Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

1972. szeptember 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nagy dolgok „kis kócerá jókból" Évről évre az Építőgépgyártó Vállalat rukkol ki a BNV-n a leglátványosabb anyaggal. A vásárváros főterét akár ÉPGÉh- térnek is nevezhetnénk. Aki a vásár területére lép, elsőként a narancssárga gépmonstrumokat látja meg, s a sárga zászlók so­kasága, a prospektusok ezrei akkor is beleszuggerálják ezt az öt betűt: ÉPGÉP — ha a legki­sebb érdeklődés sincs benne az építőipar iránt. Ez a már-már hivalkodó vásári jelenlét egy sajátos helyzetet takar. Van építőgépiparunk, ezt az ipart azonban még észre kell vetetni, el kell fogadtatni a felhasz­nálók tömegeivel. Javítás után gyártás Az ipar ünnepnapjain tehát már helye van a hazai építő­gépgyártásnak a nagyok között, o hétköznapokat azonban még a küszködés jellemzi. A legfia­talabb iparágaink egyike ez az ágazat. Ezt példázza az ÉPGcP pécsi gyáregységének eddigi története is. 1949-ben építőipa­ri gépkarbantartó és javító vál­lalatként alakult, 1952-ben gép­javító és gyártó vállalattá szer­vezték át, s 1963 óta hivatalo­san is a gyártás áll tevékeny­sége középpontjában. Az ÉP­GÉP, mint országos nagyválla­lat, ebben az időben jött létre, de végleges szervezetének ki­alakítása, illetve feladatkörének pontos megfogalmazása csak 1970 körül fejeződött be. A kar­bantartás, a javítás, s végül a gyártás lépcsőfokait megjárva jutott el tehát a vállalat arra a szintre, hogy a nemzetközi se­regszemléken partnerként állhat a külföldi nagyok sorába. Az ÉPGÉP által bemutatott gépek, berendezések túlnyomó többsé­ge eléri a mindenkori legjobb tömeggépek műszaki színvona­lát, problémát csak az okoz, hogy míg o külföldi cégek va­lóban nagy tömegben képesek ezeket a gépeket változatlan színvonalon gyártani, addig a hazai gépek tömeggyártása szinte mindig bizonyos enged­ményeket jelent a prototípus színvonalához képest. Ennek számos oka van, a legfőbb okok eqyike azonban a hazai gyárak által felhasznált alapanyagok változó minősége. A hazai épi- tőgépgyártás így aztán ma az egymásnak ellentmondó véle­mények kereszttüzében keresi a jövő út'ait, mert egyszerre van­nak lelkes hívei és segítői, s makacs kritikusai. A legutóbbi két év azonban mintha némileg megrendítette volna az ellenzék hadállásait: egyre több ugyan­is a külföldi licensz alapján ké­szülő termék, s egyre erőtelje­sebb az egyes gyárak szakoso­dási folyamata is. Szerelőállvány és mixerkocsi Az ÉPGEP pécsi gyára a me­gye iparának egyik névtelen üzeme, ugyanakkor egyike azoknak, melyek a legnagyobb utat tették meg az új gazda­sági mechanizmus bevezetése óta. Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron bemutatott nagyteljesítményű mixer-kocsi már a mennyiség minőségbe való átcsapását jelezte. Ilyen kocsit (egy teherautó-alvázra szerelt menetközben is üzeme­lő betonkeverőről van szó) ed­dig csak import útján szerez­hettek be a kivitelező vállala­tok. A pécsiek által készített gép olcsóbb, s tudja mindazt, amit tudnia kell. Nem ilyen lát­ványos, de hasonló jelentőségű eredmény a munkahelyi gőzfej­lesztőknek kifejlesztése. Szinten a pécsi gyár terméke. A télie'í- tés problémájának megoldásá­hoz egy jelentős lépéssel jutot­tunk általa közelebb. Sikeres termék a szivattyús bitumen­melegítő is, melynek továbbfej­lesztési munkáit itt, Pécsen vé­gezték. Sok termék helyett keveseb­bet, de azt nagyobb sorozatok­ban — ez minden gyártó válla­lat célkitűzése, vannak azon­ban ellenkező irányban ható tényezők is. A népgazdaság ki­emelt érdeke például a házgyá­ri program realizálása. E prog­ram keretében az ÉPGÉP pécsi gyára a 4-es számú budapesti házépítő kombinát számara gyárt szerkezeteket, de részt vesz a most épülő bátaszéki cserépgyár felszerelésében is. Néhány évvel ezelőtt a ce­mentsiló volt a sláger — akkor jelentős exportfeladatokat is vállaltak. A mostani célkitűzé­sek középpontjában a hazai igények állnak — s ez azt je­lenti, hogy rendszeressé vált a vállalat és a kivitelezők vele- ménycseréje, párbeszéde. Szen­vedélyes vitában nincs hiány, de a vitákban egyre világosab­bá válik mindkét oldal számára az egymásrautaltság, s ez a jövő záloga. Új üzem, új lehetőségek alakítanak ki a Mecseken Az ÉPGÉP pécsi gyáregységében készül a mixerkocsi A barcsi gyáregység önállóvá válása óta a pécsi gyár alig ; 300 fővel dolgozik, a város egyik legszerencsétlenebb pont­ján, a Vasút utcában. Az éves árbevételi terv 45 millió fori H, melyet a jelek szerint jelentő­sen túl fognak teljesíteni, igazi felfutásról azonban csak akkor lehet majd beszélni, ha befeje­ződik az új telephely kialakí­tása. Nagyárpádon idén októ­berben már beindul a terme­lés, s 1976-ig véglegesen el­hagyja az ÉPGÉP mostani, túl­zsúfolt helyét. Pontosan még senki sem tudja talán, mekko­rák lesznek az építőipar igé­nyei (a beruházási stop a szá­mítások többségét irreálissá tette), az új gyárterületen min­denesetre egy 6—700 fős üzem kialakítását tervezik. Baranya részvétele az építő- gépgyártásban azonban nem jelent egyet az ÉPGÉP pécsi gyárának tevékenységével. A Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat immár tíz eszten­deje gyárt rendszeresen építő­ipari gépeket, méghozzá nem egyszer sorozatban. Mi tette ezt szükségessé, s mik egy ilyen vállalati „mellék­üzemág" perspektívái? A ha­zai építőgépgyártás .általános helyzetét érzékeltető bevezető sorok jórészt választ adnak a kérdésre. Az import nehézkes, a hazai ellátás pedig egyrészt hiányos, másrészt minőségileg nem egyszer kifogásolható. A BÉV kísérleti üzeme amolyan hiánycikkeket pótló üzemként indult, de a rendkívül szeren­A BÉV kísérleti műhelyének terméke: a parkettagyártó gépsor esés személyi összetétel, továb­bá az a tény, hogy a műhely létrehozásának időszakában kezdődtek meg Pécsett a nagy­panelos építési technológiával kapcsolatos kísérletek, különle­ges perspektívákat nyújtott e kezdeményezés számára. Több száz gép, tucatnyi különlegesség Húsz hallatlanul ügyes em­ber évente 2—2,5 millió forint értékben gyárt gépeket. Ezek többsége újítás. — Hogy mi­re képes néhány megfelelően ösztönzött mérnök, illetve egy jói vezetett kollektíva, azt bi­zonyítsa a BÉV kísérleti műhe­lye által gyártott különleges gépek változatos névsora. Inga­fűrész, betonközpont, nagyfrek­venciás, kisfeszültségű varrat­tisztító, variálható teheremelő, függő vakolóállvány, munkahe­lyi világító-berendezés, mini mű­helykocsi, különleges motoros menetvágó. Volt olyan gép, melyből egy készült, s volt olyan, melyből tíz-tizenöt A BÉV tervezőkollektívája alakítot­ta ki az első magyar mobil ta­la jvízszint-süllyesztő berende­zést. A vállalat számára 4 da­rabot gyártottak ebből a külön­leges gépből, az ÉPGÉP azon­ban megvette a gyártás jogát, s számos gépet készített a ka­pott tervek alapján. Nagy si­ker volt a lengőszivattyús víz­adagoló is, melyet a vulkolor burkoló-technológia igényei alapján fejlesztettek ki. A vál­lalat ma is használ 17 ilyen gé­pet, s további 40 dolgozik más vállalatoknál. A fentebb már említett variálható teheremelő gyártási jogát 25 építőipari vállalat vásárolta meg. Nagy az érdeklődés a munkahelyi vi­lágítóberendezés iránt is. Két­ütemű motor, dinamó, akkumu­látor, plusz hat autórefleklor egy rendkívül kisméretű és ügyes utánfutóra építve. Bárhol percek alatt felállítható — s nemcsak óriási fényerőt ad, de minden munkavédelmi előírás­nak is tökéletesen megfelel. A jövő? Bizonyos gépeket so­hasem lehet megfelelő méret­ben, illetve áron beszerezni — ez előrelátható. S mindig lesz­nek különleges igények, felada­tok is. Nemrégiben készült el például az a vókumos beren­dezés, mellyel a gázvezetékek tömítettsógi próbáit lehet az eddigi módszernél lényegesen rövidebb idő alatt elvégezni. Negyven atmoszféra nyomással működik, s sokszorta kisebb az eddig használt berendezések­nél. A régi gépekhez féltucat ember kellett, ehhez maximum kettő — s miután a BÉV legna­gyobb gondja éppen a munka­erőhiány, mindenképpen meg­érte ez a gép a rááldozott költ­séget és fáradságot. Baranya nem tartozik a nagy gépgyártó megyék sorába — az itteni eredmények is beszé­desen bizonyítják azonban, hogy építőiparunk rendkívül sú- , lyos jelenlegi helyzetéből csak j egy kivezető út van: a közpon­ti erők koncentrálása, s a helyi alkotókedv mind teljesebb ki­bontakoztatása. Békés Sándor Óvoda, iskoláztatási segély Európa egyik legnagyobb ken- derteldolgozó vállalatánál, a mintegy ötezer dolgozót foglal­koztató szegedi kenderfonó és szövőnél az új oktatási év kez­detén tovább bővitették a nő- dolgozók helyzetének javításával kapcsolatos intézkedések körét: együttesen mintegy százezer fo­rint iskoláztatási segélyben ré­szesítették a gyermekes anyá­kat. Bővítették a központi gyár óvodáját, s vállalati alapokból a jutaárugyárban, valamint a hirdi üzemben is létesítenek óvodát. „Nem a divat, nem a köz­gazdasági kategóriák miatt, ha­nem az ember egészséges léte és fenntartása érdekében keli az erdők közjólétéről be­szélnünk ..." — hangzott el ez a megállapítás Csanádi Béla előadásában tegnap délután a TIT Bartók-klubjában, ahol az Országos Erdészeti Egyesület Közjóléti Szakosztálya és Bara­nya megyei Csoportja tartott közös ankétot. S ez egyúttal mottója is lehet azoknak a fel­adatoknak, amelyeket az elő­adók a közeli jövőre vonatkoz­tatva felvázoltak. Érdemes folytatni Csanádi Bé­la nagyon érdekes tanulmányá­nak némely pontját. Elmondotta többek között, hogy az erdő­nek mint biológiai szűrőnek, milyen óriási porfelfogó képes­sége van. Például egy hektárnyi lucfenyő 32 tonna, szintén azo­nos területen az erdei fenyő 36.4 tonna, a bükk lombozata pedig 60 (1) tonna port tud fel­fogni, — A városiasodás objektiv és megállíthatatlan társadalmi je­lenség — mondotta. — De bent a városban a technikai ténye­zők — a zaj, fény, rádió, tele­vízió, reklámok, közlekedés, idő­zavar, pszichikai túlterhelés —, mind-mind civilizációs betegsé­gekhez vezethetnek és az a vá­rosi lakosság 30—50 százaléká­nál jelentkezik is. Éppen ezért különösen fon­tos a Mecsek természetadta lehetőségeinek kihasználása. Ezzel kapcsolatosan aztán a Mecsek erdei üdülésének múlt­ját, jelenét és jövőjét ismer­tette Molnár István, a szakosz­tály titkára. Utalt arra, hogy az iparosodás fejlődésével — amellyel együtt járt a levegő szennyeződése — kényszerültek a pécsiek arra, hogy a Mecsek kirándulásra alkalmas szép vi­dékeit „felfedezzék”. Meg is alakult 1891-ben a Mecsek Egyesület, később a Természet- barátok Turista Egyesülete és mint társadalmi szervek, áldo­: zatos munkájukkal, anyagi lehe j tőségeikkel megteremtették mecseki üdülőerdő alapjait: 1 [ kilométer kőpályás út, 20 kilo méter sétaút, 2 menedékház aztán pihenők, kilátók létesíté: ] padok elhelyezess, források ki alakítása, madárvédelmi bérén dezések stb, dokumentálják a j elődök értékes tevékenységét. — Ma már a lelkes Mécsé barátok, Pécs Város Idegentor galmi Hivatalának komoly anya gi támogatásával tovább fe lesztettük a kirándulóhelyeket — mondotta Molnár István. — Célunk az volt és az ma is hogy a meglévő parkerdő terű let minimális területi bővítésé vei korszerű közjóléti létesít ményekkel biztosítsuk Pécs la kői részére az üdülési lehető ségeket. Úgynevezett ,,kiránduló-góco kát” alakítottak ki ott, ahol városi autóbuszjáratok végállo másai a parkerdő peremén áll nak. Ilyen például Dömörkapu Misina, Szentkút, Pécsbányate lep, Hősök tere. A lényeg az hogy a lakosság minél gyor sabban megközelíthesse az em lített helyeket, hogy aztán önné egészséges gyaloglással folytas sák útjukat a Mecsek belsej felé. Jelenleg — célcsoporto beruházások révén varázsoljá széppé Mandulás, Kisrét, Kanta vár, Remeterét, Tripammerfa Lapis, Jakabhegy kirándulóhe lyeit: pihenőket, erdei házakat szalonnasütőt, padokat, homo kozót építenek. Most dolgozna Szentkút—Petőc közötti kövesé létesítésén, hasonló munkáló tokra kerül sor Jakabhegyen is majd 1975-ig a komlóiak részé re a kökönyösi erdőt, továbbc Sikonda környékét rendezi parkerdővé. A szakosztály-ülés — amelye Kasza Ferenc, a Mecseki Erdő gazdaság igazgatója nyi meg és amelyen megjelent Wie der Béla Pécs tanácselnöke ii — két napos, ugyanis a részt­vevők autóbuszokkal megtekin- tik a Mecsek kirándulóhelyeit Épül az új benzinbontó Kísérletek Pécs régi gázvezeték-hálózatának felújítására Három esztendeje helyezték üzembe a két, napi százezer köbméter gáz gyártására alkal­mas benzinbontót. Akkor úgy tűnt, hogy a benzinbontó ki­elégíti majd a város igényeit a következő években. Nem így történt. Két esztendeje már napirend­re került, hogy Szegedről Pécs­re kell veretni a földgázt az ötödik ötéves terv időszakában amikor a város igényeit a meg­lévő berendezésekkel már kielé­gíteni képtelenség lesz. A jelenlegi bontóberendezés azonban már most sem birkó­zik meg a feladatával, ezért az idén augusztusban elkezdték az új, 50 ezer köbméter napi kapa­citású benzinbontó építését, mely már az idén télen üzemel. A beruházás teljes egészében a vállalat erejéből épül, a ter­vezéstől a kivitelezésig mindent a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat munkásai csinálnak. Az anyagiakat — 23 millió forintot — a vállalat fej­lesztési alapjából biztosították. Az új benzinbontó üzembehe­lyezésével a meglevő fogyasz­tókat, s az új lakásépítésekkel jelentkező évi 900—1100 fo­gyasztót ki lehet majd elégí­teni addig is, amíg a földgáz Pécsre nem érkezik. Sajnos ez az új benzinbontó sem teszi lehetővé Pécsett a gázfűtési igények kielégítését. A gázellátás ugyanis nem ki­zárólag a gáztermelés kérdése. Pécsett — mint ezt már több­ször is megírtuk — a gázveze­ték hálózat nagyobbik része közel 100 éve épült. Sem biz­tonsági, sem a szállítható g mennyisége szempontjából ezek a vezetékek ma már nem meg felelők. Sőt a 20—30 éve épült vezetékek sem képesek az igé­nyek szabta gázmennyiséget el szállítani. Még tetézi a gondo­kat, hogy 1978-ig az Országos Bányaműszaki Felügyelőség ha­tározata alapján ki kell cseréin a házfalakhoz túl közel eső ve­zetékeket. Pécs gázvezeték­hálózata a csatlakozó vezeté­kekkel együtt mintegy 170 kilo­méter, s ennek jelentős része nem felel meg a jelenlegi biz­tonsági előírásoknak. Az elmondottak szerint nem kevesebb, mint hat évig kellene várnunk, amíg a város gázel­látásában ugrásszerű javulás következne. Kedvező esetben azonban valamivel lerövidülhet ez az idő. A vállalat ugyanis kísérleteket kezdett egy az NDK. ban már sikeresen alkalmazott módszerrel, mellyel esetleg a régi csöveket alkalmassá lehet tenni a földgáz fogadására. A kísérlet lényege, hogy a csövekbe műanyag gumitejet nyomatnak, melyet meghatáro­zott ideig egy bizonyos nyomá­son a csövekben tartónak. A csövek kötéseit így sikerül gáz- tömören lezárni, s így a mos­tani vezetékeken is lehet föld­gázt szállítani, a meglevő tö- mítetlenségeket kiküszöbölni. Az öntöttvas csövek az NDK-ban iái vizsgáztak a kísérletek so­rán. Pécsett az eternit csöveken kívánják alkalmazni, nálunk ugyanis éppen ezeket a csöve­ket kellene kicserélni. Ameny- nyiben a biztató, s hónapok óta tartó kísérletek Pécsett sikerül­nek, a gázcső hálózat egy-két esztendővel korábban alkalmas lesz földgáz fogadására is. Ha ugrásszerű javulásra a gázellátásban nem is számít­hatunk. több intézkedéssel bi­zonyos előrelépés mégis vár­ható: a közelmúltban helyeztek üzembe négy új nyomásszabá­lyozó telepet — a város egyes területein a gáznyomás állan­dóvá válik, Építőgépgyártás Baranyában Újabb kirándulógócokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom