Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám

6

DUNÁNTÚL! NAPLÓ

1972. szeptember 28.

Barangolás Baranyában

Alsómocsolád a Mecsek

hegység északi oldalához csatlakozó Hegyhátnak egyik kis völgyében fekszik, a Bikal-árok mentén. Határa 1966-ban 2247 kát. hold; ugyanekkoi 621 lakója volt.

Alsómocsolád és vidéke

méltán kapta a festői jelzőt. Az ide érkező idegenek mindig elragadtatással beszélnek falunk szép fekvéséről, a szelíd vonalú dombokról, a hegy oldalak szőlőiről, gyümölcsöseiről, a mező gyönyörű gabona- és kukoricatábláiról, o Kiserdő aljáig húzódó halastavak égkék víztükréről. E képnek mintegy hátterében ott magasodik az Almási-hegy, amely óthatolhatatlannak tetsző tölgyes-bükkös erdejével feledhetetlenül szépen zárja a szem- határt. Ezt a tájat legújabban pécsi festőművészek fedezte« fel a képzőművészet számára.

TERRA MOCHOLAY

Alsómocsolád

Az első magyar szemüveg

írók akkor megállapítani sem tudták. A török pusztítás méreteire nemcsak a falu elnéptelenedése utal, hanem az is, hogy a szántóföldek művelet- lenül maradtak.

LAKOSAI TÖBBFÉLÉK..

Alsómocsolád XVIII. századi történetéhez a periratok és

ranyai vezetői között emigrálni kényszerült a mocsoládi puszta birtokosa, Majthényi József !s. Kossuthtal Törökországba menekült, majd innen Amerikába vándorolt ki fiával, Tivadarral együtt, aki honvédszázadosként harcolt 1848-bcn. Csak egy későbbi amnesztia révén 1860-ban térhettek visz- sza hazájukba. Népszerűségükre jellemző, hogy az Amerikátanítóskodott és itt is halt meg 1902-ben' Kulcsár József költő tanító, aki a Hegyhát törtére- ■ tének és népéletének első tu | dományos összefoglalója volt Garay Alajos és Kulcsár József versei elsősorban a Pécsi Figyelő című újságban jelentek meg. Irodalmi munkásságuk megérdemelné a tüzetes feldolgozást.

Dr. Pesti János

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik azt az 500 éves szem- | üvegkeretet, amely a legrégibb j magyar szemüvegemlék. Honnan kerüli elő, és miből állapították meg a történészek, hogy valóban 500 éves? — Erre adott választ Karlovits Károly muzeológus.

A liptószentandrási Mária oltárt a századfordulón Budapestre, a Nemzeti Múzeumba szállították. Az 1470— 1-480-as évek1962 őszén a Szentkút nevű határrészben földmunkák kezdődtek. Ahogy egyre mélyebben fekvő rétegeket mozgattak meg a dózerek, úgy kerültek elő a mind értékesebb leletek: edénytöredékek, emberi csontok és két malomkő. Dr. Kiss Attila, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze szerint a Szentkút nevű dűlő leletei egy, a XII. században már létezett településre vallanak. Érdekes névtani feladatnak tartottam annak bizonyítását, hogy ez a lakott hely a XII. századi Mocsolád falu nevével hozható kapcsolatba. Minthogy a mocsoládi néphagyomány ma is számontartja a falu népének a XVI. században történt elvándorlását (erről szól a Pusztatemplom legendája is), s a törökdúláskor elpusztult falvak helye {Kapás, Bágyon, Ravaszlik, Olaszfalu, Vargánya) a ma is élő dűlőnevek segítségével egyértelműen megállapítható, úgy látszik, további bizonyításra már nem szorul, hogy az Árpád-kori Mocsolád a XII. századbon a mai Szentkút és Pusztatemplom dűlőben fekhetett.

Mocsolád nevének első írásos dokumentuma az az oklevél, amelyet 1294-ben kelteztek. Ebben, „a veszprémi káptalani levéltárban őrzött oklevélben községünk neve: Terra Mocholay. Az oklevél szerirt Mocsolád akkor a veszprémi apátság jobbágyfaluja volt. Községünk az Árpád-korban, de még a Hunyadiak korában is Tolna megyéhez tartozott. Minthogy Tolna és Baranya megyéknek a középkorra vonatkozó levéltári anyaga a török hódoltság alatt elpusztult, Mocsolád történetére csak a nagyobb falvak, birtokok történetéből lehet következtetni. A XIII. században a mágocsi bencés apátság 13 falut kapott, köztük Mocsoládot. A XV. századtól 1945-ig világi földesurak bírták a kis lélekszámú, de jó termőföldjeivel, kiváló rétjeivel és erdeivel gazdag falu*

A XV. században a györgyl (ma: Györgyi puszta, Mágocs mellett) Bodó család birtokát képezte Mocsolád. Falunk nevének középkori változatai a következők: 1294: Terra Mo- cholay, Mocholag, Moczolag; 1445: Moczolag, Mocholag;

1472: Mocholag, Macholok;

1490: Mocholagh; 1492: Mo- cholagh. A török hódoltság ideién a defterdárok (adószedők) a szászi (ma: Szászváz) körzethez tartozó Mocsolág faluban 16 adózót írtak össze. Valamenyi magyar családnév. Ilyenek: Varga Márkus, Kis Má- ti, Bajtor Miklós, János diák, Tolnay István, Kulcsár Ferenc, l.ábas Benedek, Gál Antal stb. Az 1696-i dicalis összeírásban viszont csak 3 szerb családnév olvasható Mocsilók neve alatt. Eredeti birtokosát az adóössze— Szinielöodás a dzsámiban.

Felú'f^a és október 2-án ismét bem'rtatia tava'yi sikerdarab'át, a „Vasórnaoi sétát" a Doktor Sándor M've'ődísi Flóz irodalmi s-í-,-o-fa. Szenzációnak ígér- ke-:k ■ o'.' óber 8 ón Jakováli Hasszán dzs"milában, kamara- e'őadá-.on lóthadák az érdeklődők Oic dono Bruno perét". Az irodn'ml színood több meghívásán' !s e'enet tesz, így október 21 ón Budapesten az Egyetemi Színpadon, azt követően pedig a Tatabányai Népházban vendégszerepei.

ben készült oltárt 1928-ban rés* taurálták. Amikor szétbontották, a középső táblakép aljában, két falemez közé szorulva találták meg az értékes ipartörténeti emléket.

A kutatók szerint nem volt egyedi darab, hanem sorozatban készítették. A keret anyaga lapjával összeragasztott cserzett marhabőr, amit rózsaolajjal pácoltak be. Szép kivitele ügyes, gyakorlott, művészi ízlésű mesterre vall. Az üvegbefogó karikákat elég széles kengyel köti össze. A kengyel közepén szabad szemmel is jól látható a mesterjegynek szánt ,,A”-betű. Mellette jobbról, balról már nehezebben kivehető címer van, oroszlán vagy párdúcszerű állat stilizált alakjával.

Olyan nagyobb műhelyben készülhetett, ahol valamilyen formában már létezett munka- megosztás: együtt dolgozott a bőrműves és a lencsecsiszoló. Milyen műhely lehetett ez? — erre a muzeológus szerint a címer ad útbaigazítást. Mivel a címer használata a XV. század második felében meglehetősen szűk rétegre korlátozódott, városi polgár, iparos, vagy kereskedő nem használhatta. Címert viselő úr viszont nem adta fejét ipari munkára.

határjárások szolgáltatnak fontos adatokat. Sok pereskedés folyt például amiatt, hogy a határokat önkényesen módosították. 1733-ban Mocsolád,

Bikái és Hille között ismételten határjárást tartottak, hogy a határokat rendezzék. Az úrbéri perekben Mocsoládon is gyakori volt az erdei és mezei kártérítésekre való hivatkozás. Erre emlékeztet Mocsoládon a Poros nevű dűlő. Az 1742-ben készült conscriptio (összeírás)

szerint Mocsolád „Sztankovanszkij birtok". Ekkor a falu jobbágyai hadiadóként (Quantum Militare) 89f 6k-t, hóii- adóként (Domestica) 27f 44k-t fizettek.

A demográfiai viszonyok a XVIII. század közepén lényegesen megváltoztak Mocsoládon. A török elől menekült és itt letelepedett szerbeket, hor- vátokat újra a magyarság váltotta fel; illetve azzal a folyamattal is számolnunk kell, hogy az észak-baranyai szlávok magyarrá asszimilálódtak. A szláv- ság egykori jelenlétére vidékünkön a szláv eredetű családneveken kívül (Pribanics, Kaszo- nics, Golubán, Vuicza, Posi- cze s‘S) ma élő helynevek is utalnak. Bikaion a Granári, az Otovica, a Saskovica, a Stáio brdo; Egyházaskozáron (régen: Ráczkozár) a Radulje, Rado- vijacz, Krus-csik; Nagyhajmáson a Bukvik, a Borik, a Vas- kograblye, Svinyarica stb.*

A XVIII. század végétől, még Inkább a XIX. század elejétől a Hegyháton, így Mocsoládon is a magyarság mellett egyre dominálóbb szerephez jutott a német nyelvű lakosság. Vályi András, majd Nagy Lajos helységnévtára a XVIII—XIX. század fordulóján már jelzi, hogy „Motsolád lakosai többfélék . . . magyarok, németek, zsidók . .. vallásuk görögkeleti, evangélikus és református.”

A NAGY RACFUTAS

1813-ban a falu földbirtokosának, Sztankovánszki Jánosnak leányát, Juliannát feleségül vette Perczel Tamás tolnai főszolgabíró. Gyermekeik: Ferenc és András örökölték Mo- csoládot és itt 1826—34 között r. katolikus templomot emeltettek. A műemlék jellegű épület ma is áll. Felépítéséhez a Perczel család 15 ezer forinttal járult hozzá. Ennél a Perczel csalódnál házitanítóskodolt Vörösmarty Mihály. Perczelék börzsönyi birtokán lobban szerelemre Etelka iránt. Ez a család adta népünknek Perczel Mórt, az 1848-as szabadsáq- harc legendás tábornokát, aki 1848. szeptember 25-én Oroszió környékén szétszórta a Roth tábornok vezetésével harcoló horvát főcsapatokat. A Sásd környékén portvázó szerbek, horvátok Mocsoládra is eliu- tottak, mert a néphagyomány szerint a kapás-kaszás mocso- Icdi parasztok megfutamították a betolakodókat. Ezért ma is így mondják a falu öregjei: „1848-ban itt vót a nagy rác- futás." A szabadságharc baból visszatért Majthényi Józsefet már 1861-ben országgyűlési követté választották a sásdi járásban.

J872-ben kezdték építeni falunk határában a dombóvár— bátaszéki vasútvonalat. Az építkezésen dolgozó olasz

munkások véletlenül, vagy

szándékosan, nem tudjuk, fölgyújtották a falut. „A falu alsó felin, ahun máig is a kocsma van, ott mulattak a gránerok. Abba az időbe nádas zsupos házak vótak, ilyen vót a kocsma is. 1872-be, pünkösd másnapján estefelé hat óra tájba az olasz gránerok fölgyújtották a falut. Nagy nyugati szél fújt. Úgy, hogy percök alatt az egész falu lángba borút. Megmenteni senkit nem lehetött. Még a falu legszélső házai is leégtek" — mesélte a történetet Nagy László 1964-ben.

A XIX. század végén vidékünkön is megindultak az agrárszocialista mozgalmak. A földnélküli „házas zsölléröket” meg a „fé-helesöket” 1918 őszén a falu szociáldemokrata vezetői szervezték az uradalmi földek felosztásáért indított harcban.

hetven Érettségizett

1945-ben a Sztankovánszky uradalomból földet kaptak az egykori cselédek, béresek, szegényparasztok és kisiparosok. 1954-ben alakult meg a termelőszövetkezet falunkban. Immár egy évtizede annak, hogy Mágocs és Alsómocsolád egykori mesgyéje megszűnt. A két falu lakossága most már egyesült tsz-ben műveli a határ földjeit.

Sokszor hírt adott a sajtó a Bikali AG-hoz tartozó mocsoládi halastavak országos rekordjairól és a sertéstenyésztő telepről.

1930-ban nagyot lendített a község fejlődésén a komlói óramfejlesztőtelepről bevezetett villany és a községet a vasútállomással összekapcsoló kövesút. 1948-ban telefont kapott a falu. 1949-ben a volt földesúri kastélyt iskolává alakították át. 1962-tól a felsőtagozatos tanulókat autóbusz viszi reggelenként Mágocsra a körzeti iskolába.

