Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám

6 DUNÁNTÚL! NAPLÓ 1972. szeptember 28. Barangolás Baranyában Alsómocsolád a Mecsek hegység északi oldalához csat­lakozó Hegyhátnak egyik kis völgyében fekszik, a Bikal-árok mentén. Határa 1966-ban 2247 kát. hold; ugyanekkoi 621 la­kója volt. Alsómocsolád és vidéke méltán kapta a festői jelzőt. Az ide érkező idegenek min­dig elragadtatással beszélnek falunk szép fekvéséről, a sze­líd vonalú dombokról, a hegy oldalak szőlőiről, gyümölcsö­seiről, a mező gyönyörű gabo­na- és kukoricatábláiról, o Kis­erdő aljáig húzódó halastavak égkék víztükréről. E képnek mintegy hátterében ott maga­sodik az Almási-hegy, amely óthatolhatatlannak tetsző töl­gyes-bükkös erdejével feledhe­tetlenül szépen zárja a szem- határt. Ezt a tájat legújabban pécsi festőművészek fedezte« fel a képzőművészet számára. TERRA MOCHOLAY Alsómocsolád Az első magyar szemüveg írók akkor megállapítani sem tudták. A török pusztítás mé­reteire nemcsak a falu elnép­telenedése utal, hanem az is, hogy a szántóföldek művelet- lenül maradtak. LAKOSAI TÖBBFÉLÉK.. Alsómocsolád XVIII. századi történetéhez a periratok és ranyai vezetői között emigrálni kényszerült a mocsoládi puszta birtokosa, Majthényi József !s. Kossuthtal Törökországba me­nekült, majd innen Ameriká­ba vándorolt ki fiával, Tiva­darral együtt, aki honvédszá­zadosként harcolt 1848-bcn. Csak egy későbbi amnesztia révén 1860-ban térhettek visz- sza hazájukba. Népszerűségük­re jellemző, hogy az Ameriká­tanítóskodott és itt is halt meg 1902-ben' Kulcsár József költő tanító, aki a Hegyhát törtére- ■ tének és népéletének első tu | dományos összefoglalója volt Garay Alajos és Kulcsár József versei elsősorban a Pécsi Fi­gyelő című újságban jelentek meg. Irodalmi munkásságuk megérdemelné a tüzetes fel­dolgozást. Dr. Pesti János A Magyar Nemzeti Múzeum­ban őrzik azt az 500 éves szem- | üvegkeretet, amely a legrégibb j magyar szemüvegemlék. Honnan kerüli elő, és miből állapították meg a történészek, hogy való­ban 500 éves? — Erre adott vá­laszt Karlovits Károly muzeoló­gus. A liptószentandrási Mária ol­tárt a századfordulón Budapest­re, a Nemzeti Múzeumba szál­lították. Az 1470— 1-480-as évek­1962 őszén a Szentkút nevű határrészben földmunkák kez­dődtek. Ahogy egyre mélyeb­ben fekvő rétegeket mozgat­tak meg a dózerek, úgy kerül­tek elő a mind értékesebb le­letek: edénytöredékek, emberi csontok és két malomkő. Dr. Kiss Attila, a Pécsi Janus Pan­nonius Múzeum régésze sze­rint a Szentkút nevű dűlő le­letei egy, a XII. században már létezett településre valla­nak. Érdekes névtani feladat­nak tartottam annak bizonyí­tását, hogy ez a lakott hely a XII. századi Mocsolád falu ne­vével hozható kapcsolatba. Minthogy a mocsoládi népha­gyomány ma is számontartja a falu népének a XVI. század­ban történt elvándorlását (er­ről szól a Pusztatemplom le­gendája is), s a törökdúláskor elpusztult falvak helye {Kapás, Bágyon, Ravaszlik, Olaszfalu, Vargánya) a ma is élő dűlőne­vek segítségével egyértelműen megállapítható, úgy látszik, to­vábbi bizonyításra már nem szorul, hogy az Árpád-kori Mo­csolád a XII. századbon a mai Szentkút és Pusztatemp­lom dűlőben fekhetett. Mocsolád nevének első írá­sos dokumentuma az az okle­vél, amelyet 1294-ben keltez­tek. Ebben, „a veszprémi káp­talani levéltárban őrzött okle­vélben községünk neve: Terra Mocholay. Az oklevél szerirt Mocsolád akkor a veszprémi apátság jobbágyfaluja volt. Községünk az Árpád-korban, de még a Hunyadiak korában is Tolna megyéhez tartozott. Minthogy Tolna és Baranya megyéknek a középkorra vo­natkozó levéltári anyaga a tö­rök hódoltság alatt elpusztult, Mocsolád történetére csak a nagyobb falvak, birtokok tör­ténetéből lehet következtetni. A XIII. században a mágocsi bencés apátság 13 falut ka­pott, köztük Mocsoládot. A XV. századtól 1945-ig világi földes­urak bírták a kis lélekszámú, de jó termőföldjeivel, kiváló rétjeivel és erdeivel gazdag fa­lu* A XV. században a györgyl (ma: Györgyi puszta, Mágocs mellett) Bodó család birtokát képezte Mocsolád. Falunk ne­vének középkori változatai a következők: 1294: Terra Mo- cholay, Mocholag, Moczolag; 1445: Moczolag, Mocholag; 1472: Mocholag, Macholok; 1490: Mocholagh; 1492: Mo- cholagh. A török hódoltság ideién a defterdárok (adósze­dők) a szászi (ma: Szászváz) körzethez tartozó Mocsolág fa­luban 16 adózót írtak össze. Valamenyi magyar családnév. Ilyenek: Varga Márkus, Kis Má- ti, Bajtor Miklós, János diák, Tolnay István, Kulcsár Ferenc, l.ábas Benedek, Gál Antal stb. Az 1696-i dicalis összeírásban viszont csak 3 szerb családnév olvasható Mocsilók neve alatt. Eredeti birtokosát az adóössze­— Szinielöodás a dzsámiban. Felú'f^a és október 2-án ismét bem'rtatia tava'yi sikerdarab'át, a „Vasórnaoi sétát" a Doktor Sándor M've'ődísi Flóz irodal­mi s-í-,-o-fa. Szenzációnak ígér- ke-:k ■ o'.' óber 8 ón Jakováli Hasszán dzs"milában, kamara- e'őadá-.on lóthadák az érdek­lődők Oic dono Bruno perét". Az irodn'ml színood több meg­hívásán' !s e'enet tesz, így ok­tóber 21 ón Budapesten az Egyetemi Színpadon, azt köve­tően pedig a Tatabányai Nép­házban vendégszerepei. ben készült oltárt 1928-ban rés* taurálták. Amikor szétbontották, a középső táblakép aljában, két falemez közé szorulva talál­ták meg az értékes ipartörténeti emléket. A kutatók szerint nem volt egyedi darab, hanem sorozat­ban készítették. A keret anyaga lapjával összeragasztott cserzett marhabőr, amit rózsaolajjal pá­coltak be. Szép kivitele ügyes, gyakorlott, művészi ízlésű mes­terre vall. Az üvegbefogó kari­kákat elég széles kengyel köti össze. A kengyel közepén sza­bad szemmel is jól látható a mesterjegynek szánt ,,A”-betű. Mellette jobbról, balról már ne­hezebben kivehető címer van, oroszlán vagy párdúcszerű állat stilizált alakjával. Olyan nagyobb műhelyben készülhetett, ahol valamilyen formában már létezett munka- megosztás: együtt dolgozott a bőrműves és a lencsecsiszoló. Milyen műhely lehetett ez? — erre a muzeológus szerint a cí­mer ad útbaigazítást. Mivel a címer használata a XV. század második felében meglehetősen szűk rétegre korlátozódott, vá­rosi polgár, iparos, vagy keres­kedő nem használhatta. Címert viselő úr viszont nem adta fejét ipari munkára. határjárások szolgáltatnak fon­tos adatokat. Sok pereskedés folyt például amiatt, hogy a határokat önkényesen módosí­tották. 1733-ban Mocsolád, Bikái és Hille között ismételten határjárást tartottak, hogy a határokat rendezzék. Az úrbéri perekben Mocsoládon is gya­kori volt az erdei és mezei kártérítésekre való hivatkozás. Erre emlékeztet Mocsoládon a Poros nevű dűlő. Az 1742-ben készült conscriptio (összeírás) szerint Mocsolád „Sztanko­vanszkij birtok". Ekkor a falu jobbágyai hadiadóként (Quan­tum Militare) 89f 6k-t, hóii- adóként (Domestica) 27f 44k-t fizettek. A demográfiai viszonyok a XVIII. század közepén lénye­gesen megváltoztak Mocsolá­don. A török elől menekült és itt letelepedett szerbeket, hor- vátokat újra a magyarság vál­totta fel; illetve azzal a folya­mattal is számolnunk kell, hogy az észak-baranyai szlávok ma­gyarrá asszimilálódtak. A szláv- ság egykori jelenlétére vidékün­kön a szláv eredetű családne­veken kívül (Pribanics, Kaszo- nics, Golubán, Vuicza, Posi- cze s‘S) ma élő helynevek is utalnak. Bikaion a Granári, az Otovica, a Saskovica, a Stáio brdo; Egyházaskozáron (régen: Ráczkozár) a Radulje, Rado- vijacz, Krus-csik; Nagyhajmá­son a Bukvik, a Borik, a Vas- kograblye, Svinyarica stb.* A XVIII. század végétől, még Inkább a XIX. század elejétől a Hegyháton, így Mocsoládon is a magyarság mellett egyre dominálóbb szerephez jutott a német nyelvű lakosság. Vályi András, majd Nagy Lajos hely­ségnévtára a XVIII—XIX. század fordulóján már jelzi, hogy „Motsolád lakosai többfélék . . . magyarok, németek, zsidók . .. vallásuk görögkeleti, evangéli­kus és református.” A NAGY RACFUTAS 1813-ban a falu földbirtoko­sának, Sztankovánszki János­nak leányát, Juliannát felesé­gül vette Perczel Tamás tolnai főszolgabíró. Gyermekeik: Fe­renc és András örökölték Mo- csoládot és itt 1826—34 között r. katolikus templomot emel­tettek. A műemlék jellegű épü­let ma is áll. Felépítéséhez a Perczel család 15 ezer forinttal járult hozzá. Ennél a Perczel csalódnál házitanítóskodolt Vörösmarty Mihály. Perczelék börzsönyi birtokán lobban sze­relemre Etelka iránt. Ez a csa­lád adta népünknek Perczel Mórt, az 1848-as szabadsáq- harc legendás tábornokát, aki 1848. szeptember 25-én Oroszió környékén szétszórta a Roth tábornok vezetésével harcoló horvát főcsapatokat. A Sásd környékén portvázó szerbek, horvátok Mocsoládra is eliu- tottak, mert a néphagyomány szerint a kapás-kaszás mocso- Icdi parasztok megfutamítot­ták a betolakodókat. Ezért ma is így mondják a falu öregjei: „1848-ban itt vót a nagy rác- futás." A szabadságharc ba­ból visszatért Majthényi Józse­fet már 1861-ben országgyűlé­si követté választották a sásdi járásban. J872-ben kezdték építeni fa­lunk határában a dombóvár— bátaszéki vasútvonalat. Az építkezésen dolgozó olasz munkások véletlenül, vagy szándékosan, nem tudjuk, föl­gyújtották a falut. „A falu alsó felin, ahun máig is a kocsma van, ott mulattak a gránerok. Abba az időbe nádas zsupos házak vótak, ilyen vót a kocs­ma is. 1872-be, pünkösd más­napján estefelé hat óra tájba az olasz gránerok fölgyújtották a falut. Nagy nyugati szél fújt. Úgy, hogy percök alatt az egész falu lángba borút. Meg­menteni senkit nem lehetött. Még a falu legszélső házai is leégtek" — mesélte a történetet Nagy László 1964-ben. A XIX. század végén vidé­künkön is megindultak az ag­rárszocialista mozgalmak. A földnélküli „házas zsölléröket” meg a „fé-helesöket” 1918 őszén a falu szociáldemokrata vezetői szervezték az uradalmi földek felosztásáért indított harcban. hetven Érettségizett 1945-ben a Sztankovánszky uradalomból földet kaptak az egykori cselédek, béresek, sze­gényparasztok és kisiparosok. 1954-ben alakult meg a ter­melőszövetkezet falunkban. Im­már egy évtizede annak, hogy Mágocs és Alsómocsolád egy­kori mesgyéje megszűnt. A két falu lakossága most már egye­sült tsz-ben műveli a határ földjeit. Sokszor hírt adott a sajtó a Bikali AG-hoz tartozó mocso­ládi halastavak országos re­kordjairól és a sertéstenyésztő telepről. 1930-ban nagyot lendített a község fejlődésén a komlói óramfejlesztőtelepről beveze­tett villany és a községet a vasútállomással összekapcsoló kövesút. 1948-ban telefont ka­pott a falu. 1949-ben a volt földesúri kastélyt iskolává ala­kították át. 1962-tól a felsőta­gozatos tanulókat autóbusz viszi reggelenként Mágocsra a körzeti iskolába. Az elmúlt évtizedben járda, artézi kút és vízvezeték hálózat épült a faluban. Egészségháza jórészt társadalmi összefogás eredménye. A szép kultúrott­hon színpadán már sokszor léptek fel sikerrel a Mágocsi Irodalmi Színpad tagjai és a mocsoládi színjátszók. Az utóbbi huszonöt évben ez az alig hatszáz lakost szám­láló falu hetven diplomás, ill. érettséaizett fiatalt indított írt­jára. 1945 előtt falunkban csak hárman végeztek felsőfokú ta­nulmányokat. Falunk története nem lenne teljes, ha nem említenénk meg irodaimi hagyományainkat. Itt élt 1846—49 között Garay Ala­jos költő, aki a Háry János hal­hatatlan szerzőjének, Garay Jánosnak volt testvéröccse. Mo- csolódon született 1858-ban, itt A meggyőződés, az ad hozzá energiát Szabolcs képviselői Ketten — Pernecker Imre és Michielutti Ferenc — nemcsak tanácstagok, hanem területi párttitkárok is, Kozsahuba Gyöigy „csak" tanácstag. — Bíznak-e az emberek ab­ban a tanácstagban, aki egy ciklusban szinte semmit nem tud elintézni? — így tette fel a kér­dést Pernecker Imre. — És azt is mondja meg, hogy a fogadónapon mit vála­szoljak az embereknek? — ezt kérdezte Kozsahuba György. — Apróbb dolgokat, amikhez nem kell pénz, vagy csak na­gyon kevés, el tudunk intézni — mondta Michielutti Ferenc — de azt is csak sokára. Négy-öt évig húzódott az útjavítás a Hősök terén, amig a 31-es busz kör­bejárhatott. Volt pedig ott már bokatörés, csak nyaktörés nem. Az elmúlt tanácsciklusban több­ször felvetettem, most is, hát most megcsinálták. Apróbb dolgok? És a „na­gyobb” dolgok? Amikhez pénz is kell? Azok mik, és mi köze van hozzá a tanácstagnak? — Hatvanhárom éves vagyok j — jelentette ki Michielutti Fe­renc — hároméves koromban épültek itt a kolónián azok az átkozott fasufnik. El kellene azo­kat már tüntetni. Általános re­noválásra szorulna ez a telep. Az utolsó ilyen tatarozás, ha jól emlékszem, 1923-ban volt, ami­kor kőművesinasnak mentem. — Tizenöt, tizennyolc eszten­deje vették meg a Krúdy Gyula, Bródy Sándor utca telkeit Sza- bolcsfaluban, közművesített áron, 88 forintért ölét, és van ŐSZI — TÉLI gyermekruha DIVAT­BEMUTATÓ OKTOBER 30-AN, (szombaton) du. 2 órakor A PÉCSI CENTRUM ÁRUHÁZBAN. Közreműködik o Pécs-Gyárvárosi Úttörő Fúvószen''’•~" olyan lakó, aki tizenöt éve nem tud megfürödni a fürdőszobá­jában. Ha új ház épül ezen a területen, kutat ásnak az ud­varon, hogy mosakodni tudja­nak. — Huszonöt évvel ezelőtt csatolták Mecsekszabolcsot Pécshez. Ez idő alatt sokmin­dent kapott ez a terület, de ez még nem város. Sokkal többet kellett volna tenni ér­te. Most elkészült a harminc­éves távlati rendezési terv, örülünk neki, bár nem ismer­jük olyan nagyon .., — Nem ismerik? — Nézze, csak annyit mon­dok — válaszol Pernecker Imre, — hogy hármunk közül én láttam egyedül. Ismerek a kerületnél egy osztályvezetőt, megkértem, hogy hozza át a tervet a műszakiaktól, így sikerült belenéznem. Termé­szetesen tudtuk, hogy készül ilyen terv, tizenhat pontban össze is foglaltuk a kérésein­ket és elküldtük a tervezőnek, akivel egyébként nem találkoz­tunk ... Pedig szeretném be­mutatni ezt a tervet a lakos­ságnak, mert azt hiszem, első­sorban őket érdekli és érinti. Valami baj van a tájékozta­tás körül. A tanácstagnak lop­va kell belenéznie területe ren­dezési tervébe? Levelezni kezd a tervezővel? Csakugyan, mit válaszoljon akkor érdeklődő választójának? — Az újság Írja viszont, hogy a végleges rendezésre csak Meszes teljes rekonstrukciója után kerül sor. Tudja, mit kér­deztek tőlem rögtön? Azt, hogy mikor épült Meszes? Mondtam, húsz éve. Akkor kérdezősködött tovább az emberem, ha a ren­dezés megvalósul Szabolcson, már tíz éve helyreállítás alatt fog állni? Mert elég szomorú, hoqy egy húsz éves városrész Jeljes rekonstrukcióra szoruljon. Arról nem is beszélve, hogy va­jon mikor kerül sor a meszesi rekonstrukcióra? Mert Szabol­csát csak azután kezdik építeni. Es addig? — Miért nem interpellál ta­nácsülésen? — Nyolcszor is meggondolja magát a munkásember, amíg ott felszólal. Tudja, sok a ..dok­tor", azok úgyis sokat beszél­nek. — TulaidonképDen hogyan intézik n közünveket? — Hát. . . inazotást kell vin­ni a munkahelyre, hogy ne írja­nak bumlit De sokszor még az sem volt elán, amit a tanácson kantunk. pmünfézésre három nti*57rjkor ke" beosztanom eay hónáéban A'talóban déltóiáan s*nk*arn 'elégni ha intá-ni kell valamit. Enaedély. satöbbi. — Leaalább gyorsan intézik az ügyeket? — A kerületi hivataloktól el­küldenek legtöbbször. Pénz fö­lött nem diszponálnak, men­jek a városhoz. Ha ott meg­találom az illetékest, aki ter­mészetesen nem ismer, fogal­ma sincs, hogy ki vagyok, ak­kor azt mondja; ne mászkáljak ide, a kerület foglalkozik az én dolgommal.., Kezdődik min­den elölről. Csak egyetlen elgondolkoz­tató dolog: ha egyszer a ke­rületi hivatal kijelenti, hogy ér­demben nem tud intézkedni, pénze nincs, csak a városnak, akkor vajon mit tud elintézni? — Nem puszta formalitás a tanácstagi munka? — Hát... ha arra gondolok, hogy volt rá példa, hogy má­sutt kitelefonáltak a szomszédos választókerület tanácstagjának; öregem, tarts helyettem fogadó­napot, nem érek rá.. . Persze, ezt mi nem is mernénk meg­csinálni. Az emberek miatt sem. Vagy, ha arra gondolok, hogy valaki tanácstag valahol, csak azért, hogy funkciója legyen, nem a területen lakik, nem it lakott, nem ismeri az ottani em­bereket, viszonyokat, nem ott dolgozik . .. Ha ezekre gondo­lok, akkor formális. — Abba viszont bele lehel fásulni. — Hát igen. Mégis csinálják. Járják a hi­vatalokat, intézkednek. Nine* tüzelőolaj Szabolcson? Intéz­kedni, szólni az AFÉSZ-nak, ÁFOR-nok, tűzrendészetnek, ta­nácsnak, most majd talán lesz. És örülnek minden kis ered­ménynek is. Kitisztítják a lefo­lyóárkokat a telepen. Megvan az út György telepre, a mentő­autó is le tud már menni. Ja­vult a zöldségellátás. Pernecker Imre levelet lobogtat — a Vá­rosi Tanács Művelődési Osztá­lyáról jött — megjavítják a szabolcsfalui óvoda latrinás vécéjét. Ez is valami. Hogy mi­kor és kicsoda, az nincs ugyan a levélben, de ez már ered­mény, Most a Hősök tere köz- világítása a téma, ott van az a gyönyörű szobor, mondták, nem is látni. Persze, ahhoz már pénz kell .. . Szabolcs- faluban pedig már helyben megjavítják a trafót, ha valami baj van a villannyal. Nem rom­lik meg reggelig a frizsiderben a hús, az élelem. Miért csinálják? A meggyő­ződés, az ad hozzá energiát Hogy tehetnek valamit az em­berekért, a közért. S ha csak egy kis eredményt is érnek el, már nem fásulnak bele. Akkor nem formális a munkájuk. És nem is elkeseredett em­berek. Kampis Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom