Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

T972. augusztus 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Életveszélyes a harkányi reumakórház Űj épület vagy rekonstrukció? A minisztérium segítségét kéri a Megyei Tanács A „B“ osztály második eme­letén konganak g léptek, üre­sek a kórtermek. A falakon óriá­si térképek: vizrajzolta, cakkos- szélű foltok. A harmincötös szo­ba közepén, a parketten zöl­desbarna tócsa. Felül, a meny- nyezeten, kicsit jobbra a sa­rokban lyuk tátong. Odafent a padlástéren tetőfedők dolgoz­nak. t. A padlástéren törmelék, cse­réphalmazok, por. Sárga por. A cipő sárga port fakaszt comb­vastag gerendákból. Mállónak. Tavaly októberben biztonsági szemlét tartottak a harkányi kórházban. Erről jegyzőkönyv született - idézzünk belőle. „A tetőszerkezet szarugeren­dái túlnyomórészt korhadtak. A cserépfedés sok helyen hibás. Esőzéskor állandóan beázik. Az északi szárny tetőszerkezete életveszélyes állapotban van...” A segítség dicséretes gyorsa­sággal érkezett. Ez év tavaszán - a Megyei Tanács biztosította összegből — hozzáfogtak a tető- szerkezet javításához. E munka során itt-ott óhatatlanul hozzá kellett nyúlni a födémszerkezet­hez is. És a harmincötös szoba födémé minden előzetes beje­lentés nélkül — leszakadt. Azonnal megrendelték a sta­tikai vizsgálatot. Tíz beteget a társalgóban helyeztek el, a be­utaló központba értesítést küld­tek, hogy a továbbiakban tíz­zel kevesebb beteget küldjenek. Közben megeredt az eső, s o megbontott tető alatti szobák beáztak. Mielőtt a statikusok megér­keztek volna, klasszikus mód­szerrel „bicskapróbát” tartottak a régi épület födémszerkezetén. Jó módszer volt — a bicska sok­helyütt akadály nélkül mélyedt tíz centiméternyire a tetőt tartó gerendákba. SZÁMVITELI FŐISKOLÁVAL rendelkező belső ellenőrt KOZGAZDASAGI EGYETEMI VÉGZETTSÉGŰ UZEM- GAZDASAGI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ közgazdászt keres PÉCSI IP. SZÖVETKEZET Pályázatokat kérjük: „Vess lp.M jeligére a Hunyadi úti Hirdetőbe. A statikusok tíz helyen bon­tották meg a födémet. És a kö­vetkező szakvélemény született: „A feltárt helyeken megvizs­gált gerendák kivétel nélkül korhadtak voltak. A korhadtság foka különböző. Egyes geren­dákba 5—7 centiméter mélyen szinte ellenállás nélkül hatolt be a fúró. Volt olyan gerenda is, amely százszázalékosan por­rá korhadt. Előfordulhat, hogy egyes gerendák, amelyek el- mállottak, külön leszakadnak." Hogyan summázta vélemé­nyét a statikus?" „A zárófödémek mind az ,,A”, mind a „B” osztály fölött elég­telen ' teherbírási tartalékkal rendelkeznek, azok további üze­meltetése nem nyújt biztonsá­got az alatta tartózkodók szá­mára. A födémeknéi leszakadás veszélye áll fenn." Jelenleg hetvenkét ágyon nincs beteg. Az épület éle've- szélyes. Eddig csak a szomorú helyzetet demonstráló monda­tok hangzottak el, amelyekből még nem derült ki: mit tesznek az illetékesek ebben a helyzet­ben, hogyan kerül vissza a sok mozgásszervi beteg a harkányi kórházba? Dr. Kóbor József, megyei fő­orvos a következőket mondotta: — A legsürgősebb feladat a régi épület állanának megóvá­sa, a további romlás