Az elmúlt évtizedben járda, artézi kút és vízvezeték hálózat épült a faluban. Egészségháza jórészt társadalmi összefogás eredménye. A szép kultúrotthon színpadán már sokszor léptek fel sikerrel a Mágocsi Irodalmi Színpad tagjai és a mocsoládi színjátszók.

Az utóbbi huszonöt évben ez az alig hatszáz lakost számláló falu hetven diplomás, ill. érettséaizett fiatalt indított írtjára. 1945 előtt falunkban csak hárman végeztek felsőfokú tanulmányokat.

Falunk története nem lenne teljes, ha nem említenénk meg irodaimi hagyományainkat. Itt élt 1846—49 között Garay Alajos költő, aki a Háry János halhatatlan szerzőjének, Garay Jánosnak volt testvéröccse. Mo- csolódon született 1858-ban, itt

A meggyőződés, az ad hozzá energiát

Szabolcs képviselői

Ketten — Pernecker Imre és Michielutti Ferenc — nemcsak tanácstagok, hanem területi párttitkárok is, Kozsahuba

Gyöigy „csak" tanácstag.

— Bíznak-e az emberek abban a tanácstagban, aki egy ciklusban szinte semmit nem tud elintézni? — így tette fel a kérdést Pernecker Imre.

— És azt is mondja meg, hogy a fogadónapon mit válaszoljak az embereknek? — ezt kérdezte Kozsahuba György.

— Apróbb dolgokat, amikhez nem kell pénz, vagy csak nagyon kevés, el tudunk intézni — mondta Michielutti Ferenc — de azt is csak sokára. Négy-öt évig húzódott az útjavítás a Hősök terén, amig a 31-es busz körbejárhatott. Volt pedig ott már bokatörés, csak nyaktörés nem. Az elmúlt tanácsciklusban többször felvetettem, most is, hát most megcsinálták.

Apróbb dolgok? És a „nagyobb” dolgok? Amikhez pénz is kell? Azok mik, és mi köze van hozzá a tanácstagnak?

— Hatvanhárom éves vagyok j — jelentette ki Michielutti Ferenc — hároméves koromban épültek itt a kolónián azok az átkozott fasufnik. El kellene azokat már tüntetni. Általános renoválásra szorulna ez a telep. Az utolsó ilyen tatarozás, ha jól emlékszem, 1923-ban volt, amikor kőművesinasnak mentem.

— Tizenöt, tizennyolc esztendeje vették meg a Krúdy Gyula, Bródy Sándor utca telkeit Sza- bolcsfaluban, közművesített áron, 88 forintért ölét, és van

ŐSZI — TÉLI

gyermekruha

DIVATBEMUTATÓ

OKTOBER 30-AN, (szombaton) du. 2 órakor

A PÉCSI CENTRUM ÁRUHÁZBAN.

Közreműködik

o Pécs-Gyárvárosi Úttörő Fúvószen''’•~"

olyan lakó, aki tizenöt éve nem tud megfürödni a fürdőszobájában. Ha új ház épül ezen a területen, kutat ásnak az udvaron, hogy mosakodni tudjanak.

— Huszonöt évvel ezelőtt csatolták Mecsekszabolcsot Pécshez. Ez idő alatt sokmindent kapott ez a terület, de ez még nem város. Sokkal többet kellett volna tenni érte. Most elkészült a harmincéves távlati rendezési terv, örülünk neki, bár nem ismerjük olyan nagyon ..,

— Nem ismerik?

— Nézze, csak annyit mondok — válaszol Pernecker Imre, — hogy hármunk közül én láttam egyedül. Ismerek a kerületnél egy osztályvezetőt, megkértem, hogy hozza át a tervet a műszakiaktól, így sikerült belenéznem. Természetesen tudtuk, hogy készül ilyen terv, tizenhat pontban össze is foglaltuk a kéréseinket és elküldtük a tervezőnek, akivel egyébként nem találkoztunk ... Pedig szeretném bemutatni ezt a tervet a lakosságnak, mert azt hiszem, elsősorban őket érdekli és érinti.

Valami baj van a tájékoztatás körül. A tanácstagnak lopva kell belenéznie területe rendezési tervébe? Levelezni kezd a tervezővel? Csakugyan, mit válaszoljon akkor érdeklődő választójának?

— Az újság Írja viszont, hogy a végleges rendezésre csak Meszes teljes rekonstrukciója után kerül sor. Tudja, mit kérdeztek tőlem rögtön? Azt, hogy mikor épült Meszes? Mondtam, húsz éve. Akkor kérdezősködött tovább az emberem, ha a rendezés megvalósul Szabolcson, már tíz éve helyreállítás alatt fog állni? Mert elég szomorú, hoqy egy húsz éves városrész Jeljes rekonstrukcióra szoruljon. Arról nem is beszélve, hogy vajon mikor kerül sor a meszesi rekonstrukcióra? Mert Szabolcsát csak azután kezdik építeni. Es addig?

— Miért nem interpellál tanácsülésen?

— Nyolcszor is meggondolja magát a munkásember, amíg ott felszólal. Tudja, sok a ..doktor", azok úgyis sokat beszélnek.

— TulaidonképDen hogyan intézik n közünveket?

— Hát. . . inazotást kell vinni a munkahelyre, hogy ne írjanak bumlit De sokszor még az sem volt elán, amit a tanácson kantunk. pmünfézésre három nti*57rjkor ke" beosztanom eay hónáéban A'talóban déltóiáan s*nk*arn 'elégni ha intá-ni kell valamit. Enaedély. satöbbi.

— Leaalább gyorsan intézik az ügyeket?

— A kerületi hivataloktól elküldenek legtöbbször. Pénz fölött nem diszponálnak, menjek a városhoz. Ha ott megtalálom az illetékest, aki természetesen nem ismer, fogalma sincs, hogy ki vagyok, akkor azt mondja; ne mászkáljak ide, a kerület foglalkozik az én dolgommal.., Kezdődik minden elölről.

Csak egyetlen elgondolkoztató dolog: ha egyszer a kerületi hivatal kijelenti, hogy érdemben nem tud intézkedni, pénze nincs, csak a városnak, akkor vajon mit tud elintézni?

— Nem puszta formalitás a tanácstagi munka?

— Hát... ha arra gondolok, hogy volt rá példa, hogy másutt kitelefonáltak a szomszédos választókerület tanácstagjának; öregem, tarts helyettem fogadónapot, nem érek rá.. . Persze, ezt mi nem is mernénk megcsinálni. Az emberek miatt sem. Vagy, ha arra gondolok, hogy valaki tanácstag valahol, csak azért, hogy funkciója legyen, nem a területen lakik, nem it lakott, nem ismeri az ottani embereket, viszonyokat, nem ott dolgozik . .. Ha ezekre gondolok, akkor formális.

— Abba viszont bele lehel fásulni.

— Hát igen.

Mégis csinálják. Járják a hivatalokat, intézkednek. Nine* tüzelőolaj Szabolcson? Intézkedni, szólni az AFÉSZ-nak, ÁFOR-nok, tűzrendészetnek, tanácsnak, most majd talán lesz. És örülnek minden kis eredménynek is. Kitisztítják a lefolyóárkokat a telepen. Megvan az út György telepre, a mentőautó is le tud már menni. Javult a zöldségellátás. Pernecker Imre levelet lobogtat — a Városi Tanács Művelődési Osztályáról jött — megjavítják a szabolcsfalui óvoda latrinás vécéjét. Ez is valami. Hogy mikor és kicsoda, az nincs ugyan a levélben, de ez már eredmény, Most a Hősök tere köz- világítása a téma, ott van az a gyönyörű szobor, mondták, nem is látni. Persze, ahhoz már pénz kell .. . Szabolcs- faluban pedig már helyben megjavítják a trafót, ha valami baj van a villannyal. Nem romlik meg reggelig a frizsiderben a hús, az élelem.

Miért csinálják? A meggyőződés, az ad hozzá energiát Hogy tehetnek valamit az emberekért, a közért. S ha csak egy kis eredményt is érnek el, már nem fásulnak bele. Akkor nem formális a munkájuk.

És nem is elkeseredett emberek.

Kampis Péter