Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-18 / 194. szám

1972. augusztus 18. DUNÁN 1 ULI NAPLÓ Elkészült a 275millió Na avatják ünnepélyesen a pécsi telefonközpontot fS t esztendő munkájával elkészült Pécsett a 12 ezer ^ állomásos Crossbar-rendszerű telefonközpont. Teljes kapacitásával csaknem kétszerannyi állomást fogad be, mint a régi, túlterhelt és elöregedett központ. A Crossbar-rendszer a kapcsolás gyorsaságával szinte a minimálisra rövidíti a várakozási időt, s a központ egyidejűleg 450 beszélgetés folytatására alkalmas. Az országos távhívó rendszerbe való bekapcsolása a távolsági telefonálásokat gyorsítja. A nagy beruházásnak a Pécsi Postaigazgatóságra eső része 275 millió forint, ebből 56 millió az épület, 76 millió pedig a hálózat építési költsége. Az új telefonközpont, az erősítő állomás, a mikrohullámú rendszer, a budapesti és a kaposvári áram­körök fogadószerelvényei külön beruházási költséget jelen­tenek. A központ ünnepélyes avatására ma délután 2 órakor kerül sor. Dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi miniszter a megye és a város párt- és állami vezetőinek jelenlétében adja át rendeltetésének az új pécsi telefon- központot. Bemaiatjttá a telefoaközpaai oültosiát 87 éve kezdődött Két műszaki gondolkodású férfi szerencsés találkozásának köszönhető, hogy 1885. október 1-én megkezdte működését az első pécsi telefonközpont. Vé- csey István postafőnök és Ko- harits János takarékpénztári fő­könyvelő szenvedélyesen sze­rette a technikái. Vécseynél a szakmai tudás volt nagyobb. Koharitsnál jelentős magánva­gyon segítette a kísérletezge­tést. Az indítékot az adta, hogy a Puskás testvérek lemondtak a vidéki telefonközpontok létesíté­sére vonatkozó elsőbbségi jo­gukról. Koharits nyomban enge­délyért folyamodott, s a 20 évre kizárólagos jogot biztosító en­gedélyokirat már 1885 májusá­ban a kezében volt. Egyetlen kikötés volt: egy éven belül meg kell kezdeni az építést. A város hat állomást vásárolt, be­lépett az előfizetők közé a Zsol- nay, a Littke és az Auber cég Is, tizediknek pedig a megye­háza jelentkezett. A hálózatépítés okozta a leg­több gondot, hiszen akkor nem volt még kisajátítási törvény, ezért minden házigazdát külön kellett megnyerni az ügynek, hogy házaikra engedjék felsze­relni a tartóvasakat. A Fünf- kirchner Zeitung a dolog jelen­tőségét magyarázva csillapítot­ta a háborgó kedélyeket, s cik­két ezzél a patétikus felkiáltás­sal fejezte be: „A haladás és a nagy felfedezések századá­ban élünk!” Az első központ a Győr (ma Várady Antal) utca 6. számú Koharits-hózban kezdte meg működését. Az 50-es kapcsoló- szekrény teljes egészében ma­gyar munka volt, s a maga ko­rában a legmodernebb típus. A pécsi a pozsonyi után a má­sodik magyar vidéki telefonköz­pont volt Népszerűsége roha­mosan növekedett. 1887-ben már 47 előfizetője volt, 1893- bon pediq egy újabb, 100-as kapcsolószekrényt kellett felsze­relni. A századfordulón 131 te­lefonkészülék működött Pécsett. Ugyanebben az évben az állam átvette a pécsi központot, ami ekkorra már ki is szolgált. Az államosítás után az új központ a Munkácsy 'Mihály utcai régi postaházban kapott helyet és bekapcsolták az interurbán há­lózatba is. Ez az időszak csak néhány évig tartott, hiszen 1904- ben elkészült az új postapalota, amelynek második emeletén augusztusban(l) adták át ren­deltetésének az új, 1500 előfi­zetőt befogadó modern, közös- telepű központot. Csaknem három évtized múl­va - 1930-ban — kapott Pécs új 5 ezer állomásos, Rotary- rendszerű telefonközpontot. Ez szolgálta máig a várost és megtett mindent, amit elvárhat­tunk tőle. Mielőtt bemutatjuk az épüle­tet, nevezzük meg alkotóit. A terveket az UVATERV kollektí­vája készítette I. lábrák Róza építésztervező és Szőke Lóránt statikus vezetésével. Kivitelezé­sében seregnyi vállalat műkö­dött közre. A nyolcszintes jóléti szárny — öltözők, fürdők és pihenők kap­tak itt helyet — feketealapú üvegcserép-borítása a ráeső napfényben csillog-villog. A mű­szaki szárnyat sárga holland luxaflex borítja, az ablakok előtt alumíniumkeretbe foglalt fényterelő üveglemezek sora fut végig. A műszaki szárny ötszintes. Az első tulajdonképpen pince. Itt található a gépház, itt van­nak az akkumulátorok, amelyek a központ műszaki berendezé­seit energiával látják el, s itt van a kábelbevezető alagút, amelybe befut a város minden részéből a kábelek tömege. A kábelek innen piros-kék huzal­rengeteg formájában mennek a második szintre (a földszintre) a rendezőbe. A jobboldali teremben a szemközti oldalon mennyezetig érő vas állványzatot hálóznak be az érpárok, amelyek mind­egyike egy-egy beérkező állo­mást jelent. A bejárati oldalon lévő állványzaton a beszéd­számlálók, állomásonként egy- egy. A számláló minden beszél­getés után ugrik egyet. Hó vé­gén lefényképezik a falat és en­nek alapján számláznak. A fo­lyosó másik oldalán tágas te­remben kapnak helyet a hely­közi kapcsoló kezelői, s kisebb szobákban található a hibabe­jelentő, a tudakozó és a postai alközpont. A harmadik szinten (az első — Központ? Kérem, hívja Bu­dapest 123-456-ot.. . Persze, hogy még délelőtt! ... Hogy nem ígéri? De nekem délelőtt kell!... Hót jó, hozza 4-ig ... — És örültünk, ha még aznap meg is jött a hívott szám. Nos, ez már a múlté. Pécs bekapcsolódott az or­szágos távhívórendszerbe és ez­zel új korszak kezdődik nálunk is a helyközi beszélgetések 72 éves történetében. Felvesszük a kagylót, jön a tárcsahang, tár­csázunk, újabb tárcsahang, új­ból tárcsázunk és ha a hivott emeleten) van a helyi központ, ahová mór a rendezőből jön­nek fel a vonaiak és ágaznak szét az állomások jelfogóihoz. A termet csak félig építették be állványokkal. A ma még üres rész ad helyet az évtized utolsó negyedében várható 12 ezres bővítésnek, ami — remélhető­leg —, hosszú időre rendezi Pécs távbeszélő viszonyait. Egy szinttel feljebb találjuk a helyközi központot, ahonnan a távolsági beszélgetések útnak indulnak az ország minden ré­szébe és amely fogadja az ér­kező hívásokat. A legfelső szin­ten még szerelik a telex-köz­pontot és itt van a távolsági áramkörök erősítője. Itt van a vége (vagy az eleje?) annak a koaxiális kábelnek, amely a tévé-torony és a központ között hozza-viszi a beszélgetéseket. Itt bontják le a kábel 960 csa­tornáját és innen mennek az egyedi vonalak — s bennük a már felerősített beszélgetések a helyközi központba. Mind­ezekbe a helyiségekbe csak kettős ajtón át lehet belépni, s az ablakok állandóan zárva vannak. A légkondicionáló be­rendezés 18—-24 fokos hőmér­sékletet és 65 százalékos relatív páratartalmat biztosít, az enyhe túlnyomás pedig a finom por behatolását akadályozza meg. A berendezések zavartalan üze­meltetéséhez ezek elengedhe­tetlenül szükségesek. A termek tágasak, magasak. Úgy tűnik, ez a Crossbar-köz­pont nem tölti ki a helyisége­ket, Valóban így van. Az épü­letet a helyigényesebb Rotary- központhoz tervezték. Ha átter­vezik a Crossbar-méretekhez, okkor Pécsett ma nincs telefon­központ-avatás. szám nem foglalt, beszélhetünk is. Egy távolsági beszélgetéshez mindössze annyival több időre van szükség, mint egy helyihez, hogy négy számmal többet kell tárcsázni. Hogyan lehetséges ez? A pécsi központnak kétfelé van távolsági kapcsolata. A ka­posvári csak a szomszéd me­gyeszékhely góckörzetével jelent kapcsolatot, az országgal Buda­pesten keresztül érintkezhetünk, A központ és a tévé-torony kö­zötti koaxiális kábelen — a 3,6 mm-es külső átmérő egy 1,2 mm-es huzalt takar — egyszer­re maximálisan 2700(!) beszél­getést lehet folytatni. A kezde­ményezett távolsági beszélgeté­sek a tévé-toronyból mikrohul­lámú láncon jutnak Budapestre az országos központba és ez továbbítja a megfelelő városba, községbe. S ehhez csupán pil­lanatokra van szükség. Kezdjük tehát elölről! Tár­csázzuk a 06-ot. A központ eb­ből tudja, hogy számunk távol­sági beszélaetést kezdeményez, ezért a hívást a helyközi köz­pontba továbbítja. A következő tárcsahang már innen jön. Folytatjuk a tárcsázást. Ahogy az első két szám „lement”, a helyközi központ máris tudja, hogy a kaposvári góckörzettel, vagy az ország más részével akarunk beszélni és a további számokat már aszerint továbbít­ja. Ha Budapest kapja a szá­mot, az országos központ is nyomban tudja, hogy a hívás neki szól, tehát hatiegyű buda­pesti szám lesz a folytatás, vagy továbbítania kell a hívást. A jelfogók hihetetlenül gyorsan dolgoznak, s mire a tárcsa visz- szatér az utolsó szám után ere­deti helyzetébe, már meg is van az eredmény: a csengetési hang, vagy a foglalt jelzés. Még egyszer az ikresítésről A régi és az új előfizetők kö­rében nagy vihart kavart az a levélj amelyben arról értesítet­ték, hogy állomásukat Ízesítet­ték. Ezt ki-ki a vérmérséklete szerint fogadta. A posta illeté­kesei elmondták, hogy a titkos­ság biztosított, tehát az iker­társ nem hallgathat bele a má­sik beszélgetésébe. Csengetést csak a hívott szám kap. Az ál­lomások saját beszédszámlálója biztosítja az egyéni díjelszámo­lást. Az ikerállomások ugyan­úgy igénybevehetnek minden távbeszélő-szolgáltatást, mint a szólóóllomások. Az egyetlen hát­rány (ha ez annak nevezhető), hogy az ikertársak egymással nem beszélhetnek. Az ikresítésnek nagyon fontos gazdasági okai vannak. A 275 millió forintos beruházásból egy előfizetőre kb. 25 ezer forint jut, amiből 8 ezer forintot a hálózat költsége tesz ki. Vala­hol takarékoskodni kellett, ez a „valahol" pedig egyedül a há­lózatnál képzelhető el. Az iker­társak külön állomást jelente­nek a drót két végén, készülé­keiket azonban egyetlen érpár köti össze a központtal. 6 ezer ikerállomást létesítettek, ez pe­dig 24 millió forintos megtaka­rítást jelentett. Van o dolognak egy másik oldala is. Miért kellett például Üjmecsekalján tömegesen ikre- síteni? Az első felmérés idején aránylag kevés volt az új igény, s ehhez méretezték a közpon­tot a városrésszel összekötő ká­belt. Közben az igények meg­nőttek, s ha ezeket új kábelek­kel elégítik ki, további súlyos milliók terhelik a központot. Ha pedig kitérnek az ikresítés elől, akkor kb, 600 telefonigényt nem elégíthetnek ki. k özemlie helyezés menetrendié Ma délután az új telefon- , központ ünnepélyes üzembehe­lyezésekor kezdik meg folyama­tosan az állomások bekapcso­lását, A közelmúltbeli átterhelé­sek után minden vonal az új központ rendezőjén keresztül jutott be a régi központba. Ma és holnap történik meg a régi központ leválasztása. A 43 éves központ „meghal". Pénteken délután az új elő­fizetőket kapcsolják be. Estig már mintegy 2200 állomás tulaj­donosa beszélhet — egymással. Szombaton délelőtt szünetel az átkapcsolós, mert a posta nem akarja ezen az utolsó napon zavarni a vállalatok, intézmé­nyek tevékenységét. Mégis, 1 óráig meglehetősen furcsa hely­zet lesz Pécsett. Az előző dél­után bekapcsolt előfizetők csak egymással beszélhetnek, s ugyanígy o régi előfizetők is csak egymást hívhatják. Az újak a régiekkel nem beszélhetnek. 1-kor kezdik meg a régi előfi­zetők átkapcsolását, s ez a munka este 8-ig be is fejeződik. Ettől kezdve számíthatjuk üzem- behelyezettnek az új központot. A réqi központ emléke azon­ban pár napig még „kísért". A belvárosi — 15-50-es hívószá­mú — és az újmecsekaljai — 16-40-es hívószámú — mellék­központhoz tartozó előfizetők átkapcsolását műszaki okokból nem tudják megoldani a töb­bivel együtt, ezért ezek a köz­pontok kb. 10 nappal „túlélik” a nagy központot, Az ezekhez tartozó állomásokról továbbra is úgy lehet telefonálni, mint eddig, csupán a számok vál­toznak. A belvárosi mellékköz­pont új száma: 11-322, az új- mecsekaljaié pedig: 13-533 és 15-533. Az avatás napján tovább kel! néznünk a mánál. Már csak azért is, mert amikor először szóba került a pécsi 12 ezres központ létesítése, sokakban felvetődött a gondolat: elegen­dő lesz-e ennyi állomás a va­rosnak és nem fenyeget-e az a veszély, hogy mire felépül, a központ, máris kicsi lesz. Az új központ ma 8 és fél­ezer előfizetővel indul, s év végére már 10 000 állomással működik. Jövőre további ezer új előfizetővel lehet számolni, s ezzel el is ér a posta az úgy­nevezett „vésztartalékhoz”. Mintegy ezer állomás fenntar­tásával a jövő esztendő végé tői bevezetik ismét az állomás­gazdálkodást. A központ bővítésére a követ­kező tervidőszak második felé­ben kerülhet sor. A következő években a legnagyobb gondot A pisláitól a megvalósulásig 1956 - Az utolsó ezres bőví­tés éve. A bővítés a gazdasági okok miatt meg nem valósult új központot pótolta, a nehéz helyzetet csak enyhítette, de semmit nem oldott meg. 1961 — Döntés: Pécs új köz­pontot kap. 1962 - Elkészül az első ta­nulmányterv. Az eredeti elgon­dolások szerint helyet biztosít a műszaki és a forgalmi fejlesz­tésnek. 1964 - A kijelölt építési te­rületet átadják régészeti kuta­tásra. 1965 — Az év végén eldőlt: a műszaki és a forgalmi fejlesz­tést különválasztják, s a mű­szaki fejlesztésé az elsőbbség. A tervet a BHG tízezres 7A2 tí­pusú központjára kell alapoz­ni, az épület előregyártott ele­mekből készüljön. A tervezésre az UVATERV kapott megbízást. 1966 - Bontanak az építési területen. A posta saját létest- ményein kívül 14 lakást és ke­reskedelmi raktárakat szüntet meg. 1967 - A tervező leszállítja a létesítmény kész terveit, s a külső közművek munkábavéte- lével az év közepén megkezdő­dik az építkezés. 1968 - Tavasszal megkötik a kiviteli szerződést a Baranya megyei Építőipari Vállalattal, ugyanakkor indulnak a mély­építési, alapozási munkák. Az év végén megkötik a szerződést a svéd L. M. Ericsson céggel egy 12 ezres Crossbar-rendsze­rű központ szállítására. A rend­szertechnikai változás Pécsnek 2 ezerrel több új telefonállo­mást jelent. 1969 - Megkezdődnek a há­lózatépítési előkészületek. Vá­rosszerte árkokat ásnak, beton­csöveket fektetnek le, járdába süllyesztett kábelszekrényeket építenek. 1970 - Az épület átadási ha­tárideje augusztus. A csúszás mindössze fél év volt. 1971 — Február 24-én svéd szakemberek irányításával in­dul a központ technológiai sze­relése. A telefonálási viszonyok ro­hamosan romlottak, a központ csak nagy nehézségekkel bírta az óriási megterhelést. Az át­terhelés — amelynek során a város alatt kiépített 80 ezer ér­kilométer hosszúságú hálózatot bevitték az új központba, s a vonalakat innen kötötték rá a régire — időnként szinte meg­bénította a város távbeszélő­forgalmát. Mi mást tehettünk ebben a helyzetben mi is. mint 87 év előtti elődünk, a Fünf- kirchner Zeitung? Nyugtattuk a kedélyeket, a lakosság pedig higgadtan várta a Crossbar­központ üzembehelyezéséi — a mai napot. az ezután épülő lakótelepek ellátása jelenti. Ezeknek előre­láthatóan kevés vonal jut, a legfontosabb szükségleteket a posta a „vésztartalékból” kí­vánja kielégíteni, de gondolnak más műszaki megoldásokra is, amelyek újabb előfizetők be­kapcsolását teszik majd lehető­vé. Az ellátatlan területeken a nyilvános állomások sűrítésével kíván segíteni a posta. A vá­ros különböző részein meglévő 37 telefonfülkét 25 újabb kö­vette már most további fül­kék felszerelésére lehet számí­tani. Az oldalt összeállította: Hársfai István és Erb János Távhívás — pillanatok alatt Mit ígér a jövő?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom