Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

1972, augusztus 18, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nehéz volt az első félév ¥ Átesett a tűzkeresztségen r az Északi Szén- és Brikettüzem Ritka nehéz dolog a Mecseki Szénbányák Északi Szén- és Brikettüzemének 7 hónapos működéséről véleményt alkotni, az ember szinte minden idegszálával érzékeli: helyes volt a szászvári bányaüzemet és a nagymányoki brikettgyárat egyesíteni. Másként eredményesen, gazdaságosan nem is lehetne üzemeltetni őket. A féléves mutatók azonban nem igazolják ezt. Az rf északi" hagyományok A bolyi községi tanács költségén kétmillió forintos értékben szennyvizderitő, tisztítóberendezést építenek. Ezzel megszűnik majd a környező patakök, vizek szennyezése. Az új létesítményt augusz* tus 20-ára tervezik átadni. Erb János felvétele Miért nem kapható? Első a belföldi ellátás Milyen o hazai áruellátás? A pillanatnyi megítélést hongulati elemek is befolyásolják. Ha úgy adódik, elismerjük: nagyobb a választék és általában jobb a minőség, mint néhány évvel ezelőtt. Am amikor egyik vagy másik cikket hiába keressük az üzletekben — legyen akárcsak elszigetelt jelenséggel is dolgunk — semmi jó és megnyugtató nem jut eszünkbe. Az ilyen bosszúságok sajnos szinte mindennaposak, vagy legalábbis újból és újból megismét­lődnek. Á fogyasztó olyan, amilyen A század első évtizedeiben | kialakult ebben a térségben egy szervesen összefüggő ipar­szerkezet, főként a Salgótarjá­ni Kőszénbánya RT. érdekeltsé­gében. Szászváron és Nagymá- nvokon állandó - Mázán, Vár­alján és még néhány kisebb helyen időszakos bányaüzemek működtek. A helyi széntermelés­re alapozva Mázán erőmű, Nagymányokon brikettgyár, s közel fél tucat kisebb-nagyobb téglagyár üzemelt. A szén nagyobb hányada így minden költségesebb szállítás és mosás nélkül a helyszínen került felhasználásra. Ez azon­ban ennek az ésszerű szerkezet­nek, csak egyik előnye volt. A másik' a munkaerőt minden nagyobb nehézség nélkül lehe­tett átcsoportosítani oda, ahol az szükséges volt. A piac ugyan­is akkor is beszabályozta, hogy mikor kell a brikettből, vagy más szénféleségből többet, vagy kevesebbet termelni. A felszabadulás után a rész­vénytársaság felbomlásával kü­lön irányítás alá kerültek a bá­nyák, az erőmű, a brikettgyár és a téglagyárak is. A kis tel­jesítményű erőművet a 60-as évek elején természetesen meg­szüntették, s a kisebb tégla­gyárak is felszámolásra kerül­tek. A bányák közül csak a szászvári bizonyult életképes­nek, Működött viszont tovább­ra is a nagymányoki brikett- gyár. A régi tervutasításos gaz­dasági irányítás idejár nem, volt gond, legfeljebb a műszaki nehézségekkel kellett megküz- denk ’ " »«MÍStW*» ! A konkurrencraharc Gyökeresen megváltozott a helyzet 1968-ban. Egyrészt a szi­lárd tüzelőanyagok kezdték el­veszíteni egyeduralmukat, más­részt nem a termelés mennyisé­ge, hanem gazdaságossága vált elsőrendű szemponttá. A bánya és a brikettgyár érdekei ha nem is ellentétesek, minden­esetre nehezen összehangolha­tok. Nem sokat változott a helyzet akkor sem, amikor a brikettgyárat átvette a Mecseki Szénbányák, hiszen az üzemek­nek külön-külön is bizonyítani kellett létjogosultságukat. Csak néhány példát említek a helyzet tarthatatlanságára: a szászvári szén egy részét össze­Kevés kis falu büszkélkedhet olyan egészségügyi ellátottság­gal, mint Véménd. Túl az állami gondoskodáson, a körülmények szerencsés konstellációján, es­sék néhány szó azokról az em­berekről, orvosokról, akiknek ez személy szerint is köszönhető. * „A doktor bácsi áldott arany­ember. Világító, nyugodt szemei kékek" — fogalmazza meg Kosztolányi az orvos alakját, gyerekkorunk örök doktorbácsi­ját, Mintha ezek a sorok kel­nének életre, ha dr. Martos Já­nost, a már nyugdíjas orvost megpillantom. Évtizedekiq gyó­gyította ezt a falut és környékét. Most is szeretettől fénylenek föl a szemek, ha meglátják az ut­cán, kertjében, szőlőjében. A doktor bácsitól mindig lehet ta­nácsot kérni minden bajra, problémára. Nem hivatkozik rá, hogy nyugdíjas. Tudja: az or­vos élete végéig orvos marad, nincs visszavonulás. Bármikor szívesen, teljes energiával he­lyettesíti minden kollégáját. Tiszta és derűs, mint a Koszto- lányi-kép. * Két éve jött Véméndre. 1970. januárját írtuk. Hóvihar volt. törve kellett Nagymányokra szállítani, másik része Pécsre kisült, ahonnan iszap formájá­ban szállították vissza Nagymá­nyokra. Itt állandó szárítási ne­hézségekkel küzdve dolgozták fel a szenet. Ma egy Mogensei szitasort üzemeltetnek Szászvá­rat, melyen a brikettgyártáshoz szükséges szemnagyságú szenet lehet előállítani. Ezt nem kell törni, nem kel’ szárítani, azon­nal felhasználható. A többi szén pedig Pécsre kerül, ahol a legértékesebb kokszsrén előál­lításához használják fel. Ezzel — bár az északi üzem eredmé­nyeiben egyelőre nem mutatha­tó ki, nö/elték a vállalat gaz­da sági hatékonyságát. Az írás elején orról beszél­tünk: az eredmények, illetve a mutatók rosszabbak, mint ter­vezték az idei tervek készítése­kor, Ugyanis az előre látható 1A százalékos veszteség helyett 9,4 százalék volt az év első fe­lében. Vagyis ennyivel maga­sabb volt a termelési költség, mint az árbevétel. A betonút Ennek ellenére megerősítem amit korábban írtam: helyes volt a két üzem egyesítése. Ugyanis 1972 első hét hónapja annyira nehéz időszak volt kü­lön-külön vizsgálva és együtt is a bánya és brikettgyár mű­ködése közben, hogy hiba len­Nem volt lakása, ráadásul né­hány napja volt az esküvője. A nyúlánk, fiús, finomarcú, egye­temista külsejű fiatal fogorvos, dr. Lázár Ottó, a kitűnő fővárosi sebész 25 éves fia, mégsem for­dult vissza. Itt akart maradni, itt akart qyógyítani. Olyan töré­keny fiatalember, vajon elbír­ja-e a fogót? Aggodalmaskod­tak a szkeptikusok. A fogorvos azóta bizonyított. Olyan súlyos esetekben is, mi­kor sokat próbált fogászati szak- tekintélyek már sajnálkozva vál­lat vontak: nem lehet. A sötét­kék szemek fölvillámlanak: Le­het! Soha nem fáradt, soha sincs mással elfoglalva. Arcán a fe­gyelmezettségnél csak a kedves- séa szembetűnőbb. Szeretik az öregek, a felnőttek, a gyerekek. Egy ellesett beszélgetés. Két kis­lány, úgy hat év körüliek, — Jaj, úgy fáj a fogam, — Menj o doktorhoz! Húzasd ki! I — Hogyisne! Nem megyek a doktorhoz. Én csak az Ottó | bácsihoz megyek! ne negatív véleményt alkotni. A brikettgyárban most kezdő­dött a mini brikett termelése, a szeneket jobbam elő kell készí­teni, új préseket kell beszerezni — mind-mind költségnövelő. Másrészt a brikett iránti keres­let csökkenése miatt átmeneti­leg le kellett állítani a gyár­tást, az embereket más terüle­ten kellett foglalkoztatni. Au­gusztus elején indult csak újból meg a termelés. A bányaüzem­ben ugyanez idő alatt a mély­pontra jutott a termelés. A fej­tésre előkészített szénvagyon kimerült, 13-14 tervezett fejtés­ből volt időszak, amikor csak 7 termelt. Tetézte a nehézsége­ket, s költségeket is, hogy gáz­kitörés-veszélyes bányává minő­sítették az üzemet. Együttes erővel A szászvári üzemhez régeb­ben alig lehetett személygép­kocsival felkapaszkodni, a ká­tyúk szinte elnyelték az autót. Ma korszerű betonút vezet fel az üzemhez, önerőből építették, ezen szállítják a vállalat saját gépkocsijai a szenet a brikett- gyárba. Egy kicsit szimbólum is ez, a két üzemet összekötő be­tonút. Mint ahogy az is: a bri­kettgyár leállásakor a munká­sok egy csoportját ideiglenesen a bányaüzembe helyezték, s most vannak, akik vissza sem akarnak menni. A negatív mu­tatók nem tartalmazzák az 1100 ember összetartozását, mint ahogy azt sem, hogy a brikett­gyári termelés szüneteltetése közben a munkások az üzem dolgozóinak családi házakat építettek, részt vettek a rekonst­rukciós program befejezésében, a gépüzem pedig többmilliós értékeket állított elő. Lombosi Jenő Az állatorvos, dr. Mézes Ödön házát fenyők, rózsák, liliomok ölelik körül. Az udvarban ott piroslik az autó, mindig készen az indulásra, ha bárhol szükség van a körzetben állatorvosra. Mézes doktor munkabírása szin­te valószínűtlen. A hatvannyol­cas őszi száj- és körömfájás idején, úgyszólván hajnaltól éj- féliq dolgozott. Németül, angolul, franciául olvas és ír. Nem hallottam pa­naszkodni. Nem emlegeti a po­ros falut, az istállószagot, a | marhatrágyát, Az emberi értet­lenséget is csak olykor — hang­fogóval. Egy beteg macskát épp oly lelkiismerettel és szakmai precizitással lát el, mint egy el­lő tehenet. Szereti az állatokat? — kérdeztem tőle egyszer. Visz- szakérdezett. Hogyan lehetnék másképp állatorvos? * Két éve jött a faluba dr. j Fenyvesi Jenő is. a körzeti orvos. [ Emlékszem, hetven januárjában, mint nyolcadikos osztályfőnök, | továbbtanulókat kísértem hozzá I orvosi vizsgálatra. Minden gye- , rekhez volt kérdés®, néhány Bizonyos termékek azért ke­rültek tartósan a hiánycikkek listájára, mert kevesebb van belőlük, mint amennyi valójá­ban kellene. Ilyen termékek pél­dául az alapvető építési anya­gok, vagy a személygépkocsi. A hiányzó cikkek túlnyomó több­ségéből viszont kellő mennyi­ségben ker-ülhetne az üzletekbe. Előfordul,: +rogya vevő hiába keres bizonyod árut, holott gyár­tója kapacitás kihasználási gon­dokkal küzd. Mi az indokolat­lan áruhiány oka? Rossz a piackutatás, hibásan mértük fel az igényeket — hangzik a válasz, újabban már önkritikusan. Néhány éve még ugyanis leginkább a fogyasztó kiszámíthatatlanul szeszélyes igényváltozásait okolták emiatt. Ma viszont mindenki tudomásul veszi, hogy a fogyasztó olyan amilyen. Ha úgy tetszik neki, akkor szeszélyes és kiszámítha­tatlan. S bizony, ha átmenet nélkül hirtelen berobban ' a nyár, vagy szokatlanul enyhe az ősz, öltözködési igényeink lé­nyegesen eltérnek a sokévi át- | lógtál, s milliárdos értékű ruhá­zati árukészletek maradnak a kereskedelem nyakán. S ez nem kedves, biztató szava, Azóta na­ponta valóságos emberfolyam áramlik a rendelőjébe, Gyomor- panasz és tüdőasztma, lábfájás és kutyaharapás, orrbadugott kukoricaszem és súlyos szemsé­rülés, trombózis és rák, és ki tudná felsorolni mindet? Meleg­fényű, barna szemei olyan bi­zakodást, derűt és megértést sugároznak, amit mindnyájan minden emberszemben kere­sünk, de főképp az orvoséban. Hiszen ő az eqyetlen, megfog­ható, egzakt remeny születésnél és halálnál, Nincs megszabott i munkaideje. Karácsonykor és [ névnapon, húsvétkor és szabad- | i sága alatt, kora reggél és éjfél j körül nem lehet hiába keresni, j Táskája mindiq készen.. Egy név- I I napon féltréfásan -meqkérdez- | tem. Most is táskával? Orvos vagyok — válaszolta olyan egy­szerűen, hogy eiszégyelltem ma­gam. Mintha ezt mondta volna: Ember vagyok. Kosztolányi so­rait idézi ő is, akár Martos Já­nos bácsi: „Ö az egészség és a bizonyosság, titkok tudója és csupa titok". Köszöntse őket, négyüket ez a néhány sor, őket, akik a tit­kot kutatiák, ahogy Villon mond­ja a Haláltánc balladában: „Uram, nektárod merre nő, mely minden sebre ír, s amelytől föl­épül mind a szenvedő?" M. 1. istencsapás, hanem az üzleti élettel járó kockázat, amit a kereskedelemnek és az iparnak vállalnia kell. Illetve, olyan ru­galmas együttműködésre — például kapacitástartalékra — van szükség, hogy a változó igények a készletnövekedés mi­nimális kockázatával hiánytala­nul kielégíthetőek.. legyenek.... Egyszerűbb és,.kényelmesebb persze az igények változásából és a felmérés pontatlanságából adódó bizonytalansági tényező­ket a fogyasztóra hárítani. Vagyis a folyamatos árubőség helyett a kedves vevők addig vásároljanak, ameddig a kész­let tart. így azután mindig min­dent eladhatnak, s feleslegessé válik a szezonvégi kiárusítás is. S az üzletek azzal szintén csök­kenthetik készleteiket, hogy mérséklik a választékot, s a kedves vevő kénytelen nyakába venni a várost, majd csak meg­találja a tizedik boltban a neki megfelelő modellt, színt és mé­retet. Megváltozott a sorrend Ma már senki nem állíthatja, ho‘gy azért nem lehet ezt vagy azt kapni, mert exportálják. Megváltozott q sorrend: első a belföldi ellátás. S évről évre nö­vekszik a választékot bővítő s a hazai termelőket versenyre ser­kentő fogyasztási cikkek import­ja is. Ám ha a belkereskedelmi vállalatok túlzott biztonságára törekedve nem rendelnek pél­dául elég ruházati cikket, láb­belit, hűtőszekrényt, tv-t stb. akkor a gyártó cégek kénytele­nek az így felszabaduló terme­lőkapacitásokat exportra leköt­ni. Ezért előfordulhat, hogy olyan termékek is hiányoznak az üzletekből, amelyeket ugyanak­kor nagy mennyiségben külföld­re szállítanak. A nökvekvő szükségletek a fej­lődés hajtómotorját képezik, s természetes, hogy megelőzik a lehetőségeket. A fizetőképes kereslet és az árukínálat között viszont nélkülözhetetlen az össz­hang. Az ipar. a kereskedelem és a szolgáltató hálózat feladata megteremteni a feltételeket ah­hoz, — amint arra legutóbb, az országos propaganda-tanácsko­záson Nyers Rezső a többi kö­zött rámutatott —, hogy a la­kosság a legelőnyösebben költ- hesse el jövedelmét. Olyan köz­érdek ez, amelynek szolgálatá­tól nem szabad, hogy a kicsi­nyes haszonszerzés, a minden­áron való készletcsökkenés el­térítse a vállalatokat. Immár gazdaságtörténeti tény, hogy adminisztratív módszerekké! központi utasításokkal nem si­került megteremteni a vásárló erő és árualop részletekbe me­nő összhangját. Vitathatatlan az is, hogy a reform módszere kedvező irányú változásoka hoztak. A legutóbbi négy esz tendőben bővült az óruválasz ték, javult a minőség, szűküli a hiányzó cikkek köre. Ugyan­akkor az ösztönző és szabályozó rendszer további finomítása is szükséges ahhoz, hogy elhárul­janak a lakosság jobb ellátásá- nak útjában álló akadályok. A készletek alakulása •Persze', o szemlélet változása és a vállalatok belső irányítási és ösztönzési módszereinek kor­szerűsítése szintén nélkülözhe­tetlen. Helyi erőfeszítések nél­kül lehetetlen bármit is jól el­rendezni, ezért kívánatos a vál­lalati önállóság és felelősség további növelése. Ez természetesen soha nem jelenthet abszolút döntési sza­badságot. A készletek alakulá­sát például nem bízhatják az üzletek belátására két ok miatt sem. Egyrészt nehogy milliárdos értékű eszközökét tartsanak fe­leslegesen raktáraikban. Más­részt a meggondolatlanul fel­halmozott árukészletek csökken­tenék a választékot, fékeznék a korszerű új cikkek, divatos ter­mékek rendelését. A fogyasztó pedig — ahogy ezt már ta­pasztalhattuk — a raktáron lé­vő divatjamúlt cikkek vásárlá­sára kényszerülne. KJ, Országos geodéziai konferencia Pécsett A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület pécsi csoportja, vala­mint a pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat augusztus 16 — 18-a között országos konfe­renciát rendez. A geodétáknak a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola ad otthont. A találkozó központi témája a „domborzat- ábrázolás a belterületi térképe­ken" lesz. Az első nap titkári beszámolóban emlékeznek meg a GKE pécsi csoportjának ti­zenöt éves jubileumáról: érté­kelik a végzett munkát. Ugyan­csak az első nap programjában szerepel a pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat tevékeny­sége, Déi-Magyarországon be­töltött szerepe is. A második napon hat előadás hangzik el. a délutáni órákban a Szekszár­di Mezőgazdasági Kiállítást te­kintik meg a konferencia részt­vevői. Augusztus tizennyolcadi- kán öt előadást hallgatnak meg a szakemberek. ss > A 6-os úton o pécsújhegyi elágazásnál lévő patakot átívelő híd helyett új, széles, nagyterhelésű hidat építenek. NÉGY PORTRÉ Orvosok Véménden

Next

/
Oldalképek
Tartalom