagy ér­deklődéssel várta a prágai közönség. Előadásukkal meg­erősítették az önöket megelőző híreket — mondta dr. Josef Sva­gera, majd a találkozás em­lékére — a két ország tiszta kapcsolatának szimbóiumaként — egy díszes kristálypoharat ajándékozott az együttesnek, amelyet a társulat képviseleté­ben Eck Imre vett át, aki kö­szönetét mondott őzért a lehe­tőségért, hogy az együttes Bar­tók zenéjén keresztül elhozhat­ta a magyar kultúra egy részét Ú| elnökség a Bolyai János Matematikai Társulat pécsi tagozata élén A társulatban húsz éven ót kifejtett munkája elismeréséül tiszteletbeli elnökké választot­ták Achátz Imrénét a Bolyai János Matematikai Társulat pécsi tagozatának tegnapi ülé­sén. Az ülés napirendjén sze­repelt az elmúlt évi munka é-- tékeiése, valamint dr. Pálmay Lóránt egyetemi adjunktus be­számolója a június 30-i, buda­pesti küldöttközgyűlésről, majd az ülésszak végén a tagok meg­választották az új elnökséget. Elnök: dr. Póda Béla, a tudo­mányos szakosztály titkára Se­tényi Géza lett, míg az oktatási szakosztály titkárává Simon Istvánt választották. Vörös hajú, vézna, törékeny kislány volt még akkor. Ki is gondolhatta volna róla azt, hogy egykoron az első magyar operaénekesnő s a vándor- színészet hőskorának legnép­szerűbb színésznője lesz a kis Scheinbach-lányból, a jászberé­nyi patikus leányából? özvegyen maradt édesanyja varrónőnek szánta, de Rózsikát már gyermekkorában minden­nél jobban érdekelték Thália papjai, a színpad misztikus vi­lága. Amikor anyja nem volt otthon teljesen felforgatta a szobát és testvéreivel már „színházat" játszott. Mert em­lékezetében ott voltak azok az élmények, amelyek apja és anyja beszélgetései során ala­kultak ki benne a színházi élet­ről. Még csők 10 éves volt, ami­kor anyja német szót tanulni Pestre vitte, ahol 1809-ben már magyar színészek is játszottak. A németek színháza a Duna- parton lévő Rondella, a magya­roké pedig a Váci országúton álló Hacker-féle ház, a mai Táncsics Mihály 7. szám alatti első emeleten volt. Rózsi, régi ismerősüknél Rothkrepf Józseféknél, a városi nagytemplom karnagyánál ka­pott szállást. Házigazdája leá­nyával, Fónlval együtt járt hím­zést tanulni egy osztrák katona­tiszt özvegyéhez. De a színház mindennél jobban érdekelte. Már-mór lemondott a színé­szetről, amikor Pestről levél ér­kezett, amelyben szerepet aján­lottak neki. Addig könyörgött anyjának, amíg az beleegyezett, hogy Rózsi, varrás helyett szín­játszással keresse meg kenye­rét. A 17 éves Rózsi ka Pestre került a színházhoz. — Itt Fegy­vernek Vida László, gazdag földbirtokos volt a magyar szín- társulat vezetője, akivel — havi 18 forintért — egyévi szerző­dést kötött. Első szerepé egy pajkos szobalány volt az „Egyiptomi út, vagy így fogják az egeret” című vígjátékban. Amikor kilépeti a színpadra, a világosságtól annyira megijedt, hogy háttal állt a közönség­nek és egylélegzetre elhadarta szerepét, anélkül, hogy szóhoz engedte volna jutni az inast játszó színészt. Később már statisztált, kórus­ban énekelt, daljátékokban is kapott szerepet. Ekkor az igaz­gató külön 30 forint jutalmat küldött neki, egy levél kíséreté­ben: „Ha minden héten ennyi haladást tanúsít a kis Rózsika, úgy mindig meg fogja ajándé­kozni a direktor”. Neve' már rákerült a színlap­ra is. Amikor Benke József ki­váló színész a színlapot írta, fennakadt Scheinbach Róza németes nevén. Magyar színész nem szerepelhet német néven - mormolta magában - ezért el­keresztelte Széppataki Rózának. Róza életében rövidesen nagy fordulat következett be. Katona József, a pesti színtársulat szí­nésze, a „Bánk bán” későbbi szerzője feleségül kérte. Ö azon­ban pályatársa: Déry István felesége lett. A 20 éves Scheinbach Rózából így lett Déry Istvánná. A házasság azonban nem sikerült és a férj durvaságai, zsarnokoskodásai miatt, szakításra került a sor. Amikor 20 év leforgása alatt immár másodszor szűnt meg Pesten a magyar színészet, Déryné szekérre ült és ezzel megkezdődött az az időszak, amelyet a magyar színésztörté­net a „vándorlás kora” néven szokott emlegetni. Ennek a kor­szaknak kétségtelenül Déryné Széppataki Róza volt a legna­gyobb hősnője. Rekkenő hő­ségben, feneketlen sárban, der­mesztő hidegben, járta a vidéki városokat, azok magyarosodása, a magyarság öntudatra ébresz­tése, művelődési igényeinek ki- fejlesztése érdekében. Miskolcon bontakozott ki te­hetsége a maga teljes gazda­ságában. Itt kezdett kialakulni operai műsora is. Minden ének­számot a saját jelmezében adott elő. Gazdag ruhatárával emelte az előadások színvona­lát, napközben azonban na- j gyón szerényen öltözködött. A kalendárium 1822 telét mu- i tatta. Ekkor érkezett meq má­sodízben Pécsre a „Nagyságos Fejér Vármegye oltalma alatt lé­vő Magyar Theátromi Társaság” amely magával hozta a ma­gyar színjátszás egyik leqelső, legnagyobb csillagát: Déryné Széppataki Róza ifjúasszonyt, | oki daljátékokban lépett fel a ! hírneves Kántornéval együtt. 1 Déryné, naplójában melegen emlékezett vissza pécsi tartóz­kodására: „Elmentünk Pécsre — írta naplójában. Ott csakúgy mindnyájan jobb szerettük töl­teni a telet, ott 'gén műértő közönség volt. Itt muzsikakor is volt, a társaság szaporodott is énekes tagokkal. Adhattunk na- gyobbszerű daljátékokat. Itt elememben voltam... Itt ked­ves telet töltöttem. Kantoméval minden bálban ott voltunk, hói álarccal, ho| álarc nélkül. Mi­dőn vége lett a télnek, ismét visszamentünk Fehérvárra”. Abban az időben Pécsett már működött a székesegyházi zene­kar, amely képzett zenészekből alakított kitűnő együttes volt és ez, Déryné nagy örömére, operák előadását is lehetővé tette. A „Hazai és Külföldi Tu­dósítások” a következőket írta a társulatról: „Pétsről jött tudó­sítások szerint a Ns. Fejér Vm. oltalma alatt lévő Magyar Theátromi Társaság ... a város­nak nagy megelégedésére adta ottan mutatványait s azt a kedves meggyőződést szerezte, hogy a Magyar Nemzet, ha akarná, nem szorulna idegen mulatságokra”. Déryné, a mai Széchenyi tér és Déryné utca sarkán lévő épületben, Pécs elsó kőszlnhá- zában vendégszerepeit, ott ahol most a bíróság működik. Pécsett az a Répásy-család lát­ta vendégül, amelynek tagjai Kossuth Lajos lelkes hívei vol­tak a szabadságharc idején. Grimm Fedor, a pesti német színtársulat igazgatója, hiába ajánlott fel neki 6 éves szer­ződést és féléves olaszországi tartózkodást, Déryné mindket­tőt visszautasította a következő szavakkal: „Ha én most kiutaz­nék, s elhagynám a magyar színészetet, nem lenne több operája se Magyar- se Erdély- országnak, ha csak nem majd száz esztendő múlva. Szegény magyar színészet! Nem, nem hagyom el őket. Hiszen Ma­gyarország szült engem, hát maradok magyar énekesnő”. Amikor 1837-ben a pesti Nem. zetj Színházhoz szerződött, elő­ször került a támadó kritika középpontjába. Nem kisebb kri­tikusok, mint Vörösmarty Mihály és Bajza támadták. Dérynét ez nagyon elkeserítette és bánatá­ban vidékre menekült. Olyan volt, mint az üstökös, amely­nek kihalt már a régi fénye. 1852-ben vissza is vonult a szín­padtól. Kibékült férjével és annak diósgyőri házában élde­gélt. 1862-ben pedig Déry ha­lála után, Miskolcra ment nő­véréhez. 1868-ban Egressy Ákos fel­kérte a 75 éves Dérynét, lép­jen fel jutalomjólékán. Az ősz matrónát ölében vitte fel a színpadra, ahol olyan lelkese­déssel játszotta a „Keresztes vitézek” fejedelemasszonyót, hogy a közönséget valósággal elbűvölte, jóllehet anyagi gon­dokkal küszködött. Egerváry Ödön, a pesti Egye­temi Könyvtár tisztviselője segélyt szerzett számára és Déryné ekkor hálóból megírta visszaemlékezéseit, amelyeket korábban Vahot Imre, Kazinczy Gábor és Egressy Gábor több­szöri felszólításaira sem volt hajlandó papírra vetni. Emlékezései eddig már több kiadásban is megjelentek. Éle­tét pedig Katona József vígjá­tékban, Herczeq Ferenc színmű­ben, Balassa Imre regényes életrajzban, Vitányi János re­gényben dolgozta fel és Déry. né címmel 1951-ben filmet is készítettek róla. A 100 esztendővel ezelőtt, 1872. szeptember 29-én elhunyt Déryné nevét Pécsett ma már csak az a qirbe-gurba, kocska- ringós szűk utca őrzi, amely a Széchenyi teret a Flórián térre! köti össze ... Pusztai József Felveszünk Z#—40 éves korig téri KESZTYOSZABASZ ATKÉPZÖSOKET. Betanulási idő S hónap. Fizetés havi 1500,— forint. Betanulás után darabbéros munkával jó kereseti lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés: "ESZTYOGYA- KÖZPONTI GYÁREGYSÉGE, PÉCS, SORHÁZ UTCA Sí. SZ Déryné Pécsett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom