Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! y ff Dunántúli napló xxix.évfolyam,224.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. szeptember 22., péntek Ember és orvosa Százezrek sóhajtoznak különböző orvosi várókban, szenvedő arcot vágva, s valahol legbelül meggyőződve, hogy bajuk súlyos, hosszadalmas és esetleg kórházi, vagy szanatóriumi kezelést igényel. A rendelő ajtaja nyílik, a beteg bemegy, s az orvosra bízza a továbbiakat. És a végén elégedett, vagy elégedetlen. Beteg és orvos kapcsolata rendkívül szövevényes, kényes és összetett kapcsolat. Vizsgálhatjuk az orvos szemszögéből, de ugyanolyan joggal a beteg aspektusából is. Van azonban e kapcsolatnak egy harmadik oldala is. A társadalomtudományok segítenek egész képpé varázsolni az orvosi tevékenység, a tudomány, s az egészségügy, mint társadalmi gyakorlat közötti összefüggéseket. Az orvosi tevékenység tulajdonképpen három tényezőre bontható. Feladata egyrészt megelőzni a betegséget, másrészt meggyógyítani a már beteg embert. A harmadik tényező, amely még kevéssé ismert: megőrizni a megszerzett egészséget. Ez a fajta tevékenység a társadalom fejlődése során egyre inkább előtérbe kerül. Életmódunk rendkívül dinamikus változásai sürgetik, hogy rossz szóhasonlattal élve „állagmegóvást” végezzenek az orvosok, egyszóval jó testi-lelki kondícióban tartsák az embereket. De nézzük csak, hogy mit feltételez ez a „komplex karbantartás”? Az orvosi tevékenység újabb speciaiizációját, gyors, pontos és komplex szűrővizsgálatokat, gondozást. A gyors és pontos vizsgálatokhoz, az ember szervezetében lejátszódó egészséges vagy netán kóros folyamatokról való adatszerzéshez gépek kellenek. Gépek, amelyek nem beszélnek. Csillognak és titokzatosak, ketyegnek és szent borzalommal töltik el a beteget. Újabb lehetőség a misztikumra, megerősödik a fehér köpeny szimbóluma. Ez a technicizmus egy kissé elsze- mélyteleníti a beteg és orvos kapcsolatát. És ehhez a techni- cizmushoz az orvosok ragaszkodnak, érthetően, hiszen megkönnyíti munkájukat, hamarabb jutnak a diagnózishoz szükséges adatokhoz. Megváltozott tehát egy kicsit az a kapcsolat, amely valamikor egyértelműen szoros volt. Mi iktatódon közbe? Egy kis személytelenség, a megváltozott társadalom, a megváltozott életmód, a betegségek szerkezetének eltolódása. Új foglalkozási ártalmak lépnek fel. valamikori szörnyű betegségek - gondoljunk a gyermekágyi lázra, a járványos gyermekbénulásra, más, fertőző betegségekre — egyszerűen eltűnnek. Es — nem elhanyagolható probléma - a legújabb ártalmak közé sorolható a „betegszerep”. A beteg kiváltságos helyzetben van. Védelmet élvez környezetében, kedvezmények, megkülönböztetett elbánás illeti meg. Tulajdonképpen vonzó a beteg társadalmi helyzete. Ezt a szerepet egyre többen veszik fel. Hipochondria? Nem az. Neurózis? Divatos betegség, de még nem az - még nincsenek meg a tünetek. Neurózis-előtti állapot. Pécsi gyárakban, üzemekben végeztek vizsgálatot, és megállapították, hogy az üzemorvosi rendelőkben felgyülemlik egy sor olyan eset, amely nem utal konkrét megbetegedésre, semmiféle klasszikus kórképbe nem illeszthető. Mit várhat orvosától az ilyen beteg? Elsősorban betegsége — vagy vélt baja — elismerését. Ha ez valamilyen okból elmarad, előbb-utóbb felkeres egy másik orvost, amelyik együttérző arccal bólogat a „szívideg- koszorú", „gyomorideg", és hasonló megnevezésű panaszok hallatára. Ez az egyik oka, hogy az emberek sok orvoshoz járnak. Belül játszódik le, szubjektív ítélet: X. jó orvos, Y. nem jó orvos. A másik ok egzaktabb. Komplex képet kell kapni a beteg emberről, többféle vizsgálatra van szükség, következesképpen több orvoshoz utalják. Beteg és orvos kapcsolata tehát nagyon bonyolult. Hozzájárul ehhez a társadalom felfogása erről a kapcsolatról. Valamikor — vulgarizálva — egyszerű dásvétel-féle kapcsolatról beszélhettünk, a kapitalista országokban most is az. Gyógyítás-honorárium. A társadalom megváltozott. Ma nálunk az ingyenes orvosi ellátás állampolgári jog, ami kétségkívül a világ élvonalába helyezi hazánkat az egészségügy terén. Társadalmunk ugyanakkor átmeneti társadalom, a felfogás sajátosan keveredik még, megtalálható a régi, és fellelhető az új. Ellentmondásos. A kibontakozás útját nagyszerűen határozza meg új egészségügyi törvényünk. Integrációra törekvés, a gondozás módszereinek megteremtése, az egészségnevelés beláthatatlan távlatai oldják meg véglegesen azt a gondot, amit ma még a korszerű és humánus egészség- ügyi ellátás jelent. Egészségnevelés, felvilágosítás. Valóban beláthatatlan távlatokat nyit meg. Testünk működéséről rendkívül keveset tudunk, szedjük a tablettákat, nem tudjuk, miért, egészségügyi műveltségünk félműveltség, ami a legveszedelmesebb valami. A felvilágosító munkát korán kell kezdeni, hogy a laikus ember is némi — de pontos — betekintést nyerjen szervezete működésébe, isméi e- teket szerezzen, hogy ezáltal ne csak makacs panaszosa, de aktív, gyógyulni akaró munkatársa legyen az orvosnak. Nincs foglalkozás, amely annyira embercentrikus lenne, mint az orvosé. Hiszen foglalkozásának tárgya maga az ember. Éppen ezért teljesen soha nem személytelenedhet el ember és orvos kapcsolata. Lehet, hogy ma úgy tűnik, ez a tendencia, mert egyre több a pólus, amit a végtagokra kapcsolnak, egyre több a mindentudó masina, katéter, mikrofon. Ma mór helyszíni közvetítésben számolhatnak be televíziós kamerával a gyomor belsejéből japán orvosok amerikai kollégáiknak, ami kétségtelenül technikai bravúr, de ez nem sejdít semmit abból a kapcsolatból, amely a gyomor tulajdonosa és a „kamerámon” között azért fennáll. Százezrek sóhajtoznak az orvosi várókban, százezrek távoznak elégedetten, vagy elégedetlenül az orvostól. Kulturált ellátást igényelnek — de igényeiket nagyon sokszor éppen egészségügyi kultúrájuk maradisága miatt magasra emelik. Ember és orvos kapcsolata akkor lesz szép és humánus, akkor azonosul a hipokra- tészi eszmével, ha közelebb kerülnek egymáshoz. Kampis Péter Teljesülnek a népgazdasági terv fő célkitűzései A közúti közlekedés biztonságának helyzetéről tárgyalt a kormány Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese előterjesztése alapján a kormány egyet- értőleg tudomásul vette a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XII. ülésének előkészítéséről szóló jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá a magyar delegáció részletes tárgyalási irányelveit. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Fehér Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének jelentését a magyarkoreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság Budapesten, szeptember 12—15. között megtartott I. ülésszakáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a két ország közötti szorosabb és hatékonyabb gazdasági együttműködési formák, elsősorban a termelési kooperációk kialakításának lehetőségeit. Az ülésszakkal egyidőben megalakult a tudományos-műszaki együttműködési albizottság. A Minisztertanács utasította a konzultatív kormányközi bizottságot, hogy részletesen foglalkozzék a tárgyalások során felmerült kérdések további vizsgálatával és megoldásával. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének az 1972. évi qazda- sági fejlődésről és az 1973. évi népgazdasági terv irányelveiről szóló előterjesztését. A kormány megállapította, hogy a gazdaság 1972-ben a népgazdasági tervben kitűzött irányban fejlődik, a terv fő célkitűzései teljesülnek, megfelelő ütemben növekedett a társadalmi össztermék és az ágazatok zömének termelése. A beruházások növekedése mérséklődött, az ipari eredetű készletek csökkentek, a fogyasztás pedig a tervezett mértékben emelkedett. Az export növekedése meggyorsult, míg az import az előző évi alatt maradt. 1972. első nyolc hónapjában az ipari termelés 6—6,5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezt teljes egészében a termelékenység számítottnál gyorsabb növekedése biztosította. A munka- és üzemszervezésben azonban számos hiányosság tapasztalható, ami egyes területeken akadályozta a kapacitások jobb kihasználását, a hatékonyabb termelést. A mezőgazdaság termelési eredményei a tervben számítottnál kedvezőbbnek mutatkoznak. Különösen a nagyüzemi állattenyésztés fejlődött qyors ütemben, ami biztosította a lakosság húsellátásának javítását és jelentős többletexportot tett lehetővé. A közlekedés óru- és személyszállítási feladatát különösebb fennakadás nélkül ellátta. A városi közlekedésben azonban nem csökkent lényegesen a zsúfoltság. A lakosság pénzbevételei mintegy 9 százalékkal, ezen belül a bérek és bérjellegű bevételek 7 százalékkal, a mező- gazdaságból származó bevételek 8 százalékkal emelkedtek. Tehát az előző évekhez kénest a két fő iövedelmi forrós növekedési üteme közeledett egymáshoz. A pénzbeli társadalmi juttatások összege — főleg a családi pótléknak 1971-ben történt emelése révén — 15 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. A felhalmozás mérséklésére tett intézkedések fokozatosan éreztették hatásukat. Az előző évekkel ellentétben az idén az állami beruházások növekedése volt gyorsabb, míg a vállalati beruházásoké a tervezettnek megfelelően lassúbb. Bár enyhültek az e téren tapasztalható feszültségek, még mindig jelentős az erőforrásokkal Összhangban nem lévő és anyagi- lag-műszakilag nem megalapozott fejlesztésekre irányuló törekvés. A külkereskedelemben az év első hét hónapjában az export közel 25 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának színvonalát, ugyanakkor kevesebbet importáltunk, mint tavaly. Ennek következtében az áruforgalmi egyenleg rubel és dollár viszonylatban egyaránt jobb a tavalyinál és kedvezőbb a tervezettnél is. Az 1972. évi gazdasági munka eddigi és várható eredményei jó feltételeket kiztositanak a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak teljesítéséhez. Az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit a Minisztertanács elfogadta és utasította a tervező szerveket, hogy a terv részletes kidolgozását ennek megfelelően végezzék. A kormány megvitatta és tudomásul vette a pénzügyminiszter előterjesztését az 1973. évi költségvetés összeállításának irányelveiről. Felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit és a megyei tanácsokat, hogy a költségvetés helyzetének javítását ésszerűen takarékos előirányzatok kialakításával segítsék elő. A kormány úgy határozott, hogy a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslatokat az illetékes szervek az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően készítsék el. A belügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös jelentést terjesztett a Minisztertanács elé a közúti közlekedés biztonságának helyzetéről és a balesetek csökkentése érdekében szükséges tennivalókról. A közúti forgalom biztonságosabbá tételére már eddig is számos intézkedés történt. Javult a szabályos közlekedést szolgáló nevelés és tájékoztatás, emelkedett a gépjárművezetés színvonala, szigorúbbak a vizsgák. A bíróságok következetesebben alkalmazzák a gépjárművezetéstől való eltiltást, mint mellékbüntetést, szigorúbbak az ellenőrzések, a tendőr- hatóságok indokolt esetben visszavonják a gépjárművezetői engedélyt. Bevezették a gépjárművek kötelező hatósági műszaki vizsgálatát. A szakszervezetek és a társadalmi szervek is nagyobb figyelmet fordítanak a biztonságos közlekedés segítésére. Mindezek ellenére a forgalom biztonsága a követelményektől elmaradt. A Minisztertanács a közúti közlekedés biztonságát fontos társadalmi és politikai érdeknek tekinti. Ezért úgy határozott, hogy a szabályos közlekedést szolgáló nevelést és a megfelelő magatartási normák kialakítását az iskolai oktatás, valamint a tömegtájékoztatás fokozottan tekintse feladatának. A közlekedési fegyelem megszilárdítása érdekében rendszeres és széles körű ellenőrzés szükséges. A központi és a helyi állami szerveknek javítaniok kell a közúti közlekedéssel kapcsolatos tevékenységüket. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a közúti közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, a közúti forgalom szabályozása, a közúti üzemeltetés és a közlekedés ellenőrzése során a balesetmegelőzés és a biztonság követelményeit a legmesszebbmenő- en érvényesítsék. Felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az érdekelt társadalmi szerveket és egyesületeket, hogy fokozott figyelemmel foglalkozzanak a közúti közlekedés biztonságának kérdéseivel. (Folytatás az 5. oldalon.) A tartalomból: A Pécsi Bútorgyár talpra állt (3. old.) Zsákutcában a határ menti árucsere? (3. old.) Csereakció a háztáji kocaállomány feljavítására (3. old.) Töltik a Barátság II. kőolajvezetéket (3. old.) Tömeges közúti baleset Pécs közelében (5. old.) Heti rádió- és tv-műsor (6. old.) Veled vagyunk Vietnami Ifjúsági szolidaritási akció Pécsett A Kommunista Ifjúsági Szövetség „Vádoljuk az imperializmust” akciója értelmében a KISZ Pécs városi végrehajtó bizottsága felhívással fordult a pécsi KISZ szervezetekhez. Kérte a fiatalokat, tanulókat, ifjúmunkásokat, hogy 1972. szepember 23-án, szombaton kommunista műszakon segítsék a hős vietnami nép harcát. Sokszínű akciósorozat indul a vietnami néppel való szolidaritás jegyében. A felhíváshoz csatlakozott többek között a DÉDASZ, a Dohánygyár, az ÉPGÉP, a Fémipari Vállalat, a Hőerőmű, a Húsipari Vállalat, a Kesztyűgyár és sok más üzem KISZ szervezete. A pécsi középiskolák kiszesei is csatlakoztak a szolidaritási akcióhoz. A középiskolás fiatalok az őszi építőtáborokban keresett pénz egy részét ajánlották fel a vietnami nép javára. Országos konferencia Pécsett a vállalatok munkaügyi kérdéseiről A vállalatok munkaügyi kérdéseiről csütörtökön kétnapos országos konferencia kezdődött Pécsett. A Munkaügyi Minisztérium, valamint az MTESZ szervezési és vezetési tudományos társaság megyei csoportja közös rendezvényén a vállalatok, üzemek, Intézmények kétszázötven — munkaüggyel foglalkozó — szakembere vesz részt. Dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője megnyitó előadásában a munkaügyi tevékenység helyzetéről, további feladatairól, a vállalati tevékenység hatékonyabbá, korszerűbbé tételéről tartott megnyitó előadást. A konferencia második napján a munkaügyi tevékenységgel összefüggő szakszervezeti feladatokról, o munkaügyi tevékenység és információ elektronikus gépesítéséről hangzanak el előadások. í - s Hazatértek Magyarországra a „Pajzs ’72”, Csehszlovákiában megtartott hadgyakorlaton részt vett magyar egységek. Kálazi István vezérőrnagy, a gyakorlat parancsnokának magyar helyettese üdvözli a felsorakozott egységeket.
