Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-15 / 218. szám
Ara: 80 fill* Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 218. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. szeptember 15., pénte Nyári tanulságok — egész évre Az idén talán a szokottnál is többet foglalkoztatta az időjárás a mezőgazdaságban dolgozókat, a mezőgazdasági termelést szervező, irányító embereket. Kezdődött azzal, hogy kitavaszodáskor korai aszály fenyegetett. Felhívások hangzottak el az öntözésre, operatív bizottságok alakultak. S aztán jött július, amely az ország jelentős hányadán — főként a Dunántúlon — minden napra hozott esőt. Az lenne tehát a tanulság, hogy az időjárás rejtelmeit úgysem lehet kiszámítani, felesleges volt annyi figyelmet fordítani az öntözésre? Nem hiszem. Az tény, hogy hetekre előre nincs semmiféle biztosra vehető prognózis az időjárás alakulásáról. Eddig sem volt, s belátható időn belül ezután sem lesz. Az öntözéssel azonban nem volt felesleges foglalkozni. A jó öntözőberendezésekért kifizetett összeg egyáltalán nem kidobott pénz, az öntöző brigádok megszervezese nem volt felesleges fáradtság. A júliusi esőzések nem azokon a területeken okoztak bajt, amelyeket öntöztek. A kertészeti növények, a kapások egyáltalán nem sokallták a csapadékot — az alföldi tájakon pedig még kevesellték is. A fő tanulságot másutt kell keresni: a meglévő eszközök hatékony kihasználásában. S ha történetesen az öntözésről van szó, akkor legfeljebb az a hiba, hogy — most már többéves időszakot is tekintve — kampányszerű. Az öntözéses gazdálkodásnak, az öntözőberendezések gazdaságos, hatékony üzemeltetésének sok feltétele van. Ezeket a feltételeket teljesíteni kell, s ebben az esetben — vonatkozik ez az idei évre is — a berendezések folyamatos hasznosítása hozza a legjobb eredményt. A búzatermesztés köréből szerzett tapasztalatok általánosabbak, hiszen lényegesen több üzemet érintenek, mint az öntözéses gazdálkodás. Országos méretekben is, üzemenként is jócskán adódik tanulság. Az ismeretes, hogy az országos búzaátlag a tavalyi szint körül alakul, vagyis hektáronként mintegy 30 mázsás termés került raktárakba. Más kérdés az, hogy ennél több termett és jelentős mennyiség veszett el a betakarítás idején. A búzatermesztés fejlődése, az idei aratás ismételten napirendre tűzte c betakarító gépek mennyiségét, milyenségét. Ez vonatkozik a kombájnokra, a szállító járművekre és a szárítókra is. A korábbinál kétszeres hozamok nagyobb teljesítő képességű kombájnokat követelnek. A Lajta-Hansági Állami Gazdaságban dolgoztak az idén SZK— 4-esek, s olyan kombájnok is, amelyeknek dobáteresztő képessége másfélszeres, kétszeres. Az előbbiek az aratási idényben átlagosan 70, az utóbbiak átlagosan 200 vagon búzát takarítottak le. Ahol egy kombájnra kisebb aratandó terület jutott, ott lényegesen kevesebb volt a veszteség. Igaz, hogy a Dunántúlra átkerült pár száz alföldi kombájn. De ezek már csak akkor mehettek, amikor a saját qazdaságban végeztek. S a még nagyobb veszteségeket segítétték elkerülni. Nagyon kézzelfoghatónak látszó teendő: a búzatermesztés fejlesztésével arányosan kell fejleszteni a betakarító gépparkot, a szárító kapacitást. (A szárítók üzembeállítása révén három-négy nappal előbb kezdődhetett a munka.) Sok jel mutatja, hogy a szárító — különösen ha magas színvonalú a búzatermesztés — annyira hozzátartozik a sikeres munkához, mint a jó vetőgép. Egyébként is a kukoricabetakarítás 'szintén kombájnokat, szárítókat lován. Az agrotechnikai tanulságok nagyon szétágaznak. Közülük csak kettőt említek. A vegyszeres gyomirtást és a műtrágyázást. A vegyszeres kezelés általában nem véd a nyári gyomok ellen. Nem is lehet arra berendezkedni, hogy augusztusban aratunk. Tény azonban, hogy a jól vegyszerezett táblákon még nyáron is keveseob lett a gyom. Egy érdekes jelenség valószínű a tápanyag ellátással függ össze. Lehetett látni még augusztus közepén is olyan búzatáblákat, amelyek nem dőltek meg. A termesztett fajta a Bezosztaja volt, s szilárdan állt a lábán. A szakemberek a harmonikus növénytáplálásnak, a megfelelő adagban használt foszfornak, de főleg kálisónak tulajdonították ezt a jelenséget. Eléggé közismert, hogy a Nyugat-Dunántúlon a sok eső, az esők nyomán keletkezett áradás. a forróságban feltámadó hatalmas erejű vihar, jég, tönkretette a termést. Ezekben a gazdaságokban csak az állam gyors segítsége révén lehetett olyan körülményeket teremteni, amelyek között folytatódhatott a termelő munka. Persze a segítség nem pótolta a károkat, s az emberek nehéz helyzetbe kerültek. A kár tetemes részét — lévén termelőszövetkezetekről szó - sajátmaguk viselik. Két esztendeje a Tiszántúlt sújtotta a vízkár, most a nyugati végeket. Közben pedig tavaly is, minden más esztendőben is voltak közös gazdaságok — ha nem is egész országrészek —, amelyeket a tűz, a jég, vagy más elemi csapás ért. Az időjárás — a gazdálkodás mai szintjén — befolyásolja a szorgalom eredményét. Ez a tény — mindenütt, ahol csak lehetőség van rá — tartalékolásra int. De van egy általánosabb érvényű tanulság is. Azok, akik cránylag messze vannak a mezőgazdaságtól, s jórészt hallomásra hagyatkozva alakítanak ki véleményt az ottani jómódról, a nagy keresetekről, ilyenkor legalább egy percre eltöprenghetnek — ha másról nem is — arról: mennyi veszélynek, bizonytalanságnak van kitéve a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó százezrek jövedelme. Tervezhetik a gazdaságban, hogy a következő évben 1—2 százalékkal nagyobb lesz a jövedelem. Dolgozhatnak is szorgalmasan. S ha az időjárás közbeszól, nem jövedelem növekedéssel, hanem annak csökkenésével számolhatnak. S ezt is el kell viselni. Ha már az időjárás és a gazdálkodás alakulása került elsősorban szóba, mindenkeppen említést érdemel: erőteljesen beleavatkoznak a természeti tényezők a munka végső eredményébe. Erőteljesen, de ma már valamivel kisebb mértékben, mint néhány évtizede. Egyre inkább az emberi munka a termés mennyiségének, minőségének meghatározója. Ez a lassú, egyik évről a másikra nem mérhető folyamat szorosan összefügg a termelés egyre korszerűbb eszközeivel, feltételeivel. A természet erői még hosz- szú ideig befolyásolják a termés sorsát. Hatásuk azonban fokozatosan — ahogy képesek vagyunk korszerűsíteni a gazdálkodást — csökken. Egyre inkább az ember lesz a gazda. Az ember, aki tudásban, tapasztalatban gyarapodva egyre mélyebben hatol a részletkérdésekbe, s egyre pontosabban tárja fel a termés növekedésének, csökkenésének okait. Ezt a feltáró munkát pedig a mi mező- gazdaságunkban is követik — az igényekhez képest sajnos elég lassan követik — a tettek. Almási István A pincék állapotáról tárgyalt a pécsi vb w “—- j Át kell szervezni a belváros közlekedési rendjét jóváhagyták az idei lakáskiutalási névjegyzéket — Nevet kaptak a Kertváros leendő utcái Szorongató kényszerűségből rendszeresen visszatérő tanács- ülési vagy végrehajtó bizottsági téma: mi legyen a pécsi belvárosi pincerendszer sorsa? Ezúttal a végrehajtó bizottság napirendjén szerepelt abból az alkalomból, hogy lezárult egy nagyon részletes vizsgálati szakasz, térképen rögzítették az ismert, mintegy 1300 pince helyzetét és sorolták azokat veszélyesség, illetve hasznosítás szempontjából. Ez a vizsgálat azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatást folytatni kell, lefalazott — és ezért ismeretlen — pinceszakaszok újabb veszélyeket rejtegetnek. Tóth Zoltán építési osztályvezető, a vizsgálat megállapításait magában foglaló jelentés előterjesztője elmondta a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén, hogy a város komoly erőfeszítéseket tesz az arra alkalmas pincék használatbaadására, az érdeklődés azonban a várható tetemes anyagi ráfordítás miatt nem nagy. Rendkívül fontosnak ítélte az életveszélyes pincék megerősítését, helyreállítását és a megelőzés egyik módjaként javasolta a belváros jelenlegi közlekedési rendjének felülvizsgálatát. A nagysúlyú járművek károsító hatása ma már bizonyított: az útleszakadások törvényszerűen következnek a forgalom növekedéséből. A helyre- állítások pénzügyi fedezetéről szólva az egri példára hivatkozott: a pécsihez hasonló helyzet megoldásához költségvetési támogatást helyeztek kilátásba. Hasonlóra van szükség a mi esetünkben is, mert a jelenlegi formában — egyéb feladatok terhére folyik a pécsi pincék helyreállítása — csak szabálytalanul lehet a város költségvetéséből a fedezetet biztosítani. A végrehajtó bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy hathatós intézkedésekkel kell elejét venni a pincék állagromlásából adódó életveszélynek, de hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a pincék nagy része a tekintélyes helyreállítási költség ellenére sem hasznosítható a jelenlegi formában. Tarthatatlannak minősítették azonban azt is, hogy a pincék a beléjük épített súlyos tízmilliók ellenére kihasználatlanok. Felvetődött, hogy a jövőben már a helyreállítás megkezdése előtt meg kellene határozni a fel- használás módját, hogy ennek alapján bővítéseket, átalakításokat lehessen végrehajtani. Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke tájékoztatta a végrehajtó bizottságot: a megye bírja a Pénzügyminisztérium ígéretét arra, hogy Pécs alapos indokok előterjesztése alapján a jövő évben 10 millió forintot kaphat a költségvetésből a pincék helyreállítási költségeire. A végrehajtó bizottság határozatában felhatalmazta a tanács illetékes szerveit az életveszély elhárítására szükséges teendők megtételére, a belváros közlekedési rendjének felülvizsgálatára és az esetleges átszervezéssel kapcsolatos javaslattételre. Határozatba foglalták a pincék többirányú hasznosítási lehetőségének vizsgálatát és későbbi időpontban egy ilyen célú pályázat kiírását, valamint a felszín alatti vizek, áramlásából eredő károsodások megelőzése érdekében a rendszeres viz- szint-figyelés elrendelését. A végrehajtó bizottság napirendjén szerepelt az 1972—1973 első félévi lakáskiutalási névjegyzék jóváhagyása. Az ideiglenes névjegyzékeket a kerületi tanácshivatalokban egy hónapra közszemlére tették ki. Az észrevételek figyelembevételével állították össze a végleges névjegyzéket. Ebben szerepel az a 421 igénylő, aki a Kertvárosban kap állami vagy szövetkezeti lakást. De szerepelnek a névjegyzékben azok is, akik részére megüresedő lakást utalnak ki. A névjegyzékek összeállításakor az igényjogosultsági sorrend megállapításánál első helyre azok kerültek, akik az 1971 -es lakáskiutalási névjegyzékről visszamaradtak, utánuk következnek az életveszélyes lakásban lakók, a fertőző betegek, majd az 1961. december 31 -e előtti érvényes lakásigénnyel rendelkezők, a négy vagy több gyermekes családok, a gyermekűket egyedül nevelő szülők, továbbá a tanácsrendeletek általános elvei alapján javasolt igénylők. Egyéb napirendi pontok után a végrehajtó bizottság elfogadta a Kertváros leendő utcáinak elnevezésére vonatkozó javaslatot. Négy utcanév helytörténeti emléket örökít meg. Ezek a Gyöngyös, a Berek, o Varsány és az Enyezd utca, amelyek egykori dűlőelnevezésekre utalnak. A többi — számszerűit 17 — utca női neveket kapott az ős- magyar Saroltától a klasszikus Líviáig. A tartalomból Nagy dolgok - „kis kócerájokbór‘ (3. old.) A SZOT tüzelőutalványokról (4. old.) Két vélemény a párizsi bőrhétről (5. old.) lugoszláv szakszervezeti küldöttség Baranyában (5. old.) Nyolcvanmilliós beruházás Befejezés előtt az új zobáki légakna építése őszinte, építő szellemű eszmecsere Tájékoztató Brozsnyev és Kissinger tárgyalásairól Moszkva : Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója a régebben létrejött megállapodásnak megfelelően szeptember 10-től 14-ig a Szovjetunióban tartózkodott. Moszkvai tartózkodása idején megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával és Andrej Gromiko külügyminiszterrel. Áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatokban ez ez év májusi csúcstalálkozó óta végbement fejlődést és a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákat. Az eszmecsere őszinte és építő szellemű volt. A legfőbb nemzetközi problémák megvitatása során nagy figyelmet szenteltek oz európai biztonsággal összefüggő kérdéseknek. Haladást értek el a megvalósítandó további lépéseket illetően. Megvitatták azokat a kérdéseket is. amelyek a stratégiai fegyverzet korlátozására vonatkozó tárgyalások rövid időn belül esedékes felújításával függnek össze. Megvizsgálták a csúcstalálkozó idején létrejött kétoldalú egyezmények megvalósításának menetét. A felek egyetértettek abban, hogy e téren már vannak lényeges eredmények és további sikerek várhatók. Különös figyelmet fordítottak a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok helyzetére. Hangsúlyozták e kapcsolatok fontosságát a két fél viszonyának szilárdítása szempontjából. Jelentős haladást értek el a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok számos, elvi jelentőségű kérdésében. Megállapodtak abban, hogy e haladást figyelembe véve a kölcsönbérleti (lend-lease) elszámolások rendezéséről és a kereskedelmi egyezmény megkötéséről Washingtonban szeptemberben folytatják a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy azokat a közeljövőben befejezzék. Megállapodtak abban is, hogy hamarosan befejezik a tárgyalásokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti tengerhajózási egyezményre vonatkozólag. Mindkét fél megerősítette, hogy fontos folytatni különböző formákban és különböző szintekén, ezen belül legfelső szinten a véleménycsere gyakorlatát az őket érdeklő kérdésekben. I A gépészeti berendezések még nem érkeztek meg, de már nagyjából befejeződött Zobák- bányán a diagonális légakna építése. A név — diagonális akna — tulajdonképpen a bányamező átlós szellőztetésére utal. Az akna 687 méter mély, az első szinti rakodó 571 métei mélységben van. Az új akna építése 1968-ban kezdődött. Az aknát a második szintiq az Aknamélyítő Vállalói készítette el, míg a külszíni létesítményeket, így az aknatornyot, gépházat, gázlecsapolót, valamint a transzformátorállomást a Mecseki Szénbányák Karbantartó üzeme. Zobák-bánya percenkénti le- vegő-szükségíele 10—11 ezet köbméter, ebből a mennyiségből mintegy 4 ezer köbmétei levegőt a diagonális-légakna biztosít. Az aknába kerülő szállítási berendezések, gépek beépítése még nem kezdődött meg. 1973 negyedik negyedében kezdődik majd a szállítás, de mivel a légakna messze esik a termelő munkahelyektől, úgy tervezik, hogy ezen az aknán szénszállítás nem lesz. A két centrális aknát tehermentesíti majd az új akna, az anyag és személyszállítás egy részének átvételével.