megaka­dályozása. Az ehhez szükséges anyagi erőket biztosítjuk. A to­vábbiakban azokkal az elkép­zeléseinkkel kell foglalkoznunk, amelyek a harkányi kórház re­konstrukcióját célozták. Még e rossz helyzet előtt több el­képzelésünk is született. Két le­hetőség látszik reálisnak. Az egyik: a kiesett ágyak új épü­lettel való pótlása, a másik: a régi épület teljes felújítása. A régi épület állapota viszont már olyan, hogy ez utóbbi elképze­lésűnket felül kell vizsgálnunk: érdemes-e nagyobb összeget áldozni rá? De bármelyik meg­oldás válik valóra, segítségre mindenképpen szükségünk van. Tekintve, hogy a harkányi kór­ház ötven százalékban orszá­gos feladatot lát el, tájékoz­tattuk a legutóbb előállt hely­zetről az Egészségügyi Minisz­tériumot, s a napokban tárgya­lunk arról, hogy milyen módon tudnának segíteni? Végül sze­retném elmondani azt, is, hogy lehetőséget keresünk a kiesett hetvenkét/ ágy, vagy nagyobb hányada mielőbbi pótlására. Bármi úton kapunk is segítsé­get, a végleges megoldás éve­ket venne igénybe. Már ez év őszén megpróbáljuk pótolni a kórházi ágyakat, ha sikerül, ar­ról időben tájékoztatást adunk. * „Tekintve, hogy a harkányi kórház ötven százalékban or­szágos feladatot lát el..." ez a félmondat sokat mond. E fel­adatnak a kórház - mind az épület, mind az épületben dol­gozó kollektíva — eddig köz­megelégedésre tett eleget. Most bajban van a kórház, feladatát csak részben tudja ellátni. Ez országos gond — hiszen Sopron­tól Mátészalkáig érdeklődnek a beutaló szakorvosok, hogy mi a helyzet, mikor küldhetnek bete­get? — és ezzel az országos gonddal egyelőre egyedül Ba­ranya küszködik . . . Kampis Péter „Diplomaosztás“ a nyári egyetemen A nyárnak ugyan nincs vége, a nyári egyetemnek igen — teg­nap délután öt órakor Tiszócz- ky Csaba, a TIT Népek Barát­sága Nyári Egyetemének tizen­negyedik évfolyamát ünnepélye­sen zárta le. Záró szavaiban köszönetét mondott munkatár­sainak és a hallgatóknak egy­aránt. Együttes munkájuk sike­res volt, sokan távoznak hazá­jukba jó benyomásokkal. Az ünnepélyes záróbeszéd után Tiszóczky Csaba, a nyári egyetem igazgatója átadta a hallgatóknak a nyári egvetem „diplomáját", az emléklapot és emlékplakettet. Ezután a külön­böző nemzetek képviselői mon­dottak köszönetét Právitz Lajos­nak, a TIT megyei elnökének és az egyetem munkatársainak. Árusítás — eladó nélkül Négy lakásból nem mozdulnak Ötszáz ember nem eszik ? Pécsett ötszáz ember - akik korábban a Mecsekvidéki Ven­déglátó Vállalat meszesi, Fran­kel Leó utcai üzemi konyháján ebédeltek vagy innen vitték az ételt - két hónap óta úgy gon­doskodik a napi ebédről, ahogy tud. Meszesen ez nem könnyű, a terület szegényes ellátása közismert — ezért is volt szük­ség ennek a kedvezőtlen elhe­lyezésű, nem éppen korszerű konyhának az üzemeltetésére. Az üzemi éttermet bezárták, okkal és joggal: a konyha ké­ménye két-két emeleti lakáson keresztül húzódik, és a vizsgálat megállapítottá, hogy a repede­zett kéményfalon át a lakások­ba is jut a kéményen távozó gázokból. Időközben a KÖJÁL szintén kifogásokat emelt: csak úgy engedélyezik az étterem­konyha használatát, ha ott biz­tosítják az előírt egészségügyi követelményeket, elvégzik o szükséqes korszerűsítési munká­kat . .. A két dolog egybevágott vol­na: a PIK, mint a lakások keze­lője — a balesetveszély miatt tanácsi határozatra — elvégzi a kémények szükséges átépítését, addig a Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat korszerűsíti, az egészségügyi követelményeknek megfelelően átalakíttatja az ét­termet. Tula'donképpen egysze­rű, és két oldalról előnyös meg­oldás. Jól jár a négy lakó, mert megszabadítják őket a „szivár­gó falaktól” és némi kényszer- szünet után iái jár az az ötszáz ember is, akinek ez az üzemi konyha főzte a napi ebédjét.., KELLEMES ÜDÜLÉS Dóró Gyula, a Mecsek SZOT Ddülő vezetője két hónapot töl­tött társaival az ausztriai Taup- litz üdülőhelyen. Hazai kosztot főztek a magyar beutaltaknak. Néhány napja érkezett haza. — A völgyben fekvő kis üdü­lőhely valóban szép — mond­ja. — Itt a főszezon télen van, a síelők kedvelt kirándulóhelye. A környező magas hegyek te­tejét nyáron is hó födi. A SZOT 1959—1960-tól utal be ide nyá­ron üdülőket, az ottani tulaj­donossal kötött megegyezés alapján. Egy-egy 2 hetes tur­nusban 30—35 magyar tölti itt szabadságát. Gyári munkással, orvossal, de nem sorolom, az élet legkülönbözőbb területén dolgozó magyarokkal találkoz­tam. Azért, hogy a szép környe­zet mellé magyaros kosztot is kapjanak a beutaltak — ma­gyar „személyzet” dolgozik itt. Mi öten voltunk, cukrász, sza­kács, felszolgáló, kávéfőző — én voltam ennek a kis cso­portnak a vezetője. Találkoz­tam itt néhány pécsivel is, mint üdülővendégekkel. — A magyaroknak bizonyára ízlett a magyar étel — és az osztrákoknak? — Igen, osztrákok is üdülnek itt. Nagy sikerünk volt. A tulaj­donos az alkalmi, betérő ven­dégektől meg is kérte a ma­gyar menü árát, 58—60 schillin- get. Adtunk például ragulevest, bakonyi töltött sertésbordát ga­luskával és szentgyörgyi pala­csintát, ez dióval, barack­dzsemmel töltött és tejszínnel felspriccelt. — Milyen szórakozási lehető­ségei vannak ott a beutaltak­nak? — Különböző kirándulásokat szerveznek, de az üdülőben is bár, presszó áll a beutaltak rendelkezésére. Érdekesség, hogy a tulaj és egész családja az üdülőben dolgozik. Ö maga a „főnök”, mindennel foglalko­zik, de lényegében a penzió anyagbeszerzője. Felesége a „konyhafőnök”, - három lánya és vejei is itt dolgoznak, a bárban, a presszóban. A „fő­nök" nagyon ügyel a rendre — lányait vejeit rendszeresen el­számoltatja a bevétellel. Vala­mikor főfoglalkozásuk a gaz­dálkodás volt — a penziót „mel­léküzemágként" működtették. Most már azonban csak az üdültetésből, a vendégekből élnek — nem is rosszul. Igaz, sokat dolgoznak és munkáju­kat megfizettetik az üdülőkkel. A „főnök” az, aki utoljára fek­szik, de elsőnek kel. „Ja ké­rem, a haszon ..." — mondja és mindent ezért tesz. — Mit például? — Egy kis epizód a sok kö­zül. Egyik reggel mondja ne­kem: „Gyere velem, elmegyünk bevásárolni a raktárba". Fel­ültem mellé a teherautóba és elmentünk a raktárba. Ott a tulajdonos jól ismeri, régi „kuncsaft”. Gyümölcsöt, zöld­séget rakott fel, kitűnő minősé­gűt, a tetejére azonban silá­nyabb árut tett. A fizetésnél nem nézték mi van alul, hanem a III., IV. osztályú minőséget számlázták, amit felül találtok. Kacsintott rám, mintha mond­ta volna - látod, így kell ol­csón vásárolni. — Sok volt a munka? — Volt bőven, keményen dol­goztunk, azt akartuk, hogy a magyar vendégek otthon érez­zék magukat, jó kosztot kapja­nak. Igaz, az első két hétben,, amikor kevesebb volt a ven­dég — kevesebb volt a munka is. A személyzet egyik magyar tagja meg is jegyezte: „Én na­gyon akarok dolgozni, ha nem adnak munkát, disszidálok ha­za", — Most, hogy hazajöttek, be­fejeződött az üdültetés? — Nem. Üjabb öt fő ment ki, váltottak bennünket. Biztos, hogy ők is kitesznek magukért, jó konyhával örvendeztetik meg a magyar és természetesen az osztrák vendégeket is. LG. F.) És itt most elmarad a szok­ványos fordulat — mely szerint az illetékesek huzavonája, a bü­rokratikus ügyintézés stb. áll út­jában ennek az egyszerű meg­oldásnak . ,, Nem, most másról van szó: a PIK átalakítana, ha átalakíthat­na, a vendéglátó korszerűsíte­ne - ha a PIK elvégezhetné a munkát, mert ugye mi értelme a felújított konyhának használ­ható kémény nélkül . . . A két emelet két-két lakója yiszont két hónap óta nem en­ged, a PIK nem tud felvonul­ni , - bezárul a kör,.. A lakók. Pécs, Frankel Leó utca 8. szám, első emelet. — Éppen ma kaptunk egy hi­vatalos levelet a kerületi ta­nácstól — mondja Rapajkó Ist­vánná — abban az áll, hogy szükséglakásba kell költözni, amíg elvégzik a munkákat. — Elmennek? — Hát, ha rendes szükségla­kást adnak ... ha muszáj . . . akkora fölfordulással jár az ilyesmi... Egy emelettel feljebb Kovács Lászlóéknál már az alsó lakóval együtt sorolják a panaszokat: sok a légy, sok a patkány — amióta a konyha nem üzemel, már a lépcsőházba is feljönnek — ha főznek a földszinten, egyik oldalon sem tudnak szellőztet­ni, sok az ember, nagy az edényzörej, ősztől tavaszig csu­kott ablakoknál érezni lehetett a lakásban a kéményből szi­várgó gázt. — A kéményt átépítené a PIK. — Nem lehetne ezt a kony­hát megszüntetni? Vagy aaja- nak egy másik lakást és akkor elmegyünk .,. Minduntalan erre lyukadunk ki: ha a kéményt megcsinálják is, az ételszag marad, az ide­járó embertömeg marad, a zö­rej marad . . . Kétségtelen, hogy nem kellemes ilyen körülmények között lakni - legalábbis ké­nyelmetlenebb, mint másutt — a másik oldalt viszont félezer el­látásra váró ember erősíti . .. Hivatalosan persze a kémény­ügyön folyik a huzavona, két hónapja. — Szükséglakást biztosítaná­nak az átépítés idejére, és a szakemberek szerint nem is tar­tana sokáig a munka. Most, hogy megkapták a határozatot, elfogadják az ideiglenes lakást? — Utánajárok, lehet-e vala­mit csinálni — mondja Kovács Lászlóné ha nem ,.. Az érintett négy lakó augusz­tus nyolcadikén kapta meg a Pécs Városi Tanács I. kerületi Hivatalától a „tűrési határoza­tot” — vagyis, az életveszély mi­att kötelesek eltűrni, hogy a la­kásokban a szükséges munká­kat elvégezzék. Ami elsősorban a saját érdekük — és még öt­száz ember érdeke, mert így ké­sőbb újból üzemeltetni lehetne a konyhát. És ez az, amit a la­kók szeretnének megakadályoz­Közszájon forog egy vicc mos­tanság. Eszerint negyven év után hazalátogat Amerikából egy üzletember. Kiszáll a vonatból a Keleti-pályaudvaron és meg­lát egy automatát, amely ha­lászlét kínál. Bedobja a tízfo­rintost, megnyomja a gombot. Semmi. Előkotorász még egy tí­zest. Semmi. Megcsóválja a fe­jét: ügyes... Nagyon ügyes! Eddig a vicc. Az automaták azonban a valóságban is gyak­ran rosszak. Még jó, ha a pénzt visszaadják. Az ok: a forgalom­ban lévő árusító automaták mintegy egyharmada megérett a kiselejtezésre: ezeket a kísér­leti időszak kezdetén külföldön vásároltuk, ott azóta megszűnt a gyártásuk, nincs alkatrész a javításukhoz. Emellett arra is van példa, hogy a korszerű, új automata is elromlik, és bizony a szerelők olykor kisebb hibá­kat sem tudnak gyorsan meg­javítani, elsősorban a készülék működésének hiányos ismerete miatt. A fogyasztó, aki gyors, jó ki­szolgálást vár az automatáktól, nem is gondolná, hogy mi min­den akadályozta eddig nálunk az automata-kereskedelmi al­kalmazásának terebélyesedését. Például a korábban importált — eldobható — poharak, tányé­rok, evőeszközök ma már hazai gyártásból beszerezhetők ugyan, ám az itthon gyártott műanyag­poharak sokszor összetapadnak, lassan esnek le az italkiadó nyí­lásba, ezért gyakori a melléfo­lyás, az üzemzavar. Kísérletez­nek import alapanyag felhasz­nálásával, de az egyes automa­tákhoz szükséges, speciális, gyor­san oldódó nyersanyagok — ka­kaó, tej- és levesporok, szörpök stb. már hazai gyárakban ké­szülnek. Itt említjük meg, hogy az automaták gyorsabb terje­dését, az áruválaszték bővítését szolgálja a nagyobb értékű (5, 10 forintos) pénzérmék beveze­tése is. Valamivel több, mint 600 au­tomatánk van; bruttó értékük 40 millió forint. A legtöbbet az Utasellátó Vállalat kezelésében találjuk, de szövetkezetek, ta­nácsi és állami kereskedelmi vállalatok is árusítanak már au­tomaták segítségével; sőt öt- venre becsülhető az iparvállala­tok — például a Győri Vagon­gyár — által használt gépek száma. Mintegy 400 automata hideg- és meleg italt, 100 ételt, 50—50 bélyeget és levelezőla­pot, illetve egyéb árut (cukor­kát, cigarettát síb.) árusít. A vállalatoknak sem rossz üz­let a gazdaságosan elhelyezett, gondosan üzemeltetett automa­tasor. A 600 automatával — a jelenleg adott körülmények fi­gyelembevételével — évente mintegy 60 millió forintos for­galmat lehet lebonyolítani, 12— 13 millió forintos nyereséggel. De ha vásárlókra gondolunk, az eddiginél teljesebb ellátásra, akkor méginkább arra szava­zunk, hogy legyen több auto­mata. Persze, ott, ahol az a legcélszerűbb: nagyforgalmú közlekedési csomópontokon, üdülő- és kirándulóhelyeken, pályaudvarokon, aluljárókban, ipari üzemekben és iskolákban, egyes üzletek utcai frontján stb. Természetesen az automata ke­reskedelem gazdaságossága tartósan csak úgy érhető el, ha a gépek valóban egész évben működnek, oz egyenletesen nagy forgalmú helyeken, például pályaudvarokon, aluljárókban, j üzemekben. Az idény jellegű igények kielégítésére elhelyezett automatáknál csak akkor vár­ható maximális gazdaságosság, ha az évszaktól függően, válta­kozva két, vagy több helyen üze­meltetik azokat. Nyáron például kempingekben, üdülőhelyeken, télen — mondjuk — az egyete­meken, vagy téli kirándulóhe­lyeken. Magától értetődően az is jó lenne, ha a kiskereskede­lemben egyes napi élelmiszere­ket, különösen tejet és péksüte­ményt, dohányárukat, bizonyos illatszer és kozmetikai cikkeket, palackos italokat, filmeket, ipar­cikkeket, alkatrészeket ugyan­csak automaták útján értékesí­tenének. Sokféle érv szól az automata­kereskedelem mellett. Az egyik legdöntőbb: 1971—75 között — a tervek szerint — a kereskede­lem áruforgalma mintegy 38— 40 százalékkal növekszik. Ugyan­akkor a boltok, üzletek száma 10—12 százalékkal és a bolthá­lózat alapterülete is csak 20 százalékkal bővül. Nyilvánvaló, hogy az automata kereskede­lem hatókörének kiszélesítése sokat javíthatna az ellátás szín­vonalán, elsősorban ami a gyors, célszerű vásárlást illeti. Szakemberek figyelemreméltó számításai szerint 1971—75 kö­zött mintegy 4000—4200 auto­mata gép üzembe állítása len­ne célszerű. A várható kiselej­tezéseket figyelembe véve, így a tervidőszak végére mintegy 4500 gép állna a fogyasztók rendelkezésére. Ilyen géppark­kal 1975-ben 0,5—0,6 milliárd forintos forgalmat lehetne lebo­nyolítani, elsősorban olyan he­lyeken, ahol a forgalomhoz ké­pest nincs elég üzlet, vagy ahol állandó üzletet nem gazdaságos létesíteni. Az eddigi üzemelteté­si tapasztalatok szerint o cso­portosan elhelyezett automaták forgalma, gazdaságossága, ke­zelése, szervizellátása kedve­zőbb, mint az önállóan elhelye­zetteké; éppen ezért általában 5—8 különféle — a fogyasztói igényeket figyelembevevő — gépből álló automata sorok ki­alakítása látszik célszerűnek. Rengeteg egyéb gond, prob­léma is van még természetesen. Nevezetesen, hogy vajon egy, vagy több vállalat kezelésében legyenek az automaták; egy vagy több szolgáltató vállalat intézze a gépek szervizelését; az automata kezelők csak ke­reskedők legyenek-e, vagy a gé­pekhez értő szakemberek is egy- személyben és így tovább, és így tovább. Mindez adhat okot a vitára, ám azon már nem sza­bad vitatkozni, hogy kellenek-« nagyobb számban kereskedelmi automaták, még akkor is, ha bi­zony sok pénzbe kerülnek. Ai eladó nélküli árusítás gyakran jobb a vásárlónak, hasznosabb a népgazdaságnak; természete­sen ott, ahol megvannak az adottságok. Ezeket az adottsá­gokat kell kihasználni. H. Gy, D, Kénye Otthonában nézheti az olimpiát, vásároljon televíziót szakboltjaiban 21. sz. MŰSZAKI BOLT, Pécs, Bem u. 3. Telefon: 65-07 22. sz. MŰSZAK! BOLT, Pécs, Kossuth Lajos u. 21. Tel.: 16-39 47. sz. MŰSZAK! BOLT, Középmeszes, Telefon: 51-15 MECSEK ARUHÁZ, Pécs, Ybl M u. Telefon: 65-00 103. sz. VEGYESIPARCIKK BOLT, Komló, Gorkij u. 1. T.: 81-660 112. sz. MŰSZAKI BOLT, Komló, Lenin tér 6. Tel.: 82-384 210. sz. MŰSZAKI BOLT, Mohács, Szabadság u. 22 Tel.: 223 304. sz. MŰSZAKI BOLT, Siklós, Felszabadulás u. 11. Tel.: 59 501. VEGYESIPARCIKK BOLT, Szászvár, Fő tér 1, Tel.: 21 OTP ÜGYINTÉZÉS VIDEOTON GYÁRTMÁNYÚ KÉSZÜLÉKEKHEZ 200,— forint összegű vásárlási utalványt ajándékozunk. Pécs, Komló, Mohács területén díjmentes házhoz szállítás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom