Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-19 / 221. szám
1972. szeptember 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1 LAKASPROGRAM Egy hónap után a telefonközpontról Célok, tervek, lények Majdnem két és fél esztendő telt el azóta, hogy a párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes ülésén — 1970. április 16-án — határozat j született a lakásépítés és elosztás teendőiről. A tavaly július elsején életbelépett új lakbér- és lakáselosztási rendszer I első tapasztalatai már összegezhetők, nem kevésbé a negyedik ötéves terv eddigi lakásépítési eredményei. A tizenöt éves lakásépítési program ; egymillió új otthon létrehozását | tűzte ki célul. 1961 és 1970 között 610 ezer lakás épült, a tervezettnél valamivel több. Am még mindig maradt az 1971 — 75-ös időszakra — 400 ezer. Kedvezmények, támogatások Egymillió lakás felmérését végezték el, s 65Ó ezerre állapítottak meg új bért tavaly júliust megelőzően. 1971 második félévében — az ismert elveknek megfelelően — már hétezer lakás új bérlője fizetett hozzájárulást vagy használatbavételi díjat. Ugyanakkor hatezer friss lakástulajdonos kapott szociális kedvezményt, így többek között a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások gazdáinak 80 százaléka, a gyermekek száma alapján. A vállalatok 600 millió forinttal támogatták dolgozóik lakásgondjának megoldását. Tömören így foglalható ösz- sze a rendelkezések végrehajtása. Idén — az illetékesek szerint — már zavartalanul működik az elosztás új rendszere. Érdemes, ha röviden is, fölidézni a hatvanas években történteket. Ez az az évtized, amikor a városokban már több lakás épült — ezer főre számítva 7,7 —, mint a községekben. Ezer lakosra 275 lakás jutott 1960-ban, 314 1970-ben. Ez utóbbi esztendőben 80 276 lakás épült — eny- nyi még soha egy évben —, ezer lakosra számítva 7,8. Rekord I növekszik a kivitelezés alatt ái- I ló állomány, holott eddig is 56- 57 ezer között volt. Pedig nem í mindegy, hogy mennyi a lakások építési ideje. És az árak? Még kevésbé, hogy mennyi az ára. Nem mentegetés, de tény: világszerte gyorsan drágul a lakásépítés, ára öt év alatt például Hollandiában 49, az NSZK-ban 36 százalékkal emelkedett. Hazánkban az 1968. január 1-től érvényes termelői árrendezés következtében 21,7 százalékkal került többe a 'a- kóház-építés. 1969-ben 4,7, 1970-ben 3,3 százalékot tett ki az árnövekedés, így végülis aj, 1970-es ár 31,6 százalékkal volt nagyobb az 1967-esnél. Tavaly viszont ugrásszerűnek, 15 százaléknyinak bizonyult a drágulás, amiből igaz, maga az építési árszínvonal csak négy százalékkal részesedett. Mert nem minden áremelkedés forrása az építőipar. Sűrűn az építőiparral kapcsolatban álló más tárcák vállalatai. S még többször maguk a beruházók. Hogyan? Ügy például, hogy indokolatlanul szanálnak még használható lakásokat — évente át:a- gosan 20—21 ezer lakás szűnik meg, többségük, 60—62 százalékos egyszobás — s ennek költségét is az új otthonok viselik. Drágább a korszerű építési mód, óm drágább a magasház is — mert nyomásfokozók, sze- métledobók stb. kellenek bele —, márpedig „divatos” manapság ezzel büszkélkedni ... Ahogy növelik a lakásárakat a túlzott városközponti rekonstrukciók, a költséges megoldások — a drága burkolat, a lábakra ói- lítás stb. — az egyénieskedő tervezői elképzelések. 1970-ben még csak 900 olyan állami lakás épült, amelynek költsége másfélszeresét tette ki az átlagosnak. 1971-ben már 3000 ilyen volt.. ,1 Ésszerű mérték azonban addig még bonyolult teendők útját kell megjárni, s nemcsak a célra, hanem a kátyúkra is ügyelve. Mészáros Ottó Az időszerű mezőgazdasági munHákró. tárgyalt a M£M miniszteri érteácz ete A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszteri értekezlete hétfőn az időszerű őszi mezőgazdasági munkákról tárgyalt. Megállapította, hogy idén minden eddiginél nagyobb feladattal kell megbirkózniok a gazdaságoknak: részben azért, mert a kapásnövények eléggé későn érnek be, másrészt a szőlő- és a gyümölcsszüret várhatóan igen nagy kézi munkaerőt igényel majd. Arra van szükség, hogy a mezőgazdasági üzemek éljenek a nemrégen biztosított géphitel-lehetőséggel, s a raktáron lévő gépek megvásárlásával, munkába állításával rövidítsék a betakarítási szezont. Ősszel minden bizonnyal -szükség lesz arra, hogy a jobban gépesített mezőgazdasági üzemek — a nyári munkához hasonlóan — térítés ellenében segítsék azokat a gazdaságokat, amelyekben elhúzódik a munka. A jónak ígérkező kukorica- termés biztonságos raktározásához egyszerű, olcsó és gyorsan kivitelezhető tárolók építésére van szükség. A gazdaságok hiteleket vehetnek igénybe erre a célra. A hiteleket a tárolók, valamint a gépek megvásárlásához a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjai soron kívül bocsátják a gazdaságok rendelkezésére. A miniszteri értekezlet ugyanakkor felkérte a gépgyártó vállalatokat: gyorsítsák meg a betakarító gépek szállítását Négyen a megvalósítók közül j Mór egy hónapja, hogy > üzemel az új pécsi telefon- központ. Azóta ködös emlék \ i a sok bosszúság, amit a te- < lefon hiánya okozott. Meg- l ? szoktuk a jót, hogy csak fel- \ emeljük a kagylót és máris van vonal. De amíg ezt 5 ; megérhettük!... Voltak me- S j j leg pillanatok, leküzdhetet- j | lennek vélt akadályom, s va- < ! lésnak tűnt a kételkedés, ) amikor először elhangzott a végleges határidő: augusz- l í tus 18. Ezek a pillanatok, < I amelyek közül néhányat fel- : ;. idézünk most, akkor nagyon j sokat kívántak meg minden- í kitől. Talán erőn felüiit is. j Harc a centiméterekért Kapcsolatunk kezdetén kívülről még semmi sem látszott, csak a daru. Tóth Ernő, a Postaigazgatóság beruházási osztályának vezetőhelyettese ka- - lauzolt a „pincében", azaz az első szinten, vele figyeltük az első panelek beemelését, hallgattuk vitatkozását-vaszekedé- sét az üvegcserépért, aminek hiánya miatt le kellett állni rö- videbb ideig a homlokzati panelek gyártásával . . . Pedig akkor rég túl volt a „kezdet nehézségein”. — Már tervezték az épületet, aminek helyén a régészek rómaikori épületmaradványokat találtak, s ezzel megkezdődött a végetérni nem akaró egyezkedés. A maradványokat meg kellett óvni, de a kérdés mégis ez volt: vállalhatunk-e többtízmilliós többletet, ha a műszaki épület nem épülhet meg itt. Tulajdonképpen ez volt az első nagy buktató. Centiméterekért kellett harcolni. Végül is mindenki jól járt: az épület másfél méterrel közelebb került az igazgatósághoz és a némái maradványokhoz sem kellett hozzá nyúlni. — És azután? .. . — ... Jöttek az újabb problémák. Daruállításkor derült ki, hogy kilenc olyan lakás kerül a hatósugarába, aminek a szanálását nem terveztük. Egyik napról a másikra kellett cserelakásokról gondoskodni. A la- kóspótlási kötelezettséget a Mecseki Ércbányászati Vállalat ; vállalta magára. Gyors segítség nélkül könnyen elcsűszhdttunk volna ... Az első szint elkészültéig sok előre nem látott akadályt kellett leküzdeni, de utána sem ment minden simán. Technológiaváltozás, tervmódosítások . . . Sokszor az utolsó pillanatban érkeztek a módosíj tott tervek, amikor már éppen j leállni készültek az építők, (gy utólag is csak elismerés illeti í őket a megértésért és a türele- j mért. I — Azért szép munka volt. . , j — Nagyon. Érdekes volt a I gondokkal, problémákkal együtt. I Talán azért is, mert kezdettől úgy tartottuk, nemcsak a saját beruházásunk, hanem a városé is. Ehhez mérten viszont nem kaptunk meg - legalábbis a kezdetben — minden segítséget. Emlékszem, volt olyan vélemény is, hogy nincs is szükség az új telefonközpontra. A „periféria“ elmaradt Balázsy Péter hálózattervező mérnök már a „múltban iár”: résztvesz az elavult kábelek eltávolításának irányításában. Az új hálózat tervezésénél alaposan megismerte a város hírközlési érrendszerét, mosta'ii segítsége ezért nélkülözhetetlen. — Helyi ismeret nélkül aligha lehetett volna épkézláb hálózatot kiépíteni. A város fejlődése olyan gyors, hogy nem lehetett kritika nélkül átvenni a Posta Tervező Intézet törzshálózati tervét A fordított tervezési folyamat nálunk okozott gondot. Az előre kidolgozott törzshálózati tervhez kellett igazítani a város egész hálózatát, s amikor takarékossági okokból a törzshálózatból kellett levenni, azt már szinte egy egész városrész megsínylette. A Pólya utca és a Felszabadulás út vonalán túl például már nem lehetett hálózatot bővíteni, ott csak a régi hálózatra lehetett támaszkodni. Sajnálatos, hogy éppen ettől a területtől kellett elvonni a telefonkapcsolat bővítésének lehetőségét. — Az új városrészek? — Kertvárosra például programszintű altervezői megbízás sem volt időben, ezért ott csak a minimális óllomásszámot lehet biztosítani. Az a helyzet, hogy hivatalosan csak keveset tudtunk meg arról, merre fejlődik a város. — Mennyi eret építettek be a hálózatba? — 40 ezer érkilométernyit, azaz annyit, amennyi egyszer körülérné a Földet. — Mi van augusztus 18-a után? — Nagy megkörnnyebbülés. És az alapozás az előzetes igény- felmérésre - a majdani bővítéshez. Az iskola — Siófok volt Az avatáskor Losonczi László üzemtechnikus kért engedélyt a minisztertől a központ üzembehelyezésére és ő jelentette telefonon az esemény megtörténtét. Ez az ünnepélyes aktus a munkájának az elismerését is jelentette. — Mikor kezdett ezzel a központtal foglalkozni? — A Crossbarral? 1969 szeptemberben, Stockholmban. Ami előtte volt, a 7A2 központ, annak a terveit „el kellett dobni”. Az Ericcsonék tanfolyamán vettem részt, általános ismertetést adtak a központ áramköreiről, a többit aztán itthon, szerelés közben kellett megtanulni. — Hol? — Siófokon. Ott közvetlenül a pécsi előtt épült a központ. Április 1-én ment üzembe, de addig négyszer kellett visszaadni. Elhiszi, hogy ilyen előzmények után nem hittünk az augusztus 18-i átadásban? Egyszóval Siófok volt az iskola. Ott ki lehetett szűrni a hibákat. — Hibákat? — Tulajdonképpen nem. Ar- | ról van szó. hogy a magyar ] postának mások a követelményei bizonyos áramköri megoldásokra, s ezeket szerelés közben kellett módosítani. A siófoki tapasztalatok alapján a pécsinél már előre be lehetett vezetni a módosításokat, ezért aztán mégis könnyebb lett az átvétel, sikerült az augusztus 18. — Az egészből mire emlékszik a legszívesebben? — A régi központ üzemen kívül helyezésére és az új üzembehelyezésére. — És ezután? — Komló, Kárász, Magyarszék, Szászvár átadása, jövőre Siófokon az egész déli Balatonpart nemzetközi távválasztó rendszerének kiépítése és előkészíteni az első 4 ezres pécsi bővítését. Ennek 77-ben üzembe kell mennie. Minden belénk rögződött Mayer Miklós műszerész a pécsi központban kezdte 8 éve a szakmát. Egy-kettőre megszokta a rutinmunkát: arra kellett ügyelni, hogy a rozoga központ fel ne mondja a szolgálatot idő előtt. Amikor tavaly tavasszal megkezdődött az új központ szerelése, oda irányították. — Eleinte az anyagmozgatástól kezdve mindent kellett csinálni. Aztán kialakult minden. Sok olyan munka volt, amit itt kellett megtanulni. De megérte. Ügy érzem, ismerem a központot. Bár nehezebb, bonyolultabb a réginél, mégis könnyebben megy a hibakeresés. Persze vannak, amit készen kaptunk, csak be kellett állítani, ezeket nem ismerem úgy ... — Vannak hibák? — Nagyon kevés. Jó fél év kell, amíg minden „berázódik”. A hibákat a forgalom hozza ki. Egy csepp cin, darabka huzal — ennyi is elegendő. Persze az előfizető ebből szinte semmit sem vesz észre. — Milyen munka volt a köz- pontszereiés? — Szerettem. Sok apró dolog van, amit csak szerelés közben lehet megismerni. Minden úgy belénk rögződött, hogy el sem | lehet felejteni. Nekünk, akik szintén részt vettünk a szerelésben, sokkal könnyebb dolgunk lesz a karbantartással, mint azoknak, akik most jöttek át. 4Az új központ egy hónapja zavartalanul üzemel. Hársfai István Szerényebb rajt A tavalyi év szerényebb: 75 302 új otthon került tető alá, azaz ezer lakosra 7,3. Tekintve, hogy ötéves tervidőszak kezdetéről van szó, amikor kisebb volt az előkészített építkezések száma, mert a pénzforrások is csak az év folyamán nyíltak meg, az eredményt hiba lenne lebecsülni. Ahogy figyelemre méltó az is: 1965-ben az új lakások 20 százaléka volt egyszobás, tavaly arányuk tíz százalékra csökkent. Intő viszont, hogy 22,4 ezer lakás épült állami erőből, azaz csak 29,8 százalék. A többit a magánépítkezés hozta létre, igaz, csupán 10,1 ezer lakást úgy, hogy ahhoz nem vettek igénybe hiteit. Ha most az idei első félév eredményét nézzük, azt látjuk, hogy az ÉVM vállalatok 12 078 | lakást adtak át, másfél ezerrel többet, mint tavaly. 1971 márciusában például 1183, most márciusban 3077 otthont vehettek birtokukba e vállalatoktól a lakók. Nem mérséklődött a ma- gánépítkező.k kedve sem.- Gond ugyanakkor, hogy folyamatosan A negyedik ötéves terv 54 milliárd forintban jelölte meg a lakásépítés anyagi fedezetét Ha az államháztartás — figyelemmel a hatósági áremelkedésekre — magára is vállal bizonyos többletet — 2,6 milliárdot —, a források vég nélkül nem bővíthetők. Előtérbe kerülhet viszont a magánépítkezések még kedvezőbb ösztönzése, elősegítése, de előbbre kell jutnia az ésszerű mértéknek is. Ne minden áron teljesüljön a lakás- építési terv», ez az ár ugyanis a társadalom számára esetleg nagyon nagy lehet . . . Egy nemrég elkészült tanulmány szerint — az ÉVM Építésgazdasági és Szervezési Intézete állította össze — az ezer lakosra jutó lakásszám alapján Európa középmezőnyében helyezkedünk el. Az építés mértékét tekintve azonban fölfelé jutásunk gyorsul. 1971 elején — számítások szerint — 340—3ó0 ezer lakással volt kevesebb a szükségesnél. Ez a tervidőszak végére — a 400 ezer lakás megépítésével, figyelembe véve a bontásokat, valamint a demográfiai okokból bekövetkező igény-növekedéseket — csaknem a felér* csökkenhet. Ehhez megkezdte a közületi személy- gépkocsik átvételét a MERKUR Vállalattal azonos jogkörrel Kérjük az érintett közületeket, hogy a gépkocsi leadásához szükséges odatjelentő lapot szövetkezetünk Pécs, Diósi út 49. alatti telepünkön átvehetik, vagy postán azonnal elküldjük GÉPKOCSIATVÉTEL MINDENNAP REGGEL 8.00 ÖRATÖL 17.00 ÓRÁIG Közületek, figyelem! A 14/1972, IV, 22-i kormányrendelet értelmében szövetkezetünk Pécsett a Regős és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkáról lebontottak a szánéin: épületet. így láthatóvá vált elképzelt formájában a korábban felépített két lakóház. B. m. Autó- és Motorjavító Szövetkezet Pécs, Diósi út 49. Telefon: 13-865. Ügyintéző; Kaponyi József
