Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-02 / 207. szám
W72. September 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ & Bányásznapi köszönte ffo/yfofós az 1. oldalról.) követelmények kerültek előtérbe, omelyek sokoldalú felkészültséget és szervező munkát Igényelnek annak érdekében, hogy a szénbányászat korszerűsödjék, műszaki- és gazdasági mutatói javuljanak és gazdaságilag versenyképessé váljék. A szénbányászat távlatai itt a Mecsekben a néhány évvel ezelőtti bizonytalansághoz képest ma tisztábbak és határozottabbak. A jövőben is megvan a lehetősége annak, hogy a bányászok munkájukkal növeljék a gazdasági eredményeket és ezzel összefüggésben emelkedjék a jövedelmük és javuljanak a munka- és életkörülmények. Meggyőződésünk szerint ezek éppen olyan lelkesítő célkitűzések, mint a két évtizeddel ezelőtti sokmillió tonnábon kifejeződő egyre növekvő mennyiségi tervek. Ahhoz, hogy ezt így is érezze a bányászság, okosan kell politizálni, érvelni és vezetni. A bányásznap! ünnepségeknek — a hagyományok mellett — minden évben van valamilyen azt az időszakot jellemző egyéni sajátossága is. Két évvel ezelőtt a felszabadulásunk jubileumi esztendejében a huszadik bányásznapot ünnepeltük, a múlt évben pedig Komló várossá nyilvánításának ugyancsak két évtizedes évfordulójáról emlékeztünk meg. Az idén Baranyában a bányásznap jellegét az Uránérchánya új üzemének a mai napon történő avatása adja meg, amely egyúttal a megyei bányászünnepségek színhelyének e központja is. rr Ő szintén örülünk annak, hogy az uránbányászat, a jövő energiabázisának fontos tényezője olyan üzemmel gazdagodik, amely műszaki vonatkozásban is egyike a legkorszerűbbnek. De örülünk azért is, mert ez az új üzem munkába lépése egyúttal az uránbányászat jövőjének megszilárdulását is jelenti. Reméljük, hogy ez az üzem - amelynek beruházása úgyszólván mintaszerűen, a határidőket betartva bonyolódott ie — teljes mértékben beváltja a hozzáfűzött reményeket és gazdaságossága révén tovább erősíti megyénk egyik legjelentősebb ágazatát, az uránbányászatot. A mecseki tájon közel két évszázada folyik már a kemény küzdelem a hegy kincseinek, a szénnek és az ércnek megszerzéséért, külszínrehozásáért. Ennek a küzdelemnek hősei e bányászok, akiknek áldozatvállalását pártunk és kormányunk eddig is méltányolta, mint ahogy a jövőben is számít munkájukra és helytállásukra. A mai napon, a bányásznap al kalmával megyénk politikai és állami vezetése nevében mi is üdvözöljük bányászainkat a hagyományos köszöntéssel: JÓ- SZERENCSÉT! Korszerű vágatbiztosilások Magyarország, s talán Kö- zép-Európa legkorszerűbb bányaüzemében a bányaművelés szinte valamennyi ismert, s bevezethető technikai újdonságát alkalmazzák, A Mecseki Ércbányászati Vállalat legfiatalabb üzemét ma már alig lehet ösz- szehasonlítani a legrégebbi magyar uránbányával: az üzemvezető szerint az l-es üzem aknája csak egy kis vitla volt. A legrégebbi üzemnek is, Pe- tőcnek is Kerekes Jenő a vezetője. A bányászok szokásain azonban egyelőre keveset változtatott a modem technika. Az aknaudvaron civilruhás férfival évődik sisakos, gumicsizmás társa: nem akarsz? Évszázada ezzel fogadják a későnjövőket a leszállásra felkészült bányászok. Később, a kas felé menet csak ennyit mondanak: na, megint megyünk? Néhány mondattal fejezték ki a régi bányászkodás minden félelmét, keservét. „Nem akarsz?" — eleged volt a porból, melegből, vízből, fülsiketítő zajokból, ízületeket szétrázó szerszámokból, az utolsó energiádat kiszívó szívlapátból, teí- tet-lelket gyötrő sötétből. „Megyünk, megint megyünk?” — leomló kövek, az ezer felől rád leselkedő veszélyek felé . .. Aztán kifele csak ennyit: megint letelt... Számok - adatok A IV-es bányaüzem — Pe- tőc — szállítóaknája 1146 méteres mélységével hazánk legmélyebb emberjárta pontja. Az egymilliárd forint költséget meghaladó beruházás 1975-re a Mecseki Ércbányászati Vállalat termelésének több mint felét adja — jelenleg kapacitásának 70 százalékával üzemel. A szállító-akna 55 méter magas 15,5-szer 21 méter alap- területű betonóriás. A hatalmas toronyba 3500 köbméter betont, 3800 mázsa vasat építettek. Az impozáns modern vonalú épület alatt tátong a 7 méter átmérőjű akna, melyből 84 ezer kilogramm robbanóanyaggal 85 ezer köbméter kőzetet robbantottak ki. A biztosításhoz 16 ezer köbméter betont használtak fel, később 150 vagon aknaszerelvényt szereltek az aknába. A több mint 50 kilométeres sebességgel közlekedő kasok egyszerre 8 csille kőzetet képesek kihozni. A több 10 km hosszú nyitott bányatérségben, a mecseki érclelőhely legkiválóbb minőségű uránércét rejtő fejtések találhatók. Petőc a „leg-ek" bányája a leküzdendő nehézségek miatt is. A hőmérséklet a mélységtől függően 32 és 45 Celsius fok körül változik. Az előbb említett nagyságú nyitott bányatérségek közel 10 millió kcal hőt termelnek óránként -— any- nyit, mintha 1000 kilogramm fűtőolajat egy óra alatt eltüzelnénk. A forró és bányavizektől páradús levegő hűtésére két, 8 ezer köbméter teljesítményű szellőztető berendezést alkalmaznak, melyek közül egy'k állandóan üzemel, a bán/a természetes depressziójával együtt percenként több mint 10 ezer köbméter levegő öblíti ót P E T Ö C és hűti a bányát. A munkahelyeken így biztosítani lehet a 26 fokos maximális hőmérsékletet, a fővágatokon süvítő levegő azonban meg nyáron is megborzongatja az embert. Petőc a rekordok bányaüzeme is. A légaknákat 17 hónap alatt mélyítették le, az aknamélyítők átlagos havi teljesítménye 47,6 méter volt, 1965. novemberében pedig 102 métert törtek a mélység felé. A két aknát összekötő több mint 4 kilométeres feltáró vágatokon már az uránosok dolgoztak, alig 11 hónao alatt — 1967. júniusában 203,5 métert haladtak előre — teljesítették feladatukat. Ma 18 kormányk'- tüntetett és 42 miniszteri kitüntetés tulajdonosa dolgozik a IV-es üzemben. A bánya története A kutatások már a hatvanas évek elején megkezdődtek — s az eredmények bíztattak:, érdemes a Mecsekben minden előzőnél nagyobb, korszerűbb bányaüzemet építeni. A vállalat geológusai, tervezői, a beruházási osztály, s szinte valamennyi műszaki alaposan kivette részét az új üzem terveinek készítéséből, csakúgy mint a szovjet szakemberek. A beruházási program 1964 elejére készült el, és nem sokkal később kormány-szinten is jóváhagyták. Ezután már a kivitelező vállalatok kezében volt a tervek szerint hazánk legkorszerűbb, legmélyebb, s talán azt is megkockáztathatjuk: legértékesebb bányájának sorsa. Mint kiderült a Bányászati Aknamélyitő, az Országos Bányagépgyártó, a Baranya megyei Építőipari, a Villamos Erőműveket Tervező és Szerelő Vállalat, a Ganz Villamossági Művek, a Bányászati Tervező Intézet, s nem utolsó sorban az ércbánya- vállalat szolgáltató üzeme és maguk a „petőciek” is kiváló munkát végeztek. Különösen az aknamélyítők vállaltak, nehéz, újszerű feladatot: A két akna minden méterének története van. Horváth István ki tudja hányadszor idézi a szószerinti forró pillanatokat, amikor még az aknába ömlő víz hőmérséklete is 30 fok volt, a levegőről nem is beszélve. A hófúvások időnként elborították oz utakat, a váltás nem érkezett meg, mit lehetett tenni, vísszc- ereszkedtek újabb 8 órára az aknába. Amikor egy kissé lassul a kas zuhanása, az ember füleben enyhül a feszültség, s közben alakot nyernek a száguldásban összefolyt vastraverzek, a régiek számára még most évek múltán is felismerhetővé válik minden: 1966. júniusában itt kaptuk a vízbetörést, percenként 3 ezer liter víz ömlött gz aknába. Itt halt meg Penics Alajos — a markoló nyomto agyon ... itt meg Csák István. A rászakadt követ négyen is alig tudták legördíteni róla. Jó bányászok voltak. Az aknamélyítést követően a légaknában véglegesítették az aknatornyot, és a szállítógépet is, ezzel hatalmas anyagi és nem kevésbé fontos időelőnyt szereztek. Külön említést érdemel, hogy ilyen óriási mélységű aknában az ércbánya tervezőinek munkája alapján oldották meg először a kötélvezetést. Az érctelepek feltárása 1967. januáriban kezdődött, a két akna közötti összeköttetést «ellett először megteremteni a bánya két főszintjén. Ehhez 4 kilométer hosszúságú, 16 négyzetméteres szelvényű vágatokat hajtottak ki. Hadnagy József szocialista brigádja átlagosan havi 180 métert haladt előre. Nem kisebb feladatot oldottak meg a műszaki dolgozók, amikor az aknával együtt közel 3 kilométeres vágatszakaszon légcsatornás szellőztetéssel a 37 fokos kőzethőmé-- séklet mellett a munkahelyeken 22—24 Celsius fokos effektiv hőmérsékletet biztosítottak. Külön fejezetet érdemelnek a cementáiók. Az elkészült szálli- tó-akna 200 éj 600 métere között 1970. végén újabb vízbetörést kaptak, óránként 50 ezer liter víz ömlött az aknába. Akkor még egy hordó nagyságú és formájú bödönben leheteti csak az aknában közlekedni. Gumiruhás bányászok kis csapata próbálta a víz ellen felvenni a harcot a kötélen függő munkapadról. A fúrógép, repülőmotorra emlékeztető hangjába, időnként belesikoltott a sziréna, az 'ember kiabálva sem tudott szót érteni, s amikor leálltak a gépek, a zaj még hgsszú másodpercekig viss.za- hangzott az aknában. A bányászok gémberedett, kiázott kezüket az akna falán, s a fúrólyukakból kiömlő vízben melegítették, fülükben ötezer köbméter levegő száguldása zúgott. Ma száraz az akna. Tízezernyi fúrólyukba, 30 atmoszféra nyomással cementtejet préseitek, valósággal kitöltötték az akna legvékonyabb repedéseit is . .. Az új technika A víz elleni küzdelem fontos, de csak nagyon kis része annak a technikai forradalomnak, mely részben a IV-es A» új bányaüzem szállító aknája üzem építése, részben most az üzemelés közben zajlik. Néhány berendezés, technológia alkalmazására a bánya természeti adottságai, mások bevezetésére a bányamunkások egészségének védelme miatt került sor, Petőc látványként is teljesc-n más, mint a régebbi ércbányák, a hatalmas betontorony, irodaépületek, műhelyek az állandóság érzését keltik az emberben. A szállítóakna szép. Csúszó- zsalus technológiával építették, a célszerűséget és ipari esztétikát jól ötvözték a tervezők. A szállító-kasok négy kötélen függenek, ilyen óriási mélységű aknában ugyanis miné1 vastagabb kötelet alkalmaznának, annál könnyebben szakadna saiát súlyától. Négy kötél, az alsó ellenkötelek, a kasok, s ellensúlyok elhelyezése nem kis feladat, mégis kifogástalanul működnek a Koepe rendszerű szállítógépek. A rakodó feletti fülkéből a főcsatlós gombnyomással irányítja a szállítást: hidraulikus csilletovábbítókat, automatikus zárakat. A rakodókon a fizikai munka csupán abból áll, hogy az esetleges rendellenességeket: csillédből kiálló láncokat, vasakat leemeljék. Amolyan figyelő szolgálat. A bánya mélye felé haladva már ömlesztve találkozhatunk az új technikával. A biztosítás: vas hullámlemezek, betongerendák, a kőzetbe mé- lyesztett vascsavarokon függő acélháló. A vágatban végig földnedves a talp, magnézium- oxidos sóval hintik, hogy a beáramló levegő ne kavarja fel a port. A por elleni védekezés az új bányában is az egyik legfontosabb feladat. Két hatásos védekezést találtak ki Petőcön. A robbantási munkákat — ekkor a legnagyobb a porképződés — az éjjeles műszakra koncentrálták, s ilyenkor csak a robbantáshoz legszükségesebb létszám tartózkodik a bányákban. Közben azonban működnek a hidrocik- ionok, melyek a levegőből szinte kiszűrik a port, s a vágat csorgájában vízzel vezetik el. A porvédelem szempontjából az lenne a legfontosabb, hogy minél több vizes felület legyen a bányában, a jó bányaklíma kialakításhoz pedig éppen a vizeket keil eltüntetni. Nem irigylésreméltó helyzet — a munkahelyen mégis sikerült elviselhető klímát teremteni. Petőcön a fejtések is újszo- rűek. A biztosításhoz egész sereg új megoldást kellett kitalálni. TH-támok, támpillérek, hidraulikus, előfeszíthető tárnok tartják a templomnyi üregek fc- téjét. A PR—24-es LU szovjet fúrógépek fogantyúja gumiból készült, sokkal kevésbé ráz, mint a régebbi acélfogantyús. Persze ez sem nyújt a rezgésártalom ellen százszázalékos védelmet, de beszereztek már egy szovjet, két fúrókalapácsos fúrókocsit — az már az „igazi”. Aztán az ügyes kisgépek: csavarozok, támrablók, robbanóanyag töltők, könnyű vitlák . . . Az emberek Az új, korszerű technika ellenére még nagyon sokáig oz embereké marad a munka neheze Petőcön is. S ez alól oz üzemvezető sem kivétel. Kerekes Jenő több mint másfél évtizede végzett az egyetemen, amikoi az első rnaqyar uránbánya születőben volt. Tutabú nyán. majd Balinkán szénbányász volt, de azután már az urán következett: főbányames- ter, főmérnök, majd a legrégebbi most pedig a legújabb uránbánya irányítója. Többször elkísértem o bányába, úgy tűnt Fúrás a fejtésben nagyon szigorú vezető. legutóbb azonban megértő volt, amikor a „nudista bányászok” felvonultak az aknaudvaron. Magában mosolygott, s igazat adott a meztelenül közlekedő bányászoknak. Nem volt fürdővíz. Pedig a bányászok rengeteget dolgoztak — társadalmi munkában — azért, hogy kiszállás után fürödni tudjanak. Az új üzemben úgy tűnik teljes az egyetértés a munkások és vezetők között. — Azt adná meg az úristen, hogy ne merjünk beszélni — tiltakozik Kárpáti Márton aki gyerekkora óta urános. Harmincnégy évéből 18-at itt töltött le. A szomszéd munkahelyen Andrasek István, a vállalati vájár-vetélkedő legutóbbi győztese, a fejtésben küszködik a fúrógéppel, a csapatvezető Keresztes István, a Munkáé,-- demrend tulajdonosa, a hidraulikus támfeszítővel dolgozik. A következő munkabétyéh ugyancsak „Munkaérdemren- des” csapat dolgozik. Adrián Dezső gyorsvágathajtó csapata tanította be a többieket, oz itteni kőzetben a munkára. Ezen a bányajáróson egyébként, mintha csak összeválogatták volna: csupa kitüntetettel, vagy várományossal találkoztunk: Honti Lajos, a híres „Hadnagy csapaton” tanulta a szakmát, ma a vállalati- és üzemi pártvégrehajtóbizottság tagja, alapszervi párttitkár, s „mellékesen" az egyik legjobb munkacsapat veze*ője. A petőciek ugyanis nemcsak a pénzért, nemcsak a kötelesség miatt dolgoznak. Talán a legszebb példáját az üzem építésé közben produkálták önzetlenségüknek: a legkorszerűbb üzemcsarnokokra emlékeztető gépműhely alapozását társadalmi munkában, a könnyűszerkezetes épületet pe- dig, ugyan nem társadalmi munkában, de szintén saját erőből építették. Az elmúlt esztendőben közel 1000, az idsn pedig 3500 óra társadalmi munkát végeztek — így készült el az üzemi vízvezeték is. Petőc ma a magyar uránbányászát jövőjét jelképezi. A munkások fiatalok, az átlagéletkor alig éri el a 35 évet, pedig többségük a vállalat legrégibb dolgozói közé ta-tozik, hiszen a legrégebbi bányaüzem munkásai dolgoznak a IV-es üzemben. Lehetséges, hogy néhány év múlva nagyobb, egészen biztoson korszerűbb bányák is épülnek a Mecsekben. o oetőr.i üzem azonban mindenkeppen meg hosszír évekig az újat, a korszerűt, a bányászok bátorságát, kezdeményező erejét jelképezi nemcsak a Mecsekben, hanem hazánkban is. Lombos! Jenő í ♦
