Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! y ff Dunántúli napló xxix.évfolyam,224.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. szeptember 22., péntek Ember és orvosa Százezrek sóhajtoznak külön­böző orvosi várókban, szenvedő arcot vágva, s valahol legbelül meggyőződve, hogy bajuk sú­lyos, hosszadalmas és esetleg kórházi, vagy szanatóriumi ke­zelést igényel. A rendelő ajtaja nyílik, a beteg bemegy, s az orvosra bízza a továbbiakat. És a végén elégedett, vagy elége­detlen. Beteg és orvos kapcsolata rendkívül szövevényes, kényes és összetett kapcsolat. Vizsgál­hatjuk az orvos szemszögéből, de ugyanolyan joggal a beteg aspektusából is. Van azonban e kapcsolatnak egy harmadik oldala is. A társadalomtudomá­nyok segítenek egész képpé va­rázsolni az orvosi tevékenység, a tudomány, s az egészségügy, mint társadalmi gyakorlat kö­zötti összefüggéseket. Az orvosi tevékenység tulaj­donképpen három tényezőre bontható. Feladata egyrészt megelőzni a betegséget, más­részt meggyógyítani a már be­teg embert. A harmadik ténye­ző, amely még kevéssé ismert: megőrizni a megszerzett egész­séget. Ez a fajta tevékenység a társadalom fejlődése során egy­re inkább előtérbe kerül. Élet­módunk rendkívül dinamikus változásai sürgetik, hogy rossz szóhasonlattal élve „állagmeg­óvást” végezzenek az orvosok, egyszóval jó testi-lelki kondíció­ban tartsák az embereket. De nézzük csak, hogy mit fel­tételez ez a „komplex karban­tartás”? Az orvosi tevékenység újabb speciaiizációját, gyors, pontos és komplex szűrővizsgá­latokat, gondozást. A gyors és pontos vizsgálatokhoz, az em­ber szervezetében lejátszódó egészséges vagy netán kóros folyamatokról való adatszerzés­hez gépek kellenek. Gépek, amelyek nem beszélnek. Csil­lognak és titokzatosak, ketyeg­nek és szent borzalommal töltik el a beteget. Újabb lehetőség a misztikumra, megerősödik a fehér köpeny szimbóluma. Ez a technicizmus egy kissé elsze- mélyteleníti a beteg és orvos kapcsolatát. És ehhez a techni- cizmushoz az orvosok ragasz­kodnak, érthetően, hiszen meg­könnyíti munkájukat, hamarabb jutnak a diagnózishoz szüksé­ges adatokhoz. Megváltozott tehát egy kicsit az a kapcsolat, amely valamikor egyértelműen szoros volt. Mi ik­tatódon közbe? Egy kis sze­mélytelenség, a megváltozott társadalom, a megváltozott élet­mód, a betegségek szerkezeté­nek eltolódása. Új foglalkozási ártalmak lépnek fel. valamikori szörnyű betegségek - gondol­junk a gyermekágyi lázra, a járványos gyermekbénulásra, más, fertőző betegségekre — egyszerűen eltűnnek. Es — nem elhanyagolható probléma - a legújabb ártalmak közé sorol­ható a „betegszerep”. A beteg kiváltságos helyzet­ben van. Védelmet élvez kör­nyezetében, kedvezmények, megkülönböztetett elbánás ille­ti meg. Tulajdonképpen vonzó a beteg társadalmi helyzete. Ezt a szerepet egyre többen ve­szik fel. Hipochondria? Nem az. Neurózis? Divatos betegség, de még nem az - még nincsenek meg a tünetek. Neurózis-előtti állapot. Pécsi gyárakban, üze­mekben végeztek vizsgálatot, és megállapították, hogy az üzem­orvosi rendelőkben felgyülem­lik egy sor olyan eset, amely nem utal konkrét megbetege­désre, semmiféle klasszikus kór­képbe nem illeszthető. Mit várhat orvosától az ilyen beteg? Elsősorban betegsége — vagy vélt baja — elismerését. Ha ez valamilyen okból elma­rad, előbb-utóbb felkeres egy másik orvost, amelyik együttér­ző arccal bólogat a „szívideg- koszorú", „gyomorideg", és ha­sonló megnevezésű panaszok hallatára. Ez az egyik oka, hogy az emberek sok orvoshoz jár­nak. Belül játszódik le, szubjek­tív ítélet: X. jó orvos, Y. nem jó orvos. A másik ok egzaktabb. Komplex képet kell kapni a be­teg emberről, többféle vizsgá­latra van szükség, következes­képpen több orvoshoz utalják. Beteg és orvos kapcsolata te­hát nagyon bonyolult. Hozzá­járul ehhez a társadalom fel­fogása erről a kapcsolatról. Va­lamikor — vulgarizálva — egy­szerű dásvétel-féle kapcsolatról beszélhettünk, a kapitalista or­szágokban most is az. Gyógyí­tás-honorárium. A társadalom megváltozott. Ma nálunk az in­gyenes orvosi ellátás állampol­gári jog, ami kétségkívül a vi­lág élvonalába helyezi hazán­kat az egészségügy terén. Társadalmunk ugyanakkor át­meneti társadalom, a felfogás sajátosan keveredik még, meg­található a régi, és fellelhető az új. Ellentmondásos. A kibontakozás útját nagy­szerűen határozza meg új egészségügyi törvényünk. Integ­rációra törekvés, a gondozás módszereinek megteremtése, az egészségnevelés beláthatatlan távlatai oldják meg véglegesen azt a gondot, amit ma még a korszerű és humánus egészség- ügyi ellátás jelent. Egészségne­velés, felvilágosítás. Valóban beláthatatlan távlatokat nyit meg. Testünk működéséről rend­kívül keveset tudunk, szedjük a tablettákat, nem tudjuk, miért, egészségügyi műveltségünk fél­műveltség, ami a legveszedel­mesebb valami. A felvilágosító munkát korán kell kezdeni, hogy a laikus ember is némi — de pontos — betekintést nyerjen szervezete működésébe, isméi e- teket szerezzen, hogy ezáltal ne csak makacs panaszosa, de ak­tív, gyógyulni akaró munkatár­sa legyen az orvosnak. Nincs foglalkozás, amely annyira em­bercentrikus lenne, mint az or­vosé. Hiszen foglalkozásának tárgya maga az ember. Éppen ezért teljesen soha nem személytelenedhet el em­ber és orvos kapcsolata. Lehet, hogy ma úgy tűnik, ez a ten­dencia, mert egyre több a pó­lus, amit a végtagokra kapcsol­nak, egyre több a mindentudó masina, katéter, mikrofon. Ma mór helyszíni közvetítésben szá­molhatnak be televíziós kame­rával a gyomor belsejéből ja­pán orvosok amerikai kollégáik­nak, ami kétségtelenül techni­kai bravúr, de ez nem sejdít semmit abból a kapcsolatból, amely a gyomor tulajdonosa és a „kamerámon” között azért fennáll. Százezrek sóhajtoznak az orvosi várókban, százezrek távoznak elégedetten, vagy elé­gedetlenül az orvostól. Kultu­rált ellátást igényelnek — de igényeiket nagyon sokszor ép­pen egészségügyi kultúrájuk maradisága miatt magasra emelik. Ember és orvos kapcso­lata akkor lesz szép és humá­nus, akkor azonosul a hipokra- tészi eszmével, ha közelebb ke­rülnek egymáshoz. Kampis Péter Teljesülnek a népgazdasági terv fő célkitűzései A közúti közlekedés biztonságának helyzetéről tárgyalt a kormány Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese előterjesz­tése alapján a kormány egyet- értőleg tudomásul vette a ma­gyar-szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság XII. ülésének előkészítéséről szóló jelentést, és megbízta a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az előterjesz­tésben foglaltaknak megfelelő­en hagyja jóvá a magyar dele­gáció részletes tárgyalási irány­elveit. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette Fehér Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének jelentését a magyar­koreai gazdasági és tudomá­nyos-műszaki konzultatív kor­mányközi bizottság Budapesten, szeptember 12—15. között meg­tartott I. ülésszakáról. A tárgya­lásokon megvizsgálták a két ország közötti szorosabb és ha­tékonyabb gazdasági együtt­működési formák, elsősorban a termelési kooperációk kialakí­tásának lehetőségeit. Az ülés­szakkal egyidőben megalakult a tudományos-műszaki együtt­működési albizottság. A Minisz­tertanács utasította a konzulta­tív kormányközi bizottságot, hogy részletesen foglalkozzék a tárgyalások során felmerült kér­dések további vizsgálatával és megoldásával. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Tervhivatal elnökének az 1972. évi qazda- sági fejlődésről és az 1973. évi népgazdasági terv irányelveiről szóló előterjesztését. A kormány megállapította, hogy a gazda­ság 1972-ben a népgazdasági tervben kitűzött irányban fejlő­dik, a terv fő célkitűzései tel­jesülnek, megfelelő ütemben növekedett a társadalmi össz­termék és az ágazatok zömé­nek termelése. A beruházások növekedése mérséklődött, az ipari eredetű készletek csökkentek, a fo­gyasztás pedig a tervezett mér­tékben emelkedett. Az export növekedése meggyorsult, míg az import az előző évi alatt maradt. 1972. első nyolc hónapjában az ipari termelés 6—6,5 száza­lékkal haladta meg az előző évit. Ezt teljes egészében a ter­melékenység számítottnál gyor­sabb növekedése biztosította. A munka- és üzemszervezésben azonban számos hiányosság ta­pasztalható, ami egyes terüle­teken akadályozta a kapacitá­sok jobb kihasználását, a haté­konyabb termelést. A mezőgazdaság termelési eredményei a tervben számí­tottnál kedvezőbbnek mutatkoz­nak. Különösen a nagyüzemi állattenyésztés fejlődött qyors ütemben, ami biztosította a la­kosság húsellátásának javítá­sát és jelentős többletexportot tett lehetővé. A közlekedés óru- és személyszállítási feladatát különösebb fennakadás nélkül ellátta. A városi közlekedésben azonban nem csökkent lénye­gesen a zsúfoltság. A lakosság pénzbevételei mintegy 9 százalékkal, ezen be­lül a bérek és bérjellegű be­vételek 7 százalékkal, a mező- gazdaságból származó bevéte­lek 8 százalékkal emelkedtek. Tehát az előző évekhez kénest a két fő iövedelmi forrós növe­kedési üteme közeledett egy­máshoz. A pénzbeli társadalmi juttatások összege — főleg a családi pótléknak 1971-ben tör­tént emelése révén — 15 száza­lékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. A felhalmozás mérséklésére tett intézkedések fokozatosan éreztették hatásukat. Az előző évekkel ellentétben az idén az állami beruházások növekedése volt gyorsabb, míg a vállalati beruházásoké a tervezettnek megfelelően lassúbb. Bár eny­hültek az e téren tapasztalha­tó feszültségek, még mindig jelentős az erőforrásokkal Össz­hangban nem lévő és anyagi- lag-műszakilag nem megalapo­zott fejlesztésekre irányuló tö­rekvés. A külkereskedelemben az év első hét hónapjában az export közel 25 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló idősza­kának színvonalát, ugyanakkor kevesebbet importáltunk, mint tavaly. Ennek következtében az áruforgalmi egyenleg rubel és dollár viszonylatban egyaránt jobb a tavalyinál és kedvezőbb a tervezettnél is. Az 1972. évi gazdasági mun­ka eddigi és várható eredmé­nyei jó feltételeket kiztositanak a IV. ötéves terv gazdaságpoli­tikai céljainak teljesítéséhez. Az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit a Minisztertanács el­fogadta és utasította a tervező szerveket, hogy a terv részletes kidolgozását ennek megfelelő­en végezzék. A kormány megvitatta és tu­domásul vette a pénzügyminisz­ter előterjesztését az 1973. évi költségvetés összeállításának irányelveiről. Felhívta a minisz­tereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit és a megyei ta­nácsokat, hogy a költségvetés helyzetének javítását ésszerűen takarékos előirányzatok kialakí­tásával segítsék elő. A kormány úgy határozott, hogy a jövő évi költségvetésre vonatkozó javas­latokat az illetékes szervek az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően készítsék el. A belügyminiszter, a közleke­dés- és postaügyi miniszter, va­lamint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa közös jelentést terjesztett a Minisztertanács elé a közúti közlekedés bizton­ságának helyzetéről és a bal­esetek csökkentése érdekében szükséges tennivalókról. A közúti forgalom biztonsá­gosabbá tételére már eddig is számos intézkedés történt. Ja­vult a szabályos közlekedést szolgáló nevelés és tájékozta­tás, emelkedett a gépjárműve­zetés színvonala, szigorúbbak a vizsgák. A bíróságok következe­tesebben alkalmazzák a gép­járművezetéstől való eltiltást, mint mellékbüntetést, szigorúb­bak az ellenőrzések, a tendőr- hatóságok indokolt esetben visszavonják a gépjárművezetői engedélyt. Bevezették a gép­járművek kötelező hatósági mű­szaki vizsgálatát. A szakszerve­zetek és a társadalmi szervek is nagyobb figyelmet fordíta­nak a biztonságos közlekedés segítésére. Mindezek ellenére a forgalom biztonsága a követel­ményektől elmaradt. A Minisztertanács a közúti közlekedés biztonságát fontos társadalmi és politikai érdek­nek tekinti. Ezért úgy határo­zott, hogy a szabályos közleke­dést szolgáló nevelést és a megfelelő magatartási normák kialakítását az iskolai oktatás, valamint a tömegtájékoztatás fokozottan tekintse feladatának. A közlekedési fegyelem megszi­lárdítása érdekében rendszeres és széles körű ellenőrzés szük­séges. A központi és a helyi ál­lami szerveknek javítaniok kell a közúti közlekedéssel kapcso­latos tevékenységüket. A kormány felhívta a minisz­tereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a közúti közlekedéssel kapcsolatos jog­szabályok kidolgozása, a közúti forgalom szabályozása, a köz­úti üzemeltetés és a közlekedés ellenőrzése során a baleset­megelőzés és a biztonság köve­telményeit a legmesszebbmenő- en érvényesítsék. Felkérte a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, az érdekelt társadalmi szerveket és egyesületeket, hogy fokozott figyelemmel foglalkoz­zanak a közúti közlekedés biz­tonságának kérdéseivel. (Folytatás az 5. oldalon.) A tartalomból: A Pécsi Bútorgyár talpra állt (3. old.) Zsákutcában a határ menti árucsere? (3. old.) Csereakció a háztáji kocaállomány feljavítására (3. old.) Töltik a Barátság II. kőolajvezetéket (3. old.) Tömeges közúti baleset Pécs közelében (5. old.) Heti rádió- és tv-műsor (6. old.) Veled vagyunk Vietnami Ifjúsági szolidaritási akció Pécsett A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség „Vádoljuk az imperializ­must” akciója értelmében a KISZ Pécs városi végrehajtó bi­zottsága felhívással fordult a pécsi KISZ szervezetekhez. Kérte a fiatalokat, tanulókat, ifjúmun­kásokat, hogy 1972. szepember 23-án, szombaton kommunista műszakon segítsék a hős vietna­mi nép harcát. Sokszínű akció­sorozat indul a vietnami néppel való szolidaritás jegyében. A felhíváshoz csatlakozott többek között a DÉDASZ, a Dohány­gyár, az ÉPGÉP, a Fémipari Vállalat, a Hőerőmű, a Húsipari Vállalat, a Kesztyűgyár és sok más üzem KISZ szervezete. A pécsi középiskolák kiszesei is csatlakoztak a szolidaritási ak­cióhoz. A középiskolás fiatalok az őszi építőtáborokban kere­sett pénz egy részét ajánlották fel a vietnami nép javára. Országos konferencia Pécsett a vállalatok munkaügyi kérdéseiről A vállalatok munkaügyi kér­déseiről csütörtökön kétnapos országos konferencia kezdődött Pécsett. A Munkaügyi Miniszté­rium, valamint az MTESZ szer­vezési és vezetési tudományos társaság megyei csoportja kö­zös rendezvényén a vállalatok, üzemek, Intézmények kétszázöt­ven — munkaüggyel foglalkozó — szakembere vesz részt. Dr. Rózsa József, a Munka­ügyi Minisztérium főosztályveze­tője megnyitó előadásában a munkaügyi tevékenység helyze­téről, további feladatairól, a vállalati tevékenység hatéko­nyabbá, korszerűbbé tételéről tartott megnyitó előadást. A konferencia második nap­ján a munkaügyi tevékenység­gel összefüggő szakszervezeti feladatokról, o munkaügyi te­vékenység és információ elektro­nikus gépesítéséről hangzanak el előadások. í - s Hazatértek Magyarországra a „Pajzs ’72”, Csehszlovákiában megtartott hadgyakorlaton részt vett magyar egységek. Kálazi István vezérőrnagy, a gyakorlat parancsnokának magyar helyettese üdvözli a felsorakozott egységeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom