Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Äro: 80 füll) Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 180. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. augusztus 2., szerda Alkotórész! Gyakran mondjuk, hogy az ember a társadalomnak kicsi, de nélkülözhetetlen alkatrésze. De hozzá kell tennünk mind­járt, hogy nem mechanikai ér­telemben. Vagyis nem alkatrész, amelyet, ha meglazul, egy kom- bináltfogóval megerősíthetünk, hanem alkotórész. Alkotó­rész, amely él, lélegzik, tesz- vesz a társadalomban és tevé­kenyen hozzájárul apróbb-na- gyobb tetteivel a jelen, a jövő formálásához. Elvtárs, barát, kolléga, aki osztozik a közös munkában, a közös felelősség­ben. S éppen ez a felelősség- tudat, az alkotásban való rész­vétel, a kisebb-nagyobb gon­dokban való osztozás teremti meg minden ember számára a jó politikai szemléletet, a jó po­litikai közérzetet. De mit is várnak crz emberek a politikától? Nyilvánvalóan emberi boldogulásukat, anyagi biztonságot, javuló életkörülmé­nyeket. A munkás, a tanító, a tisztviselő azt, hogy mihama­rabb jobb hajlék legyen a csa­lád felett, olcsóbb, jobb élelem kerüljön a család asztalára. A mezőgazdasági dolgozó azt, hogy olcsóbb, jobb legyen a ruha, olcsóbb, jobb legyen a gép, amely az életét már ed- c:g is jelentősen megkönnyítet­te. A politikai közérzet azonban bármily jelentős, mégsem csu­pán az anyagi jólét függvénye. A dolgozó ember jó közérzetét jelentősen a környezethez való viszonya, a munkabeli törekvé­seinek megértése, elfogadása, munkatársaival, feletteseivel va­ló egyetértés, vagy egyet nem értés határozza meg. A humánum, az emberi meg­értés, az alkotás és cselekvés megbecsülése, az emberi önér­zet, az egyéni és a köz nemes vágyainak érvényesítése, figye­lembe vétele fontos elv a mi társadalmunkban. S mégis hány helyen szenvednek csorbát ezek az elvek?) Üzemeinkből, falvainkból gyakran érkeznek hírek a mun­kából kiöregedettek megbecsü­léséről. Jólesik hallani, hogy sok helyen igénylik a nyugdij- bamenetel után is az idősek hasznos tapasztalatait, észrevé­teleit és emberségtől fűtötten gondoskodnak erkölcsi, anyagi megbecsülésükről. Felemelő ér­zés! De hányszor megesik még, hogy csak kipipáljuk az állomá­nyi listáról az öreget. Kiiktattuk, mint alkatrészt, pedig alkotó részese volt a maga ne­mében egy lüktető közösség­nek. Magunkról esett szó. Embe­rekről, akik együtt élünk egy nagy családban. Magunkról szóltunk, akik húszegynéhány éve, nap mint nap rakjuk a téglát épülő társadalmunk fa­lára. S e nagy mű alkotása köz­ben megesik, hogy háttérbe szorul az emberi magatartás, a személyiség tisztelete, s csak akkor vesszük észre, hogy hiba van, ha mi vagyunk szenvedő részese. Észrevesszük, ha mint nyűgös vevőt tart számon ben­nünket a fűszeres? Észrevesszük, ha űgydarabként kezelnek ben­nünket a közhivatalban? Igen. S ha önvizsgálatot tartunk, ak­kor lájtuk csak igazán, hogy mikor voltunk, vagyunk az egészséges közmorál kialakítá­sának, illetve csorbításának tselekvő részesei. S hogy egyre jobban kitelje­sedjen az egészséges közmorál és politikai közérzet, ahhoz az szükséges, hogy mindenki észrevegye, felismerje: a dolgozó ember nem alkatrésze, hanem alkotó része a társada­lomnak. Deák Gyula Több mint nyolcezer irányvonat Pályakorszerűsítés 226 millió forintért Új mozdonyok, korszerű személykocsik összegezték az elmúlt félévi eredményeket: a MÁV vonalain az elmúlt félévben összesen több, mint 190 millió utast szál­lítottak, többet, mint az elmúlt év Hasonló időszakában. A MÁV Pécsi Igazgatóságának terüle­tén kissé fordított a helyzet — az elmúlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva némileg csök­kent az utasok száma. Az első félévben 16 millió 18 ezer sze­mélyt szállítottak, néhány ezer­rel kevesebbet, mint az elmúlt évben. Ez részint a MÁV Pécsi Igazgatóságának vonalain lévő nagyarányú építkezésekből adó­dik. Ennek ellenére biztosabb, pontosabb lett az utazás, a me­netrendben megszabott időket jobban tudták tartani. Az elmúlt félévben többet tettek a kulturált utazás érde­kében is: az eddigiek mellett 62 új személykocsit szereztek be, s ezekből is 24 a legkorsze­rűbb, négy tengelyes személy- szállító kocsi. • Az elmúlt félévben a MÁV Pécsi Igazgatósága, különféle okok miatt, valamennyivel ke­vesebb árut szállított, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Míg 1971 június végéig 7 mil­lió 188 tonna árut szállítottak, az idei év első felében csak 6 millió 300 ezer tonna volt a for­galom. Ennek ellenére javult a szállítási kapacitás kihasználá­sa, s lényegesen csökkent a „ko­csifordulók” száma is. Sikerült megrövidíteni az igazgatóság területén átfutó „idegen kocsik” itt tartózkodási idejét is, és lé­nyegesen megrövidítették az itt tartózkodási időt, amely komoly deviza megtakarítást jelent, Hatszéz vendégkombájn A keddi jelentések arról ta­núskodnak, hogy a Dunántúlon lévő mintegy 600 vendégkon- bájn csak kisebbik részét tudták eddig kihasználni: szin­te óránként kap újabb és újabb esőket a határ, emiatt már nemcsak a talaj felső, hanem mélyebben lévő rétegei is át­áztak, s így a föld a legtöbb helyen nem bírja el a nehéz gépeket. Ott azonban, ahol magasabb fekvésűek a gabo­natáblák, az esőzések után két-három óra múlva indítják a kombájnokat. Az idei év első felében 8234 irányvonat indult a MÁV Pécsi Igazgatóságának területéről. Gyorsan népszerű lett — an­nak ellenére, hogy ebben még sok kihasználatlan lehetőség rejlik — a konténer szállítás is: az I. félévben az igazgatóság­hoz tartozó állomásokról 100 konténer érkezett és 33 indult. Lényegesen javult az idei év első felében is a Diesel vonta­tás aránya a gőzvontatással szemben: az év első felében két „Piroska” motorkocsit, 14 M62-es Diesel-mozdonyt és há­rom M44-es Diesel-mozdonyt kapott az igazgatóság. A kor­szerű gépek forgalombaállítá- sával 23 korszerűtlen gőzmoz­donyt selejteztek ki. Nagy anya­gi erőket fordítanak a kocsi és mozdony karbantartására is. Té­liesítették, új gépekkel látták el a kocsijavító műhelyeket. A dombóvári körzeti dieseljavító bázis építésére például több mint 300 millió forintot fordíta­nak. A munkálatok’befejezésére valószínűleg a következő ötéves tervben kerül sor. Új vonal építésére közel 13,5 millió forintot fordít a MÁV Pé­csi Igazgatósága. Ennek kere­tében megépítették a BCM pá­lyaudvart a hozzátartozó lakó- és felvételi épületeket. Ebből az összegből kerül sor a Nagyhar- sány—Villány közötti vonalbiz- tasító berendezések korszerűsí­tésére. Az igazgatóság terüle­téhez tartozó vasútvonalak kor­szerűsítésére egyébként 226 millió 113 ezer forintot költe­nek, Ebből a balatoni vonalra közel ötvenmillió forint jut, a Godisa—Szentlőrinc közötti va­sútvonal rekonstrukciójára több mint 72 millió forint, a Dombó­vár—Bátaszék közötti szakaszra több mint 40 millió forint, a pécsbánya—villányi vasútvonal korszerűsítésére pedig közel 37 millió forintot költenek. Az em­lített nagy beruházásokon kívül még sokhelyütt végez fenntar­tási, korszerűsítési munkákat a MÁV Pécsi Igazgatósága. A megoldásra váró feladatok elvégzésében, a sokmillió forin­tos beruházások megvalósításá­ban nagyon sokat segítettek a MÁV Pécsi Igazgatóság terüle­tén dolgozó szocialista brigá­dok: ebben az időszakban az igazgatóság területén 721 szo­cialista, illetve a címért küzdő brigád dolgozik, összesen több mint nyolc és félezer munkás részvételével. A tartalomból: Ezer elsőéves a pécsi főiskolákon és egyetemeken o Búcsú Vietnamtól o Egymillió dolláros repülőgéprablás o Eagleton visszalépett o Minibrikett Nagymányokról Kádár János, aki részt vett a szocialista országok pártvezetői­nek krími baráti találkozóján, kedden délben hazaérkezett. Fo­gadtatására a Ferihegyi repülő- | téren megjelentek: Biszku Béla, Komócsin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagjai, a KB titkárai, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Gyenes András a KB osztályvezetője, Jelen volt V. J. Pavlov, a Szov. jetuníó magyarországi nagykö­vete. A népgazdaság 1972 elsé félévében 16 százalékkal nőtt az ipari export Negyvenmilliárdot költöttünk beruházásokra A Központi Statisztikai Hiva- tal adatai szerint 1972. I. fél­évében a szocialista ipar 6,4 százalékkal többet értékesített, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az ipar a belföldi felhasználóknak 4 százalékkal növelte az értékesítést. Ezen belül a termelő ágazatok szá­mára 4,8 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek 4,2 szá­zalékkal többet, beruházási céi- ra 6,5 százalékkal kevesebbet értékesítettek, mint a múlt év első felében. Az exportra tör­ténő ipari értékesítés volumene 16 százalékkal emelkedett. Az iparvállalatok és szövet­kezetek által megtermelt ipari termékek volumene együttvéve 3,2 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Az energiastruktúra korszerűsí­tésével összefüggésben a szén- termelés 9 százalékkal csök­kent, a kőolaj termelése 5 szá­zalékkal, a földgázé 11 száza­lékkal emelkedett. Egyes vegy­ipari és gépipari ágazatok ter­FEGYVER IZRAELNEK MINDEN MENNYISÉGBEN Az amerikai szenátus hétfőn 75 szavazattal 9 ellenében el­fogadta azt a pénzügyi törvény­javaslat-módosítást, amely fel­hatalmazza a kormányt, hogy korlátlan mennyiségben adjon el katonai berendezéseket Iz­raelnek. A Henry Jackson de­mokratapárti szenátor által be­terjesztett eredeti javaslat há­romszáz millió dollár értékben akarta korlátozni az Izraelnek nyújtandó katonai segély össze­gét. KISSINGER PÁRIZSBAN Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója Párizsban tartózkodik, hogy Le Due Thoval, a párizsi Vietnam- értekezleten résztvevő VDK-kül- döttség különleges tanácsadó­jával, és Xuao Thuy-val, a kül­döttség vezetőjével tanácskoz­zék — jelentette be Washing­tonban a Fehér Ház szóvivője, j közepéig nem fújják le a dokk- A megbeszélés közelebbi tárgy- j munkások öt napja mór hivata- körét a szóvivő nem jelölte meg. I los sztrájkját A SZIMLAI MEGÁLLAPODÁS JÓ KIINDULÁS Zuifikar Ali Bhutto pakisztáni' elnök a karachi külügyi inté­zetben tartott előadásában a többi között kijelentette, hogy az India és Pakisztán között létrejött szimlai megállapodás kiinduló pontja az igazságos és tartós béke helyreállításának az alkontinensen. Hozzáfűzte, hogy hazájának kétoldalú kapcsola­tai az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával, ered­ményesnek bizonyultak és remé­li, hogy ugyanígy alakulnak In­diával is. SZÜKSÉGÁLLAPOT A DOKKMUNKÁSOK ELLEN Az angol kormány bevezeti a szükségállapotot, ha a jövő hét A szükségállapot rendelkezé­seit nem alkalmazzák feltétle­nül. A kormány azonban azt akarja, hogy szabad keze le­gyen a hadsereg bevetésére és a többi rendkívüli intézkedésre. Ez a határozat született a mi­nisztertanács keddi ülésén. TOVÁBBI TÁRGYALÁSOK EGYIPTOM—LIBIA KOZOTT A líbiai Benghaziban kedden délelőtt ismét találkozott Moam- mer Kadhafi líbiai és Anvar Szá­dat egyiptomi elnök. A két ál­lamfő megbeszélésére Aziz Szid- ki egyiptomi miniszterelnök ve­zetésével Benghaziba érkezett egy magasrangú egyiptomi po­litikusokból álló küldöttség. A keddi találkozón a felek a két állam teljes egyesülésének le­hetőségeit vizsgálják meg. A hétfői, első találkozót a tripoli rádió eredményesnek és pozi­tívnak minősítette. melése jóval az átlagot meg­haladóan nőtt. Műanyagokból az első félévben 27 százalékkal, autóbuszból 20 százalékkal gyártottak többet az egy évvel ezelőttinél. Jelentősen emelke­dett a tégla- és cementterme­lés is — 13, illetve 8 százalék­kal. Az ipari termelés növekedése teljes egészében a termele- kenység emelkedéséből szár­mazott. Az iparban foglalkoz­tatottak száma 0,9 százalékkal — élelmiszeripar nélkül 1,3 szá­zalékkal — csökkent a múlt év­hez képest. A kivitelező építőipar terme­lése 9 százalékkal, foglalkoz­tatottjainak száma 4 százalék­kal emelkedett. Számottevően nőtt az átadott lakások száma. A mezőgazdasági üzemek a félév folyamán 8 százalékkal több terméket értékesítettek, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a vágóállatok értékesíté­se 16 százalékkal emelkedett, a ' növényi és állati termékek értékesítése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A vágó­állatértékesítés növekedése az élénk sertés és baromfi felvá­sárlásból adódott — 32, ill. 7 százalék volt a növekedés A lakosság központi források­ból származó pénzbevétele 10 százalékkal volt több, mint 1971. első félévében. A bérek és bérjellegű kifizetések, vala­mint a mezőgazdasági terme­léssel kapcsolatos pénzbevéte­lek körülbelül azonos mérték­ben — 8, illetve 9 százalékkal — emelkedtek. A társadalom- biztosítási kifizetések és a lak- bérhozzájáruiás együttes össze­ge 15 százalékkal haladta meg oz egy évvel korábbit. A lak­bérhozzájárulás a múlt év kö­zepétől lépett érvénybe a lak­bér felemelésének ellensúlyo­zására. A takarékbetét-állo­mány június 30-án 52,8 milliárd forint volt, 4,4 milliárd forinttal több, mint az év elején. A kiskereskedelmi forgalom — folyó árakon számítva - 7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül a ruházati termékek eladása a múlt évinél nagyobb mértékben (7 százalékkal), a vegyes ipar­cikkeké a korábbi évekhez ké­pest lassuló ütemben (5 száza­lékkal) emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása továbbra is ■számottevően - (8 százalékkal) nőtt. A kiskereskedelem átlagos árszínvonala 2,9 százalékkal magasabb volt a tavaly első félévinél. A kiskereskedelmi forgalom jelentős hányadát ké pező bolti élelmiszerek árszint­je — idényáras cikkek és élve­zeti cikkek nélkül — lényegé, ben nem változott. Az idény­áras cikkek a boltokban 8,6 százalékkal, a piacon 9,7 szá­zalékkal voltak drágábbak, mint a múlt év első hat hónap­jában. Az élvezeti cikkek közül a szeszesitalok ára emelkedett jelentősebben. A vendéglátás árszintje 6,5 százalékkal, a ru­házati cikkeké 2,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 2,6 szá­zalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél.- Az árszínvonal emelkedése a tervezett kerete­ken belül maradt. Beruházásokra félév alatt 40,7 milliárd forintot fordítot­tak, folyó árakon számítva 12 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A beruházott összeg az I. negyedévben jelentősebben, a II. negyedévben alig halad­ta meg az egy évvel korábbi szintet. A központi döntésű be­ruházások összege a félév fo­lyamán nőtt, a vállalati beruhá­zásoké lényegében azonos volt a tavalyival. A behozatal — folyó árakon számítva - 6 százalékkal keve­sebb, a kivitel 22 százalékkal több volt, mint egy évvel az­előtt, a külkereskedelmi egyen­leg számottevően javult. Ergonómiai konferencia Kedden Moszkvában végétért a KGST-országok és Jugoszlá­via első ergonómiai konferen­ciája. Dr. Molnár Imre, a küldött­ség vezetője az MTI moszkvai tudósítójának elmondta, hogy az ötnapos tanácskozáson ösz- szesen 650 tudós és szakem­ber több mint száz beszámolót terjesztett elő, amelyek a mun­kakörülmények javításával fog­lalkozó új, komplex tudomány­ág eredményeivel, az ergonó­mia területén való együttműkö­dés lehetőségeivel foglalkoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom