Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. szeptember 27. Gromiko beszéde az ENSZ-ben Áz atomkorszakban a békés egymás mellett élésen kívül nincs más alap New York: Andiej Gromiko szovjet kül- gyminiszter az ENSZ közgyű- ;se 27. ülésszakának plenáris iésén kedden elhangzott he­rédében hangsúlyozta, hogy a zovjetunió a továbbiakban is ozzájárul majd a békeharc - oz és ahhoz, hogy az ENSZ béke még hatékonyabb esz- özévé váljék. A szovjet állam hamarosan regünnepli 50 éves fennálló­it, mint a szovjet szocialista öztársaságok szövetsége. A Szovjetunió népeinek ál- imi egységére vonatkozó le- ini megállapítás a béke- zeretet hatalmas lehetőségeit rrtalmazza. A Szovjetunióra zervesen jellemző a nagyfokú rdekeltség a békében, idege- ek tőle a hódító háborúk, vo- jmint a más népek elnyomása mondotta Gromiko. Erősödnek a béke és a biztonság feltételei Az utóbbi időben — folytol- i Gromiko - általánosan el­merik és nemzetközi jogilag íegerősítik az Európában ki- lakult területi realitásokat. Az imert szovjet—nyugatnémet es íngyei—nyugatnémet szerződe- ek hatálybalépése alátámaszt- z az európai határok, közöl­ik az NDK és az NSZK közötti atár és Lengyelország nyuga- határa megváltoztathatatlan- ágát. A Nyugat-Berlinre vo- atkozó megállapodás megkö- ése felszámolja az államok kö- ötti régi súrlódási forrást Eu- ópa közepén. Küszöbönállnak a tárgyalá- ok a békeszerződés megköte- ére a Szovjetunió és Japan özött. A szerződésnek megte­lő szerepet kell betöltenie a lásodik világháború ázsiai le- árásában, a béke és az együtt- juködés tartós alapjainak biz- JSÍtásában ezen a földrészen ;. A Szovjetunió minden erő- eszítést megtesz ezeknek a árgyalásoknak a sikere érde- ében. Egészében véve a hideghá- mrú helyett elismerést nyert íz az igazság, hogy az atom- orszakban a békés egymás nellett élésen kívül nincs más ilapja a különböző társadalmi endszerű államok közötti kap- solatoknak. Egyre gyarapodnak az álla­tok közötti sokoldalú és gyenjogú együttműködés elé­gtételei. Az ilyen együttműkö- lésnek a Szovjetunió és Fran- iaország közötti kapcsolatok­on létrejött magas színvonala ülönösen szemléletesen kifeje- i ezeket az új tendenciákat. A májusban Moszkvában negtartott legfelsőbb szintű zovjet—amerikai tárgyalások iredményeképpen megkezdő­iéit a Szovjetunió és az Egye- ült Államok közötti kapcsola- ok átalakításának folyamata. Az európai biztonsági érte- :ezlet előkészítésének a gya- :orlati szakaszba kell lépnie. \z államok e tervezett találko- ó;ónak nagy jelentőségét az ídná meg, ha Európát való­ban békéssé tennék, az álla- I mok közötti kapcsolatokat ez európai földrészen a kölcsö­nös megértés és bizalom alap­ján alakítanák ki. Ami Ázsiát illeti - mondotta a továbbiakban Gromiko —, itt is kezd utat törni magának az összes ázsiai államok érdekei­nek egyforma mértékben meg­felelő biztonság szavatolásé­nak gondolata. A Szovjetunió az ázsiai biztonság kérdését a legfontosabb feladatok közé sorolja. Aki most ezzel vala­mely okból nem érez együtt, annak meg kellene értenie, hogy Ázsia országai a Szov­jetuniónál nem kevésbé érde- | keltek a béke erősítésében eb­ben a térségben. Gromiko hangsúlyozta annak szükségességét, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását az ál­lamközi kapcsolatokból. Az atomfegyver megjelenése és felhalmozása az államok fegy­vertárában radikálisan meg­változtatta a feltételezéseket azokról a következményekről, amelyekkel a katonai konflik­tusok járhatnak a népek szá­mára. Az atomkatasztrófa elkerü­lése érdekében nemzetközi tör­vény szintjére kell emelni az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatokban és ezzel egyidejűleg be kell tiltani az atomfegyver alkalmazását. Ebből a megfontolásból kiin­dulva, a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésének 27. ülésszaka elé terjesztette az erőszak al­kalmazásáról való lemondást a nemzetközi viszonyokban és a nukleáris fegyverek alkalmazá­sának egyszer és mindenkorra történő betiltását. Ennek a javaslatnak a lénve- ge az, hogy előirányozza az ál­lamok lemondását az erőszak bármilyen alkalmazásáról a nemzetközi viták eldöntésében, beleértve a lemondást mind az atomfegyver, mind pedig az úgynevezett hagyományos fegy­verfajták alkalmazásáról. A Szovjetunió javaslata a jelenlegi helyzetben leginkább realista és maximálisan haté­kony megoldás elfogadására irányul. Éppen az ilyen meg­oldás felel meg az összes ál­lamok érdekeinek, függetlenül azok társadalmi rendszerétől, területük nagyságától és lélek­számúktól, valamint attól, hogy van-e atomfegyverük vagy nincs. Az államok kötelezettségvál­lalása, hogy lemondanak nz erőszak alkalmazásáról — bele- I értve az atomfegyvert — termé­szetesen semmilyen mértékben sem érintheti jogukat az egyé­ni és a kollektív önvédelemre. I Senki sem teheti kétségessé az agresszió áldozatául esett államok és népek elidegent- ; hetetlen jogát arra, hogy min­den eszköz bevetésével vissza- | utasítsák az agressziót, amíg | az agresszor folytatva az erő- I szakot, támadást intéz szabad­ságuk és szuverenitásuk ellen, amíg arra törekszik, hogy meg­tartsa az erőszakkal megsze:- j zett területeket. Elegendő a mindenki előtt álló példákio, i Indokínára és a Közel-Keletre hivatkozni. Vajon ki tudná vi­tatni a vitathatatlant, hogy In­dokína népei, valamint az arab államok ellen durva erőszakot alkalmaztak és alkalmaznak továbbra is, és nekik joguk van minden szükséges eszközt fel­használni az agresszor visszo- | verésére. Az erőszak alkalmazásáról való lemondás az államközi kapcsolatokban semmiben sem korlátozza a gyarmati országok népeinek jogát, hogy harcolja­nak függetlenségükért. Gromiko bejelentette, hogy a szovjet küldöttség a Szovjet- [ unió nevében a közgyűlés elé határozat-tervezetet terieszt, amelynek értelmében az ENSZ tagállamai ünnepélyesen kije­lentenék, hogy lemondanék az erőszak alkalmazásáról, vagy az azzal való fenyegetésről a nemzetközi kapcsolatokban, eoyszer és mindenkorra betilt­ják az atomfegyver alkalma­zását. A szovjet küldöttség ja­vasolja a Biztonsági Tanács­nak, hogy minél hamarabb hozzon megfelelő határozatot. A tartós béke megteremtésé­nek feladata hatékony intéz­kedéseket követel a jövőbeni katonai konfliktusok megelőzé­se és megakadályozása érde­kében. Nem kevésbé fontos azonban, hogy véget vessenek azoknak a konfliktusoknak, amelyek mérgezik a nemzet­közi légkört. Mindenki számá­ra ismeretes a Szovjetunió ál­láspontja a vietnami nép ellen folyó háború kérdésében. Fel­háborodást kelt és elítélést vált ki az, hogy folytatódik és szé­lesedik az amerikai interven­ció Vietnamban és Indokína más országaiban. Bárhogyan mesterkedjenek is a közvéle­mény megnyugtatása érdeké­ben, a Vietnamban állomáso­zó amerikai szárazfö'di csapo­tok létszámának csökkentéséről szóló hírekkel, emögött a való­ságban az áll, hogy soha nem látott méretekben fokozódnak a katonai akciók, fokozódik azok kegyetlensége és ember­telensége. Csak csodálkozni le­het azon, hogy mindeddig nem vonták le az egyedül helyes következtetést: a vietnami né­pet nem lehet legyőzni. A kiutat meg lehet találni, azonban csak komoly tárgya­lások útján, amelyeknek konst­ruktív alapját a DIFK szeptem­ber 11-i és a VDK kormányá­nak szeptember 14-i nyilatko­zatában foglalt ismert javas­latok szolgáltatják. Az izraeli kihívás vereséghez vezet Megoldást kell találni a kö­zel-keleti problémára — foly­tatta Gromiko. — A legutóbbi események, amelyek Izraelnek az arab országok, közöttük Li­banon ellen elkövetett bűnös agressziós cselekményeivel | kapcsolatosak, szemléltetik, I hogy milyen súlyos a veszélv. és hogy milyen messzire mei nek el az izraeli vezetők gát­lástalan politikájukban. Az agresszorokat terhelő fe­lelősségben osztoznak mind­azok, akik gyámolítjók az ag­resszorokat, akiknek támoga­tása lehetővé teszi, hogy Izrael kihívást intézzen az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint az agresszió következményei1 nek felszámolására és a közel- keleti béke helyreállításán vo­natkozó ENSZ-határozatok el­len. Az izraeli vezetőknek tisz­tában kell lenniük azzal, hogy a kaiandorpolitika csupán lát­szólagos sikereket hozhat, s hogy végül elkerülhetetlenül leszámoláshoz vezet. A Szovjetunió számára az arab országok törvényes köve­teléseinek, a közel-keleti konf­liktus politikai rendezéséről szóló ENSZ-határozatok és Jar­ring nagykövet küldetésének támogatása elvi politika. Ezt a politikát követjük és a jövőben is változatlanul követni fogjuk. A közgyűlés előtt áll az a fel­adat, hogy konkrétan megvizs­gálja a leszerelési világértekez­let összehívásának kérdését. A leszerelési világértekezletnek olyan fórumnak kell lennie, amelyen kivétel nélkül minden ország az egyenjoaúság alap­ján kifejtheti és egybevetheti elképzeléseit a leszerelés összes kérdéseiről, és megállapodhat azokban a gyakorlati lépések­ben, amelyek a fegyverkezési verseny megfékezését és a le­szerelést célozzák. Az ENSZ-nek egyetemesnek kell lenni Az ENSZ-nek hamarosan va­lóban egyetemes jelleget kell öltenie — hangsúlyozta a szov­jet külügyminiszter. Indokolat- latlanoknak tartjuk tehát az ar­ra irányuló kísérleteket, hogy mesterséges akadályokat emel­jenek az ENSZ-be belépni kí­vánó új államok útjába. Szük­ségesnek tartjuk, hogy a lehe­tő leghamarabb vegyék fel az ENSZ-be a Német Demokrati­kus Köztársaságot, amelynek erre minden joga megvan, amint természetesen a Német Szövetségi Köztársaságnak is. Senki nem vonhatja kétségbe azt, hogy a Benaáli Népi Köz­társaságnak, amely nemrég vívta ki nemzeti füqgstlensénét. törvényes joga van az ENSZ- tagságra. A Szovjetunió véleménye sze­rint — jelentette ki Gromiko - kivétel nélkül minden állam ér­dekei azt követelik, hogy a fi­gyelmet ne az ENSZ-atapok- mány felülvizsgálására, hanem szigorú betartására, o benne lévő lehetőségek teljesebb ki­használására összpontosítsuk. A népek békéjéért és bizton­ságáért vívott harc politikája a Szovjetunió általános nemzet­közi irányvonala. Ilyen politikát fooadtak el fél évszázaddal ez­előtt a Szovjetunióban egyesült szocialista köztársaságok és ez változatlan napjainkig — hang­súlyozta befejezésül Gromiko. 24 ora a nagyvilágban * MONTEVIDEO: Az urugua­yi ifjúkommunisták félmillió pe­zót küldenek a VDK-nak egy gyermekkórház felépítéséhez. A pénzt szeptember 24-én egy montevideoi szolidaritási gyűlé­sen gyűjtötték össze. 4 HELSINKI: A finn fegyveres erők parancsnokságának meg­hívására szovjet katonai kül­döttség érkezett Finnországba. A küldöttséget A. Gribkov altá­bornagy. a leningrádi katonai körzet parancsnokának első he­lyettese vezeti. 4 BELGRAD: ülést tartott a jugoszláv kommunisták szövet­ségének X. kongresszusát elő­készítő bizottság és arra a megállapításra jutott, hogy a JKSZ legmagasabb fórumának soronkövetkező tanácskozását 1974 tavaszán kell megtartani. I 4 NYUGAT-BERLIN : Nyugat- | Berlinben eddig 49 arabot tar- | tóztattak le, s további 171 sze- j mély ellen indult eljárás, mivel j azzal gyanúsítják őket, hogy j „palesztinéi földalatti csoporto­kat segítettek". 4 PÁRIZS: Az FKP. a Szocia- ; lista Párt és a baloldali radiká- j lisok vezetői hétfőn este meg- I beszólást folytattak Párizsban, | A találkozóról kiadott közle­mény szerint a szocialista párt székházában tartott tanácskozá­son a baloldali eqységiront ál­tal nyitott távlatokról volt szó. 4 ANKARA: A török parla­ment hétfőn jóváhagyta a kor­mánynak azt a tervét, hogy az ország 11 tartományában ér­vényben lévő statáriális állapo­tot újabb két hónappal meg­hosszabbítja. 4 KABUL: Afganisztán kirá­lya nem fogadta el Abdul Zahir miniszterelnök és kormánya le­mondását — közölte a királyi kancellária Kabulban kiadott jelentése. A király javasolta, hogy a kormány vizsgálja felül döntését és találjon módot a végrehajtó és a törvényhozói hatalom közötti együttműködés és kölcsönös megértés helyre­állítására. 4 KAIRÓ: Egy kairói régész a gizai nagy piramisban eddig ismeretlen sírkamra nyomára bukkant. Véleménye szerint megtörténhetett, hogy a kam­rában felfedezik Kheopsz fáraó múmiáját. A titokzatos kamra 20 méterrel Kheopsz sírkamrója alatt húzódik: ez utóbbit üresen találták, amikor a piramist elő­ször nyitották meg. 4 DELHI: Az indiai és pa­kisztáni határon levő Bagah határvároskában a Vöröskereszt közreműködésével kölcsönösen átadták az 1971 decemberi konfliktus idején foglyul esett indiai és pakisztáni katonák cí­mére érkezett csomag- és levél- küldeményeket. Folytatódik a konfliktus idején internált in­diai és pakisztáni nemzetiségű polgári személyek kicserélése is. 4 SANTIAGO: Allende chilei elnök nem fogadta el közokta­tásügyi miniszterének lemondá­sát. Mint Sule, radikális párti j szenátor közölte, Allende vala- j mennyi népi egységbeli párt képviselőjével megtárgyalta az ügyet, s végül úgy döntött, hogy nem fogadja el Palme lemon­dását. fl japán kötöttség folytatta tárgyalásait Peringben /Víegvd/tozott hangvétel a banketten Peking : Csou En-laj kormányfő és Tanaka japán miniszterelnök hétfőn este a pekingi országos népi gyűlés nagytermében el­hangzott pohárköszöntőkkel fá- tyolt borított a két ország kö­zötti véres háború és politikai konfrontációk évtizedeire és kölcsönösen igéretett tett arra, hogy „közös alapot keresve a j nagy kérdésekben és félretéve a kisebb nézeteltéréseket" a barátság és együttműködés új fejezetének megnyitásán fog dolgozni. Tanaka „mély megbánását” | fejezte ki azokért a „nagy szen­vedésekért" amelyeket országa az elmúlt évtizedekben a „kínai állampolgároknak" okozott, míg Csou En-laj arról beszélt, hogy „az el nem felejtett múlt” leckéjét a jövőben mindig szem előtt kell tartani. Csou En-laj szavai után a japán himnusz hangzott fel, amely a kínai nép számára évtizedeken át a leg­kegyetlenebb ellenség szimbó­luma volt; — míg Tanaka óva­tosan fogalmazott sajnálkozása után a kínai himnuszt játszották el. A japán miniszterelnök nem beszélt japán militaristákról, agresszióról, s a „megbánás" kifejezésére olyan ritkán hasz­nált, ködös szót választott, amelynek fordításán (miután csak kínai és japán szövege­ket osztottak szét) perceken át vitatkoztak az összes nem — japán külföldi tudósítók és a kínai házigazdák. A kínai—japán háborúk kínai veszteséglistáját sohasem közöl­ték, a japán agresszió követ­keztében közvetve vagy közvet­lenül becslések szerint több millió ember vesztette életét. Tanaka szavai azonban enyhe formájukban is nyilvánvalóan kielégítik a kínai vezetést, amely az új japán miniszterelnök ha- talomrakerülése óta egycsapás- ra véget vetett az „újjászüle­tett japán militarizmus” elleni támadásnak és mindent meg­tesz a megbékélésért, Csou En- laj most kifejezetten azt hang­súlyozta, hogy a kínai nép szi­gorúan különbséget tesz „a nagyon kevés militarista” és a japán nép széles tömegei kö­zött. Csou En-laj beszédében nem ejtette ki Tajvan nevét — mint ismeretes a normalizálás leg­kényesebb kérdése az, hogy mi­lyen viszonyt tart maid fenn Japán a Peking és Tokió kö­zötti diplomáciai kapcsolatok felvétele után a csang-kaj-sek- istákkal — de hangsúlyozottan utalt arra, hogy Tanaka „tel­jes megértését fejezte ki Kína három elvével kapcsolatban. Ezek előírják a tajvani rezsim­mel való kapcsolatok megsza­kítását és annak elismerését, hogy Tajvan Kína része. Ta­naka ezúttal nem említette a három elvet, de akárcsak Csou En-laj kifejezte reményét, hogy a tárgyalások sikerrel végződ­nek majd és lehetővé teszik a két ország viszonyának nor­malizálását, a baráti, jószom­szédi kapcsolatok létrehozását Mindkét szónok hangsúlyozta, hogy a társadalmi rendszer különbözőségének nem szabad akadályoznia a kapcsolatok ki­építését és az együttműködést. Azt fejtegették, hogy a norma­lizálás elősegíti az ázsiai és a világbéke ügyét. A japán kor­mányfő arra is célzott, hogy mindkét országnak tiszteletben kell tartania a másik kapcsola­tait „baráti országokkal". A megfigyelők szerint ezzel a ja­pán—amerikai kapcsolatokra és a biztonsági szerződésre utalt. A diplomáciai kapcsolatok fel­vételét „abszolút szükségesnek" nevezte. ♦ Kedden délelőtt Pekingben megkezdődtek Csi Peng-fej kí­nai és Ohira japán külügymi­niszter tárgyalásai. A két mi­niszter Csou En-laj kínai, illetve Tanaka japán miniszterelnök kíséretében foglal helyet s nyu- gáti hírügynökségek megfogal­mazása szerint az a megbíza­tásuk, hogy a hétfőn este lét­rejött elvi egyetértés „techni­kai” részleteit kimunkálják. Csi Peng-fej és Ohira — je­lenti a Kyodo japán hírügynök- séq — őszinte véleménycserét folytatott különféle problémák­ról, beleértve a két orszáq kö­zött változatlanul meglévő hadi­állapot beszüntetését, továbbá Tajvan kérdését. A két külügyminiszter tájékoz­tatja majd a kormányfőket tár­gyalásaik kimeneteléről. ♦ Csou En-laj kínai és Tanaka japán miniszterelnök kedden Pekingben, helyi idő szerint a késő délutáni órákban megtar­totta második megbeszélését. Egy japán kormányszóvivő sze­rint Tanaka és Csou En-laj őszinte hangú eszmecserét foly­tatott konkrét problémákról. Oslo: A norvég nép többsége nem­et mondott o közös piaci csat­lakozásra, ezzel érvénytelenítet­te az ország belépési nyilatko­zatát és bukásra ítélte a mun­káspárti kormányt. A népszava­zás eredményének külföldi ha­tásaként erősen kérdésessé vált Dánia csatlakozása is. Itt októ­ber 2-án tartják a népszava­zást. A szavazatok 98,8 százaléká­nak összeszámlálása után a nem-szavazatok 53,8 százalékot szereztek, az igen-szavazatok 46,2 százalékával szemben. Jól­lehet a norvég alkotmány sze­rint ilyen kérdésben a parla­mentet illeti a végső szó, a munkáspárti kormány már ko­rábban világosan leszögezte, hogy sorsát ettől a kérdéstől te­szi függővé. Trygve Bratteli miniszterelnök röviddel a vereség véglegessé válása után közölte, hogy be­nyújtja lemondását V. Olav ki­rálynak. A nem-szavazatok győzelmét a belépést következetesen el­lenző baloldali pártok, a kom­munista párt, a szocialista nép­párt, valamint a belépés gaz­dasági következményeitől leg­inkább fenyegetett mezőgazda- sági termelők és halászok ösz- szefogása hozta meg. A storting (parlament) hét­főn ül össze, és Bratteli ekkor nyújtja be a kormány lemondá­sát. Kissinger ú;sbh tárgyalása a VDK párizsi küldöttségének vezetőjével Súlyos bombatámadások a VDK és Kambodzsa ellen Párizs Henry Kissinger, Nixon ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden Párizs­ban újabb megbeszélést tartott Le Due Thoval, a párizsi Viet- nam-értekezleten résztvevő VDK küldöttség különleges tanács­adóiával és Xuan Thuyval, a küldöttség vezetőjével. Sorrendben ez volt a 18. bi­zalmas megbeszélés, amelyet a VDK és az Egyesült Államok prominens képviselői a vietna­mi probléma rendezéséről Pá­rizsban folytattak. Kissinger legutóbb szeotember 15-én ta­lálkozott a francia fővárosban Le Dúc Thoval és Xuan Thuy­val. 4 é Ki kell zárni az erőszak alkalmazását $ norvéicÉ *ibbséje leszavazta a közös piaci csatlakozást

Next

/
Oldalképek
Tartalom